• CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hazai szőlő- és bortermelés a magyar mezőgazdaság kiemelten fontos ágazata. A szőlő- és borágazat a foglalkoztatáson kívül az ültetvények művelésén keresztül fontos tájalkotó, tájfenntartó szerepet is betölt. A magyar szőlő- és bortermelés hagyományai mélyen gyökerezőek, komoly termelési és borfogyasztási kultúrával rendelkezünk. A szőlő- és borágazat igen összetett és nagy terjedelmű szabályozással rendelkezik. Az összetett szabályozás, az erre épülő adminisztrációs kötelezettségek komoly kihívás elé állítják az ágazat szereplőit. A bortörvény módosítása most lehetőséget teremt arra, hogy a borászati adminisztrációs kötelezettségek 2010-ben megkezdett egyszerűsítése tovább folytatódjon. A törvény módosítását a végrehajtási rendeletek módosítása fogja követni, ahol az adminisztrációs terhek csökkentésével kapcsolatos további célok részletesen is meg fognak valósulni. A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/4856. számú törvényjavaslat ezen túl több érzékelhető változást is hoz a szőlő-, borágazat szereplőinek mindennapi életében. Az egyik fontos változást a nem művelt borszőlőültetvények hatékony és gyors kezelése érdekében tett módosítási javaslatoktól várjuk. A tervezet növény-egészségügyi veszélyeztetés esetén lehetővé teszi a kényszerkivágást, különös figyelemmel az aranyszínű sárgaság szőlőbetegség veszélyes terjedésére. A betegségnek jelenleg ellenszere nem ismert, ezért a megelőzésre, terjedésének hatékony megakadályozására kell a hangsúlyt helyezni. Ha a növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a műveletlen ültetvény növény-egészségügyi állapota alapján veszélyt jelent más ültetvényekre, elrendelheti az ültetvény kényszerkivágását. Erre a módosításra azért van szükség, mert 2012-ben a nem művelt szőlőültetvények rendezésére vonatkozó törvényi szabályozás a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra szorul. A módosítással az a célunk, hogy a nem művelt ültetvények ügyének rendezése a művelt ültetvények érdekében gyors és hatékony legyen.A bortörvény módosítását az Európai Unió szőlőtelepítésekre vonatkozó szabályainak változása is szükségessé teszi.(14.00)A tervezet meghatározza a 2016. január 1-jétől hatályos telepítési engedélyezési rendszerre vonatkozó, törvényi szintű tagállami végrehajtási szabályokat. A Földművelésügyi Minisztérium 2012-ben hatékonyan állt ki a többi bortermelő tagállammal közösen az Európai Unió fórumain a szőlőtelepítések teljes liberalizációja ellen. Ennek eredményeként 2013-ban fogadta el az Európai Unió a telepítési engedélyezési rendszert, amely 2030-ig teszi lehetővé a telepítések korlátozását, ami fontos eszköz az Európai Unió borpiaci stabilitásának megtartása érdekében.A bortörvény módosítása lehetővé teszi, hogy a 2015. december 31-ig kiadott telepítési jogot a jog birtokosa 2020. december 31-ig telepítési engedélyre válthassa át. Ezzel Magyarország a lehető leghosszabb időt kívánja biztosítani a termelők számára az új rendszerre történő átállásra.Tisztelt Országgyűlés! A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény tervezete elsősorban a telepítési jogok új rendszerével kapcsolatos végrehajtási szabályokat tartalmazza. Ezen túl a tervezet a hegyközségi rendtartások elfogadásával és módosításával kapcsolatos eljárás pontosítását is tartalmazza. Az új hegyközségi szabályozás elérte célját, a teljes hegyközségi rendszer alulról felfelé megújult. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2014-ben megkapta a szakmaközi szervezeti elismerést.A megújult hegyközségi szervezetek fontos szereplőivé váltak a magyar szőlő-bor ágazatnak. A Földművelésügyi Minisztérium a hegyközségi szervezeteket továbbra is fontos partnernek tekinti. A benyújtott módosítási javaslat ezért csak kisebb kiigazítást, technikai módosítást tartalmaz, amit az eddigi tapasztalatok alapján fogalmazott meg a minisztérium az ágazat szereplőivel közösen.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a világ és az Európai Unió is igen komoly változásokat élt át. Ezek a változások a mezőgazdaságot, így a szőlő-bor ágazatot sem kerülhették el. Az ágazat minden szereplőjének komoly erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy ezekhez a változásokhoz versenyképesen alkalmazkodni tudjon. A bortörvény módosításával továbbra is egy olyan keretjellegű, egyszerű, átlátható szabályozást tartunk célszerűnek, ami lehetőséget ad a gyors változások követésére és egyszerűsítésére.Tisztelettel kérem a tervezet Országgyűlés általi elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan szakmai törvényről van most szó, erről vitatkozunk itt, de talán meg is jegyezhetem, nem hiszem, hogy túl nagy vita lesz róla, amelyről általában a frakciók egyhangúlag szoktak dönteni, illetve nagyon kevés az az alkalom, amikor egyes technikai eljárási rendben további módosítást, javító szándékkal, kormánypárti vagy ellenzéki képviselők szoktak megfogalmazni.Úgy, ahogy államtitkár úr is mondta, a szakmai szervezet, a HNT megkérdezésével, annak együttműködésével került beterjesztésre ez a törvénytervezet. Magam, mint a Szőlő-bor-pálinka albizottság elnöke is, ezt a tervezetet bevittem a bizottsági ülésünk legutolsó ülésnapjára, és kértem, ha bármilyen észrevételt még tudnak a szakmai képviselettel rendelkezők mondani, azt tegyék meg. Hiszen egy ilyen szakmai törvénynél rendszerint a kormányzat nyitott minden ésszerű, megfogadható módosító indítványra.Jelezték egyébként, és itt megerősítem államtitkár urat, hogy amely kérdésekben konzultáltak, egyeztetés, netán vita volt, döntő mértékben közös megegyezéssel ezek az észrevételek bekerültek ebbe a törvénytervezetbe. Ahogy látjuk a szakmai részét, három-négy technikai jellegű kérdés pontosítására kerül sor, illetve részben a jövőbelátást is kifejti a törvény a nem művelt borszőlőültetvényekkel kapcsolatos műveletekre, kötelezettségekre, kényszerkivágásra. Itt azért sok gazdát szokott bosszantani, hogy nem művelt szőlőterületek fertőzési góccá alakulnak át. A környezetében a helyes művelési magatartást tanúsító gazdálkodókat rendkívüli károsíthatja egy fertőzési góc a közelben.Itt szembe kell néznünk egy olyan új típusú, a melegedés következtében hazánkat is elérő betegséggel, az aranyszínű sárgaságra gondolok, amit egy köztesgazda rovar terjeszt, és az a rovar sajnálatos módon már Magyarországon is megél. Így került fel Szlovénián, Olaszországon keresztül hozzánk is. Tavaly, aki figyelte ez irányú intézkedését a Nébihnek, Zala megyében már kényszerpermetezést is rendeltek el hatósági úton, pont azért, hogy ezt a ma még szőlők részéről gyógyíthatatlan fertőzést megakadályozzuk a betegséget hordozó köztesgazdán keresztül, a rovar irtásán keresztül.Nos, mindezek a problémák egyben megjelenhetnek, de talán a nem művelt ültetvények esetében most már hatékony intézkedések következtében esetleg az ilyen fertőző gócokat is el lehet távolítani, ha majd ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül.A másik nagy vitatéma volt, az Uniót négy évig gyötörtük, mert véleményünk szerint egy nem megfontolt ötlet alapján a telepítési jogokat fel szerette volna szabadítani az EU igazgatása. Ehhez tudni kell, hogy a szőlőtermesztés az egyik kvótához kötött termelés; kevés ilyen van az EU-ban, de ez pont az. Magyarország és minden tagország számára meghatározott termőfelületet lehet csak szőlővel beültetni, illetve termelni. Ezt a kvótát, ezt a kötöttséget szerette volna felszabadítani az EU és teljes szabadpiacivá tenni. Ebben rendkívül nagy veszélyt láttunk, amit a magas minőség, különösen Tokaj védelme esetében említhetek meg. Ez a különlegesség és magas minőség rovására a tömegtermelés és a tőkés befektetőcsoportok minél nagyobb felületen való egységesített termeléséhez vezetett volna. Ezt látjuk Chilében, Dél-Afrikában, Ausztráliában, ahol ilyen típusú termeléseket valósítanak meg.Mi állítjuk, hogy az európai termelés nem ilyen. A családi gazdálkodókra, kis szőlőbirtoktestekre, zugokra, dűlőkre szakosodva érjük el azokat a nagyon szép eredményeket, amiket most már, hála istennek, nemcsak Magyarországon értékelünk nagyra egy-egy szép bor esetén, hanem, aki figyeli ezt, a nemzetközi bormustrákon is igen szép eredményeket érnek el a három nagy borfajta kategóriában, mint a vörös, a fehér és a rozé. A természetes édes borok kategóriáját külön említem mindig, hiszen Tokajnak ez az unikuma, amiről talán az egész magyar bortermelést is be szokták azonosítani a külföldiek.A telepítési jog kérdése átmeneti döntést eredményezett. Ugyanis a telepítési jog rendszere a javaslat következtében ‑ az ellenállásunk következtében, mondhatnám így ‑, megmarad, de a telepítési jog engedélyre történő átváltását írta elő az EU 2016 januárjától, de fenntartjuk továbbra is a kvótarendszert minimum 2030-ig. A nyomás szándéka változatlanul megvan, hogy szabadítsuk fel a szőlőtermelői piacot. Ez Magyarországnak és sok szőlőtermelő országnak nem érdeke, tőkés befektetőcsoportoknak az érdeke. Ez a harc újólag meg szokott jelenni az Európai Unió döntéshozóinak asztalán. De ennek a küzdelemnek az egyik győzelmi állapota, hogy nincs feloldva a kvótarendszer, a telepíthető szőlőterület nagyságának rendszere.Ezt a jogosultságot egy engedélyre való átváltással kell egy szabadabb felhasználási rendszerbe bevezetni. Ez meg fog történni 2016. január 1-jétől, és ennek megfelelően ez felelősséget és feladatot ró a hegyközségekre. És a tervezet második része a hegyközségek feladatkörét tisztázza, hogy milyen eljárási rendben mit kell tenni a hegybíróknak, szakmaközi szervezetként a HNT-nek, amelyik ezt az egészet bonyolítja, hogy az ő alkalmazásában hogyan kell levezetni, átvezetni ezt az egész változást úgy, hogy a nyilvántartási rendszer egyértelműen biztosítsa a tulajdonhoz való jogot, illetve a telepítési jogosultságok tiszta, mindenki számára átlátható rendszerét.(14.10)Azt gondolom, hogy még az a három-négy, az évek során felhalmozott tapasztalatokra alapuló jogszabályi módosítás a szakma egyetértésével a szőlőtermelők munkájának elősegítését szorgalmazza. Úgy gondoljuk, hogy állandó harcban állunk az adminisztrációval szemben, mármint az adminisztrációs terhekkel szemben, ez a törvénytervezet is részben adminisztrációsteher-csökkentést is megvalósít az egyes szegmensekben.Ez úgy szokott történni, hogy a hatóság úgy látja, hogy már tovább nem lehet adminisztrációs terhet csökkenteni, mert ez a termelési és ellenőrzési biztonság kockázatát veszélyezteti, tehát már túl nagy lenne a kockázat, hogy tiszta környezetben termel-e mindenki, és ezt ellenőrizni tudjuk; az érintettek meg úgy látják, hogy olyan fölösleges még mindig az adminisztrációs teher, hogy ha egyik-másik lába nem lenne, akkor is az átláthatóság, a tiszta termelési környezet megmaradna. Próbálunk ebben jelentős lépéseket tenni. Nem ehhez a törvénytervezethez kapcsolódik, de szeretném jelezni, hogy a jövedéki törvény teljes körű módosítása indult meg a Nemzetgazdasági Minisztérium keretén belül. Egyik lába a szőlő-bor-pálinkáról is szól mint jövedéki termék, és az együttműködés keretében nagy esélyt látunk arra, hogy mint jövedéki termék, szőlő-bor, de egyben az adminisztrációs terhek csökkentése jelentős mértékű lehet, különösen azon gazdálkodók számára, akik ezer hektónál kevesebbet termelnek és forgalmaznak évente. Nem saját ötletről beszélek, Ausztria, Németország, Olaszország már régóta megkülönbözteti az ezer hektó fölötti és ezer hektó alatti termelőket, és az ezer hektó alatti termelők csak egy rendkívül egyszerűsített adminisztrációt kell hogy vezessenek. De mint említettem, ez a törvénytervezet is egyben az adminisztrációs terhek csökkentését is jelenti bizonyos tekintetben. Természetesen javasoljuk a parlament minden frakciójának, képviselőtársaimnak is, hogy ezt a törvénytervezetet támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előterjesztői expozéban is hallhattuk, itt is egy technikai jellegű módosításról van szó elsősorban, azonban emellett nagyon sok olyan részt is kíván rendezni az előttünk fekvő tervezet, amely szerintünk kifejezetten üdvözlendő dolog. Ez a törvényjavaslat három törvénynek a módosítását is tartalmazza: egyrészt a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, másrészt a hegyközségekről szóló törvény, harmadrészt pedig a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény egybegyűrt módosításáról lenne szó. A törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosítási részében technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, amely elősegíti az adminisztrációs terhek további csökkentését is. De például, ahogyan Font képviselő úr is kiemelte, a nem művelt borszőlőültetvények hatékony és gyors kezelése érdekében, növény-egészségügyi veszélyeztetés esetén lehetővé teszi a kényszerkivágást abban az esetben, ha a növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a műveletlen ültetvény növény-egészségügyi állapot alapján veszélyt jelent más ültetvényekre. Említette Font képviselő úr is, hogy nagyon sok gazdát zavart, dühített és okozott kárt a gazdáknak az, hogy nem művelt borszőlőterületek az ő területeiket fertőzték, éppen ezért azt gondoljuk, hogy a törvényjavaslatnak ez a része kifejezetten előremutató. De például a törvényjavaslatban módosítják és pontosítják a borhamisítás esetén alkalmazható szankciókat, hogy a hatóság kezében ‑ hogy is mondjam? ‑ egy visszatartó erejű bírságolási lehetőség is legyen. Vagy például a hegyközségekről szóló törvény módosítása a telepítési jogok új rendszerével kapcsolatos szabályokat is tartalmazza, valamint a hegyközségi rendtartások elfogadásával és módosításával kapcsolatos szabályokat. Azt gondoljuk, ahogyan említette egyébként Font képviselő úr is, ez abszolút nem fog vitát eredményezni a Házban. Lesz egy vagy két pontosító javaslatunk, amelyet természetesen törvénymódosító javaslat formájában, remélem, még ma be fogunk tudni nyújtani a Háznak, reméljük, hogy ezt a tárca és a kormány is tudja akceptálni. És természetesen támogatni fogjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Igazából államtitkár úr mint előterjesztő, Font Sándor képviselőtársam mint a Fidesz vezérszónoka gyakorlatilag minden pozitívumot elmondott a törvénytervezettel kapcsolatban. Én csak megerősíteni tudom azokat a véleményeket, amelyeket képviselőtársaim ezzel kapcsolatban elmondtak. Nagyon röviden: a KDNP-frakció részéről teljes egészében támogatjuk a törvénytervezetet, és javasoljuk tisztelt képviselőtársaimnak a törvénytervezet elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik is fogja tudni támogatni ezt a javaslatot, úgyhogy ebben sem alakul ki komolyabb vita közöttünk. Én is úgy gondolom, hogy a módosítások döntő része, ami előttünk fekszik, az előremutató, és jó, hogy reagáltunk ezekre a problémákra. A fertőzési góc kérdése már többször előkerült, és minden frakcióból kiemelték, hogy tényleg egy nagyon hasznos, előremutató dolog, ha időben tudnak lépni a hatóságok, akár a legsúlyosabb szankciókkal élve is, ha szükséges. Úgy gondolom, hogy ezt a problémát mindannyiunk felé több termelő már évek óta jelezte, úgyhogy tényleg örülünk ennek is. Az Európai Unióban pedig a szőlőtelepítési korlátozás feloldása is egy olyan próbálkozás volt, ami jól mutatja azt, hogy tényleg folyamatosan résen kell lenni, és folyamatosan látszik az, hogy kívülről a tőkeérdekek nemcsak ebben az adott kérdésben, hanem minden más területen nyomás alatt tartják Európát és a tagállamokat, úgyhogy érdemes ebben folyamatosan keresnünk a többi tagországgal is a kapcsolatot, és az ilyen veszélyt látva úgy tárgyalni, hogy elérjük, ha most még csak időhúzással is, de tényleg kitoltuk a veszélyt, és ennek is nagyon örülök.Annak meg végképp, amit Font elnök úr említett, hogy a jövedéki törvénynek egy átfogó átgondolása folyamatban van. Ugyan nem tárgya a most tárgyalt jogszabálynak, de ez nagyon pozitív. Ha esetleg majd valami időpontot lehet megtudni, hogy mikorra várható, hogy a Ház elé kerül, azt megköszönnénk, hiszen minden érintett régóta panaszkodik arra, hogy abszolút túlbürokratizált a rendszer, és pláne az olyan kis- és közepes termelők esetében, akikről itt legfőképpen szó van, hiszen azért egy nagyobb üzem esetében mód van arra, hogy olyan szakembereket alkalmazzanak, akik képesek az adminisztrációs terheket ellátni, csökkenteni és profin elvégezni, míg bizony egy kisebb családi vállalkozás esetében ez sokszor megoldhatatlan feladatot jelent. Szintén nem a most tárgyalt törvényhez tartozik szorosan, de jó lenne, ha a bormarketing területén is valamiféle rendrakás elindulna a kormánynál, hiszen azért elég nagy káosz van. Jó néhány írásbeli kérdésben boncolgattam ezt az ügyet, és most nem akarom itt előhozni és nevekkel vagdalkozni, hiszen nem a jelen javaslat tárgya, de jól látszik az, hogy kormányzati szinten a különböző minisztériumok hogyan ölik egymást itt a bormarketinggel kapcsolatban, és milyen belső feszültségek vannak, ami nem is érdekelne, ha nem azt látnám, hogy ez a magyar bornak bizony a kárára válik, és nem a nevét öregbíti, és nem azt segíti elő, hogy esetleg a magyar bor nemzetközi porondon is előre tudjon lépni. Hiszen ahogy elhangzott, idehaza tényleg jól állunk, ha jól tudom, a magyar emberek 90 százalék fölött magyar bort fogyasztanak, legalábbis úgy tudják. Ha itt most az olasz trükközést, pancsolmányokat nem vesszük bele, akkor mindenképp elmondható, hogy 90 százalék fölött magyar bort fogyasztunk, ami egy nagyon jó arány. Bárcsak így állnánk a többi élelmiszer vagy egyéb termék esetében is, azt hiszem, hogy nagyon sok gondtól megszabadulna ez az ország. Ahogy mondtam, tehát támogatjuk. Ha még talán arra választ kaphatnék, hogy ezt a gyümölcsborproblémát, ami nincs, de valahol baj is, hogy nincs, mikor lehetne kezelni, vagy lehet-e erre valamilyen megoldást találni. Én itt arra gondolok, hogy jó lenne azt a köztes szűk mezsgyét megtalálni, ahol a borhamisításnak még nem ágyazunk meg, ugyanakkor azt a világméretű trendet, hogy ezek a különböző gyümölcsborok, ciderek terjednek, és abszolút jó piaci rést lehetne itt találni hazánkban is, hogy azt lehet-e valamilyen módon szabályozni. Gondolkodtak-e azon, hogy van-e erre egy olyan megoldás, ami nem okoz hátrányt, problémát a magyar borászoknak ‑ ezt senki nem akarja, elsődleges érdekünk, hogy a magyar bor megőrizze vezető szerepét, és ne adja át helyét semmilyen trükközésnek. Ugyanakkor én elég komoly hiányosságnak és véteknek tartom azt, hogy hazánk ebből a világméretű trendből most nem tudja kivenni megfelelő mértékben a szerepét, miközben minőségi termékekkel tudnánk megjelenni a piacon. (14.20)Tehát ahogy mondtam, támogatjuk a javaslatot, egy-két módosító indítványunk lesz hozzá, de ezek csak technikai pontosításokat fognak tartalmazni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindössze csak azért, hogy elmondjam, hogy örömünkre szolgál, hogyha olyan szakmai javaslatok vannak, amelyekben sem politikai akna, sem más nincs, kifejezetten jónak tartottuk az indítványt, szerintünk előremutató. Nyilvánvalóan ellenzéki párt képviselőjeként azt kell mondanom, hogy az ágazatban vannak még teendők, de összességében ez a javaslat, abban bízunk, hogy segíti az ágazat szereplőinek a további munkáját, tehát támogatjuk az indítványt. Köszönöm szépen.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném nagyon szaporítani a szót, csak szeretném még felhívni a figyelmet két olyan részre, a törvényjavaslat két olyan részére, amely szerintünk kifejezetten pozitív, ez pedig a tokaji borral kapcsolatos. Egyrészt a javaslat pontosítja és szigorítja is a tokaji bor tárolására vonatkozó szabályokat. Az új szabályozás értelmében előírásra kerül, hogy a más terület terméséből származó borászati termékeket a tokaji borvidék területéről származó borászati termékektől elkülönítve, külön borászati üzemben kell tartani, illetőleg ez a javaslat, amely előttünk fekszik, pontosítja a tokaji szamorodni előállítására vonatkozó szabályokat is. Azt gondoljuk, hogy sajnos, sajnálatos módon az elmúlt években a tokaji bortermelés és a marketing is néha szenvedett hátrányokat vagy kapott övön aluli ütéseket, ezért kifejezetten üdvözlendőnek és jónak tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat a tokaji borok esetében egy ilyen, mondhatjuk úgy, különlegesebb védelmet kíván megfogalmazni. Köszönöm szépen.
  • CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanazt tudom mondani, mint az előző napirendi pont végén, hogy köszönöm a támogató észrevételeket. Úgy látszik, ma jó napunk van, sose legyen nagyobb vita. Várjuk a módosító javaslatokat. Az egyéb felvetéseket, amelyeket Magyar Zoltán képviselő úr és itt néhányan felvetettek a gyümölcsborral kapcsolatosan, a bormarketinggel, illetve a jövedéki adó témájával kapcsolatban, azt gondolom, azt majd egy másik alkalommal mezőgazdasági bizottsági ülésen vagy albizottsági ülésen beszéljük át. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ELNÖK: A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig van lehetőség.Most soron következik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4856. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként szintén megadom a szót Czerván György úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Font Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Megadom a szót Legény Zsoltnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Megadom a szót Földi Lászlónak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Megadom a szót Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy az LMP frakciója kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Megadom a szót a képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm. A vezérszónoki kör végére értünk. Jelzem, hogy Kónya Péter képviselő úr előre bejelentett felszólalását visszavonta.Így most a normál felszólalások következhetnek. Legény Zsolt képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm. Ha további felszólalási szándék nincsen, akkor lezárom a vitát, és megadom a szót az előterjesztőnek, Czerván György államtitkár úrnak.