KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én figyelmesen hallgattam a felszólalásokat, és van is, amelyikkel egyet lehet érteni, és ennek hangot is fogok adni. Szerettem volna azért hallani azt, hogy kormánypárti oldalon mi a véleményük a korhatár alatti nyugdíjak esetleges visszaállításáról, hogy a rugalmasságát visszanyerje a nyugdíjrendszer, amelyet egy rapid intézkedéssel 2012. január 1-jével megszüntettek. Pontosan tudják önök is, hogy hány, de hány százezer embernek lehetetlenítették el a helyzetét. Itt szó volt a rokkantnyugdíjakról. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy akik véglegesen megrokkantak, azoknak nyugdíjvédelmet kell biztosítani. Nem állítottuk soha azt, hogy nem lesznek felülvizsgálatok, hiszen annak lenni kell, nem állítottuk azt sem, hogy a jövőben mindenki válogatás nélkül elmehet rokkantnyugdíjba, de azt igenis gondoljuk, hogy egy civilizált országban lenni kell rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjnak, márpedig azt gondolom, hogy Magyarország egy civilizált ország. S akik véglegesen megrokkantak, azoknak nyugdíjvédelmet kell biztosítani. S azt is állítjuk, hogy ha valakinek maradt annyi egészsége, amivel a munkaerőpiacon egy védett környezetben munkát tud vállalni, akkor azt kormányzati intézkedésekkel is támogatni kell. Nem mondtak semmit arról a felvetésünkről, hogy az öregséginyugdíj-minimum mértéke gyalázatos, most már kilencedik éve 28 500 forint. Mi azt mondtuk, hogy a duplájára szeretnénk emelni ezt, ha lehetőséget kapunk rá. Merthogy ez a vitanap a méltányos és igazságos nyugdíjrendszerről szól, csak sem a méltányos intézkedéseket nem hallottuk, sem az igazságos intézkedéseket nem hallottuk kormányoldalról. És nem hallottuk, mi a véleményük azon túl. Én változatlanul állítom, hogy egy büszke szocialista voltam, aki bevezette többek között a 13. havi nyugdíjat. Ezt a gazdasági világválság elsodorta, és volt egy kezdeményezésünk, a nyugdíjprémium intézménye, amit most a kormánypárti oldalon hirdetnek melldöngetve. Jelentem önöknek nagy alázattal, hogy a Bajnai-kormány tette lehetővé törvényileg a nyugdíjprémium kifizetését. Ha önök jövőre fizetnek ebben egy huncut fillért is, semmi mást nem csinálnak, mintsem a törvényi kötelezettségüknek tesznek majd eleget. S nem hallottam egyetlenegy felvetést sem arra nézvést, hogy mi a véleményük a szolgálati nyugdíj ügyében, annál is inkább, mert ha valahol valaki adóztatott nyugdíjat, akkor az éppen az Orbán Viktor vezette kormány, merthogy a szolgálati járandóság adóköteles jövedelem. Dicsekedtek persze olyanokkal, amik eddig is voltak. Többször elhangzott az Erzsébet-utalvány. Hát, ez nem olyan nagy varázslás, régebben is volt ilyen. 70-80-90 ezer nyugdíjast lehetett üdültetni az üdülési utalványon keresztül, csak nem Erzsébet-program volt a neve. Munkahelyvédelmi program eddig is volt, évtizedek óta van, hiszen a különböző pályázatok kapcsán a vállalatok eddig is tudtak pályázni munkahelymegtartó támogatásra vagy valamilyen foglalkoztatássegítésre. Ki kell hogy emeljem, melyek azok a felvetések, amelyekkel egyet lehet érteni. Volt egy felvetés ellenzéki oldalról, hogy legyen újra járulék az, amit most adó formájában gyűjtenek be. Én ezzel tökéletesen egyetértek. De azt is szeretném hozzátenni, hogy érdemes lenne továbbgondolni ezt a dolgot. Megfosztották a társadalombiztosítást az önrendelkezésről. Ha azt mondjuk, hogy a szociális hozzájárulási adóval szemben járulékfizetési kötelezettség van, akkor itt van egy filozófiai kérdés, ugyanis ha valami adó, akkor az közteher, a közteher után pedig nem jár semmiféle ellenszolgáltatás. Ha valaki járulékot fizet, azért meg járadék jár cserébe. Ha ezzel egyet lehet érteni, akkor ide be lehet iktatni egy alkotmányos garanciát. Mert ha van mellette alkotmányos garancia, akkor vissza lehet állítani a társadalombiztosítás önrendelkezését, sőt továbbmegyek, akár vagyonnal való ellátását is. Ez egy nagyon komoly filozófiai kérdés, és erről érdemes lenne beszélni. S egyet tudok érteni például a bentlakásos idősotthonok férőhelybővítési ügyeivel, annál is inkább, mert ahogy említettem a vezérszónokiban is, száz ellátottra ötven sorban állót rögzítettek az adminisztrációban. Kérem szépen, borzasztóan megnehezítették a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és nem csak ezen a területen; tudnám sorolni a szociális biztonság oldaláról. Azt gondolom, hogy a házi segítségnyújtással nem kéne dicsekedni, mert úgy szigorították meg a ponthatárt, hogy azok az emberek, akik el tudják érni a húsz pontot a házi segítségnyújtás esetében, azok olyan rossz állapotban vannak, hogy már bentlakásos idősotthonban lenne a helyük és nem a házi segítségnyújtásban. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és köszönöm a türelmüket. A viszontlátásra. (Taps az MSZP soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd