BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években sokszor elmélkedtünk azon e gyönyörű épület falai között, hogy milyen világot is akarunk építeni gyermekeinknek, unokáinknak. Nem csoda, hiszen azok a jogszabályok, amelyeket megalkotunk, formálják az ország, a magyar nemzet kisebb és nagyobb közösségeinek életét, hatással vannak az emberek mindennapjaira. Gondolatmeneteink végén, sőt azt hiszem, már az elején is egyetértünk abban, hogy a világ, amelyben élünk, és amelyben gyermekeink is élnek, legyen szép, élhető és biztonságos. Azonban ez a világ nem pottyan az ölünkbe, sajnos nagyon is sokat tudunk tenni ellene, és lépésről lépésre, apró kis mozaikdarabkákból kell kiraknunk a szép, élhető és biztonságos világot. Ezt az építkezést kezdtük el nemcsak akkor, amikor 2011-ben megalkottuk a környezetvédelmi termékdíjról szóló LV. törvényt, hanem számos más jogszabály, felállított keretrendszer is szolgálja, hogy a vágyaink valóra váljanak. Hogy csak egyet említsek, ebbe a sorba tartozik a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia, amelynek vitájában elmondtuk, ha jól emlékszem, mindenki utalt rá, hogy paradigmaváltásra van szükség, de egyben az első lépések megtétele a legnehezebb. A gondolkodás irányítja a cselekedetet, határozza meg a tetteket, és ahhoz, hogy eredményt érjünk el, összehangolt tettekre van szükség, amit, megjegyzem, a keretstratégiában is megfogalmaztunk. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénnyel ilyen összehangolást kívántunk elérni. Azt akartuk, hogy a megalkotott jogszabály hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, annak csökkentéséhez, segítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzését; hozzájáruljon a környezeti veszélyeztetések és károk megelőzéséhez, csökkentéséhez; biztosítsa a pénzügyi forrásokat, hogy mindezeket elérhessük, továbbá segítse azt, hogy az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által meghatározott környezetvédelmi előírások teljesüljenek.Tisztelt Képviselőtársaim! Mit sikerült elérnünk? Elmondhatjuk, hogy értünk el eredményt. A bevezetett környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénynek köszönhetően mind a termelés, mind a kereskedelem, mind a felhasználás környezettudatosabb irányba mozdult el számos területen. Az egyik kiváló példa erre a nejlonzacskók használatával kapcsolatos szokásaink megváltozása. A bevezetett jogszabálynak köszönhetően egy átlagos magyar ember évente már csak 30 darab nejlonzacskót használ, ezzel példamutató helyet foglalunk el az Európai Unióban, hiszen a kitűzött uniós célszám 2019-re 90, 2025-re pedig 40 darab nejlonzacskó. Ez csak egy példa, és még hosszan folytathatnánk a sort. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint láthatjuk, vannak eredményeink, azonban már öt év telt el azóta, hogy döntöttünk a környezetvédelmi termékdíj bevezetéséről. Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat az alkalmazás során szerzett tapasztalatokból építkezve kívánja egyszerűbbé, felhasználóbarátabbá, átláthatóbbá tenni a szabályozást. (10.30)A törvényjavaslat előkészítését egy széles körű, alapos szakmai egyeztetés előzte meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága delegáltjainak bevonásával felállított termékdíj-munkacsoport végezte el a termékdíjas szabályozás felülvizsgálatát. A felülvizsgálat a jogalkalmazók szakmai tapasztalatai és a jogalkotóhoz beérkezett állásfoglalás iránti kérelmek alapján történt. Ahogy utaltam rá, a munkacsoport keretében a tárcák delegáltjai a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szem­pontok alapján úgy alakították ki, hogy a gazdálkodók szempontjából jobban értelmezhető, egyértelműen, pontosan megfogalmazott szabályozás alakuljon ki, amely egyben figyelembe veszi a társadalmi érdekeket is.Államtitkár úr már említette a javaslat főbb területeit. Az egyik a gépjárművekre vonatkozó egyszerűsített átalánydíj bevezetése, amely közel 1200 gazdálkodót érint. Láthatjuk, hogy az utóbbi években a gépjárműgyártás hazánkban jelentős iparággá vált. Négy nagy járműgyártó van jelen Magyarországon. Ezek az Audi, a Mercedes, a Suzuki és az Opel, amelyeket 712 hazai, kifejezetten járműipari vállalkozás szolgál ki. A gyártók egy része többszörösen is alanya a termékdíjas szabályozásnak, ami jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. Ennek csökkentése mindenképpen üdvözlendő cél. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat másik célja, területe az egyéni hulladékkezelés teljesítésének egyszerűsítése. Államtitkár úr elmondta, hogy az a fela­datunk, hogy a hulladékhasznosítás mértékét ösz­­tö­nözzük és segítsük az egyéni hulladékkezelést választók kötelezettségeinek teljesítését, nagyrészt, ahogy elhangzott, az adminisztrációs terhek csökkentésével.Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr említette a módosítás azon területét is, amely a törvény szankciórendszerének pontosítását, annak késedelmi pótlékkal történő kiegészítését érinti, és kitért arra a területre is, amely egy diszkriminációt szüntet meg, kiemelném, hogy szerintem is nagyon helyesen. Ez pedig az online kereskedelem, vagyis távolsági értékesítés eddigi azon gyakorlata, miszerint ha egy gazdálkodó belföldön távolsági értékesítés útján ter­mékdíjköteles terméket értékesít, akkor a forgalomba hozatal ténye a gazdálkodónak termékdíj-köte­lezettséget keletkeztet. Azonban, ha egy külföldi gaz­dál­kodó értékesíti ugyanazt a termékdíjköteles terméket magyarországi vevő részére távolsági értékesítés útján, a gazdálkodó nem válik kötelezetté. Ez a hazai online kereskedelmet folytató gazdálkodókkal szemben diszkriminatív, számukra piaci hátrányt okoz. A jelen módosítási javaslat ezt igyekszik megszüntetni. A továbbiakban a termékdíjköteles termék külföldről távolsági értékesítés keretében történő ingyenes vagy visszterhes értékesítése is termékdíj-kötelezettséget keletkeztet a gazdálkodó számára, ha az az általános forgalmi adóról szóló szabályozás szerint áfaregisztrációval rendelkezni köteles.Szeretném ismertetni képviselőtársaimmal, hogy a NAV adatai alapján 2014-ben 26 áfa­regiszt­rációval rendelkező külföldi gazdálkodó végzett távolsági értékesítést, amelyek kizárólag távolsági érté­ke­sítéshez kapcsolódó áfabefizetése mintegy 0,8 milliárd forintot tett ki. A távolsági értékesítésben leginkább érintett termékkörök a csomagolószer és az elektromos, elektronikai berendezések. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt fekszik a javaslat, annak részleteit ismerik. Négy-öt év tapasztalata tette szükségessé a megalkotását. Egy apró rész a sok mozaikból, melyekkel felépíthetjük a gyermekeink és unokáink által is élhető, szép, biztonságos világot. Kérem, hogy támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd