DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlésben mindig nehéz érzelmek nélkül megnyilatkozni, de különösen nehéz egy olyan témában, amely vagy mindannyiunkat érint, vagy jó esetben mindnyájunkat érinteni fog.Itt végighallgatva képviselőtársaimnak esetenként indulatoktól elfúló véleményét, azért kérem, hogy ne felejtsék el azokat az elmúlt hosszú évtizedeket, amelyekben a jelenlegi állapot kialakult. Engedjék meg, hogy csak két dolgot említsek fel azok közül, amiket önök itt mondtak. Az egyik, hogy az elmúlt években időszerűnek tartottuk, hogy az abnormálisan magas számú, korkedvezményes és rokkantnyugdíjas állományban lévőket felülvizsgáljuk. Firtl képviselő-kollégám azzal fejezte be, hogy ő már nyugdíjaskorban van és nyugdíjas. Én 75 éves vagyok, és bizony nyugdíjaskorban vagyok. Zárójel, itt teszem hozzá: nem kapok nyugdíjat; kormánytagként nem kapok nyugdíjat. (Firtl Mátyás: Én sem!) Mondták, hogy itt mekkora nyugdíjakat veszünk fel. Nem kapjuk a nyugdíjunkat, nem vesszük fel.De ami miatt ezt szóba hoztam, az az, hogy ebből az ötvenvalahány év szolgálati időből én 38-at Ózdon húztam le, és magam is részese voltam annak, amikor emberek tízezreit küldtük a fenyegető munkanélküliség elől rokkantnyugdíjba. Kétségtelenül ‑ az akkori kormányok tehetetlensége miatt ‑ akkor foglalkoztatási problémákat igyekeztek és igyekeztünk szociális eszközökkel megoldani. Hogy ennek milyenek a következményei, azt mutatja ezeknek a térségeknek a mai helyzete is. Ugyanis ezek nem átmeneti helyzetet eredményeztek, hanem azt, hogy emberek tízezreiről lemondott a társadalom, egy olyan állapotra kárhoztatva őket, amelyet sem az addigi életvezetésük, sem az azutáni életük nem indokolt. Úgyhogy úgy gondolom, ezt a helyzetet sokkal korábban meg kellett volna oldani, és nem kárhoztatni azt a kormányt, amelyik ezen a helyzeten változtatott.De ami miatt én lehetőséget kértem az elnök úrtól a megszólalásra, az néhány szám, amelyek ugyan nem kizárólag a nyugdíjasokra, hanem az egész társadalomra vonatkoznak. És ha már ilyen személyes hangütést engedtem meg magamnak, akkor engedjék meg, és azért is kértem lehetőséget, hogy ezt én mondjam el, mert személy szerint, kormánytagként ennek a végrehajtásában volt részem, és ez a rezsicsökkentés. A 2013. január 1-jével hatályba léptetett, önök által jól ismert intézkedéseknek engedjék meg, hogy az összesített számait elmondjam, annak bizonyságául, hogy azért nem olyan fekete a helyzet, mint ahogy kollégáim ezt igyekeznek itt bemutatni. A Statisztikai Hivatal és az energiahivatal adatai szerint a rezsicsökkentéseknek köszönhetően a lakossági fogyasztók a földgáz-, villany- és távhőszámlákon mintegy 818 milliárd forintot takarítottak meg 2013. január 1. és 2016. december 31. között. Tehát több mint 800 milliárd forintot. A legtöbbet a villanyszámlán takarítottak meg a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis 396 milliárd forinttal fizettek kevesebbet.(17.10)A földgáz esetében 340 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 82 milliárd forint maradt a fogyasztóknál. Amennyiben a víz-, csatorna-, PB-gáz-, valamint a hulladékdíjak csökkentésének hatását is vizsgáljuk, akkor az említett időszakban, tehát 2013. január 1. és 2016. december 31. között a lakosság összes megtakarítása 909 milliárd forintot tesz ki. Ezen időtartam alatt a víz- és csatornaszolgáltatásokon 60 milliárd, a PB-gáz-szolgáltatáson 10, a hulladékszolgáltatáson 20 milliárd forintot takarítottak meg a magyar családok, mindenki, tekintet nélkül arra, hogy milyen idős, milyen családban él, s tekintet nélkül arra, hogy kire szavazott. A 2015. évi megtakarítási tényadatokból kiindulva, azt folyó év november végéig arányosítva, kivetítve, a magyar családok 2013 és folyó év, tehát 2017. május 31. között több mint 1000 milliárd, számítások szerint 1021 milliárd forintot takarítottak meg.Engedjék meg, hogy két mondatot szánjak arra, mert itt a vezérszónoki expozékban elhangzott, ez pedig a lakosságot terhelő hátralékok. Félreértés ne essék, akinek hátraléka van, annak az mind a mai napig egy szorító helyzet, de nem mindegy, hogy hány tízezer család van ebben a szorításban és milyen összeggel. A rezsiköltségek csökkentése a korábban felhalmozott hátralékok alakulására nyilvánvalóan kedvező hatással volt, mind a tartozások összege, mind a hátralékos fogyasztók száma jelentősen csökkent az elmúlt években. Az energiahivatal adatai alapján 2012-ről 2016-ra a 30 napon túli hátralékok a villamos energia esetében 31 milliárd forintról 16 milliárdra, tehát mintegy 48 százalékkal csökkentek, a földgáz esetében 40 milliárdról 16 milliárdra csökkentek, 60 százalékkal, a távhő esetében pedig 16 milliárdról 10 milliárdra, mintegy 37 százalékkal csökkentek a hátralékok.Ezzel összefüggésben kiemelem a kikapcsolt lakossági fogyasztók számát, hiszen az a legbrutálisabb szolgáltatói beavatkozás. A kikapcsolt lakossági fogyasztók száma is jelentősen csökkent. 2012-ben még összesen 155 ezer lakossági fogyasztó volt kikapcsolva, 2016-ban már csak ‑ ha egyáltalában ezt a „csak”-ot itt lehet használni; én úgy gondolom, hogy nem ‑ 106 ezer fogyasztó volt, ez több mint 30 százalékos javítás. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, és ezért szeretném itt is, ennek a politikai vitanapnak a lehetőségét is felhasználni arra, hogy a magyar társadalomnak, tekintet nélkül annak társadalmi szekcionálásától, a magyar társadalom kivétel nélkül minden tagjának érdeke a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása s lehetőség szerinti továbbvitele. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd