DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonló egyezményről kívánok önöknek szólni. Magyarország az elmúlt időszakban jelentős sikereket ért el a kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatok építésében. Ahogy említettem, 2014 novembere és idén február között négy szociális biztonsági egyezmény aláírására nyílt lehetőség. Úgy gondolom, az utolsóként aláírt török egyezménnyel összefüggő törvényjavaslat esetében indokolt, hogy röviden áttekintsük az érintett tárgyalási folyamatok eredményeit. Az egyezmények négy állam vonatkozásában nyitnak teret a modern szemléletű, kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatok fejlődésének. A nemzetközi szerződéseknek köszönhetően a magyar fél eltérő történelmi múltú, változatos kultúrájú, társadalmi-gazdasági berendezkedését tekintve sokszínű és a világ igen eltérő pontjain fekvő országokkal építette sikerrel kétoldalú kapcsolatait. Világosan érzékelhető, hogy Magyarország jó partnerként tekint a déli, északi, keleti és nyugati országokra egyaránt, így lehetővé válik, hogy a világ egészére nyitott országként nemzetközi súlyát ezen egyezményekkel is növelje. A Török Köztársasággal megkötött egyezmény meghatározó jelentőséggel bír a kétoldalú kapcsolatok további hatékony fejlesztésének folyamatában. A szerződés arra biztosít lehetőséget, hogy a bővülő jogosultságok, a kiszámítható szabályozás révén az állampolgárok mint biztosított személyek, illetve a gazdasági szereplők megtalálhassák a munkavégzési célú mobilitással, illetve a másik állam területén végzett gazdasági tevékenységgel összefüggő számításaikat. A magyar-amerikai egyezményhez hasonlóan, figyelembe véve, hogy a Török Köztársaság földrajzi értelemben nem minősül közeli államnak, a szerződő felek egyetértettek abban, hogy az egyezmény elsődlegesen a kötelező nyugdíjbiztosítás kereteiben biztosított ellátások koordinációját valósítsa meg. Az egyezmény ezenfelül a korszerű szabályozási elveket kiterjeszti az egészségbiztosítási ellátások részleges összehangolására is, ideértve például a másik államban történő munkavégzés idején szükséges egészségügyi ellátások nyújtásának módozatait és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának koordinációját. A két ország joga szerint szerzett biztosítási idők összeszámításával olyan jogosultságokat szerezhet az érintett személyi kör, amelyek az egyezmény hiányában nem volnának elérhetőek számukra. Mivel a másik államban végzett gazdasági tevékenység esetén alkalmazandó jogot is rögzíti a szabályozás, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat élénkítő hatása is várható.Tisztelt Ház! Az egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül, ezért kötelező hatályának elismeréséhez ezúttal is az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. A Török Köztársaság tekintetében megkötött egyezmény esetében is hangsúlyozottan igaz, hogy a korszerű szabályozást megvalósító nemzetközi jogi eszköz nem elsősorban a szerződő fél államok, hanem állampolgáraik és gazdasági szerepvállalóik javát szolgálja. Mivel a szerződés révén az előbb említett személyi kör új jogokban és lehetőségekben gyarapodik, és a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödhetnek, az egyezmény aláírásával Magyarország kormánya kinyilvánította elkötelezettségét a kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatok fejlesztése mellett. Mindezekre tekintettel javasolom és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az egyezmény Országgyűlés által történő jóváhagyására irányuló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd