• SALLAI R. BENEDEK (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A földforgalmi törvény jelentős mértékben átszabta a lehetőségeket a földek, termőföldek adásvételével kapcsolatban, és ez év májusában lépett hatályba számos új rendelkezés. Alapvetően egy olyan ország, aminek a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld, és a gazdaságát leginkább olyanra építheti, ami fenntartható módon, megújuló készletekkel képes munkahelyeket fenntartani, egészséges élelmiszert termelni és ezáltal létbiztonságot teremteni az ország állampolgárainak, ez az alapvető erőforrás-tartalék a legfontosabb stratégiai, biztonsági tartalék egyike. Emiatt nagyon-nagyon fontos az, hogy a termőföldek adásvétele, tulajdoni szerkezete hogyan alakul Magyarországon. Jelen pillanatban a birtokstruktúrára számos veszély hárul. Ennek a birtokstruktúrának azt kellene elősegítenie, hogy Magyarországon a vidéki térségekben a lehető legnagyobb foglalkoztatási adottságot biztosítson a termőföld, és a lehető legtöbb vidéki ember hozzáférjen a termőföldhöz, abból munkahelyek maradjanak fenn, jöjjenek létre, és minél több értékteremtő munkával egészséges élelmiszert tudjanak termelni. Jelen pillanatban erre a birtokstruktúrára három komoly veszély hárul: a külföldiek, illetve a tagállambeliek termőföld-vásárlási lehetősége, a nagybirtokstruktúra és az államnak a nem túlságosan igazságos és bölcs állami földkészlet-hasznosítása. Nyilvánvalóan a legutóbbival nem tudok mit kezdeni, és egy ekkora kormánypárti többséggel szemben erre vonatkozó javaslatot nem tettünk, míg a másik kettő esetében a jelenlegi földforgalmi törvény módosítását azért láttuk indokoltnak, hogy az annak előszavában, preambulumában megfogalmazott célokat sokkal jobban tudja szolgálni a törvény. Jelen pillanatban, miután polgári jogi alapelveket alkalmaz a jogszabály, ezért gyakorlatilag a tulajdonostárs, a szomszéd tulajdonos elővásárlásának a lehetőségét tartja fenn. Ez azt teremti meg, hogy egy olyan birtokstruktúrában, ahol nagyon-nagyon mozaikolt a birtokszerkezet, és a nagybirtokosoknak, akiknek nemcsak saját maguknak, ahogy Fazekas miniszter úr el szokta mondani, van 300 hektárja, hanem a feleségének is, az első gyereknek, a második gyereknek és a harmadik gyereknek is van 300-300 hektárja, és esetleg még hozzábérel valamit, ezeknek nyilvánvalóan egy olyan birtokstruktúrája van, amiből egy-egy település közigazgatási határán sokfelé esik lehetőség, hogy mindenfelé essen 10-20 hektáros birtoktest. Nyilvánvalóan egy kisbirtokos vagy egy kezdő gazdálkodó, aki el akar kezdeni egészséges élelmiszert termelni, és szüksége lenne egy hektárra, két hektárra, egy fóliasátras rendszerre, 5 hektárra, 6 hektárra arra, hogy elkezdje a gazdálkodását, sokkal kisebb eséllyel fog tudni a jelenlegi jogszabály alapján földet venni, mint az, akinek már sok helye van, mert annak elővásárlási joga lesz; mert annak már osztatlan közösök sokaságában - amire ígéretet kaptunk 2011-ben, hogy a kormány megkezdi a felszámolását - van már társtulajdona, és ebből adódóan szintén lépéselőnyben van, és ki sem lehet függeszteni, mondjuk, egy társtulajdonban lévő, osztatlan közösben lévő földet. Ebből adódóan az ilyen jellegű intézkedések nem szolgálják azt a célt, amit a jogszabály célozni kíván, hogy megerősítse a középbirtokot, sokkal inkább bebetonozza a jelenlegi birtokstruktúrát, és fejleszti azt, ami szerintünk rossz. Rossz, mert nem teremt társadalmi igazságosságot, nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy hozzáférjenek a termőföldhöz azok, akik helyben akarnak termelni, és ebből adódóan nem jelenti azt a biztonságot, amit a kormánypárt a jogszabály-módosítással ígért nekünk. Való igaz, hogy teremt pluszlehetőségeket a külföldiek, illetve tagállambeliek termőföld-vásárlására, -szerzésére vonatkozóan, de az sem merít ki minden lehetőséget, emiatt gondoltuk azt, hogy több szakaszában módosítási indítványt adunk be. Ennek egy része részben a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó további korlátozásokat célozta, részben átalakította teljes mértékben az elővásárlási struktúrát, kiiktatta volna azt a hagyományt és maradványt, ami a szomszéd földtulajdonosoknak, illetve társtulajdonosoknak elővásárlási jogot adott, ehelyett előtérbe helyezte azokat, akiknek még nincs 50 hektárja, másodsorban azokat, akiknek még nincs 100 hektár termőföldje. Előtérbe helyezte azt, hogy ne csak azt ellenőrizze a jogszabály alkalmazója, hogy Magyarországon mennyi termőföldje van valakinek, hanem azt, hogy bárhol mennyi földje van, és ezt a birtoknagyságot vegye figyelembe ezek során, és mindehhez plusz biztonsági szelepként a ma már többször emlegetett földbizottságok létrehozására tett egy olyan javaslatot, ami kvótarendszerrel lehetőséget biztosított volna arra, hogy viszonylag színes gazdálkodói kör vehessen részt a földügyletek ügyintézésében. A mi véleményünk szerint a javaslat egyértelműen azt a célt szolgálja, amit a kormány a nemzeti vidékstratégiájában kitűzött. Egyértelműen azt a célt szolgálja, amit megfogalmazott a jogszabály előszavában, és valóban a kis- és középgazdálkodóknak teremtene lehetőséget a termőföld vásárlására. Emiatt, habár a Mezőgazdasági bizottság nem támogatta, arra kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a jogszabály megtárgyalását. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) (19.30)
  • FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Sallai Benedek említette, a Mezőgazdasági bizottság elutasította a törvény tárgysorozatba vételét. Két indokot hoztunk fel a vita kapcsán. Az egyik egy történelmi helyzet. Az LMP tagja volt az előző parlamentnek is. Másfél évig volt nyitva ez a törvénytervezet, nem volt olyan parlamenti párt, sőt civil szervezet sem, amely ne tudott volna érdemi hozzászólást tenni ezen időszak alatt, és jelentős mennyiségű ellenzéki indítvány is befogadásra került a végső verzióba. Azok a megfogalmazások, amelyeket most indítványként előterjesztettek, egyáltalán nem kerültek szóba az előbb említett vita kapcsán. De most tekintsünk el attól, hogy ennek a vitának egy része már megvitatható lett volna akkor is. Azonban tartalmilag vannak olyan területek, mint a hároméves helyben lakás ötévesre növelése. Szeretném megemlíteni, rendkívül érzékeny pont az, hogy milyen feltételeket szabhatunk, próbáljunk megszabni. Dánia azért bukta el az őáltaluk nagyon favorizált és sokak által követésre méltónak talált törvényt, mert ott hat- vagy hétéves helyben lakást követeltek meg, most pontosan nem tudom. Ez volt az egyik ok, ami miatt a németek bírósági eljárást indítottak ellenük, és Dánia el is bukta az ottani földtörvényt. Tehát nem gondolnám, hogy itt technikailag szabad volna beavatkozni. A helyi birtokmaximum kérdése. Reméljük, majd a földbizottságoknak lesz ez a feladata, mert ők pontosan látják, hogy ott helyben kinek szabad és kinek nem már további birtoktestek megvásárlását engedélyezni vagy elutasítani. A földbizottságokhoz rendkívül változatos módon nyúlna még hozzá a javaslattevő. Megjegyzem, sok mindennel lehet vitatkozni, ez egy olyan érzékeny téma, amiben az Európai Unió is kifejtette az álláspontját, illetve utalt rá. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért azt javasoltuk, hogy ezeket a kérdésköröket ne nyissuk meg addig, amíg a kormány egyelőre nem rendezi a helyi földbizottságok kérdését (Az elnök ismét csenget.), és nem adunk egyértelmű választ az EU által kifogásolt részekre. Akkor nézzük meg, hogy ezek az indítványok befogadhatók-e. Ezért utasítottuk el. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim, ahogy már elmondtuk a bizottsági ülésen is, támogatjuk ezt a javaslatot. Rengeteg problémánk van az új földforgalmi törvénnyel, amit nem is rejtettünk véka alá, és ezek egy részét ugyan kezeli a javaslat - sajnos nem a legfontosabbakat -, de arra mindenképpen alkalmas, hogy újra tárgyaljunk erről a gyalázatosra sikeredett törvényről. Így a Jobbik továbbra is támogatja ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételét. Én úgy gondolom, hogy az új földforgalmi törvénnyel kapcsolatban már ennyi idő után is elmondható, hogy nem váltotta be még csak azokat az ígéreteket és azokat az elvárásokat sem, amelyeket a kormánypártok vártak ettől a javaslattól, hiszen ha csak a három legsúlyosabb területet nézzük meg, már akkor is mindenki számára világossá válhat, miért nem szabad addig várni, ameddig Font elnök úr várni szeretne. Én legalábbis a mondanivalójából azt szűrtem le, hogy megvárnánk, amíg az Európai Unió esetleg kötelezettségszegési eljárást indít ezzel a törvénnyel kapcsolatban, vagy rábírja a kormányt arra, hogy módosítsa még inkább az Uniónak kedvező irányba. Én semmiképp nem várnám meg ennek az életveszélyes folyamatnak a végét, és egyáltalán ezt az időhúzást is mindenképpen elítélendőnek tartjuk, hiszen annak a külföldi földszerzési szándéknak, amit korábban zsebszerződések formájában megismerhettünk, a felszámolása minden korábbi ígéretük ellenére nem történt meg. Nekem, nyugat-dunántúli képviselőnek senki nem fogja tudni megmagyarázni, ha százszor elmondják itt a Házban, akkor sem, hogy érdemi lépéseket tettek ebbe az irányba, mert nem történtek ilyen lépések. Szintén nagyon lesújtónak tartom azt, amit egyébként már Lázár miniszterjelölt úr be is ismert a bizottsági ülésen, hogy rendkívül lesújtó az agrártámogatások aránya Magyarországon, azaz hogy a kis- és közepes gazdaságok mennyire rossz arányban kapják ezeket az EU-s forrásokat. És hát az önök oligarcháinak a térnyerése sem oldódott meg és tovább zajlik. Mindezen okok miatt a Jobbik támogatni tudja tehát ezt a javaslatot, és reméljük, hogy ennél komolyabb módosításokra is lehetőséget biztosít majd ez a vita. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Szocialista Párt is támogatja azt, hogy a földtörvény módosításának legyen lehetősége, és ezért vegyük tárgysorozatba ezt az LMP-s javaslatot. A földforgalmi törvény módosítására azért is szükség van, mert az nem támogatja, hanem ellehetetleníti a magyar mezőgazdasági termelőket, közel 2 millió ember földtulajdonát értékteleníti el, vagyonát veszélyezteti, és 120 ezer meglévő munkahelyet is veszélyeztet abban a formában, ahogy elfogadásra került. Egyébként mi ezt a korábbi viták során is folyamatosan elmondtuk. A Fidesztől politikailag függő Agrárkamara által befolyásolt földbizottságok egyelőre csak a politikai elvbarátok kiszolgálásának a lehetőségét teremtik meg, ezért azt is támogatjuk, hogy a földbizottsági tagokhoz és a földbizottságok működéséhez nyúljunk hozzá. Ezért értünk egyet azzal, hogy a földtörvény módosítása kerüljön tárgysorozatba. Azonban az, amit az LMP javasol, szerintem sok esetben túlzás. Nem azzal van baj, hogy olyan javaslatokat tegyünk le az asztalra, amelyekkel minél több embert segítünk olyan lehetőséghez, hogy helyben jó minőségű élelmiszert termeljen meg, hanem az a baj, hogy ezzel egyik napról a másikra szét akarjuk verni azt a struktúrát, amely ma 120 ezer embernek tud munkát, megélhetést biztosítani. Ha azt az utat járnánk, amit az LMP javasol, hogy 50 hektáros birtoktestek jöjjenek létre, az Magyarországon azt jelentené, hogy 100 ezer ilyen 50 hektáros birtoktest tud létrejönni, amiből nem több, hanem maximum ugyanannyi munkahely jönne létre, mint amennyi ma van. Ezért részleteiben van vitánk a javaslattal. Természetesen a magunk módosításait akkor, amikor annak eljön az ideje, meg is tesszük. De mint mondtam, támogatjuk azt, hogy kerüljön a Ház elé ez a javaslat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném jelezni, hogy a mai napon is az volt a gyakorlat, hogy az előterjesztő frakció részéről a frakciók között is fölszólalnak; mi is csak ezzel a jogunkkal szeretnénk élni, ha elnök úr ezt engedi. Röviden szeretnék reagálni arra, amit Harangozó képviselő úr elmondott. Az után, amit az elmúlt 25 év létrehozott a magyar vidéken, az után, amilyen nagybirtokszerkezet kialakult a rendszerváltás után, nem lehet mást csinálni, mint - ahogyan ön fogalmazott - szétzúzni ezt a szerkezetet. Erre tettünk javaslatot a földrablási törvény vitájában is. A nagyüzemre, nagybirtokra épülő birtokpolitikának véget kell vetni, nem kis lépésekkel, határozott lépésekkel. Ez a javaslat ezt célozza. Véget kell vetni annak, hogy különböző színezetű bárók és oligarchák uralják le a magyar vidéket. Az nem 120 ezer álláshelyet fenyeget, hanem sok százezer ember földönfutóvá tételéhez vezetett ennek a birtokstruktúrának a kialakítása. Azon viszont, amit Font képviselő úr itt előadott, eléggé csodálkozom. Önök itt azzal dicsekszenek, hogy milyen szabadságharcosok, és milyen ütközeteket vállalnak az Európai Unióval. Nosza neki, itt a lehetőség! Nem félni kell attól, hogy hogyan járt Dánia, bele kell állni ebbe a történetbe! Vállalni kell a konfliktusokat akkor, amikor történetesen nem az önök oligarcháiról van szó, hanem a magyar emberek érdekéről. (19.40) Ez a javaslat, jól érti Font elnök úr, egyszerre célozza azt, hogy az önök oligarchái se tudjanak nyakló nélkül rabolni, és célozza azt, hogy a külföldi spekulánsok se tudjanak földet vásárolni. Valóban, az LMP volt az egyetlen párt, amelyik eredményt ért el az európai színtéren, mert mi az Európai Zöldpárttal elfogadtattuk azt az álláspontot, hogy a termőföldet vonják ki a tőke szabad áramlása alól, mert ez lenne az igazi megoldás. Önök viszont nem bátrak akkor, amikor valódi konfliktusokat kell vállalni, az Európai Néppárt ennek szembeszegült. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Reagálnék néhány felvetésre; Font Sándor elnök úr részére az első dolog. Hadd meséljem el, ma reggel jöttem felfelé Budapestre Túrkevéről, a Kossuth rádió szólt, Gulyás Gergelyt hallgattam, akitől azt kérdezték: ugyan miért van az, hogy hegesztgeti az Országgyűlés a jogszabályokat, az országgyűlési törvényt, minden mást. És Gulyás Gergely azt mondta, hogy bizony, amikor ilyen nagy arányú munka folyik, akkor becsúszik egy-egy hiba. A gyakorlat hozza ki a hibákat, és ezeket ki kell javítanunk. Ezt ma reggel hallottam Gulyás Gergelytől. Ezért mondom azt, hogy itt is a puding próbája az evés, tehát ha látjuk azt, hogy valamiben esetleg nem jó, akkor el kell fogadni (Font Sándor: Ti vélelmezitek.), hogy nem jó. Mi vélelmezzük. (Az elnök csenget.) Tehát a mi tapasztalataink szerint ezek problémák, és valóban így van, hogy ezek a mi tapasztalataink alapján biztosan gondot jelentenek abban, amit a vidékstratégia megfogalmaz, mert azzal ellentétes hatásúak. Dánia. Tipikusan tudnám említeni a házi pálinka ügyét, ami elvileg csak saját célra főzhető, csak kis mennyiségben, saját felhasználásra. Mégis simán bevállalunk belőle egy kötelezettségszegési eljárást, míg egy olyan termőföldkérdésből, ami százezreknek jelenthet munkalehetőséget, nem akarjuk ezt bevállalni. Ezt nem igazán érzem nyomós érvnek. A Jobbik, illetve az MSZP elmondott több problémát. (A Jobbik felé.) Egyetértek az előterjesztőkkel, a megegyezés az volt, hogy most a földforgalom legfontosabb kérdéseire reagáljunk, de sok más hiba van. Tehát egyetértek azzal a felvetéssel, hogy több más kérdést is ki kell nyitni, és kell róla tárgyalni. Viszont az MSZP hozzászólásával nem értek egyet, ugyanis az LMP-nek egyáltalán nem az a célja, hogy öncélúan szétverjen működő ágazatokat, hanem azokat a nagybirtokokat verje szét, amelyeknek nincs foglalkoztató hatásuk. Nem azzal az 1500 hektárral van gondunk, ami 70-80 embernek munkát ad, hanem azzal a 4000 hektárral, amire négy bejelentett, főállású alkalmazott van. Ott kell megszüntetni ezt, és ott kell úgy biztosítani a jogszabályi feltételeket és a degresszív támogatási rendszert, hogy ne legyen érdeke megtartani ekkora területet, ha nem foglalkoztat hozzá. A foglalkoztatási célú jogszabály-módosítás az, amit leginkább céloztunk ezzel. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésvezető elnök joga és felelőssége az, hogy mikor és hogyan tartja fönn a rendet. (Dr. Schiffer András: Nem tudok beszélni, mert kiabál.) Az időkeretet megkapta a képviselő úr azon fölül is. Tisztelt Országgyűlés! A döntéshozatalra holnap kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítását kezdeményező T/13. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Mezőgazdasági bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, az előterjesztő képviselők részéről ki kíván felszólalni 5 perces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy ki kíván felszólalni kétperces időkeretben. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Harangozó Gábor képviselő úr, MSZP. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a házszabály szerint frakciónként egy felszólalásra van lehetőség kétperces időkeretben, és a függetlenek kivételével már minden frakció kifejtette az álláspontját. (Dr. Schiffer András: Az LMP nem, csak az előterjesztő!) Az LMP nem, de tőlük senki sem jelentkezett. (Dr. Schiffer András: Dehogynem!) Schiffer András képviselő úrnak adom meg a szót mint előterjesztőnek. (Dr. Schiffer András: Nem! Nem! Hát be van nyomva a gomb!) Schiffer képviselő úr, természetesen öné a szó, csak az eddigi gyakorlat alapján előzetesen, amikor válaszolni kívánt, normál időkeretben kért szót. Természetesen öné a szó. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, az előterjesztők részéről kíván-e valaki válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak.