HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja ré­szé­ről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, abban egyetérthetünk, hogy akkor jó a mindenkori nyugdíjrendszer, ha az igazságos és méltányos. Én arra tennék kísérletet, hogy számba vegyek néhány olyan kül­ső körülményt, amely nagyban meghatározza a mindenkori kormány mozgásterét egy igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításával kapcsolatban. Három ilyen külső körülményről szeretnék beszélni. Az első külső körülmény az ország gazdasági állapota, mert bár a nyugdíjak biztosítása és folyósítása, a nyugdíjkassza elvileg független az ország gazdasági teljesítményétől, mégis azt láthattuk az elmúlt 25 évben, hogy ha az országnak jól ment, akkor ennek haszonélvezői tudtak lenni az idős emberek, a nyugdíjasok is. A gazdasági növekedés tehát többletbevétel az államnak. Ha van többletbevétele az államnak, akkor nyilvánvalóan ebből tud juttatni nyugellátások formájában az idős emberek számára is. Tehát ha az ország gazdasági állapota stabil vagy éppen növekedő, akkor annak haszonélvezői voltak a nyugdíjasok is.A második ilyen, nem elhanyagolható külső körülmény, ami befolyásolja a mindenkori kormányzat nyugdíjpolitikáját, a foglalkoztatás, illetve a foglalkoztatottak száma, hiszen a felosztó-kirovó rendszer lényege az, hogy a jelenlegi munkavállalók befizetései biztosítják a nyugdíjrendszer kifizetéseit. Éppen ezért meghatározó jelentőséggel bír az, hogy Magyarországon hány ember vállal munkát, hány ember fizet adót és járulékot, hiszen az ő befizetett adójukból és járulékaikból tud a magyar állam nyugdíjat fizetni. Itt is azt tudjuk mondani, hogy ha növekvő a foglalkoztatottak száma, akkor a nyugdíjkassza annál stabilabb lesz, ha kevesebb a foglalkoztatottak száma, akkor annál kevésbé lesz stabil, vagy ahogy láthattuk 2010 előtt, akkor a nyugdíjkassza mínuszos lesz.A harmadik ilyen külső körülmény, amit meg szeretnék említeni, a költségvetés állapota, hiszen ha az ország költségvetése, Magyarország pénzügyei rendben vannak, azok stabilak, akkor az egyúttal kiszámíthatóságot is jelent a nyugdíjasok számára. Márpedig azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság a nyugdíjasok, az idős emberek számára a legfontosabb, hiszen ők tudnak legkevésbé reagálni a változó külső környezetre. Ezt lényegesen könnyebben meg tudja tenni az, aki mondjuk, még fiatalabbként a munkaerőpiacon van, át tudja képezni magát, esetleg el tud helyezkedni máshol. A nyugdíjas, idős emberek erre már nem képesek. Tehát az a harmadik állításom, hogy a költségvetés állapota is nagyban befolyásolja a mindenkori kormány nyugdíjjal kapcsolatos intézkedéseit. S azt gondolom, hogy azt állíthatjuk, elmondhatjuk, hogy ez a három tényező lényegesen, jelentősen befolyásolja a mindenkori kormány nyugdíjpolitikáját. Érdemes tehát ezen a három tényezőn keresztül megvizsgálni, hogy mit tapasztaltak a nyugdíjasok az elmúlt 10-15 évben. Nézzük meg, hogy 2002 és 2010 között milyen volt az ország gazdasági állapota! Azt láthattuk, hogy akkor, bár a világgazdaságban pénzbőség volt, ahogy Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben erről beszélt, Európa gazdasági motorjai még nem fulladtak ki, jelentős volt az európai gazdasági növekedés, azt láthattuk, hogy Magyarország számtalan alkalommal, 2002 és 2010 között több évben is alulmúlta az Európai Unió növekedési átlagát. Tehát azt mondhatjuk, hogy az ország gazdasági állapota az akkori lehetőségekhez képest nemhogy nem volt kielégítő, hanem kifejezetten rossz volt. Ha megnézzük a foglalkoztatottak számát mint második fontos külső körülményt, ott is le kell szögeznünk, hogy 2002 és 2010 között nem volt jó hatással a nyugdíjkasszára az, hogy 200 ezer ember elveszítette a munkahelyét. 200 ezer emberrel kevesebb ember fizetett be nyugdíjjárulékot, ezáltal is egyre nagyobb rést ütve a nyugdíjkasszán. S ha a harmadik külső körülményt nézzük, a költségvetés állapotát, talán a három közül itt láthatjuk a legtragikusabb állapotokat, hiszen azt láttuk, hogy a szocialisták 2002 és 2010 között egyetlenegy alkalommal sem tudták a költségvetés hiányát 3 százalék alá szorítani, sőt igazából 4 százalék alatt is alig volt. Volt olyan év ezzel szemben, 2006, amikor 9,6 százalékos GDP-arányos hiányt tudtak elérni, amivel egyébként rekorderek, az elmúlt 25 évben ekkora hiányt senki nem tudott felhalmozni. Mindezek a külső körülmények abba az irányba mutatnak, hogy ha a lehetőségekhez képest rossz az ország gazdasági állapota, csökken a foglalkoztatottság, illetve tragikus állapotban van a költségvetés, akkor értelemszerűen egy ilyen állapotokkal rendelkező kormány nem tud mit csinálni, a nyugdíjellátásokhoz hozzá kell nyúlnia, s ezt tették a szocialisták. Merthogy mit tettek? 2002-ben és 2010-ben csökkent a nyugdíjak reálértéke, 2006 és ’10 között, amíg, még egyszer hangsúlyozom, Európában akkor még dübörgött a gazdaság, és nagy gazdasági növekedés volt, 4 százalékkal csökkent Magyarországon a nyugdíjak reálértéke csak négy év alatt. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a Gyurcsány-kormány ezenfelül 2008-ban 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét.Ezenfelül ‑ ahogy itt erről már többször is szó volt ‑ egyhavi nyugdíjat vettek el a szocialisták a nyugdíjasoktól. Bár 2006-ban még a szocialisták azt ígérték, hogy ‑ szó szerint idézem ‑ az új nyugdíjemelési program keretében sor kerül a 14. havi nyugdíjnak megfelelő mértékű nyugdíjemelésre, ehhez képest három évvel később a 13. havi nyugdíjat is elvették. A Gyurcsány-kormány hozzá nem értését jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2008. október 5-én még azt mondta, hogy megmarad a 13. havi nyugdíj, egy hónap sem telt el, október 29-én pedig már bejelentette, hogy a nyugdíjasok búcsút mondhatnak az egyhavi járandóságuknak. Éppen ezért a baloldal 13. havi nyugdíjra vonatkozó ígérete hiteltelen, hiszen éppen ők voltak azok, akik elvették. Fontos leszögezni, hogy a párt jelenlegi vezetői, tehát Molnár Gyula pártelnök, illetve Botka László miniszterelnök-jelölt úr is ott van azok között, akik támogatták, és igen szavazatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugdíjasoktól elvegyenek egyhavi nyugdíjat. Aztán, mivel a külső környezet ‑ mint említettem ‑ a rossz kormányzati politikának köszönhetően egyre rosszabbá vált, megemelték 62 évről 65 évre a nyugdíjkorhatárt. Emellett be akarták vezetni a vizitdíjat, ami megint egyértelműen a nyugdíjasoknak fájt a legjobban, és akkor a kétszeres áramár-, illetve a háromszoros gázáremelésről még szót sem ejtettem.Ezzel szemben mi egy teljesen más politikát hirdettünk meg, miután a Fidesz-KDNP kapta meg a kormányzás lehetőségét. Mi azt gondoljuk, hogy gazdaságpolitikát és egyébként nyugdíjpolitikát is csak együttműködésre lehet alapozni. (15.50)Éppen ezért 2010-ben a kormány megállapodást kötött a nyugdíjasszervezetekkel arról, hogy történjen bármi is az országban, garantálja és megvédi a nyugdíjak értékét. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj értékét minden évben legalább az infláció mértékével emelni kell. Magyarország Kormánya ‑ most már hét év elteltével ki tudjuk mondani ‑ betartotta és betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, és megóvja a nyugdíjak vásárlóértékét a nyugdíjak infláció mértékének megfelelő folyamatos növelésével, sőt efölött is. Ezt mutatják azok a számok, amelyekre már itt állam­titkár úr is utalt, és amelyek azt mutatják, hogy a nyugdíjak reálértéke még növekedni is tudott. A „Nők 40” program elfogadásával lehetővé vált, hogy a 40 év munkaviszony és a gyermeknevelés elismerésének beszámításával a nők a nyugdíjkorhatár előtt mehessenek nyugdíjba, így akár a családban nagymamaként segíthetik a fiatalok mielőbbi visszailleszkedését a munkába. 2017. április végéig több mint 194 ezren éltek már ezzel a lehetőséggel. S ha már a „Nők 40”-ről beszélünk, akkor nem mehetünk el szó nélkül a Jobbik politikája mellett. Azt gondoljuk, hogy a Jobbik minden egyes szava hiteltelen a nyugdíjak ügyében, ugyanis a jobbikos képviselők nemmel szavaztak, amikor az Országgyűlés arról döntött, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. (Sneider Tamás: Hazudsz, mint mindig!) Tette mindezt úgy a Jobbik, hogy egy évvel később már „férfiak 40” programot követelt. (Sneider Tamás: És ezt komolyan is gondoltuk.)Azt, hogy miért mondom, hogy a Jobbik hiteltelen, mutatja Sneider Tamás képviselő úr egy kiszivárgott beszéde is ‑ szintén szó szerinti idézet, nehogy meg lehessen vádolni azzal, hogy elferdítek bármit is ‑, amelyben ezt mondta: „Amikor arról be­szé­lek, hogy hogyan kell kommunikálnunk, például itt vannak megint az idősek. Nélkülük szavazást nyer­ni lassan már nem is lehet, mert olyan kevés a középosztályú meg a fiatal, kevesebben nem is mennek el sajnos a fiatalok szavazni, hogy a nyugdíjas kor­osztály önmagában tudna kormányt alakítani. Ahhoz, hogy őket megszólítsd, ahhoz meg egy kedves, aranyos gyereknek kell lenni.” Azt gondolom, ez jól mutatja, hogy mi a mi politikánk és a Jobbik politikája között a különbség. A Jobbik azt gondolja, hogy kedves, aranyos gyereknek kell lenni, mi pedig azt gondoljuk, hogy egy méltányos, igazságos nyugdíjrendszert kell működtetni a nyugdíjasok érdekében. Azt gondolom, hogy az ilyen típusú megnyilatkozások lenézik az idős szavazókat, ezért minden, amit a Jobbik az idősekkel kapcsolatban mond és javasol, kizárólag hiteltelen szavazatszerző machináció. De visszatérve a kormányzati nyugdíjpolitikához: azt láthattuk, hogy a három külső körülmény, amit említettem ‑ az ország gazdasági állapota, a foglalkoztatottság és a költségvetés helyzete ‑, 2010 után mind stabilizálódott, az európai uniós növekedés átlagát bőven meghaladja a magyar növekedés. Tehát azt látjuk, hogy az ország gazdasági állapota rendben van. Azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottság folyamatosan növekszik, 700 ezerrel többen dolgoznak ‑ azaz fizetnek adót és járulékot, amiből a nyugdíjakat ki lehet fizetni ‑, mint 2010-ben. Illetve azt láthatjuk, hogy a költségvetés is stabil, hiszen minden évben 3 százalék alatt, sőt van, amikor 2 százalék alatt volt a költségvetés hiánya. Ezek a külső körülmények megengedik azt, hogy kiemelten tudjon foglalkozni a kormány a nyugdíjasokkal. Például a kormány az idősek foglalkoztatását is támogatja. Államtitkár úr is elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportok esetében segíti a munkahelyek megtartását. A támogatottak körében a nyugdíj előtt állók aránya a legmagasabb, az 55 év felettiek teszik ki a támogatottak 40 százalékát. Korábban a magas rezsiköltségek is rontottak a nyugdíjasok helyzetén, de a nemzeti kormány ezen a területen is hozott intézkedéseket, három lépésben hajtott végre rezsicsökkentést, aminek következtében a távhő, a gáz és az áram ára 25 százalékot csökkent. A nyugdíjasok szempontjából is fontos eredmény, hogy csökkent és a jövőben is csökken az alapvető élelmiszerek áfája. 2016-ban a sertéshús áfája csökkent, 2017 januárjában pedig 5 százalékra mérséklődött a tej, a tojás és a baromfihús áfája. 2018-ban pedig a hal áfája is 5 százalékra csökkenhet, ha az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetést. Azt tudom mondani, hogy a KDNP és a Fidesz frakciója biztosan el fogja azt fogadni. A gyógyszerárak esetében ‑ erről is több szó esett már ‑ a vaklicit rendszere valóban jelentős eredményeket hozott. Hogy én is egy példát említsek: a szív- és érrendszeri betegségek esetén alkalmazható egyik leggyakrabban használt koleszterinszint-csökkentő készítmény egyhavi adagjáért 2009-ben, a szocialisták kormányzása alatt a betegek 1700 forintot fizettek, mindezért ma 185 forintot kell fizetniük. De hasonló példát mondhatok a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek közül is, ráadásul 2010 óta minden évben bővültek a terápiás választási lehetőségek a gyógyszerellátás tekintetében. Mindezeknek köszönhetően a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénység az elmúlt hat évben egyharmadával csökkent, s míg az Unióban átlagosan 13,8 százalék, addig Magyarországon 4,5 százalék. Összefoglalva tehát, a Fidesz és a KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, számít a tudásukra és tapasztalataikra, és mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy az idősek nyugodtan és biztonságosan élhessenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd