GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Честованый пан Предсїдатель! Честованї парламентарії и гостї! Велика чисть про мене выступати у Парламентї Мадярщины там, де межи 1939 и 44 роком интересы жыючих у многонаціоналнум Подкарпатї и майже міліона Русинув представляли 14 парламентаріюв.(12.40)Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Ombudsman Úr! Megtiszteltetés számomra, hogy szót kaphattam Magyarország parlamentjében, ott, ahol 1939 és ’44 között a soknemzetiségű Kárpátalját és köztük a majdnem egymillió fős ruszin közösséget 14 felkért küldött képviselte.Sárospatakon és Borsiban idestova másfél évtizede ‑ az idén március 22-én ‑ tiszteleg a hazai ruszin közösség, a nagyságos fejedelem leghűségesebb népe, a gens fidelissima II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc emléke előtt. A hazai ruszin közösség nevében köszönöm a tisztelt Háznak a nagyságos fejedelem születésnapjának emléknappá való nyilvánítását.Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2015. március 16-ai ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. §-ának (2) bekezdése alapján megvitatta ‑ vitához kapcsolódó bizottságként – „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel B/101. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.A bizottsági ülésre meghívást kaptak az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei is. A bizottság az Igazságügyi bizottsághoz hasonlóan támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását. A beszámoló szerkezete is alátámasztja, hogy az alapvető jogok biztosának feladatai összetettek, átölelik a társadalmi élet majd’ minden problémás területét. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során egyebek mellett megkülönböztetett figyelmet fordít az Alaptörvény XXIX. cikkében meghatározott nemzetiségi jogok védelmére. A jogszabály több helyen is garanciákat nyújt ennek biztosítására, így a 40. § (2) bekezdése előírja, hogy az alapvető jogok biztosa éves beszámolóban tájékoztatni köteles az Országgyűlést alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetben bemutatva a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében tett lépéseit.A nemzetiségi jogok védelme alapvető feladatként kell hogy megjelenjen az ombudsman munkájában, mivel tevékenysége a jogvédelem más területeit is érinti a jelenlegi struktúrában. Megítélésünk szerint a lakosság több mint száz százaléka (Sic!) hovatartozása szerint nemzetiséginek tekinthető, annak ellenére, hogy ezt a statisztikai adatok nem igazolják. A beszámolóból kitűnik, hogy az alapvető jogok biztosa jogvédelmi feladatainak a nemzetiségi terület átfogó jellegű monitorozása mellett a hivatalból indított eljárások lefolytatásával is eleget tett.Elenyészőek voltak a nemzetiségek részéről érkezett panaszügyek, leszámítva a szegénységben élő cigány csoportok panaszait, amelyek szociális problémáikat próbálták nemzetiségi jogsérelemként megjeleníteni. Panaszaik nagy része nem is minősül a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény hatálya alá tartozó nemzetiségi jogot érintőnek. Az adatok azt is igazolják, hogy a hagyományos értelemben vett nemzetiségek, amelyeknek jogérvényesítő képessége, társadalmi beágyazottságuk, elfogadottságuk nagyobb, ritkán kezdeményeznek eljárást. Megkereséseik a nemzetiségi kulturális és önkormányzati jogokkal kapcsolatos állásfoglalás kiadására szorítkoznak.A beszámoló közismert tényként kezeli azt, hogy a cigány önkormányzatok nagy részére jellemző, hogy személyes függőségben vannak a helyi önkormányzat vezetésével. Itt a közfoglalkoztatási jogviszonyra és a segélyezési ellátásokra gondolunk. Így a jogérvényesítés korlátokba ütközik. Más nemzetiségi önkormányzatnál inkább a helyi támogatástól való függőség a jellemző, nem beszélve arról, hogy a működés személyi, tárgyi feltételeinek minőségét a helyi önkormányzat határozza meg.A diszkrimináció elleni küzdelemre több hangsúlyt kellene fektetni, annak ellenére, hogy kevés eljárás indult. Nem csak a cigányság esetében beszélhetünk valós nemzetiségi származáson alapuló megkülönböztetésről, mert a társadalmi élethelyzetek során felmerülő valamely nemzetiséghez tartozás általában negatív érzelmeket vált ki a szereplőkben. Igaz, ezek az esetek jellemzően nem kerülnek semmilyen hivatalos fórum elé.A jogi szabályozás változásai terén történt alapjogbiztosi tevékenységet és annak eredményeit jónak értékelhetjük. Jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy az oktatásban önálló tantárgyként az új alapelvek előírása szerint nemzetiségi nyelven oktatják a nemzetiségi népismeretet, amely kulcsfontosságú a nemzetiség kultúrájának, történelmének, hagyományainak átadásában. A nemzetiségi nevelés-oktatás iránti igények bejelentéséhez az önkormányzatok bevonásával a szülők jelentős segítséget kapnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával nem csupán a vezető megbízásával, illetve megbízása visszavonásával összefüggésben véleményez, hanem az azzal összefüggő döntéshez is be kell szerezni a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését.Negatívumként állapítjuk meg, hogy a módosítás nyomán megszűnt a nemzetiségi önkormányzatoknak a köznevelési intézmény szmsz-ének, valamint a pedagógiai programjának jóváhagyásához kapcsolódó egyetértési jog. E dokumentumok elfogadása átkerült ugyanis a fenntartó hatásköréből az iskola döntései közé.Egyetértünk az ombudsmani véleménnyel, hogy ebben a kérdésben tehát nem volt indokolt a döntés szakmaiságára hivatkozva megszüntetni a települési nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogát. A nemzetiségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban osztjuk az alapvető jogok biztosának azon megállapítását, amely szerint az önkormányzati jogok akkor gyakorolhatóak ténylegesen, ha az állam a szervezeti, a funkcionális és a költségvetési autonómia érvényesülését intézményes garanciákkal biztosítja. Megállapíthatjuk, hogy a gyakorlatban nem érvényesül az a közjogi alapelv, hogy a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat egyenrangú félként jelenhet meg.(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben Schmuck Erzsébet váltja fel.)A törvényben kikényszerített együttműködési megállapodás, amely a működés feltételeit teremti meg, a legtöbb esetben formális, teljesülése gyakran a minimálisan kötelező szolgáltatás eléréséig terjed. Egyetértünk az ombudsmannak a népszámlálás adatainak utólagos felhasználásával kapcsolatos megállapításaival. A nemzeti közösségek többszöri tiltakozása és kezdeményezése ellenére a szenzitív adatokat a jogalkotó rendszeresen felhasználta valamilyen politikai cél eléréséhez. Továbbra is vitatjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának alapja a népszámlálás során a nem kötelezően megválaszolandó nemzetiséghez tartozás legyen, amely egyes nemzetiségi közösségeket választási ciklusokon átívelően hátrányosan érint, mivel nem volt közismert, hogy ezeket az adatokat választási célra is fel fogják használni. Megjegyezzük, nem tartjuk a probléma orvoslásának azt a megoldást, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben az eredetileg a nemzetiségi önkormányzati választás kitűzéséhez szükséges 30 főt 25 főre csökkentették.A nemzetiségi önigazgatáshoz biztosítani kell a gazdasági alapokat is, amelyeket a 2013. évre ugyancsak elvékonyított a népszámlálási adatokat figyelembe vevő kormányzati politika.(12.50)Közös véleményként fogalmazhatjuk meg, hogy a nemzetiség jövője a nemzetiségi nevelés-oktatás hatékonyságától függ. Érdeklődéssel várjuk, hogy a 2003-ban lefolytatott, nemzetiségi oktatással kapcsolatos vizsgálat milyen megállapításokat tartalmaz a nemzetiségi oktatáshoz és a nyelvhez való jog érvényesülésével kapcsolatban a nemzetiségi középiskolai nevelés vonatkozásában, illetve azt, hogy a jogi elvárások mennyiben alkalmazhatóak a gyakorlatban. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a beszámolási időszakban az ombudsmani intézkedések alapján az EMMI szerződést kötött az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központtal, és a megállapodás értelmében az intézmény 2014. márciusi határidővel vállalta, hogy a bolgár, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán nyelvekből államilag elismert nyelvvizsgát akkreditál, benyújtja azt a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak, illetve az akkreditációt követően évente legalább egyszer a nyelvvizsgázási lehetőséget meghirdeti, a nyelvvizsgáztatást lefolytatja. Örömmel jelentem, hogy ez megtörtént, lehetőség van már 2014 őszétől ezekből a nyelvekből nyelvvizsgára való jelentkezésre. A nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülése a közéletben nagyon vegyes képet mutat. A jogszabályi környezet valóban megteremti a lehetőséget az anyanyelv használatára, de az egyes eljárások tekintetében a hivatalok személyi állományának összetétele miatt szinte lehetetlen. Évek óta kezdeményezzük, hogy a települési önkormányzatok a nemzetiségi ügyek intézésével megbízott referensek kiválasztásánál legyenek figyelemmel a nemzetiségi származásra, nyelvismeretre, de ez továbbra is csak az igény szintjén maradt.A nemzetiségi jogok védelme nem képzelhető el megfelelő jogintézmények nélkül. Az Alaptörvény szerint a nemzetiségi jogi biztoshelyettes látja el a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét. A további részletszabályokat, a biztoshelyettes mozgásterét az Alaptörvény szűkszavú 30. cikkének rendelkezései mellett az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 3. § (2) bekezdése határozza meg részletesen. Eszerint az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a Magyarországon élő nemzetiségek jogairól, felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére, eljárás megindítását javasolhatja, közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában, javasolja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon. A szabályozásból kitűnik, hogy a feladat ellátása feltételezi az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettesek szoros együttműködését. A vizsgált időszakban megállapító, hogy ez nem teljesen valósult meg. A jogintézmény 2012. évi megreformálása nem segítette a jogvédelem kiteljesítését, mivel a jogalkotó a személyi kérdéseket nem rendezte teljeskörűen. Az új modell bevezetésére az ombudsmanok mandátumának lejárta előtt került sor. Dr. Kállai Ernő a maradás mellett döntött, de az őt segítő szakmai stáb lecsökkent, elvesztette szervezeti önállóságát, s így végezte munkáját 2013. szeptember 24-ig. A helyettes hét alkalommal is speciális célvizsgálatot kezdeményezett, de a biztos az önálló vizsgálatot nem támogatta és a munkatervébe sem emelte át. Reméljük, hogy az ombudsmanhelyettesi megbízás lejártával új időszak vette kezdetét, és a személyi feltételek változásával helyére került a nemzetiségi jogok védelmének ellátása. A Magyarországon élő nemzetiségi önkormányzatok véleményét is kikérték a helyettes ombudsman megválasztása előtt, amelyre 2013. október 16-án került sor. Bízunk benne, hogy az átmeneti időszakot követően az alapvető jogok biztosának helyettese valóban kiérdemli a nemzetiségi jogok védelmezője címet.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel, B/101. számon benyújtott beszámoló elfogadását javasolja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Billentyűparancsok

j előző beszéd k következő beszéd