(11.50)Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére. A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére. A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére. A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd