GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy miniszter úr az expozéjában már említést tett róla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014-ben a Védegylettel és a vadászkamarával közösen kezdeményezte a jogszabály módosítását. Én is hadd köszöntsem a vadász szakma páholyban helyet foglaló szinte minden jeles képviselőjét. Sok oldalról megközelítve is indokolt volt a jogszabály módosítása, én ezeken nem mennék végig, hisz ez még talán önmagában is kitöltené azt a 15 percet, ami rendelkezésemre áll. (12.30)Én inkább megpróbálnám azokat a számunkra fontos elemeket kiemelni a jogszabályból, amelyek úgy gondolom, egyértelműen előremutató státust kaphatnak. Fontos megemlíteni a tájegységi szemlélet és a tájegységi fővadász megjelenését. Azt gon­dolom, egy olyan komoly középszintű szakmai státust hozunk ezzel létre, ami az egész szakmaiság terepen való megjelenését érdemben fogja emelni, és egy olyan mankót fog majd nyújtani a vadgazdálkodóknak, amivel ha élnek, bízom benne, hogy akkor saját működésüket tudják színvonalában emelni.Szót kell váltanunk arról, hogy a stabilitás ilyen keretek között mindenképpen fontos tényező, hiszen egy olyan vadgazdálkodási szituációban, amikor egy trófeás nagyvad, beszéljünk, mondjuk, a gímről, 10-12 éves vagy akár még idősebb korban válik golyóéretté, egy tízéves tervezési időszak meglehetősen abszurd helyzetet hoz elő, alapvetően a gazdálkodás lehetőségét nem teremti meg. Ezért üdvözöljük a 20 éves üzemtervi ciklus bevezetését.A 3000 hektáros minimális terület megmaradásával egyetértünk, hiszen úgy gondoljuk, ez egy olyan területnagyság, ami magához a gazdálkodáshoz mindenképpen feltétlenül szükséges. Gazdálkodói oldalról, ezt a kalapomat feltéve, hadd közelítsem meg a területkijelölés kérdését, ami fontos, leszögezendő, hogy továbbra is a tulajdonon fog alapulni. Tehát a földtulajdonosoknak van lehetőségük a területet kijelölni. Mindenképpen könnyebbség lehet, hogy a hatóság ebben egy ajánlattal segítséget nyújt, és azokon a területeken, ahol nincs vita a földhasz­nálók, a földtulajdonosok, illetve a vadászatra jogosultak között, ott a tíz évvel ezelőttihez képest sokkal egyszerűbb formában jöhetnek létre a vadászatra jogosultak.Fontos megemlíteni, hogy a kezdeményezés, ami a földtulajdonosok jogosítványa, hogy milyen területi hatállyal jöjjön létre egy vadgazdálkodási egység, a korábbi egyharmados területnagyságról egy­ötödre, azaz 20 százalékra fog csökkenni. Ez min­denképpen a földtulajdonosok pozícióját erősíti. Mint ahogyan az is erősíti a földtulajdonosi közösség ere­jét, hogy a közösségi gyűlésen bárki részt vehet terü­leti minimumhatár nélkül. Hiszen korábban erre nem volt lehetőség, de most akár egy hektárral is tudom képviseltetni magam az adott közösségi gyűlésen.Nemegyszer problémát okozott, ha már a földtulajdonosi közösségnél tartunk, hogy a közös képvi­selő jogai és kötelezettségei nem igazán voltak megfelelőképpen szabályozva. Ezért nagyon sok esetben abszurd szituációk álltak elő. A jogszabály erre is egy egzakt megoldási javaslatot fogalmaz meg. Nem mellesleg rögzíti, hogy a közös képviselő adott helyzetben vissza is hívható. Mindenképpen a földtulajdonosok pozícióját erősíti az, hogy a bérleti díj a vadászati szezon, azaz március 1. előtt 90 százalékban meg kell hogy érkezzen a földtulajdonosi közösség számlájára. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben a hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból. Tehát ez egy komolyan veendő feltétel a vadászatra jogosultak szempontjából.És ha már a törlésnél tartunk, törölheti egyéb más esetekben is a vadászatra jogosultat a hatóság a nyilvántartásból. Két esetben: ha megsérti a jogszabályt, vagy ‑ és itt azért majd a B-esetben fontos felelősen dönteni a közeljövőben ‑ amennyiben a bérleti szerződésben foglaltakat nem tartja be. Ezért nyilván a földtulajdonosoknak nagyon oda kell majd figyelni, ahogyan a vadgazdálkodóknak is, hogy ez a szerződés mit fog tartalmazni.Ugye, a hivatásos vadászoknak a megkezdett 4000 hektáronként történő kötelező foglalkoztatása régi társadalmi diskurzus tárgya vadászberkekben. Itt a papírvadőrök intézményét talán nem blaszfémia idehozni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy miről van szó. Azt gondolom, hogy ez egy olyan optimális területmegjelölés, ami egyértelműen kezelheti ezt a helyzetet.Végezetül, ha a nagy témákat tekintjük, akkor még a vadkárról szeretnék röviden szót ejteni, ami a darázsfészek ebben az egész témában. Ugye, két véglettel találkozunk, az egyik, hogy üsse meg a guta az összes vadászt, a B-verzió pedig, hogy fogja be a száját minden paraszt, hiszen kap iksz ezer forintot hektáronként. Azt gondolom, ezt a két végletet a megoldás keresésekor figyelmen kívül kell hagyni, hiszen nem vezet sehová. Ugyanakkor jól mutatja, hogy ez egy olyan téma, amiben teljes konszenzust soha nem fogunk elérni, hiszen olyan szélsőséges vélemények is megjelennek, amivel nem tud mit kezdeni a megoldásra törekvő szakértő vagy akár csak lelkes laikus.Meg kell állapítanunk, hogy a vad jelenléte nem egy természetellenes valami, az része a természetnek. Ez ellen azért szót emelni dőreség volna. Ugye, a kár a földhasználót terheli 10 százalékban, ennyi változás van a korábbiakhoz képest, mert 5 százalék volt, de a másik oldalról is történtek módosulások. Hiszen ez akár 0 százalék is lehet, ha a vaddisznó és a gím esetében a vadászatra jogosult az előző idényben nem teljesíti azokat a számokat, amelyeket a hatóság számára előírt. A most hatályos törvény szerint ez egy vadgazdálkodási bírságban kimerül, ez azért egy sokkal határozottabb iránymutatás és ösztönző a vadgazdálkodók számára.Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az a legjobb vadkár, ami nem is jelentkezik, tehát a vadkármegelőzésre kell komoly hangsúlyt fektetnünk. Itt fontos, hogy ebben közös felelősséggel viseltessék mind a föld használója, mind pedig a vadgazdálkodó, hiszen eredményesen csak közösen tudnak fellépni a vadkárral szemben. Ugyanakkor nyilván nem elvárható, hogy olyan szituáció, olyan helyzet jöjjön létre, hogy nincs vadkár, mert vadkár azért mindig lesz. Ugyanakkor, ha már egyszer vadkárról beszélünk, akkor fontos, hogy a vadkár megfelelőképpen legyen megállapítva. Itt a vadkárszakértőkkel szemben azért fontos dolgokat meg kell követelni. Köszönöm a Vadászkamarának a lehetőséget az együttgondolkodásra. Sokat törtük a fejünket, hogy milyen szakmai követelményeket támasszunk a vadkárszakértőkkel szemben, akik reményeink szerint majd nem megbecsülik, hanem valamilyen formában majd meghatározzák a vadkárt. Ne adjunk lehetőséget olyan parttalan vitákra, hogy éppen ki kente meg a vadkárt megállapító személyt, mert pillanatnyilag nemegyszer előfordul, hogy sokszoros, adott esetben ötszörös különbséget képes egyazon vadkár esetében két vadkárbecslő megállapítani. Nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy az érintettek közül valaki, vagy ad absurdum mind a kettő úgy érzi, hogy őt valaki becsapta. Itt az emocionális részt próbáljuk meg távol tartani, és racionális alapokra helyezni magát a vadkárt és annak megállapítását.Végezetül pedig a felhasználók nevében szeretném megköszönni a minisztériumnak azt a konstruktív konzultációt, amiben részünk volt, ahol elmondhattuk a véleményünket ezzel kapcsolatban. Ennek szellemében kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott törvénymódosítást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd