DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindent és sokféle hozzászólást hallottunk a mai napon, de ha végiggondoljuk, azért nagyon sok jó gondolat is elhangzott itt, amit azért a későbbiekben egy higgadtabb, nyugodtabb gondolkodásban mindenki kellőképpen át tud értékelni. Amikor képviselőtársaim hozzászóltak, akkor a biztonságos nyugdíjrendszert mindannyian egy komplex rendszerben képzelték el, aminek nagyon fontos része volt a család, nagyon fontos része volt a munkahely, de nagyon fontos része volt az egészségügy is. Engedjék meg, hogy én ezt a részét egy picit jobban kifejtsem, hiszen ez az a terület, amit én az elmúlt évtizedekben jobban megismerhettem. Arról, hogy a gyógyszerek ára növekedett, nagyon sokat hallottunk. Azért el kell mondjam, hogy azoknak a krónikus betegségeknek, amelyek ma Magyarországon a népbetegségeket okozzák ‑ magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint ‑, ezeknek az ellátásához kapcsolódó gyógyszerek ára lényegesen csökkent. Nagyon sokszor elmondták képviselőtársaim a mai napon azt a szót, hogy „vaklicit”. Ez tulajdonképpen egy technikai segítség ahhoz, hogy a gyógyszerárakat megfelelő szinten tudjuk tartani. Én azt gondolom, hogy ezzel egy nagyon komoly és nagyon jelentős tehercsökkenés volt a családok és elsősorban a nyugdíjasok tekintetében, hiszen tudnunk kell, hogy ezek a betegségek az aktív kor végén vagy a nyugdíj időszakában jelentkeznek. A vaklicit bevezetésekor az első teljes évben 7,5 milliárd forintos megtakarítás maradhatott a betegeknél; 2013-ban 2,5 milliárd, 2014-ben 2 milliárd, és még sorolhatnám tovább. Ahhoz, hogy a vaklicit és a gyógyszerárcsökkentés ilyen mértékben sikerülhetett, kellettek az orvosok, kellettek a gyógyszerészek, kellett egy olyan csapatmunka, amely alapján ezt végre tudtuk hajtani. De azt is el kell mondani, hogy támogatott gyógyszerek esetén a betegek átlagosan a teljes ár 25 százalékát fizetik, és a társadalombiztosítás fizeti a 75 százalékot. A kifizetett tb-támogatás az elmúlt öt év során 332 milliárd forintról 378 milliárd forintra emelkedett, és ha 2017-et nézzük, akkor a járóbeteg-ellátás tekintetében a patikákban kiváltható gyógyszerek támogatására fordítható összeg 313 milliárd, és a nagy értékű, úgynevezett tételes gyógyszerekre, az onkológiai ellátásra, ami a kórházban történik és száz százalékban finanszírozott, plusz 70 milliárd forint jutott. A 2010 előtti időszakban pedig pontosan ugyanezeken a részeken 60 milliárdos kivonás történt a rendszerből, és fűnyíróelv szerint csökkent a gyógyszerek támogatása, 367 milliárdról 298 milliárdra. Sokat beszéltünk az idősek kórházi ellátásáról, arról, hogy a várólista tekintetében 2012-ben elindult egy program. Erről azért kell beszélni, mert azok a betegségek, amelyek elsődlegesen a várólistán szereplő betegeket érintik, szintén az idős korosztályhoz csatlakoznak. S ha csak azt az adatot nézzük, hogy 2012-ben, amikor a várólista bevezetésre került, több mint 70 ezren voltak a várólistán, 2017-ben pedig valamivel több mint 27 ezren. Azok a betegségek, amelyek leginkább az időseket érintik, mint például a szürke hályog, annál most a 600 nap helyett körülbelül 3 hónapot kell várni, vagy egy csípőprotézisre a 568 nap helyett most 368 napot, vagy egy térdprotézisre a 906 helyett most 304-et. Persze mondhatjuk, hogy ezek még mindig magas számok, de ha az OECD-adatokat nézzük, és nagyon sokszor szoktunk itt a Házban ilyen adatokat idézni, azt látjuk, hogy Magyarország Európában az ötödik, és bizonyos műtéti eljárások tekintetében pedig dobogós helyen áll. Nyilván itt is van még teendő és tovább kell fejleszteni. Még egy dologra szeretnék kitérni, a szűrőprogramok fontosságára. Beszéltünk itt arról, hogy szeretnénk, ha egy aktív, egészségben eltöltött időskorra és egy aktívan megélt nyugdíjas időszakra tudnánk koncentrálni. Azt gondolom, ennek a legfontosabb része az, hogy az egészséget minél tovább megőrizzük. Azok a célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok, amelyek jelen pillanatban rendelkezésre állnak akár az emlőrák-, akár a méhnyakrák- vagy szeptembertől gyakorlatilag országos kitekintésben a vastagbélrákszűrés tekintetében, ezek olyan nagyon komoly lépések, ahol valóban elérhetjük azt, hogy időben fölfedezve gyógyultan, egészségben tölthetnek nagyon sok évet azok a betegek, akik esetleg későn kerülnek orvosi ellátásra. Volt egy-egy olyan megjegyzés is a vita során ‑ például Bangóné képviselőtársam mondta ‑, hogy az influenza időszakában mennyien haltak meg Magyarországon. Igen, nagyon sok teendőnk van még olyan értelemben, hogy például a védőoltások tekintetében azokat az embertársainkat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, próbáljuk meg rábeszélni arra, hogy ezeket a védőoltásokat megkapják, és az is feladatunk, hogy a szűrővizsgálatokra minél többen eljussanak. S még egy mondatot engedjenek meg, mert azt gondolom, hogy ez is hozzátartozik. Talán Sneider képviselőtársam sem úgy gondolta, amikor ezt az általánosítást megfogalmazta, hogy amikor időskorban valaki megbetegszik, akkor a hálapénz és a hozzá kapcsolódó nehézségek az anyagi helyzetét erősen megroppantják. Én azt szeretném mondani, hogy ma Magyarországon nagyon sok orvos, szakdolgozó végzi a munkáját úgy, ahogy az szükséges, a szakmai elhivatottságának megfelelően, és természetesen hálapénz nélkül. Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd