HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt rátérnék a törvényjavaslatról szóló érdemi véleményünkre, engedjék meg, hogy néhány szót azért reagáljak az előttem szóló Tóth Bertalan szavaira.Az első talán az, hogy transzparencia hiányáról beszél akkor, amikor az államtitkár asszony, a miniszter úr, illetve a Posta vezérigazgatója részvételével egy ötpárti egyeztetés zajlott. Jómagam részt vettem ezen az ötpárti egyeztetésen. Egy párt nem képviseltette magát, az MSZP, és Tóth Bertalan volt az, aki nem jött el erre az egyeztetésre. Akik ott voltak, ezt talán még ellenzéki képviselőtársaim is megerősíthetik, azt láthatták, hogy a Posta vezérigazgatója, menedzsmentje, illetve az államtitkár asszony és a miniszter úr minden részletre kiterjedő tájékoztatást adtak, és adtak lehetőséget arra is, hogy kérdezni tudjunk. Tehát amikor valaki a transzparencia hiányára, az átláthatóság hiányára hivatkozik úgy, hogy nem jön el egy ilyen ötpárti egyeztetésre, az, úgy gondolom, hogy nem hiteles. Azt mondja a képviselő úr, hogy EU-s támogatásokat kapott a Posta. Én azt mondom, nagyon helyes, hogy kapott, és ezeket egytől egyig, minden egyes forintját vagy euróját fejlesztésre fordították. Ismét azt tudom mondani, hogy ha eljött volna erre az ötpárti egyeztetésre, és végighallgatta volna a Posta vezérigazgatójának a prezentációját, akkor ön is láthatta volna, fillérre pontosan, hogy ezek a támogatási összegek mire fordítódtak. Amikor azt mondja Tóth Bertalan képviselőtársam, hogy nézzük meg a Posta eredményét, akkor én azt tudom mondani, vagy én ebből azt szűröm le, hogy a Posta menedzsmentje jól teljesített. 2014-ben, az ön által elmondottakkal szemben, a Posta adózás utáni eredménye 2,8 milliárd forint volt, és ha részt vett volna, akkor azt is hallhatta volna a vezérigazgató úrtól, hogy a 2015-ös várható adózás utáni eredménye a Magyar Postának közel 3 milliárd forint lett, pozitívan. És ha részt vett volna, akkor azt is hallhatta volna, hogy milyen kihívások állnak a Posta előtt, hiszen a Posta bevételének a közel 60 százalékát adó levélküldés folyamatosan csökken, köszönhetően egyébként annak, hogy a kormányzat is megpróbál, illetve annak a hivatalai, a kormányablakok is megpróbálnak elektronikus ügyintézésre átállni. Korábban maga az állam volt az, amelyik a legnagyobb levélforgalmat generálta, így értelemszerűen a levélküldésnél, ahonnan a Postának a legnagyobb bevétele van, lényeges csökkenő trend mutatható ki. Ugyanez a trend olvasható ki a csekkfeladásban, ami a második legnagyobb bevételt jelenti a Posta számára. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a nemrég megnyílt csomagküldési piacon pedig, ami egyébként a Posta bevételeinek csak a 9 százalékát adja, a Posta nagyon jól helyt állt, annak ellenére, hogy erős piaci verseny van a megnyitott piac következtében.((12.20)Ebben az erős versenyben a Posta helyt tud állni, és 34 százalékos részesedéssel bír. Összességében tehát azt mondom, hogy el kell jönni az ötpárti egyeztetésre, meg kell hallgatni a vezérigazgató úr prezentációját, és akkor lehet megfogalmazni kérdéseket vagy kritikákat. De ha picit visszább megyünk, akkor érdemes megnézni azt, hogy mit írt az Állami Számvevőszék arról a Magyar Postáról, amely akkor működött, amikor önök voltak kormányon. 2011-ben hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt a vizsgálatát, amelyben leírta, hogy a 2008-10-es évekre kiterjedt ellenőrzés keretében mit talált. Az ÁSZ azt találta, hogy a Magyar Posta késésben volt a 2013. január 1-jei piacnyitásra való felkészülésben. Azt találta az önök kormányzása alatt a Magyar Postánál az Állami Számvevőszék, hogy az elmaradt vagy késedelemmel megvalósított beruházások, fejlesztések és eszközpótlások az eszközpark állományára is negatív hatást gyakoroltak. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor azt mondom, hogy illő szerénységgel kéne kritikát megfogalmazniuk akkor, amikor önök egy leharcolt, korszerűtlen Magyar Postát hagytak a jelenlegi kormányra. Számomra az ötpárti egyeztetésből az derült ki, hogy a magyar kormány jó gazdája a Magyar Postának, őrzi a nemzeti vagyont, a Magyar Posta menedzsmentjének pedig világos üzleti és működési stratégiája van, amely arra vonatkozik, hogy ebben az üzleti környezetben és ebben a piaci versenyben, ami most már 2013 óta megnyílt, hogyan tud úgy részt venni, hogyan tudja a takarékszövetkezetekkel a szinergiákat úgy kihasználni, hogy talpon tudjon maradni, és minőségi szolgáltatásokat tudjon végezni. Én itt is szeretném megköszönni a KDNP nevében államtitkár asszonynak az ötpárti egyeztetés összehívását, amit kifejezetten hasznosnak találtam. A törvényjavaslatra rátérve szeretném kiemelni, hogy véleményünk szerint miért van szükség ennek a törvénynek a korrigálására, de nem is korrigálást mondanék, hanem inkább finomhangolást, illetve miért ad ez nekünk lehetőséget a keretrendszer pontosítására. Az nyilvánvaló, hogy a kétezres években a technikai fejlődés betört a mindennapjainkba, és a személyi számítógépek, okostelefonok térnyerésével a kommunikációs eszközök és a kommunikációs formák jelentősen átalakultak. Éppen ezért Magyarország Kormánya 2012-ben egy új, a kor igényeinek megfelelő postatörvény-tervezetet nyújtott be a tisztelt Ház elé, és a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény ennek alapján hatályba is lépett 2013-ban. Ugyanakkor az is látható, hogy a technikai fejlődés nem állt meg, sőt felgyorsult, és a piaci liberalizáció is egy új környezetet teremtett, amely közvetlen hatással van a Posta működésére. Minden elektronikus technológia folyamatosan felhasználó­bará­tabbá, könnyebben kezelhetővé válik, és ezáltal a térnyerése is felgyorsul. Erre természetesen a Postának is fel kell készülnie. A kormány 2012-ben az eredeti tervezetet is már az Európai Unió postai szabályozásával összhangban alakította ki úgy, hogy az alkalmas legyen ezen új technológiák bevonására is, és lehetőséget adott a Postának arra, hogy racionalizálni tudja a saját működését. Az elmúlt három évben is számos technológiai újítás látott napvilágot, és a felhasználók tapasztalata is segít abban, hogy a módosításokkal a fogyasztói érdekek védelme minél inkább megvalósulhasson, és a postai szolgáltatók fejleszthessék technológiájukat. Így a javaslat segítségével továbbra is biztosítható a postai szolgáltatásokhoz való minőségi hozzáférés, másrészt a hagyományos postai szolgáltatás megújítása is. A fentiek figyelembevételével még azt szeretném kiemelni, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény lehetővé teszi, hogy a törvény bővítse a pénzügyi intézmény által üzletszerűen végezhető tevékenységek körét, ezért a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében célszerűnek mutatkozik, hogy az egyetemes postai szolgáltatóval együttműködésben a pénzügyi intézmények is nyújthassanak meghatározott postai és azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, így ennek megfelelően állandó postai szolgáltató helyként is működjenek. A módosítás támogatja továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások teljesítésében kialakult és a fogyasztók szempontjából igen kedvező gyakorlatot, az automaták útján történő kézbesítést. Itt gondoljunk a csomagautomatákra. Mint ahogy az előbb is jeleztem, én nagy eredménynek tartom, hogy ebben a rendkívül gyorsan változó piaci szektorban a Magyar Posta képes a piac 34 százalékát magáénak tudni. Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy eredmény. Abban bízom, hogy ez a javaslat, amely az állampolgárok életét könnyíti meg, az elhangzott kritikák ellenére is számíthat az ellenzék támogatására. Azt tudom mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a törvényjavaslatot el fogja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd