• ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban, hetekben, sőt most már hónapokban folyamatosan téma Magyarországon a bevándorlás és az egyre növekvő számban érkező bevándorló. Mindannyian emlékszünk arra, hogy 2012-höz képest, amikor még az eredeti, a bevándorlást visszaszorító szabályok éltek Magyarországon, például az idegenrendészeti őrizetbe vétel lehetősége, addig 3-4 ezer alatt tudtuk tartani éves szinten a bevándorlók számát. Ehhez képest 2014-re ez meghaladta a 43 ezret, és 2015-ben pedig most már azzal kell számolnunk, hogy június végére meg fogja haladni a 60 ezret a Magyarországra illegálisan, a határt törvénytelenül átlépve bevándorlóknak a száma. Látni kell, hogy ezek túlnyomó többsége természetesen nem jogosult politikai menedékjogra, és azt is látni kell, hogy eleve törvénysértéssel érkeznek Magyarországra. Mindannyian választhatnák azt a lehetőséget, hogy felkeresik a határátkelőhelyet, ott nyújtják be a menedékjogra vonatkozó kérelmüket, ott kérik meg a lehetőségét annak, hogy beléphessenek Magyarország területére, illetve az Európai Unió területére. Ugyanúgy figyelembe kellene venni a menedékjogra irányuló kérelmüket, ehhez képest 99 százalékuk az illegális, törvénytelen határátlépést választja. Nyilvánvaló, hogy csempészbandák által szervezve, a csempészbandákhoz kapcsolódó jogászok által felkészítve, és alapvetően nem azért, mert életet kell menteni, hanem kifejezetten megélhetési okokból, gazdasági okokból próbálnak bejutni Magyarországra, illetve az Európai Unió területére. Ahhoz a szituációhoz képest, amiről már hónapok óta beszélünk, azt gondolom, hogy ezen a hétvégén, illetve a hét első napjaiban egy teljesen új helyzet állt be. Bekövetkezett az, amitől tartottunk: az Európai Unió egyes országai gyakorlatilag felmondták a schengeni szerződést, és francia-német-osztrák összehangolt akció keretében elkezdődött a belső határok lezárása az Európai Unióban. Franciaország és Németország összehangolt rendőri akcióval visszafordította Olaszország felé az onnan érkező illegális bevándorlókat, gyakorlatilag megszegve a belső határok átjárhatóságára vonatkozó, Európában a schengeni egyezménnyel életbe lépett határokat. Ez a belső határok egyértelmű lezárását jelenti az illegális, törvénytelenül beérkezett gazdasági bevándorlók előtt. Csatlakozott ehhez Németország is, és azt kell látni, hogy egyre határozottabb hangnemet üt meg ebben a kérdésben az osztrák belügyminiszter, aki kifejezetten arról beszél, hogy le kell zárni Ausztria keleti határait, a Magyarország felé eső határokat, erős hangot üt meg ebben a bajor belügyminiszter, és kifejezetten erős hangot a francia köztársasági elnök, aki szocialista politikus. Úgy tűnik, hogy mindannyian felzárkóztak ahhoz a körhöz, amelyik azt mondja, hogy le kell zárni Európa belső és külső határait a gazdasági bevándorlók előtt. Mindeközben meghaladta a 15 ezret azoknak a kérelmeknek a száma, amelyek arról szólnak, hogy Magyarországra akar alapvetően Németország és Ausztria visszatoloncolni olyan gazdasági bevándorlókat, akik Magyarország területén keresztül érkeztek az Európai Unióba. Innen látszik, hogy az az érvelés, hogy a bevándorlók továbbmennek Magyarországról, nem állja meg a helyét, mert vissza fogják toloncolni őket hozzánk. Az osztrák belügyminiszter kifejezetten olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek arról szólnak, hogy Ausztria az elmúlt napokban felfüggesztette gyakorlatilag a menekültkérelmek elbírálását, ehelyett felgyorsította a visszatoloncolási eljárásokat, így nyilvánvaló, a 15 ezret meghaladó számú újabb visszatoloncolási kérelemre és visszatoloncolásra kell számítani. Ebből az következik, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben az új helyzetben a parlament minden oldalán ülő képviselőnek érdemes elgondolkodni azon, hogy ha Nyugat-Európa lezárja a belső határait a gazdasági bevándorlók előtt, akkor az fog történni, hogy Európa második legnépszerűbb bevándorlási útvonala a Balkánon és Magyarországon keresztül vezet. Akkor azok a bevándorlók itt fognak rekedni Magyarországon, és ráadásul, akik eddig bejöttek, azokat pedig vissza fogják toloncolni hozzánk. Ha a mostani statisztikákat nézzük, akkor azt látni kell, hogy a nyár különösen egy olyan időszak, ami nemcsak a turisták, hanem a bevándorlók, az illegálisan hazánkba érkező bevándorlók kedvenc évszaka is. A nyár mindig csúcsot döntött ezekben a statisztikákban, ez idénre is így várható. Most már azt látjuk, ahogy említettem, június végére a 60 ezret meg fogja haladni a bevándorlók száma, előrevetíthetjük, hogy ez gyakorlatilag év végére elérheti, sőt meghaladhatja a 100 ezret. Közel 100 ezernyi bevándorló egyik oldalról, a déli határról, lezáruló nyugat-európai határok, visszatoloncolás a másik oldalról. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben felelős politikusok itt a parlamentben nem tehetnek mást, mint hogy azonnal mérlegelnünk kell, hogy milyen intézkedéseket léptetünk életbe annak érdekében, hogy ha az Európai Unió lezárja a belső határait, akkor Magyarország is lezárja egyébként a déli külső határait. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy ilyen intézkedések meghozatalában elsősorban a kormánynak kell megtenni a szükséges lépéseket. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja ezért tegnap este határozottan arra kérte a kormányt, hogy a mai ülésén ilyen rendkívüli intézkedések életbe léptetésével foglalkozzon, és az ehhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Hiszen kialakult az új helyzet. Valóban bekövetkezett az, amitől tartottunk. A hétvégén, illetve a hét első napjaiban elkezdődött a belső határok lezárása Franciaország, Németország és Ausztria részéről. Ezért azt gondolom, hogy ettől a pillanattól kezdve a kormánynak is sürgős cselekvési teendői vannak, de ehhez meg kell kapnia a megfelelő törvényhozási támogatást. Ahhoz, hogy a határok lezárását meg tudjuk oldani, ahhoz ki kell mondanunk, hogy igen, nem kívánunk időhúzással foglalkozni azok esetében, akik nyilvánvalóan nem politikai menekültként, nyilvánvalóan a menedékjoggal visszaélve, gazdasági bevándorlóként érkeznek Magyarországra és Magyarországon keresztül az Európai Unió területére. Az ő esetükben meg kell hoznunk azokat a gyorsító intézkedéseket, hogy a magyar hatóságok kellő időben, gyorsan léphessenek fel, zárassák le a határokat, és toloncolhassanak vissza menedékjogra nem jogosult bevándorlókat. Ennek érdekében az Országgyűlésnek meg kell tennie azt, amire az Európai Unió belső szabályaiban régóta megvan a felhatalmazás, de soha nem született meg az ezzel kapcsolatos uniós szabály, hiszen Brüsszel természetesen e téren is totojázott, mint minden más esetben. Az Európai Unió belső szabályai is lehetővé teszik az úgynevezett biztonságos harmadik ország fogalmának a definiálását, ami ebben az esetben gyakorlatilag a biztonságos tranzitországot jelenti. Magyarországon sem létezett az ezzel kapcsolatos szabályozás, így most lehetővé tesszük egy törvényjavaslatban a kormány számára, hogy egyébként rendeletben meghatározhassa azon biztonságos harmadik országok, biztonságos tranzitországok körét, ahonnan egyébként Magyarország nem fogad politikai menedékjogot kérőket, mert azokat az országokat eleve biztonságosnak tartjuk, és azt gondoljuk, hogy még ha valaki olyan térségből is érkezett oda, ahol fenyegethette az ő vagy családja életét veszély, az a helyzet, hogy ebben a biztonságos harmadik országban, tranzitországban ilyen veszély már nem fenyegeti.Az úgynevezett balkáni útvonal, amely a Magyarországra is vezető bevándorlási útvonal, az, amely az Európai Unióban a második leglátogatottabb bevándorlási útvonal, és nagyon kevéssel marad el az Olaszországot érintő tengeri útvonaltól, az keresztülvezet Görögországon, keresztülvezet Szerbián, azt gondoljuk, hogy nagyon sokszor még Bulgáriát is érinti, azt kell látni, hogy ezek az országok biztonságos országok. Szerbia esetében is ez így van, hiszen nem lehetne arról beszélni, hogy Szerbiával uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatunk, mert ennek a definíciónak egy országnak eleve meg kell felelnie, ha az Európai Unió elkezdi vele a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország is élénk támogatója annak, hogy Szerbia európai uniós csatlakozása mielőbb bekövetkezzen. Én azt gondolom, hogy innentől kezdve az is nyilvánvaló, hogy ki kell mondanunk, hogy azért felelhet meg ezeknek a követelményeknek Szerbia, mert Szerbia is egy biztonságos harmadik ország az Európai Unió területén kívül, ahonnan nem kell sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak politikai menedékjogkérőket befogadnia, és ráadásul ezek túlnyomó többsége, mint tudjuk, nem menedékjogot kér valójában, hanem gazdasági bevándorló, a menedékjogot csak ürügyként használja fel arra, hogy bejuthasson az Európai Unió területére.Az Országgyűléstől azt szeretném kérni, hogy ha lehet, minél hamarabb alkossuk meg az ezzel kapcsolatos szabályt, és adjuk meg a kellő felhatalmazást a kormánynak arra, hogy még a nyár folyamán léphessen, és megtehesse a határ lezárásához szükséges intézkedéseket. Hogy ezek milyenek a kormány részéről, azt gondolom, ott mindent mérlegelni kell, tehát a jóval erősebb határőrizettől kezdve akár a fizikai határzár alkalmazásáig bezárólag. Nyilvánvaló, hogy ez a legutolsó lépés, de azt látni kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem idegen az Európai Uniótól. Az Európai Unió maga kérte, rendelte el Bulgária számára, és finanszírozza Bulgária és Törökország határán egy fizikai határzár, azaz egy kerítés felépítését. (9.10)Ez az Európai Unió külső határán található. Én azt gondolom, hogy szerencsésebb lenne, ha ezt a bizonyos balkáni útvonalat eleve ezeken a területeken zárnánk le, tehát itt Görögországnak lennének feladatai, Bulgáriának lennének feladatai az Európai Unióval egyetemlegesen. De ha nem teszik meg, tisztelt képviselőtársaim, akkor azt kell látni, hogy a végén mi maradunk, mert ‑ ahogy említettem ‑ az osztrákok le fogják zárni Magyarország nyugati határát, és megkezdik a menekültek visszatoloncolását. Ettől a pillanattól kezdve, tisztelt képviselőtársaim, Magyarország lesz abban a helyzetben, hogy nyugatról is ideérkeznek vissza a bevándorlók, és délről és keletről is ideérkeznek be a bevándorlók. Ezt a helyzetet, azt gondoljuk, hogy el kell kerülni. Ehhez azonban rendkívül határozott lépéseket kell tenni. Ehhez kérnénk a tisztelt képviselőtársaimtól a parlament támogatását is. És itt most hadd kérjem arra liberális és szocialista képviselőtársainkat, hogy tegyék félre a hagyományosan ideológiavezérelt, bevándorláspárti politikájukat, mert nézzék meg, ezt Európában például a francia szocialista elnök képes félretenni, mert a szocialista párt színeiben választották meg Franciaország köztársasági elnökét, mégis határozottabban és erősebben lép fel az illegális bevándorlással szemben, mint egyébként jó néhány más néppárti politikus Európa keretein belül. Azt gondolom, hogy erre itt is szükség van, mert Magyarország ma már teljesen egyértelműen az egyik legérintettebb ország lett bevándorlási kérdésben.Ezért arra kérem a szocialistákat is és a parlamentben sokszor független színekben ülő liberális politikusokat is, hogy ne ideológiai okok alapján ítéljenek, ne legyenek bevándorláspártiak, támogassák a kormányt és a kormánypártokat abban, hogy ha Nyugat-Európa lezárja a belső határokat, akkor Magyarország is lezárhassa az Európai Unió déli határait. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ma mindenki számára világos, hogy Európa, az Európai Unió legnagyobb problémája az illegális migráció kérdése. Az is világosan látszik, hogy a jelenlegi szabályokkal az Európai Unió nem tudja a választ megadni erre a nagyon fontos problémára. Az elmúlt napok drámai eseményei arra sarkallnak bennünket, hogy ebben a nagyon fontos kérdésben a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően lépjünk. A legfrissebb adatok szerint egyébként, tisztelt Országgyűlés, a tegnapi nap 514 illegális határátlépő lépte át Magyarország határait, és 57 192 fő kért menedékjogot ebben az évben Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben egyrészt az Unió szigorúbb szabályokat léptessen életbe, másrészt pedig tagállami hatáskörbe kerüljenek ezek a kérdések, hiszen jogalkotással, közigazgatással, megfelelő törvényalkotással, megfelelő kormányzati intézkedésekkel eredményesen fel lehet lépni ennek a problémának a kezelése érdekében. Az is világos, hogy a menedéket kérők jelentős része nem valódi menekült, nincs háború a hazájában, nem üldözik őket, sem családjukat, nincs életveszélyben nemzetisége, vallása vagy politikai hitvallása miatt, biztonságos országból érkezik, így nem indokolt a menekültstátus megadása. Akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál lépnek be az Európai Unióba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni, gazdasági okokból indulnak el hazájukból. Tegnap a napirend előtti hozzászólásra válaszolva elmondtam részletesen, hogy mely országokból hány fő érkezett a tegnapi nap folyamán Magyarországra, tehát céljuk egyértelműen a könnyebb megélhetés, azzal, hogy menedékjog iránti kérelmet terjesztenek elő a hatóságoknál, visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel. Ez a javaslat, aminek a benyújtásáért a kormány nevében köszönetet mondok, ennek a megakadályozását szolgálja, lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben a hatóságok ne csak azt vizsgálják, hogy honnan származik a kérelmező, hanem azt is, hogy mely tranzitországokon keresztül érkezik Magyarországra. A tisztelt Ház előtt fekvő javaslat célja, hogy akik egy biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarország területére, ne igényelhessenek politikai menedékjogot. Továbbra is az az álláspontunk, hogy mindenkinek, minden országnak a saját határait kell megvédeni, így a Magyarországra érkező illegális migránsok helyzetét is Magyarországnak kell megoldani. Ezért a kormány köszönetet mond a javaslat benyújtásáért, és azt támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2500, 18 000, 42 700, 57 200 ‑ ezek a számok az elmúlt években a hazánk határát illegálisan átlépők száma; 2012-ben 2500 ‑ kerekítve, természetesen ‑, 2013-ban 18 000, 2014-ben 42 700, 2015-ben a tegnapi napig 57 200. Könnyen kiszámolható ebből a növekedésből ‑ ez három év alatt közel negyvenszeres növekedés ‑, hogy az illegális bevándorlók száma 120 ezer körül fog megállni ebben az évben. Ez egy olyan szám, ami mellett nem lehet elsiklani. Hiába állítják azt egyes baloldali politikusok, hogy nem ez a probléma, nem kell ezzel foglalkozni, rendben van ez így, mi azt állítjuk, hogy nincsen rendben, valamit sürgősen kell tenni, mert az adatok még riasztóbbak, ha megnézzük, hogy körülbelül mennyi az utánpótlása a minden pillanatban Európába igyekvő illegális bevándorlóknak. A parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának meghallgatásán a belügyminiszter a nemzetközi adatokra támaszkodva világossá tette, hogy 5 millióan vannak úton Európába; ötmillióan minden pillanatban. S ha megnézzük, hogy milyen országokból és térségekből jönnek ezek az illegális bevándorlók, akkor abból világosan kiderül, hogy ez a nyomás nem fog csökkenni. Nem fog csökkenni! Tehát, hogy valamit tenni kell, azt nemcsak Magyarország, hanem már az Európai Unió számos tagállama is észrevette, és próbál rá reagálni. Azonban, miután mi ebben az egész illegális bevándorlóáradatban a szónak a szoros értelmében frontország vagyunk, hiszen schengeni határunk van a Balkán déli része felé, Magyarország nem várhat arra, hogy majd valamikor Brüsszelben azok az európai politikusok, akik egyébként a már eddig is létező probléma felett szemmel láthatóan szemet hunytak, és valami csodára vártak, hogy majd egyszer csak elmúlik ez a nyomás, és nem fokozódik, hogy ők majd valamit lépnek. Azok a rendkívül bátortalan lépések, amelyeket Brüsszel eddig megtett, semmire sem jók. Tavaly az Európai Unióba több mint 600 ezer illegális bevándorló érkezett, ezeknek a töredéke volt jogosult politikai menedékjogra, mégis Brüsszel valamifajta kvótarendszer összeeszkábálásán dolgozott, hogy az egyes tagországoknak mennyi bevándorlót kell fogadni. Hozzáteszem, a számok, amiket Brüsszel kiadott, köszönő viszonyban sincsenek a valódi, a tényszámokkal. Hiszen amiket Brüsszel mondott először Magyarország számára, az 200-300, majd aztán ez a szám ezer fölé ment, ez hol van köszönő viszonyban a mai napig Magyarországra belépő 57 ezer fővel? A korábbi évek bevándorlóiról nem is beszélve. A napnál világosabb, hogy valamit tenni kell. Voltak bátortalan kísérletek az Európai Unió részéről és a brüsszeli Bizottság részéről, hiszen korábbi döntés alapján elfogadtak egy irányelvet, ami lehetőséget adott volna a Bizottságnak arra, hogy kijelölje a Bizottság európai uniós szinten azokat az úgynevezett biztonságos tranzitországokat és biztonságos származási országokat, ahonnan az Unió nem fogad illegális bevándorlót. Azonban ez a folyamat megrekedt, és miután Brüsszel nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy közös álláspontot alakítson ki a biztonságos harmadik ország, tehát tranzitország és a biztonságos származási országok körében, ezt visszautalta tagállami hatáskörbe.(9.20)Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak az Európai Unió irányelveivel összhangban lehetősége van arra, hogy kijelölje a biztonságos tranzitországok körét, és kijelölje a biztonságos származási országok körét. Erre a felhatalmazást a magyar kormánynak meg kell adni, egész egyszerűen más kezelési lehetőség rövid távon nincs a probléma megoldására. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy miután az Európai Uniónak nem bevándorláspolitikája van, hanem menekültpolitikája, tehát az Európai Unió rendszere arra van kitalálva, hogy azokat az embereket, akiket saját hazájukban fenyegetnek, fizikai biztonságuk nem elégséges, üldözik őket, azokat az Európai Unió befogadja. Ez egy elbírálási folyamat, menedéket kell kérni, a szabály az, hogy ahol először beléptek az Európai Unió területére, ott kell ezt az eljárást lefolytatni. Hozzáteszem, a szabály egyébként az, hogy nem a zöldhatáron kell átjönni illegálisan, hanem jelentkezni kell a legális határátkelőknél, és egyébként az illetőnek el kell mennie egy befoga­dóállomásra, és meg kell várni ott a menekültügyi eljárás végét. Tehát azért, mert bejön valaki politikai menedékjogot kérni az Európai Unió területére, nem jogosult egyébként az európai belső határok átlépésére, hanem neki meg kellene várni azt, hogy eldőljön, hogy kap-e menedékjogot vagy sem. Egy adat, szerintem rendkívül beszédes: tavaly a 42 700 illegális bevándorlóból kevesebb mint 800 volt az, aki jogosult volt politikai menedékjogra. Tehát az elsöprő többségük az illegális bevándorlóknak egyszerűen gazdasági okokból illegális bevándorló, nem jogosult az európai szabályok szerint politikai menedékjogra. Azonban mindenki tudja, hogy ez úgy működik, hogy az illegális bevándorlók megkapják a magyar hatóságoktól a 4300 fo­rintot ‑ ennyi a napi ellátásuk költsége ‑, majd szinte azonnal továbbmennek, durván az átlagos tartózkodás három nap. Egyébként ebből kiszámolható, hogy így is, hogy nagyon keveset tartózkodnak itt, jogellenesen mennek tovább, ez 1,5 milliárd forintba került tavaly a magyar adófizetőknek. És akkor ebben még a rendőrségi költségek meg a nyilvántartási költségek, a hivatal fenntartásának a különböző eljárási költségei nincsenek benne. Összességében, napnál világosabb, a jelenlegi szabályok és a dublini egyezményből következő eljárásrend is az, hogy abban az országban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, ahol először beléptek az Unió területére. Ez Magyarország ezeknek az embereknek az esetében. Most már egyébként durván 200 ezer azoknak a száma, akik beleesnek ebbe a kategóriába, itt lépték át illegálisan a magyar határt, és vissza fogják ide őket küldeni. Beszédesek ebben az értelemben is a számok: megváltozott az európai tagállamok magatartása, a tavalyi évben durván ezer volt azoknak a határozatoknak a száma, amit a német hatóságok kiadtak az úgynevezett visszatoloncolás ügyében, tehát hogy a német hatóságok nem a menedékkérelmet bírálják el érdemben, hanem azt vizsgálják meg, hogy hol lépett be az Európai Unió területére, és azt mondják ‑ teljesen jogszerűen ‑, hogy vissza kell küldeni oda, mert ott kell lefolytatni az eljárást. Furcsa módon a német hatóságok vagy az osztrákok, vagy a holland hatóságok nem is jogosultak a menedékkérelmet elbírálni, mert azt a magyar hatóságoknak kell a dublini egyezmények szerint. De míg tavaly csak ezer alatt volt ezeknek a száma, eddig a napig csak a német hatóságok 14 ezer ilyen határozat meghozatalát jelezték, és közölték, hogy busszal, repülővel, de mindenképpen vissza fogják küldeni ezeket az embereket Magyarország területére.Napnál világosabb, hogy ez egy nyomás rajtunk, amiben lépni kell. És nem csak arról van szó, hogy ez sokba kerül, mert számoljuk ki, hogy ha az átlagos ügyintézési idő 30 nap helyett 15 nap ‑ mert a 30 nap egyébként a normál eljárás ‑, és 200 ezer emberből csak 100 ezret küldenek vissza, tehát csak a felét, ez milyen költséggel jár, ha egy menekültre egynapi ellátásokkal 4300 forintot kell költeni. De a nagyobbik probléma az, hogy Magyarország csapdába kerül: a szerb hatóságok jelezték ‑ és van egy ilyen egyezmény a két kormány között ‑, hogy napi 30 menekültet képesek visszavenni, ennél többet nem fognak a szerbek visszavenni, hogyha vissza akarjuk toloncolni azokat az illegális bevándorlókat, akik már átlépték a magyar határt és magyar területen vannak. Ha megnézzük, ez azt jelenti, hogy egyébként, ha az ügyeket próbáljuk gyorsítani is, 12 év alatt fogunk a végére érni, ha holnaptól egy darab ember se jön. És egyébként a tegnapi napon 514-en lépték át illegálisan a magyar határt, tegnapelőtt 482-en. Tehát miközben az átlagos belépés 500 fő, a szerbek 30-at tudnak visszavenni a hagyományos, a jelenlegi eljárási keretek között. Napnál világosabb, hogy ez tarthatatlan, ezzel nem tudunk mit kezdeni. És most nem is arról beszélek egyébként, hogy az egész menekültprobléma milyen mellékes hatásokkal jár, fenyeget ‑ debreceni képviselőként ‑, a közegészségügyi problémáktól a bűnözésen át a terrorfenyegetettségig tényleg, ezek a kérdések megválaszolatlanok. Nem arról van szó, hogy az illegális bevándorlók bűnözők lennének döntő többségükben, mert nem azok, de az kétségtelen, hogy egyébként olyan területekről is jönnek, ahol az illegális bevándorlók között ‑ és ez megint tényadat ‑ meghúzódnak terroristák, közönséges bűnözők. És az is napnál világosabb, hogy egyelőre nem ismerünk sikeres, megnyugtató integrációs modellt, az európai országok maguk jelentették ezt ki. Legutóbb és talán a legfontosabb mondatot Angela Merkel mondta, amikor kijelentette német kancellárként, hogy megbukott a multikulturális modell Németországban és Európa-szerte, meg kell változtatni az illegális határátlépőkkel kapcsolatos szabályokat.Arról nem is beszélve, hogy minden országnak joga és kötelessége meghatározni, hogy milyen szabályok alapján enged be a területére embereket. Magyarország egy nyitott, vendégszerető, biztonságos ország. Bizonyítja ezt az, hogy egyébként a magyar népességgel hasonló számú vendéget fogadunk, akik jól érzik magukat, szívesen jönnek ide, itt tanulnak, dolgoznak vagy csak turisták. De ezek az emberek betartják a szabályainkat. Nem illegálisan lépnek be magyar területre, a zöldhatáron vagy embercsempészek útján, hanem vannak dokumentumaik, okirataik, nyugodtan, bárkit szívesen látunk. De ezek az emberek illegális határátlépők, nem tartanak be semmilyen szabályt, továbbmennek az országból, és nem működnek együtt a magyar hatóságokkal döntő többségükben. Tehát teljesen más ezeknek az embereknek a pozíciója. Nem szabad az illegális bevándorlókat összekeverni azokkal a külföldiekkel, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. Napnál világosabb, hogy a holland nyugdíjas, aki a Balaton-felvidéken vett egy kis házat magának, és egyébként életvitelszerűen ott lakik, az nem keverhető össze az illegális bevándorlóval. Mint ahogy napnál világosabb, hogy teljes tévedés kivándorlóként azonosítani azokat a magyar embereket, akik élve az európai uniós jogaikkal, rövidebb vagy hosszabb időre más európai országokban élnek. És egyébként ez ráadásul nem is függ össze feltétlenül a GDP-vel vagy a jövedelemmel, a tények azt mutatják, hogy a legnagyobb munkavállalói tömeg más európai országokban Németországból jön. Tehát a német állampolgárok élnek a legnagyobb számban más európai országokban és dolgoznak, holott egyébként Németország az egyik leggazdagabb európai ország. Tehát én azt gondolom, hogy az visszautasítandó és minden esetben kritizálandó, ha valaki egyébként azoknak a magyaroknak vagy európai polgároknak a helyzetével veti össze az illegális bevándorlókat, akik élnek az európai jogaikkal. Emlékszünk rá, kedves képviselőtársaim: te is tanulhatsz a Sorbonne-on, mondta Kovács László; te is nyithatsz a Mariahilferen kávézót ‑ nem illegális bevándorlóként, élve európai jogaival. És éppen ezért mi nem azt mondjuk, hogy Európa határait le kell zárni, mert Európa továbbra is nyitott, vendégszerető kontinens kell legyen, csak mindenki tartsa be a rájuk vonatkozó szabályokat. Ha valaki turistaként vagy akár dolgozni jön Európába, lehet, munkavállalási engedélyt kell kérni, vízumot kell érni, és a szabályokat be kell tartani. Az illegális bevándorlás előtt viszont le kell zárni a határokat, nem csak nekünk, egész Európának, mert ezt nem tudjuk kezelni, szét fogja feszíteni az európai civilizációt, kultúrát, gazdaságot, mindent, a szociális ellátórendszereket. (9.30)Lehet ezeket az embereket segíteni ‑ nem itt, a saját hazájukban. Szervezzünk erre programokat! Támogatjuk. De ezt az illegális bevándorlást elutasítjuk. