TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ebben a kedves, nyár eleji hangulatban, mondhatnám, szűk családi körben szeretnék egy hírről érdeklődni, amelyet még senki nem cáfolt. Több helyen is megjelent, és ez arról szólt, hogy a receptek ‑ vagy nevezzük akár vénynek ‑ kiváltása úgy fog történni, hogy csak az válthat ki ilyet, akinek a neve szerepel rajta, tehát arra jogosult.Tisztelt Államtitkár Úr! Szívem szerint most rögtön feltenném a kérdést, hogy vajon igaz-e a hír. Szívem szerint szívesen fogadnám azt a választ, hogy ez a hír nem igaz. Azért teszem ezt, mert a napi gyakorlat úgy van, és ezt mindenki ismeri, aki már váltott ki gyógyszert, hogy kiváltjuk a mamáét, a papáét, a családtagét, az ismerősét, a rokonét és a szomszédét, miért ne tennénk, hiszen ezzel segítünk, és nem ér kár senkit. Egyes falvakban, és sajnos nagyon sok ilyen van, nincs patika. Itt az általános gyakorlat ugyanaz, hogy a családtagra számíthat az idős ember, aki nem akar vagy nem tud átmenni a szomszéd faluba, vagy arra számíthat, hogy valamilyen jó ismerőse, szomszédja jár el az érdekében, vagy egész egyszerűen a falugondnok gyűjti össze ezeket az igényeket és segít azokon az idős embereken, akik már nem akarnak vagy nem tudnak a szomszéd falu vagy a szomszéd kisváros patikájába átmenni. Cáfolja a hírt, államtitkár úr, mert az az igazság, hogy ha igaz az, hogy ezek az emberek majd megbízást adnak azoknak, akiktől várják a segítséget, akkor ez számukra bonyolult, babrás, sok tekintetben megvalósíthatatlan, ha ez ráadásul anyagi kiadással is jár, ne adj’ isten, mondjuk, közjegyzőt kell megbízni azzal, hogy csináljon egy ilyen megbízást, akkor meg pénzbe kerül.Államtitkár úr, sokat ötleteltek már, volt számtalan ilyen ötlet, amely az egészségügyben nem létező koncepciót pótolni kívántatik, remélem, ilyen ötletről van szó. Mondjon valamit erről a legújabb ötletükről. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd