• DR. VÖLNER PÁL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-kormány politikájának kiemelten fontos küldetése, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban, az ország és a magyar emberek számára a legelőnyösebben használja fel. A múlt rendszer és a korábbi kormányok által felelőtlenül felhalmozott államadósság csökkentése, valamint a pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében tett kormányzati intézkedések eredménye folytán lehetőség nyílik arra, hogy az eddig adósságcsökkentésre szánt pénzeszközök egy részét az ország és a magyar emberek érdekeit közvetlenül szolgáló célokra, a nemzeti vagyon bővítésére fordítsuk.Vitathatatlan, hogy mind az államadósság csökkentése, mind a nemzeti vagyon védelme, gyarapítása az ország hosszú távú sikerének zálogaként a kiemelten fontos feladatok között foglal helyet. Öt évvel ezelőtt, amikor a második Orbán-kormány megalakult, nyilvánvaló volt, hogy mindkét területen gyökeres változásokra van szükség, mert ezek nélkül az ország nagyfokú külföldi kitettsége, gazdasági függősége nem csökkenthető. Hiszem, hogy a két célkitűzés egyaránt jelentős, közöttük fontossági sorrend felállítása felesleges és céltalan volna.A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ‑ a továbbiakban alapról fogok beszélni ‑ létrehozásának alapjául az előbbiekben elsőként említett célkitűzés, az államadósság finanszírozásának fenntartható szinten tartása, csökkentése szolgált.(18.30)Az alap rendelkezésére bocsátott összegek ennek a célnak alárendelten kerültek felhasználásra az utóbbi években, majd amikor betöltötte a létrehozásakor megkívánt funkcióját, 2015. január 31. napjával az alap megszüntetéséről döntött az Országgyűlés. Természetesen az alap megszűnésekor meglévő maradványösszeg sorsát is rendezni kellett. Ennek megfelelően a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 60. §-a egy új szakasszal egészítette ki az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt, amelynek értelmében az alapban lévő pénzeszközök kezelésével kapcsolatos feladatok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonába kerültek.A módosítás kimondta, hogy az MNV Zrt.-nek kötelessége a pénzeszközök kezelése során az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket ‑ ideértve az osztalékot, a hozamokat, illetve az eszközök értékesítésének ellenértékét ‑ adósságcsökkentésre fordítania. Tekintettel arra, hogy az alap a törvény által rendelt célját betöltötte, megítélésem szerint indokolt, hogy az MNV Zrt.-hez átkerült eszközökhöz kapcsolódó bevételek felhasználási lehetősége kibővüljön. Ezek az adósságcsökkentés mellett a törvényjavaslatban megjelölt másik kiemelt jelentőségű célkitűzés megvalósítására, az állami vagy önkormányzati vagyon bővítésére irányuló kormányzati tevékenységbe is becsatornázhatók legyenek.Itt szükséges hangsúlyoznom, hogy amikor az előző ciklusban váltottuk a szocialista-liberális kormányt, azt láttuk, hogy az elmúlt 20 év rablóprivatizációjának köszönhetően a nemzeti vagyon 10 százalékra csökkent. Magyarország a mai napig fizeti az átgondolatlan és felelőtlen privatizáció árát, annak költségét, hogy a nemzeti vagyon korábbi elidegenítését nem előzte meg annak végiggondolása, hogy mi és miért maradjon állami tulajdonban vagy kerüljön ki onnan. Éppen ezért 2010-ben a kormány az előzőekhez képest merőben új vagyonpolitika mellett döntött. Míg korábban inkább a nemzeti vagyon értékesítése volt jellemző, addig a kormányváltás után az állami, az önkormányzati vagy ha úgy tetszik, a közvagyon gyarapítása.A privatizáció korszaka ezzel lezárult, ezzel szemben törekedni kell a meglévő vagyon ésszerű és költséghatékony hasznosítására és lehetőség szerinti gyarapítására is. Ha visszagondolnak az elmúlt évek ez irányú tevékenységére, belátható, hogy az egyértelműen a vagyongyarapítás irányába mutat. Megítélésem szerint jelen módosító javaslat a kijelölt vagyonpolitikai irányokkal maradéktalanul összhangban áll, segíti annak mind szélesebb körű érvényesülését.Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadásával tehát lehetőség nyílik az államadósság finanszírozásának tekintetében elért eredmények gyümölcsét learatva, az állami és önkormányzati feladatok ellátásának legfontosabb bázisát jelentő nemzeti vagyon további gyarapítására. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/5144. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010-ben új pályára állította a vagyonpolitikát. A nemzeti vagyon bővítése a kormány kiemelt fontosságú célkitűzése lett. A közösség érdekében vállalt kötelezettségek, valamint a társadalom optimális működéséhez kapcsolódó kormányzati és helyi szintű feladatok ugyanis magas színvonalon és zökkenőmentesen kizárólag a megfelelő erőforrások birtokában láthatók el.A kormány szakított azzal a korábban általánosnak mondható és az ország számára felbecsülhetetlen kárt okozó gyakorlattal, amely az állam hatékony működtetésének zálogát az állami vagyon privatizációjában, illetve az egyébként meglévő gazdasági kulcspozíciók piaci szereplőknek történő, kontroll nélküli átadásában látta. Az, hogy az Orbán-kormány számtalan problémát örökölt, a nemzetközi válság mellett nem kis részben annak az önfeladó, önfelszámoló állami vagyonpolitikának is köszönhető, amelyet az előző kormányok követtek.A kormányváltás óta éppen azért küzdünk, hogy azokat az eszközöket, amelyekről elődeink tudatosan vagy öntudatlanul, de egy rossz politika mentén lemondtak, visszaszerezzük. A megújuló vagyonpolitikával, az egységes vagyongazdálkodás elvének meghatározásával és annak jegyében tett kormányzati intézkedésekkel egy gazdaságosabb, átláthatóbb, a vagyon megőrzésére, széles körű hasznosítására, költségtakarékos kezelésére összpontosító rendszer kiépítése történt meg. A nemzet vagyonával való felelős és hatékony gazdálkodás kormányzati célkitűzéseinek megfelelően és a közvagyon megőrzését célzó egyértelmű társadalmi elvárások teljesítése érdekében a kormány a nemzeti vagyon védelmét a jogi normák terén is a legmagasabb szinten biztosítja.Ezen garanciáknak és a nemzeti vagyon védelmét biztosító széles körű jogi szabályozásnak köszönhetően a törvényjavaslat alapján biztosítottnak látjuk a nemzeti vagyon gyarapítására fordítható eszközök jövőbeli transzparens és hatékony felhasználását. Mindezekre tekintettel a kormány a törvényjavaslatot támogatja, és ezt kérjük az Országgyűléstől is. Köszönöm figyelmüket, köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nyúlfarknyi törvényjavaslat, ami itt fekszik előttünk, de a jelentősége, azt gondolom, kiemelkedő. Bár, ha megengedik, akkor én nem abból a megközelítésből szeretném elmondani az álláspontunkat és az álláspontomat, amit eddig hallottunk, hiszen mind a két felszólaló, mind az előterjesztő képviseletében, mind a kormány képviseletében kínosan kerülte azt a tényt vagy azt a kifejezést, hogy tulajdonképpen 3 millió ember 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj­vagyonából megmaradt pénzeszközök felhasználásának szabályozását tartalmazza ez a törvényjavaslat.Beszéltek itt vagyongazdálkodásról, beszéltek itt rablóprivatizációról, beszéltek itt új koncepcióról, azért azt szeretném kijelenteni, hogy a Fidesz új koncepciója azzal kezdődött, hogy elvettek 3000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyont 3 millió embertől, azokat a megtakarításokat, amelyekről az emberek azt gondolták, hogy időskorukban erre a megtakarításra számíthatnak majd. Ahogy említettem, maga a törvény egy fontos rendelkezést tartalmaz, amely szerint a kormány határozata alapján állami vagy önkormányzati vagyon gyarapítására lehet felhasználni azt a megmaradt eszközt, pénzeszközt, illetve nem tudjuk, hogy milyen eszközről van szó, mert a törvényjavaslat erre utalást nem tesz, ami ebből a vagyonból megmaradt.De szeretném megragadni az alkalmat, hiszen államtitkár úr és képviselőtársam is egy mélyebb elemzést adott erről a folyamatról, hogy egy-két gondolatot elmondjak, egy-két kifogást és egy-két tényt közöljek ennek az alapnak a felhasználásával kapcsolatban. Ugye, az alapot 2010. december 22-én hozta létre az Országgyűlés a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvény elfogadásával. A kormányzati nyilatkozatok szerint az alap létrehozásának célja a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjának megvédése, egyéni nyugdíjszámlák bevezetése, illetve a kormány államadósság-csökkentési céljainak elősegítése volt.Az előbbi ígérettel, amely szerint létrehozzák az egyéni nyugdíjszámlákat, a mai napig adós a kormányzat, a mai napig adós a Fidesz. Nem történt meg, nincsenek egyéni számlák. (18.40)Azért bármennyire is dicsérik, a kormány adósságcsökkentési céljai sem igen teljesültek ebből az összegből, hiszen 2014 harmadik negyedévének végén 83 százalékos volt a GDP-arányos adósságállomány. Tehát az elképzelhető, amit önök mondanak, hogy ebben az évben és a jövő évi tervezettben az államadósság csökken, de amire önök elvették ezt a pénzt 3 millió embertől, 3 millió magyar állampolgártól, hogy csökkentsék az államadósságot, na ez nem sikerült. Tehát ebben az időszakban, amikor önök ezt elköltötték, felhasználták, az államadósság nemhogy csökkent, hanem növekedett.Ahogy említettem, azért egy-két adatot hadd mondjak el ennek az alapnak a felhasználásával kapcsolatban! Az említett törvény alapján az alap vette át a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett magán-nyugdíjpénztári tag természetes személyek portfólióját képező eszközöket, vagyont, amelynek bekerülési értéke 2011. május 31-én 2945,3 milliárd forint volt, az akkori bruttó hazai termék mintegy 10 százalékának megfelelő összeg. 2011 végére ebből már csak 684,3 milliárd forintnyi, 2012 végére pedig 316 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott az alap. Az alap 2013 végére gyakorlatilag elköltötte a rábízott vagyont, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. kimutatása szerint az év végén 0,2 milliárd forintnyi vagyonra, 2014 szeptemberének végére pedig 0,1 milliárd forintra zsugorodott. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapján elérhető információk szerint az alap 2011 óta összesen 2034,9 milliárd forintnyi, a GDP 6,7 százalékát kitevő vagyont fordított az államadósság csökkentésére, 459 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, illetve az elkülönített állami pénzalapokba, valamint 233,2 milliárd forintnyi reálhozamot fizetett ki a magánnyugdíjpénztár korábbi tagjaira tekintettel. A 2945,3 milliárd forintos induló vagyonhoz képest mintegy 218 milliárd forint értékű átértékelési veszteséget könyvelt el az alap. Figyelemre méltó, hogy az alap a vagyonba került értékpapírokat a bekerülési értékhez képest 2011-ben 18,4 milliárd forintos veszteséggel, 2013-ban 40,17 milliárd forintos veszteséggel értékesítette, és csak 2012-ben sikerült mindössze 5,8 milliárd forintos többletet elérni az értékpapírok eladásán. Tehát ez az önök sikeres portfóliós vagyonkezelési tevékenysége, amelyre az előbb hivatkoztak.Mindezek alapján megállapítható, hogy az alap segítségével a kormány úgy költötte el ezt a közel 3000 milliárd forintot, 3 millió ember időskorra félretett, a GDP közel 10 százalékát kitevő összeget, nyugdíjcélú megtakarítást, hogy abból az államadósság érdemben nem csökkent, nem került fenntartható pályára, ugyanakkor a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok megtakarításai sincsenek meg, és az egyéni nyugdíjszámlákra vonatkozó ígéreteik nem teljesültek.Az alap működésével kapcsolatban engedjenek meg néhány felvetést! Az alap működése során mintegy 218 milliárd forint értékű átértékelési veszteség került elkönyvelésre, ahogy említettem, és ezek az évente történő veszteségleírások is megtörténtek, és csak egy évben volt egy 5,8 milliárdos nyereség.Szabályozási hiányosságok voltak tapasztalhatók az alap működése kapcsán, hiszen maga az alap 2010. december 22-én létrehozta a részletes szabályokat hordozó, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapra és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletet, de csak 2011. május 31-én. Az alap irányító testülete a tevékenységét a végrehajtási rendelet nélkül kezdte meg, tehát bőven előtte, mielőtt ez a jogalkotási folyamat megtörtént volna.Az alap irányító testülete 2011 májusában hatalmazta föl az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját egy részletes értékesítési stratégia kidolgozására, de ennek létrehozása és elfogadása csak 2011. október 6-án történt meg. Ez azt jelenti, hogy október 6-ig nem volt elfogadott értékesítési stratégia. Ugyanakkor ebben az időszakban az állampapírok visszaadásán kívül mintegy 450 milliárd forintnyi egyéb eszközt értékesített anélkül, hogy erre megfelelő értékesítési szabályzattal rendelkezett volna. És ugyanígy október végéig az alapra vonatkozó ügyviteli szabályzat sem létezett. Az alap 2011. május 31-én kötött szerződést az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel az alap tulajdonába került pénzügyi eszközök kezelésére és értékesítésére és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, ugyanakkor erre a korábbi öt hónapban lett volna idejük. Tehát itt is később született meg ez a szerződés, ez a megállapodás.Egy fontos szempontra, a szabályozási problémákra még szeretném itt felhívni a figyelmet. A külföldi értékpapírok letétkezelői tevékenységéről szóló szerződés az alap 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolója szerint 512 milliárd forint értékű, külföldi értékpapírokkal kapcsolatos letétkezelői szolgáltatás nyújtására meghívásos pályázat lebonyolítása útján az UniCredit Bank Zrt.-t bízta meg. A rendelkezésre bocsátott adatok szerint ‑ ebben a beszámolóban szerepel ‑ az irányító testület első ülését 2011. május 18-án tartotta, míg az ajánlatkérés érdekében az Államadósság Kezelő Központ már május 10-én eljárt úgy, hogy az ajánlattétel érdekében kizárólag az UniCredit Bank Zrt.-t kereste meg. Azért ne felejtsük el megemlíteni, hogy ennek a banknak volt miniszteri kinevezése előtt Matolcsy György a tanácsadója.Ahogy említettem, itt is egy olyan eljárásról volt szó, amely egy zártkörű, átláthatatlan folyamat útján egy kiszemelt bankot jelölt ki, hogy ezeket az értékpapírokat értékesítse.Szeretném még azt kiemelni, hogy az alap irányító testületének akkori elnöki tisztségét öt hónapon keresztül, 2012. június 15. és 2012. november 15. között összeférhetetlen módon töltötte be Nátrán Roland, tekintettel arra, hogy 2012. június 15-én kinevezték az Eximbank vezérigazgatójává, és mindeközben ellátta az irányító testület elnöki tisztségét is, ami jogszabály szerint is összeférhetetlen volt.Összegezve azt lehet megállapítani, hogy azt a nemes célt, ahogy önök fogalmaztak, ami a nemzeti vagyon bővítése, úgy valósították meg, hogy 3 millió ember 3000 milliárd forint megtakarítását lenyúlták. Ebből folytattak különböző tevékenységeket, ebből finanszíroztak kiadásokat.Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az irányító testület és az Államadósság Kezelő Központ működése azért hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen komoly veszteséggel tudták a nem államadósságba forgatható pénzeszközöket hasznosítani.Itt még egy megjegyzést engedjenek meg, mielőtt a kérdéseimet felteszem, az pedig azzal kapcsolatos, hogy az állami vagyon gyarapítását tekintik most elsődlegesnek, ezért szeretném kiemelni, hogy például az energetikai szektorban történt államivagyon-gyarapítás eddig a magyar adófizetőknek közel 1000 milliárd forintjába került, tehát ez kiadást jelentett.Szeretném a törvényjavaslat alapján megkérdezni, hiszen ez nem szerepel benne, hogy értjük, hogy itt a megmaradt eszközöket egy más irányú célra kívánják felhasználni, de nem tudjuk, hogy jelenleg milyen vagyonelemek vannak még meg és miket érint még ez a tervezett módosítás. Az előbb felsorolt észrevételek alapján nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, de arra igenis kíváncsiak vagyunk, hogy mi maradt még meg, amiből állami vagyont vagy akár önkormányzati vagyont lehet gyarapítani. Erre várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szerintem ebben a törvényben, bár nyugtassanak meg, lehet, hogy ennél még inkább több dolog van benne, hiszen ebben az alapban egyébként, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban vannak más pénzek is, mint ami a nyugdíjpénztárakból megmaradt pénz. Itt most azért nem tudunk pontos számokat, lehet vitatkozni, az én kutatásaim alapján 177 millió forint maradt ebből a magán­nyugdíjvagyonból vagy ennyi volt benne. (18.50)De azért ez a törvény érdekes dolgokat mond ki szerintem. És hogy mi van benne ebben az alapban? Ebben az alapban van például az én tudomásom szerint ‑ ezért lenne jó tudni egyébként, hogy mik vannak benne ‑, nem tudom, mennyire emlékeznek rá, 2011 környékén egy észak-magyarországi katolikus pap elindított egy olyan kezdeményezést, amikor is azt mondta, hogy kiszámolta, hogy ha minden magyar állampolgár 2 millió forintot befizetne az államnak egy alapba, akkor ki lehetne fizetni az államadósságot. Ő rögtön 2 millió forinttal be is szállt ebbe a dologba, és azóta érkeztek befizetések. Az én tudomásom szerint körülbelül 208 millió forint folyt be adósságrendezésre, tehát arra, hogy az adósságot tudjuk rendezni, de szeretném megkérdezni, és szeretném itt rögtön feltenni a kérdést, hogy vajon ebből az adakozásból, amibe még politikusok is adakoztak kisebb-nagyobb mértékben, ha jól tudom, ebből az adakozásból mennyi pénz folyt be ebbe az alapba, tehát mennyi pénzt adtak össze az emberek, és mennyi pénzt fizettek be.Azért lényeges egyébként, hogy milyen szempontból fizették be ezek az emberek, mert ezek az emberek ezt a pénzt egy bizonyos célra adakozták, egy bizonyos célra fizették be a pénzt, nevezetesen arra, hogy az államadósság csökkenjen. Minden más cél, amire ezt a pénzt felhasználjuk, az ezeknek az embereknek a becsapása. Fel lehet használni, persze, önök megtehetik, felhasználhatják ezt másra is, csak onnantól kezdve becsapjuk ezeket az embereket. Hasonlóképpen, mint amikor, mondjuk, az adójuk 1 százalékát parlagfűirtásra ajánlják fel, mert fontosnak tartják, hogy a parlagfűirtásra minél több pénz folyjon be, és akkor önök ezeket, mondjuk, cipőtisztítógépekre, laptopokra, mobiltelefonokra, irodaszerekre, diplomatatáskára meg pogácsára költik el, mert a kormányhivatalok úgy gondolják, hogy őnekik most ez fontosabb, és akkor erre költik el. Tehát amikor célzott pénzeket teljesen más célra használunk fel, akkor ez azért probléma, mert ezzel a hozzáállással önök lejáratják a minden társadalomban nagyon fontos társadalmi szolidaritás intézményét. Hiszen hogyha az emberek azzal találkoznak, hogy ők nemes célokra, őáltaluk fontos célokra adakoznak, felajánlják a pénzüket, és azt nem arra fordítják, akkor a jövőben hogy kérnek majd önök ettől a társadalomtól akár valóban tényleg fontos kérdésekben is segítséget, szolidaritást, ha úgy érzik, hogy önök becsapják őket?Tehát ebben az esetben egyértelmű a dolog ezeknek a pénzeknek a befizetésével, nem lehetne azt mondani, mint amit ez a törvény most ki akar mondani, hogy államadósság-csökkentésre vagy a kormány határozata alapján az állami vagy önkormányzati vagyon gyarapítására lehessen felhasználni. Ezt nem lehetne, hiszen ezek az emberek nem azért fizették be ezt a pénzt, hogy az állami vagy az önkormányzati vagyont gyarapítsuk, hanem azért, hogy az államadósságot csökkentsük. Tehát két lehetőség van. Egy: ezt az összeget, amit befizettek, csak államadósság-csökkentésre fordítjuk, vagy kettő: visszautaljuk ezeknek az embereknek a pénzt, mert nem tudtuk arra a célra felhasználni, amely célra ők befizették.Tehát úgy gondolom, hogy ez a két korrekt és normális megoldás lenne ebben az esetben, és ezzel talán vissza is tudnánk állítani, vagy legalábbis tudnánk azt üzenni az emberek felé, hogy továbbra is, ha fontos célt láttok, akkor nyugodtan adakozzatok, nyugodtan segítsetek, mert mi csak arra a célra fogjuk fordítani ezt a pénzt, amire ti gondoljátok, és nem másra.Felmerül még itt egy kérdés. Azért úgy szól ez a törvény, hogy az MNV Zrt. általi értékesítésből, hasznosításból származó felhasználásának a célja. Na most, nem lehet más, csak az államadósság vagy a kormányhatározat alapján az állami vagyon vagy önkormányzati vagyon gyarapítása. Nem azt jelenti-e ez a mondat, hogy innentől kezdve az MNV Zrt. által bármilyen területen értékesített állami vagyon az mostantól kezdve nem csak államadósság-törlesztésre lehet használható, mert mi történik most? Az történik, és itt megint felmerül egy kérdés: állami vagy önkormányzati vagyon. Az önkormányzati vagyonnak elvileg mi köze van az állami szektorhoz? Pont erről szól az önkormányzatiság, hogy az önkormányzat felelősen gazdálkodik, van az önkormányzatnak egy bizonyos vagyona, és ezzel a vagyonnal, azokkal a forrásokkal, amiket kap, azokkal felelősen gazdálkodik, és fejleszti a saját területét. Mert mi történhet itt?Megtörténhet az, hogy bizonyos önkormányzatok, legyenek ezek felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatok is, csak esetleg jóban vannak a kormánnyal, és most megint felhívom a figyelmet, hogy nem kell mindig a Fidesz-KDNP-nek magára venni, hiszen hogyha törvényeket hozunk, azok a törvények a későbbiek folyamán is fenn fognak állni, és azért gondolom, abban csak egyetérthetünk ‑ még ha önök ezt nem is így gondolják esetleg ‑, hogy nem mindig önök fognak kormányozni. Hát ne adjuk már meg a lehetőséget másoknak sem arra, hogy azt mondják, hogy van egy nekem kedves, hozzám közel álló önkormányzat, ugyan ez az önkormányzat felelőtlenül gazdálkodik, ugyanazok a jogok illetik meg, mint más önkormányzatokat, ugyanazokat a forrásokat kapja meg, felelőtlenül gazdálkodik, hát segítsük már meg egy kicsit őt! És meg tudjuk segíteni úgy, hogy nem pénzjuttatást adunk neki, hanem mondjuk, veszünk valamilyen ingatlant, ebből az ingatlanból növeljük az önkormányzat vagyonát, majd ez az önkormányzat rövid időn belül ezt az ingatlant ugyanúgy eladja, vagy a területet, vagy bármi mást, és abból forrásai lesznek, bevételeket tud szerezni.Tehát szerintem itt nagyon-nagyon súlyos aggályok merülnek fel ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom így, ebben a formában már csak ezért sem tudja támogatni, tehát a két legfőbb ok, amit elmondtam, tehát az önkormányzatokkal kapcsolatosan, és az, hogy az emberek, akiknek a pénze benne van, nem erre adták be ezt a pénzt és nem erre adakoztak, az emberek pénzét nem lehet felhasználni, csak erre a forrásra. Tehát mi azt szeretnénk, hogy továbbra is tartsuk meg azt a lehetőséget, vagyis továbbra is csak az a lehetőség legyen meg, hogy az ilyen pénzeket és ezeknek a felhasználását csak az államadósság csökkentésére lehessen felhasználni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
  • DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak képviselőtársaim hozzászólásához szeretnék néhány kiegészítést vagy pontosítást fűzni.Tóth Bertalan képviselőtársam említette a magán­nyugdíj­pénztárak bizonyos megszüntetési időszakát, bár ma is vannak magán­nyugdíj­pénztárak, tehát valamennyien tudjuk, ezek nem szűntek meg; hogy hogyan is alakult ki ez a helyzet, amikor gyakorlatilag itt a közép-európai államokat kísérleti nyúlként a kötelező magán­nyugdíjpénztárak alapításába beletették, még talán a Horn-kormány idején, és gyakorlatilag az eddig az állami nyugdíjpénztárba fizetendő összeget csökkentették az oda befizetett összegekkel, és ezt a hiányzó összeget az állam hosszú-hosszú évekig ki kellett hogy pótolja, nyilván hitelfelvételekkel, mert ez az összeg hiányzott.A magyar nyugdíjrendszer a szolidaritási elven alapult korábban is, és most is sikerült oda visszatéríteni, hiszen a nyugdíjak megvédése azt jelenti, hogy nem bizonytalan magán-nyugdíjpénztári vagyonban vannak ezek a befizetések, hanem az állam áll az állami nyugdíjpénztár mögött, és így megvan a nyugdíjak fedezete.Csak egy példa: Veres János pénzügyminisztersége idején is volt olyan év, amikor 80 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárak az állami nyugdíjpénztárba, mert akik nyugdíjba mentek volna, kiszámolták, hogy mennyi lenne a nyugdíjuk, amit onnan adnak, és mennyit kapnának az államtól, és az jött ki, hogy ha csak az államit veszik igénybe, akkor sokkal jobban járnak. Tehát ennyit a gyakorlat próbájáról. A másik, hogy ezek az elemek miért ilyen részletekben és hogyan tudnak ebben az adósságcsökkentésben részt venni. Nyilván ami államkötvényben volt ‑ nagyon helyesen ‑ elhelyezve, ezeket rögtön adósságcsökkentésre lehetett fordítani, de az, hogy a szocialista kormányok évről évre bővítették azt az arányt, amit különböző befektetésekbe, részvényekbe fordítottak a magánnyugdíjpénztárak, nem is beszélek arról a részről, amit a saját működési költségeikre fordítottak, ezek kockázatos befektetések voltak. Nyilván ezen kellett elszenvedni ezeket a veszteségeket is, amelyeket itt a különböző évekből sorolt fel képviselő úr.Tehát gyakorlatilag most teremtődött egy olyan helyzet, amikor ugyanaz a rendszer érvényesül, mint a magánnyugdíjpénztárak bevezetése előtt, és az állam garantálja a nyugdíjak értékét, garantálja a nyugdíjak kifizetését, a nyugdíjak megállapítását. (19.00)Gyakorlatilag sem a mostani nyugdíjasokat, sem az ezután nyugdíjba vonulókat nem fenyegeti olyan veszély, hogy a magánnyugdíjpénztárak bevezetése, különböző nemzetközi pénzügyi válságok hogyan befolyásolják a nyugdíjpénztárak értékét, nem beszélve a likviditásukról, és szerintem szerencsére nem éltük meg azokat az időket, amikor abba kellett volna beleütköznünk.Szilágyi György képviselő úr említette itt az állami és az önkormányzati vagyon közötti összefüggéseket. Tudjuk, az MNV Zrt. évről évre több milliárd forinttal elégít ki önkormányzati igényeket, ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok csak olyan ingatlanelemeket kérnek, amiket aztán másnap értékesítenek, és a pénzt jól elköltik. Csak egy példát hadd mondjak a választókerületemből. Létezik az egyik település mellett egy úgynevezett puszta, ahol egy állami gazdaságnak volt a központja. 24 lakás a mai napig található a területen, természetesen privatizálták a szocialista érában megfelelően a gazdaságot, a lakások ott vannak, a vízellátásuk a mai napig nem megoldott, nincs tulajdonosa, még mindig az állam a tulajdonosa a területnek. Gyakorlatilag, ha az önkormányzat megigényli, megkapja, akkor tud utána ott gondoskodni az ott lévő lakosságról. Nyilván ezt az állam könyveiből ki kell vezetni az MNB Zrt.-nek, mert különben vagyonfedezet kell hogy álljon emögött, hogy ne következzen be vagyonvesztés. Tehát ilyen gyakorlati példák szülik azt, hogy az állam és az önkormányzatok évről évre különböző csomagok alapján megállapodnak, hogy mi az, ami a helyi önkormányzatoknál jobban működtethető, és erre az MNV Zrt.-nek pedig a megfelelő felhatalmazást a kormánynak meg kell adnia. Azt hiszem, ez a törvénymódosítás szolgálni fogja azt a célt, amit megfogalmaztunk az indokolásában, és remélem, hogy betölti a célját. Azok a kérdések, amelyeket képviselő úr feltett a különböző számadatokkal kapcsolatban, vala­mennyiünk számára nyitva áll a lehetőség, hogy az illetékes minisztérium felé ezeket írásban feltegyük, és a pontos számsorokat a megfelelő határidőn belül, ahogy a törvény biztosítja, megkapjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvénynek az állami vagy önkormányzati vagyon gyarapításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Tilki Attila és Völner Pál fideszes képviselőtársaink önálló indítványa T/5144. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Fónagy János államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a vezérszónoki kör. Elsőnek megadom a szót az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, Tóth Bertalan képviselő úrnak. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Szilágyi György képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki még felszólalni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem Völner Pál képviselő urat, hogy előterjesztőként kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Igen, kíván. Parancsoljon, képviselő úr!