• DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Negyed évszázaddal ezelőtt a kommunizmus utáni első szabadon választott Országgyűlés az első döntésével az 1956-os forradalom jelentőségét iktatta törvénybe. Ebből az is következett, hogy a megtorlások nem maradhatnak következmények nélkül. Az Alkotmánybíróság rendszerváltozás utáni, egyébként tiszteletet érdemlő tevékenységének szégyenfoltja, hogy a köztársasági elnök indítványának eleget téve 1992-ben útját állta a térség többi volt kommunista államában és Németországban is a jogállamisággal összhangban lévőnek ítélt Zétényi-Takács-törvény igazságtételi törekvéseinek (Közbeszólások a Jobbik soraiból: A Fidesz is nemmel szavazott rá.), amelyek kizárólag a legsúlyosabb esetekben ‑ emberölés, halált okozó testi sértés, hazaárulás, az elévülés kommunizmus alatti nyugvásával ‑ legalább a legsúlyosabb cselekmények esetén a büntethetőséget garantálták volna.Ennek ellenére a nemzetközi jog alapján a háborús és emberiesség elleni bűntetteket, így például az 1956-os forradalom vérbefojtásában való közreműködést ‑ a nemzetközi jog alapján mint el nem évülő bűncselekményt ‑ még az Alkotmánybíróság is büntetendőnek ítélte. A hatályos magyar alkotmány még világosabban fogalmaz, eszerint tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Az Országgyűlés az új alkotmány deklarációjában és az Alaptörvényben rögzített elévülési szabályokban, illetve ezekből kiindulva 2011 decemberében, az MSZP-frakció szavazásban való részvétele nélkül, egyébként egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amellyel a magyar állam ratifikálta az emberiesség elleni bűncselekmények üldözésére vonatkozó New York-i egyezményt, és szabályozta azon bűncselekmények körét, ahol az elévülés az új Alaptörvény hatálybalépéséig nyugodott. Ezek a száraz jogi tények.A valóság pedig ezzel szemben az, hogy néhány, a sortűzperben meghozott, nem súlyos, és nem állampárti vezetőt érintő ítélettől eltekintve Magyarországon a kommunista diktatúra által elkövetett tömeggyilkosságok teljes egészében büntetlenek maradtak. Nemcsak az emberek tömegeit élvezettel megkínzó és legyilkoltató Péter Gábor haja szála nem görbült a rendszerváltozás után négy évvel bekövetkezett haláláig, de a mai napig minden egyértelmű jogalkotói szándék törvényi és immáron alkotmányos rendelkezése ellenére háborítatlanul élnek közöttünk a szabadságért és a demokráciáért harcoló emberek tucatjait halálba küldő vérbírák, az őket megvádoló ügyészek és az emberölésekről döntő kommunista állami és pártvezetők.E tekintetben úgy tűnik, mintha az igazságszolgáltatás egésze a szervezeti és a személyi függetlenséget a jogszabályoktól való függetlenségként értelmezné. Az ország és a magyar igazságszolgáltatás egészének szégyene az is, hogy a Biszku Béla ellen 21 éves késéssel emelt vád esetében négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni. Annak a Biszku Bélának az ügyében, aki vezető alakja volt az 1956-os forradalom utáni megtorlásoknak, aki az MSZMP Politikai Bizottságának 1957. december 10-i ülésén azt mondta: „Az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.”Ez az egy ügy ‑ mint cseppben a tenger ‑ és az elmúlt 25 év történései összességükben mutatják, hogy az igazságszolgáltatás esetében nemcsak a szándék, de a hozzáértés is hiányzik ahhoz, hogy az erkölcsi rendet helyreállítandó legalább jelképesen megtorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek az emberiség történetének legsötétebb lapjára tartoznak. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy külső szemlélőként rögzítsük a helyzet tűrhetetlenségét és azt, hogy ami már rég nem igazság, csupánjogszolgáltatás címén ezen a területen az elmúlt 25évben történt, az lábbal tiprása az áldozatok emlékének.(13.40)Támogassuk együtt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának azon javaslatát, mely a lengyel mintát átvéve, a távol lévő terhelttel szemben folytatott büntetőeljárás szabályaihoz hasonlóan, az elkövető halála esetén is lehetővé teszi a büntetőeljárás lefolytatását. Tegyük egyértelművé, hogy az ilyen típusú eljárásokban a Nemzeti Emlékezet Bizottságát mint alkotmányos intézményt nem kizárólagosan, de legalább egyik szakértőként feltétlenül ki kell rendelni. A kommunizmus számtalan áldozata azért fizetett az életével, mert a szabadságért és a demokráciáért küzdött a diktatúra alatt, a diktatúrával szemben. Nekünk, akik haszonélvezői vagyunk az általuk kivívott szabadságnak, kötelességünk, hogy nem a bosszú, hanem az erkölcsi rend helyreállításának szándékával tegyünk meg mindent a megkésetten is időszerű igazságtételért. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy Biszku Béla megítélésének kérdésében egy demokratikus országban nincsenek jobboldali és baloldali politikusok, hanem csak demokraták és antidemokraták vannak, és aki demokratának tartja magát, annak egyértelmű a véleménye azzal kapcsolatban, hogy Biszku Bélának mind erkölcsileg, mind jogilag felelni kellene azokért a tettekért, amelyeket elkövetett. És hogy 2015-ben ezt még nem tudjuk kimondani, és nincs erről jogerős döntés, ez a parlamentnek egy 25 éves mulasztása. Az pedig, hogy egy ilyen, a közvélemény számára ‑ és mindenki számára, aki az elmúlt évtizedekben itt élt Magyarországon ‑ egyértelmű helyzetet a bíróság nem tud megítélni négy év alatt, azt hiszem, ez okkal tesz türelmetlenné vagy háborít föl embereket, főleg azokat, akik a kommunista időszak áldozatai voltak, hiszen azok az emberek, akiket bebörtönöztek, akiket B-listáztak; akiknek elvették a lakását, és valami kis helyen kellett hogy meghúzzák magukat évtizedekig; akik nem tölthettek be vezető állást, mert a B-listázás miatt csak beosztottként dolgozhattak, pedig a képességeik meglettek volna; nem is beszélve azokról, akik árvaként vagy félárvaként kellett hogy felnőjenek, vagy évekig, évtizedekig nem látták a szüleiket, mert börtönben voltak, vagy Hortobágyon vagy valamelyik más táborban cseperedtek föl, mert odatelepítették, internálták ki a szüleiket vagy nagyszüleiket, nos, ezeknek az embereknek, azt hiszem, az igazságérzetét és mindannyiunk igazságérzetét méltán sérti ez a helyzet. Azt érezzük kicsit ilyenkor, mintha a törvény nem az áldozatokat védené, hanem a bűnök elkövetőjét, márpedig Biszku Béla áldozatai, bár sajnos csak kevesen vannak már közöttünk, de méltán érdemelnek meg egy igazságtételt.Az elmúlt öt évben a kormányzat igyekezett a parlamenti felhatalmazását felhasználni arra, hogy olyan törvényeket, olyan jogszabályokat fogadjon el, amelyek valamelyest tudják enyhíteni a kommunista időszakban elszenvedett fájdalmakat, és valamelyest az igazságnak a másik serpenyőjébe is tud helyezni különböző döntéseket. Az egyik legfontosabb talán ezek közül, amelyik Biszku Bélát is személyében is érintette ‑ akárcsak, mondjuk, Nyers Rezsőt ‑, az a kommunista nyugdíjpótlékoknak a megvonása, az a kormányzati döntés, amelyben azoknak a szereplőknek ‑ összességében 142 ilyen személy volt, aki kommunista állami vezetőként vagy az akkori állampártok tagjaként, a KISZ tagjaként, a titkosszolgálatok vezetőjeként vagy pedig a ’45 és ’49 közötti időszak demokratikus államrendjét felszámoló személyként azért kapott kitüntetést, mert valójában az akkori kommunista diktatúrát erősítette, és nem azért, mert valódi teljesítmény állt mögötte ‑, ezeknek az embereknek a pluszjuttatásait a Fidesz-KDNP-kormány egytől egyig elvette (Novák Előd: Ne hazudj, a tizedét vette el!), egy viszonylag hosszú és… ELNÖK: Novák Előd képviselő urat megkérem, hogy türtőztesse magát, vagy különben kénytelen leszek a teremből eltávolíttatni. (Novák Előd: Hazugság, nem…) Legyen szíves, türtőztesse magát (Novák Előd: …türtőztetem.), különben megvonom öntől a lehetőséget arra (Novák Előd: A bekiabálás parlamenti műfaj.), hogy a mai napon a vitában részt vegyen. Mégiscsak tűrhetetlen, hogy az ön bekiabálásaitól hangos minden felszólaló háttere! Legyen szíves, viselkedjen úgy, mintha a parlamentben ülne, nem egy kocsmában! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! ‑ Taps a kormánypárti padsorokból.) DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Nos tehát, Biszku Bélának és másik 141 társának, többek között Nyers Rezsőnek is megvonta a kormány ezt a nyugdíjpótlékát. Ezután többen ‑ mint például Nyers Rezső ‑ bírósághoz is fordultak, de a bíróság is a kormányzatnak adott igazat, és ezeknek az embereknek ez a pluszjuttatása, ez a fajta privilégiuma megszűnt, és mostantól nem kapnak ilyen kiemelt nyugdíjat. (Novák Előd: Nem igaz! Még mindig több százezret kap Biszku Béla is!)De ugyanígy fontos a kommunizmus bűneinek tagadása mint bűncselekményi tényállás, amelyre képviselőtársam is utalt. És az is fontos, hogy a strasbourgi bíróság nyomásgyakorlása ellenére a vörös csillag továbbra is önkényuralmi jelképnek minősül Magyarországon, és a viselése ugyanúgy tiltott, mint minden más XX. századi diktatúra jelképének a viselése. Fontos döntése volt az Országgyűlésnek, hogy huszon-egynéhány évvel a rendszerváltás után az utolsó olyan közterületi elnevezéseket, utcaneveket is eltörölte, melyek a kommunista diktatúrához köthetők, megszűntek az utolsó Lenin utcák vagy Vörös Hadsereg utcák Magyarországon, több kisebb és nagyobb településen.Szintén fontos volt az áldozatok jóvátételével kapcsolatban, hogy a tartós szabadságelvonást elszenvedettek részére 2013-ban és 2014-ben is 50-50 százalékos nyugdíjpótlék-emelést fogadott el a kormányzat. (Novák Előd: És az ügynöklistákkal mi lesz?) Erre azért volt szükség, mert az MSZP-kormányzat az utolsó három évében befagyasztotta ezeket a nyugdíjpótlékokat, és a kommunista időszak áldozatainak nyugdíjpótlékán próbált spórolni a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány. Ezen túlmenően a tartós időtartam mértékét három évről egy évre szállítottuk le. Tehát kiterjedtebb most már azoknak a köre, akik ilyen megemelt juttatásban részesülhetnek.És csak címszavakban mondanám a többit: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállt és a hatalombirtokosok listáját elkészíti; az ügyészség számára iratokat kell hogy átadjon; illetőleg az elnyomó rendszert kutatja és a működését feltárja. Az idei évre Gulág-emlékévet hirdetett a kormányzat. Az EU-s elnökség alatt elfogadtuk, hogy augusztus 23-a a XX. századi totalitárius diktatúrák közös emléknapja (Közbeszólások és moraj az MSZP soraiból.), így ez az első, kommunista áldozatokra emlékező közös európai emléknap; az Országgyűlés (Bangóné Borbély Ildikó: Öt és fél perc, elnök úr!) pedig határozatban javasolta a Terror Háza és a recski kényszermunkatábor meglátogatását az iskolába járóknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gulyás Gergely képviselő úr, a Fidesz frakciójának tagja: „Igazságszolgáltatás?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Megadom a szót.