BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő módosítások csak egy kis szeletét képezik azoknak a nemzetközi erőfeszítéseknek, amelyek a klímaváltozás ellen próbálnak tenni. Jómagam az elmúlt héten Józsa István képviselőtársunkkal együtt vettem részt az ENSZ 2014. évi parlamenti meghallgatásán, amelynek hívó központi gondolata az volt, hogy az új fenntartható fejlődési célok emberközpontú megközelítésének megerősítése, megosztott felelősségvállalás. Ez a gondolat a 2000-ben 189 ENSZ-tagállam által aláírt és a tagállamok által elkötelezetten vállalt célokat követi. Ezeket a célokat nevezzük millenniumi fejlesztési céloknak, ami az ENSZ egyik legsikeresebb és a közvélemény által is sikeresnek gondolt kezdeményezése. Emellett felsorakozott a nemzetközi közösség, és a megvalósítás érdekében tett erőfeszítések is eredményt hoztak, azonban a megvalósítás kritikákat fogalmazott meg, és ezen kritikák figyelembevételével születtek meg a fenntartható fejlődési célok, amelyek kialakításában Magyarország is aktívan részt vett. Hiszen a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó javaslat kidolgozásával megbízott ENSZ nyílt munkacsoportnak másfél éven keresztül társelnöke volt, Kenyával együtt. A munkacsoport jelentését a Közgyűlés szeptember 10-én közfelkiáltással fogadta el. A jelentés elkészítésének sokat hangsúlyozott érdeme volt a párbeszéd, a nyílt munkamódszer, a minden tagállamnak részvételi lehetőséget biztosító munkamódszer. A javaslat 17 célt és 169 alcélt tartalmaz, ezek közül is a 13. pont fogalmazza meg, hogy sürgős fellépés szükségeltetik a klímaváltozás és annak hatásai ellen. Mint tudjuk, a fenntarthatóság nem egyenlő a környezetvédelemmel, ezt sokszor hangsúlyoztuk ebben a Házban is, hiszen nagyon fontos a három rendszernek, a gazdaságnak, a környezetnek és a társadalomnak az összhangja. Ebből természetszerűen következik, hogy számos szempont találkozik, számos érdek ütközik, és ezért is nagy eredmény Magyarország számára, hogy sikerült társelnökként egy olyan közös alapot biztosító, közfelkiáltással elfogadott jelentést kiharcolni, amely a közös gondolkodásnak 2015 után alapja lehet. Ezért is köszönet Kőrösi Csaba nagykövet úrnak és a New York-i ENSZ-misszió munkatársainak. Ebből is látszik, hogy a nemzetközi közösség sok erőfeszítést tesz azért, hogy élhető jövőt biztosítsunk a gyermekeink, unokáink számára. Néhány héttel ezelőtt Áder János köztársasági elnök úr szólt hozzánk itt az Országház épületében, és idézte a sokunk által ismert gondolatot, hogy gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan, és idézte Barack Obama elnök úr New Yorkban elhangzott szavait is, aki azt mondta, hogy mi vagyunk az első nemzedék, amely érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsók, akik tehetünk valamit ellene. Valóban, az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődésével együtt az emberi lét és a természet egyensúlya több területen jelentősen megbomlott. A globális felmelegedés és a levegőszennyezés az egyik legsúlyosabb kérdés, ami nemzetközi összefogást kíván. A probléma kezelésében globális összehasonlításban az Európai Unió és Magyarország példaértékű elkötelezettséget és eredményeket mutatott az elmúlt évtizedekben. A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok csökkentése érdekében 1997-ben született meg az első komoly nemzetközi lépés, a kiotói jegyzőkönyv ratifikálása, amely 2005-ben lépett hatályba; az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országa támogatta. El kell mondani ugyanakkor, hogy 2007-ben Ausztrália is csatlakozott. Az aláíró országok akkor vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest, 2012-ben pedig a katari Dohában a kiotói jegyzőkönyv 2020-as meghosszabbítása került napirendre. A klímapolitika egyre inkább kiemelt szerepet kap a nemzetközi és uniós politikában ? ezt mutatja az októberben elfogadott 2030-as klíma-energia csomag is. A tisztelt Ház előtt fekvő T/2083. számú törvényjavaslat első részében a 2007. évi LX. törvény, a klímapolitikai ágazati törvény módosítására tesz lépéseket, ahogy az államtitkár úr is elmondta, amely az üvegházhatású gázok elleni globális fellépés eredményeképpen született kiotói egyezményben rögzített elveket, célokat ülteti át, hazai szinten szabályozva az üvegházhatású gázok ipari ágazatok általi kibocsátását, tehát valóban egy jogharmonizációs lépésről van szó. A májusban elfogadott 517/2014. EU rendelettel összhangban módosítja ez a törvény a klímapolitikai ágazati törvényt annak érdekében, hogy hazánk a klímavédelmi és klímapolitikai feladatokat hatékonyan és eredményesen el tudja látni. Pontosítja a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozást. Meghatározza a kötelező adatszolgáltatást, jelentéstételeket, a forgalomba­ho­zatali kvótamennyiséget és a szankciórendszert. Mindez szükséges ahhoz, hogy a jogsértő magatartás egyértelmű legyen, és fel lehessen ellene lépni; ezekről az államtitkár úr is beszélt. Kiemelném a törvényjavaslat második részének fontosságát, amely a 2012. évi CCXVII. törvény módosításával ? az Európai Bizottság észrevételezését figyelembe véve ? az uniós szabályozással harmonizálja hazánk emissziókereskedelmi rendszerre vonatkozó szabályozását. Klímapolitikai szempontból fontos lépés, hogy az uniós és ezzel összhangban az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat az üvegházhatást okozó gázok emissziókereskedelmi rendszerét kiterjeszti a légi közlekedésre. A sikeres betartás érdekében meghatározza a légi jármű üzembentartójának adatszolgáltató és jelentéstételbeli kötelezettségét, ahogy az államtitkár úr ezt hangsúlyozta. Ahogy az uniós jogharmonizációt, úgy a fenntarthatósági célokat, az emberi civilizáció és a természet kényes egyensúlyának javítását szolgálja a képviselőtársaim előtt fekvő törvényjavaslat, így kérjük ennek támogatását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd