MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Megnyugodva hallgattam államtitkár úr kritikáit a benyújtott javaslattal kapcsolatban. Nagyon sokkal mi is egyetértettünk, és nekünk is szúrta a szemünket, hogy bizony jelen állapotában ez a javaslat nem tölti be azt a szerepét, ami egyébként szerintünk a benyújtónak eredendően is szándéka kellett hogy legyen.Ugyanakkor nem tudjuk támogatni a javaslatot, félő, akkor sem, ha ezek közül néhány ki lesz majd küszöbölve esetleges kormánypárti módosító indítványokkal. Itt jó néhány olyan pont is van, amit államtitkár úr nem emelt még ki, de mi aggályokkal tekintünk rá. Alapvetően egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom az ilyen jellegű, főként technikai pontosításokat tartalmazó jogszabályokat szokta tudni támogatni, hiszen így év vége felé nem egy, nem két salátatörvényt be szoktak nyújtani, ami ilyen irányba mutat, és ezeket a hibákat, a gyakorlat során észrevett és felhalmozódó hibákat próbálja meg kijavítani. Az elmúlt években az volt a tapasztalat, hogy ezek közül jó néhányat tudtunk is támogatni. Azonban az agrárkamarákkal az a helyzet, hogy ellenvéleményem van itt elnök úrral szemben, hiszen szerintünk egyáltalán nem tölti be azt a szerepét az agrárkamara, amit szántunk volna neki. Mondhatom így többes számban, hiszen amikor a régi agrárkamarai rendszer 2012-ben átalakításra került, azt a Jobbik üdvözölte és támogatta, ellenben szocialista képviselőtársammal szemben úgy gondolom, hogy a régi agrárkamara nem működött jól, nem képviselte a magyar gazdálkodók többségének érdekét. Egy nagyon szűk körnek volt a játszótere, és ez is jellemzően a nagyobb kft.-k, nagyobb gazdaságok tulajdonosi köre volt, tisztelet a kivételnek, mert ilyen is volt egyébként.Ugyanakkor az átalakítás nem azt eredményezte, amit mi, jobbikosok vártunk volna tőle, azaz olyan nyugat-európai mintákat nem vettek át, a kamara működésébe nem építettek bele, ami azt eredményezhette volna, hogy a kamara a gazdálkodóknak tényleg mindennapi segítséget tudjon nyújtani az adminisztratív ügyek területén, a pályázatok területén, egyáltalán a mindennapi létüket nem látjuk, hogy segítette volna. Ellenben a kamarai választások világosan mutatták, hogy nem tudtak önök sem nagyobb, sokkal nagyobb érdeklődést kifejteni a gazdálkodók részéről a kamara irányába, ami önmagában aggályos. Ha jól emlékszem, ilyen 7 százalék körüli választási kedv volt a tagok részéről az agrárkamarai választásokon ‑ ez megyénként eltérő volt ‑, ami azért egy brutálisan alacsony szám, és már önmagában jelzi azt, hogy valamit nagyon elrontottak, és egyáltalán nem sikerült elérni azt a célt, amit megfogalmaztak, miszerint a magyar gazdák, a magyar érintettek, a magyar kamarai tagok többségét majd be fogják tudni vonni a döntés­hozatalba, és egyáltalán majd magukénak fogják érezni a kamarát.Ez sajnos nem következett be, és talán ennek is az egyik következménye az, hogy jelenleg a kamara valóban túl erősen köthető a kormányhoz, és túlzottan is a Fidesznek egy kis kiszolgáló szervének tűnik sok esetben. Előttem már elhangoztak azok a személyi kötődések, amelyek egyértelműen mutatják azt, hogy nem egy független szervről van szó, és nem arra törekedtek a kamara kialakításakor, hogy kormányokon átívelő, az érintettek, termelők érde­keit minden szempontból és minden változá­sokon keresztül képviselni tudja.Tehát le kell szögezni, hogy az átalakítás nem érte el azt a célját, amit egyébként önök hangoztattak és mi is szerettünk volna. Épp ezért ennek a kamarai törvénynek az ilyen apróbb foltozgatása nem fogja tudni azt eredményezni, hogy a helyzet megvál­tozzon, és elérjük azt a célt, hogy valóban a kamarai tagok érdekében tudjon működni ez a szervezet. A kötelező tagságot úgy önmagában én egyébként nem ítélem el. Az az 5 ezer forintos regisztrációs díj szerintem is egy bizonyos szint alatt azért megterhelő lehet, és sokaknak okozott problémát, de én nem a kötelező tagságban látom azért itt a gondot, hanem abban, hogy emellé nem kapták meg azokat a szol­gáltatásokat, amelyeket egyébként joggal vártak el és amelyeket önök is hangoztattak.De néhány konkrétumot mindenképpen ki szeretnék emelni. Igyekszem azokat kihagyni, amelyeket államtitkár úr már elmondott a javaslattal kapcsolatban, de azért vannak itt részletre menő aggályaink és problémáink, amiket ki fogok fejteni. Azt szeretném elöljáróban elmondani, hogy ennek a helye egyébként a részletes vitában lenne, de erre most már nincs lehetőség, így kénytelen vagyok idehozni az általános vitába. Bizottságban lesz mód rá nyilvánvalóan, és azt meg is fogom tenni, illetve a módosító indítványok is ‑ azt hiszem, holnap 16 óráig lehet benyújtani őket ‑ meg fognak érkezni időben, de itt, a Ház falai között azért egy-kettő mellé mindenképpen szeretnék érveket lefektetni.A törvényjavaslat 1. § a) pontja szerint meghatá­rozott gazda törvényi fogalma ellentmon­dónak és pontatlannak tűnik a mi szempontunkból. Ez ugyanis a következő. „a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező őstermelő, az agrárgaz­dasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá az aa) és az ab) pontok szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy.” Egyrészt úgy gondolom, hogy nem indokolt, hogy az őstermelő mint gazda esetében az előterjesztés mellőzze a legfőbb ismérvét, az agrárgazdasági tevékenységet folytatót.(20.50)Ha ugyanis a természetes személy gazdálkodó, és sem az Övtv.-ben, sem a TEÁOR-jegyzékben taxatív módon meghatározott tevékenységek egyikét sem végzi, úgy fogalmilag kizárt az őstermelői minősítése. Annak sincs tárgyi vagy szabályozástechnikai alapja, hogy a törvény csak az egyéni vállalkozónál tünteti fel a tevékenységet, ami egyrészt az agrárgazdasági, másrészt az őstermelői fogalomnál zavart kelt. Sőt, értelmetlen annak az ismérvnek a kiemelése, hogy az ország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. A székhely a szervezeti, jogi vagy nem jogi személy részére fenntartott működési területet jelző kategória, ami a természetes személy gazdálkodónál szinte elesik. Az őstermelőnek, mivel nem szervezeti személy, nem lehet székhelye sem. Végül a földművesként nyilvántartott személy mint gazda beemelése a természetes személy gazdálkodó kategóriába szintén aggályos, a földműves ugyanis a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény 5. § 7. pontjában meghatározott összetett törvényi fogalom, részben belföldi természetes személyt, illetve tagi állampolgárt jelöl, másrészt pedig kiterjed az uniós illetőségű avagy belföldi mezőgazdasági termelő szervezet természetes személy tagjára is, ha ez a cégvagyon tulajdonosa természetesen. Eszerint földműves az is, aki legalább 25 százalékban tulajdonban álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszövetkezet olyan tagjának minősül, aki mező- és erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező- és erdőgazdasági és azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. Ezért a tervezet földműves fogalma nem más, mint a javaslat által nevesített külön szabályozott gazdálkodó szervezet 25 százalék arányát elérő cég tulajdonosa, így a nevesítése mintegy megkettőzi, de legalábbis átfedi a gazdálkodó szervezet fogalmát. A hatályos törvény ezt a fogalmi zavart elkerüli, ezért jelen esetben a módosítást nem érezzük indokoltnak. Egyébként a javaslat 2. §-ában a gazda esetében a tagi jegyzék kötelező tartalmává teszi a gazda személyi azonosítójának a feltüntetését. Az agrárkamara a KSH számára statisztikai célból a (2) bekezdésben foglalt tagjegyzékhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon adatot ad át. A hatályos törvénynek a tagjegyzék 7. §-a szerint kötelező tartalmából kitűnik, hogy a gazda, a gazdálkodó szervezet valamennyi lényeges releváns adatát előírja, így ezen körének a további bővítését a gazda esetében csak az értesítési cím külön feltüntetése teszi indokolttá. Ha az agrártermelő természetes személy vagy szervezeti személy és az adatszolgáltatási kötelezettségét összevetjük más ágazatokhoz tartozó ‑ ipar, kereskedelem, szolgáltatás és egyebek ‑ termelő szolgáltató tevékenysége alanyainak adatszolgáltatási kötelezettségeivel, kitűnik, hogy a mező- és erdőgazdasági termelő gazdálkodásnak, jövedelemszerzésnek és életvitelnek minden mozzanatát teljes mélységre törekedve átvilágítja. Még a büntetését töltő elítéltnek sem kell olyan terjedelmű és mélységű adatszolgáltatást biztosítania, mint amilyet ezen érintett személyeknek szükséges, így ezt is aggályosnak tartjuk. Ezért a módosítással, ami a kötelező adatkört lényegesen ki akarja terjeszteni, a hatályos jog szerinti adatszolgáltatás és adatgyűjtés tartalmát is az ésszerűség igényei alapján szűkíteni szükséges. Ez egyrészt útját fogja állni a bürokrácia működése közben fellépő zavaroknál azokban az esetekben, amikor úgy gondoljuk, hogy ezek az adatok jogtalan kezekbe kerülhetnek, másrészt a jogállamiság és a személyiségvédelem alkotmányos alapjoga megkívánja, hogy egyetlen állampolgárt se kötelezzen kellő közérdekű szükséglet és alapos indok nélkül a jogszabály túlzott adatszolgáltatásra. Jelen esetben a törvény alaptalanul írja elő a gazda személyi azonosítójának feltüntetését, mert az egyéb kötelező adatszolgáltatások összessége azt véleményünk szerint nem teszi szükségessé. A javaslat idézett 7. §-a szerint az agrárkamara ezt is egyedi azonosításra alkalmas módon köteles átadni a KSH részére, ami egyfelől merőben szükségtelen, másfelől csak a személyiségvédelem megsértésére, a joggal való visszaélésre adhat tárgyi alapot, ezért úgy gondolom, hogy a javaslat normaszövegéből a személyi azonosító előírását indokolt lenne elhagyni. Most nem akarok olyan politikai üzenetekbe belemenni, hogy a Kubatov-listák ismeretében ezt különösen aggályosnak tartom. A törvényjavaslat új rendelkezésként írja elő, hogy az ingatlanügyi hatóság az adatbázis üzemeltetőjével kötött megállapodásban foglaltak szerint havi rendszerességgel az ingatlanügyi hatóság információs rendszerén keresztül térítésmentesen köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a földműves, illetve a mezőgazdasági termelő szervezet felsorolt adatairól. Ezek között egyébként a földműves személyi azonosítója is szerepel. Ami az utóbbit illeti, ennek az elhagyása indokolt, hiszen az előző pontokban kifejtettem már ennek az okát. Másrészt azonban szükségtelen a káros munkateher az ingatlanügyi hatóság részére is, hiszen ez ezt okozza, sőt az adatbázis-kezelő agrárkamarának is. Úgy gondoljuk, hogy havonta teljesítse, az komoly elvárás, illetve hogy ezeket az adatokat befogadja; ehelyett az lenne célszerű, hogy a földhivatal csak az egyedi adatváltozások haladéktalan jelentésére legyen köteles, míg az előírt adatok összesített szolgáltatását csak negyedévenként kelljen teljesítenie. Itt néhányat kihagyok, mivel ezeket államtitkár úr is említette. Talán még azt emelném ki, hogy a törvényjavaslat kormányrendeletre bízza az őstermelői igazolvány kiállítását, érvényesítésének és visszaadásának hatósági feladatait, amelyeket az agrárkamarára telepít. Ugyanakkor az igazolvány visszavonása más szerv hatáskörébe tartozik, amely erről az agrárkamarát köteles értesíteni. Tény, hogy az igazolvány visszavonása olyan szankció, amit az őstermelői jog megsértése vált ki, ennek elbírálása pedig nem tartozik az agrárkamara hatáskörébe. Ugyanakkor az igazolvánnyal kapcsolatos közigazgatási eljárás egysége indokolja, hogy az igazolvány visszavonása is az azt kiállító agrárkamara feladata legyen a szankciót alkalmazó szerv megkeresése alapján. Itt még hosszasan tudnám sorolni azokat a pontokat, amelyek a hatályos törvényben szerepelnek, és érdemes lett volna módosítani, azonban nem tették meg ezeket. Sajnos, több olyan van ezek között, amit a jelen módosítással nem nyitnak meg, így nem tudunk hozzá módosító indítványokat benyújtani. Ugyanakkor azt hiszem, hogy szükséges lenne és mindenki örömére szolgálna, ha befogadnák ezeket a javaslatokat. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az utolsó oldalon van. Összességében a jelen javaslat ellentmondásait csak egy demokratizmusra épülő új törvény tudná megváltoztatni, ezért is mondtam, hogy jó néhány olyan szakasz van, amiket most technikai okokból nem tudunk módosítani, ehhez ugyanis egy teljesen új agrárkamarai törvényre lenne szükség. A fentiek alapján tehát azt tudom mondani önöknek, hogy nem tudjuk a javaslatot támogatni. Hacsak valami csoda folytán nem történik olyan érdemi előrelépés a mostani vita során, illetve ha a holnapi határidőig benyújtandó módosító javaslatok között nem lesz olyan, ami nagyságrendekben képes lesz a jelen javaslatot átírni, akkor félő, hogy a végén nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Ezeket szerettem volna röviden elmondani, illetve ha még a vita során felmerül valami, akkor természetesen gombot nyomok. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd