FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid reakciót engedjenek meg Tóth Bertalan képviselőtársamnak az ormánsági vödrös példájára. Úgy gondolom, minden egyes településvezető felelős azért, hogy egy településen akár a közmunkaprogram, akár a Start-munkaprogram hogyan folytatódik. Én, aki közel negyven éven keresztül egy cég vezetőjeként éltem meg életemet, el sem tudom azt képzelni, hogy ha egy ilyen helyzettel találkoztam volna az életben, akkor szó nélkül elmegyek mellette, és nem teszem szóvá vagy nem intézkedem, hogy ilyen ne forduljon elő. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati vezetőknek is ez kutya kötelessége, és az ilyen példák rontják azt a kialakult rendszert, és azt a számtalan jó példát vonják kétségbe, amellyel én személy szerint is a területemen, területünkön találkoztam. (Soltész Miklós tapsolva: Így van. ? Soltész Miklós dr. Tóth Bertalanhoz: A szoci mentalitás az, amit te mondtál.)Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem ezért akartam szót kérni, hanem a Földművelésügyi Minisztérium agráriumot érintő néhány kérdésére szeretném a figyelmet felhívni. Mivel a 2015. évi költségvetés a mezőgazdaság szempontjából a korábbi évekhez hasonlóan, mondhatnám azt, hogy jóval előnyösebben alakul, mint korábban, összessé­gében mind a mezőgazdasági, mind pedig a vidék­fejlesztési ágazatba több forrás jut az új költségvetésből, mint a korábbi években. Font Sándor képviselő úrral ma délután már egy közös beszélgetésen voltunk, és ott is visszaemlékeztünk arra, hogy 1998 óta vagyunk országgyűlési képviselők; én emlékszem ? és ezt a bizottsági felszólalásomban is elmondtam ?, hogy abban az időszakban, 2001-2002 táján nagyon reménykedtünk abban és valami utópisztikus összegnek gondoltunk 400 milliárd forintot, hogyha egyszer ennyi pénz a mező­gazda­ságba majd eljut, mert akkor még csak 260 milliárdnál tartottunk.(16.30)És most nagy örömmel, úgy gondolom, mindannyiunk megelégedésére és az ágazatban élők és dolgozók megelégedésére, ez a több mint 600 milli­árdos büdzsé egy olyan összeg 2015-re, ami számtalan problémát meg tud oldani, illetve az ágazat teljesítőképességéhez, az agrárexporthoz, a nemzeti jövedelemhez maximálisan hozzá tud járulni. Miniszterelnök úr is tegnap említette, hogy az egyik húzóágazata kell hogy legyen a mezőgazdaság hosszú távon a magyar gazdaságnak. Én úgy gondolom, hogy ezekkel az összegekkel, ezekkel a támogatásokkal, támogatáspolitikával ezt a célt el is fogjuk érni.Néhány részletet szeretnék kiemelni csak. A korábbi évekkel összehasonlítva meggyőzően emelkedik a mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményeire és a különböző mezőgazdasági kutatóintézetek számára nyújtott költségvetési fedezet. Ezt is azért jegyzem meg, mert elég viszontagságos időt éltek meg a kutatóintézetek, és most végre egy megnyugtató megoldás született már, ami ezeknek a kutatóintézeteknek a hosszú távú, az ágazatok, az alágazatok szempontjából biztonságot és kiszámíthatóságot fog jelenteni, hogy az agrárkutatás a minisztérium keretén belül fog működni, és nemcsak a kutatás, hanem a középfokú szakoktatás is szintén.Továbbra is stabil része a költségvetésnek a méltán sikeres és tisztán hazai forrásból finanszírozott tanyafejlesztési program. Tudjuk, hogy több éven keresztül elég szerény összegekkel tudtuk ezt fejleszteni, biztosítani, de ezek az összegek mindig a legjobb célra és a legjobb helyekre kerültek az ott élő, vidéken, tanyán élő emberek megelégedésére. Sokkal nagyobb igény lenne erre a fejlesztési programra, erre az összegre, de én azt hiszem, hogy már ez az összeg is ismételten lehetőséget nyújt az erre rászorulóknak.Néhány gondolatot csak. Például a parlagfű elleni közérdekű védekezés támogatása fontos szempontként szerepel. Van egy nagyon régi témánk, az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek kimérésének a támogatása. Ebben sokkal nagyobb az igény, és sokkal nagyobb összegre lenne szükség, de természetesen tudjuk a költségvetés teherbíró képességét. Én hiszem azt, hogy az elkövetkezendő években, ami nem csak 2015-öt jelenti, erre nagyobb összegek kerülnek fordításra, és azok az anomáliák, amelyek az osztatlan közös földtulajdon vonatkozásában fennállnak, megoldásra is kerülhetnek belátható időn belül.Örvendetes tény, két olyan programot emelnék ki, ami nagyon fontos, az egészséges életmód és a gyermekek, a fiatalok egészséges étrendjének a kialakításában, rászoktatásában és később majd az ételfogyasztás vonatkozásában, ez pedig nem más ? többek között ?, mint az „igyál tejet!” program és az iskolagyümölcs-program, ami mintegy 4 milli­árd forint támogatásban fog részesülni 2015-ben. Ez mintegy 1 milliárddal magasabb összeg a 2014. éves előirányzatnál.A folyó kiadások és jövedelemtámogatások a korábbi évek 40-50 milliárdjáról majdnem a duplájára, közel 80 milliárd forintra emelkednek.A kormány gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési szándéka mentén alakulnak a költségvetés bevételei is, emellett a költségvetési tervezés nagy figyelemmel volt a hiány tartására, és itt két olyan kérdést említenék meg röviden, amire azt hiszem, hogy fontos figyelmet kell fordítani.Amikor munkahelyteremtésről beszélünk, kiemelten fontos két nagy ágazat kérdése. Az egyik a kertészeti ágazat, amely mint kertészeti stratégia egy új lehetőség, új támogatási lehetőség a kertészet területén élőknek, a kertészek számára, ami hosszú vágya és reménye volt a kertészetben dolgozóknak, a magyar kertészek számára, hogy egy olyan programnak lehessenek a részesei, amely megfelelő technológiai fejlesztést, megfelelő körülményeket és nem utolsósorban komoly munkaerőalapot tud megteremteni. Ezáltal a vidéki foglalkoztatás területén kiemelkedően fontos ágazatként kell hogy gondolkodjunk és tervezzünk a kertészet vonatkozásában. Ez nagyon hosszú és nagyon bonyolult témakör, nem is akarom ezzel a tisztelt képviselőtársaimat feltartani, de én azt hiszem, hogy erről a későbbiek során szűkebb körben is nagyon sokat kell majd beszélnünk, és ezt a programot erősítenünk kell. A másik ilyen, ehhez kapcsolódó az állattenyésztés támogatása. A vidékfejlesztési források és az FM-források gyakorlatilag elkülönülnek, de mégis egy célt szolgálnak, ha tetszik, ha nem. Ez mind a vidéken élő emberek, gazdák és gazdálkodók feltételeihez való hozzájárulást és a biztonságos, hosszú távú gazdálkodás alapfeltételeit és a feltételeinek a javítását szolgálja. Az állattenyésztés területén tudjuk azt, hogy akár a sertéslétszám bővítése nagyon fontos, és elindult ez a program. Most már talán inkább, én úgy érzem, a másik nagy nehézipara a mezőgazdaságnak az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás, ami részben a tejprogramot érinti, részben a húsmarha­programot érinti. Nagyon fontos, hogy olyan fajtákkal, olyan technológiákkal, olyan genetikai állománnyal rendelkezzünk, illetve rendelkezünk is, amely olyan alapokat tud biztosítani a jövő évi megszűnőben lévő tejkvótával szemben, hogy egy termelésnövekedés sem fog nekünk olyan kereskedelmi problémákat okozni, amivel az Európai Unióban több helyen is számolnak és számítanak. Itt csak megjegyzem, hogy nem is tudtuk kihasználni a tejkvóta hatását, éppen ezért fontos, hogy a magyar termelőknek e termékeit megvédjük, és minél nagyobb propagandával, minél sikeresebben tudjuk meggyőzni a fogyasztókat annak érdekében, hogy magyar terméket, magyar élelmiszert, jó minőségű magyar árut fogyasszanak.Két rövid kérdésre szeretnék még utalni. Áfacsökkentés vonatkozásában sikeresen bevezetésre kerültek a sertéshús vonatkozásában a hasított félsertéssel kapcsolatos döntések még az elmúlt évben. Ennek hatására és ezeknek az eredményeknek a birtokában ebben az évben, mármint 2015-ben ismételten gondolkodunk azon, sőt bevezetésre fog kerülni a szarvasmarha-, juhágazat felpezsdítésére, illetve javítására szintén az 5 százalékos áfa bevezetése. Itt csak megjegyezni szeretném, hogy a magyar fogyasztó ? és ebben komoly marketingmunkát kell végeznünk ? még sem a marhahúst ? és most így mondom ?, sem a birkahúst vagy juhhúst és sem a kecskehúst nem fogyasztja olyan mértékben, nincs olyan hagyománya, mint a sertés- és baromfihús fogyasztásának, ezért nekünk erre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, pont akkor, amikor a különböző embargós gazdaságpolitikai, piacpolitikai intézkedések sújtják a magyar termelőket, a magyar gazdákat. Tehát nekünk sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk erre, ha már be tudjuk vezetni, ami egy óriási lehetőség a gazdaság és a kereskedelem tisztításában, fehérítésében, hogy ezeknek a húsféléknek a fogyasztására sokkal nagyobb hangsúlyt és figyelmet kell fordítanunk.A másik hasonló jellegű kérdés, hogy a beszerzési és értékesítő szövetkezetek vonatkozásában az iparűzési adó elengedésére van lehetőség; a javaslat és az adótörvény úgy rendelkezik, hogy ezek a szövetkezetek gyakorlatilag nem fognak iparűzési adót fizetni. Ez egy nagy könnyebbség az e szervezeteken belül működő gazdálkodóknak, gazdálkodói szervezeteknek, illetve természetesen mindenkinek, akik e szövetkezeteken belül működnek.Én hiszem, hogy e két példával, illetve néhány gondolattal fel tudtam hívni a figyelmet arra, hogy az agrárágazatban, a vidékfejlesztésben a lehetőségeink szerintem kimeríthetetlenek, éppen ezért fontosnak tartom, hogy ezekkel a fejlesztéspolitikai elvekkel, illetve azokkal a konkrét pénzügyi folyamatokkal, tervezésekkel, kiadásokkal, bevételekkel tervezve ennek az ágazatnak a munkahelymegtartó képességét, ugyanakkor új, biztos terméket előállító piacnak a feltételeit biztosítani tudja. És bízom abban, hogy ezen belül a költségvetés is elfogadásra kerül, nemcsak az agráriumé, hanem a teljes magyar 2015. évi költségvetés.Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd