TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 2013 júliusában az Európai Unió és az Egyesült Államok által megkezdett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség - rövidítve TTIP - tárgyalásainak célja a felek gazdasági növekedésének erősítése és a foglalkoztatási lehetőségek megteremtése a kétoldalú kereskedelem és beruházások útjában álló akadályok, azaz a vámok, vámon kívüli korlátozások és szükségtelen bürokratikus szabályozások lehető legnagyobb részének lebontásával. A készülőben lévő szabadkereskedelmi megállapodás jelentősége azonban túlmutat a közvetlen gazdasági előnyökön, hozzájárulhat a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, a megállapodás pedig erősítheti a két felet a feltörekvő gazdaságokkal folytatott nemzetközi versenyben. Magyar részről mindvégig támogattuk, hogy a fejlett világ két nagy gazdasági pólusa között mihamarabb meginduljanak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Egy ilyen egyezmény a nyitott, exportorientált magyar gazdaság számára közvetlenül is és közvetetten is jelentős előnyökkel járhat. Érdekünk, hogy a létrejövő megállapodás tartalma megfeleljen az általunk támasztott elvárásoknak, és segítse a kormány gazdasági növekedési és foglalkoztatási céljainak elérését. Tisztelt Képviselő Úr! Fontos kiemelnünk, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak nem célja, hogy aláássák vagy korlátozzák a tagállamok demokratikus szakpolitikai döntéseinek lehetőségeit. Az EU nem tárgyal a jelenlegi környezetvédelmi és egészségügyi oltalmi szintekről, azok nem képezik az alku tárgyát. Épp ezért nem reális az a veszély, hogy a megállapodás veszélybe sodorhatja hazánk környezetvédelmi, egészségvédelmi vívmányait. Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum a magyar kormány igényének megfelelően rögzítette, hogy a feleknek a továbbiakban is jogukban áll majd az általuk megfelelőnek tartott szinten szabályozni a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, biztonsági és egészségügyi kérdéseket. Az ezek fenntartását szolgáló EU- és nemzetközi jogszabályok - mint például a GMO-val kapcsolatosak - biztosította oltalmi szintek csökkentése nem lehet tárgya a tárgyalásoknak. (10.10) Alaptalan tehát a képviselő úr aggodalma, hogy a tárgyalások eredményeként veszélybe kerülhetne a hazánk Alaptörvényében rögzített GMO-mentesség. A szabadkereskedelmi tárgyalások tehát nem az előírások fellazításáról, könnyítéséről szólnak, hanem arról, hogy a magas szintű oltalom fenntartása mellett hogyan csökkenthetők a transzatlanti piacon működő vállalkozások szabályozási különbségekből eredő költségei, amelyeket egyelőre a magyar állampolgároknak is meg kell fizetni a termékek és a szolgáltatások árában. Tisztelt Képviselő Úr! Az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi kezdeményezése jelentősége miatt a magyar kormány a tárgyalások kezdete óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a születő megállapodásban a hazai érdekek megfelelően érvényre jussanak. A tárgyalások során felmerülő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont rendszeres megvitatása és megfelelő koordinálása érdekében a kormány 2013-ban elrendelte a Transzatlanti Koordinációs Tárcaközi Bizottság - TKTB - létrehozását. A testület elnöke a külügyminiszter. Javaslom képviselő úrnak a bizottság felkeresését a TTIP-val kapcsolatos kérdéseivel. A bizottság az ön, az önök rendelkezésére is áll. Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország nem érdekelt egyoldalú, számunkra hátrányos egyezményekben, ilyen tárgyalások megkezdéséhez nem adtuk volna a támogatásunkat az Európai Uniónak. Biztosíthatom képviselő urat, hogy Magyarország a többi tagállammal együtt, a tárgyalások teljes ideje alatt képes lesz arra, hogy fellépjen az európai emberek egészségét, biztonságát, környezeti és pénzügyi biztonságát fenyegető kockázatok elleni védelem érdekében. Erre garanciát jelent, hogy az egyezményt, többéves tárgyalást követően az Egyesült Államok kongresszusának, az Európai Parlamentnek és az összes uniós tagállamnak, így végső soron a Magyar Országgyűlésnek is szükséges jóváhagyni, a nemzeti konszenzust tükröző Alaptörvényünkbe ütköző tartalmú nemzetközi megállapodás megkötése így eleve nem lehetséges. (Dr. Schiffer András: Milyen konszenzus?) Tehát képviselő úr félelme alaptalan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd