DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, egy rövid törvényjavaslat célja világos, és az indokolás teljeskörűen tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt a Ptké. módosítását szükségesnek tartjuk, illetve ame­lyek miatt más törvények módosítására teszünk javas­latot.Gyakorlatilag a javaslat lényege két részre osztható. Az egyik egyértelművé teszi, hogy egyes közjogi jogi személyek határozataival, határozatainak érvénytelensége esetén a bíróság feladata az, hogy ne megsemmisítse a döntéseket, hanem hatályon kívül helyezze. Ha megnézzük az elmúlt évek bírósági joggyakorlatát, akkor azt látjuk, hogy nem alakult ki egységes joggyakorlat a tekintetben, különösen az új Ptk. hatálybalépését követően, hogy amikor valamely közjogi jogi személy döntése vagy akár magának a jogi személynek a létrejöttével kapcsolatos legitimáció vitássá válik, akkor ebben az esetben ennek a közjogi jogi személynek a döntéseit visszamenőleges hatállyal kell-e megsemmisíteni vagy pedig hatályon kívül kell helyezni; azaz a döntés meghozataláig ezek hatályosak voltak, és ezt követően válnak hatálytalanná a bíróság döntésével.Szeretnénk egyértelművé tenni ‑ pont az ügyvédi kamara kapcsán egyértelmű volt ennek a szükségessége, de más eseteket is fel lehetne hozni példaként ‑, hogy ilyen esetekben a hatályon kívül helyezés a megfelelő jogi forma, ami azt jelenti, hogy a bíróság döntéséig ezek hatályos döntéseknek minősülnek, és ezt követően kell őket hatályon kívül helyezni. A megsemmisítés a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el. A másik ügy pedig a keresetindítási jog egyértelmű és világos tisztázása. Itt az új Ptk. változtatott ugyan az írott szabályokon, de a jogalkotói szándék nem változott, tehát továbbra is úgy gondoljuk, hogy a keresetindítási jog a jogi személlyel összefüggő jogosultsághoz kapcsolódik. Ebből adódóan, ha a tagsági jog megszűnik, akkor megszűnik a keresetindítási jog, de megszűnik a jogi érdek is, ezáltal pedig a perbeli legitimáció is megszűnik, tehát a bíróságnak a peres eljárás egésze során vizsgálni szükséges azt, hogy a perbeli legitimáció fennáll-e, és csak és kizárólag abban az esetben kell a pert folytatni, amennyiben ez a legitimáció fennáll. Amennyiben bármely okból a perbeli legitimáció megszűnik, akkor a bíróságnak a peres eljárást meg kell szüntetni. Ezért aztán, ahogy eddig is a keresetindításnál az erre való jogosultságot a bíróságnak vizsgálnia kellett, és a mi álláspontunk szerint egyébként ez az értelmezés az irányadó és többségi bírói gyakorlatnak megfelel ‑ csupán ez teszi a Ptké. szintjén is egyértelművé ‑, ezt követően is mind a felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságot, keresetindítási jogosultságot, kereshetőségi jogot és perbeli legitimációt a peres eljárás egésze során vizsgálni kell. Ennek hiánya a peres eljárás megszüntetését vonja maga után. Úgy gondoljuk, hogy segítjük a bírói gyakorlatot azzal, ha egy nem régen hatályba lépett Ptk. esetén a Ptké. módosításával a jogalkotói szándékot tesszük egyértelművé, ráadásul ez a jogalkotói szándék a többségi bírósági gyakorlattal is megegyezik. Természetesen felvethető a kérdés, hogy egy jogegységi határozat nem tudná-e ugyanezt megtenni. De úgy gondoljuk, hogy az, hogy erre várjunk hónapokig vagy évekig, hiszen itt a kezdeményezés lehetősége az Országgyűlést nem illeti meg, hogy erre várjunk hónapokig vagy évekig, az olyan jogbizonytalanságot eredményez, amelyet az Országgyűlésnek már csak az alkotmányos intézmények együtt­működési kötelezettségéből adódóan is nem kell tétlenül néznie. Kérem a képviselőtársaimat, a kormányt, az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy legyenek szívesek a javaslatot, amely szakmai javaslat, támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd