DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képvi­selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy ma itt a parlament plénuma előtt lehet beszélni, lehet vitázni a nyugdíjasok, időskorúak helyzetéről; lehet beszélni, lehet vitázni a nyugdíjakról. Számunkra ez azért is fontos, mert nagyon fontos számunkra a család, és a családon belül, azon kívül szüleink, nagyszüleink iránti szeretetünkön túl minden tiszteletünk és megbecsülésünk az idősebb generációké, a nyugdíjasoké. Számítunk a tudásukra, a tapasztalatukra, számítunk a támogatásukra.Törvényhozóként, túl most a magánszférán, tehát itt törvényhozóként igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ők a nyugdíjas éveiket biztonságban, megbecsülésben, tiszteletben tudják tölteni. Ennek érdekében folytatjuk itt is a törvényhozói munkánkat. A mai nap ennek keretében érdemes visszatekinteni, hogy honnan indultunk el, érdemes megnézni, hogy mi történt akkor, amikor önök, szocialista-liberálisok kormányoztak, és érdemes visszatekinteni, megnézni, hogy 2010 óta, a Fi­desz-KDNP kormányzása óta mennyi mindent sikerült tenni ezen a területen. Engedjék meg, hogy először beszéljek arról, hogy 2010-ben többek között vállaltuk azt, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Ez egy nagyon komoly vállalás volt, hiszen 2010-ben ‑ ahogy ezt államtitkár úr is elmondta ‑ úgy vettük át az országot, hogy a gazdasága is tragikus állapotban volt, és a nyugdíjkassza is erőteljesen hiányos volt. (Gőgös Zoltán: Volt benne 3000 milliárd.) Jól mondja, tisztelt képviselőtársam, minden harmadik nyugdíjforint hiányzott a nyugdíjkasszából, úgy, hogy előtte szóba került az az önök részéről, hogy megint a Világbankhoz fordulnak, és segítséget kérnek, hogy egyáltalán nyugdíjakat lehessen fizetni. 2010-ben sikerült egyensúlyba hozni azt a nyugdíjkasszát, amelyből hónapról hónapra az időskorúak ellátását, a nyugdíjakat fizetjük. (Gőgös Zoltán: Egyéni nyugdíjszámláról.) Ez egy nagyon nagy teljesítmény volt, hiszen amellett, hogy mint mondtam, minden harmadik forint hiányzott a nyugdíjkasszából, amellett a gazdaság helyzete is tragikus volt. Tehát vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt nemcsak hogy teljesítettük, de sikerült a nyugdíjak vásárlóértékét, vásárlóerejét 10 százalékkal növelni. Amikor a nyugdíjasok életkörülményeiről, a nyugdíjasok helyzetéről, egzisztenciájáról beszélünk, akkor nemcsak önmagában a havi nyugdíj összegét kell nézni, hanem nagyon sok más olyan tényezőt is nézni kell, amely hatással van a nyugdíjasok életminőségére. Ilyenek tipikusan: a megélhetés költségei, a rezsiköltség, az élelmiszeráfa, de ilyenek a családtámogatási rendszer különböző elemei, vagy ilyenek azok az idézőjeles kiadások, amik az egészség megóvása vagy egy betegség kezelése esetén merülnek fel. Hát, nézzük!Nézzük a megélhetés költségeit! A rezsiköltség az idősek, a nyugdíjasok fogyasztói kosarában sokkal nagyobb százalékban szerepel, tehát számukra ezért is érzékeny kérdés, hogy havonta sárga csekken vagy a bankszámlán mennyi pénzt kell fizetni vízért, villanyért, csatornadíjért, szemétszállításért, kéményseprésért, és a többi. Ezért volt egy fontos vállalásunk, amit teljesítettünk is, hogy csökkenteni kell a rezsikiadásokat, amely persze az egész társadalomnak segítség, de nagyon nagy segítség, kiemelkedő segítség azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek, mint mondtam, a fogyasztói kosarát nagyobb százalékban teszik ki ezek a kifizetések, ezek a költségek. 2010 előtt, tisztelt szocialista-liberális képviselőtársaim, döbbenetes volt, ahogy önök ehhez a rezsipolitikához viszonyultak. Államtitkár úr elmondta, hogy akkoriban jellemzően külföldi, javarészt multinacionális cégek tulajdonában, irányítása alatt álltak a közműszolgáltató cégek. Ezek a cégek teljesen természetes módon csak azt nézték, hogy minél nagyobb profitra, minél nagyobb nyereségre tudjanak szert tenni, őket nem érdekelte az, hogy itt Magyarországon a magyar állampolgárok, a magyar emberek, a nyugdíjasok hogyan tudják kifizetni a havi számlákat. Önmagában ez érthető, hiszen egy multinacionális cégnek csak és kizárólag ez az érdeke, az azonban érthetetlen, hogy egy kormány, amely legalábbis papírforma szerint a saját állampolgáraitól kapott felhatalmazást, és őket képviseli ‑ erre vonatkozik a papírforma ‑, miért ír olyan szerződést vagy miért tart hatályban olyan szerződést, amely ezeknek a multinacionális cégeknek garantálja ezt az extraprofitot, és nem törődik azzal, hogy az ő országában, amit ő kormányoz, a nyugdíjasok hónapról hónapra, évről évre egyre többet kell hogy kifizessenek a szolgáltató cégeknek. Elmondtuk többször, két tucatszor emelték meg a rezsidíjakat, a szocialista-liberális kormányok idején több mint két tucatszor lett megemelve a gáz, a villany, s a többi, a rezsiköltség. Fájó, de igenis kifizettették ezt a magyar állampolgárokkal, köztük a nyugdíjasokkal, duplájára emelték az áram díját és háromszorosára a gáz árát, a gáz díját. 2010-től, elég nagy hangzavar kíséretében sikerült ezen a helyzeten változtatni, és sikerült csökkenteni a rezsiszámlákat, sikerült csökkenteni azokat a költségeket, amelyeket többek között a nyugdíjasok is kifizettek. (Gőgös Zoltán: 2010-ben? ‑ Dr. Tóth Bertalan: ’10-ben? 2012-ben! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)A megélhetés költségei között nagyon fontos szintén a nyugdíjasoknál a fogyasztói kosárban, hogy mennyit költenek élelmiszerre. Az élelmiszerek áfája az, amin keresztül befolyásolni lehet az élelmiszerek árát, ezért úgy döntött a kormány és a Fidesz-KDNP-koalíció, hogy csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját. Ez elkezdődött, megtörtént, és a jövő évre most az előterjesztés szerint a hal áfáját szeretnénk csökkenteni; itt szó volt a sertéshús, a baromfi, a tojás, a tejtermékek áfájáról, ez egy nagyon fontos lépés volt. Államtitkár úr beszélt az úgynevezett „Nők 40” programról. 2010-ben az első intézkedések egyike volt, az első törvények egyike volt, ami bejött ide a parlament elé, hogy az a nő, az a hölgy, édesanya, aki 40 évet ledolgozott, 40 év szolgálati idővel rendelkezik, beleértve a gyermekneveléssel eltöltött éveket, az menjen el, mehessen el, egészen pontosan elmehessen teljes értékű időskori nyugdíjra. A társadalomban ez pozitív volt és nagyon nagy igenlést váltott ki, hiszen azok az édesanyák is örültek, akiknek olyan típusú segítséget tudott ez nyújtani, hogy a nagymama el tudott menni nyugdíjba, és be tudott segíteni a gyermeknevelésbe, otthon tudott maradni a gyermekekkel. Államtitkár úr elmondta, hogy már több mint 190 ezer azoknak a nőknek a száma, akik igénybe vették a 40 év ledolgozott munkaév utáni nyugdíjba menetel lehetőségét. Államtitkár úr beszélt arról, hogy nagyon sokat számít az, hogy az egészségügyi kiadások mekkorák. Képviselőtársaim is fognak majd erről részletesen beszélni, hiszen én azt hiszem, hogy európai szinten nagy eredményt sikerült elérni az úgynevezett vaklicittel, ahol a támogatott gyógyszerkészítmények térítési díját csökkentjük, magyarul, ha olyan készítményt, olyan gyógyszerkészítményt vásárolnak a patikákban, amin van társadalombiztosítási támogatás, azoknak a térítési díjait sikerült jelentősen lecsökkenteni. Itt elmondom, hogy nem került bevezetésre a vizitdíj és a kórházi napidíj, sikerült megállítani, ez is jelentős költséget jelentett volna időskorú társaink, honfitársaink számára.(15.20)Beszéljünk egy kicsit a jövőről! Megemlíteném a nyugdíjprémiumot. A nyugdíjprémium lehetősége, és az a lehetőség, hogy egyáltalán tudunk róla beszélni, igazából az egész magyar társadalom munkájának eredménye, hiszen nyugdíjprémiumot akkor lehet adni, ha a gazdasági növekedés 3,5 százalék fölött van. Mi azt mondjuk, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek egy ilyen teljesítményből: ha növekszik az ország gazdasági teljesítőképessége, akkor tudjanak ők is a nyugdíjemelésen túl részesülni a nyugdíjprémiumban. Az Erzsébet-program szintén egy Európa-szin­ten is kiemelkedő lépése a kormánynak, illetve a Fidesz-KDNP-frakciónak, hiszen nagyon sok nyugdíjas tudott így elmenni üdülni, pihenni különböző helyekre a kormány, illetve a költségvetés támogatásával. A munkahelyvédelmi akció egy nagyon fontos törvényhozói döntésünk volt, hiszen azt mondtuk, hogy vannak sérülékeny csoportok a társadalomban, ilyenek a kisgyermeket nevelő családok például, és ilyenek a nyugdíj előtt álló emberek, akik nehezen tudnak elhelyezkedni, vagy bizonytalanná vált a munkahelyük. A munkahelyvédelmi akció nagyon látványos eredményekkel járt, és az államtitkár úr is beszélt arról, hogy hány nyugdíj előtt álló honfitársunk munkahelyét sikerült ezzel megőrizni, megtartani, és aki szeretett volna még nyugdíj előtt dolgozni, az ott tudott maradni, tudott dolgozni.A nyugdíjasok foglalkoztatásáról még hadd beszéljek. KDNP-s képviselőtársaink nyújtottak be egy olyan törvénymódosítást, amely most, a jövő héten kerül majd elfogadásra, ez a nyugdíjas-szö­vet­ke­ze­tekről szól. Ezt is nagyon fontosnak érzem, hiszen a diákszövetkezetek mintájára lehetőséget tudunk adni a nyugdíjasoknak arra (Bangóné Borbély Ildikó: Az unoka a nagymamával együtt pakolja a polcot, úgyhogy nagyon jó lesz!), hogy ha szeretnének, akkor úgy tudjanak munkát vállalni, hogy rugalmas legyen a munkaidő, tehát lehet heti egy napot, két napot, lehet szezonális munkát vállalni, lehet akár egy-két órát is vállalni egy nap. És ami nagyon fontos, hogy nem fogja befolyásolni a nyugdíjfolyósítást, tehát nem áll meg a nyugdíjkifizetés, nem lesz összevonva, nem lesz összevont adózás. A szocialistáknak ismerős lehet ez az összevont adózás, hiszen az ő idejükben született meg az a törvény, hogy ha egy nyugdíjas elmegy dolgozni, akkor összevonják a fizetését és a nyugdíját, és együttesen kell adózni, tehát megadóztatták a nyugdíjakat.Ha most az adóztatásról beszélünk, azért még azt hadd mondjam el, visszatekintve az elmúlt évekre, a 2010 előtti időkre, hogy szocialista-liberális képviselőtársaim voltak azok, köztük Korózs Lajos, aki szerette volna a nyugdíjakat megadóztatni. Na, itt most az államtitkár úr expozéja, beszéde alatt, hogy mondjam, kis zajongás volt a szocialista padsorosokban. Hadd hozzak ide egy hírt, méghozzá az rtlhirek.hu-ról ‑ kormánypárti elfogultsággal nem vádolható. 2009. május 11-én a hírek a következőképpen szóltak az rtlhirek.hu-n: „A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény módosításáról szavazott a parlament. Az Országgyűlés hétfői ülésén név szerinti szavazás után 199 igen,” ‑ köztük Korózs Lajos is ‑ „163 nem és 8 tartózkodás mellett módosította a nyugellátásról szóló törvényt. A legfontosabb változás, hogy júliustól megszűnik a 13. havi nyugdíj, és 2012-től fokozatosan, évente hat hónappal 65 évre emelkedik a korhatár.” Ne velem tessék vitatkozni, ha nem így volt; rtlklub.hu, jegyzőkönyv, az államtitkár úr pedig a szavazási listát felsorolta. Megadóztatták volna a nyugdíjakat, eltörölték a 13. havi nyugdíjat, és elvettek a nyugdíjasoktól sok-sok pénzt azzal, hogy emelték a rezsiköltséget (Gőgös Zoltán: És miért nem adták vissza, képviselő asszony?), be akarták vezetni a vizitdíjat (Gőgös Zoltán: Miért nem adták vissza?), be akarták vezetni a napi kórházi hozzájárulást (Gőgös Zoltán: Miért nem adták vissza?), magas volt az infláció, és sorolhatnám még hosszan. (Az elnök csenget.)Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-frakcióra a jövőben is számíthatnak a nyugdíjasok (Gőgös Zoltán: 14. havit ígért Schmitt Pál! Megmutassam?), a 2010 óta folytatott politikánkat a jövőben is hasonlóképpen kívánjuk folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: 14. havit ígért a Fidesz!)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd