• DR. SIMON MIKLÓS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága 2015. június 24-i ülésén megvitatta a T/5136. számú, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló javaslatot, amelyet Kósa Lajos, Rogán Antal és Németh Szilárd képviselőtársaim kezdeményeztek. A Honvédelmi és rendészeti bizottság egyhangú álláspontja szerint a törvényjavaslatra szükség van, hiszen csak a múlt pénteken egy nap alatt 1516 illegális bevándorlót tartóztatott fel a magyar rendőrség hazánk területén. A hónap elején még azon voltunk megdöbbenve, hogy mindennap 500-600 fő körül volt ez a szám, de a múlt héten szerdán, csütörtökön, pénteken már mindennap ezer fő fölött volt az illegális bevándorlók száma. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, és nem lépünk Magyarország védelmében, a főleg ázsiai és afrikai terrorista erők kegyetlenkedései által kiváltott népvándorlás megállításával, az az országunk biztonságát súlyosan veszélyezteti, és szinte beláthatatlan következményekkel fog járni. A Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a tárca támogatja a jelenlegi javaslatot. Tasnádi államtitkár úr továbbá arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a magyar kormány minden európai jogszabályt betart ebben a kérdésben, a bevándorlókat regisztrálja és ellátja, de már minden befogadó kapacitásunk elfogyott. Csak az idén illegálisan hazánkba érkezők egy közepes méretű magyar város lakosságát teszik ki. Ennek fényében minden jogi megoldásra szükségünk van, ami kezelheti ezen problémát. A jelenlegi javaslat erre hivatott, mely szerint azok a bevándorlók, akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére, semmiképpen sem jogosultak politikai menedékjogra. A biztonságos származási és a biztonságos harmadik országok listájának elfogadásával az ezekből az országokból érkezők menedékjogi kérelmét könnyebben, gyorsabban lehet megalapozatlannak minősíteni, merthogy a jelenlegi adatok is ezt támasztják alá, hogy ezek a kérelmek megalapozatlanok. Több európai ország alkalmazza a biztonságos országok listáját, az uniós irányelvek erre lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára. A javaslat elfogadásával Ausztria, Luxemburg, Németország mellett Magyarország is használhatná ezt a jogi lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság a részletes vita során megállapította, hogy a T/5136/1. számú képviselői módosító javaslat a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul. Ezért a házszabály 40. § (3)-(4) bekezdése alapján minősítette nem tárgyalhatónak a bizottság, ugyanezen oknál fogva nem bocsátható szavazásra sem. Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága egyhangúlag támogatta a jelenlegi javaslatot tehát, és ennek az elfogadását támogatjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012-2014 között hússzorosára nőtt Magyarországon a menedékjogot kérők számra. Ehhez képest 2015-ben jelentős növekedés volt még ehhez képest is. Mára több mint 60 ezren lépték át a magyar határt, majdnem kizárólag törvénytelen módon, és várható, hogy a határ déli szakaszán, Szerbiában tartózkodó menekültek megbecsüléséből adódóan 100-150 ezer határátlépés fog megtörténni év végéig. A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási országból érkezik, mégis megpróbálnak visszaélni a menekültstátusukkal. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzitország. Ha a menekült életét és szabadságát nem fenyegeti veszély, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének, nem indokolt a menekültstátus megadása. Csongrád megyében, annak is a déli részén, az én választókerületem nagy részén, a Homokhátságban a legrosszabb a helyzet az országban. Nekünk, a déli határ mellett élőknek még fontosabb a határ biztonságának kérdése, mint bárhol máshol. A nagyszámú illegális, törvénytelen úton belépő külföldiekkel szemben a törvényes fellépés már elengedhetetlen. A rendőrség ma, hétfőn reggel kiadott közleményében összesítették a hétvégén határsértést elkövetett emberek számát, ami 3287 volt, ez minden idők egyik legnagyobb száma, ami eddig Magyarországon ezzel kapcsolatban megtörtént. Az eddigi hétvégi átlagok az utóbbi néhány hétben 1500 és 2000 körül alakultak. Egyébként a rendőrség jelentése szerint 5 fő embercsempésszel és 12 fő közokirat-hamisítási üggyel foglalkozott a rendőrség. Egyébként a legnagyobb csoport vasárnap ‑ 81 szíriai állampolgár ‑ Röszkénél lépte át illegálisan a magyar határt. A határ közelében élők személyesen mondták el, hogy a településeken, mezőkön, földeken közlekedő migránsok Ásotthalom, Mórahalom környékén több helyen, és sok száz méter hosszan letaposták a gabonát, tönkretették a mezőgazdasági berendezéseket, fóliasátrakban húzzák meg éjszakára magukat, ruháikat, különböző felszerelési cikkeiket eldobálják. A gazdasági károk mellett élhetetlenné váltak a korábban békés pihenést szolgáló felújított, határ közeli tanyák, az emberek nagy többsége, akinek ott van tanyája, már éjszakára egyáltalán nem mer kint aludni, napközben se nagyon merik már megközelíteni a javaikat. Annak ellenére, hogy súlyosnak minősíthető bűncselekmény még nem fordult elő, de az emberek érzékelése borzasztó negatívra váltott. Egyébként azt tudni kell, hogy ezeken a településeken néhány ezer ember lakik ‑ Röszkét, Mórahalmot és Ásotthalmot értem alatta ‑, és jelentős mennyiségű ember lakik a tanyai környezetben, akik nap mint nap, éjszakákon át és nappal is több száz fős menekültcsoporttal találkoznak munkába járás közben, mindenféle ügyes-bajos dolgaikat nehezen tudják elintézni. (20.30)Nehezen tudják megközelíteni a dűlőutakon a tanyáikat, és hát korlátozzák a magyar embereket a munkájuk és normális életvitelük kivitelezésében. Egyébként a lakosság nem a menekülteket, bevándorlókat, hanem a helyzetet nem bírja tovább, és nem tudják, hogy mi lesz tovább, mi lesz a munkájuk, a lakóhelyük jövőjével. Egyébként Szeged polgármestere, Botka László MSZP-s polgármesterünk nyilatkozata, amit legutóbb adott, hogy Szegedet nem érinti a menekültáradat, ez nem teljesen igaz, mert 24-én Szegeden ‑ akik szegediek, nyilván tudják, akik nem, azoknak mondom ‑ az árvízi emlékműig a rendőrség 668 menekültet, tiltott határátlépést elkövető bevándorlót tartóztatott fel, és ez az árvízi emlékmű majdnem a belvárosban van Szegeden. Én úgy gondolom, hogy ez a kérdés sürgős megoldásra vár. Mindenképpen a megélhetési okokból érkezett emberek döntő része nem menekült, és az embercsempészek tevékenységének az európai uniós szabály, úgy tűnik, hogy igen-igen kedvez. Azt azért szeretném elmondani, polgármesterek panaszkodnak arra, hogy a határ közeli dűlőutakon vagy egyébként alsóbbrendű utakon egyre több és olyan mennyiségű külföldi rendszámú autó várja a menekülteket, akik gyakorlatilag még nem is találkoznak a magyar rendészeti szervekkel, hanem az átszökés után gyakorlatilag az autókba ugrálva próbálják elhagyni a határszakaszt. Úgy gondolom, hogy mindenféle biztonsági kockázatot felvet ez a kérdés. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a legutóbbi EU-csúcson megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról, amiről itt többször is tettünk említést a mai nap és az elmúlt hetekben. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. Ugye tudjuk, hogy a legújabb információk szerint két ország, Olaszország és Görögország van frontországként nyilvántartva. Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik hozzánk.Az EU vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben. Távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat. Ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és tranzit­országokkal. Elhangzott: mindenkinek saját kötelessége a határok védelme. Magyarország meg fogja védeni déli határait, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes határzár nem irányulhat Szerbia ellen, és ez nem is irányul a szerbek ellen. Ez uniós információ, hogy Magyarország különleges bánásmódra számíthat a közeljövőben menekültügyben. Természetesen az ott élő emberek, magyarok is a szolidaritás elve alapján fogunk eljárni, és akiről bebizonyosodik, hogy menekült, azt meg kell hogy védjük. Hazánkban minden magyar parlamenti képviselőnek, kormánynak, kormánytagnak, minden politikusnak és közéleti személyiségnek a magyar emberek érdekeit kell képviselni, így kell nyilatkozni, meg kell védeni a magyar kulturális örökséget, az európai demokratikus hagyományokat kell képviselnünk.Végül hadd emlékeztessek újra arra, hogy a déli határ környékén élő emberek nagy örömmel fogadták a kormány azon döntését, hogy ideiglenes műszaki zárat épít a határra, vagyis a határtól tíz méterre Magyarország felé. Ez az ideiglenes létesítmény 175 kilométeres szakaszon, várhatón négy méter magasan fog hozzájárulni ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön Magyarországon, ezzel együtt a déli határok mentén, és hát még örömtelibb az, hogy ehhez a tervhez anyagilag is a kormány elkülönített 6,5 milliárd forintot. A mérnöki előkészítések egyébként folyamatban vannak. Ezek a törvénymódosítások azt fogják szolgálni, hogy minél előbb megépüljön ez a zár, és a magyar emberek biztonságban élhessék Magyarországon az életüket. Szeretnék végezetül köszönetet mondani Röszke, Mórahalom, Ásotthalom polgármestereinek, lakosságának, a polgárőrségnek, hogy tűrik, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azért mégis zökkenőmentesen bonyolódjanak ezek a hatósági eljárások, és emberekhez méltóan lehessen levezetni ezt az egyébként hosszú távon nagyon sok ideig még valószínűleg fennálló problémát. Még egy adalék csak, hogy mivel jön a nyár, jön a forróság, a jövő héten már 30 fok feletti hőmérséklet várható, nagyon veszélyes az a helyzet, ami a déli határainkon van. Ugye, a határon törvénytelenül átlépők a határ magyar oldalán eldobálják fehérneműiket, eldobálják maradék ételeiket, ruháikat, cipőiket, és járványügyi szempontból a hatóságoknak mindenképpen oda kell arra figyelni, hogy a nyári időszakban ezek fokozott veszélyt jelentenek a lakosságra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek a részletesnek vagy zárónak látszó vitának különös aktualitást ad az a mai hír, amely az Alfahír hírportálon és máshol is olvasható, mely beszámolók szerint a botokkal, kövekkel, téglákkal és betondarabokkal felfegyverkezett úgynevezett menekültek kirontottak a 471-es főútra, ahol megtámadták a közeledő autókat. Ez tehát a migránsok világa, tisztelet a kivételnek, hiszen vannak közöttük valódi menekültek, olyan személyek, akik valódi üldöztetés elől érkeznek ide, és én állítom, vallom, hogy irányukba segítő kezünket emberi, humanitárius és egyéb okokból is ki kell nyújtanunk. Ez nem lehet vita tárgya közöttünk. Ugyanakkor látható, hogy számos elem teljes mértékben azonosíthatatlanná teszi magát a határátlépés előtt. Ezt az ásotthalmi személyes bejárásaink során több alkalommal tapasztaltuk, a széttépett kis fecnik formájában megtalálható azonosító papírosok, iratok ott hevernek a határsávban, és nagyon sok migráns tudatosan választja azt az utat, hogy a magyar hatóságok ne tudjanak róla, ne derüljön ki azonossága. Látható, hogy Szeged környékén is most egyfajta lázadás tört ki azért a hírek szerint, mert le akartak fényképezni illetőket, illetve ujjlenyomatot akartak venni tőlük. Egész egyszerűen elfogadhatatlan az, hogy Magyarországra csapódjon le lakosságszám-arányosan biztos, hogy a legnagyobb teher abból a bajból, amit részben ugye az Amerikai Egyesült Államok kavart, részben egy demográfiai többlet az érintett régiókban kavart. De akkor is láthatjuk, hogy az, hogy ma Debrecenben Kőszeghy Csanád Ábel ottani jobbikos képviselőnek majdhogynem menekülnie kellett a feldühödött migránsok hordája elől, egy tökéletesen elfogadhatatlan helyzetet teremt. És egy olyan helyzetet teremt Magyarországon, amikor már a puszta önvédelmünkről van szó, éppen ezért az előttünk fekvő javaslathoz talán nem véletlen, hogy érdemi módosító indítvány nem is érkezhetett. Jött egy olyan, hogy vonják vissza vagy tegyék semmissé ezt az egészet. De én elképedve állok a jelenség előtt, hogy vannak olyan, magukat liberálisnak mondó politikai erők, akik a legundorítóbb, gusztustalan, gyomorforgató kampányt folytatták a határon túl élő magyar testvéreinkkel szemben, egy kicsit több mint tíz évvel ezelőtt, most pedig ugyanazok az erők vagy legalábbis egy jó részük azért kampányol, hogy telepítsünk le, integráljunk migránsokat, adjunk nekik szociális bérlakást Budapesten, adjunk nekik hosszú távon szavazati jogot, és azon debreceni menekültszálló kapcsán, ahonnan most egy őrjöngő horda kitört, és a jogkövető állampolgárokra támadt ‑ tehát bűnözőkről van szó, jelentsük ezt ki ‑, ott a migránsokért szolidaritást vállaló szervezet azért tüntetett, mert állítólag kényelmetlen a tévészoba. Ez a mai Magyarország, ez az elképesztő kettősség, ahol nem lehet azoknak a felelősségét elbagatellizálni, akik a magyar véreink ellen számtalanszor kikeltek, az ideérkező, sokszor azonosíthatatlan személyek érdekében pedig elvtelenül, az összes európai és magyar értéket feladó módon állnak elő olyan követelésekkel, amelyek teljesen vállalhatatlanok. Szeretném, hogy a köszönet hangján ha szólnak, és helyes, hogy szólnak, említsék meg azokat a mezőőröket is, például az ásotthalmi mezőőrséget, amelynek bár csak három tagja van, de több száz migránst tartóztattak fel, amikor is azok olyan cselekményekre ragadtatták magukat, amelyek a magyar törvényekbe egyértelműen beleütköznek. (20.40)Ugye, önmagában a határátlépés is illegális, de fogadjuk el, hogy vannak messziről érkezett, fáradt, megtört emberek, akiket az embercsempészek, mondjuk, nem a határátkelőhelyen tesznek le, fogadjuk el, és próbáljuk meg elhinni, hogy sokan nem tudják, hogy hol a határátkelőhely. De akkor is azt kell mondjuk, igen érdekes, hogy amikor 1517 illegális határsértésről szereztünk tudomást egy rövid időszak alatt, egy-két nap alatt, ugyanezen időszakot lekérdezve azt láttuk, hogy a határátkelőhelyen 0, azaz nulla migráns jelentkezett annak érdekében, hogy ő menekült és menekültstátusért folyamodna hosszú távon.Tehát Toroczkai László és háromfős mezőőrsége Ásotthalmon ki van téve egyrészt az áradatnak ‑ én magam, amikor egy bejáráson voltam velük kicsit több mint egy héttel ezelőtt, akkor kongóiak mintegy húszfős csoportjába ütköztünk, akik igen agresszív módon körbeállják az autókat, ingyenes taxisszolgáltatást követelnek tőlük, a tanyák lakosait vegzálják. Amíg vizet kérnek, addig ez egy érthető emberi szükséglet kielégítésére irányuló valami, de amikor már agresszívan a mindennapi életvitelében akadályozzák a helyi tanyasi lakost, akkor azt mondjuk, hogy be kell avatkozni. És be kellene avatkozni a kormánynak az ügyben is, hogy elindult a kerítésépítés hírére egy pánikszerű áradat. Mi magunk, a Jobbik országos és helyi vezetőiből álló delegációval bejártuk Magyarkanizsa térségét, Ásotthalom, Szeged külterületét, azt a töltést is, ahol éjszakánként 50 fős csoportokban közelednek a migránsok, és bizony azt láttuk, hogy a pánikszerű áradat tényét a menekültek maguk is megerősítik. Tehát hozzájuk is eljutott a kerítésépítés híre, és bizony, ez az ő mozgásukat olyan ütemben gyorsította fel, hogy az ott élő magyar lakosság a jelenlegi határ mind a két oldalán arról panaszkodik, hogy felprédálják a tanyáit, ellopják a termését, de még ellopják a kilógatott és szárítani szándékozott ruhákat is. Tehát olyan helyzet állt elő, ahol bizony be kell avatkozni. A mai debreceni események fényében pedig ez minden eddiginél sürgetőbbé vált.Azt mondjuk tehát, hogy igen, ki lehet és ki kell jelölni olyan harmadik országokat, akár tranzitországokat, amelyek biztonságosak, nem szabad elfogadni azon dublini egyezményből adódó kikötéseket, melyek szerint feltétel nélkül kellene adott esetben mindenkit visszavenni. Azt is mondjuk, hogy eltúlzottak a kormányzat becslései, amikor azt próbálta előadni, hogy 160-200 ezer ember közötti lehet az a visszatoloncolandó migránsmennyiség, amely pár év alatt érheti hazánkat. Mi ezt maximálisan eltúlzottnak tartjuk, hiszen szerencsére, ha valaki olvassa a dublini egyezmény idevágó passzusait, ott megtalálja, hogy egy öt hónapos igazolt periódus után bizony a kezelés felelőssége átszállhat a nyugati országra, egyéves ott-tartózkodás után automatikusan átszáll. De azt is mondjuk, hogy a megmaradt pár ezer, illetve egy-két tízezer ide visszatoloncolandó migráns is pontosan annyival több a kelleténél, mint ahányan ők lesznek. Tehát három embert sem szeretnénk ide befogadni és letelepíteni. Éppen ezért minden kvótaszerű megoldást a Jobbik elutasít. És ezen vita kapcsán is az a kérésünk a kormány felé, hogy tisztázza álláspontját a dublini egyezmény kapcsán, kér-e ideiglenes, átmeneti mentességet, kirakja-e Magyarországra a „megtelt” táblát. És nyilvánvaló módon természetes igénye most minden egyes választópolgárnak, hogy azt is tudja, hogy a debrecenihez hasonló események kapcsán milyen cselekvéssorozatra számíthat a kormánytól, hogyan lehet elejét venni annak, hogy őrjöngő hordák kitörjenek egy menekültszállóról, és vegzálják azt a polgári lakosságot, amely felkészületlen az ilyen eseményekre. Meg kell tehát védeni a polgárok objektív biztonságát és szubjektív biztonságérzetét is. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látván, hogy más nem él a felszólalás lehetőségével, szeretném még pár gondolattal gyarapítani a jövőben kitárgyalandó témák listáját. Azt is látjuk, hogy miközben egyes liberális szervezetek azért tüntetnek, hogy a tévészoba legyen kényelmesebb a menekültszállón, mi, jobbikosok leginkább azért tüntetünk, hogy a lakott területen belül lévő, nyíltnak nevezett menekültszállókat tegyék zárttá. A mai esemény egész egyszerűen ordít azért, hogy végre zárjuk le ezeket az intézményeket. Semmiféle indok nem hozható fel amellett, hogy a polgári lakossággal szabadon kontaktálhassanak azok a személyek, akik között magukat azonosíthatatlanná tévők és bűnözők is sajnos ott vannak. Látható, hogy Balassagyarmaton is a részben nyílt menekültszálló 200 méteres körzetében templom és iskola egyaránt található, most folyik majd a hírek szerint egy óvoda építése is abban a térségben. Szeretnénk tehát elejét venni a debreceni eseményeknek, a maiaknak, nem szeretnénk, hogy ezek máshol kialakuljanak vagy kicsúcsosodjanak. És végül is azt szeretnénk, hogy a nyugat-európai mintegy 700 „no-go” zónához hasonló, tehát ahová őshonos, őslakos ember nem teheti be a lábát, hiszen a migránsok uralta városrészekről van szó, Magyarországon ne jöjjenek létre se Debrecenben, se Balassagyarmaton, se máshol, hiszen amiről hosszú távon ez az egész vita szól, az az, hogy vannak menekültek, akiken segíteni kell, és mi segíteni is szeretnénk a jövőben, de vannak olyanok is, akik elvennének tőlünk mindent, mindent, ami az önazonosságunkat jelenti, mindent, amiért generációk harcoltak Magyarországon. Nekünk pedig kutya kötelességünk elérni azt, hogy Magyarország igenis a magyaroké legyen. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • KÓSA LAJOS (Fidesz): Tudtam, hogy elnök úr figyelmét nem kerüli el a jelzésem. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kapcsán néhány dolgot el szeretnék mondani. Előtte, csak a pontosság kedvéért, mert a vitában elhangzott: azok az események, amelyek ma a debreceni menekülttáborban lejátszódtak, valósak, csak nem egészen úgy történtek, ahogy Z. Kárpát Dániel mondta. Semmifajta tévészobának nincsen helye. És Z. Kárpát Dániel, aki igazán rutinos, nagy tudású politikus, pontosan tudja, hogy az internet kizárólag rendkívül erős és alapos forráskritika után alkalmas arra, hogy az ember tájékozódjon az életben (Z. Kárpát Dániel: Ezért olvasom az alfahir.hu-t.), hiszen ‑ mint tudjuk ‑ az interneten szerepel például, hogy Elvis Presley él, továbbá Zámbó Jimmy is él. (Derültség.) Tehát legyünk óvatosak ezzel, mert azért debreceni képviselőként volt alkalmam tájékozódni részint a helyi illetékesektől, részint az ott élő képviselőktől, és elmondhatom, hogy nem kevésbé aggasztó a jelenség akkor sem, hogyha a tényeket pontosan tudjuk. Ugyanis nem a tévészoba mérete vagy kínálata okozta a konfliktust (Z. Kárpát Dániel: Senki nem állított ilyet! Félreértetted, de nagyon!), hanem az, hogy a menekülttáborban tartózkodók kerültek egymással konfliktusba egy anyagi természetű vita után, és a vita hevében az egyik menekült, aki egy török volt… Egyébként, figyeljenek: az egyik menekült, aki török volt. Értik, Törökországból; nincs háború, nincs veszélyzóna, sőt Törökország, mint tudjuk, regionális pozíciókra tör, és kifejezetten egyre-másra halljuk a jó jelentéseket a török gazdaság prosperálásáról. Tehát az egyik török menekült ‑ ennyit a menekültek összetételéről ‑ egy afgánnal került szóváltásba, az afgán kezéből kikapta a Koránt, rátaposott, és ez olyan mértékű vihart indított el, aminek kapcsán igazából a táborban tartózkodó több száz muzulmán a törököt akarta meglincselni; és ennek kapcsán azt a szituációt értették félre, hogy miután a több száz ember meg akarta lincselni a menekülttábor egy épületébe bemenekülő törököt, és azt a törököt nagyon helyesen a magyar rendőrség kimentette, mert egyébként fejig felkoncolásról lett volna szó, a muzulmánok ezután támadtak a magyar rendőrökre, mert azt hitték, hogy a törököt akarja megvédeni, holott egyébként csak letartóztatták a törököt. (Z. Kárpát Dániel: Így már rögtön más, bocsánat!) Akkor nyugodtak meg, közben dulakodtak a rendőrökkel, rendőri erő alkalmazására is sor került, gázfüggönyt vetettek be a menekülttábor lakói ellen, egy százfős csoport kitört a 471-es útra, ott az utat elzárták, az arra járó autókat megdobálták válogatás nélkül, egy-két kukát felgyújtottak. És csak akkor került sor az eseménysor végére, amikor a lázadó muzulmánok egy küldöttsége meggyőződött a debreceni rendőrségen, hogy a törököt letartóztatta a magyar rendőrség, és nem kimentette és elengedte. Továbbá a rendőrség azt is bizonyította, hogy a török a Korán megtaposásáért elnézést kér. És akkor mindenki megnyugodott és hazament.Ez egyébként nagyon jól megvilágítja azt a problémát, hogy a hazánkba érkező tömeges illegális határátlépő olyan, mindenfajta belső struktúra nélküli, egymással is elképesztő konfliktusba keveredő… ‑ korábban a debreceni menekülttáborban egy kosármeccs kapcsán agyonütöttek egy bevándorlót a bevándorlók egyébként, félreértés ne essék, tehát halálosan bántalmaztak, úgy értem. (20.50)Ez a probléma, az egész eseménysor világosan megmutatja, hogy olyan mértékű civilizációs szakadék tátong az ideáramló bevándorlók tömegei és az európai lakosság között, ami egyszerűen nem hidalható át. Példának okáért, elmondják máshol is, hogy a bevándorlók egy része ‑ miután a kereszténységgel kapcsolatban rendkívül heves ellenérzésekkel viseltetnek ‑ a Magyarországon, Debrecen környékén felállított út menti kereszteket leköpdösik, mert ez náluk tradíció vagy valamifajta szokás. De nálunk nem!Ez a néhány apróság is mutatja azt az elképesztő szakadékot, ami meggyőződésem szerint áthidalhatatlan. Ezért el kell dönteni, hogy mit csinálunk, s most kell eldönteni, és nem húsz év múlva, amikor már nem lesz mit eldönteni. Nem lehet nem észrevenni, hogy az európai, főleg a nyugat-európai országok különböző megfontolásokból ugyan, de nem tudták ezt a helyzetet kezelni, és sajnos az az ember érzése, hogy néhány területen már ki is csúszott az események irányítása az európai népek kezéből. Mi azt szeretnénk, hogy ez Magyarországon ne így legyen. Azt szeretnénk, hogy Magyarország ellen tudjon állni ennek az elképesztő nyomásnak. Azért adtuk be ezt a törvénymódosító javaslatot képviselőtársaimmal, hogy világossá tegyük, mi a szándék. Az a szándékunk, hogy a gazdasági okokból menekülőket, az illegális határátlépőket állítsuk meg és ne engedjük be Magyarország területére. Ezt szolgálja ez a törvénymódosítás, a biztonságos harmadik ország kijelölésének a lehetősége, amit a kormánynak adunk. Mielőtt még valaki komolyan venné az európai balliberális oldal sirámait, szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy egy korábbi időszakban, 2006-tól kezdődően, maga az Európai Bizottság kezdeményezte azt, hogy az Európai Közösség együttműködve határozza meg a biztonságos harmadik ország fogalmát, csak ezt nem tudták végrehajtani, ezért visszaadták tagállami hatáskörbe. Nem felszámolták azt a lehetőséget, hogy ezt kijelöljék a tagállamok, hanem tagállami hatáskörbe adták vissza, mert arra sem jutott energia, hogy ezt közösen kijelöljék. Most azzal a joggal, azzal a lehetőséggel élünk, amivel már élt Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország és más európai országok, amelyek meghatározták a biztonságos harmadik országok körét. Megjegyzem, több más ország meghatározása szerint Szerbia ezek közé tartozik. Mi erre adunk felhatalmazást a kormánynak, ha a parlament ezzel egyetért. Nagyon sok vita elhangzott már a menekültkérdéssel kapcsolatban, és még biztos nagyon sok el fog hangzani. Egy korábbi vitában már hangsúlyoztam, most is elmondom, hogy ez egy rendkívül összetett kérdés, és mint minden összetett kérdés esetében, a jellegéből fakadóan teljesen kizárt, hogy egyetlen intézkedéscsomag megoldást hoz. Az ezzel a menekültáradattal kapcsolatos politika számtalan lépést követel meg. Ezek részben összefüggenek egymással, de önállóan is értelmezhetők. Az, hogy most megadjuk a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy a biztonságos harmadik ország fogalmát kijelölje, egy önállóan is értelmezhető lépés; nem elegendő, nem is gondoljuk azt, hogy elegendő. Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak tennie kell valamit a tekintetben, hogy az európai joggal nyilvánvalóan durván visszaélő gazdasági menekültek ellen is gyorsítottan fel lehessen lépni. Az európai jog teljesen világosan megmondja, hogy aki menekültjogot kér, az egy országban beadhatja a kérelmét, és ott meg kell várnia a kérelem elbírálását. Ehhez képest a menekültek döntő többsége minden országban beadja a kérelmet, és nem várja meg a kérelem elbírálását, hanem megsemmisítve az idevonatkozó dokumentumokat megy tovább a következő országba, és ott is úgy tesz, mintha először kért volna politikai menedékjogot. Teljesen jogos az a felvetés, hogy ezt a joggal való visszaélést szüntessük meg, és aki más országban már kért politikai menedékjogot, de annak az eredményét nem várta be, és Magyarországon újra kér politikai menedékjogot, vagy adott esetben Magyarországon többször kér politikai menedékjogot, azt mindenfajta bonyolult eljárást mellőzve küldjük vissza abba az országba, ahonnan jött, mert ő nem jóhiszemű joggyakorló, hanem eleve visszaélt azzal a lehetőséggel, amit a menekültügy az ő számára biztosít. Hasonlóképpen azt gondoljuk, hogy más intézkedések is szükségesek. Beszéltünk arról, hogy a biztonságos határzárat valósítsuk meg a schengeni határon, ahol egyébként nem a magyar-szerb határt védjük, hanem a szerb-magyar, szerb-cseh, szerb-német s a többi határokat, hiszen ez schengeni határ. Számos lépést kell még megtennünk, engedjék meg, hogy ne soroljam fel valamennyit, tisztelt elnök úr, hanem csak annyit kérjek, hogy ezt az apró lépést is támogassa a parlament, hogy haladjunk ebben az ügyben előre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A Rogán Antal, Kósa Lajos, Németh Szilárd István, Fidesz, képviselő urak által benyújtott T/5136. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e most felszólalni. (Jelzésre:) Nem, jelzi a képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e most valaki felszólalni. (Jelzésre:) A kormány jelzi, hogy nem.Ezek után, tisztelt Országgyűlés, megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak, a kijelölt Honvédelmi és rendészeti bizottság előadójának. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, ezek közül is elsőként B. Nagy László képviselő úrnak, Fidesz. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Következő előre bejelentett felszólaló Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíván-e még valaki szólni. (Jelzésre:) Normál szót kérőként Z. Kárpát Dániel képviselő úr kér szót. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ismét megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e most reflektálni az elhangzottakra. (Kósa Lajos, bólintva: Megnyomtam a gombot is.) Még látom is. (Derültség.) Képviselő úré a szó.