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, tényleg tegyék félre ideológiai megfontolásaikat, és támogassák azt, hogy a magyar kormány kijelölhesse a biztonságos harmadik országok körét Magyarország számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha valami a napnál világosabb, tisztelt Kósa képviselőtársam, akkor ez a törvényjavaslat teszi a napnál is világosabbá, hogy önök teljesen alkalmatlanok ennek az országnak a kormányzására. Ez a lényegében háromszavas törvénymódosítás ugyanis, amit öt hónap alatt Rogán Antallal sikerült megszülniük, öt hónap alatt ezt a három szót, nyilvánvalóan nem fog megoldani semmit, csupán az elmúlt hónapok ócska propagandájának folytatását jelenti. Önök ugyanis képtelenek vagy nem akarják kezelni ezt a menekülthullámot, tisztelt képviselő úr.Rogán Antal hosszan szónokolt itt arról, hogy a bevándorlást hogy kezelik Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, ahol egyébként valóban mindennapos óriási problémát jelent. Arra érdekes módon nem nagyon hallottunk épkézláb megoldási javaslatokat és épkézláb ötleteket, hogy itt, Magyarországon mi legyen a megoldás. Rogán Antal nem mondott igazat egy csomó dologban, és ezt muszáj először kiemelnem, mielőtt a saját véleményünket elmondanám. Rogán Antal nem mondott igazat, és Kósa Lajos is sokadszorra nem mond igazat akkor, amikor arról beszél, hogy nincsenek meg a kormánynak az eszközei, és a még 2012-es homályos szabályozásra utalgat vissza folyamatosan.Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A ma hatályos törvények szerint a magyar hatóságoknak lehetősége, sőt kötelessége lenne megtenni azokat a lépéseket, ami a magyar emberek biztonságát Magyarországon garantálja. Miért nem teszik, Kósa úr? A jelenlegi hatályos szövegek szerint, aki papírok vagy igazolás nélkül érkezik országunkba, azt őrizetbe lehet, illetve kell venni a menekültügyi eljárás lefolytatásáig. A mai hatályos szabályok szerint, aki a befogadóállomásokat, a nyitott befogadóállomásokat engedély nélkül elhagyja, azt őrizetbe kell venni. Államtitkár úr, miért nem teszi a dolgát a rendőrség? Miért nem?!Kósa Lajos, aki most eltávozik a teremből (Kósa Lajos: Nem távozom, bedugom a telefonomat.), válaszolhatna arra, hogy Debrecenben miért okoz akkora problémát a bevándorlás és a bevándorlók helyzete. Kósa úr, a ma hatályos törvények szerint, aki nem tartja be a játékszabályokat ebben az országban, azt őrizetbe kell és lehet venni, ha meg akarja hiúsítani az eljárást, vagy, még egyszer mondom, engedély nélkül elhagyja a befogadóállomást. Hányat vettek őrizetbe, államtitkár úr? Nyilvánvalóan egyet sem, hiszen maga Kósa úr bevallotta, hogy átlagosan három napot tartózkodnak itt, magyarul, az eljárást sem várják meg, és ehhez a magyar kormány, a magyar hatóságok továbbra is asszisztálnak. Ja, hogy erre berágnak a németek és az osztrákok, azt értem, államtitkár úr meg képviselő úr. De akkor talán ezzel kéne foglalkozni, és nem plakátkampányba kezdeni.Rogán Antal abban sem mond igazat, és amit államtitkár úr is mondott, döbbenetes volt, hogy a biztonságos országok listáját majd önök itt a törvényjavaslat értelmében meg fogják határozni, mert ez azt jelenti, hogy mindenkit vissza lehet fordítani a határon. A mai magyar törvényekben ugyanis, államtitkár úr, nem ez van. És önök egyszerűen hazudnak az embereknek ebben az ügyben is. Egy: a biztonságos származási országok listáját 2007 óta tartalmazza a törvény, a felhatalmazást, ezt a listát a kormány a mai napig nem csinálta meg. Nincs ilyen kormányrendelet. Miért nincs, Kósa úr? Mit csináltak az elmúlt öt hónapban vagy az elmúlt két-három évben, amióta látják ezt a problémát?Most ezt kiegészítik azzal, hogy a biztonságos harmadik országokról is lehet csinálni listát. Szuper! És akkor mi fog megváltozni? Ugyanis a törvény értelmében, és ebben ferdít vagy mond hazugságot államtitkár úr is, vagy tudatlanságból mondja, vagy szándékosan, szerintem az utóbbi még rosszabb, minden egyes kérelmezőnek egyedileg lehetőséget kell adni a magyar törvények értelmében is, hogy ő maga bebizonyítsa, hogy ahonnan egyébként ő származik, vagy az az ország, amin keresztül jött, nem adta meg neki a védelmet. És ebben az esetben Magyarországnak továbbra is be kell fogadni ezeket az embereket. Ez a törvény, ami a parlament előtt van, nem arról szól, amiről önök beszélnek.Végezetül azt mondja államtitkár úr, és Rogán úr is sokat hivatkozott arra, hogy Görögországnak meg Bulgáriának sokkal több dolga lenne, és hát az ideérkező emberek jó része az európai kontinenst Bulgárián vagy Görögországon keresztül lépi át. Hát akkor az hogyan van, hogy önök arról beszélnek itt, azzal hergelik a magyarokat, hogy Ausztriából meg Németországból visszatoloncolják majd ide az embereket, miközben maguk ismerik be, hogy ide is egy másik uniós országból érkeznek? Akkor Magyarország mit csinál? A magyar hatóságok mit csinálnak, államtitkár úr, ebben az esetben? (Németh Szilárd István: Összevissza beszél. Elképesztő!) Azzal, hogy nem érti képviselőtársam, én teljesen tisztában vagyok. De azért végigmondom. (Németh Szilárd István: Hazugságokat nehéz megérteni. ‑ Az elnök csenget.)Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, hogy önök képtelenek vagy nem is akarják kezelni ezt a menekülthullámot, a 2016. évi költségvetés, a Magyar Országgyűlés előtt lévő költségvetés is világossá teszi, a napnál világosabbá. Miközben 1,3 milliárd forintért önök nemzeti konzultációt folytatnak és óriásplakát-kampányba kezdenek magyar nyelven, hogy minden bevándorló jól értse, hogy önök miről beszélnek, addig a menekülthullámot kezelni hivatott Bevándorlási Hivatalnak önök 50, azaz ötvenmillió forint plusz költségvetési forrást fognak jövőre biztosítani. Egy olyan szervezetnek, amelynek 9 milliárd forint az éves költségvetése, ehhez most még jól hozzácsapnak 50 millió forintot. Nyilvánvalóan látszik, hogy az egész, amit tesznek, vagy alkalmatlanság, vagy hazugság. És 31 új munkatársat is felvehetnek majd ahhoz a szervezethez, amelynek állítólag százezreket kéne majd itt az országban kezelnie.Azt hiszem, nem feledjük, hogy miként pörgették föl a kormányzati gyűlöletkampányt az elmúlt időszakban. Orbán Viktor nyilatkozatával kezdődött a párizsi merénylet után, azzal az ízléstelen nyilatkozattal, amikor egy terrorcselekmény után az illegális bevándorlók elleni hadjáratot Orbán Viktor megkezdte. Majd a Honvédelmi és rendészeti bizottság januári rendkívüli ülésén kaptunk először tájékoztatást arról, hogy mekkora probléma ez Magyarországon. Ott világosan elmondtuk, hogy az erre hivatott szervek költségvetési támogatása és átszervezése nélkül valószínűleg kezelhetetlen az ügy. A mai napig ebben a kérdésben semmi nem történt.Aztán Rogán Antal is rendszeresen kevergett a Keleti pályaudvaron, ez is elmúlt, érdekes módon valahogy eltűntek az emberek a Keleti pályaudvarról, csak akkor voltak ott, amikor Rogán Antal épp sajtótájékoztatót tartott. De bizonyára az volt csak a probléma, hogy a pénzváltó kollégáját már nem találja ott, ezért gyakorlatilag nem kell már odamennie. Aztán volt bevándorlási vitanap is, tisztelt képviselőtársaim, nem is olyan régen. Kósa úr, mi volt az elmúlt hónapokban a konzekvenciája a bevándorlási vitanapnak? Milyen kormányzati cselekvések történtek? Milyen törvényről tárgyalt a parlament? Nyilvánvalóan semmilyenről.És végül jött a nemzet konzultáció címén közpénzből folytatott gyűlöletkampányuk. Fél év tömény kormányzati propaganda, miközben semmi érdemi kormányzati lépés nem történt. Fél év után csupán egy háromszavas törvénymódosításra futotta önöknek. Holott a menekülthullám kezelése valódi kihívás, igen, és valódi érdemi kormányzati cselekvést kívánna, amit már elmondtunk januárban. Egy: közös európai megoldás kell. Önök maguk ismerték be itt a vezérszónoklatban, illetve a kormányzati hozzászólásnál is, hogy nem lehet ezt a kérdést nemzetállami szinten megoldani, mert fizikai képtelenség. Ehhez képest Orbán Viktor és kormánya nem motorja, hanem kerékkötője bármilyen közös európai megoldásnak.Addig is az lenne a kormány dolga, hogy a hatályos törvények betartásával garantálja a magyar emberek biztonságát és az ideérkező menedékkérők alapvető emberi jogait. Ezt is elmondtuk január végén. Érdemi kormányzati lépések helyett azóta is csak propagandát hallunk. Januárban arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Magyarország valóban komoly migrációs válsággal küzd, csakhogy ezt nem bevándorlásnak, hanem éppen ellenkezőleg, az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlásnak hívjuk, és annak megfékezése igazi nemzeti sorskérdés. Nyilván egyszerű propagandaakció a tömeges bevándorlás fenyegetésével riogatni, miközben az itt született, a hazájukhoz ezer szállal kötődő magyar emberek is százezrével hagyják el ezt az országot.Sőt, ma már az önök által megélhetési bevándorlónak titulált emberek sem akarnak Magyarországon dolgozni. Jellemző adat, hogy miközben 2014-ben 21 ezer koszovói kért menedékjogot Magyarországon, addig ugyanebben az évben az itt dolgozó koszovóiak száma 25 százalékkal, a kiadott új munkavállalási engedélyek száma pedig 70 százalékkal csökkent. Mert ugyan milyen megélhetési bevándorló akarna éppen Magyarországon letelepedni, ahol több mint 200 ezer közfoglalkoztatott robotol havi 51 ezer forintos bérért, ahol a minimálbér a Központi Statisztikai Hivatal szerint sem éri el a létminimumot.(9.40)Itt tartom a kezemben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jelentését a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságairól a 2014. évben, ami minden egyes számával igazolja azt, hogy amit önök itt ebben a kérdésben csinálnak, az egyszerű hazugság és propaganda.A megélhetési bevándorlókkal riogató gyűlöletkampánynak nincs reális alapja. Egyetlen oka, hogy a Fidesz az őszi kitiltási botrány óta népszerűség-vesztési spirálba került, és a Habony-féle harmadosztályú Göbbels-imitátorként ezt találta ki, hogy ezzel próbálják az önök kormányzati népszerűségét valahogy szinten tartani.Arról viszont nincs szó, hogy ebben az országban milliók éhbérért robotolnak, miközben a fideszes haverok lopják haza a közpénzt. Arról sincs szó, hogy káosz van az egészségügyben és az oktatásban. Arról sincs szó, hogy az elmúlt hónapokban minden idők egyik legnagyobb pénzügyi csalássorozata ment végbe a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány szeme láttára; a mai napig nem tudjuk, hogy esetlegesen asszisztálásával vagy sem. És arról sincs szó, hogy Orbán Viktor kedvenc gázszerelője éppen 600 millióért kisvasutat épít Magyarországon közpénzből, miközben gyermekek tízezrei, százezrei éheznek. Ezzel az idegengyűlöletet szító kampánnyal újabb fokozatba kapcsolt Orbán Viktor az európai és az alapvető emberi értékek ellen vívott szabadságharca. Amit Orbán Viktor művel több más nyugat-európai jobboldali politikussal karöltve, és most itt az elvi kérdésekről beszélek, az az Európai Unió szétverése. Ha sikerrel járnak, akkor a folyamat vége nem az lesz, amire önök számítanak, tisztelt képviselőtársaim, nem az Unió fog felbomlani, hanem lesz egy szorosabb, amit már most is látunk és amire önök is hivatkoztak, az épeszű, egyébként a második világháború hibáiból, sőt tragédiájából tanult szűkebb Európai Unió a magországokkal, amelyek gyorsan, hatékonyan és a polgáraik biztonságát és jólétét garantálva fognak dolgozni, mi pedig ismét mehetünk ki a C7-es vágányra, és ismét Magyarország majd kuncsoroghat, hogy előbb-utóbb hadd legyen tagja ennek a közösségnek. Ez az az út, amelyre ma Orbán Viktor ezt az országot viszi. Ezen az úton azonban mi nem kívánunk önökkel menni.Ha tényleg a menekülthullám kezelésével akarnának foglalkozni, Kósa úr, ha a Magyarországot sújtó kivándorlást szeretnék megfékezni, és ebbe mint fontos nemzeti ügybe az ellenzéket is be akarnák vonni vagy be akarják majd vonni, ha egyszer megjön a józan eszük, akkor az MSZP-re ebben a munkában számíthatnak. Azonban ahhoz nem asszisztálunk, hogy a menekülthullámot politikai kampány keretében idegengyűlölet felszítására használják. Amit önök ebben az ügyben ma művelnek, az szégyenteljes. Ez a törvényjavaslat így ebben a formában nem több, mint e propaganda-hadjárat újabb eleme, ezért annak további vitájában és a szavazásban nem kívánunk részt venni.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ha érdemi megoldási javaslatról kívánnak beszélni, ha bármilyen valódi javaslatuk van a közös európai vagy a magyar kormány, vagy a Magyar Országgyűlés által teendő valódi lépésekről ebben az ügyben, akkor az MSZP ajtaja nyitva áll önök előtt, nagyon szívesen leülünk még önökkel is egyeztetni a magyar emberek biztonsága érdekében. De azt tisztázzuk, hogy ma itt nem ez zajlik.A vitában a továbbiakban nem kívánunk részt venni. Az itt lévő fideszes és jobbikos képviselőtársaimnak pedig kellemes őrjöngést kívánunk a további vitához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Mirkóczki Ádám: Honnan tudod, hogy mit akarunk mondani? ‑ Kontrát Károly: Maradjatok, ne menjetek el! ‑ Az MSZP-s képviselők laptopjainak fedelén a következő feliratok vannak: Szegénység. Kivándorlás. Korrupció. Káosz az oktatásban. Káosz az egészségügyben.)
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar rendészeti szervek hazánk déli határain a múlt hétvégén több mint 1500 fő határsértő illegális bevándorlót tartóztattak fel. A bevándorlók 2015. január 1-jétől 2015. június 16-ig már 56 319 menedékkérelmet terjesztettek elő hazánkban. A bevándorlók száma a 2015. év végére meghaladhatja a 120 ezer főt is. (A Terembiztos Szolgálat munkatársai lehajtják az MSZP-s laptopok fedelét.) A korábbi évek bevándorlási adatai ezzel szemben az alábbiak szerint alakultak: 2012. évben 2100 fő, 2013. évben 18 ezer fő és 2014. évben, azaz tavaly 42 500 fő. Ezen tényadatok azt jelentik, hogy hazánkban a 2012. év óta, vagyis csupán három év leforgása alatt mintegy negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. A probléma tehát tényszerűen fennáll, melyből az következik, hogy az európai uniós szabályok nem megfelelőek a bevándorlási cunami kezelésére, sürgős intézkedésekre van szükség.A probléma mihamarabbi megoldására adandó válaszok felmérése érdekében a kormány nemzeti konzultációt kezdeményezett. Az ellenzéki pártok többsége a demográfiai problémát a bevándorlókkal akarja megoldani, a magyar családok többsége azonban nem osztja ezen pártok álláspontját.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A minap bevándorlás kérdésében Luxemburgban tanácskoztak az európai uniós belügyminiszterek. Az ülést óriási várakozás előzte meg, hiszen a menekültválság megoldását vagy legalábbis az arra vezető lépéseket várta volna tőlük a teljes európai közvélemény. Tudomásunk szerint azonban mindössze annyi történt, hogy hat uniós tagállam támogatta változatlan formában az Európai Bizottság kvótarendszerét a menekültek befogadására, így a tervezetről várhatóan nem tudnak dönteni.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar határrendészeti szervek kiváló munkát végeznek, melyet az a tényadat is bizonyít, hogy az illegális határátlépők 98 százalékát elfogják. És most nézzük meg, mi történik az elfogásukat követően az illegális bevándorlókkal a jelenleg hatályos EU-szabályok, illetve a korábban hatályos magyar jogszabályok alapján.A jelenleg hatályos szabályok alapján a rendészeti szervek azonosító adatokat vesznek az illegális bevándorlókról, majd elküldik őket a nyílt befogadó­állomásokra. A 2012-ig hatályos magyar jog alapján azonban a menekültek kevesebb mint 1 százaléka volt csak jogosult menedékjogra, a többieket pedig a magyar rendészeti hatóságok visszaküldték, az EU-s szabályozás szerint abba az országba, ahol beléptek az Unióba, és annak az országnak kellett gondoskodnia a visszatelepítésükről. Eddig 160-200 ezer közötti azon menekültek száma, akik az Unió különböző országaiban vannak, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A menekültek többsége már nem koszovói albán, hanem főleg Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező személyek. Ismerve a nemzetközi helyzetet, a közeljövőben nem várható a menekültnyomás csökkenése, sokkal inkább annak hatványozott további növekedése. A nemzetközi szervezetek adatai alapján India, Pakisztán és Afganisztán térségéből 1,5-2 millió közötti azon emberek száma, akik szintén Európába tartanak. Törökországban pedig több mint 2 millió olyan menekült tartózkodik, akik Európába folytatnák szintén az útjukat, és ezen felül csak Líbiában szintén több mint 500 ezren várnak arra, hogy áthajózzanak.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon, az Unióban lélekszámra vetítve és GDP-arányosan is második legnagyobb a menekültek száma. A szerb hatóságokkal jelenleg olyan megállapodás van hatályban, hogy naponta csak 30 menekültet fogadnak vissza, így a visszatelepítés 14 évet venne igénybe, addig pedig Magyarországnak kellene gondoskodnia a menekültekről. (9.50)Mindeközben a német és osztrák hatóságok jelentősen felgyorsították a menekültek visszaküldését Magyarországra: a 2013. évben még 800 ilyen végzést hozott a német hatóság, az idei első öt hónapban pedig már közel 14 ezret. Arra kell készülnünk, hogy ez a jelenség csak fokozódni fog, miközben a menekültek ellátása már jelenleg is rendkívüli problémát jelent hazánknak.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2012-ig nem volt menekültnyomás hazánkon, mert a magyar rendészeti szervek által őrizetbe lehetett venni az illegális határátlépőket, és addig nem engedték el őket, míg le nem folytatták az eljárásokat. Ezt a biztonságos eljárási rendet az Európai Unió támadta, ezért uniós kötelezettségszegési eljárás miatt megszűnt hazánk ezen jogi lehetősége. A magyar rendőrségnek és ezáltal a magyar állampolgároknak 2015 első félévében közel egymilliárd forint költséget jelentett az illegális határátlépők finanszírozása, akiknek emellett 4300 forintba kerül naponta a külön ellátásuk is. A fentiek miatt az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyár során elfogadni, mert nyárra várható az újabb menekülthullám, illetve Ausztriából júliusban szintén jelentősebb számú menekült kerül áthelyezésre, szigorodnak az osztrák és német szabályok. A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási helyű országból származik, mégis megpróbál visszaélni a menekültstátusszal. Ennek megakadályozását szolgálja a T/5136. számú törvényjavaslat azáltal, hogy lehetőséget teremt arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzitország.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A menedékjog mint jogintézmény alapját az 1951. évi genfi egyezmény és az azt kiegészítő 1967. évi jegyzőkönyv a hazájukat faji, nemzetiségi, politikai, vallási vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldözés okán elhagyó személyek nemzetközi védelmét szabályozza. A genfi egyezmény lényege, hogy a részes tagállamok menedéket nyújtanak azoknak, akik a fenti okok miatt voltak kénytelenek elhagyni saját hazájukat. A genfi egyezmény képezi az európai uniós menekültügyi jogrendszer alapját is. Minden tagállam részese a genfi egyezménynek, az uniós irányelvek pedig a genfi egyezmény keretein belül, az abban foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra. A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26-ai 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33. cikkelye meghatározza az elfogadhatatlan kérelmek körét. Eszerint az elfogadhatatlan kérelmek jogintézményének alkalmazása a hatósági jogalkalmazás szempontjából azért nélkülözhetetlen, mert ennek segítségével szűrhetők ki azok a kérelmek, amelyekkel a menekültügyi hatóságoknak érdemben nem kell foglalkoznia, vagyis a kérelmező visszaküldése rövid időn belül megvalósítható. Az elfogadhatatlanság esetkörei közül kiemelésre érdemes a biztonságos harmadik ország esetköre. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a menedékkérő életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt az érintett harmadik országban, vagyis nem lenne ugyanolyan üldözésnek kitéve, mint ami elől elmenekült, és a feltételek fennállása esetén a menekülti jogállás megadása biztosított számára.A tagállamok a jogintézményt alkalmazzák egyedi jelleggel, illetve lista alapján, amelyet az irányelvben szereplő kritériumok alapján kell meghatározni. A „biztonságos harmadik ország” lista tehát csupán az általános feltételeknek megfelelő országok kapcsán állít fel egy vélelmet, ami alapján megfordul a bizonyítási teher: a kérelmezőnek kell valószínűsítenie, hogy az adott ország a számára nem biztonságos, mert például ott nem biztosították számára a menedékkérelem előterjesztésének lehetőségét vagy magát a menekültstátus megszerzését. A vélelem azonban megdönthető mind az ügyfél által, mind az ezen alapuló döntést felülvizsgáló bíróság által. A vélelem megdöntése nem az általános feltételekre vagy a listára irányul, hanem arra, hogy a konkrét kérelmező tekintetében adott esetben alkalmazható-e. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat által elérni kívánt cél, hogy azok, akik egy biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarország területére, ne igényelhessenek politikai menedékjogot. Kérem, támogassák a menedékjog módosításáról szóló T/5136. számú törvényjavaslatot! A KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Kontrát Károly tapsol.)
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen, hogy ideje erről beszélni, és jóval hamarabb kellett volna már ilyen keretek között ezt a problémát kivesézni, ugyanakkor én is röviden összefoglalnám az általános hozzáállásunkat ehhez az egész bevándorlásproblematikához. Szeretném azt hangsúlyozni, nem véletlen, hogy mi már az előző ciklus közepén hangot adtunk ennek a jelenségnek, és már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez csak hónapok vagy maximum évek kérdése, és egy nagyon súlyos társadalmi jelenséggel lesz dolgunk.Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a Jobbik soha nem bűnözőként tekintett a menekültekre. Mi mindig azt mondtuk, hogy ketté kell választani az illegális migránsok csoportját, meg kell néznünk, hogy kik azok, akik ténylegesen háborús övezetből érkeznek, politikai üldözöttek akár vallásuk, akár származásuk vagy más egyéb okok miatt. Rajtuk segítenünk kell, ez teljesen egyértelmű, ez egy erkölcsi, morális kötelesség. Az összes többit pedig nem feltétlenül úgy kell kezelnünk, ahogy azt az Európai Unió szeretné, vagy ahogy azt egyes liberális körök kezelnék. Itt is szeretném hangsúlyozni, a mi álláspontunk szerint ezek az emberek egyáltalán nem a munkát szeretnék elvenni Magyarországon másoktól, hanem kizárólag a szociális ellátórendszert akarják kihasználni, abban az esetben, ha nem tudnak továbbmenni, hiszen Magyarország jelenleg tranzitország, nem mi vagyunk a célország; talán ez az egyetlen szerencsénk, és ezért van még időnk arra, hogy lépjünk ez ellen. Amint Nyugat-Európa meglépi, illetve Nyugat-Európa célországai meglépik azokat a szigorításokat, amelyeket már elkezdtek és még terveznek, abban a pillanatban Magyarország szerepe felértékelődik, tranzitország helyett célország leszünk, és ha mi nem lépjük meg a fontos intézkedéseket, akkor ez a nyakunkba szakad, és már késő lesz.Amit fontosnak tartunk elmondani: mi egy hármas pillérben gondolkodunk, hogy mi az, ami megoldás lehet erre az egész problematikára. Az első, amit kezdettől fogva mondunk, a menekülttáborok zárttá tételére vonatkozik. Nem kérdés, hogy ez miért probléma: az nem normális dolog, hogy a világ bármely pontjáról érkező, papírok nélkül, dokumentumok nélkül, adott esetben semmifajta azonosíthatósággal nem rendelkező, ismeretlen hátterű emberek ‑ nem tudjuk, hogy éppen ők bűnözők-e vagy sem, tartoznak-e olyan körökhöz, amely potenciális fenyegetés lehet a magyar társadalomra vagy sem ‑ úgy laknak, mintha egyetemi kollégisták lennének, és ki-be mászkálhatnak, grasszálhatnak bármely településen és az ország bármely területén. (10.00)Ez nem tartható, erről csak az ott élő, a menekülttáborok környezetében élő állampolgárokat kell megkérdezni. A második ‑ és talán itt van nekünk vitás pontunk a kormánnyal ‑ a határőrség visszaállítása. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, akinek van schengeni határa, de nincs önálló határőrsége. Magyarország az egyetlen. És én nem gondolom, hogy az Európai Unió összes többi tagállama, akik schengeni határral rendelkeznek, és a honvédség, a rendőrség, adott esetben a csendőrség mellett rendelkeznek határőrséggel, az véletlen lenne. Ez nem véletlen. Ugyanúgy nem véletlen az sem, hogy ezt ne keverjük össze, hogy mi nem azt szeretnénk, hogy a jelenleg a rendőrség keretein belül működő, határőrizetet ellátó egységeket átneveznénk határőrségnek, és ezzel meg van oldva, mert pontosan tudjuk, hogy egy határőrség teljesen más jogosítványokkal, teljesen más eszközállománnyal, teljesen más kiképzéssel működik.Mi azt szeretnénk, ha Magyarország nem az egyetlen lenne, hanem beállna abba a sorba, az összes többi uniós tagállamhoz hasonlóan, akik határőrséggel rendelkeznek, és visszaállítanánk mindezt.A harmadik pillér pedig a visszafordíthatóságra vonatkozik. Amennyiben nem tudjuk azokat az embereket visszafordítani, akik egyértelműen az illegális migránsok körében is nem politikai üldözöttként érkeznek Magyarországra, akkor nem fogunk tudni mit kezdeni hosszú távon ezzel. Az, hogy összeurópai problémáról van szó, kétségtelen. Azt azonban megkérdőjelezzük, hogy erre van összeurópai megoldás. Szerintünk nincs. Teljesen más a probléma az Európai Unió déli, keleti, nyugati, északi vagy éppen belső tagállamaiban. Ezt nem lehet egységesen kezelni. Itt az egyetlen lehetőség, hogy ha visszaadjuk tagállami szintre a megoldási lehetőségeket, és minden európai uniós tagállam úgy kezeli, hogy az ő kihívásainak megfelelő legyen.És természetesen vannak globális megoldások. Ez nem kérdés, de ezt valószínűleg nem Magyarország fogja megoldani; hozzáteszem, azért vannak az Európai Unióban olyan országok és vannak a világon olyan országok, akik nagymértékben ‑ ha nem kizárólag ‑ felelnek azért, hogy egyes térségekben, akár Afrikában, akár a Közel-Keleten milyen válságokat idéztek elő, és minek köszönhető az, hogy onnan milliós nagyságrendben indul meg egy menekültáradat. Jó lenne, ha nemzetközi színtéren erről is lehetne beszélni!Azt gondolom, hogy lehet itt mismásolni, lehet itt egyes politikai pártoknak belpolitikai kérdést vagy éppen aktuálpolitikai kérdést csinálni ebből a kérdésből, a helyzet az, hogy ezzel nem fogjuk megoldani. A probléma abban áll, hogy ha nem beszélünk őszintén és nem nézzük meg a tényleges lehetőségeket, ez a menekültáradat folytatódni fog, és a problémák nemcsak fizikai értelemben jelentkeznek, hanem a szociális szférában, a gazdasági szférában és a társadalmi különbségekben, a társadalmi feszültségekben. Nem szeretnék most abba belemenni ‑ az is egy külön vitát megérne ‑, vajon a magyar hatóságok, vajon a magyar titkosszolgálatok képesek-e vagy képesek lehetnek-e mindarra, ami a nemzetközi terrorizmusból fakad, hogy ezt a nagyságrendet átvilágítsák úgy, tehát ha csak napi 500 bevándorlóról beszélünk, akiknek nem tudjuk a származását, nem tudjuk az eredetét, nem tudjuk a hátterét, akkor vajon hogyan lesz képes akár az Alkotmányvédelmi Hivatal, akár az Információs Hivatal vagy akár éppen a Terrorelhárítási Központ lenyomozni azt, hogy köthetők-e ők olyan körhöz, akik adott esetben terrorcselekményt Európa bármely országában vagy éppen itt, Magyarországon elkövetni képesek. Akik ezt ‑ gondolok itt a már hál’ istennek kivonult baloldali frakcióra ‑ nem képesek fölfogni, hogy ez milyen potenciális veszéllyel jár, az nem ép, nincs ki mind a négy kereke, és nem szabad őket semmilyen szinten a magyar közéletben engedni dolgozni. Akkor természetesen én most átadom a szót, és fogjuk folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Való igaz, hogy Magyarországon a közérdeklődés homlokterében ott van egy, az országot érintő szociális válság, egy elképesztő kivándorlási spirál. Álláspontom szerint ugyanakkor nemcsak hibát, de bűnt is követnek el azok, akik nem vesznek részt egy, a bevándorlásról, menekültkérdésről szóló vitában, és úgy tesznek, mintha ez a problémakör nem érintené Európát, ezen belül Európa szívében Magyarországot hosszú távon is. Látható tehát, hogy amikor azok az erők kivonulnak az ülésteremből, akik annak idején 23 millió román munkavállalóval riogattak, akik annak idején a saját, Erdélybe vagy más elcsatolt részre szakadt testvéreink kapcsán azt állították, hogy azok majd elveszik a nyugdíjat és elveszik a munkát Magyarországon, akkor ugyanezek az erők a kivonulással párhuzamosan ‑ és hozzájuk köthető egyes liberális csoportok ‑ bizony, amellett törnek lándzsát, hogy menekültek, bevándorlók szociális bérlakásokat kaphassanak, szavazati joguk lehessen. Mindezt feltételes módban persze, hiszen itt a konkrét javaslatok skálája igen széles, de a kettős mérce elképesztő, a kettős mérce kivetülése pedig alávaló, miközben határon túlra szakadt magyar testvéreink helyzete nyilvánvaló módon nem hasonlítható össze azzal az elképesztő menekültcunamival, ami Magyarországot éri.Hogy a helyzet mennyiben változott, arról meg kell jegyezzük, hogy az év elején jelesül koszovói albánok tették ki azt a többletet, akik egy hatalmas áradatban megközelítették Magyarország védtelen határait. Mert a határátkelőhelyen folyik néminemű ellenőrzés, és tisztességes is, mondjuk azt. De mellette a zöldhatáron az masírozik be az Unió területére, aki akar, és elmondhatjuk, hogy feltételezhetően voltak érdekes háttérszálai is annak, hogy elterjedt a koszovói albánság körében, hogy Ausztria, Németország szigorít a szociális rendszerén, éppen ezért a család apraja-nagyja, gyermekekkel, egész sorok, egész utcák indultak útnak annak érdekében, hogy az európai szociális rendszerek áldásait letarolják. Nem azért, hogy a munkahelyeket elvegyék! Ausztriában sem feltételezhető rendszerszinten, hogy koszovói albánok munkahelyek, munkakörök tömegeit töltik be, szerencsére Magyarországon sem. Ennyiben tehát csalárd a kormányzat indoklása. Ezek az emberek ‑ tisztelet a kivételnek ‑ elsősorban a szociális rendszeren való élősködés érdekében jönnek Európába; annak érdekében, hogy olyan áldásokat és vívmányokat érjenek el, amelyeket otthon nem tudtak. Nem kell őket ezért feltétlenül kárhoztatni, hiszen igen furcsa és érdekes körülmények közül, állapotokból érkeznek, de azt igenis látni kell, hogy elsősorban nem a munkahelyek elvétele a céljuk.Ugyanakkor azt is látjuk, hogy míg a koszovói albánság célpontja elsősorban Ausztria, elsősorban Németország, addig az utóbbi hetekben, hónapokban átrendeződött az érkezők köre. Márpedig kijelenthetjük, hogy egy fekete-afrikai válságövezetből érkező számára lényegében teljesen mindegy, hogy Brüsszelben vagy Magyarországon telepítik le, hiszen az itteni körülmények is a földi paradicsomot jelenthetik számára ahhoz képest, ahonnan érkezett, és bárcsak ne lenne így! Bárcsak ne lennének olyan válsággócok a világban, ahol emberek olyan méltatlan körülmények között kell hogy éljenek!De látható, hogy itt kettős prés nyomja Európát, ezen belül Magyarországot is. A prés egyik pofája az az elképesztő népesedési aszimmetria, melynek értelmében Európa folyamatos kiürülésen megy át, Afrika pedig olyan többletet generál a következő évtizedekben, amelynek ha csak 10 százaléka megindul Európa felé, akkor folyamatos és állandó problémákkal kell küzdenünk, és ehhez szükséges a szabályok szigorítása, az önvédelem kiterjesztése bármi áron. A prés másik oldalán viszont egyértelműen az található, hogy az európai uniós tagállamok egy része vagy az Egyesült Államok által okozott válsággócok bizony folyamatosan pumpálják azt az áradatot, amely eléri Európát, folyamatosan pumpálják azt a tömeget, amelynek a csillapodása nem várható: Líbiáról, Szíriáról is elmondható, hogy több mint 1-1 millió ember él olyan, táborjellegű intézményekben, ahonnan egy dologra vár: hogy elindulhasson Európa felé vagy bármerre.Ezzel párhuzamosan kijelenthető: a tenger felől Szerbia sem közelíthető meg sokkal nehezebben, mint ahogy éppen Olaszország. És az is látható, hogy ha a szerb oldalról tapasztalható határőrizet nem szigorodik, akkor gyakorlatilag az masírozik be Magyarországra, aki akar. Éppen ezért a visszafordíthatóság olyan elsődleges szempont, amit a Jobbik évek óta hangsúlyoz, éppen azért, hogy miközben észleljük ezt a problémát, a cselekvési térbe is tevődjön át ebből valami. A határőrség, az önálló határőrség visszaállítása már szóba került, amelynek eszközrendszere, fellépési lehetőségei lényegesen szélesebb körűek, mint az, amit a rendőrségen belül egy, ha nem is alegység, de kvázi egy különálló osztály képes végezni. (10.10)S amikor a Jobbik a költségvetési vitában benyújtotta azt a módosító indítványát, amelyik nem is egy önálló határőrséget állított volna fel ‑ hiszen láttuk, hogy a kormányzat ebben a költségvetési évben nem nyitott erre az elképzelésünkre ‑, hanem a határőrizetet nagyon súlyos milliárdokkal erősítette volna meg, akkor mi történt? Nem számíthattunk a Fidesz-KDNP támogató szavazatára. S amikor megkérdeztük, hogy ez miért volt, azt mondták, hogy rengeteg pénz van a tartalékban, majd a tartalékból átcsoportosítunk ide, ha kell. De mikor kellene, ha nem most? Naponta félezer ember érkezik a határon keresztül még most is, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetési támogatása az utolsó információnk szerint 323 millió forinttal csökken. Tehát azon menekültáradat, menekültcunami közepette, amikor a feladatok nyilván hatványozódnak, megsokszorozódnak, a költségvetési forrástömeget nem látjuk emögött, de még így is be lehetne avatkozni. Ugyanakkor konkrét válaszokat kell kapnunk arra, amit például Orbán Viktor megígért Debrecenben, miszerint az ottani menekültszálló úgy kerül bezárásra, hogy a polgári lakosság mindennapi biztonságérzetét már nem veszélyezteti semmi. Ezzel kapcsolatban Kontrát államtitkár úr került nehéz helyzetbe, hiszen ő sem tudott konkrét dátumot, konkrét módozatot megjelölni, hiszen itt is elhangzott egy kijelentés, amit megfelelő szakmai előkészítés nem előzött meg. Ugyanígy tartunk a fizikai vagy egyéb határzár esetében is attól, hogy egy hangzatos bejelentés következik be, ugyanakkor a cselekvési térben nem készül olyan elégséges megoldás, amely Magyarország lakóinak életét, objektív és szubjektív biztonságát, biztonságérzetét szavatolhatná. Hogy egyetlen példát mondjunk: ha önök valóban egy határzárat foganatosítanak, és odavezényelnek hatalmas rendőri erőket, akkor a kiüresedett magyar falvakat és városokat ki fogja megvédeni? Tehát kérdéses, hogy az amúgy tisztességesen helytálló rendőrök, a határőrizetet részben ellátók esetében erőforrások és létszám hiányában mennyire hatékonyan képes fellépni a kormányzat. Egy ilyen vita értelme álláspontunk szerint az, hogy ezekre a szakmai kérdésekre is választ kapjunk. Emellett jó lenne látni valamit abból, hogy hosszú távon milyen vízióval rendelkezik a kormányzat az elképesztő menekültáradat visszaszorításával kapcsolatban, hiszen pusztán lekövető magatartással ez az ország évtizedeken keresztül veszélyben lesz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy válságos helyzetről beszélünk, de ez a válság nem egy magyar krízis, ez európai krízis. És ehhez képest kéne Magyarországon és a magyar Országgyűlésben is felelős, mértéktartó vitát folytatni; ezért veszedelmes, ha a bevándorlás­politika tárgya lesz bármilyen pártpolitikai hisztériakeltésnek. Nem tartjuk járhatónak azt az utat, hogy ma a bevándorláspolitika tekintetében minden nemzetállam önálló utat jár ‑ mondta Orbán Viktor 2007-ben, és a 2007-es Orbán Viktorral természetesen maradéktalanul egyet is értünk. Érdemes felidézni, hogy a második Orbán-kormány 2013-ban elfogadott kormányhatározata mit tartalmaz. Azt mondta a jelenlegi kormány, hogy „annak ellenére, hogy a külföldiek összlakossághoz viszonyított aránya az utóbbi három évtizedben folyamatos emelkedést mutatott, valószínűsíthető, hogy a 2014-20 közötti időszakban jelentős mértékben nem fog tovább növekedni a célországi migráció Magyarországra. Nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, kereső tevékenység folytatásával, valamint a tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát, azonban lényeges, hogy fokozottan kerüljenek érvényesítésre a biztonsági szempontok. Szükséges a migráció gazdaságfejlesztési lehetőségeit hatékonyabban kihasználni azáltal, hogy olyan harmadik országbeli migránsokat fogadunk, akik hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez befektetéseik, munkahelyteremtő beruházásaik révén”, és így tovább ‑ mondta az egyébként a plakátkampányt elindító kormány ’13-as határozata. Érdemes azt is visszaidézni, hogy önök ezt a vitát a Charlie Hebdo-merénylet után nyitották meg nagy hirtelen az idén januárban. Elmondtuk akkor is, hogy a bevándorláspolitikát a terrorizmus elleni küzdelemmel összekeverni veszedelmes. És akkor is elmondtuk, hogy ahogy a terrorizmus elleni fellépés, ugyanúgy a menekültügy, a bevándorláspolitika tekintetében is egy mélyebb európai integrációra van szükség. Abban van vitánk jobbikos képviselőtársainkkal, hogy pontosan a bevándorláspolitika az az ügy, ahol amennyiben minden nemzetállam önálló utat jár, a rövidebbet bizony megint csak a periféria országai, így például Magyarország fogja húzni. Magyarországnak elsőrendű nemzeti érdeke, hogy a bevándorlás tekintetében legyen egy minél mélyebb európai integráció, pontosan azért, hogy elkerüljük azt, hogy Európán belül a bevándorláspolitika tekintetében is az erősebb kutya elve érvényesüljön. Éppen ezért vitatjuk azt, amit itt az imént Mirkóczki Ádám elmondott: amennyiben nincs szoros európai együttműködés a bevándorláspolitikát illetően, ennek az egyik első számú vesztese éppen Magyarország lehet. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy nem engedhetjük, hogy amikor bizonyos európai uniós tagállamokat, mint Magyarországot egy rendkívüli jelenség különösen érint, akkor ezt az Európai Unió ne vegye figyelembe, és ezért kell olyan egységes európai megoldás, ami az érkező migránsokkal járó gazdasági terheléseket újraosztja. Ezt célozza a kvótarendszer is. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az európai országok külön-külön nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, amikkel hatékonyan fel lehet lépni a bevándorláspolitika területén, ráadásul a különböző uniós tagállamok geográfiai helyzete egészen eltérő. Tehát pontosan az, amit Mirkóczki Ádám az előbb elmondott, az uniós tagállamok eltérő helyzete húzza alá azt, miért elsőrendű érdekünk az, hogy a bevándorláspolitika tekintetében több és erősebb európai együttműködés legyen. Amikor a Fidesz januárban a politikai napirend élére varázsolta a bevándorláspolitikát, akkor tette ezt azzal, hogy demagóg, uszító módon a terrorizmustól való félelemmel igyekezett manipulálni. Ha és amennyiben igazak lennének azok a félelmek, amikkel a kormányoldal manipulált januárban, és amit a plakátkampányuk sugároz, akkor végképp érthetetlen, hogy miért hagyták figyelmen kívül azokat a szempontokat, amiket a kurdisztáni katonai szerepvállalással kapcsolatban elmondtunk. Hiszen ha igazak azok a kockázatok és félelmek, amiket önök nyíltan vagy burkoltan sugallnak, akkor ezt nem a bevándorláspolitika felelős képviselete kárára kéne figyelembe venni, hanem éppenséggel akkor kellett volna megfontolni, amikor óvtuk Magyarországot, hogy belebocsátkozzon egy beláthatatlan kimenetelű katonai kalandba. Az nem működik, hogy egyfelől belföldön uszít a kormány és nem átall terrorista veszéllyel fenyegetni, másfelől pedig bevállal egy olyan fokozódó biztonsági kockázatot, amit egyébként nem kellene felvállalnia. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az LMP számára elfogadhatatlan. Ez a törvényjavaslat egész egyszerűen szakít a menedékjog egyedi jellegével. A menedékjognak pontosan az a lényege, hogy nyitva hagyja a lehetőséget az egyedi mérlegelésre. Elmondom Z. Kárpát képviselőtársamnak is, hogy ez miért nem jó. Azért nem jó ‑ amire a Kúria 2012-es véleménye is rámutat ‑, mert elképzelhető, hogy amennyiben ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés fideszes-jobbikos szavazatokkal elfogadja, akkor a kormány kibocsát egy kormányrendeletet, amelyben biztonságos harmadik országnak tekinti, mondjuk, Szerbiát. Ehhez képest a Kúria 12-es közig. kollégiumi véleménye a következőt tartalmazza: valamely harmadik ország menekültügyi rendszere túlterheltségének lehet az a következménye, hogy ebben az országban lehetetlenné válik a menedékkérőket megillető jogok biztosítása. Az ilyen harmadik országot menekültügyi szempontból nem lehet biztonságosnak tekinteni. Egyébként Németországban is van olyan alkotmánybírósági eset, ahol konkrétan a münsteri közigazgatási bíróság egy Szerbiába visszaküldendő család ügyét állította meg, egész egyszerűen azért, mert a konkrét esetben, a konkrét helyzetben Szerbia nem volt biztonságos harmadik országnak tekinthető. De több tanulmány is aláhúzza azt, hogy például a romákkal szembeni súlyos diszkrimináció miatt vannak olyan roma családok, akiknek a tekintetében Szerbia ugyancsak nem tekinthető biztonságos harmadik országnak. A történetnek pontosan az a lényege, hogy amennyiben megfosztja vagy lényegében megfosztja az egyes menedékkérőket a kormányzat attól, hogy az egyedi helyzetüket, a sajátos helyzetüket és azt, hogy ez hogyan viszonyul egy harmadik ország gyakorlatához, jogrendszeréhez, mérlegeljék, az pontosan a menedékjog értelmét üresíti ki. (10.20)Ráadásul a problémát nem oldottuk meg, hiszen rengeteg kiskapu van, hisz gondoljunk arra, amikor mondjuk, a migránsok megsemmisítik az úti okmányaikat, gondoljunk arra, hogy mondjuk, a különböző embercsempész bandák majd az új körülményekhez fognak alkalmazkodni, és így fogják végrehajtani különböző terveiket. Jegyzem meg, éppen az embercsempész bandák felszámolása is egy olyan ok, amiért a belbiztonság, bevándorláspolitika tekintetében egy szorosabb európai együttműködésre lenne szükség.Tehát hangsúlyozzuk még egyszer: egy olyan jogi megoldás, amelyik kizárja az egyedi mérlegelés lehetőségét, pontosan azokat a szempontokat hagyja figyelmen kívül, amelyek egyébként magát a genfi konvenciót is megszülték, és amelyek egyáltalán a menedékjogot mint intézményt annak idején a XX. században felállították.Szeretném azt is azért elmondani, hogy amíg az Európai Unióban átlagosan 35 százalékban pozitív elbírálás alá esnek a menedékkérelmek, addig Magyarországon az elmúlt években a pozitív elbírálás alá eső menedékkérelmek aránya 8-9 százalék volt. 3-6 hónap alatt folyik le jogerősen a jelenlegi szabályok alapján, tehát a jelenlegi törvénymódosítás nélkül egy menedékkérelmi eljárás, egy menekültügyi eljárás, ez a 3-6 hónap a jogerős befejezésig az egyik leggyorsabb az Európai Unión belül.Érdemes azt is megnézni, hogy addig, amíg az őrizetbevételi gyakorlat úgymond lazább volt 2007-2009 között, 2-4 ezer menedékkérő érkezett, 2014-ben, amikor szigorodott az őrizetbevételi gyakorlat, 43 ezer. Ez azért érdekes, mert nem igaz az az állítás, hogy a szigorítás önmagában úgymond el fogja riasztani a menedékkérőket. A számok nem ezt igazolják. Arról is szólni kell, hogy azok az integrációs eszközök, amelyek egyébként segíthetik az alappal menedékkérőknek a beilleszkedését a magyar társadalomba, ha úgy tetszik, a magyar kultúra elfogadását, ezek az integrációs eszközök évek óta sorvadnak. Meg kell nézni, hogy a menekülttáborokban milyen eszközök vannak például arra, hogy az ott lévő emberek, az ott lévő, menedéket kérő emberek a magyar nyelvet, a magyar kultúrát elsajátítsák.Tisztelt Országgyűlés! Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az integráció jelentése európai viszonylatban is nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy az uniós államok vagy Európa a saját kultúráját feladja. Nyilvánvalóan nem lehet egyetérteni azokkal a túlkapásokkal, amikor mondjuk, Brüsszelben a karácsonyfa állítását megakadályozzák. Viszont azt is látni kell, hogy van olyan ország, konkrétan Németország, amelyik igenis alkalmazott olyan integrációs eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy a különböző kultúrák békésen együtt tudjanak élni.Miközben a helyzet súlyos, egész Európában súlyos, és ezért kell összeurópai megoldás, úgy, ahogyan ezt Orbán Viktor miniszterelnök maga is szorgalmazta 2007-ben, továbbra is azt állítjuk, hogy ma Magyarországon mégis egész egyszerűen a számok alapján a kivándorlás nagyobb probléma, mint a bevándorlás. És nagyon érdekes, hogy milyen erőforrásokat mozgat meg a magyar kormány a bevándorlás ellen, és milyen erőforrásokat mozgat meg annak érdekében, hogy az alkotóképességüket itthon kiteljesíteni nem tudó fiatalokat itthon tudjuk tartani. Amikor kivándorlásról és bevándorlásról egyszerre beszélünk, akkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a kettőnek a gyökere valahol nagyon hasonló. Arról van szó, hogy ha a globális összefüggéseket nézzük, Magyarország egyszerre elszenvedője a globális egyensúlytalanságoknak, az Európán belüli egyensúlytalanságoknak, és egyszerre mi is részesei, okozói vagyunk a globális egyensúlytalanságoknak.Arról van szó, hogy nem egyszerűen menekültválság van ma, mondjuk, a Balkánon, hanem a koszovói állam összeomlott. Meg kell nézni, hogy akkor, amikor Koszovó függetlensége realitássá vált, milyen gazdaságpolitikát erőltettek rá Koszovóra a különböző európai, amerikai hatalmak. Arról van szó, hogy addig, amíg a világ GDP-jének felét a világ népességének 1 százaléka élvezi, addig ezek a problémák, a menekültválságok folyamatosan újra fognak termelődni. Tehát éppen ezért én, szemben azzal, amit itt a jobbikos kollégák elmondtak, nem tudok azzal megbékélni, hogy Magyarország kicsi és nincsen ráhatásunk arra, hogy milyen folyamatok vannak a világban. Egy felelős külpolitikával, felelős nemzetközi fejlesztési politikával igenis Magyarországnak is vannak eszközei arra, hogy egy olyan Európában éljünk és egy olyan irányt vegyen a világ, ahol csökkennek a globális egyensúlytalanságok, ahol nem háborúkkal és a hadiipar felturbózásával próbálnak meg úgymond területet szerezni különböző globális nagyvállalatok.Tisztelt Országgyűlés! Látnunk kell azt, hogy addig, amíg a globális egyensúlytalanságok erősödnek, amíg a kizsákmányolás a világ egyes régiói terhére folyamatosan nő, addig a menekültkrízis folyamatosan növekedni fog. Azt is látnunk kell, hogy ez a krízis Európában azért is jelentkezett, mert az Európában uralkodó neoliberális gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy a béreket folyamatosan szorítják le. Tehát adott esetben Németországnak a felívelését is szolgálta az, hogy minél olcsóbb munkaerőt tudjon behívni. Éppen ezért amíg a lefelé tartó ár- és bérversenyt Európában nem tudjuk megfékezni, Európán belül ezek a krízisek folyamatosan szintén újra fognak termelődni.Azt is látni kell, hogy akkor, amikor a termelőipar évtizedek óta hagyja el az európai kontinenst, szintén egy olyan nyomás alá helyeződik Európa, ami ezt a spirált erősíteni fogja. És látni kell azt is, hogy van egy globális igazságtalanság, hiszen a menekültkrízisnek a forrásai jórészt olyan államok, amelyeket gyarmati státusban tartottak Európa nagyhatalmai hosszú időn keresztül. Azt is látni kell, hogy az európai jóléti állam kiépülése 1945 után jórészt ezeknek a területeknek a kárára, az innen kibocsátott munkaerő kizsákmányolásával történt meg. Amíg Európa ezzel nem néz szembe, addig nem lesz alapvető megoldás. Az LMP azt szorgalmazza, hogy ne a tüneteket kezeljük, hanem magát a gyökérproblémát próbáljuk meg megoldani. Éppen ezért szégyenletes viszont az, hogy Magyarország mennyire csekély szerepet vállal ezeknek a nemzetközi problémáknak a megoldásában. Arra gondolok, hogy addig, amíg korábban a magyar költségvetés 150 millió forintot költött nemzetközi fejlesztési politikára, ez a múlt évben 23 millió forintra csökkent, majd ez most tovább csökken a jelenlegi költségvetésben 14 millió forintra. Tehát a szavak és a tettek elválnak. Harrach Péter maga hétfőn hivatkozott arra, hogy egy globális problémáról, a globális egyensúlyról van szó, globális egyensúlytalanság okozza ezt a krízist. Közben Magyarország szégyenletesen csökkenti a felelősségvállalását (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) a nemzetközi krízis megoldásában, a nemzetközi fejlesztési forrásokat elapasztották. Ezzel kéne szembenézni egy felelős kormánynak. Köszönöm szépen.
  • SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az elmúlt két évben a második világháború óta a legnagyobb menekültügyi válsággal szembesül Európa és egyébként az egész világ is. Sok millió nő, férfi és gyerek kényszerül elhagyni az otthonát, alapvetően háborúk elől menekülnek ezek az emberek. Csak Szíriából 4 millióan menekültek el, akik leginkább Törökországban, Libanonban, Jordániában és Egyiptomban vannak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Unió eszköztára is kifogyóban van, az eddigi szabályok szerint lényegében nem lehet megküzdeni globális szinten ekkora nagy és új menekültáradattal. Nyilvánvaló, hogy komoly baj van, amivel Európának szembesülni kell, és a helyzet nagyon alapos és gyors újragondolást igényel. Ezen a ponton szeretnék egy nagyon fontos tévhitet és félrevezetést elhárítani. Magyarországon az az 57 ezer ember, akik bejöttek és menekültstátust kértek, túlnyomó többségében szír, iraki és afgán menekültek ‑ menekültek. Március közepe óta lényegében nem jöttek Koszovóból Magyarországra emberek. Mindazok, akik összekeverik a bevándorlókat és a menekülteket, azok hazudnak.Kérdés, hogy ebben a helyzetben mit lehet csinálni. A kormány, ahogy ezt már mások is idézték, 2013-ban, mindössze két évvel ezelőtt még úgy tartotta, hogy a huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldiek, menekültek nemzetközi védelmet kell hogy élvezzenek. Nem véletlenül szerepel mindez a magyar alkotmányban is. Azért szerepel benne, mert a menekültek, menekülők befogadása alapvető emberiességi szempont, ezért vannak erről nemzetközi jogszabályok, nemzetközi egyezmények, és ezért szerepel ez a magyar alkotmányban is.A közel-keleti konfliktust és az ebből fakadó migrációs hullámot nem Magyarországnak kell megoldania.(10.30)A menekültügyi válság alapvetően a nemzetközi közösség felelőssége, nincs egyetlen ország sem, még Magyarország sem, amely egyedül ezt a problémát meg tudná oldani. Aki erről beszél, az mindenkit félrevezet. A nemzetközi közösségnek kell megküzdenie ezzel a problémával; az Európai Uniónak és a még globálisabb, nagyobb nemzetközi szervezeteknek. Ezért az előttünk fekvő javaslat cinikus, és olyat ígér, amit egyébként nem tud betartani. Csak arra szolgál, hogy előkészítse a terepet, hogy Magyarország menekülőket kitoloncoljon. Elismerheti a kormány Szerbiát biztonságos országnak, de attól még Szerbia nem lesz biztonságos ország. A menekülők veszélyben vannak, mivel Szerbiában nem áll rendelkezésre olyan intézményrendszer, amely meg tudná őket védeni. Ezért veszélyben vannak a menekültek Szerbiában. Határt is húzhat Magyarország, attól még Szerbia nem lesz biztonságos ország. Határt is szabhat, de attól még az emberiesség szabályainak megfelelően Magyarországnak akkor is be kell majd engedni a menekülteket, akik ott fognak kapaszkodni és csimpaszkodni az önök határába. Ezek a megoldások semmire nem vezetnek. Ezek úgy csinálnak, mintha valami hasznot hajtanának, önök nemzeti érdekre hivatkoznak, de egyszerűen ezt a feladatot a magyar kormány semmiféle egyszerű és gyors javaslattal nem tudja megoldani. Hogy mit lehet tenni, arról számos európai uniós vita van. Pintér Sándor most tárgyal éppen Brüsszelben, külügyminiszterek tanácsa is lesz, és miniszterelnöki csúcs is lesz rövidesen alapvetően erről a kérdésről. Orbán Viktornak, Szijjártó Péternek, Pintér Sándornak a feladata, hogy az európai partnerekkel együtt kitalálják, hogy egy ilyen krízishelyzetben mit lehet csinálni. Hiszen másoknak, más európai országoknak pont ugyanez a gondjuk, mint nekünk. A menekülőket mindenekelőtt meg kell menteni. Az életüket kell megmenteni. Szerbiában is meg a Földközi-tengeren. A második feladat, hogy az Unión kívüli országokat, például Szerbiát fel kell készíteni arra, hogy ők is képesek legyenek menekültek befogadására, és tisztességes védelmet tudjanak számukra biztosítani, fel kell venni a harcot az embercsempészekkel, és természetesen az Európai Uniónak sokkal több menekültet kell befogadnia, mint eddig, hiszen sokkal több a menekült a világban. Négymillióan vannak Szíriából, ebből 3,5 millióan ott vannak a szomszédos országokban. Akik Európába eljönnek, azok csak egy töredéke annak a rengeteg menekülőnek, akik most a közel-keleti régióból elmenekülnek. Ezért Magyarországnak egy felelős globális országként kell viselkednie, pont ugyanazzal a logikával, ahogy Magyarország az Iszlám Állam elleni fellépést megszavazta, ugyanarról a nemzetközi felelősségről van szó, mint amit pár évvel ezelőtt a Fidesz-többség gyakorolt, mert a fejlett világ része vagyunk, és ezért felelősséget vállalunk. Ezért a magyar kormány tagjainak nem az a feladata, hogy megpróbálják egyénileg a határzárral megoldani ezt a gondot, hanem az a dolga, hogy aktív részeseként, az Európai Unió tagjaiként komoly és közös megoldást dolgozzanak ki az Európai Unió együttműködésében. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a kulcskérdések egyike, talán a legfontosabbika az, hogy Magyarország milyen stratégiát választ, Magyarország jelenlegi kormánya továbbmegy-e a szigorítások útján, vagy pedig úgy dönt, hogy akár kvóta szerint, akár más uniós vagy külső kényszernek megfelelve bizony elkezd letelepíteni, befogadni embereket Magyarországon, olyanokat, akik nem üldöztetés elől menekülnek.Szeretném hangsúlyozni, hogy a Jobbik segítő kezet nyújt mindenki számára, aki valódi üldöztetés elől, akár politikai, akár vallási üldöztetés elől érkezik ide, ugyanakkor nemcsak mi látjuk úgy, de a statisztikák is, hogy bizony a legtöbben az idei évben nem háború elől érkeztek Magyarországra. (Szelényi Zsuzsanna: De!) Az év első harmadában, amikor a koszovói albánok tették ki a többletet, és már 30 ezer felé kúszott az ideérkezők száma (Szelényi Zsuzsanna: De már a második harmad van!), még mindig 90 százalék fölötti volt az az arány, akik nem háborús övezetből és nem valódi üldöztetés elől érkeztek ide, hanem puszta, egyszerű gazdasági megfontolásokból. És nem igaz, hogy a többségük szír állampolgár volt, mert nem az volt, és nem is fekete-afrikai volt a többségük, hanem jellemzően koszovói albánok. Az is látható, hogy kulcskérdés azon visszatoloncolással kapcsolatos kérdések megoldása, amelyek jogosan vetődtek fel, miszerint ha Ausztria, Németország ide fog visszaküldeni ezreket, később talán tízezreket, olyanokat, akiknek a kérelme nem talált pozitív elbírálásra, kutya kötelességünk stratégiát találni azzal szemben, hogy ezekkel az emberekkel mi lesz. Erről ma itt beszélni kell, konkrét, fontos döntési lehetőségeket kellene felvázolni, ugyanakkor hosszú távon a menekültek és bevándorlók ‑ mert egyáltalán nem ugyanaz a két kategória - befo­gadásának kapcsán azt is ajánlom mindenki figyelmébe, hogy csak Fekete-Afrika tekintetében egy olyan több száz milliós népesedési többlet alakul ki a következő pár évtizedben, amelynek ha csak tíz százaléka elindul Európa felé, nem lesz kontinens, nem lesz ország, nem lesz gazdasági egység, amely be tudná fogadni ezt a hatalmas tömeget. Éppen ezért most kell átfogó stratégiát alkotni, nincs több idő erre várni. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Pontosan azért, merthogy segítő kezet kell nyújtanunk azoknak, akik üldöztetésnek vannak kitéve, ezért kell felkészülnünk arra, hogy ezeknek az embereknek a száma bizony növekedni fog. Tehát akkor, amikor úgy bombáznak szét államokat a mediterrán térségben, hogy semmiféle koncepciója nincsen Amerikának, illetve az Európai Uniónak, hogy ezt követően mi fog történni, ahol a háborús politika gyakorlatilag felülír minden egyéb elvet és politikai szándékot a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, akkor bizony szembe kell nézni azzal, hogy az üldözöttek száma folyamatosan növekedni fog. Tehát messze nem pusztán csak a koszovói problémáról van szó, jóllehet a koszovói krízis súlyosbodásában is van Európának komoly felelőssége, és Európán belül Magyarországnak is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Magyarországra helyeződhet egy nagyon komoly nyomás keletről, és a kormánynak az elmúlt hónapokban folytatott politikája azért felelőtlen, mert ha Magyarországon megy egy hangulatkeltés a bevándorlókkal, menekültekkel szemben, és a fideszes kommunikáció abszolút összemossa a két kategóriát, akkor mi fog történni akkor, ha az ukrán helyzet súlyosbodásával hirtelen, mondjuk, egymillió menedékkérő megjelenik Magyarország keleti határainál.Tehát az a kérdésem, hogy a kormány számot vetett-e a felelősségével akkor, amikor ezeket a plakátokat kihelyezte, hogy mondjuk, a keleti helyzet súlyosbodását hogyan fogja tudni egy egyébként felcukkolt közvélemény helyesen kezelni. Továbbra is várom a választ arra, hogy akkor, amikor egy globális probléma a menekültkrízis, Magyarország miért csökkenti folyamatosan a nemzetközi fejlesztési szerepvállalását. Magyarországnak nem szabad becsuknia a szemét, hogy mi történik a nagyvilágban akkor, amikor egy globális krízis közvetlenül és súlyosan érinti Magyarországot is. Köszönöm.
  • KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattam a szocialisták vezérszónokát, és megállapítottam, hogy a tények sokasodó volta nem zavarja meg az éleslátását. Hiszen hadd mondjak néhány dolgot, amit kifejezetten rosszul mondott. Természetesen most is van Magyarországon idegenrendészeti őrizetbe vétel mint jogintézmény, csak tilos a menekültekkel kapcsolatban használni. Az Unió ezzel kapcsolatban indított ellenünk eljárást, és kötelezte Magyarországot arra, hogy ezt szüntesse meg. Van menekültügyi őrizetbe vétel mint intézmény, de a jelenlegi keretek és szabályok nem teszik lehetővé, hogy úgy alkalmazza őket a magyar kormány, mint korábban az idegenrendészeti őrizetet. A menedékkérők kevesebb mint 5 százalékával szemben lehet ezt az intézményt használni, és nem tudunk ezen változtatni, az Unió pedig jelezte, hogy még ezt is soknak tartja. Tehát amit Harangozó úr ezzel kapcsolatban mondott, az alapvető tévedésen vagy a tények teljes félreértésén alapul. Másrészt a gyűlöletkeltésről szóló tirádákat, amit hallottunk itt Harangozó úrtól, azt rendkívül furcsa hallgatni egy olyan párt képviselőjétől, aki a valaha volt legbrutálisabb magyargyűlölő kampányt folytatta annak idején, 2004. december 5-én, a magyar állampolgárság megadása esetén, a kettős állampolgárság kapcsán. (10.40)Sőt, ezt nem szégyelli, hiszen annak a plakátháborúnak a kampányarca, Bangóné Borbély Ildikó, aki az arcát adta annak, hogy ne szavazzatok a magyarok mellett a kettős állampolgárság megadásánál, itt ül közöttünk, behozták a parlamentbe! (Budai Gyula: Nincs itt!) Most nincs itt közöttünk, de természetesen, a szocialisták mellszélességgel vállalták, és az látszik, hogy ez a szellemiség jellemzi őket; a valaha volt legbrutálisabb magyargyűlölő kampányt folytatták a szocialisták egyébként, és ezt most is bátran vállalják. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • SZABÓ TIMEA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igaza van Kósa Lajos képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy tilos a menedékkérők fogva tartása, de sajnos azért ezt előszeretettel alkalmazta a BÁH még idén is. Az elmúlt másfél évben közel nyolcezer menedékkérőt tartottak fogva a BÁH saját statisztikái szerint. És hát ön ott volt azon a rendészeti bizottsági ülésen, ahol Pintér Sándor belügyminiszter úr meghallgatása folyt, úgyhogy ön is biztosan tudja, és ezt mondom a jobbikos képviselőtársaimnak is, hogy március végéig a menedékkérők fele volt koszovói, most az év felénél viszont már 90 százaléka a menedékkérőknek Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkezett. Ezt maga Pintér Sándor belügyminiszter erősítette meg. Ott ült mellette Végh Zsuzsa igazgató asszony, aki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatója, és egyébként Kontrát Károly államtitkár úr is. Tehát tegyük azért tisztába a tényeket, itt nem Koszovóból érkeznek már a menedékkérők, akik között egyébként valóban nagyon sokan voltak, akik nem felelnek meg vagy nem feleltek volna meg a genfi egyezmény által előírt pontoknak. Viszont ma már ez nem igaz, ma már a menedékkérők 90 százaléka háborús övezetből érkezett. A BÁH, mondom, a BÁH statisztikái szerint, és halál és kínzás elől menekülnek. (Kósa Lajos: Nem így van!) Legalább a statisztikákat próbáljuk meg tiszteletben tartani! (Németh Szilárd István: Nem igaz!) Majd amikor sorra kerülök a felszólalásnál, akkor el fogom mondani ennek a részleteit. Köszönöm.
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a hozzászólásomat megkezdeném, előtte most éppen Szabó Timea említette, hogy a koszovóiaknak miként és mikor csökkent le a létszámuk. Hát, tisztelettel szeretném felhívni a figyelmét, szintén a rendészeti bizottsági ülésen belügyminiszter úr megfogalmazta azt is, még azt megelőzően, hogy bizony a német belügyminiszter, osztrák belügyminiszter elment Koszovóba, és elmagyarázta a koszovóiaknak, hogy az a menekültáradat, ami alapján ők elindulnak, az nem működik. Tehát maradjanak helyben, mert az alapján nem fognak bekerülni. Tehát ennek ez volt az oka, hogy már volt előzménye, hogy egyáltalán megfogalmazták velük szemben azt, hogy aki úgy indul el onnan, hogy gazdasági menekültként akar bejutni Németországba, illetve Ausztriába, azt nem fogják megengedni.Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a menekültügyi kérdéseket a menedékjogról szóló 2007. évi törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szabályozza. Mikor ezek a törvények elfogadásra kerültek, hazánk még megközelítőleg sem volt a jelenlegi helyzetben, hogy mindennap átlagosan 500 illegális bevándorló érkezik Magyarország területére, és mint ahogy államtitkár úr bevezetőjében elmondta, ez a hétvégén az 1500 főt is meghaladta. És azt is meg kell jegyezni azért, hogy ezek az illegális határsértők nem mindig vetik magukat alá a belügyi szervekkel való kapcsolattartásnak, hiszen az elmúlt időszakban közokirat-hamisítás, aztán embercsempészés miatt is néhány embert bizony mégiscsak elő kellett állítani és ellenük büntetőeljárást kell lefolytatni. Ebből is látszik, hogy ezeknek az embereknek a megérkezése hazánkba eleve jogsértő, és az egész menekültügyi eljárás során nem működnek együtt a hatóságainkkal, napokon belül eltűnnek, mert tudják, tisztában vannak azzal, hogy nem jogosultak a menekültstátusra. Aztán itt az európai dimenzió. Egész Európa szembenéz az illegális bevándorlás politikájával, vasárnap négy olasz tartomány vezetősége közölte hivatalosan, hogy nem fogadnak be több illegális bevándorlót, Olaszország időzített bombaként jellemezte a kialakult állapotokat. Akkor Magyarországon miért támadja az ellenzék a kormányunkat idegengyűlölettel, és miért kritizálja a tenni akarást? Az idegengyűlölettel kapcsolatban csak szeretném megjegyezni, amikor a határaink mellett a délszláv háború dúlt, Magyarország példásan helytállt azokban az esetekben, amikor valóban a háború elől menekültek ide a szerbek, a horvátok és a bosnyákok. Ezt a kérdést is tudtuk kezelni, és ezért nem is lehet azt mondani, hogy idegengyűlölettel állunk szemben. Amikor háborús helyzet van, akkor valóban meg tudjuk érteni azt a problémát, és akkor segíteni is tudunk. Más európai országokban is jelentős problémát jelentenek a bevándorlók, például Görögországban, Olaszországban, és nehéz helyzetben van, egyre fokozódó nehezebb helyzetben. Ha a migráció mértéke nem csökken, akkor, mint már többen hangoztatták, 120-130 ezer illegális bevándorló érkezhet Magyarországra az év végéig. Jelentősen emelkedett már ez idáig is a Németországból kitoloncolt menedékkérők száma, több tartományból idén eddig több migránst utasítottak ki, mint tavaly egész évben. A kitoloncolások döntően a nyugat-balkáni országokból érkezetteket érintik, esetükben csaknem 100 százalékos az elutasított menedékkérelmek aránya. A hatóságok megítélése szerint az utóbbiak a szegénység elől menekülnek Németországba és nem politikai vagy vallási üldöztetés elől. Ezért nem lehet megadni számukra a menedékjogot. A német szövetségi belügyminiszter a napokban közölte, hogy tovább gyorsítják a menekültügyi eljárást a Nyugat-Balkánról érkezők ügyében. Akkor mi miért ne változtassunk törvényi szabályozásunkon? Ha Németország, Olaszország és Franciaország tagállami szinten szigorítja a menekültügyi szabályozási eljárást, akkor mi miért ne tennénk mindezt? Nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb kérdés volt éppen a G7-ek tanácskozásán is a bevándorlás. A probléma másik része az, hogy Nyugat-Európából előbb-utóbb vissza fogják küldeni a gazdasági menekülteket oda, ahol először beléptek az Unió területére, és mivel jelentős részük Magyarországnál lépi át a schengeni határokat, ezeket az illegális bevándorlókat Magyarországra fogják visszairányítani, ha tetszik nekünk, ha nem. Akkor is szembesülni kell majd ezzel a problémával, és akkor is komoly kihívást jelent Magyarországnak. Miért kell várni ez idáig? Miért kell ezt a pontot megvárni? Miért ne cselekednénk a látható és egyértelmű probléma ellen? Szerintem ezt mindenki látja Magyarországon, hogy ez nagyon nagy probléma. Egy felelősségteljes kormány érzékeli a problémát, és tesz a megoldásért. Felmerült itt a kérdés, hogy eddig miért nem. Hát most érkezett el az az időpillanat, hogy már nem lehet tovább tartani, valóban meg kell tenni azokat a lépéseket, amivel korlátozni tudjuk ezt a súlyos válságot. A két képviselőtársunk által benyújtott javaslat szerint azok a bevándorlók, akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére, semmiképp sem jogosultak politikai menedékjogra. A biztonságos származás és biztonságos harmadik ország listájának elfogadásával az ezekből az országokból érkezők menedékjogi kérelmét könnyebben, gyorsabban lehet megalapozottan minősíteni, mert a jelenleg adatok is ezt támasztják alá, hogy ezek a kérelmek megalapozatlanok. Most itt felmerült sorozatosan Szerbia kérdése, hogy biztonságos vagy nem biztonságos. Tisztelettel hívom fel a képviselőtársaim figyelmét: Szerbia európai uniós csatlakozásra vár, tehát Szerbiának, ha az Európai Unióba be akar lépni, valóban, azokat a biztonsági követelményeket ugyanúgy elő kell teremteni, mint minden más uniós államnak. Így jogos felvetés az, hogy aki biztonságos tranzitországból lépne Magyarország területére, semmiképp se igényeljen politikai menedékjogot. Ezt tartalmazza a jelenlegi javaslat is, amely természetesen az illegális bevándorlókra vonatkozik, míg aki ténylegesen jogosult a menekültstátusra, azokat nem zárja ki a menekültügyi eljárás sem. Világossá kell tenni törvényi szinten is, hogy aki nem jogosult menekültstátusra, az nem is fogja megkapni, és nem utazhat tovább az Európai Unió területére hazánkon keresztül, mert az az illegális bevándorlók esetében a magyar és a többi európai tagállam jogszabályainak megsértésével jár. A jelenlegi javaslat elfogadásával átláthatóbbá és gyorsabbá tehetők a menekültügyi eljárások, ami hazánk érdeke. (10.50)Mint már mondtam, mint a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja több alkalommal hallgattam a Belügyminisztérium beszámolóját az illegális bevándorlókkal kapcsolatban, és ezeknek a száma drasztikusan és folyamatosan növekszik. Amikor itt arról beszélünk, és könnyű úgy beszélni, hogy felmenni a vezérszónoki pulpitusra, és kiosztani a kormányt, kiosztani mindenkit, aki esetlegesen nem ért egyet a Szocialista Párt gondolatvilágával, és utána fogja magát, kivonul, és fölteszi azt a hatalmas nagy kérdést, hogy az ő ajtaja nyitva áll ebben a kérdésben, úgy gondolom, ez egyfajta olyan magatartás, amely egyszerűen nem néz szembe azzal a valósággal, ami Magyarországon van, ami a magyar embereket érdekli. Mondja, hogy hergelik a magyarokat. Tisztelettel kérdezem azokat, akik most figyelik a politikai környezetünkben zajló eseményeket: Burgenland szociáldemokrata tartományfőnöke hogyan nyert választásokat? Hogyan kötött a Szabadságpárttal koalíciót? Vagy hogyan nyert gyakorlatilag a Szabadságpárt Ausztriában? Vagy a felső-ausztriai tartományfőnök miként kampányol jelenleg a határok lezárásával kapcsolatban? Tessenek csak belegondolni, ők is európai uniós tagállamok, és őket a belső ellenzékük nem támadja azért, mert szigorítani akarnak ezeken a kérdéseken.Szoros európai együttműködés, európai fellépés – természetesen. Tegyék meg! A franciák visszaküldik az olaszoknak a menekültjeiket. Milyen szoros együttműködésben vagyunk? Nem tudjuk megvalósítani ezt a szoros együttműködést, hiszen valóban az lenne az érdek, hogyha az Európai Unió a megfelelő forrásokat ott alkalmazná, ahonnan a menekültáradat elindul.Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt tudom mondani, hogy ez a javaslat, ami most önök előtt fekszik és előttünk is fekszik, alkalmas arra, hogy a jelenlegi helyzetben azt a menekültáradatot, ami irányunkba indul, megállítsa, másképp pedig nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy közös európai fellépésben Magyarország a későbbiek során megfelelő módon részt tud venni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az országot ma egy teljesen felelőtlen plakátkampány nyomai csúfítják el. A háború állítólag azért indult, mert a bevándorlók és a menekültek tömegével érkeznek Magyarországra. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Ugyanakkor egyre világosabb mindenki számára ‑ talán a most közbekiabáló fideszes és KDNP-s képviselők számára is ‑, hogy magának a problémának a valós kezelésével alig-alig foglalkoznak a kormányzat részéről. A felelősség nyomait nem látni önöknél, tisztelt uraim és hölgyeim!Egy kicsit menjünk vissza egy lépést, hogy megértsük a probléma valódi természetét, mert ahhoz, hogy valós megoldást találjunk, egy kicsit látni kell, hogy hogyan kerültünk ilyen helyzetbe. A XXI. század elejére kiépült egy nagyon-nagyon nem szép új világ, amelyben egyre kevesebben érzik jól magukat. Egy olyan világ épült ki, amelyben hatalmas szakadék tátong a szupergazdag oligarchák és a többségi társadalom között. Ez egy olyan világ, amelyben a munkának nincsen becsülete, a pénztőke mindentudó és mindenható lett. Sokak számára itt a környezetvédelem csak egy nyűg vagy a profitszerzés akadálya, amin keresztül kell lépni. Ez egy olyan világ, amelyben energetikai és hadiipari vállalatok dróton rángatják a korrupt politikusokat, és most nem akarok ujjal mutogatni. Ez egy olyan világ, ahol emberek egészségével és életével nyugodtan játszhatnak, mert semmi sem fontosabb a negyedéves pénzügyi jelentés egyenlegénél. Ez egy olyan világ, amelyben van háború, rengeteg háború, van aszály, van éhezés, és egyre több embernek teszi ez pokollá az életét. És ha tetszik, ha nem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, a nyugati országoknak komoly felelősségük van ebben a helyzetben. Az elmúlt évtizedekben hatalmas hibákat követtünk el. Ebben a világban, ahol mi élünk, a kényelmes Európában, úgy éltünk, úgy fogyasztottunk és úgy politizáltunk, mintha nem lenne holnap. Azt gondolták az elmúlt évtizedekben a választott vezetők, hogy a problémákkal úgyis csak az esti híradókban találkoznak legfeljebb az emberek, a külpolitikán talán meg át is ugranak. Voltak ilyen kérdések: bombázzuk le Irakot és Líbiát? Hogyne, kérem, tegyük meg! A világcégek pénze kell a politikusok kampányaihoz! Erőltessük a hagyományos energiahordozókat? Természetesen! Kit érdekel a klímaváltozás, legfeljebb több légkondit fogunk használni, vagy több palackozott üdítőitalt fogunk eladni jövőre! És mi történik most, tisztelt képviselőtársaim? Szeretném, ha nagyon figyelnének rám, mert minden egyes képviselőnek a kormánypárti padsorokban kötelessége tudni, akárhányszor a migránsokat, a menekülteket, a bevándorlókat szidja és ostorozza, tudnia kell, hogy ebben a helyzetben felelőssége van annak a kontinensnek, amelynek a tagjai vagyunk, és annak a hozzáállásnak, amit az elmúlt évtizedekben lehetett látni, és amelynek a rendszerkritikus pártok, például a Lehet Más a Politika nem véletlenül üzent hadat, pontosan azért, mert teljesen fenntarthatatlan.Mi történik most Európában? A valóság itt kopogtat az ajtónkon. Itt vannak azok az emberek, akik menekülnek az állapotok elől, amelyekért minket is terhel felelősség. Hogy messzire ne menjek ‑ és szeretném, ha ezt is megfontolnák ‑, önök pontosan ezt csinálják itthon kicsiben: kiéheztetik és szegénységben tartják a dolgozó embereket, kiszorítják a megújuló energiahordozókat, és minden arcrándulás nélkül egy állami pénzmosodát nyitnak, ahol a szürke- és feketepénzeket alacsony adókulccsal lehet adóztatni. Van ez az urambátyámrendszer, ez a legújabb kori feudalizmus, amit kiépítettek, és itt a szorgalmat és a tehetséget semmibe veszik. Ebben az országban most ugyanúgy adóztatják a bankigazgatót, mint a portást, papolnak a családokról, de közben nem segítik igazán azokat, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Nem is csoda, hogy félmillió honfitársunk már Nyugatra vándorolt.És akkor itt van az Orbán-kormány, és hogy próbálja kezelni a problémákat? Én azt tudom önöknek mondani, hogy a lehető legostobábban. Jól ismerjük ezt a gondolkodást egyébként a saját történetünkből, hogy hányszor védtük mi Európát, hányszor védtük mi a Nyugatot, itt volt a török hódoltság; lehet erre persze sértettséggel gondolni, hogy mi vállaltuk az áldozatot, hogy a kontinens boldogabbik fele gyarapodhasson. Vajon tényleg ez lenne a Magyarországnak szánt szerep? Kimondatlanul ezt a kérdést lovagolják meg önök, és szemérmetlenül felépítenek rá egy pártpropaganda-kampányt. De ez egy alapvetően hibás szemlélet. Hibás, mert mindig és minden körülmények között hibás belpolitikai haszonszerzésért feláldozni a valódi megoldás lehetőségét, és önök pillanatnyilag ezt csinálják. Ez a törvényjavaslat is erről szól, hogy önök vélt belpolitikai előnyökért feláldozzák a valódi megoldási lehetőséget.Azt kell önöknek mondanom, hogy én egyetértek a 2007-es Orbán Viktorral. Pontosan arról van szó, hogy a menekültkérdésre európai szintű megoldás kell, nem szabad ezt az egyes tagállamokra hagyni. Pontosan ezt mondta Orbán Viktor 2007-ben. Mi ezzel a felfogással értünk egyet. Hiszen nem szabad magunkra húzni a bajokat ‑ önök most éppen ezt csinálják ‑, mert akkor egyedül fogunk maradni. A kormánynak van ez a szavazathajhász plakátkampánya. Amíg önök ezen törték a fejüket, jobb lett volna, ha inkább tárgyalnak Európával, és találnak egy olyan megoldást, amely már formálódik az Európai Unió többi országában. Ahogy Schiffer András képviselőtársam is elmondta, a menekültkérdés kezelésének az egyedüli helyes és európai módja az, ha letisztázzuk a feladatokat egymás között, ha a terheket megosztjuk és egyenlően osztjuk meg a 28 tagállam között. Több uniós forrás bevonásával kell erősítenünk az Europolt, a Frontexet és az Eurosurt is. Alapvetően újra kell gondolnunk az egész dublini rendszert, ami az Unióba érkező menekültek sorsát szabályozza. Újra kell gondolnunk egy csomó mindent, a kül- és biztonságpolitikát. És mit kell a fókuszba helyeznünk? A béketeremtést és a megelőzést. Ez az egyedüli helyes, előremutató és konstruktív, Magyarország számára is előremutató megoldási útja ennek a helyzetnek. Mire nincs szükség egy ilyen helyzetben? Nincs szükség a kormánypártok melldöngetésére, a mártírszerepre, a hőzöngésre, arra az egész komédiára, amit önök itt előadnak. Itt valódi szövetségeseket kell keresni, koalícióteremtő erőre van szükség. Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy önöknek egy hatalmas váltást kellene megtenni, az opportunista és teljesen rövidlátó kufárkodást fel kellene adni, és egy valódi külpolitika megalkotásán kellene fáradozni. Önök erre teljesen képtelenek, azt látom.Ha már a megelőzés szóba került, azért ne maradjon el itt egy gondolat! Magyarország jelenleg is a lehetőségeihez mérten szinte semmit nem tesz azért, hogy elviselhető és emberhez méltó életet lehessen élni Európától délre és keletre, legalább ott, ahol éppen nem dúl háború. 23 millió forint ‑ tudják, mi az a 23 millió forint? Mondhatjuk, hogy egy családi ház ára, vagy egy kormányzati luxusautóé ‑ önök azokat jól ismerik ‑, ha így jobban teszik, és pontosan ennyi pénzt költ jelenleg egy év alatt Magyarország kétoldalú segélyezésre állami pénzből. 23 millió forintot! Ennyit költenek a balkáni vagy az észak-afrikai országok megsegítésére, a menekülést fontolgatók otthon tartására éppen ennyit költenek, 23 millió forintot. S mennyi pénzt költöttek önök a bevándorlókat démonizáló plakátkampányra? Ennek a 33-szorosát. Ha hozzászámoljuk minden nemzetközi szervezetbe befizetett, összes kötelezettségünket, akkor is csak egy kisebbfajta stadion áránál járunk, pedig utóbbinak csak egy töredéke megy a menekültprobléma kezelésére. Mi a mi válaszunk erre? Célzottan és kétoldalú együttműködések keretében kellene mindent megtennünk, hogy a Balkán és Észak-Afrika ne legyen a menekültek végtelen forrása. Ezen kellene gondolkodni, ehhez kellene egy stratégiai szemlélet, ehhez kellene valós külpolitika, és ehhez kellene egyfajta odafigyelés a kormányzat részéről, hogy végre perspektívában láthassuk a jelenlegi bilaterális együttműködés alapján elköltött 23 millió forintunkat. (11.00)Nézzünk meg egy másik országot: nézzük meg Csehországot! A cseh külügy épp a minap jelentette be, hogy nem fogják csökkenteni a segélyezési és fejlesztési pénzek keretét. Tudják, hogy Csehország jelenleg hányszorosát költi erre a célra Magyarországhoz viszonyítva? 400-szorosát; négyszázszorosát költi Csehország, mint Magyarország! Kezdésnek egyébként éppen elég volna, és mondjuk, én megelégednék azzal, ha legalább önök a teljesen erkölcstelen plakátkampány árát arra fordították volna, hogy ehhez a segélyezési költségvetéshez hozzátegyék. Segítettek volna embereken ezzel. Így meg mire mentünk vele? Itt van az ország, van egy probléma, amiről nem lehet értelmesen beszélni, mert önök fogták magukat, és belehajszolták az országot ebbe a teljesen erkölcstelen retorikába. Ez elfogadhatatlan!A bevándorlási helyzettel kapcsolatban egyébként, summázva az eddigieket, két óriási hibát lehet elkövetni. Azt gondolom, ezt a kormánypártoknak meg kell fontolni. Az egyik az, ha nem számolunk a kockázatokkal, és letagadjuk a nehézségeket, a helyzet lehetséges romlását. Na most, ehhez kellene az a stratégiai szemlélet és valódi külpolitika, amiről beszéltem. Önök erre képtelenek. De ugyanekkora hiba, és ebbe önök még jobban belekóstoltak, hogyha politikai haszon reményében csak a hangulatot szítják, de valójában a megoldásért semmit nem tesznek, sőt még rontják is az ország helyzetét.(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)De most őszintén, mondják meg nekem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, mitől lett jobb a magyar embereknek azzal a plakátkampánnyal, amit csináltak! Mondják meg nekem! Álljanak föl, és mondják meg, hogy Magyarország mit profitált ebből a plakátkampányból! Mert én elmondom önöknek: semmit! Egy rakat közpénzt elköltöttek teljesen fölöslegesen, miközben az egészségügyre, az oktatásra nincs pénz ebben az országban, béremelésre nem hajlandók adni pénzt. Gyakorlatilag a fél ország a tönk szélén áll, és önök mire képesek? Plakátkampányokat használnak, teljesen erkölcstelen mondatokkal.Azt gondolom, és pártomnak az a véleménye, hogy szakmai, európai és hatékony megoldásra van szükség. Kérem, hagyják abba a színjátékot, és lássanak végre munkához. Elvégre önök kormányozzák ezt az országot, ne vigyenek már minket a tönk szélére, legyenek szívesek. (Kontrát Károly és Fodor Gábor tapsol. ‑ Szabó Timea közbeszól.)
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett utolsó mondatára reagáltam, mi valóban a feladatainkat végezzük. Engedjék meg, hogy itt a február 19. óta második menekültügyi vitanapon ráirányítsam a törvényjavaslatra is a figyelmet. A menekültügyi vitanap, ami most zajlik, úgy gondolom, a probléma fontosságát hangsúlyozza.Tisztelt Országgyűlés! Csak visszakanyarodva a törvényjavaslathoz, miért is fontos ez a javaslat? Mert a biztonságos harmadik ország meghatározásával megfordul majd a bizonyítási teher. Tehát ennek az a lényege, hogy a menekülteknek kell igazolniuk azt, hogy a magyar szabályok által biztonságosnak mondott állam a menedékkérő számára valamiért mégsem biztonságos. Ez a rész fontos, és azért kérjük mi ezt, azért nyilatkoztam a vita elején, hogy a kormány támogatja. Azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy ezt a javaslatot támogassa.Ami pedig Harangozó Tamás képviselő úr felszólítását illeti, sajnálnom, hogy nem hallgatják meg, nem vállalják az ellenzéki felelősséget, hiszen az ellenzéknek is van felelőssége ebben a kérdésben azzal, hogy jelen van a vitában, hogy elmondja a véleményét, érvel, próbál kompromisszumokat keresni. Sajnálom, hogy a szocialisták ezt nem teszik meg. Bezzeg, ha a határon túli magyarságról lenne szó, akkor itt ütnék a vasat, hogy szigorítsunk. Nyilván persze erről nem lehet szó. De most sajnálatos, hogy gyáván megfutamodnak a vita elől.Tehát Harangozó Tamásnak válaszolnám, ha itt lenne, így az Országgyűlés nyilvánosságának mondom el, hogy a menekültügyi őrizet intézményét alkalmazta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, és pontosan az Európai Unió tiltására vagy határozott fellépésére, mivel az volt az Unió álláspontja, hogy ezt szankcióként alkalmazzuk, és nem lehet ilyen gyakorisággal alkalmazni, ahogy a BÁH tette, kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Tehát még egyszer mondom, mi ezt az intézményt alkalmaztuk, de az uniós fellépés miatt ebből vissza kellett lépni, és kötelezettségszegési eljárás van jelenleg is folyamatban Magyarország ellen ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • FODOR GÁBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy amiről beszélünk itt a parlamentben, egy tényleg rendkívül súlyos probléma. Nagyon jó lenne, ha előítélet-mentesen tudnánk az egész kérdéshez viszonyulni, de láthatóan kevés az esély erre. Az előítélet-mentességet nemhogy szolgálta volna, ellenkezőleg, lényegében keresztülhúzta a kormánynak az a plakátkampánya, amely nagyon sok emberben felháborodást keltett, és folyamatosan halljuk a kormánypárti képviselőktől is, többektől, hogy az ő ízlésüknek, felfogásuknak sem felel meg. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezért szerintem komoly gondban vagyunk mindannyian, mert valóban, ahogy elhangzott itt kormánypárti oldalról, ellenzéki oldalról, közös lenne a felelősség a tekintetben, hogy próbáljunk erre az ügyre megoldást találni. De így elég nehéz. Nos, mi is, a liberálisok nevében szeretnénk hozzátenni ahhoz, hogy próbáljunk közös megoldást találni. De először néhány kérdést érdemes tisztába tenni. Hadd kezdjem azzal, képviselőtársaim, hogy szeretnék néhány idézetet mondani önöknek. Mondhatnám azt, hogy ez egy találós kérdés, érdemes kitalálni, hogy honnan származnak ezek az idézetek, melyik párt elképzeléséből, programjából. Mindenki törheti a fejét. Engedjék meg, hogy néhányat mondjak ezek közül, aztán természetesen a megoldást el fogom árulni.Nos, az első idézet úgy hangzik, hogy „A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása is segítheti.” (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) No, már vannak helyes megfejtők, úgy hallom. Másik idézet: „Nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal ‑ gazdasági céllal, hangsúlyoznám ‑, keresőtevékenység folytatására, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát.” Harmadik idézet: „Különös tekintettel a magyar munkaerő, egyes szektorokban foglalkoztatottak jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása.”Aztán másik idézet: „A külföldiekre vonatkozó beutazási és tartózkodási szabályok folyamatos felülvizsgálata és átalakítása szükséges az elkövetkezendőkben.” Aztán a következő idézet: „Vigyázni kell, szélsőséges csoportok nehogy saját céljaikra használják és visszaélhessenek a lakosság nem megfelelő tájékoztatásával, külföldiekkel szembeni elutasító magatartásból származó tömegjelenetekkel és tömegjelenségekkel.” És végül: „Harmadik országbeli állampolgárokkal szemben nyitott társadalom és kultúrák közötti párbeszéd kialakításának elősegítése a fontos számunkra.”Nos, ezek, ahogy itt már elhangzott egy helyes megfejtő részéről, valóban a 2013-as, a kormány által elfogadott stratégiából származnak; abból a stratégiából, amely migrációs stratégia címet visel. Nos, tehát ez az, amit a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormány 2013-ban elfogadott, majd elküldött nemzetközi fórumokhoz. Magyarországot úgy tartották számon egészen az elmúlt időszakig, hogy ehhez tartja magát.Nos, tisztelt képviselőtársaim, láthatóan ez is egyfajta pávatánc volt, ez az elfogadott stratégia, merthogy semmi nem valósult meg belőle. Pontosan az ellenkezőjét csinálja a kormánykoalíció. Lényegében minden ponttal szemben, amit most felolvastam és elmondtam, ezzel szembehelyezkedve egy egészen másfajta stratégiát visz. A nemzetközi fórumoknak benyújtott, majd Magyarország számára is előtte nyilvánossá tett stratégiát semmibe vette a kormány. És hát erről azért illett volna értesíteni a választóit, illett volna értesíteni a nagyközönséget is, hogy köszönő viszonyban nincs az általa elfogadott stratégiával az, amit csinál.Láthatóan nemcsak a saját stratégiáját nem ismeri a kormány, hanem bizonyos fontos tényeket sem, mert például Kósa Lajos képviselő úr, ugye, azt mondta, hogy az Európai Unió lényegében semmit nem ad a magyar menekültellátásra. Sajnálom, hogy nincs itt a teremben, mert szeretnék neki válaszolni erre a sajtóban megjelent kijelentésére. Rogán Antal pedig azt mondta, hogy szerinte minden menekültet be kellene zárni. Sajnálom, hogy ő sincs itt a teremben, mert neki is szeretnék erre válaszolni. És volt már szó itt a menekültügyi őrizet bevezetéséről is, többen is felvetették kormánypárti oldalról, a Jobbik oldaláról is. Röviden szeretnék majd ezzel foglalkozni.(11.10)Nézzük az első állítást, amit Kósa képviselő úr tett, nevezetesen, hogy az Európai Unió lényegében semmit nem ad a magyar menekültellátásra. Érdemes itt felidéznünk azt ebben a vitában is, hogy például a Mandiner számításai szerint Magyarországon a költségvetés által a menekültügyre fordított majdnem 4,1 milliárd forintból 3,5 milliárd forintot az Európai Unió áll ‑ tehát 3,5 milliárd forintot. Magyarország összesen 481 millió forintot költ erre a célra. Tehát szemben azzal, amit Kósa képviselő úr állít, az Európai Unió viseli a költségek többségét, a jelentős részét.Rogán képviselő úr kijelentésére is emlékszünk. Nem igaz, hogy minden menekültet be kellene zárni, hiszen a Magyarországra érkező menekülteknek közel 80 százaléka továbbáll szinte azonnal, lényegében egy napot se tölt Magyarországon, és egyébként, ha itt maradnának tartósan ‑ már egyébként az eddig itt maradók ellátására se alkalmas ez a rendszer, ami Magyarországon van ‑, végképp összeomlana a teljes rendszer, és egyébként sincs olyan emberiességi szempont, amely például a nyílt menekülttáborok helyett, mondjuk, őrizetbe vett emberek tömegeit jelentené a számunkra, vagy azt a kihívást tartalmazná, hogy ilyeneket kellene felállítanunk.Az idegenrendészeti őrizet kontra menekültügyi őrizet kérdéséről beszéltünk. Államtitkár úr is megszólalt előbb ebben az ügyben, mások is. Szeretném én magam is felhívni a figyelmet arra, amit ellenzéki képviselőtársaim is elmondtak, hogy menekültügyi őrizet van jelen pillanatban is hatályosan Magyarországon. Más kérdés, hogy Magyarország ezt néha alkalmazza, néha nem alkalmazza, pont az Európai Unió fellépése miatt. Nem egy bölcs dolog követelni valami olyasmit, ami annál is több, mint ami miatt az Európai Unió lényegében felhívta a figyelmünket arra, hogy ez nem egy helyes eljárás.Érdemes más tévhitekkel is foglalkozni, például azzal a kérdéssel, hogy le kell szögeznünk, hogy Magyarország egyébként továbbra sem bevándorlási célország azért sokak számára, hanem lényegében tranzitország. Persze, joggal mondhatják ezzel szemben a kormánypárti oldalról, hogy de hát fel kell készülnünk arra, hogy esetleg megváltozhatnak ezek a körülmények. Erre fel lehet készülni, de biztos, hogy nem ilyen módon, ami most zajlik és ami most történik a kormányoldalról. Majd erre szeretnék visszatérni.Egyébként érdemes leszögezni azt is vagy nem árt tudni, szemben azzal, ami az elfogadhatatlan és minősíthetetlen plakátkampány üzenetei közé tartozik, tehát érdemes azzal is tisztában lenni, hogy egyébként Magyarországon csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek a megélhetése biztosított, van munkája, jövedelme, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Tehát szemben megint csak azzal, amit sugallnak ezek a plakátok vagy amit kimondanak, szó sincs arról, hogy itt el kellene tartani ezeket a menekülteket, akik egyébként menekültstátust kapnak. Tudjuk, hogy a tavalyi évben közel 500 főről volt szó, tehát ez az a rettenetes nagy szám, amitől jelen pillanatban rettegünk. Tehát hangsúlyoznám, hogy a jelenlegi magyar szabályozás szerint is ezeknek az embereknek a letelepedése és a megélhetése megoldott kell hogy legyen.És az sem igaz, hogy a külföldiek, a potenciális bevándorlók, a letelepedési engedéllyel rendelkezők ne tartanák be a magyar jogszabályokat, hiszen egyébként például 2012-ben 4756 bűncselekményt követtek el külföldi állampolgárok, ebben az évben egyébként Magyarországon 472 ezer bűncselekményt követtek el. Tehát összesen a külföldiek által elkövetett bűncselekmény körülbelül 1 százaléka volt a magyarok által elkövetett bűncselekménynek, és ebből egyébként a külföldiek által elkövetett bűncselekménynek a döntő többségét, elsöprő többségét az a közel 43 millió külföldi követte el, aki átutazóban vagy tartósan turistaként érkezett ide Magyarországra. Ezeknek a javarésze ráadásul, tehát elsöprő többsége ezeknek a bűncselekményeknek valamelyik szomszédos ország polgára vagy Németország állampolgára volt. Tehát nem igaz az sem, hogy itt valami rettenetes bűnözői hullámtól kellene tartani.És az sem igaz, hogy a terroristaveszély is borzalmas és rettenetes. Hozzátenném, ezzel is foglalkozni kell, mert természetesen elképzelhető, sok minden elképzelhető, és figyelni kell a nemzetbiztonságnak is erre a kérdésre, tehát szó sincs arról, hogy ki kell zárni ezt a problémát. De a realitáshoz az is hozzátartozik, hogy egyébként a menedékkérelemhez kapcsolódó szigorú eljárásrendszer Európában pont hogy elriasztja egyébként a terroristákat, merthogy itt nyilvántartásba kell őket venni, láthatóvá és regisztrálttá válnak a menekültek ebben az eljárásban. Tehát egyáltalán a potenciális terroristáknak nem aza vágyálma, hogy valahol regisztrálják őket menekültként.Képviselőtársaim, beszéltek itt már az én ellenzéki képviselőtársaim arról, hogy azok az állítások sem igazak, hogy az úgynevezett gazdasági bevándorlók tennék ki a Magyarországra érkező menekültek többségét. Beszéltünk arról, hogy mi nem vagyunk célország, tehát nem beszélhetünk ilyen értelemben bevándorlókról, hanem menekültekről. Azt is látnunk kell, hogy változik az arány. Míg régebben Koszovóból jöttek elsősorban, és mi magunk is azt javasoltuk, hogy Szerbia, Koszovó, Németország, Ausztria, Magyarország együttműködésével kellene megoldást találni elsősorban Koszovóban erre a problémára, ma ez a helyzet változott, és tudjuk azt, hogy a mai adatok szerint például az elmúlt három hónapban Afganisztánból 6500 fő, Szíriából 4100 fő, Irakból 1500 fő érkezett menekültként Magyarországra, Koszovóból 968 fő. Tehát alapvetően megváltoztak az arányok. És igen, a politikai menekültek, a háború elől menekültek, az emberiességi szempontok, ahol fölmerülnek, az olyan helyzetből és olyan lehetetlen szituációból érkező menekültek száma növekedett meg jelentősen Magyarországon. Nem tekinthető biztonságos országnak egyébként Szerbia természetesen, úgyhogy mi az ilyen típusú kormányjavaslatokkal nem értünk egyet, hiszen ezzel kapcsolatban már az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2012 augusztusában tett jelentést, a Helsinki Bizottság is foglalkozott ezzel, és arra a következtetésre jutottak, amit mi is mondunk, hogy nem tekinthető Szerbia egyébként ilyen országnak.Mi ezért a Liberális Párt nevében javaslatokat tettünk pontosan az ellenkező irányba, mint amit a kormány most képvisel. Mi azt gondoljuk, hogy jó néhány szabályt emberiességi és humanitárius szempontból enyhíteni kellene a menekültekkel kapcsolatban, többek között a családegyesítésre, a kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, és azt gondoljuk, hogy Magyarországnak bölcsen és értelmesen kellene ehhez a kérdéshez hozzáállnia. Azért bölcsen és értelmesen, és kellene az európai uniós elvárásokhoz is igazodnia, mert például a kvótarendszer egy értelmes javaslat lehetne, amiről ma Európa is vitatkozik és amelyre van európai javaslat. Vannak olyan testületek, amelyek támogatják, vannak, amelyek elutasítják ezt a javaslatot jelen pillanatban. Szerintünk ez egy helyes javaslat lenne. Magyarországnak elsősorban arra kellene törekedni, hogy hogyan tud valóban választ találni erre a XXI. századi népvándorlásra, ami egy európai probléma. Nem mondhatjuk azt, hogy nem létezik ez a probléma. Tehát ez egy létező gond. Európa jelen formájában nem fogja tudni megoldani ezt a hatalmas menekülthullámot, hogyha valóban milliós számmal özönlik el Európát a kétségbeesett és szerencsétlen emberek. Tehát Európának kétségtelenül ki kell találnia azokat a mechanizmusokat, azokat a lépéseket, amelyek bizonyos tekintetben szigorításokat is jelenthetnek. De Magyarország nem teheti meg azt, hogy szemben az európai főáramlattal, ehhez képest a saját értékeinkkel, a humánus értékekkel, a történelmi hagyományainkkal szemben egy másfajta álláspontot, egy kirekesztő álláspontot foglalunk el. Több okból sem tehetjük meg. Azért sem, mert egyébként nem lenne bölcs, ha megint, sokadszorra és újfent az eleve rossz nemzetközi megítélésünket rontanánk ezzel a kérdéssel, ezzel a lépéssel, másfelől pedig nem tehetjük meg azért sem, mert, még egyszer hangsúlyoznám, a saját hagyományaink se ebbe az irányba predesztinálnak vagy löknek el minket. Többek között azért sem, mert látjuk azt, hogy akik a magyar történelemre hivatkoznak, azoknak érdemes Szent István intelmeit ilyenkor elővenni, aki az idegenekkel kapcsolatban befogadásra intett mindig, ő és utódai, akik ezeket komolyan vették, a magyar döntéshozókat. De mondjuk, akik a kereszténységben keresik a fogódzót, nekik érdemes Máté evangéliumához vagy Ferenc pápa kijelentéseihez kötődniük, akik szintén emberiességre szólítják fel mindenhol a világ döntéshozóit.Az, ami Magyarországon történik, és itt elsősorban a plakátkampányra gondolok, azt gondolom, hogy a kormány szégyene, mert az, hogy itt probléma van és erről értelmesen vitatkozzunk, nem szégyen. Abban lehet mindenkinek különböző álláspontja, és azért senkinek szégyellni magát nem kell, mert képvisel egy olyan álláspontot, amivel esetleg mások vitatkoznak. De az, hogy szerencsétlen emberekkel szemben hangulatot kelteni, indulatokra alapozni, egy olyan plakátkampányt megcsinálni, amelynek nyilvánvalóan még semmiféle olyan üzenete sincs, hogy azokhoz szólna, akik az érintettek lennének, hanem csak a magyar polgárok érzelmeit kívánja felkorbácsolni, tudjuk, hogy politikai okokból, ez elfogadhatatlan erkölcsileg is és politikailag is. Csak arra alkalmas, hogy az országot lejárassa. Ezért nyomatékosan kérjük a kormányt, hogy ezt azonnal fejezze be, változtassa meg az álláspontját, térjen vissza a 2013-as álláspontjához, amit a migrációs stratégiában képviselt, és egyébként pedig törekedjen arra, hogy közös európai megoldást találjunk erre az ügyre. Köszönöm a figyelmet.(11.20)
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fodor Gábor képviselő úr hozzászólásában azt mondta, hogy Magyarországon ebben az évben 472 ezer bűncselekményt követtek el. Ez a szám valótlan. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika alapján Magyarországon a 2015. január 1-jétől május 31-ig terjedő időszakban a rendőri szervek összesen 102 806 bűncselekményt regisztráltak, ami az előző évi adatokhoz képest, amely 118 815 volt, 13,5 százalékkal alacsonyabb. Csak a pontosság és a tisztelt Országgyűlés tájékoztatása kedvéért szerettem volna ezt elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden reagálnék néhány elhangzott kritikára vagy javaslatra. A kvótarendszerrel kapcsolatban szeretném mondani, hogy mindenkit óva intenék attól, hogy ezt támogassa. Ez a kvótarendszer azokban az országokban lehet előnyös, például Németország, Franciaország esetében, ahol most potenciális probléma, hiszen célország. Ők jól fognak vele járni, mi viszont kifejezetten rosszul. Az ne tévesszen meg senkit, hogy először x-száz főben határozzák meg, aztán 1100 főben, aztán nem tudni, hogy néhány hónap múlva (Németh Szilárd István: Hogy milyen lesz.) hogyan módosítanák. Tehát ez a kvótarendszer egy agyrém és nincs is összhangban a valósággal.Ami azt illeti, hogy a terroristákat riasztja a jelenlegi európai uniós szabályozás, ezt kifejezetten cáfolnám. A Nemzetbiztonsági bizottságban számos ülésen szó van arról, hogyan és miként szivárognak akár Európából a Közel-Keletre, akár fordítva, európai uniós tagállamokba terrorista céllal és terroristagyanús elemek, akik kifejezetten most már a menekültáradatot használják fel arra, hogy különböző sejtjeiket elhelyezzék ilyen-olyan tagállamokban. Egyelőre nem tudni, milyen céllal és milyen eredménnyel, de sajnos működik. Azért azt ne felejtsük el, hogy nincs hatóság és nincs olyan regisztráció, amely ki tudja zárni ezt, ha valaki mindenfajta dokumentum nélkül érkezik, és bemondás alapján regisztrálják. Semmilyen hatóság nem tudja lenyomozni, hogy az olaszországi partoknál egy csónakban dokumentumok nélkül érkezett tömegek valójában mely országból, milyen célzattal, milyen háttérrel, milyen körülmények közül érkeznek. Itt nem fogja senki eldönteni és nem is lehet senkinek eldönteni, hogy valójában terroristákról van-e szó vagy nem. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Muszáj volt két percet kérnem, mert ha a Nemzetbiztonsági bizottságra hivatkozunk, akkor, azt gondolom, nagyon akkurátusan kell eljárnunk. Úgy vettem észre, hogy a jobbikos felszólalás nem erről szólt. Ugyanis a legfontosabb, hogy világosan lássuk, mi tartozik a terrorizmus és mi a migráció körébe. A bizottságokban ezekről folyamatosan szó van, mint ahogy arról is, hogy egyes menekülthullámokban az érintettek, az emberek 40 százaléka gyermek és a hozzájuk kapcsolódó szülő, és köze nincs a terrorizmusnak ahhoz, hogy embereknek nincs ivóvize, nincs élelme, otthon veszélyben vannak és ezért el kell hagyniuk a lakhelyüket. A terrorizmusnak mint olyannak megváltozott a formája a XXI. századra, egy része interneten szerveződik. Azt gondolom, hogy nagyon nagy felelőtlenség az a fajta hangulatkeltés, amely arról szól, hogy a migránsokban terroristákat lássunk. Ezt a magam részéről nagyon határozottan vissza kell hogy utasítsam.Azt pedig egyáltalán nem tudom értelmezni, hogy a kvótarendszer nincs összhangban a valósággal. Nem tudom, pontosan mire gondolt a Jobbik, amikor ezt mondta. A valóság arról szól, hogy van egy probléma, amelyet meg kell oldanunk, és Magyarországon a kormánypártok hangulatkeltésre és az érzelmek felkorbácsolására játszanak ahelyett, hogy tárgyszerűen tudnánk erről a kérdésről beszélni. Nagyon kérek minden felelős politikai erőt arra, hogy ne szálljon fel erre a vonatra, hanem tényleg próbáljon meg a jogszabályok és az európai uniós közös gondolkodás alapján egy olyan helyzetet teremteni Magyarország számára, amelyben sikerrel tudjuk ezt az akadályt venni most és a következő évtizedekben is. Ugyanis egyvalami biztos: Magyarország ezt a helyzetet önmagában nem lesz képes kezelni, sem Orbán Viktor, sem más. Egy olyan miniszterelnökre és egy olyan kormánypártra vagy kormánypártokra van szükség, akik képesek Magyarország érdekeit érvényesíteni az európai térben. Jelenleg ez arról szólna, hogy megpróbálunk a dublini egyezmény felváltását szolgáló kvótarendszerről értelmesen beszélni európai honfitársainkkal. Ebben az irányban remélek elmozdulást a kormány részéről.
  • FODOR GÁBOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak az államtitkár úrnak szeretném említeni azt, amit már közben mondtam neki, hogy valószínűleg félreértette a felszólalásomat. Én 2012-es adatokról beszéltem, nem az idei évről. Azok az adatok, amelyeket az idei évvel kapcsolatban hoztam, a menekültekre vonatkoztak. Tehát még egyszer a 2012-es adatok, amelyek a Legfőbb Ügyészség és a Belügyminisztérium adatai: 2012-ben a pontos statisztikák szerint 472 236 bűncselekményt követtek el Magyarországon. Külföldi állampolgárok 4756 bűncselekményt követtek el. Ez körülbelül 1 százaléka az összes bűncselekménynek. Ezzel kapcsolatban a kimutatások arról is megemlékeznek, hogy miközben Magyarországra ebben az évben 43,5 millió látogató érkezett, ennyi külföldi fordult meg az országban menekültekkel és turistákkal együtt, a bűncselekmények elkövetőinek több mint 60 százaléka szomszédos ország és Németország állampolgára volt. Tehát nem igaz az állítás semmilyen körülmények között sem, hogy a bűnözés a menekültekkel kapcsolatban növekedne vagy radikálisan növekedne, kimutatható lenne. Szó sincs erről. Itt egészen más a helyzet Magyarországon. A statisztikák egyértelműen mutatják ezt a képet. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • SZABÓ TIMEA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hittem, hogy még van néhány kétperces felszólalás előttem. Rogán Antal gondolatával nyitnék, aki úgy kezdte a mondandóját, hogy megkérné az ellenzéket, a hagyományosan bevándorlóbarát politikájukat vagy hozzáállásukat gondolják meg. Én pedig arra szeretném kérni a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy a hagyományos gyűlöletkeltő és valótlanságokra épülő politikájukat gondolják át, és, ahogy már többször elhangzott kérésként, a valóságra, valódi számokra épülő értelmes vitát folytassunk le. Egyetértek azzal, hogy a menekültprobléma európai szinten létezik. Magyarországi szinten nem létezik ez a probléma, attól függetlenül, hogy valóban megemelkedett Magyarországon a menedékkérők száma. De az a helyzet, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ez a most benyújtott módosító javaslat nem fogja tudni orvosolni ezt a problémát. Ez a most benyújtott kormánypárti módosító javaslat nemcsak hogy rosszindulatú, de ráadásul ostoba és felesleges is. Az a helyzet ugyanis, hogy a genfi egyezmény és az európai uniós irányelvek értelmében is teljesen mindegy, hogy önök lezárják-e a határokat vagy sem, a magyar hatóságoknak egy előzetes vizsgálatot akkor is le kell folytatni annak érdekében, hogy kiderüljön, befogadható-e egy menedékjogi kérelem vagy nem. Pedig az indoklás szerint is az volt az egyik cél, hogy levegyék a magyar hatóságokról a terhet, hogy ne kelljen tovább a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak ezzel a menekültáradattal foglalkozni, csakhogy ez a törvényjavaslat pont ezt a célt nem fogja elérni. Tudjuk, ha egy menedékkérő megjelenik például a szerb határon, ahhoz, hogy vissza tudják küldeni a magyar határőrök, kapcsolatba kell hogy lépjen a magyar határőrökkel. Abban a pillanatban, hogy egy menedékkérő elmondja a magyar határőrnek, hogy ő egy menekült és védelmet kér, a magyar hatóságoknak le kell folytatni ezt az előzetes eljárást, nem tudják azzal a lendülettel visszaküldeni Szerbiába, még ha önök ezt is sugalmazzák. Ráadásul, a visszaküldés tilalmát szintén nemzetközi és európai uniós jogszabály is előírja. Az uniós jog szerint a visszaküldés tilalmát sérti az, aki olyan biztonságos harmadik országnak ad át embereket, amely őket nem biztonságos államba is kitoloncolhatja. (11.30)Bárhogyan is ítéljék meg önök tehát a szerbeket, ez önmagában már kizárja azt, hogy a nálunk menedékjogért folyamodókat nekik adják át. Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, önök a magyar bíróságokra is hatalmas terheket rónak ezzel a módosító javaslattal, hiszen a magyar bíróságok nehéz helyzetbe kerülnének azáltal, hogy szembe kellene nézniük azzal a dilemmával, hogy egy rendeletre vagy a menedékkérők által elmondottakra, illetve nemzetközi szervezet és hazai jogvédők tapasztalataira figyelemmel hozzák-e meg azt a döntést, amelynek egyébként egyéniesített, személyre szabott meghozatalát a törvény írja elő.Most az a helyzet, hogy ha megtörténik már ez az előzetes eljárás a magyar hatóságok által, akkor közel sem biztos, hogy vissza tudják már a toloncegyezmény alapján küldeni ezeket a menedékkérőket Szerbiába, mert ha egy-két nap alatt le is folyik ez az előzetes vizsgálat, a szerbek nem biztos, hogy onnantól kezdve el fogják ismerni, hogy az a menedékkérő tőlük érkezett, tehát ugyanúgy itt marad Magyarországon, hiszen nem fogják visszafogadni.Szerbiáról már több szó esett. Vejkey Imre és más kormánypárti képviselők is elmondták, hogy márpedig több uniós ország is biztonságos országnak tekinti Szerbiát. Pontosan tudjuk, ez is elhangzott már, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kimondta, hogy márpedig Szerbia nem biztonságos harmadik ország. 2012-ben a Kúria is azt mondta, hogy a bíróságoknak a döntések meghozatalánál figyelembe kell venni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a véleményét. Ráadásul korábban itt szintén kormánypárti képviselők, illetve a miniszterelnök is hivatkozott arra, hogy nemcsak Szerbia, de Görögország is biztonságos országnak tekinthető a menedékkérők számára. Tudjuk azt, hogy az Európai Unió Bírósága is, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága, tehát a strasbourgi bíróság is kimondta már több ízben azt, hogy Görögország sem tekinthető biztonságos országnak, hiszen nagy az esélye annak, hogy onnan visszaküldik a biztos halálba a menedékkérőket. Ezért egyébként Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország és több európai ország is felfüggesztette a Dublin II. egyezmény alkalmazását, például Görögországgal szemben.Amikor Szerbiáról beszélünk és biztonságos harmadik országról beszélünk, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy ha oda visszaküldünk embereket, akkor ott őket éri-e üldöztetés, illetve megfelelő menekülteljárásban részesülnek-e, illetve hogy visszaküldik-e őt esetleg egy veszélybe, a származási országába. Pontosan tudjuk, ez is elhangzott itt már többször, hogy sajnos Szerbiában nincsen működő menedékjogi eljárás. Az elmúlt hét évben Szerbia összesen 18 esetben adott ki menekültstátust. Tizennyolc! Ezt biztosan önök sem tartják akkor egy megfelelő menekültügyi eljárásnak, hiszen már csak a nagy számok törvénye alapján is ennél biztosan többen voltak jogosultak menedékjogra.Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Nagyon nagy veszélynek tartom azt, hogy önök összemossák itt a megélhetési bevándorlókat és a menekülteket. Attól, hogy valaki illegálisan lépi át az országhatárt, ő még nem lesz megélhetési bevándorló, attól még ‑ pontosan itt elhangzott korábban is ‑ lehet, sőt az esetek többségében most Magyarországon is nagy valószínűséggel a genfi egyezmény alapján is menekültstátusra jogosult, hiszen nincsenek megfelelő iratai, úti okmányai. És nemcsak azért ‑ ahogy önök feltételezik ‑, mert szándékosan megsemmisítik, hanem számos országban egyébként nem adnak ki úti okmányokat, pláne akkor, ha mondjuk ‑ ha már önök ilyen előszeretettel használják a politikai menekült kifejezést ‑ politikai okból üldözik őket, és nem kapnak útlevelet. Tehát ilyenkor meg kell nekik a saját származási országukból is szökniük.Elhangzott az is, és erre én is utaltam korábban, hogy az év első egyharmadában valóban volt egy koszovói hullám ide Magyarországra, azonban ez a belügyminiszter elmondása szerint is véget ért márciusban. Tudjuk azt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának statisztikái szerint, hogy most az ideérkező menedékkérők 90 százaléka valódi menekült. Képzeljék el, képviselőtársaim, azt a helyzetet, amikor most számos kollégám és civil szervezetek is ellátogattak menekülttáborokba, és ott olyan menedékkérőkkel beszélgettek, akik például elmondták, hogy Szíriában egy szír férfinak a hat gyermekét ölték most meg az Aszad-rezsim alatt. A hat gyermekét, és ő lett volna a következő. Ilyen emberekre mondják önök azt, hogy gazdasági bevándorló, és azért jött el az otthonából, mert itthon esetleg közmunkára fáj a foga? Hát, ne vicceljünk már, képviselőtársaim! Itt az emberek halál és kínzás elől menekülnek! Olyan emberekről van szó, akiknek a lányait, a feleségét megerőszakolták, megölték, megkínozták. Ezeknek az embereknek nemcsak a nemzetközi jog alapján és a hazai jogszabályok alapján kell védelmet biztosítanunk, hanem morális kötelességünk is, embertársi kötelességünk is.Nemrég beszélgettem egy török újságíróval, aki egy közel 2 milliós török városból származik, ahol elmondása szerint csak az ő városában 400 ezer menekült él. Kérdeztem tőle, hogy mit kezdenek ezekkel a menekültekkel. Azt mondta, hogy az egész város segít nekik. Megpróbálnak munkát adni, megpróbálnak élelmet biztosítani nekik, hiszen pontosan tudják, hogy háború elől menekülnek, tudják, hogy ők is emberek, és fel sem merül az, hogy mondjuk, Szíriából azért mennének át Törökországba, mert ott sokkal jobb élni, mint a saját hazájukban, ahol a családjuk van.Felmerült itt, tisztelt képviselőtársaim, az őrizet kérdése. Pontosan tudjuk azt, hogy Magyarországon elvileg nem lehet őrizetbe venni menedékkérőket, gyakorlatban igen. De egy kicsit tekintsünk el a jogszabályoktól, és térjünk vissza egy gondolat erejéig ezeknek a menedékkérőknek az esetére. Ha van egy család, akit kiirtottak, akit megkínoztak, akiknek egy részét megölték, és elmenekül a család maradék része egy másik országba, akkor tényleg önök azt gondolják, hogy egy 3 vagy 6 hónapos menekültőrizet fogja őket visszatartani vagy idegenrendészeti őrizet fogja visszatartani attól, hogy elmeneküljenek az országukból? Azt fogják mérlegelni, hogy most akkor vajon a halált válasszam vagy a 6 hónapos őrizetet? Persze, hogy ez nem fogja őket visszatartani, tehát itt nem ez a fő kérdés, hogy lehet vagy nem lehet, és hogy az Európai Unió most ilyen gonosz volt, mert betiltotta Magyarországon az idegenrendészeti őrizetet.Többször szóba került itt az, hogy honnan van pénz, illetve ki állja a menekültprobléma terheit Magyarországon. Pontosan tudjuk azt, hogy csak a tavalyi évben az ORFK határőrizetre közel 4 milliárd forintot kapott az Európai Uniótól, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közel 750 millió forintot kapott menekültügyi feladatok ellátására, és még egy 300 millió forintos összeg is érkezett egyéb menekültügyi célokra. Önök nem mondanak igazat, képviselőtársaim, amikor azt állítják, hogy ez a magyar adófizetők pénzéből van. Nem, ezt az Európai Uniótól kapjuk. És akkor nézzük meg ennek kapcsán, hogy tegyük fel, ha önök lezárják, nemcsak jogilag, hanem fizikailag is a határokat, és azt mondják, hogy nemzeti hatáskörbe kell utalni a menekültkérdést, akkor ki fogja fizetni. Ha az Európai Uniónak önök azt mondják, hogy ez tovább nem uniós kérdés, hanem magyar kérdés, akkor viszont valóban a magyarok fogják állni azt az 5 milliárd forintos cechet, amibe ez kerülne! Hiszen akkor az Európai Unió nem adna pénzt a külső határvédelemre, akkor a magyar kormánynak kellene ezt megoldania!És igen, elhangzott az is, hogy mondjuk, egy ilyen gyomorforgató és teljesen fölösleges plakátkampány helyett például akkor lehetne értelmes célokra is fordítani. Lehetne például arra fordítani az összeget, hogy valóban segítsük azokat az államokat, ahonnan a legtöbb menedékkérő érkezik. Segítsünk nemzetközi fejlesztésekkel, segítsünk abban, hogy még a háború kitörése előtt, vagy ha már megtörtént a háború és befejeződött jó esetben, akkor az újjáépítésre, a fejlesztésre szánjunk ilyen összegeket.Ha önök lezárják a szerb határokat, akár jogilag, akár fizikailag, azzal semmit nem fognak elérni. Pontosan tudjuk azt, hogy amikor Izraelben felhúzták a 9 méteres betonfalat, akkor a menedékkérők alagutat ástak alatta, és átjutottak. Törökországban lebontották a kerítést. Ezek az emberek, akik a halál és a kínzás elől menekülnek, nem fognak megállni egy drótkerítés miatt. Nem fogja tudni az megállítani őket!(11.40)Szóba került itt Ausztria és Németország is. Önök azzal riogatnak, hogy hány embert fognak visszaküldeni Ausztriából és Németországból. Csak a tavalyi évben a Dublin II. egyezmény szerint Németországból 2 ezer embert, menedékkérőt kellett volna visszaküldeni Magyarországra eljárásra, ehhez képest Németország 40 embert küldött vissza. Tehát szó sincs arról, hogy tömegével visszaküldenék, mert Németország is úgy gondolja, hogy itthon a magyar eljárás nem lenne megfelelő ezeknek a menedékkérőknek. Kérdésként felmerül az, hogy ha önök annyira rettegnek a menedékkérőktől, akkor miért söprik le mindenfajta megfontolás nélkül a készülőben lévő európai kvótaegyezményt. Talán meg kellene hallgatni, hogy mi készül ott, hiszen Magyarország számára ez valószínűleg sokkal kedvezőbb lenne, mint a mostani helyzet. Olaszországgal kapcsolatban annyit: ugye, tudják önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy Olaszország nemhogy visszaküldené a menedékkérőket, hanem a kormány saját maga állami finanszírozásból hozta létre a Mare Nostrum nevű flottát, amelyik menedékkérők ezreit mentette ki az Adriai-tengerből. Az Orbán-kormányon és önökön kívül senkinek, egyetlen uniós kormánynak sem fordult meg a fejében az, hogy annak, aki valóban menekültstátusra jogosult, aki a halál elől menekül, ne kelljen segítenie. Tisztelt Képviselőtársaim! A megoldás nem a gyűlöletkeltés, hanem az, hogy betartjuk a nemzetközi és a hazai jogszabályokat, és megpróbálunk segíteni azokon az országokon is, ahol a probléma forrása fakad. Emberi jogi és morális kötelességünk is segíteni azoknak, akik rászorulnak, és segíteni Európa más országainak is a tehermegosztásban. Köszönöm.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok fontos kérdésről kell még szót ejtenünk a vita során, de az imént elhangzott ultraszélsőséges gondolatokra muszáj reagálni pár mondat erejéig. Azt látjuk, hogy az az elképesztő és teljes körű általánosítás, ami egyes liberális erőket jellemez a menedékkérőket vagy bevándorlókat illetően, valami egészen arcpirító. A Jobbik már sokszor hangsúlyozta, hogy aki valódi üldöztetés elől érkezik Magyarországra, valóban üldözött, akár vallási, akár politikai okokból, annak segítő kezet kell nyújtanunk. Az az elképesztő általánosítás viszont, hogy minden menedékkérő valódi üldöztetés elől érkező személy lenne, egészen megdöbbentő. A helyzet nem ez, a helyzet ehhez képest egészen komplex. Egyáltalán nem egy homogén masszáról beszélünk. Arra kérek mindenkit, hogy ezeket a szélsőséges általánosításokat valamilyen úton-módon szorítsa háttérbe, és próbáljon meg a valósággal találkozni. Mi, jobbikosok ezt oly módon is megtettük, hogy az ásotthalmi mezőőrséghez beálltunk önkéntes munkára, és amellett, hogy a helyi erőkkel nagyon sokat beszélgettünk, természetesen a migránsokkal is váltottunk szót, akik egyáltalán nem csinálnak titkot abból, hogy milyen szándékkal, honnan érkeztek. És bizony itt egy nagyon heterogén csoportosulásról van szó. Nem lehet leegyszerűsíteni ezt a kérdést olyan 1.0-s verzióra, hogy mindenki üldözött, a halál elől menekül, semmilyen más választása nem volt, ezért Magyarországnak kutya kötelessége segíteni rajta. A helyzet az, hogy végig kell gondolnunk egy távolabbi dimenzióban is ezt a kérdéskört. Ha csak Nigéria esetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy egy 166 milliós népességű ország, amelynek lakossága az évszázad közepére a becslések szerint meghaladja majd a 400 milliót. Ugyanez igaz Fekete-Afrika más régióira is. S mi lesz, ha egy több száz milliós népesedési növekménynek csak a 10 százaléka elindul? Márpedig elindul! Ez már a Mad Max világát idéző folyamat és jelenségsorozat. Egyszerűen, mert nem lesz mit enni és inni, ezek a szerencsétlen emberek el fognak indulni Európa felé, egy részük biztosan. Elképesztően nehéz sorban élnek, és elképesztő körülmények között, amit mi, jobbikosok sem kívánnánk senkinek. Az sem várható el ugyanakkor, hogy Magyarország a magyar adófizetők pénzéből és költségvetési forrásokból ezen válságövezetekben a problémamegoldást közvetlenül támogassa akár fejlesztési programokkal, akár más módon. Mi azt tudjuk támogatni, hogy bírjuk rá azokat a nagyhatalmi tömböket ‑ már amennyire Magyarországnak van beleszólása ezekbe a kérdésekbe ‑, hogy az általuk okozott válságok hatásait csillapítsák, szüntessék meg a válsággócokat. Éppen azok az európai uniós vezető tagállamok, vagy az Amerikai Egyesült Államok járnak élen ezen konfliktusok szításában, akik érdemben oda tudnának hatni a csillapítás tekintetében is. Felmerül a kérdés, ha ilyen tömegekben jelennek meg menekültek, migránsok, és segítő kezet akar nyújtani nekik egy-két liberális erő, mégis milyen módon képzeli ezt el. Hiszen ha visszatoloncolnak ide embereket, azt mondják, hogy utána nem lehet Szerbia felé közvetíteni őket, Szerbia irányába nem lehet visszatoloncolni senkit, mert nem minősítik biztonságos országnak, akkor mi vár ezekre az emberekre? Egy hosszú távú magyarországi tartózkodás? Adott esetben letelepítés, ahogy egyes liberális úgymond szakértők ezt felvezették a korábbiakban? Egészen elképesztő ötletek széles skálájával találkozhattunk. Elhangzott itt olyan, hogy bérlakást kellene Budapesten biztosítani migránsoknak, elhangzott olyan, hogy mennyi idő után és milyen körülmények között kaphatnának szavazati jogot. Tehát rémisztő ötletek hangzottak el. S egész egyszerűen azt is látni kell, hogy a Jobbikot nem lehet bármifajta kirekesztéssel vádolni. Pont ezen a héten szombaton Balassagyarmaton az ottani menekültszálló körzetében, ahol - hozzá­teszem ‑ 200 méteren belül iskola és templom is található, tehát a polgári lakossággal való kontaktus nemcsak hogy állandó, de bizony feszültséget is szül, jobbikos kezdeményezésre egy olyan városszépítő napra kerül sor, ahol a több nyelven kitett hirdetőtáblákon a helyi jobbikos aktivisták kérik az ott tartózkodó migránsokat is arra, hogy vegyenek részt az átmenetileg közös élőhely megszépítésében, csinosításában. Lehet bizonyítani a társadalmi együttélésre való hajlandóságot, természetesen önkéntes alapon, tehát ellenszolgáltatás nem jár az ilyen munkáért. Szombaton majd kiderül, hogy azok közül, akik egy része egyébként megkergette az ott futó magyar hölgyet, sportolás közben vegzálták, egy más részük pedig nyilván becsületes állampolgár, mekkora hajlandóságot mutatnak azt illetően, hogy ha már átmenetileg ez az otthonuk, akkor azt tegyék élhetőbbé és járuljanak hozzá a közösség gyarapodásához. Dobrocsi Lénárd helyi képviselőnk és a megyei vezetőink ezt nem kampányszerűen, hanem régóta előkészítve és egy tisztességes felajánlás módján ki fogják eszközölni, és a hét vége folyamán ki fog derülni, hogy milyen hajlandóság mutatkozik itt a közös ügyek intézésére. Hozzá kell tennünk azt is, ha arról beszélünk, hogy Magyarország célország státusa nem mutatható ki, ezzel jelen pillanatban egyetértek. Magyarország most tranzitország, maradjon is így, de a helyzet az, hogy a tranzitország és a célország státus közötti váltás adott esetben egy néhány éves folyamat eredménye is lehet. Ne várjuk meg azt, amíg célország leszünk! A kvótával kapcsolatban pontosan ez a problémánk. Az európai központokban, boszorkánykonyhákban kifőzött kvóta, ez az orwelli rémálom, ami 300-zal indult, aztán 1100 lett, a vége pedig lehet 10, 20 vagy 40 ezer is, attól függően, hogy hány migráns érkezik Európába, pontosan a 300 ideküldött migráns esetében is 300-zal több a kelleténél ‑ a nullánál ugyanis több. A helyzet az, hogy egy ilyen kvótarendszer nem küszöbölheti ki hosszú távon azt, hogy a határainkon keresztül további ezrek, tízezrek érkezzenek. Ez nem egy cserealap, ez nem azt jelenti, hogy akkor Magyarországnak hermetikusan lezárják a határait és nem érkezik több illegális migráns, csak a Brüsszelből idevezényelt 300 vagy 1100 személy. Akikkel aztán mi lesz? Le szeretnék telepíteni őket? Mi meg nem szeretnénk letelepíteni senkit. Mi azt szeretnénk, ha a magyarországi népességfogyást meg tudnánk állítani, először lassítani, aztán gyarapodásba fordítani át, és mi magunk lennénk azok, akik a történelmi Magyarországot be tudnánk népesíteni, hiszen jelen pillanatban a kiüresedő falvak, a kiüresedő vidék egy olyan szívóhatást, vákuumhatást fejt ki, aminek hosszú távon biztosan az lenne az eredménye, hogy valaki megcélozza ezeket a kiüresedő területeket, főleg ha itt egy népesedési vákuum, máshol pedig egy népesedési többlet tapasztalható. Ezt megelőzendő a Jobbik egyértelműen olyan gazdasági és politikai klíma kimunkálására törekszik, hogy senkinek ne kelljen elmenni ebből az országból, mindenki meg tudjon itt maradni, aki itt szeretne gyermeket vállalni, és mi népesítsük be a magyar vidéket. A kivándorlás és a bevándorlás ilyen dimenzióban történő összevetése természetesen egy helytálló vitaalap, tehát lehet érdemi vitát folytatni arról, hogy milyen bűnök, milyen mulasztások vezettek ahhoz, hogy több százezer ember a lábával szavazott, elment ebből az országból, jellemzően a kényszer és nem a kalandvágy okán. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek a magyar emberek általában becsületes, dolgos, munkát végző személyek, akik a nyugat-európai munkaerőpiacon találják meg a számításukat. Az ideérkező migránsok nagy tömegéről viszont igen nehezen feltételezhető, és nem is bizonyítható az, hogy a munkaerőpiacot célozzák meg. Az ő céljuk elsősorban a szociális rendszer. (11.50)Nagyon sajnálom, hogy végül is reagáló gondolatainkat már azok a liberális felszólalók nemigen hallják, akik itt igen komoly kritikát fogalmaztak meg, hiszen az ő reakcióik talán egy termékeny vitafolytatáshoz vezetnének. Amikor ugyanis azt mondták például, hogy a határőrizetre fordított összegek jó részét az EU-tól kapjuk, leplezzük már le ennek a visszásságát! Az EU-tól Magyarország nem kap semmit! Egy büdös fillért nem kapunk az EU-tól. A jobbikos szakértők szerint az EU-tagság legalábbis esélyes, hogy ráfizetéses, de mindenképp kellene egy olyan EU-mérleg, amely rendszerbe veszi a multi­hálózatok által innen kiszívott, kiszivattyúzott, ezermilliárdos nagyságrendű pénztömeget, és azt a veszteséget, amivel a tagság jár, és persze számszerűsíteni kell a tagság előnyeit. De azt feltételezni és mondani, hogy mi az EU-tól kapunk jószolgálati alapon pénzeket, ez egész egyszerűen blőd és nem igaz. Magyarországnak befizetési kötelezettségei is vannak, Magyarországnak kárai is vannak az Unió kapcsán. Tehát az, hogy a tagok pénzéből visszaosztanak ilyen-olyan célokra, ne jelentse azt, mert nem azt jelenti, hogy Magyarország egy fillért is kapna bárhonnan! A mai világ, főleg ez a globalizált fémdoboz nem arról szól, hogy jószolgálati alapon nekünk bárki is segítsen ‑ saját magunkon kell segíteni!Az a feltételezés pedig, hogy az egyébként szerintem is elhibázott plakátkampány forrásait vagy hasonló forrásokat a válsággócokba, mondjuk, az amerikai háborúk által okozott válsággócokba csoportosítsuk közvetlenül, és majd mi, magyarok az adófizetők pénzéből segítsünk az ottani válságot felszámolni, egészen megmosolyogtató. Nyilvánvaló módon ez az Európai Unió centrális országainak feladata lenne, az Amerikai Egyesült Államok feladata lenne; a magyarországi felelős politikai szereplőknek pedig álláspontom szerint nem az lenne a dolga, hogy migránsok számára kiutalt bérlakásokról beszéljenek, tüntetéseket szervezzenek azért, mert állítólag kényelmetlen a tévészoba a debreceni menekültszállón. Egészen elképesztő, hogy mennyire képtelenné váltak bizonyos politikai csoportosulások a magyar nemzeti önvédelem felismerésére!Jelen pillanatban arról van szó, hogy a határainkat érintő áradat csitulása nem várható. Szíriában, Líbiában, máshol is milliószámban találhatók olyan személyek, akik sajnálatos körülmények között, elképesztő körülmények között arra várnak, hogy megcélozhassák Európát. Amíg az egyik legnépszerűbb útvonal Magyarországon keresztül vezet, kutya kötelességünk mindent megtenni a visszafordíthatóság érdekében, az önálló határőrség felállítása érdekében ‑ ahol folyamatos vita áll fenn a Jobbik és a Fidesz között ‑, végül pedig az ügyben, hogy a nyitott menekültszállók legyenek zártak.Csak Debrecenben 2013-ból a helyi aktivisták tudnak olyan egyhetes periódust felmutatni, ahol 36 bűncselekményt, illetve szabálysértést követtek el a tábor lakói, szinte kizárólag a polgári lakosság kárára; mindamellett, hogy jegyezzük meg a hitelesség kedvéért, hogy a legtöbb bűncselekményt egymás kárára követik el a szállók lakói. De az, hogy a polgári lakosságot vegzatúra éri ‑ és nemcsak arról beszélünk, hogy lelopkodták adott esetben a ruhát a szárítókötélről, hanem itt megkéseltek magyar embert! Kifosztottak magyar embereket, és bizony olyan bűnelkövetési elemek kerültek felszínre Debrecenben is, amelyek mentén nem volt véletlen, hogy a lakosság több ezer tiltakozó aláírást foganatosított. Nem a jókedvéből tette ezt. Balassagyarmaton enyhébb formában, de hasonló visszásságok érzékelhetők. Éppen ezért Orbán Viktor kijelentése, miszerint a debreceni szállót bezárják, igenis számon kérhető, konkrétumokat szeretnénk ez ügyben hallani, és egész egyszerűen ez annak érdekében történik, hogy a polgári lakosságot meg kell védeni bizonyosfajta jelenségektől. Szegeden pedig egészen elképesztő a helyzet. Ott a múlt hét végén csúcsosodott az áradat a mostani, egy-két hónapos periódust illetően, és az látszik, hogy miközben már a városi legenda szerint a helyi szemétszállító kisiparosok is komoly forgalmat bonyolítanak le a migránsok által, megjelentek egészen elképesztő dolgok; az elhagyott ruhadarabok ugyanis ‑ egyfajta másodlagos piac kialakításával - meg­jelentek szó szerint a helyi piacon, és a lakosság számára kínálják őket eladásra, komoly közegészségügyi kockázatnak kitéve saját magukat is.Éppen ezért látható, hogy rendszerszinten minden érintett területen felmerülnek ezek a problémák. Nem lehet most már arra alapozni, hogy Szerbia napi 30 menekültet visszafogadna, és akkor ez majd hosszú távon megoldja a problémát. Nem oldja meg. Hosszú távon viszont el kell mondanunk: nagyon jó lenne, ha Magyarország is rendelkezne egyfajta B-tervvel arra az esetre, ha az európai uniós diktátumokkal szemben elégtelen lenne az a megkésett kormányzati cselekvéspróba, ami most előttünk áll. De biztos, hogy hosszú távon a megoldást csak az jelentheti, ha születik elegendő magyar gyermek; ha a népességfogyás és a kivándorlás is megáll; ha magyar emberek népesítik be a magyar vidéket, és aztán fel sem merülhet, hogy kvóta alapján, adott esetben a későbbiekben több tízezer embert telepítsenek le Magyarországon. Volt már ilyen a történelemben, szinte egyszer sem jártunk jól vele az utóbbi évszázadokban. Elmondható tehát, hogy Magyarországon a saját reprodukció helyreállítása és a legszigorúbb rendvédelmi eszközök igénybevétele vezethet csak a megoldáshoz; amellett, hogy lábjegyzetként mindig tartsuk ott, hogy a valódi üldöztetés elől érkezőket segíteni kell, segítő kezet kell feléjük nyújtani, de nem letelepíteni őket, és nem életvitelszerűen itt-tartózkodásra ösztönözni, hanem segíteni. A különbség a kettő között hatalmas. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként Z. Kárpát képviselőtársamra szeretnék néhány dologban reagálni. Azt mondja a Jobbik is, hogy minden menekültnek, minden üldöztetés elől menekülőnek segítő kezet kell nyújtani. Igen ám, csakhogy az a törvényjavaslat, amit a Fidesz benyújtott és amit a Jobbik is támogat, annak alapján egyetlen menekültnek sem fogunk tudni segítő kezet nyújtani. Egyszerűen arról van szó, hogy onnantól kezdve, hogy Szerbiát egy tollvonással a magyar kormány kinevezi biztonságos harmadik országnak, gyakorlatilag nem lesz mód arra, hogy azokat, akik egyébként a mesterségesen kreált háborús övezetekből errefelé tartanak ‑ egész egyszerűen a fizikai fennmaradásuk miatt, magyarul menekültek a szó nemzetközi jogi értelmében ‑, ezeket az embereket sem fogja Magyarország befogadni. Ez ezt jelenti. Nem lehet egyszerre kétfélét beszélni! Nem lehet egyfelől támogatni egy olyan javaslatot, ami Szerbiát, a déli határunkat biztonságos harmadik országnak tekinti, másfelől pedig azt mondani, hogy mi természetesen minden menekültet, aki a szó nemzetközi jogi értelmében oltalomra vár, oltalomra jogosult, befogadunk. Ha ezt a javaslatot megszavazza a parlament, az azt jelenti, hogy Magyarország senkinek nem fog segítő kezet nyújtani. Ez ezt jelenti. Onnantól kezdve, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország, onnantól kezdve mindenkit (Boldog István bólint.) ‑ Boldog képviselőtársam is bólogat ‑, mindenkit, aki akár Szíriából vagy más háborús övezetekből érkezik ide, vissza kell zsuppolni Szerbiába.A másik. Csak az adatok kedvéért azzal kapcsolatban, amit itt az imént Z. Kárpát Dániel elmondott. 2014-ben az Európai Uniótól 456 milliót kaptunk menekültügyi feladatok ellátására, 385 milliót a migránsok visszaküldésére, és 4 milliárd 310 milliót határőrizetre, tehát egész egyszerűen a tények azt mutatják, hogy igenis egy költségvetési évben az európai uniós forrásokból komoly eszközökhöz jutott Magyarország.És még valamit: Z. Kárpát Dániel azt is mondja ‑ remélem, pontosan fogom idézni ‑, hogy egy globális fémdobozban vagyunk. Azt hiszem, ez a kifejezés hangzott el. Csak az a probléma, hogy miután egy globális fémdobozban vagyunk, éppen ezért van Magyarországnak is felelőssége azért, ami a világban történik.És pontosan ezért nem lehet azt csinálni, hogy egyfelől a kormány jajveszékel, hogy mekkora veszély fenyegeti az országot, másfelől pedig a magyar kormány, a magyar hatalom asszisztál ahhoz a háborús politikához, ami egyébként előidézi a menekültkrízist. Ezt is világosan ki kell tenni az asztalra.Nem lehet az, hogy egyfelől a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője ‑ egyébként helyesen ‑ hivatkozik arra, hogy maga a menekültkrízis közvetlen következménye globális problémáknak, másfelől pedig a magyar kormány csatlakozik ahhoz a háborús politikához, illetve 2003 óta folyamatosan ‑ 2003 óta? ‑, gyakorlatilag 25 éve a mindenkori magyar külpolitika kritikátlanul csatlakozik egy háborús politikához. Ez nem működik. Ez nem működik.Szembe kell nézni azzal, hogy ami ma Líbiában, a Közel-Keleten, Közép-Keleten történik, azzal szoros összefüggésben van a menekültkrízis elmélyülése. És szembe kell nézni azzal, hogy abban, ami úgymond arab tavasz címén zajlott az elmúlt években a mediterrán térségben, mennyire van a NATO-nak, illetve az Európai Uniónak felelőssége és ebben Magyarországnak is felelőssége.Ha igaz az, amit Z. Kárpát Dániel elmond a globális fémdobozról, akkor viszont azt is látnunk kell, hogy van magyar felelősség abban, hogy a világban mi zajlik. És éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy miközben van felelősségünk, és minket is sújt a menekültkrízis, közben Magyarország elhárítja a felelősséget, és a nemzetközi fejlesztési forrásokat elapasztja.(12.00)Én erre vártam volna a vitában reagálást a magyar kormány képviselőjétől, hogy akkor, amikor világosan látják azt, hogy milyen veszélyeknek teszi ki Magyarországot is az az irány, amit ma látunk a világban, akkor a nemzetközi fejlesztési forrásokat miért apasztják el. Nagyon pontosan látta Harrach Péter frakcióvezető úr, hogy a gyökérproblémákat kell kezelni, és olyan megoldásokat kell találni, ami lehetővé teszi, hogy az emberek a saját szülőföldjükön boldogulni tudjanak. De ehhez Magyarországnak is szerepet kell vállalni. Az, hogy nyomorúság van ma, nyomorúság és háborúság van ma Afrika és Ázsia számos területén, ebben bizony Magyarországnak is van felelőssége. Tehát itt nem pusztán humanitárius segítségnyújtásról van szó, hanem ha igaz a globális fémdoboz hasonlat, akkor viszont arról van szó, kedves Z. Kárpát képviselőtársam, akkor nem lehet mutogatni, hogy először itthon, mert a globális fémdoboz azt jelenti, hogy azok a problémák, ezt nevezhetjük egyébként pillangóhatásnak is, mondjuk, zöldnyelven, hogy azok a problémák, amik távoli területeken történnek, azok közvetlen kihatással vannak arra, ami Magyarországon történik. A vita ott van köztünk, hogy nem lehet sorrendezni, hogy először itt oldjuk meg, és aztán majd ráérünk azzal foglalkozni, hogy mi történik távoli területeken, mert egész egyszerűen a globális valóság más. Ezért kell Magyarországnak saját nemzetközi fejlesztési politikával, saját nemzetközi fejlesztési forrásokkal rendelkeznie, ezért kell a kalmárkodás helyett egy felelős magyar külpolitika, ezért kell kezdeményezőleg föllépnünk az Európai Unión belül, hogy legyen egy fokozottabb belbiztonsági, terrorellenes és bevándorláspolitikai együttműködés az Európai Unión belül, és éppen ezért kell Magyarországnak a sarkára állnia és nem támogatnia a különböző újimperialista vagy háborús politikákat szerte a világon. Erről van szó. Ezek a kérdések szorosan összefüggenek. Pusztán Magyarországnak bedugnia a fejét a homokba, és azt mondani, hogy holnaptól lezárjuk a határokat, túl azon, hogy embertelen így, ebben a formájában, ráadásul nem vesz tudomást arról, hogy önmagában, ha Magyarország önállóan cselekszik határőrizet, bevándorláspolitika területén, egész egyszerűen nem fogja tartani a saját határait. Tessék megnézni, hogy egy nálunk nagyobb ország, Spanyolország is milyen problémákkal néz szembe! Egyszer föl kell tenni a kérdést azzal kapcsolatban is, hogy miért pont most kulminál ez a menekültkrízis Európa határainál. Ki a felelős azért, hogy úgy omlik össze egyébként a líbiai állam vagy a szíriai állam, hogy közben nincsen semmiféle terv arra, hogy utána hogy fog ott egy olyan új, erős államszervezet kiépülni, amelyik megélhetést tud biztosítani az ott élő embereknek, és nem utolsósorban Európát is meg tudja óvni egy ilyen krízistől? Ezeket a kérdéseket is fel kell tennie a felelős magyar kormánynak és a felelős magyar külpolitikának.Amikor Z. Kárpát képviselő úr arról beszél, hogy itt egyesek miféle pluszforrásokat akarnak a menekültügy terén, pontosan arról van szó, hogy ha azt a politikát folytatjuk, hogy bedugjuk a fejünket a homokba, de közben természetesen némileg képmutató módon azt is mondjuk, hogy persze minden üldözöttet várunk, megint csak ez a két dolog együtt nem megy. Hát akkor azt kell mondani, Mirkóczki képviselőtársam, hogy nem várunk. (Mirkóczki Ádám: Nem ezt mondtam!) Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy az, aki üldözött, annak segítő kezet nyújtunk. (Z. Kárpát Dániel: …várjuk, nyújtunk kezet.) Így van. Na de, ha segítő kezet nyújtunk, akkor bizony ahhoz is kell forrás, hogy ezek az emberek, akik a segítő kezet elfogadják, ezek az emberek például azokat a segítségeket megkapják, hogy a befogadó közegbe integrálódni tudjanak. Ma ezeket a segítségeket azok, akik akár a debreceni vagy más táborokban élnek, nem kapják meg. Arra gondolok, hogy a magyar nyelvet sajátítsák el… (Z. Kárpát Dániel: Isten őrizz!) Hát, ha Isten őrizz, Z. Kárpát képviselő úr, akkor abból még nagyobb probléma fog keletkezni, ez a nagy helyzet. Tehát összegezve: én azt gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal Magyarország nem old meg semmit. Nem csak hogy az alapvető humanitárius elvekkel és a genfi konvencióval megy szembe Magyarország; ráadásul elhárítja magától azt a globális felelősséget, ami bizony Magyarországot is terheli. Azt kell látni, hogy a kivándorlás és a bevándorlás problémája azért is jelentkezik egyszerre, mert az egyensúlytalanságoknak egyszerre elszenvedője Magyarország. Tehát ezért van az, hogy Magyarországról a fiatalok útra kelnek, mert az alkotóképességüket nem tudják itt kiteljesíteni, mert nem tudnak itt annyi bért keresni, ami egyébként a tisztes megélhetéshez elegendő, de ugyanakkor Magyarország mint az Európai Unió, a fejlett világ részese, okozója is ezeknek a globális egyensúlytalanságoknak. Ezt észre kell végre vennünk a saját magunk érdekében.Azt is látnunk kell, hogy nem az emberek szabad mozgása, sokkal inkább a tőke szabad mozgása az, ami ezeket a válságokat újra és újra előteremti a világban. Azt kell megnézni, hogy bármennyire is nem ide tartozónak látszik első hallásra, addig, amíg például a spekulatív tőkemozgásokat nem fékezzük meg, a globális egyensúlytalanságok növekedni fognak, és ennek a terhét Magyarország is viselni fogja, akár bedugja a fejét a homokba, akár nem. Köszönöm szépen.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök, hogy a globális rideg-hideg fémdoboz rögvalóságáról tudunk egy kis filozófiai eszmecserét folytatni. Szeretnék egy-két kiábrándító alapvetést leszögezni a Jobbik nevében az LMP-nek címezve.Amikor Afrika segélyezéséről és fejlesztési programjairól beszélnek, a Jobbik egyértelmű sorrendet állít fel. A Jobbik hazai dolgainkat szeretné elsősorban rendezni, aztán, ha marad erőforrása és kapacitása, szívesen segít mindenki másnak, de nyilvánvaló módon erre reális lehetőség a közeljövőben nem mutatkozik.Azt is látnunk kell, hogy a határőrizet visszaállítása, amit Schiffer képviselőtársam megemlített, nem arra lenne jó, hogy minden menekültet, minden menedékkérőt visszadobjunk a határról, hanem önmagában, ha nem az lenne a hír a nagyvilágban, hogy Magyarországon keresztül a legkönnyebb két lábon bemasírozni az Európai Unió területén belülre, talán nem mi lennénk az egyik legnépszerűbb útvonal. Tehát már egy súlypontáthelyezéssel is Magyarország számára hatalmas könnyítéseket lehetne elérni.De amit leginkább szerettem volna tisztázni, az az, hogy mi, jobbikosok valóban segítő kezet nyújtanánk mindenkinek, aki valódi üldöztetés elől érkezik. De Isten őrizz, hogy ez magyarnyelv-oktatásba torkolljon, Isten őrizz, hogy ez letelepítési szándékba torkolljon! Mi nem akarunk Magyarországon letelepíteni senkit, mi azt szeretnénk, hogy a magyar reprodukció erejének a helyreállításával mi magunk népesíthessük be a saját hazánkat, a multikulturális modell tökéletesen, teljes egészében megbukott. Nem célunk tehát az, hogy hosszú távra bárkit is letelepítsünk, nem is lehet épeszű cél az álláspontunk szerint. A segítő kéz tehát nem összekeverendő azzal, hogy szociális bérlakást, szavazati jogot és ingyenes nyelvoktatást biztosítsunk menekültek, migránsok vagy bevándorlók számára. Nem tartozik ez az eszközrendszerünkbe. Emberiességi kötelességünk segíteni, segítő kezet nyújtani, de egy bizonyos határig, nem életvitelszerűen, nem hosszú távra, nem letelepítve, hiszen van egy saját hazánk, és mi szeretnénk ezt megőrizni a magyarság számára. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyrészt Z. Kárpát képviselő úrnak mondanám, hogy én szavazati jogról nem beszéltem. (Z. Kárpát Dániel: Tudom.) Én arról beszéltem, hogy ha segítő kezet nyújtunk, a saját jól felfogott érdekünk is, hogy ezek az emberek, akik elfogadják a kinyújtott kezet, ezek ‑ hogy mondjam ‑ el tudják fogadni azokat a normákat, amik a segítő kéz hazájában vannak; magyarul: például megtanulják a nyelvet. De továbbmegyek: az eljárásnak ez a szigorítása, egy embertelen eljárás azért is mond ellent annak, hogy közben segítő kezet nyújtunk, mert traumatizált emberek, akik tényleg az életveszélyből, a halál torkából menekülnek ide, sok esetben nem csak a nyelvtudás hiánya miatt, egész egyszerűen mert olyan traumatizált állapotban vannak, napokig képtelenek elmondani azt, hogy valójában mi történt velük. Erről van szó. Nem lehet azt csinálni, hogy egyfelől helyesen rámutatunk globális problémákra, hogy egyébként térségekben hogyan generálnak háborús politikát, közben pedig nem veszünk tudomást arról, hogy ennek a háborús politikának sajnos Magyarország is részese, és az üldözötteknek nekünk is kötelességünk segítséget nyújtani.Vitánk abban van még a Jobbikkal, hogy ha van globális fémdoboz, nem lehet sorrendezni. Egyszerre kell… (Mirkóczki Ádám közbeszól.) Nem, mert Magyarországnak erre nem lesz lehetősége, Mirkóczki képviselőtársam. (Mirkóczki Ádám: Csak erre van lehetősége.) Ha egyetértünk abban, hogy például Magyarországnak stratégiai érdeke az, hogy mondjuk, a helyi gazdaságot megerősítse, stratégiai érdeke az, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektort megerősítse, akkor ezzel párhuzamosan kell hogy legyenek konkrét javaslatai az Európai Unió irányába, hogy mondjuk, a spekulatív tőkemozgásokat hogyan lehet megfékezni. Ha Magyarország nem elszenvedője akar lenni a menekültügyi krízisnek, akkor kell tudnia mutatni szolidaritást más európai államokkal, mert így számíthat maga is szolidaritásra. Ha Magyarország nem elszenvedője akar lenni globális kríziseknek, akkor ebben a globális fémdobozban nekünk is terheket kell vállalni, és nekünk is kell hogy legyenek megoldási javaslataink. Erről beszéltem. (12.10)
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és megnyugtatok mindenkit, hogy nem kívánom kihasználni, csak annyi furcsaság elhangzott, amit nem állok meg szó nélkül, elsősorban Szabó Timea részéről. Sajnálom, hogy nincs itt, viszont bízom benne, hogy majd a jegyzőkönyvet elolvassa.Tehát neki az első mondata úgy hangzott, hogy ez a probléma nem létezik. Azt gondolom, hogy aki ezt mondja ma Magyarországon az illegális migrációval kapcsolatban, hogy ez a probléma nem létezik, azzal meg is magyaráztuk, hogy miért egy 0,01 százalékos mókusőrs társelnöke, mert ilyen ostobaságot kijelenteni a mindenki által ismert adatok és probléma tükrében egyszerűen nem lehet.A másik, hogy örökké ez a legszélsőségesebb liberális álláspont, ami a toleranciáról, a szolidaritásról és a segítségnyújtásról szól. Mi lenne, ha ezek a liberális képviselők egyszer a magyarsággal szemben, a magyar társadalommal szemben lennének ennyire toleránsak, ennyire szolidárisak és a többi? Ha idáig eljutnának, akkor azt hiszem, már mindenki nagyon boldog lenne ebben az országban. De hogy konkrétan a javaslathoz is hozzászóljak még egyszer: azt nem emeltük ki, de szerintem az teljesen nyilvánvaló volt, hogy minden olyan lépést támogatunk, amely képes megfékezni vagy rendezni akármilyen mértékben is a Magyarországot sújtó menekültáradatot. Természetesen ezt a javaslatot is fogjuk támogatni. Ugyanakkor szeretném egy kiskapura is felhívni a figyelmet. Tehát azzal még önmagában hosszú távon szerintem nem rendeztük a kérdést, hogy Szerbiát biztonságos országgá fogjuk nyilvánítani, hiszen azt is látni kell, hogy amíg az embercsempész bandák mindig az adott jogszabályokhoz és lehetőségekhez mérten igazítják a stratégiájukat, és dolgozzák ki a saját kis munkásságukat vagy terveiket, amint megváltozik ez a lehetőség, és ők is tudni fognak róla, hogy Szerbiát innentől kezdve biztonságos országgá nyilvánítják, ne felejtsük el, hogy nyilvánvalóan ők is meg fogják változtatni, ha kell, az útvonalat. Tehát az se legyen kétely senki előtt, hogy ha ezen fog múlni, akkor ezek az embercsempész-hálózatok nem Szerbián keresztül, hanem tételezzük fel, Szlovénián vagy éppen Románián keresztül fogják behozni ezeket az illegális migránsokat. Úgyhogy erre is érdemes szerintem már előre gondolni, hogy abban az esetben mit teszünk, mert egy biztos, hogy ezek a csempészek ugyanúgy változtatni fognak a stratégiájukon, amint életbe lép egy ilyen javaslat. Végezetül pedig a visszafordíthatóság intézményével kapcsolatban én azért azt is kérném a kormánypártoktól, hogy tekintettel arra, hogy pontosan tudjuk, hogy az Európai Unió hogyan és miként gátolja és akadályozza ezt a lehetőséget, és miért vezetett be kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, a Néppártot Brüsszelben kihasználva, ha már ennek a pártcsaládnak a tagjai, akkor használják már fel önök arra is ‑ mi ebben biztosan fogunk segíteni ‑, hogy akkor a Néppárton keresztül Brüsszelben is változzanak már azok a szabályok, amelyek lehetetlenné teszik ma a határon történő visszafordítást. Mert lehet, hogy mi ezt szeretnénk, és lehet, hogy mindannyian ezt szeretnénk, hogy az indokolt esetekben ez megtörténjen, de amíg Brüsszel ezt nem engedi, addig, valljuk be őszintén, a jelen keretek között ez nem fog hozni semmilyen eredményt. Mi pedig azt szeretnénk, hogy nemcsak rövid, közép-, hanem hosszú távon is egyértelműen, egzakt módon rendezve és megoldva legyen ez a kérdés. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ‑ és nem pusztán a menekültkérdésről, a bevándorláspolitikáról van szó ‑ Magyarországnak létérdeke, hogy mielőbb felismerje azt, hogy Európán belül is van egy komoly törésvonal, mégpedig a magországok és az úgynevezett perifériaországok között. Éppen ezért szorgalmazzuk mi, hogy Magyarország, a magyar miniszterelnök a közelgő európai uniós csúcson álljon ki a görög miniszterelnökkel szemben, és álljon Görögország védelmére az uniós pénzügyi diktátumokkal szemben. De azt is látnunk kell, hogy Magyarország az Európai Unión belül is csak másokkal együtt tudja az érdekeit érvényesíteni. Éppen ezért, bevándorláspolitikában bemenni egy olyan utcába ‑ szemben Orbán Viktor 2007-es álláspontjával ‑, hogy mindenki a saját nemzetállami útját járja, tehát felmondunk mindenféle szolidaritást, mi fogjuk és lezárjuk a határokat, bedugjuk a fejünket a homokba, ezt előbb-utóbb kamatosan meg fogja szívni Magyarország, erről van szó. Tehát arra játszani, hogy majd Szerbia valahogy elmotoz a problémával, vagy majd Szlovénia felé mennek a menekültek, semmi jóra nem vezet, és túlmutatóan a bevándorláspolitikán, megsemmisíti a lehetőségét is annak, hogy komoly stratégiai kérdésekben a közép-, illetve dél-európai országok egymással kooperálva, egységesen lépjenek fel. Ezért mondjuk azt, hogy Magyarország külpolitikai stratégiája az kéne hogy legyen, hogy a kelet- és dél-európai országok közötti együttműködést mélyítse el, azonkívül pedig pontosan, hogy a perem­országoknak, a perifériaországoknak elemi érdeke az, hogy bevándorláspolitikában pedig egy fokozottabb uniós együttműködés legyen; jegyzem meg, nem csak bevándorláspolitikában; igaz ez a belbiztonsági, illetve terrorellenes kérdésekre is. Köszönöm szépen.
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Ha más nincs, akkor… ELNÖK: Majd még a legvégén lesz nyilvánvalóan a zárszó, de azt nem ön fogja mondani, hanem a képviselő úr. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a közel négyórás vita is azt bizonyítja, hogy ez egy nagyon súlyos és fontos kérdés, amely Magyarország számára is jó megoldást kell hogy eredményezzen. Szeretnék köszönetet mondani a törvényjavaslat benyújtóinak, hiszen ez egy új lehetőséget ad a magyar hatóságok kezébe ennek a nagyon fontos problémának a megoldása érdekében, nevezetesen, hogy az illegális migránsok, a jogsértő határátlépők, a megélhetési bevándorlók kérdésében eredményesen fel tudjunk lépni.Azt is hangsúlyozni kell, hogy ez önmagában nem jelent csodaszert, nem jelenti a kérdés kizárólagos megoldását, viszont nagyon fontos hozzájárulást jelent a magyar hatóságok számára. Bízunk abban, hogy a konzultációt követően újabb törvényjavaslatokat fogunk benyújtani a kérdés megoldása érdekében, és nyilvánvaló, hogy e tekintetben kormányzati döntések is születnek, amelyek a kérdés megoldását segítik.Szeretném megköszönni a vitában részt vevők véleményét. Köszönöm azt, hogy az ügy fontosságára tekintettel ilyen hosszan volt mód, és nemcsak a benyújtott törvényjavaslatot illetően, hanem a probléma egészét illetően is rávilágítani ezekre a kérdésekre. Arra kérem a tisztelt Házat, az országgyűlési képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A helyzet viszont az, hogy az a javaslat, amit letettek az asztalra, szakít az egyediesítés követelményével. Tehát onnantól kezdve, hogy a magyar kormány a törvényjavaslat alapján kiad egy rendeletet, ami biztonságos harmadik országnak tekinti Szerbiát, gyakorlatilag Magyarország megvonta a segítő kezet azoktól, akik egyébként a háborús övezetekből Szerbián keresztül menekülnek Magyarország irányába. Ez a helyzet. Túl azon, amit elmondtam egyébként a vezérszónokiban is, hogy ráadásul praktikus okokból a problémát valóban ezzel az intézkedéssel Magyarország egyáltalán nem oldotta meg. Továbbra is arra kérnék választ, hogy egy ilyen intézkedés, ami szembemegy a genfi konvencióval, világos németországi és magyarországi bírósági döntések vannak arról, hogy az egyediesítés nélkül az történik, hogy olyanoktól is megtagadjuk a menedéket, akiknek a tekintetében Szerbia nem biztonságos harmadik ország, túl ezen Magyarország egy ilyen helyzetben miért nullázza le a nemzetközi fejlesztési forrásokat a 2016. évi költségvetésben. Tehát pontosan azt gondoljuk, hogy miközben az egyediesítést nem lehet megszüntetni, magyarul, nem lehet megtagadni a segítő kezet a menedéket kérőktől, tehát nem lehet úgy csinálni, mintha a törvényjavaslat elfogadása esetén Magyarország továbbra is segítő kezet nyújtana azoknak, akik háborús övezetekből menekülnek, túl ezen, továbbra is választ várok arra, hogy amennyiben önök is pontosan látják, hogy a háborús övezetekből várható még nagyobb menekültáradat, Magyarország miért gazsulál egy háborús politikához; másrészt, hogy egy ilyen globális krízis esetén, amikor a krízis globális jellegét maga Harrach Péter a hétfői napirend előtti felszólalásában elismerte, micsoda lelkiismeretlen dolog az, hogy egy ilyen törvényjavaslattal párhuzamosan, amelyik megtagadja a segítő kezet, Magyarország a nemzetközi fejlesztési forrásokat 2016-ra gyakorlatilag az új költségvetésben lenullázza. Én erre várnék választ. Köszönöm szépen. (12.20)
  • NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt négy óra bebizonyította, hogy egy nagyon fajsúlyos és nagyon jelentőségteljes, Magyarország jelenét és jövőjét meghatározó, ha úgy tetszik, nemzeti kérdésről, nemzeti ügyről vitatkoztunk. Így engem teljes egészében meglepett néhány ellenzéki, baloldali képviselőtársam hozzászólása. Itt elsősorban az MSZP-s Harangozó Tamásra és a PM-es Szabó Timeára gondolok, akik megpróbálták az egész kérdést bagatellizálni és ennek a jelentéktelenségéről meggyőzni az itt ülőket. Valószínűleg ezért lehetett az, hogy a felszólalásukban is nagyon sok pontatlan adatot, ha úgy tetszik, hazugságot fogalmaztak meg, és ezt megpróbálták az itt ülőkkel elhitetni, és ezért is volt a stílusuk annyira harsány, cinikus és agresszív, mert valamilyen formában egyensúlyozni kellett a tudatlanságot, illetve a hazugságot. Nem is érdemes ezekkel a hozzászólásokkal, azt gondolom, foglalkozni, de voltak más hozzászólók is. Olyan hozzászólók, akik ugyanúgy, mint ahogy a nemzeti, a témáról szóló és folyó nemzeti konzultációban, a pártjuk, az álláspontjuk, a liberális álláspontjuk, a liberális dogmáknak megfelelő… ‑ amiben egyébként komolyan is hisznek, ezt az álláspontot módjukban volt itt kifejteni, és ezt meg is tették. Ők számomra egyébként őszintének és meggyőződéses dogmatikus politikusoknak számítottak, akik ragaszkodnak ahhoz a tételhez, hogy a magyar parlamentnek elsősorban globális, európai, európai uniós értékeket kell úgymond képviselni, és ebbe a konstellációba állítják bele a migráció, az illegális bevándorlás kérdését, és ha úgy tetszik, ők meggyőződésből állnak az illegális bevándorlók mellett. Én viszont azt gondolom, hogy azokkal tudok egyetérteni, akiknek egyébként a hozzászólását a jelenleg rendelkezésünkre álló nemzeti konzultációs adatok is megerősítik, hiszen a 610 ezer visszaküldött kérvény egyértelműen 80 százalék fölött a kormány álláspontját támogatja, sőt még határozottabb, még keményebb fellépést vár ebben a kérdésben, hogy nekünk itt Magyarországon, elsősorban a magyar parlamentben, a magyar parlamentbe küldött politikusoknak a magyarok és az ország érdekét kell szem előtt tartani. Nekünk a saját népi kultúránkat, a saját nemzeti kultúránkat kell itt megőriznünk, és másokat arra kérni, hogy ezt tiszteletben tartsák; azt a kultúrát egyébként, amelyik a zsidó-keresztény hagyományon vagy a latin-görög műveltségen alapul. Másrészről nekünk itt a mi saját alkotmányos berendezkedésünket, a saját törvényeinket kell megvédenünk. Arra tettük fel az eskünket, hogy másokat is arra bírunk, illetve másokat is felszólítunk, hogy ezt az alkotmányos berendezkedést, az Alaptörvényben foglaltakat betartassák. És nekünk olyan gazdaságot kell építenünk, ahol elsősorban a magyar embereket hozzuk helyzetbe, munkahelyeket teremtünk, és ezeket a munkahelyeket meg is kell védenünk minden kérdésben, ha úgy tetszik, az illegális bevándorlás kérdésében. Mindenesetre köszönöm szépen mindenkinek, aki hozzászólt, és az álláspontját megosztotta velünk ebben a kérdésben. Volt egy nagyon sarkalatos pontja a vitának. Többen kérdezték, hogy miért pont, miért most, miért így. Hát nagyon egyszerű, mert megváltozott a teljes jogszabályi környezetünk néhány évvel ezelőtt, és most pedig a helyzetünk is megváltozott. Ha úgy tetszik, olyan helyzetbe kerültünk, és ezt nem én mondom, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kiadott 2014-ről egy jelentést, amiből csak egyetlenegy adatot ismertetnék, tisztelt képviselőtársaim: Magyarország a 2013-as 23. helyről az illegális migráció tekintetében a 7. helyre jött föl. Tehát a 7. helyen vagyunk, és Magyarországon megy át az európai illegális útvonalnak a második legerősebb, a második legnagyobb átbocsátást biztosító útvonala, ez pedig, ugye, a délkeleti országrészen a szerb határ mentén található. De ha például azt tekintjük, hogy én, azt hiszem, most már 14. hete kapom a demográfia és migráció témakörében azt az összefoglaló sajtófigyelőt, ami először egy ötoldalas sajtófigyelés volt három hónappal ezelőtt, a legutóbbi, amit tegnapelőtt kaptam, 73 oldalon közöl most már evvel kapcsolatban adatokat, tényeket, cikkeket, hozzászólásokat, tehát azt gondolom, hogy ez is ennek a jelentőségét mutatja.Vagy ha még egyszerűbb példát hoznék fel: egyes videomegosztókon megjelenő rövid filmek. Legutóbb például a franciaországi calais-i kamionkifosztásról szóló több film, ami megjelent. Ezek is mind azt mutatják, hogy bizony elég komoly helyzet van, és nekünk erre a helyzetre mindenféleképpen választ kell adnunk, ha úgy tetszik, nemzeti választ, magyarországi választ. De ha még egyszer a statisztikákat ismertetném önökkel, akkor szerintem még meggyőzőbb a történet, hiszen jól látható, hogy tavaly ‑ és én most csak az illegális bevándorlókról beszélek, tavaly ‑ 42 777 menekültkérelem volt egész évben, ma pedig ott tartunk a tegnapi adat alapján, hogy 57 192 fő kért menedéket. Azt gondolom, hogy ezek nagyon beszédes számok, és a bizottsági üléseken elhangzott százezres jóslat nem az év végére várható ‑ most már mindenki azt várja, hiszen naponta több mint 500-an jönnek át a határon, ugye, tegnap is 514-en érkeztek Magyarországra ‑, hanem gyakorlatilag ez a százezres létszám akár szeptember végére, október elejére is elérhető lesz.Azonkívül itt vannak előttünk olyan megoldások, amelyek túlmutatnak az Európai Unión vagy így, vagy úgy. Ugye, hallottuk, hogy gyakorlatilag az Olaszországgal határos országok határzára most már túlment az európai uniós schengeni állapotokon, de például az osztrák példa is, azt gondolom, hogy elég beszédes, akik azt tervezik, hogy teljes egészében meg fogják állítani az osztrák-magyar határon ezt az átvonulást. És akik már átmentek, azokat pedig vissza fogják toloncolni Magyarországra. Tehát már nemcsak a dél-balkáni útvonalról ér bennünket majd sokkhatás ebben a tekintetben, hanem gyakorlatilag északnyugatról is, illetve a nyugati határ mentén élők is megtapasztalhatják ennek az illegális migrációnak a negatív mivoltát. Mi a teendő ilyenkor? Nyilvánvaló, hogy egyrészt be kell vonni az embereket, tájékoztatni kell őket, erről szól a nemzeti konzultáció és a sokat vitatott vagy sokat szidott ‑ mindenkinek a vérmérsékletétől függően ‑ úgynevezett plakátok kihelyezése, amin egyébként véleményem szerint nagyon egyszerű üzenetek és mondatok vannak a magyar emberek számára, illetve azoknak a banditáknak vagy gengsztereknek a számára, akik ideszervezik gyakorlatilag ezeket a szerencsétlen embereket. Mindenüket elszedve tőlük, nyomják be az országba hozzánk mindenféle hamis ígéretekkel az illegális határátlépőket. Azért én szeretném önöknek elmondani, hogy nemcsak mi vagyunk ebben a plakáthirdetésben élen, hanem gyakorlatilag Európa minden országa, és azért a mieink, ha úgy tetszik, akkor nagyon lightosak. Tehát nagyon egyszerűen a magyar nemzeti kultúránkra, az örökségünkre, a magyar jogrendünkre hivatkozunk, és a magyar munkahelyek védelmére. Azért Svájcban, ez a legalsó itt, ugye (Felmutatja a Blikk című napilapot.): „Stopper l’immigration massive!” franciául, de gondolom, ez megjelent Svájcban németül és olaszul is. Már csak azért tartom ezt fontosnak hangsúlyozni, mert néhányan még azt is kétségbe vonták, hogy Magyarországon miért magyarul jelennek meg a plakátok. Azt gondolom, hogy akkor kétségbe lehetne vonni, hogy éppen a háromnyelvű Svájcban miért három nyelven jelennek meg ezek a plakátok. Nos, mi a teendő? Egyértelmű, hogy több lépést kell tennünk, és a legfontosabb, amiről már itt többen beszéltünk, hogy az Európai Unión kívül megállítsuk ezt a vonulást. Tehát gyakorlatilag a migrációt az Európai Unió határain kívül meg kell állítani. Ennek több lehetősége van. Nyilvánvaló, azokon a helyeken, ahol olyan komoly fenyegetés van, amit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelent, ott akár a katonai akciókat, egyéb akciókat is figyelembe kell venni. Erre van egy nagyon komoly nemzetközi együttműködés. (12.30)És természetesen a segélyezés, a gazdaság élénkítése is nagyon fontos ezeken a területeken. Viszont, ami a legfontosabb, hogy európai uniós hatáskörből legalább részben magyar hatáskörré, nemzeti hatáskörré kell tennünk a migráció megállítását. Ennek az a célja, hogy Magyarországra ezek az illegális bevándorlók, akik egyébként törvénytelenül jönnek be, ezért illegális migránsok, ne érkezhessenek be. Egyébként addig, amíg ez nemzeti hatáskörben volt, 2012-ig többek között az idegenrendészeti őrizetbe vétel alkalmazásával Magyarországon ezt eminens módon meg tudtuk oldani.Ennek csak az első lépése az a törvényjavaslat, ami a kezemben található, amely szerint a biztonságos származási, a biztonságos harmadik ország kormány általi definíciója, meghatározása alapján megállíthatók az illegális bevándorlók Magyarország területére. Tehát ez csak az első lépés, természetesen a nyáron még további lépéseket kell tenni, a teljes nemzeti hatáskörbe vonást meg kell teremtenünk. A Fidesz frakciója minden ilyen lépésben támogatja a kormányt. Ezért is nyújtottuk most be ezt a törvényjavaslatot, hogy a kormány segítségére és a magyar emberek segítségére legyünk ebben a kérdésben. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Folytatjuk munkánkat.Tisztelt Országgyűlés! Áder János köztársasági elnök úr államtitkár kinevezéséről szóló átiratát küldte meg az Országgyűlésnek. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a köztársasági elnök úr átiratát.
  • ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében gratuláljak államtitkár úrnak, és sok sikert kívánjak munkájához.(9.00)Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Rogán Antal, Kósa Lajos, Fidesz, képviselők önálló indítványa T/5136. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Rogán Antal frakcióvezető úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónoka. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Vejkey Imre… Tisztelt Országgyűlés! Megvárjuk, amíg az MSZP-frakció elhagyja az Országgyűlés termét. (Az MSZP-s képviselők elhagyják az üléstermet.) Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak. Mielőtt megkezdené felszólalását, jelezni kívánom a Ház számára, hogy a Jobbik képviselőcsoportja kérésére két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját; elsőként Mirkóczki Ádám képviselő úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót a másik vezérszónoknak a Jobbik képviselőcsoportjából. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonynak, 15 perces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Kósa Lajos képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, független. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Firtl Mátyás képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szél Bernadett képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Most normál időkeretben, előre bejelentett felszólalóként Fodor Gábor képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Kontrát Károly államtitkár úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most kétperces időkeretben Mirkóczki Ádám képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most kétperces időkeretben Szél Bernadett képviselő asszonynak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most Fodor Gábor képviselő úrnak adom meg a szót két percben.
  • ELNÖK: Most normál időkeretben Szabó Timea képviselő asszonynak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most megadom a szót normál időkeretben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Most normál időkeretben Schiffer András képviselőnek adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most kétperces időkeretben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most Schiffer András képviselőnek adom meg a szót két percben.
  • ELNÖK: Most normál időkeretben Mirkóczki Ádám képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Kétperces hozzászólásra Schiffer András képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Tisztelt Ház! A vita még nem ért véget, mert Schiffer András nyomott kétperces gombot, és meg is adom a szót két percben.
  • ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Németh Szilárd képviselő úrnak.