• CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A piac rendezett és megfelelő működése alapköve egy jól működő gazdaságnak, és ez az állítás különösen érvényes a mezőgazdasági termékek piacára. A rendezett piaci működés kiszámítható gazdasági környezetet biztosít mind a termelők, mind a feldolgozók és a kereskedők számára. A stabilitás fokozza a termelés tervezhetőségét, a növekedési és fejlesztési kedvet, továbbá átlátható és tiszta piaci folyamatokat teremt, csökkentve ezzel a feketegazdaság arányát is. A versenyképes mezőgazdaság fenntartása érdekében az Európai Unió szabályozási eszközökkel segíti elő a mezőgazdasági termékpiacok szervezett és rendezett működését. A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló jogszabályok a közös agrárpolitika legutóbbi reformjának keretében számos ponton megváltoztak, amely a hatékony és versenyképes piacszervezés érdekében a hazai mezőgazdasági piacszabályozás általános rendelkezéseinek felülvizsgálatát, módosítását és kiegészítését tette szükségessé.A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének kérdéseivel kapcsolatos, jelenleg hatályos törvényi szintű hazai szabályozást a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXVIII. törvény tartalmazta. Ennek alapját az 1234/2007. tanácsi rendelet adta, amely 2014. január 1-jén átadta helyét az 1308/2013. parlamenti és tanácsi rendeletnek. Az új európai uniós rendeletben az egyes ágazatok szabályozásának további piaci orientálásával a szakmaközi és termelői szervezetek önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében e szervezetek szerepe a laza szabályozású ágazatokban is erősödött. Ezenkívül a szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályozás is átfogó megújuláson esett át, valamint új, a korábbinál hatékonyabb és egységesebb válságkezelési intézkedéscsomag került az európai uniós rendeletbe. A korábbi jogalapot jelentő uniós szabályozás tehát jelentős mértékben átalakult, emiatt a hatályos magyar törvény szerkezete, az abban szereplő hivatkozások megváltozása a továbbiakban nagyon megnehezítené a megfelelő jogalkalmazást.Tekintettel a szükséges változtatások körére és mennyiségére, indokolttá vált egy új törvény előterjesztése, amely egészében felváltja a jelenlegit. A javaslat alapvetően továbbviszi a korábbi szabályozás jól működő elemeit, egyben biztosítja az uniós termékpiaci szabályozás hazai végrehajtásának kereteit. Az új törvény fellép a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó kockázatok és visszaélések ellen. A szerződéskötésre, fizetési határidőre, adatszolgáltatásra és versenyjogi szabályozásra vonatkozó elemei megfelelő keretet biztosítanak az egyes ágazatok szereplői számára az integráltabb és szervezettebb működéshez, ugyanakkor figyelembe veszik a mezőgazdasági termelésben állandóan jelen lévő bizonytalanságot, és csökkentik a termelők kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó kockázatait, valamint a visszaéléseket.A javaslat kifejezett célja, hogy megakadályozza az időjárási és más természeti okok miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes tönkremenetelét, ugyanakkor a termelők szerződéses kötelem alóli mentesülése szigorú feltételekhez kötött annak érdekében, hogy ez ne gátolja az ügyletek létrejöttét.A magyar mező- és élelmiszer-gazdaság fejlődése és versenyképessége szempontjából kulcskérdés, hogy növekedjen az egyes ágazatok szervezettsége. Ezért a KAP-reform által meghatározott irányok figyelembevételével a magyar agrárpolitika is egyre nagyobb szerepet szán az egyes ágazatokban megvalósuló, alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozásnak. Ezt az önszabályozást a termelői és a szakmaközi szervezetek, termelői csoportok hivatottak megvalósítani. Az európai mezőgazdaságban a termelői szerveződések a rendezett ágazati működés és a termelők érdekérvényesítésének alapvető építőegységei. A termelői csoportok és a termelői szervezetek feladata a termelés és értékesítés szervezése, az együttes piaci fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése. A termelői szervezeteket megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, így alkuképesekké válnak, csökken a hátrányuk a nagy volumenben termelő és vásárló szereplőkkel szemben. A termelői szervezetek megerősítésén keresztül növelhető az ágazatok technikai és technológiai színvonala, elősegíthető a friss piacok elérése, és könnyebben megoldható a feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. Emellett fontos szerepük lehet a hazai feldolgozóipar újjászervezésében is, amely összhangban van a vidékfejlesztésre és élelmiszergazdaság-fejlesztésre irányuló általános célkitűzéseinkkel.A törvényjavaslat a termelői szervezetek esetében meghatározza a működésükkel kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint az új közösségi szabályozás által biztosított jogaikkal kapcsolatos alapvető eljárási szabályokat.(13.40)A szerveződés magasabb fokát jelentő szakmaközi szervezetek egy-egy ágazat szereplőit, így a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket vertikálisan fogják össze azzal az elsődleges céllal, hogy a termékek előállításának és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint elősegítsék a piac szereplői között az információáramlást, és ezzel növeljék a piac átláthatóságát. Az ágazati szereplők összefogása, az önrendelkezési jog megteremtése fontos és hatékony eszköz a mezőgazdasági termelés kiszolgáltatottságának csökkentésére, valamint a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás szervezettségének növelésére. Ezáltal jelentős mértékben nő a teljes élelmiszerlánc működésének kiszámíthatósága és stabilitása is. Mindez a fogyasztók szempontjából is előnyös helyzetet teremt a piac és a verseny szabályainak torzítása nélkül. Az elismert szakmaközi szervezetek intézkedéseikkel elősegíthetik a kínálat piaci igényekhez való igazítását, adatgyűjtéssel és a piaci ártendenciák feljegyzésével előrejelzéseket készíthetnek, minőségjavító intézkedéseket hozhatnak, vagy akár ajánlott szerződésmintákat alkothatnak. Ezeken felül, amennyiben egy adott termék tekintetében reprezentatívnak minősülnek, azaz az előállítás túlnyomó részét lefedik, a szakmaközi és a termelői szervezetek kezdeményezhetik egyes szabályaik kiterjesztését a tagsággal nem rendelkező ágazati szereplőkre is. Az uniós ágazati beosztás egyes esetekben eltér a magyar gyakorlattól, ezért az új törvény rugalmasan biztosítja annak lehetőségét, hogy egy adott ágazatban működő szakmaközi szervezet szükség esetén más ágazatok termékeit is képviselhesse, illetve hogy egy szakmaközi szervezet egy ágazatnak csak bizonyos részében működjön. Egyszerűsödik a szakmaközi szervezetek elismerésével és működésével kapcsolatos szankciórendszer, valamint átláthatóbbá válnak a szakmaközi szervezetekre vonatkozó versenyjogi feltételek is. Az új törvény tartalmazza a tejágazatban a kvótarendszert felváltó új európai szabályozás hazai végrehajtási elemeit, így például a nyerstej-értékesítés esetében a kötelező szerződéskötési előírást. Megalapozott ágazatpolitikai előrejelzéseket és döntéseket csak megfelelő adatok alapján lehet hozni. A piaci fejlemények követése és a korszerű adatszolgáltatás érdekében az új törvény lefekteti a mezőgazdasági adatbázisok, a tesztüzemi információs rendszer, a piaci árinformációs rendszer, az agrártámogatás igénybevevői által szolgáltatott adatok, a termékbecslési célból szolgáltatott adatok, valamint a termelői szervezetekkel és termelői csoportokkal kapcsolatos adatbázisok működésének kereteit. Rendkívüli piaci események, mint például az orosz importtilalom, egészségügyi kockázatok vagy fogyasztói bizalomvesztés esetén biztosított annak lehetősége, hogy gyors válságkezelési intézkedések kerüljenek végrehajtásra mind a piaci szereplők, mind a fogyasztók érdekében. A halászati és akvakultúra-termékek piacának szervezéséről szóló hazai végrehajtási szabályok újdonságként jelennek meg a mezőgazdasági piacszabályozás rendszerében. Az új törvény számos más speciális piacszervezési intézkedést is tartalmaz, amelyek az európai uniós szabályok adta lehetőségeket biztosítják. Ilyen például a vágóállatok vágás utáni minősítése vagy az adatszolgáltatás részletszabályai. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy minden részében megújult, az európai uniós szabályozáshoz igazított, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő, modern, áttekinthető és a mezőgazdasági piacok szabályozásának eddigi tapasztalataira is építő jogszabályt ismerhetnek meg a T/4854. számú törvényjavaslatban. Kérem, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4854. számú javaslat az 1308/2013. számú EU parlamenti és tanácsi rendelethez, és az ezzel közös agrárpolitika fejlődő irányelveihez igazodva új hazai jogi hátteret teremt a termékpiaci szabályozás fontos kérdéseinek.A termékpiacok szervezésével kapcsolatos korábbi törvényi szintű szabályozást a szakmaközi szervezetekről, az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény tartalmazza. Ez a törvény az 1234/2007. számú EK tanácsi rendeleten alapul, amely 2014. január 1-jén átadta helyét az 1308/2013. számú EU parlamenti és tanácsi rendeletnek. Ez az új rendelet a hazai jogrendben is egy új szabályozási alapot igényel. Erre az igényre válaszol a mostani előterjesztés. A törvénytervezet a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a termelői szervezetekre, társulásokra, szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok kidolgozására. Fontos szabályokat tartalmaz a termelők, a feldolgozók és a felvásárlók viszonylatában keletkező fizetési határidőkre; a mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött szerződésekre, különös tekintettel a nyers tej értékesítési eseteire; az egyes állatokra vonatkozó vágás utáni minősítési kötelezettségekre; valamint a szakmaközi szervezetek, termelői szervezetek és termelői csoportok elismerésére és működtetésére vonatkozóan. A törvényjavaslat szerint lehetőség nyílik az elismert termelői szervezetek piacszerzési intézkedéseinek a szervezethez nem tartozó piaci szereplőkre való kiterjesztésére. Ezt az intézkedést a szakmaközi szervezet kérvényezheti, és az agrárpolitikáért felelős miniszter hagyhatja jóvá és rendelheti el legfeljebb három évre. Ilyen esetekben a miniszter a kiterjesztett piacszerzési intézkedések előnyeit élvező, a szervezethez viszont nem csatlakozott piaci szereplők számára is meghatározhat egy indokolt mértékű pénzügyi hozzájárulást, amelyet a szakmai szervezet feladatainak elvégzésére kell fordítani. A javaslat annak lehetőségét is biztosítja, hogy az elismert szakmaközi szervezetekhez nem tartozó ágazati szereplők is önként csatlakozhassanak a szakmaközi szervezetek egyes megállapodásaihoz. A javaslat alapján a szakmaközi szervezetek kérhetik a bíróságot a piacot sújtó zavarok, magatartási vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítására vagy a gyakorlat alkalmazásának tiltására, továbbá képviselhetik tagjait a bíróság előtt az alapszabályok tárgykörébe tartozó ügyekben. Ezek az új szabályok megfelelően ültetik át az EU-s irányelveket a hazai jogrendbe, és követik a helyes irányvonalat, amely nagyobb figyelemmel van a szakmaközi szervezetek tevékenységének támogatása iránt. Ezek jegyében kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Elnökúr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló T/4854. számú törvényjavaslat a közös agrárpolitika irányelveinek megfelelően kívánja a termelői csoportokat és a termelői szervezeteket támogatni. A KAP-reform által meghatározott irányok figyelembevételével a magyar agrárpolitika is egyre nagyobb szerepet szán az egyes ágazatokban megvalósuló, alulról szerveződő, a nyitott tagság elvén működő ágazati és szakmaközi önszabályozásnak. Az elmúlt években igen sokat dolgozott a kormány azon, hogy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos jogszabályok kiszolgálják az ágazatban tevékenykedők érdekeit. Fontos volt a közös agrárpolitika reformja, ám ez újabb lépéseket követel meg tőlünk azért, hogy hatékony és versenyképes legyen a piacszervezés. Felül kell vizsgálni és módosítani kell a szabályozás általános rendelkezéseit. A szerződéskötésre, adatszolgáltatásra, a versenyjogi szabályozásra vonatkozó jogszabályi elemek megfelelő keretet kell hogy biztosítsanak az egyes ágazatok szereplői számára. (13.50)A törvénytervezet elfogadása esetén kiterjeszti hatályát a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-ipari termékekre és azok előállítóira, feldolgozóira, valamint forgalmazóira, különösen az ilyen tevékenységet végzőkből álló termelői szervezetekre, társulásokra, szakmaközi szervezetekre. Fontosnak tartom, hogy a törvénytervezet tartalmaz bizonyos szigorításokat is. Ilyen például a termelők, feldolgozók és vásárlók viszonylatában a fizetési határidőkre vonatkozó szabályozás, amely az uniós irányelveknek megfelelően 15 napos határidőt tesz lehetővé, illetve kötelezővé, valamint a szerződő felek érdekének védelmében a mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött szerződésekre vonatkozó szabályokat is meghatározza.A javaslat tartalmazza: a mezőgazdasági termékpiacok megalapozott információn alapuló szervezése, valamint az Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni. A javaslat elfogadása esetén a szakmaközi szervezetek kérhetik a bíróságot, ahogy említette államtitkár úr is meg előttem Pócs János képviselőtársam is, hogy bizonyos jogellenességet megszüntessen, illetve tiltsa el az abban szereplőket. A javaslat az EU-s irányelveknek megfelelően biztosítja annak lehetőségét, hogy az elismert szakmaközi szervezetekhez nem tartozók is csatlakozhassanak egy ilyen szakmaközi szervezethez. Összességében elmondható az európai tapasztalatok birtokában, hogy a termelői szervezetek megerősítésén keresztül növelhető az ágazatok technikai és technológiai színvonala, elősegíthető a friss piacok elérése és könnyebben megoldható a feldolgozóipar ellátása megfelelő hazai nyersanyaggal.Tisztelettel javaslom kedves képviselőtársaimnak, hogy támogassák a törvénytervezetet, és szavazataikkal is erősítsék ezt meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Jelen tervezet nem az a törvénymódosítás, amiben a legélesebb vitánk fog kialakulni a kormánnyal. Azt azért mindenképpen el kell mondanom kritikaként, és ezt módosító indítványokban meg is próbáljuk majd orvosolni, hogy azért itt a szerződő felek védelmével kapcsolatban értelmezési kérdésekben… ‑ illetve kísérletet teszek majd arra is, hogy a zavaros, félreérthető definíciókon javítsunk, pontosítsunk, hogy ezekben azért lesznek módosító indítványaink, és remélem, hogy azért ezek érdemben tudják javítani a jogszabályt. Egyébként több olyan jogi és logikai bukfencet is találtunk benne, amit, azt hiszem, hogy érdemes lenne átgondolni. Lehet, hogy ez annak az eredménye, hogy egy európai uniós rendelet átvételéről és a KAP legújabb reformjával kapcsolatos módosítások miatt volt szükség erre a módosításra, és lehet, hogy itt ilyen fordítási problémák is voltak. Mindenesetre ezeket megpróbáljuk orvosolni.Összességében magát a szándékot meg a törvényt is természetesen tudjuk támogatni, hiszen ez mindenképpen előmozdítja azokat a célokat, amelyekről államtitkár úr is beszélt, illetve a kormánypárti előterjesztők is beszéltek, és nagyon fontos az, hogy tagországként időben tudjunk reagálni ezekre a változásokra. Tehát ez mindenképpen pozitív, és fogjuk tudni támogatni ezt a törvénytervezetet. Remélem, hogy tényleg érdemben fognak tudni azzal a néhány módosító indítvánnyal foglalkozni, amit benyújtunk hozzá tényleg jó szándékkal és konstruktívan.Tovább nem is akarom húzni az időt. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogyan az előterjesztői expozéban és a vezérszónokoktól is egyébként hallottuk, gyakorlatilag egy új uniós szabályozást kell átemelnünk a hazai jogrendbe, ezért nem meglepő módon természetesen az MSZP-frakció is támogatni fogja majd ezt a törvényjavaslatot.A korábbi jogalapot jelentő uniós szabályozás jelentős mértékben átalakul az új rendelettel, és a magyar törvénynek sem a szerkezete, sem pedig az abban szereplő hivatkozások megváltoztatása már nem tette lehetővé a megfelelő jogalkalmazást, így a szükséges változtatások köre és mennyisége indokolja ennek az új törvénynek az előterjesztését, amely gyakorlatilag teljes egészében felváltja majd a jelenlegit.Néhány pontot szeretnék kiemelni, amelyet kifejezetten jónak, üdvözlendőnek tartunk a törvénnyel kapcsolatosan. A törvényjavaslat az eljárási kérdésekben is meg fogja teremteni majd az összhangot a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseivel. Azt gondoljuk, hogy ez mindenképpen egy nagyon üdvözlendő és pozitív dolog. Illetőleg ez a törvényjavaslat előírja, ahogyan említette egyébként Földi képviselő úr is, a mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött szerződés kötelező tartalmi elemeit, és ezeket annak függvényében határozza meg, hogy azt a termés betakarítása előtt vagy azt követően kötik meg. De például tartalmazza a jogszabálytervezet a tejágazatban alkalmazandó szerződéskötési kötelezettség nemzeti szabályait is, vagy előírja a vágás utáni minősítés kötelezettségét. Azt gondoljuk, ezek mind olyan szabályozások, amelyek könnyebbséget jelentenek majd a mezőgazdaságban, és kiszámíthatóbb, biztonságosabb termelést is tudnak eredményezni. Éppen ezért, ahogy említettem, egy uniós szabályozást emelünk át a hazai jogrendbe, tehát a frakciónk támogatni fogja természetesen a törvényt. Köszönöm. (Horváth Imre tapsol.)
  • CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom én sem húzni az időt. Nagyon örülök annak, hogy itt különösebben nagy vita nem alakult ki, ami alapvetően érthető is, bár nagyon fontos szabályozó eszközről van szó. Én tisztelettel köszönöm a frakciók támogatását, és várjuk a módosító javaslatokat, meg fogjuk beszélni, meg fogjuk vitatni. Bízom benne, hogy szavazáskor a támogatásukról biztosítani tudják majd ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig van lehetőség.Most soron következik a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4854. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Czerván György úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Most a vezérszónoki felszólalások következnek, ennek keretében megadom a szót elsőként Pócs Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Földi Lászlónak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére érkeztünk. Most megadom a szót normál időkeretben Legény Zsolt képviselő úrnak, az MSZP részéről.
  • ELNÖK: Kérdezem, van-e további felszólalási szándék. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Így a vitát lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Czerván György államtitkár úré a szó.