DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már szokásosan minden évben kétszer úgynevezett egészségügyi salátata­törvény-módosításra kerül sor, amely jelen állapotában jelentős számú törvény módosítását írja elő a parlament vitájában. Általában a törvények átfogó, generális rendelkezéseket tartalmaznak, azonban az egészségügyet, egészségbiztosítást igen sok törvény szabályozza, amelyekben minden alkalommal, minden évben kétszer felülvizsgálatot végzünk el, és részben az európai uniós kötelezettségek, részben pedig a felmerülő és a jobbítás szándékával felmerülő módosítások kerülnek a törvényjavaslatba.Most is így történik, hiszen a következőkben, ahogy tájékoztatom önöket a módosításokról, érzékelhető lesz, hogy sokszor apró, technikainak tűnő módosítások is jelentősen befolyásolhatják és szándékaink szerint jobbítják a törvény szövegét és ezáltal az állampolgárok, esetünkben a betegek és a szolgáltatásokat igénybe vevők életét. A téma kiemelt népegészségügyi jelentőségére tekintettel talán az egyik legfontosabb kérdés, ami a salátatörvényben felmerül, a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása. Ezzel szeretném kezdeni. Ehhez szükséges, hogy röviden áttekintsük, milyen eredményeket értünk el az elmúlt években ezen a területen. Hozzáteszem, hogy általában a magyar egészségügyet főleg negatív jelzőkkel szokták illetni, de több olyan törvényi rendelkezésre a parlament minden tagja méltán lehet büszke, amelyben része volt, hiszen a nemzetközi egészségügyi szervezetekben vagy az egészségügyi szakmai közvéleményben több olyan törvényünk is van, amelyet példaként említenek más európai uniós tagországok vagy akár WHO-szinten is. Az egyik ilyen a nemdohányzók védelméről szóló törvény, amelyet 2011-ben a parlament 84 százalékos többséggel döntött el. Ennek értelmében 2012. január 1-jétől fő szabály szerint tilos a közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben a dohányzás. A közvélemény-kutatások és az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a törvénymódosítás társadalmi elfogadottsága magas, 85 százalékos, és a betartása is megfelelőnek mondható. Úgy gondolom, hogy ezzel egy jelentős, hosszú távú népegészségügyi eredményét tekintve pedig különösen értékes jogszabály született. Magyarország csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek Európa egyik legkorszerűbb dohányzásellenes szabályozását valósították meg, amellyel megfelelnek az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai szakmai elvárásainak és ajánlásainak is.2013-tól a dohánytermékek túlnyomó része csak képekkel és illusztrációkkal kombinált, egészségvédelmi figyelmeztetésekkel ellátott csomagolással hozható forgalomba. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket 2014. március 1-jétől egységes, meghatározott tartalmú és formájú felirat és jelzés alkalmazásával szembetűnő módon kell megjelölni. Egy helyi tarifával működő kék szám és egy, a dohányzásról történő leszokásról információkat tartalmazó weblap is megtalálható a dohánytermékek csomagolásán a 42 képpel kombinált figyelmeztető feliratok között, valamint a törvény által előírt dohányzási korlátozással érintett, illetve dohányzásra kijelölt helyeket jelölő felirat és jelzés szövegében.A mostani módosítás jogharmonizációs célú, tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és Tanács 2014. április 3-án új irányelvet adott ki a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítésével. A jogharmonizáció határideje 2016. május 20. Az uniós tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről a 2001-es 37. irányelv elfogadása óta több mint tíz év telt el. Az azóta történt tudományos, technikai, piaci nemzetközi fejlődés szükségessé tette annak felülvizsgálatát. A 2014-ben elfogadott irányelv számos ponton megtartja a korábbi irányelv előírásait, de lényegesen bővíti is a rendelkezések körét. Betiltja a jellegzetes ízesítésű dohánytermékeket, illetve az alkotóelemeiben ízesítést tartalmazó dohánytermékeket, mely tiltás nem vonatkozik ugyanakkor a cigarettától és a cigarettadohánytól eltérő dohánytermékekre, azaz a szivarra, a szivarkára és pipadohányra.A tagállamok ugyanakkor derogációval élhetnek a tiltás tekintetében a 3 százalékot meghaladó piaci forgalmú cigaretta és a cigarettadohány esetében 2020. május 20-ig. Az irányelv kötelezi a dohányipari szereplőket, hogy részletes jelentéseket nyújtsanak be a tagállamokban a dohánytermékekben felhasznált összetevőkről, és betiltja mindenfajta reklámcélú, illetve félrevezető elem megjelenítését a csomagoláson. Ezenkívül módosítja az egészségvédő figyelmeztetésekre vonatkozó előírásokat a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek csomagolásán.A cigarettásdobozokat és a cigarettasodrásra szánt dohánytermékek csomagolását képből és szövegből álló egészségvédő figyelmeztetésekkel kell ellátni, melyeknek az elő- és hátlap felületének 65 százalékát le kell fedniük. Az irányelv átültetéséhez szükséges keretszabályokat határozzuk meg most törvényi szinten a törvényjavaslat végrehajtási rendeletében, újabb jogharmonizációt szolgáló fontos módosítások kerülnek majd szabályozásra. Itt kerülhet rögzítésre például a jellegzetes ízesítésű dohánytermékek és az alkotóelemeiben ízesítést tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának tilalma azzal, hogy az a mentolos cigaretta és a mentolos cigarettadohány esetében 2020. május 20-i hatállyal kerül bevezetésre. Az irányelv átültetéséhez szükségessé vált a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvény pontosítása és az úgynevezett zsebcsomag kapcsán, ami arról szól, hogy megváltozik az előírt mennyiség egy dobozban a cigarettaszám vonatkozásában.A törvényjavaslat nagyon fontos elemének tartom a gyógyszertörvény módosítását.(9.10)Előfordulhat ugyanis, hogy egyes betegeknek olyan gyógyszerrel lenne esélyük a gyógyulásra, amelyek még engedélyezés előtt állnak. Ezért azokon a terápiás hiányterületeken, ahol még nem áll rendelkezésre hatékony gyógyszer, a gyógyszeres kezelések lehetőségeinek szélesítése érdekében, a klinikai vizsgálatokban szerzett információk alapján, ígéretes eredményességet mutató vizsgálati készítmények tekintetében bevezetjük a forgalombahozatali engedély előtti gyógyszeralkalmazás intézményét. Természetesen erre egy konkrétan meghatározott körben, a jogszabályban felsorolt szigorú feltételek esetén kerülhet sor.Ez a rendelkezés nagyon sok olyan beteg problémáját kezeli, akik számára jelenleg egyedüli lehetőségként azok a már eredményeket mutató terápiás eszközök, gyógyszerek jelentik a túlélést vagy akár az életben maradást, ezért ezt egy rendkívül fontos elemének gondolom a törvényjavaslatnak.A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása pontosítja továbbá azt a szabályozást, amely a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének jogosultjai és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között megkötésre kerülő úgynevezett támogatásról szól, amely a szerződésben rögzített befizetési kötelezettségre vonatkozik. Ez erősíti azt a szándékát és korábbi döntéseit a parlamentnek, amelyek a gyógyszerellátás biztonságát és annak árhatékonyságát célozták meg.További fontos elem, hogy a gyógyszertári igazgatás területén a törvényjavaslat igyekszik javítani a lakosság gyógyszerellátását. Ennek érdekében megteremtjük a lehetőséget fiókgyógyszertár létesítésére olyan településrészeken, amelyek rendelkeznek részönkormányzattal és a település lakosságszáma, továbbá a már működő gyógyszertárak száma miatt új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthető. Biztosítjuk, hogy ne legyen akadálya új fiókgyógyszertár létesítésének, ha a fiókgyógyszertár létesítésére az elsődlegesen jogosult gyógyszertár működtetője a hatóság felhívására határidőben nem tesz nyilatkozatot létesítési szándékáról. Ezenkívül minimális szolgálati időt írunk elő a közforgalmú gyógyszertár számára annak érdekében, hogy a településen működő gyógyszertárak megfelelő módon elérhetőek legyenek a betegek részére. Ez a rendelkezés sok olyan település és településrész gyógyszerellátási helyzetén javít, amelyek jelen jogszabályi rendelkezések alapján ezt a lehetőséget nem tudták kihasználni.A gyógyszertárakhoz kapcsolódik az egészségügyi adatkezelési törvény kisebb módosítása is, ami az egészségügyi dokumentáció megőrzése keretében előírja, hogy ha külföldi vények esetében az eredeti külföldi vény a beteg kérésére visszaadásra kerül, akkor a gyógyszertár a másolati példányt őrzi meg öt évig.Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény módosítása hirtelen fellépő intézkedési igény esetére fogalmaz meg olyan rendelkezéseket, amelyek a szükséges beavatkozást ezen esetekben lehetővé teszik. Az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai körében, ha egy egészségügyi szolgáltató hirtelen fellépő akadály miatt átmenetileg nem tudja ellátni a betegeket egy adott szakmában, az engedélyező hatóságnak soron kívül intézkednie kell a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében. Az intézkedések gyors meghozatala az egészségügyi biztonság miatt fontos, és arról a szolgáltató fenntartóját, illetve az Országos Mentőszolgálatot is tájékoztatni kell.Mielőtt ebbe mást belegondolunk, ennek a rendelkezésnek az a lényege, hogy nagyon sok felújítás, beruházás történik az ország egészségügyi intézményeiben, ahol bizonyos időszakokra bizonyos szakmák esetében át kell csoportosítani objektív okok miatt az ellátást, és ebben igazgatási problémák merültek fel, amelyeket a jogszabály nem kezelt az elmúlt időszakban. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása eleget tesz annak a jogos igénynek, hogy az ügyfél választhassa az elektronikus ügyintézést a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokon belül a gyógyszer, a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, valamint a gyógyászati segédeszköz árához, illetve a javítási díjához méltányosságból nyújtható támogatás eljárása esetén. Ezzel az intézkedéssel az eljárásrend és az ügyintézés továbblép az elektronikus, digitális irányba, ami a következő évek kitűzött célja, hogy teljes egészében ezt elérhessük.Fontos módosítás továbbá, hogy a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások körét további támogatási lehetőséggel bővítjük. A gyógyászati segédeszközök meghatározott körének tekintetében az egyedi méltányosság keretében igényelhető támogatásokat kiterjesztjük a kölcsönzés intézményére is. Ez döntően a szakma, illetve a betegszervezetek kérése, hiszen vannak olyan egészségi állapotok, amelyek hál’ istennek, egy idő után javulnak, és ilyenkor nem szükséges teljes áron megvásárolni, ha csak bizonyos ideig kell azt a gyógyászati segédeszközt vagy anyagot használni.Az elmúlt törvénymódosítás során jelentősebb változások voltak a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj kapcsán. A mostani törvénymódosításban pontosítjuk és az érintettek számára kedvező irányba módosítjuk a csecsemőgondozási díjra és a gyermekgondozási díjra jogosultak egyes csoportjai számára az ellátás kiszámítására és igénybevételére vonatkozó szabályokat. Erre néhány példát szeretnék ismertetni. A jelenlegi szabályok szerint más módon kell kiszámolni az ugyanazon gyermek után járó csed és gyed alapját. Ez indokolatlan és a kismamák egy részét hátrányos helyzetbe hozza, mert gyermekük féléves korában lecsökken az ellátásuk összege. Ez a csökkenés a minimálbér kétszeresének 70 százalékát meghaladó csed esetén magyarázható a gyermekgondozásidíj-plafonnal, ennél alacsonyabb csecsemőgondozási díj esetében azonban nem méltányos, ezért harmonizálni szükséges a csed és a gyed alapjának kiszámítását. Jelenleg, ha a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, és az apa szeretné igénybe venni a gyedet, csak 60 nap várakozás esetén van munka mellett erre lehetősége. Ez indokolatlan megszorítás, hiszen az apa járulékfizetése megalapozta az ellátás igénybevételét, ezért most ezen változtatni kívánunk.2010 előtt bevezetett rendelkezés volt, hogy a szülést, illetve az ellátásra jogosultság megnyílását megelőző két éven belül a biztosítási jogviszony időtartamához igazították a gyed folyósításának időtartalmát. Az ellátás a gyermek kétéves koráig csak akkor jár, ha a társadalombiztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam eléri a másfél évet. Indokoltnak tartjuk, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek kétéves koráig alapozza meg az ellátásra való jogosultságot. Az egészségbiztosítási törvény módosítása az is ‑ az előbbiekhez képest más területen ‑, hogy ha egy baleset részben vagy egészben a sérült alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következik be, akkor ne kerülhessen sor a baleset üzemi balesetként történő elismerésére.Az egészségügyről szóló törvény módosítása többek között az oltások alóli mentesülés szabályait és az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályozást biztosítja. Az oltások alóli mentesülés szabályozásánál előfordul az a probléma, hogy szakmai szempontból megkérdőjelezhető a törvényes képviselő által csatolt orvosi szakvélemény megalapozottsága ‑ erre az utóbbi években egyre több negatív példát látunk, ami igen káros jelenség ‑, ezért a kérelemhez ezentúl nem bármely orvos, hanem az érintett kezelőorvosa szakvéleményének csatolása szükséges, amelyet természetesen a hatóság ellenőrizni képes. (9.20)Szükséges az egészségügyi válsághelyzet kezelésrendszerének pontosítása. Bekövetkezhet olyan egészségügyi válsághelyzet, amelynek kezelése érdekében a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatainál dolgozókon túl további eszközökre és szervezetekre, például a katasztrófavédelem mentesítő erőire is szükség van. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is igénybe lehessen venni ezeket az erőket és eszközöket, és meg kell határozni, hogy mely szerv feladata az egészségügyi ellátáshoz szükséges, de az állami egészségügyi tartalékban fel nem lelhető eszközök beszerzése. Reméljük, hogy ezekre az intézkedésekre soha nem kerül sor, de ezt a törvényt is pontosítani szükséges.Szeretnénk azt is elérni, hogy a gyermekjogi képviselőkhöz hasonlóan a betegjogi képviselőket is fokozott büntetőjogi védelem illesse meg. Ezért azt javasoljuk, hogy a betegjogi képviselő feladatai során jogi szempontból közfeladatot ellátó személynek minősüljön. Érdemes itt azt megemlíteni, hogy a betegjogok védelmével kapcsolatos rendszer egyre felkészültebb, a szakemberek egyre magasabb színvonalú munkát végeznek. Ez megjelenik abban is, hogy egyre több érintett keresi meg őket, és egyre több ügyben tudnak eredményt elérni úgy, hogy nem kell bírósághoz fordulni, hanem közvetve vagy közvetlenül az orvos-beteg, illetve ápoló-beteg kapcsolatával ezt meg tudják oldani.Az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt egy ítélete, amelyből jogalkotási kötelezettsége keletkezett a magyar államnak, és szükségessé válik a pszichiátriai betegek gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos egyes fogalmak, szabályok áttekintése. Pontosítjuk a veszélyeztető magatartás fogalmát és a gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos bírósági eljárási szabályokat. Itt is lényegében arról van szó, hogy független szakértőket lehet csak igénybe venni az eljárás során.Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt is módosítani javasoljuk, hogy újabb lépést tegyünk egy rugalmasabb és a szükségletekhez jobban alkalmazkodó ellátórendszer felé. Ezért a gyakorlati igények alapján szükséges a különböző fenntartásban működő szolgáltatók közötti kapacitásátcsoportosítás lehetőségét megteremteni. Itt a szolgáltatók csak az OEP-pel szerződésben lévő szolgáltatók lehetnek. Gondolok itt a Honvédkórház, egyházi kórházak, állami kórházak, egyetemi klinikák közötti, jelenleg is igényelt átcsoportosítási lehetőségekre, amelyek e jogszabály szerint nem oldhatók meg.Javasoljuk a humángenetikai törvény módosítását is a humángenetikai vizsgálatokat is végző egészségügyi szolgáltatók működési feltételeit érintően. Most minden humángenetikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató köteles biobankot fenntartani, ami nehézséget okoz, mivel humángenetikai vizsgálatokat olyan molekuláris genetikai laboratóriumban is végeznek, ahol csak rövid távú tárolás történik, ezután megsemmisítik a genetikai mintát, és nem kerül biobankba. Erre tekintettel az előírást hatályon kívül kívánjuk helyezni, ezzel is segítve ezt a tendenciájában rendkívül előremutató és vélhetően a jövő orvoslását meghatározó területet.Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a bevezetőmben elmondtam, látszólag technikai jellegű módosításokat javaslunk, azonban az expozéban elhangzottak megerősíthetik önöket is abban, hogy ezek lényegesek, és az ellátás, az ellátórendszer és a betegek, a szolgáltatást igénybe vevők javát szolgálják. Szeretném jelezni önöknek, hogy valószínűleg nagyobb érdeklődést és komolyabb vitát kiváltó, azonban az alapellátás helyzetét és jövőjét döntően befolyásoló törvényjavaslatot is beterjesztünk a parlament elé, amit reményeim szerint nemsokára tárgyalni fogunk.Előre is köszönöm a hozzászólásokat és a megfogalmazott javaslatokat. Kérem önöket, hogy segítsék munkánkat ezzel egy hatékonyabb és az abban részt vevők számára jobb rendszer megteremtése érdekében, amelynek egyik állomása a T/4646. számú egészségügyi törvényjavaslat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd