DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Október 2-án több mint 3 millió 361 ezer ember döntött a kvóta, a kényszerbetelepítés elutasítása mellett. A rendszerváltás óta még soha egyetlenegy népszavazáson sem szavaztak ilyen egységesen egy irányba a magyarok. Többen szavaztak Brüsszel ellen, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad történetében. Magyarországon létrejött egy új egység; az emberek világosan elmondták, mit akarnak. Az „Új egység Magyarországért” egybehangzó akarata, hogy hazánkba ne legyen kényszerbetelepítés. A népszavazáson a kényszerbetelepítés és a brüsszeli bevándorlási politika szenvedett vereséget. A magyar emberek Magyarországért álltak ki, nem az Európai Unió ellen, hanem Európáért, a kultúránkért és a biztonságunkért. Szabolcs-Szatmár‑bereg megye országgyűlési képviselője vagyok, azon belül is a választókerületem kelet felől Kárpátaljával, Ukrajnával határos. A tavalyi migránsáradatból a térségem keveset érzékelt, bár több tucat muszlim migráns mégis érkezett Ukrajna felől. Nem özönlöttek a migránsok Fehérgyarmaton, Vásárosnaményon, Mándokon vagy Záhonyon keresztül, mégis a választókerületemből nagyon sokan, 37 131-en úgy gondolták, hogy élnek a választójogukkal, és közülük 35 115-en úgy gondolták, hogy fontos számukra az identitásunk és a nemzeti szuverenitásunk.Olyan vidéke ez az országnak, ahol mindig is különösen fontos volt az emberek magyarsága. Ady Endre csodálatosan ír az itt élő emberekről, amikor Móricz Zsigmond „Hét krajcár” című elbeszéléséről mondja el a véleményét a Nyugatban: „Mert errefelé prédikáltak valamikor Méliusz Juhászék, bölcs világ ez, legmagyarabb világa a világnak. Hiszen itt vannak, akik Kalvin istenéből bölcs, külön, magyar istent csináltak, errefelé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Esze Tamás kuruc hada. Ez itt a magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan.”Az Európai Unió jelenlegi politikai vezetése a lopakodó föderalizmus jegyében nem képes és nem is akar normális választ adni a migráció kihívásaira. A népszavazás eredményessége szükségessé teszi számunkra, hogy újradefiniáljuk önmagunk és nemzeti alkotmányos rendszerünk viszonyát az Európai Unióhoz. Ez természetesen azt is maga után vonja, hogy meghatározzuk alkotmányos identitásunkat. Mára az Európai Unió már a jogközösség és az önálló államiság között helyezkedik el, és nem túlzás azt állítani, hogy Brüsszel elveszítette a józan eszét, és képtelen felismerni, hogy rossz úton jár a kötelező kvóta tagállamokra való ráerőltetésével. A népszavazás eredménye egy új egységet teremtett hazánkban. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy végre ténylegesen kijelöljük saját szuverenitásunk határait. Az első módosítással a Nemzeti hitvallást érintve, rögzítve valljuk, hogy történeti Alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Alkotmányos önazonosságunk követelése azért is fontos, mert az Európai Unió a népszavazás után továbbra is elfogadhatónak tartja azt az eljárást, hogy az EP és a Miniszterek Tanácsa együttesen kerülje meg az állam- és kormányfők fórumát. Az EP baloldali liberális és kommunista többsége semmilyen kivételt nem kíván megengedni a kötelező betelepítési kvóta alól, így Magyarországnak és a V4 országainak is kötelező lenne bevándorlókat fogadni. Sajnos, a magyarországi baloldalra és liberális szövetségeseikre az Európai Unió továbbra is támaszkodik, támaszkodhat, ugyanis mindent megtesznek azért, hogy a több mint 3 millió 300 ezer ember véleményét semmibe vegyék vagy megpróbálják lekicsinyíteni. A Magyar Narancsban Kis János a cikkében azt állítja, hogy nem népszavazás volt október 2-án, mert az demokratikus intézmény, ez népszavaztatás volt, az pedig az autokrácia tartozéka. Szerinte a referendum győztese az ellenzék lett.Az MSZP álalkotmányjogi érveléssel igyekszik az Alaptörvény módosítását illegitimnek beállítani. Az európai joggyakorlat alkotmánymódosítás esetén több megoldást ismer. Az egyik: kötelező népszavazás minden egyes alkotmánymódosítás esetén ‑ ez a gyakorlat Írországban jellemző. Azt írja az ír alkotmány: az alkotmány valamennyi rendelkezése módosítható megváltoztatás, kiegészítés vagy hatályon kívül helyezés formájában, kötelező népszavazással. A második gyakorlat: olyan ország, ahol lehet is népszavazást tartani, bizonyos esetekben kell, bizonyos esetekben viszont nem ‑ erre példa Franciaország. (19.40)Franciaországban a két háznak azonos szöveggel kell megszavaznia a javaslatot. Az alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha népszavazás hagyta jóvá. Ez a kötelező népszavazásra példa. Van azonban olyan eset Franciaországban, amikor nem kell népszavazást tartani. Ez akkor van, hogy a kormányjavaslatot nem bocsátják népszavazásra, ha a köztársasági elnök úgy dönt, hogy azt a kongresszusként összehívott parlament elé terjeszti. Ebben az esetben az alkotmánymódosító javaslat csak akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha megkapja a leadott szavazatok háromötödét.Magyarországon a minősített többség intézménye működik. Közép- és Kelet-Európában találhatók olyan államok, amelyek államelmélete szerint a parlament testesíti meg az államhatalom egységét. Ilyen például Magyarországon kívül Szlovákia, ahol azt mondja ki az alkotmány, hogy a Nemzeti Tanács tagjai háromötödének igenlő szavazata kell ahhoz, hogy sikeres legyen az alkotmánymódosítás. Az MSZP véleményéhez visszatérve, nem illegitim erejű az elsöprő számú nem szavazatot produkáló népszavazás után alaptörvény-módosítást tartani, hisz politikai értelemben kellő felhatalmazásunk van arra, hogy 3 millió 300 ezer ember véleményét figyelembe véve utasítsuk el a kötelező kvóta ránk erőltetését. A minősített többség pedig elegendő az alkotmánymódosításhoz.És itt a válasz a Jobbiknak is, hiszen ha vannak olyan államok, ahol kötelező népszavazást tartani, például Írország, minden esetben kötelező népszavazást tartani, akkor miért baj, ha Magyarország annak ellenére, hogy minősített többséggel megváltoztathatta volna az alkotmányt, mégis úgy gondolta, mégis úgy gondoltuk, hogy erről a jövőnket hosszú időre meghatározó kérdésről megkérdezzük az emberek véleményét.A Jobbik álláspontja a népszavazással kapcsolatban, ha már az Alaptörvény módosításánál tartunk, olyan, mint ami a Napóleonnak ‑ egyesek szerint Talleyrand-nak ‑ tulajdonított ironikus mondás, mely szerint „az alkotmány legyen rövid és homályos”. Tehát a népszavazásról a Jobbik álláspontja rövid és homályos volt. Nos, a Jobbik kettős játékot űzött a szimpatizánsaival. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Szávay István: Hülyeség! Teljesen egyértelműen elmondtuk!) Az elnökük a szavazásra és a nemre buzdított, míg sok-sok helyi meghatározó véleményű jobbikosnak az otthon maradásra szóló utasítás érkezett ugyanonnan. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: Kicsoda? Kiről beszélsz?) Természetesen a cél a miniszterelnök lemondatása volt, ugyanis azzal, hogy a népszavazás előtt két héttel (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ülj le!) a Jobbik elnöke eredménytelen népszavazás esetén lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, Orbán Viktort, azt üzente szavazóinak, hogy ha meg akarjátok buktatni a Fideszt, akkor maradjatok otthon. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Szávay István: Jézuson, ezt honnan szedted?) Kérem, hogy a jobbikos szavazókat is vegyék komolyan! Pontosan értettek ezekből az üzenetekből. Z. Kárpát Dániel ‑ nagy ívű hazaárulók, így fogalmazott, hogy konkrét hazaárulás, hazaárulási metódus (Dr. Apáti István: Ne izgasd fel magad!) ‑ konkrét kérdésekre konkrét választ várt. Konkrét kérdést teszek fel, kedves uraim. Mivel magyarázzák azt, hogy Szabolcs-Szatmár‑bereg megyében, a jobbikos vezetésű Tiszavasváriban mégis otthon maradt a jobbikos önkormányzati képviselő a népszavazástól? (Szávay István: Ó, találtál egy embert! ‑ Dr. Apáti István: És ezt te honnan tudod?)Vagy mivel magyarázzák azt, hogy a megyében mérhető és tudható, mivel kistelepülési térség országgyűlési képviselője vagyok, pontosan tudom azt ‑ mielőtt Kubatov-listáznának ‑, pontosan tudom azt, hogy kik nem mentek el szavazni a jobbikos meghatározó emberek közül. (Moraj a Jobbik soraiból.) Tuzsér, Mándok 15-20 százalékkal teljesített kevesebbet, mint korábban egyébként szokott. Ez a kettős játék. Ez a szomorú, hogy ilyen esetben egy magát jobboldali pártnak valló csoport mégsem a nemzet ügyét veszi fontosnak, hanem csak kisstílű pártérdekek miatt a haza sorsát kockáztatja. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: És ezt ti mondjátok! Maga a népszavazás volt kisstílű!) Én úgy gondolom, hogy ha valamit jobboldali emberként hazaárulásnak lehet minősíteni, akkor talán ezt.Vagy mivel magyarázzák azt, hogy állandóan a határőrség létrehozását említik itt a parlamentben, mi pedig létrehoztuk a határvadászokat és odavezényeltük megerősíteni a rendőrséget. Jogászok is vannak önök között, most is itt ülnek a teremben. Nem az a lényeg, hogy minek nevezzük, hanem az a lényeg, hogy milyen feladatokat lát el. (Dr. Apáti István: Ez az, hogy nem látja el!) A határvadászok is pontosan határvédelmet látnak el, de önöknek egy cél a fontos (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), hogy a Fideszt hogyan lehetne megbuktatni, a minden szinten „következetes” Jobbik; a következetesség persze idézőjelbe teendő, hiszen érdekes alakváltozáson mentek keresztül az utóbbi időben. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Mondják ezt a liberálisok! És miben?)Nos, tisztelt jobbikososok, és még megkaptuk a fenyegetést Staudt Gábortól, hogy érdekes módon tudnak kérni a fideszes képviselők, hiszen szükség van a Jobbik támogatására. A fociban a saját cseleinkben is el lehet botlani. (Dr. Apáti István: Ezt csinálta a főnököd!) Megpróbáltak cselezni a választásokon. Most én kérdezem: be merik azt vállalni, hogy nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást, ha megfelelő normaszöveg lesz, csak azért, mert a két héttel ezelőtti választások előtti két héttel történt interpellációkban hangzott el az önök elnökétől (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Apáti István: Nem! Napirend előtti volt!), hogy ellenkező esetben, ha nem lesz érvényes, akkor majd mondjon le Orbán Viktor? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)Nos, önök higgyék el, hogy a mi padsorainkban nagyon sok egyéni országgyűlési képviselő van (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Mészáros Lőrinc!), és mi kapcsolatot tartunk a választóinkkal. Tudomásom szerint a Jobbiknak egy van, az összes többi képviselőjük listás, mozognak a légüres térben. Nehezen fogják tudni elmagyarázni majd a választóiknak, hogy mi ez a kettős beszéd. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Fogalmazd meg!)A módosítással kapcsolatban ‑ a hetedik módosításnál tartunk (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem jött össze elsőre! ‑ Derültség a Jobbik soraiból.) ‑ nyilván azzal fognak majd élcelődni, hogy mi ez a gránitszilárdságú alkotmány (Szávay István: Kőbe vésett!), hogy már hetedszer kell módosítani. Megjegyzem, hogy alkotmány megalkotásához a jogi szabályozások minősített kétharmados többséget írnak elő. Tehát amikor az alkotmányt megalkottuk, azt megfelelő felhatalmazással tettük meg. Itt már többen kifogásolták, hogy alkotmány alakítására, megalkotására sem volt jogi felhatalmazásunk. Sajátosan értelmezik a demokráciát, a szabadon választott parlament tagjait, akiket a választópolgárok választottak meg 2014‑ben, illegitimnek tekintik.Nos, a gránitszilárdsággal kapcsolatban pedig csak annyit, hogy a nehéz módosíthatóság és a módosítások száma között fordított arányosság áll fenn. Az 1848-as svájci alkotmány tekintetében szigorúak a követelmények, mert Svájcban mindig kötelező a népszavazás alkotmánymódosítás esetén, mégis ezt a szigorú alkotmányt sikerült 1874 és 1991 között 133 alkalommal módosítani, mégsem mondja azt senki, hogy miféle gránitszilárdságú az a svájci alkotmány. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Apáti István: Összevissza beszél!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd