DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! 2012-ben, amikor az üdülési csekket kivezette a kormány a rendszerből, akkor sokan aggódtak, hiszen az is egy jól működő rendszer volt, a kormány célja azonban az volt, hogy egy papír alapú forgalmazás helyett elektronikus forgalmazás történjen. Egy bankkártyához hasonlító elektronikus utalványkártya kibocsátására került sor. 2013-ban azt látom a számok alapján, hogy a Széchenyi-pihenőkártyához fűzött remények beigazolódni látszódtak, mert nemcsak a külföldi beutazó forgalom növekedett, hanem a belföldi turizmus is növekedett, az elfogadóhelyek 10 százalékkal tudták növelni a bevételüket, nyilvánvalóan a SZÉP-kártyának köszönhetően is. Társadalompolitikai célja is van ennek a kártyának, kutatások igazolják azt, hogy a dolgozók egészségére, rekreációjára fordított költségek egy munkáltatónak két-háromszorosan is megtérülnek. Könnyű belátni azt, hogy egy kipihent munkaerő a munkahelyén is jobban teljesít. Látszólag az állam, ugye, itt bevételekről mondott le, hisz' a munkavállalónak és a munkaadónak is ingyenes a SZÉP-kártya. 1,5 százaléknyi járulékot kell mindössze fizetnie a kártyát elfogadó szálláshelynek, a kibocsátónak. Addig, ameddig 2013-ban az általam ismert számok alapján a társadalompolitikai és a gazdaságpolitikai várakozásai is megvannak a kormánynak, hiszen a kormány nem titkoltan itt arra gondolt, hogy ha le is mond járulékbevételekről, a forgalmi adók vagy a többletmunkahelyek tekintetében a költségvetésnek és az államnak meglesz a haszna. Államtitkár urat arról kérdezem, hogy a legfrissebb számok mit mondanak, hogyan alakul a SZÉP-kártya forgalmazása, és az idei turisztikai előszezonban mit mondhat a számok alapján.

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd