• DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A világban végbemenő politikai, gazdasági és biztonsági változások mellett fontos szerepe van a gyorsan zajló technológiai változásoknak is. Különösen igaz ez az infokommunikáció területére. A változásokhoz való alkalmazkodással minden országnak ki kell alakítani saját stratégiáját, hogy a győztese és ne a vesztese legyen ezeknek a változásoknak. Magyarország törekvése az, hogy a technológiai változásoknak ne csak követője, hanem alakítója is legyen. Puskás Tivadar és Neumann János munkássága a telefónia, illetve a számítástechnika fejlődésének megalapozásában jogossá teszi azt az elvárást, hogy a magyar szakemberek aktív szereplői legyenek a világban végbemenő technológiai változások folyamatainak, különösen az infokommunikáció és a digitális technológia területén. Az ország fejlődésének fontos területe az info- és telekommunikáció, amelynek fejlesztési irányait a nemzeti infokommunikációs stratégia jelöli ki. Ennek legfontosabb célkitűzése a digitális Magyarország létrehozása, az, hogy hazánk az EU-ban az infokommunikációs távközlési területen az élvonalba tartozhasson. A Nemzetközi Távközlési Egyesület, az International Telecommunication Union az ENSZ legfontosabb, infokommunikációs területen működő, globális intézménye, feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése. A genfi székhelyű szervezet 193 tagállamában jelenleg közel 700 ágazati és társult tagja van. Az eredetileg Nemzetközi Távíró Egyesület, International Telegraph Union néven 1865-ben Párizsban alapított szervezethez Magyarország 1866. január 1-jén csatlakozott az alapító első húsz tagállam egyikeként. Ezért különösen megtisztelő, hogy az idén 150 éves szervezet az év őszén a magyar fővárosban tartja telekommunikációs világkonferenciáját, a 150. jubileumi világkonferenciát. A Nemzetközi Távközlési Egyesület egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében. Tavaly Doha, azt megelőzően Bangkok adott helyet a világkonferenciának.(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben Mirkóczki Ádám váltja fel.)Magyarország pályázatot nyújtott be a Nemzetközi Távközlési Egyesület Telecom World 2015 rendezési jogáért, amelyet elnyert 2014 őszén. Az ITU Telecom World 2015 konferenciára 2015. október 12. és 15. között kerül sor Budapesten. A magyar szakemberek a távközlés és az informatika kezdetei óta számos kiemelkedő tudományos teljesítménnyel és innovációval járultak hozzá az ágazat fejlődéséhez. Magyarország számára a konferencia megrendezése különösen értékes, mivel a hazai infokommunikációs vállalkozásoknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik a bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására és a tudásmegosztásra.Budapest európai helyszínként különösen vonzó, könnyen elérhető az európai országok számára, emellett fejlett infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal áll a konferencia résztvevőinek rendelkezésére. A rendezvény és kapcsolódó eseményei továbbá újfent megvilágítják Magyarország globálisan is összekötő szerepét, egyben jelentős értékű turisztikai bevételt generálhatnak hazánknak. Magyarország Kormánya az infokommunikációs technológiai iparágra a nemzetgazdaság egyik kitörési pontjaként tekint. A nemrégiben elfogadott, a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti infokommunikációs stratégia új fejezetet nyit a magyar távközlésben és informatikában, és jól illeszkedik az ITU Telecom World 2015 célkitűzéseihez. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A telekommunikációs konferencia témakörei főként a digitális város és a digitális otthon köré szerveződnek, emellett azonban szó lesz még az 5G megoldásokról, valamint a Big data által nyújtott lehetőségek kiaknázásáról is. A Nemzetközi Távközlési Egyesület a korábbinál nagyobb intenzitással kívánja bevonni munkájába a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint az eddiginél is több figyelmet kíván fordítani a különböző infokommunikációs területeken az innovációra és a fejlesztések támogatására. A fórum a magyar szakemberek és vállalkozások számára komoly lehetőséget jelent arra, hogy megmutassák a világnak e téren elért eredményeiket, szaktudásukat, valamint újabb erőforrásokat vonjanak be a fejlődésbe. A rendezvény azt az alapvető külpolitikai célt szolgálja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának a növekedését.Tisztelt Ház! Kérem az önök támogatását a benyújtott törvényjavaslat elfogadásához. Elnök úr,köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat fekszik képviselőtársaim előtt, amely Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között jön létre. Tartalma, hogy hazánkban rendezik meg a Hungexpo területén az ITU Telecom World 2015 konferenciát ez év októberében. Mi is a Nemzetközi Távközlési Egyesület, és miért jelentős ez a konferencia? Ahogy államtitkár úr is említette, a Nemzetközi Távközlési Egyesület az Egyesült Nemzetek Szervezetének infokommunikációs területen működő globális intézménye, amelynek feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése. Az ITU különböző bizottságai ajánlásokat adnak ki, amelyek figyelembevételével dolgozzák ki az egyes országok kormányai számára a távközléssel kapcsolatos jogszabályokat, és nagy büszkeségünk, hogy hazánk 1866-ban csatlakozott a szervezethez.Az ITU 1971 óta minden évben Telecom World néven globális méretű konferenciát szervez. Az esemény joggal nevezhető az infokommunikációs szakma legjelentősebb nemzetközi rendezvényének, hiszen arra évről évre 4-5 ezer vendég látogat el, magas szinten képviselve azt a 193 országot és 700 vállal­kozást, amelyek az ITU tagjai. A konferencia napjaiban az adott ország kerül a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába. Az ITU a Telecom World konferenciát egy olyan globális platformként definiálja, amely alkalmat ad az infokommunikációs technológiai innovációk gazdasági és társadalmi hasznosítási lehetőségeinek feltérképezésére, a kapcsolódó tudás megosztására és a megvalósításhoz szükséges kapcsolatok kialakítására. A konferencia megrendezésének jogát hazánk 2014 decemberében nyerte el, amelyre 2015. október 12. és 15. között Budapesten kerül sor. (14.40)Tisztelt Képviselőtársaim! Feltehetjük a kérdést, hogy miért jó, előnyös Magyarország számára, ha megrendezi ezt a konferenciát. A Telecom World 2015 rendezvény egy vissza nem térő lehetőséget ad hazánk számára ‑ a magyar infokommunikációs szektor, piaci szereplők, kkv-k, a civil és akadémiai szektor ‑ a digitális állam eredményeinek bemutatására. A konferencia keretében a magyar pavilon azzal a céllal kerül felállításra, hogy a résztvevők számára bemutassa: Magyarország erős az innovációban és a felsőoktatásban, kiváló befektetési alap, komoly szakértelem áll rendelkezésre, és Budapest egy élő, élhető és pezsgő start-up és kreatív ipari központ. A konferencia keretében hazánkban egy szakmai blokk megszervezésére is lehetőség lesz. Ennek keretében tárgyalásra kerülnek az uniós tagállamok érdeklődésének középpontjában álló digital single market és digital nation témakörök. Mindez egyúttal lehetőséget nyújt a magyar kormány „digitális nemzet” fejlesztési tervének bemutatására is, amellyel hazánk az Európai Unió digitális fejlesztési irányainak meghatározójává válhat, elősegítve nemcsak az ország, hanem az Unió versenyképességének jelentős javulását is. Mindezek alapjául az a felmérés szolgál, amely szerint az egységes digitális piac megteremtése mintegy 340 milliárd euró GDP-növekedést és több száz ezer új munkahelyet eredményezhet a következő években. Ezenkívül Budapest páratlan, Keletet és Nyugatot összekötő világszínvonalú szolgáltatásokkal és infrastruktúrával rendelkező helyszín, amelyet a konferenciára érkezők személyesen is megtapasztalhatnak majd. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország számára azért is különösen értékes a konferencia megrendezésének lehetősége, mert a hazai infokommunikációs vállalkozásoknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik a bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására és a tudásmegosztásra. A konferencia megrendezését befektetésnek kell tekintenünk, amiből kizárólag profitálhatunk, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a megállapodást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetközi Távközlési Egyesület az ENSZ távközléssel foglalkozó szakosított szerve, amely biztosítja a távközlési ágazat összehangolását világméretű szinten. Alapokmányában rögzített célja többek között a távközlési technológiák hasznosságának kiterjesztése a világ minden lakosa számára, a távközlési szolgáltatások használatának elősegítése a békés kapcsolatok megkönnyítése céljából.A szervezet jelenleg 150 éves ‑ mivel az ITU alapjait 1865-ben húsz európai állam fektette le ‑, amelynek jelenleg több mint 190 tagállama van. Magyarország 1866-ban csatlakozott az ITU-hoz. Az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása és elmélyítése érdekében. A Telecom World 2015 rendezvény házigazdájának kiválasztása érdekében az ITU pályázati felhívást bocsátott ki. Ennek eredményeképpen a 2015. október 12-15. között megrendezésre kerülő rendezvény fogadó országa ‑ ahogy a képviselőtársaim is mondták ‑ Magyarország lesz. A törvényjavaslat az ITU Telecom World 2015-ös rendezvényének lebonyolítása, szervezése, finanszírozása tárgyában kötött megállapodás kötelező hatályának elismerésére adna országgyűlési felhatalmazást. Bár a nemzetközi konferencia megrendezése lehetőséget nyújt a hazai információs és kommunikációs szektor szereplőinek bemutatkozására, szakmai kapcsolatok kialakítására és tudásmegosztásra, a rendezvény lebonyolítása, szervezése és finanszírozása tárgyában kötött megállapodás feltételei Magyarország számára nagyon előnytelennek bizonyulnak: amellett, hogy a kormány költség- és kiadásmentesen az ITU rendelkezésére bocsátja a rendezvény helyszínét, a Hungexpót, a rendezvény szervezésének költségei szinte kizárólag Magyarországot terhelik. Így például a rendezvény előkészítésével, tervezésével, megvalósításával kapcsolatos fő kiadások az ITU számára körülbelül 732,5 millió forint: speciális programok, kevésbé fejlett és alacsonyjövedelmű országok részvétele közel 60 millió forint; az ITU tisztségviselőinek szállásköltsége az előkészítés és a rendezvény alatt, itt nincsen konkrét összeg megnevezve; 80 tisztviselő napidíjának 50 százaléka, közel 50 millió forint; rendezvény előtti kiküldetések napidíjának 50 százaléka, több mint 15 millió forint; legalább 50 gépkocsi biztosítása a rendezvényre érkező állam-, kormányfők, miniszterek és miniszteri szintű vendégek számára; szállodai szobák foglalása, 1500 darab van megnevezve az ITU számára. A rendezvény promócióját teljes mértékben a kormány finanszírozza: promóciós anyagok készítése, terjesztése, bannerek, reklámanyagok kihelyezése, nagy forgalmú helyek reklámhelyeinek bérlése, emellett médiaterv a rendezvény világszerte történő népszerűsítésére. Emellett a kormány feladata a megnyitó ünnepség, a nyitó fogadás és a záró fogadás megszervezése, valamint lebonyolítása, de az ITU kizárólagos joga a felszólalók, nyilatkozatok és beszédek jóváhagyása, valamint a vendéglisták összeállítása és a meghívók szétosztása. A kormány viseli a rendezvénnyel kapcsolatos minden egyéb fogadás, illetve rendezvény költségét és kiadásait, emellett az ENSZ szakosított intézményei előjogairól és mentességeiről szóló egyezménynek megfelelően a kormány biztosítja az ITU számára a teljes adómentességet minden vonatkozó szövetségi, állami vagy pedig helyi adó alól. A rendezvény költségvetését az ITU teljes mértékben bizalmasan kezeli, azaz nincs olyan kötelezettsége, hogy a költségvetést a kormány vagy bármely harmadik fél tudomására hozza. A rendezvény megszervezéséből és lebonyolításából eredő minden többletbevétel teljes mértékben az ITU-t illeti meg. Nagyon sok kérdés merül fel bennünk, látva a költségek részletezését, illetve magukat azokat a tételeket, amelyek meg vannak nevezve, és nagyon sok esetben egyébként költség nincsen hozzárendelve, legalábbis nem derül ki a javaslatból. Azt nem vitatjuk egy pillanatig sem, hogy a rendezvény célja nemes, magának a Távközlési Egyesületnek a működése természetesen rendkívül hasznos, és Magyarország is régóta tagja ennek a szervezetnek. Viszont vannak kérdéseink, és ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni, hiszen sok tételnél nincsen nevesítve a költség, ezeket mindenképpen szeretnénk tudni, hogy hogyan alakulnak. Ha már így összeszámoljuk a megjelölt költségeket, közel egymilliárd forintnál tartunk egy négynapos nemzetközi rendezvény esetén. Szeretnénk tudni, hogy miből adódnak ezek a magas költségek, és mi az oka annak, hogy ilyen nagy vállalást tesz Magyarország. Tehát minden részletét szeretnénk látni a költségvetésnek, valamint szeretnénk tudni azt is, hogy kik lesznek ennek a rendezvénynek a résztvevői, hiszen nagyon tág fogalmak, illetve pozíciók vannak megjelölve a javaslatban.Az Orbán-kormány politikája miatt Magyarország az elmúlt öt évben nemzetközileg elszigetelődött ‑ azt gondolom, ezt már kormánypárti képviselőtársaim is észrevehették ‑, és szövetségeseink, partnereink sajnos nem szívesen látogatnak most már hazánkba. A kormány ezért ritkán egy-egy lehetőséget megragad, hogy ebből az elszigeteltségből kitörjön, és akár ‑ ahogy látjuk ‑ egy több milliárd forintos befektetéssel is megszervez olyan rendezvényeket, ezekkel a rendezvényekkel próbál kompenzálni, amelyek adott esetben nagyobb terhet rónak Magyarországra, mint ahogy azt az aktuális helyzet megengedi. A törvényjavaslatban nevesített költségtételek, ahogy említettem, elérik majdnem az egymilliárd forintot, és nem lehet tudni, hogy mi lesz a rendezvény végköltsége, hiszen ennek akár a többszörösére is rúghat. Az teljesen egyértelmű, hogy kiszámítható külpolitikára van Magyarországon szükség ‑ nem pedig arra a kormány által pragmatikusnak mondott külpolitikára, amit jelenleg folytatnak ‑, hiszen egy ilyen külpolitika tudja megerősíteni a szövetségesi kapcsolatainkat, nem pedig elszigetelni Magyarországot; ezt hangsúlyoznám, hiszen látjuk, hogy a kormány ebben jó. Tehát kiszámítható politikára van szükség, arra van szükség, hogy Magyarország tetteiben is deklarálja azt, hogy milyen értékközösséghez tartozik.(14.50)Hiszen csak egy ilyen stabil és kiszámítható politika vezethet oda, aminek egyébként belpolitikai pozitív hatásai lehetnek, hiszen így lehet több befektetést vonzani Magyarországra, így tehetjük, tehetné a kormány újra vonzóvá Magyarországot, ahová szövetségeseink és partnereink is újra szívesen látogathatnának. Tehát látjuk azt, hogy sajnos nem a kiszámíthatóság és nem a biztonság jellemzi a magyar külpolitikát, a diplomáciai kapcsolatokat és mindenféle nemzetközi szervezést sem. A kormány sok esetben látványpékségre törekszik. Én nagyon szeretném azt, hogy ez a rendezvény ne egy ilyen esetnek legyen áldozata, hanem ténylegesen Magyarország profitálni tudjon abból a tudásból, amit egy ilyen alkalommal meg lehet szerezni. Tehát összességében a kérdéseinkre szeretnénk megkapni a választ. Pontos számokat szeretnénk látni, pontos terveket szeretnénk látni. Amennyiben megnyugtató válaszokat kapunk, csak abban az esetben fogja tudni támogatni az MSZP ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mikola államtitkár úr bevezetőjében és az előttem szóló két vezérszónok szavaiban elhangzottak mindazok a tények, amelyeket fontos tudni ennek a törvénytervezetnek a tárgyalása során, nevezetesen azt, hogy mi ennek a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek a múltja, melyek a céljai, valamint azt is, hogy mit jelent Magyarország számára ez a konferencia. Ezek olyan tények, amelyeket egyik párt, egyik oldal sem vitat, és jó, hogy ilyen konferenciáról beszélhetünk.Ugyancsak egyetértés kísérte az előttem szólók részéről azt az indoklást, hogy miért van szüksége minden országnak, így Magyarországnak is arra, hogy az infokommunikációs technológia fejlődjék, hogy ez a jövő útja, hogy enélkül ma már a XXI. században nem lehet boldogulni. Ezzel természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt is egyetért. De miután elhangzottak ezek a fontos tények, én nem az előre leírt hozzászólásomban szeretném mintegy megismételni részben az elhangzottakat, hanem egyrészt azt szeretném világossá tenni azok számára, és tudom, hogy sokan vannak, akik a televízión keresztül követik az országgyűlési közvetítéseket, hogy egyértelmű legyen, itt nincs másról szó, mint arról, hogy egy nemzetközi egyezmény már megszületett ennek a konferenciának a megrendezéséről, és a törvényeink értelmében a nemzetközi egyezményeket, szerződéseket az Országgyűlésnek jóvá kell hagynia, azért tárgyaljuk most itt.A jóváhagyás tárgya pedig az a konferencia, amit 2015 októberében fog megrendezni a magyar kormány és a Nemzetközi Távközlési Egyesület, amelyet magyarosan ITU-nak, angolosan pedig ITU-nak nevezhetünk. A konferencia pedig egy óriási nagy rendezvény. Ennek az ITU-nak a határozatában szerepel az, hogy a távközlési unió a tagállamaival és ágazati tagjaival együttműködve távközlési és infokommunikációs technikai rendezvényeket kell hogy szervezzen előre meghatározható, rendszeres jelleggel, figyelemmel ezen rendezvények pénzügyi hátterének biztosítására. Miután ezt a konferenciát vagy hasonló konferenciát időnként és időről időre rendszeresen megszervezik, és a magyar kormány nevében a külgazdasági és külügyminiszter úr, valamint az ITU vezetői aláírták már ezt az egyezményt, most itt az Országgyűlés arról fog dönteni, hogy ezt tudomásul veszi-e vagy sem. Miután egyetlen hozzászóló sem vitatta eddig, és feltételezem, hogy a későbbiekben sem fogja vitatni annak a fontosságát, hogy a konferencia témája rendkívül aktuális, létfontosságú Magyarország fejlődése szempontjából, valamint nemzetközi kapcsolatainak szempontjából is, ezért azt hiszem, különösebben nem is érdemes boncolgatni ennek az egyezménynek a lényegét.Mégsem tudom megállni, hogy ne reagáljak néhány szóval arra, amit az előttem szóló mondott. Itt annak voltunk tanúi, hogy az MSZP számára megragadandó minden olyan alkalom, ahol a kormány politikáját, jelesül a külpolitikáját kritizálni lehet, hogy nagyon finom szót mondjak. A magam részéről és a Fidesz-KDNP részéről egyértelműen el kell utasítanom azt az állítást, hogy Magyarország nemzetközileg elszigetelődött volna. Akkor nem jöttek volna ide a közelmúltban olyan vezető európai politikusok, akik idejöttek, valamint azokban a nemzetközi szervezetekben, ahol sokadmagammal együtt, más képviselőtársaimmal együtt rendszeresen megfordulok, sőt nemcsak megfordulok, hanem dolgozom és dolgozunk ‑ itt az ülésteremben is vannak néhányan, akikkel együtt utazunk Strasbourgba, Brüsszelbe és más országokba ‑, semmilyen elszigetelődési tendenciát nem érzünk, sőt a magyarokra kíváncsi a világ, jóllehet nagyon sok kérdésben vitában állunk velük. Ellenben minden olyan kérdésben, amikor Magyarország egyik-másik törvényének a kritikájáról van szó, bizony fájdalommal én magam is azt tapasztalom, hogy az MSZP politikusai minden alkalmat megragadnak, hogy nemzetközi téren fejtsék ki sokszor igaztalan kritikájukat valótlanságokkal alátámasztva Magyarországgal szemben. Ha tehát önök úgy érzik, hogy Magyarország elszigetelődött, akkor azt kell hogy mondjam, hogy ebben oroszlánrésze van az önök pártjának, akik nem röstellik Brüsszelben, Strasbourgban és más helyeken Magyarországot gyalázni és valótlanságokkal alátámasztva negatív színben feltüntetni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez nem igaz!) Mint mondtam, Magyarország a politika világában tehát egy vitapartner, akivel vitáznak, de tekintélye is van.Ha túllépünk a politikának a kicsit mesterséges betonfalain és azt nézzük, hogy a nagyvilág hogy viszonyul Magyarországhoz, akkor pedig azt kell látnunk, hogy ez az állítás olyan messze esik a valóságtól, mint ahogy a közmondás mondja, Makó Jeruzsálemtől. Ugyanis évről évre nő az idelátogató külföldiek száma, aki egyszer Magyarországon megfordult, az olyan pozitív képpel megy haza, hogy viszi tovább a hírét, és bizony a turisztika, az idegenforgalom Magyarország bevételeinek is mára a fő forrása lesz-lett. Néha, sokszor akik Budapesten töltjük a hétköznapjainkat, már-már kínlódunk is attól az idegenforgalomtól, amely hazánk hírét viszi a nagyvilágba, és ez sem mellékes, sőt fontos szempont, óriási összegeket, forintokat hagynak itt.Ezért tehát azok a tételek, amelyeket itt az előttem szóló képviselőnő felsorolt, hogy a konferenciának egyik-másik költsége mit jelent a magyar költségvetés számára, busásan meg fognak térülni attól, hogy itt több ezer, a nagyvilágból érkező szakember, magasan képzett tudós, mérnök, menedzser és nem utolsósorban politikus jön ide a maga kíséretével, akik nyilvánvalóan itt nemcsak négy napon, hanem hosszabb időn keresztül pénzt költenek, és azonkívül viszik Magyarország hírét. Egy ilyen konferencia megszervezése és megrendezése bizony óriási apparátust mozgat meg, még egy kisebb rendezvényé is, és nem engedhető meg, hogy hiba csússzon bele.Az egyezmény: én magam is elolvastam a költségeket, persze könnyű a kevés pénzből, szegényen élő emberek lelkében, gondolatában irigységet kelteni, amikor itt milliókról beszélünk, de aki egyetlenegyszer is valamilyen rendezvény szervezésével már foglalkozott, az pontosan tudja, hogy azért körülbelül mi mibe kerül, és ezek a költségek reálisnak tűnnek. Nos tehát az, hogy Magyarországra ide tudjuk hozni egy ilyen konferencia kapcsán az infokommunikációs technológia vezető hatalmait, vezető szakembereit és politikusait, ez egy nagy lehetőség Magyarország számára; azt mondanám, hogy olyan, mint az információs technológiának az olimpiája.(15.00)Egy olimpia is sok pénzbe kerül, mint tudjuk, nagyon sok ország rá is fizet, mégis tülekednek az országok azért, hogy megrendezzék. Ezért tehát a Kereszténydemokrata Néppárt éppen a tőle várható erkölcsi és anyagi haszon, valamint a tudomány szolgálatában végzett munkája értelmében ezt az egyezményt támogatja, és erre biztatom képviselőtársaimat is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban igyekszem a törvényjavaslatra összpontosítani, de ha már felmerültek különböző külpolitikai kérdések, akkor azért annyit én is megjegyeznék, hogy a Jobbik azt üdvözölni tudja, hogy az elmúlt évek során a keleti nyitás politikája vonatkozásában történtek lépések, elmozdulások a korábbiakhoz képest, hiszen mi ezt már jóval korábban egyértelműen és határozottan felvállaltuk programunkban. Azt tartjuk problémásnak, hogy az azt megelőző időszakban viszont kormányzati oldalról ezzel ellentétes nyilatkozatok és lépések történtek, ami kellően megnehezíti azt, hogy ezen a téren megfelelően mozogjon a kormány, és ilyen módon eredményeket tudjon elérni. Tehát hogyha ezt szemléljük, akkor mi mindenképpen azt látjuk, hogy ez nehezíti és szűkíti a kormány mozgásterét ebben a vonatkozásban.Konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatban alapvetően támogató a hozzáállásunk. Többen elmondták már, de én is aláhúznám, hogy maga az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében. A rendezvény lehetőséget biztosít állam- és kormányfők találkozására ENSZ szakmai szervezetek, szabályozó hatóságok és ipari vállalatok vezetőivel. Az eredetileg Nemzetközi Távíró Egyesület, International Telegraph Union néven 1865-ben, Párizsban alapított szervezethez Magyarország 1866. január 1-jén csatlakozott, a genfi székhelyű szervezetnek 193 tagállamában jelenleg közel 700 ágazati és társult tagja van. A tavalyi, 2014-es Telecom World konferenciának Doha adott otthont 2014. december 7-e és 10-e között. Magyarország számára a konferencia rendezési jogát tavaly december 9-én, ceremoniális keretek között adta át a korábbi rendező ország, Katar. Az első ITU Telecom World eseményt 1971-ben tartották, a Nemzetközi Távközlési Egyesület egyébként idén ünnepli a 150. évfordulóját, éppen néhány nap múlva, május 17-én, ahogy erre szintén történt már utalás. A rendezvénynek részét képezik kiállítások, amelyeken a különböző nemzetek telekommunikációs vállalatai jelenhetnek meg, és találkozhatnak befektetőkkel. Nagy hangsúly helyeződik a kis- és középvállalkozásokra, valamint a start-up cégekre. E cégek helyzetbe hozását a Jobbik mindig is kiemelten fontosnak tartotta, az előző ciklusban ezzel kapcsolatos álláspontunknak mind a plenáris ülésen, mind különböző szakmai rendezvényeken, mind az Innovációs és fejlesztési eseti bizottság keretein belül hangot adtunk, és természetesen ez hangsúlyosan megjelent választási programjainkban is. A rendezvény részét képezik továbbá különböző előadások és fórumok, ahol az egyes országok képviselői, az ipar kulcsszereplői, valamint más prominens szereplők osztják meg gondolataikat arról, hogy milyen innovációkra is lenne szükség, és ezekhez milyen feltételeket kell megteremteni. Érdemes azt tudni, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország GDP-jének nagyjából a 12 szá­zalékát teszi ki az információ- és kommunikációtechnológia, és egy nagyon jelentős növekedésről beszélhetünk évről évre, nagyjából 4 százalékkal nö­vekszik ez az ágazat, jelenleg az egyik legjobban fejlődő iparág ez hazánkban. Ezen okok miatt tehát a rendezvény magyarországi szervezése üdvözlendő és támogatható, hiszen újabb kitörési pontot jelenthet a hazai cégeknek és fiatal vállalkozóknak. A telekommunikációs iparág tehát Magyarország egyik legjobban fejlődő iparága, és örvendetes, hogy ezen a területen nem csupán külföldi befektetőkben bővelkedünk, de szép számmal találunk hazai szereplőket, vállalkozásokat, start-upokat is. A külföldi érdekeltségek általában nagyvállalatok képében vannak jelen, az ő esetükben pedig sosem lehet tudni, hogy meddig maradnak országunkban, így az iparág további fejlődésével kapcsolatban ezt mindig a szemünk előtt kell tartani. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ők ne lennének nagyon is fontos szereplői a hazai gazdaságnak, és ne kellene támogatni őket, de mi mégis azt gondoljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások azok, amelyeket ebben a szektorban is megfelelő előnyökben kellene részesítenünk. Hiszen érdemes arra emlékezni, hogy 2014 májusában még olyan hír érkezett, hogy a Nokia 3 milliárd forintos beruházást hajt végre az országban, amihez a kormány is hozzátett 211 millió forint vissza nem térítendő támogatást, és a vállalat még ötéves garanciát is vállalt a munkahelyekre, aztán júliusban érkezett a hír, hogy a Nokiát felvásárló Microsoft leépít, ami a komáromi gyárat is érintette. Ezzel az egyik legjobban teljesítő külföldi cégünket veszítettük el gyakorlatilag hónapok alatt, és ez az iparág teljesítményén is erőteljesen megmutatkozott. Nem lehet tehát csupán a nagy külföldi vállalatokra hagyatkozni ezen a területen, de ‑ mint utaltam rá ‑ szerencsére valóban szép számmal találunk hazai szereplőket a szektorban, és a törvényjavaslatban szereplő rendezvény az ilyen és hasonló cégek számára kitörési pontot, további lehetőségeket jelenthet, hiszen befektetőkkel találkozhatnak, akiket meggyőzhetnek ötleteikkel, elképzeléseikkel.Az átláthatóság erősítése valóban fontos lenne ebben a vonatkozásban a költségek tekintetében. Amit én még hozzátennék egy nagyobb kitekintésben, hogy a legfontosabb az lenne a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint, hogy itthon biztosítva legyen minden feltétel ahhoz, hogy a magyar ötleteket Magyarországon legyenek képesek kamatoztatni a vállalkozók, és ne kelljen ehhez külföldre menniük, ehhez pedig biztosítani kell számukra a kiszámítható gazdasági és vállalkozói környezetet, a megfelelő támogató adórendszert, valamint a hazai befektetőket is ösztönözni kell arra, hogy magyar induló vállalkozásokat karoljanak fel ‑ az elmúlt évek során sajnos azért ezzel ellentétes folyamatokat is láthattunk. Mi azt gondoljuk, hogy ez lehet a fejlődés útja, és ezzel az alapállásunkkal, hozzáállásunkkal tudjuk támogatni a megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetközi Távközlési Egyesület budapesti konferenciájának ügye az LMP véleménye szerint nem tartozik a tisztelt Ház plenáris ülése elé. De ha már a kormányzat feltétlenül késztetést érzett arra, hogy a konferencia megszervezésének a részleteivel terhelje a törvényhozókat, akkor itt szeretném elmondani a véleményünket arról, hogy szerintünk az esemény 800 millió forintos hazai támogatását nem a kormánynak kellene biztosítania, hanem a rendezvényt ténylegesen szervező Budapesti Nemzetközi Vásár 10 milliárdos éves büdzséjében kellene erre forrást találni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)
  • DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hoffmann képviselőtársam felszólalására szeretnék nagy tisztelettel reagálni, hiszen ahogy ön is említette, egy jó célról beszéltünk, és tény és való, hogy nem álltam meg, hogy az Orbán-kormány külpolitikájáról ejtsek néhány szót. Higgye el, hogy én lennék a legboldogabb, ha nem lehetne belekötni egyébként ebbe a politikába! Tény, hogy Magyarország elszigetelődött, több mint 15 országgal volt diplomáciai konfliktusa az Orbán-kormánynak az elmúlt években, és nagyon súlyos kritikákat kap mostmár a kormány ‑ bizonyára önök is hallják a híreket - egyéb­ként az Európai Néppártból is, tehát nem lehet azt mondani, hogy ebben a szocialisták keze lenne. Az tény, hogy a Magyar Szocialista Párt Magyarország valós érdekeit képviseli, és elhiszem, hogy fájdalmas lehet (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.), hogy egyébként Magyarország valós nemzeti érdekei nem esnek egybe ‑ sajnos ‑ az Orbán-kormánynak az érdekeivel, és erre egyébként számtalan példát láthatunk, mint ahogy a kettős beszédre is. Hiszen mit csinál az Orbán-kormány és a kormánypárti képviselők? (15.10)Emlékszünk még arra, hogy az Alaptörvény véletlenül hibásan lett lefordítva, emlékszünk arra, amikor Szijjártó Péter az európai uniós értékek fontosságáról beszélt külföldön, míg Magyarországon Kövér László kivitette az európai uniós zászlót a parlamentből.Egyébként mint kereszténydemokrata képviselő, Hoffmann Rózsa képviselő asszony, akár itt van a halálbüntetés kérdése, biztos vagyok benne vagy legalábbis remélem, hogy ön kereszténydemokrata képviselőként nem ért egyet az Orbán-kormány felvetésével és álláspontjával.Tehát nincsen magyar külpolitika, csak fideszes érdekpolitika van, láthatjuk, a vasárnapi zárva tartás is rendkívül jó példa erre. Amíg ez így van Magyarországon, addig, képviselő asszony és tisztelt képviselőtársaim, minden felszólalásban, ahol van mód, fel fogjuk hívni a figyelmet, hogy milyen problémák vannak a külpolitikában. Köszönöm szépen. (Heringes Anita tapsol.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak egy jó szándékú kiegészítést és észrevételt szeretnék elmondani Hoffmann Rózsa képviselőtársunk figyelmébe ajánlva. Ön azt mondta, hogy elmagyarázza azoknak, hogy miről szól ez az előttünk fekvő javaslat, akik a tévében figyelik a közvetítést. Hát akkor itt el kell mondanom, hogy az információs technológiai képességeit egy kicsit jobban használva könnyen rábukkanhat arra, hogy például a köztévé, az MTVA-hoz tartozó valamennyi csatorna már élő egyenes adásban, a mindenki számára földfelszínen elérhető csomagban nem közvetíti a parlamenti gyűléseket, illetve felszólalásokat. A P+-on érhető el, ami azonban az egyik szolgáltatónál a családi csomagban érhető el. Mondjuk, itt szöges ellentétben áll az ön által elmondott felszólalás és az információs technológiai fejlődés és az erre az útra való rálépés azzal, hogy jelenleg Magyarországon a törvényhozásnak az ülése gyakorlatilag egy kereskedelmi szolgáltatón keresztül, egy kereskedelmi csatornán érhető el, hogyha valaki meg akarja tekinteni, vagy kénytelen egyébként felmenni a parlament.hu-ra. Ezzel szemben korábban, tehát március 16-át megelőzően ez minden háztartásban ingyenesen egyébként elérhető volt.Különösen érdekes ez akkor, amikor egy olyan szervezetnek a gyűléséről beszélünk, amelynek egyik feladata, hogy ösztönözze az információtechnológia fejlődését és a könnyebb elérhetőséget. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az Országgyűlés plénumának az ülése pontosan most már az egyre elérhetetlenebb kategóriába tartozik, vagy valaki kénytelen az interneten követni. Tudjuk, hogy nincs minden háztartásban, és nem is rendelkeznek olyan eszközzel, amellyel ez elérhető lenne. Kiirtották gyakorlatilag az ingyenesen fogható csatornákról, és most már csak az egyik kereskedelmi szolgáltatónak a kereskedelmi csatornáján, nyugodtan néven nevezhetjük, a P+ csatornán érhető el élőben az ülés, az összes többi esetben összefoglalókkal, vágott anyagokkal találkozik az ember.Ezt csak jó szándékkal jegyeztem meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a történelmi hűség tekintetében. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Teljes mértékben nem értem a jobbikos képviselőtársamnak az értetlenségét. Ha ilyen színvonalon kormányozna a Jobbik, ő sem akarná, hogy élőben lássa ezt a magyar társadalom. Tehát ez egy teljesen logikus lépése a kormányzatnak.Meglepő, hogy ezek szerint mindenkit Hoffmann Rózsa képviselőtársunk felszólalása ihletett meg. Nekem sem állt szándékomban eredetileg ehhez hozzászólni, de ugyanakkor csak felmerült bennem a kérdés, hogy amikor azt tetszett mondani, hogy a kormányzatnak ez a befektetése megtérül, akkor mégis tessék már elmondani, hogy hogyan. Tehát adunk 800 milliót valamire, azért, hogy kifizessük a szolgáltatási díjakat ‑ ez hogyan fog megtérülni? Tehát az idelátogató turisták mennyit fognak elkölteni? Tehát mennyi ilyen kis kalocsai mintás pólót kell nekik hazavinni ajándékba, hogy ez megtérüljön a magyar adófizetőknek, tekintetbe véve, hogy ennek nem csak adóterhe van. Tehát tetszett erre számítást végezni, vagy van valami konkrét gazdasági háttéradat ezzel kapcsolatban, hogy itt milyen megtérülési rátával számolnak? Ugyanis alapvetően csak úgy tűnik, hogy van egy fontos téma, egy konferencia, ami maga az ügy, támogatandó, de másik 30 ugyanilyen ügy van, akár az ön szakterületéről, akár egészségügyi, akár más szakterületekről, ahol viszont nincs kormányzati támogatás. Nyilvánvalóan azért nem értem meg, hogy ilyennel érvelni nagyon-nagyon fals, mert tényleg ott van ez a Hungexpo, ami egy arcátlanul magas konferenciaszervezési tevékenységet folytat Magyarországon. Kiállítók sokasága mondja különböző szakterületeken, hogy nemzetközi viszonylatban is az egyik legmagasabb kiállítási díjakat szedik, ugyanez elmondható a belépési rendszerekről, hogy az egyik legmagasabb belépőrendszer van, tehát egy arcátlanul magas szolgáltatást fenntartó rendezvényszervezőnek azért adunk támogatást, hogy megszervezzen egy egyébként támogatandó konferenciát.Teljes mértékben egyetértek, hogy legyen ez meg, én azzal nem értek egyet, hogy ennyi költségvetési forrással, így kell ezt támogatni. De hogyha meg tetszik győzni engem, hogy hol fog ez jelentkezni, mert ezek szerint a szállodát, a kocsit meg az ilyeneket mi fizetjük, az adófizetők pénzéből, tehát kíváncsi leszek, hogy hol lesz itt a hozadék. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Elnézést kérek a tisztelt Háztól, hogy szót kértem, de annyiszor emlegették a nevemet, mint már nagyon régen, egészen jól kezdtem magamat érezni emiatt. Az ilyen óvodás vitatkozásokat nem is nagyon kedvelem, de mégis kénytelen vagyok ismét szót kérni, mert szeretném megismételni, kedves Demeter képviselő asszony, hogy igen, az, hogy Magyarország hírneve romlott a világban, abban az önök párttársainak óriási szerepe van. Én most mellőzöm itt, hogy felsoroljam a tényeket, mindenki tudja, hogy hányszor jelentették fel Magyarországot, hányszor szolgáltattak téves információt. Ez az egyik, amit le akarok szögezni. De itt most nem erről vitatkozunk.Az, hogy elszigetelődik egy ország, kérem, egészen mást jelent, mint amilyen helyzetben mi vagyunk, és amit én sem vitattam, hogy igen, vitatkozik velünk a nagyvilág, meg mi is vitatkozunk velük. Ez a nagy boldog szocializmus után, amikor látszólag mindenki, mindenben egyetértett, talán egy kicsit furcsa önöknek, de igen, egy bátor és erős ország próbálja a saját érdekeit érvényesíteni. Nem vagyunk konfliktusban, nem vagyunk harcban egyik országgal sem.Kedves Lukács László képviselőtársamnak mon­dom, hogy tudomásom szerint a Parlament TV közvetíti a parlamenti adásokat, és a magyar háztartásoknak, ha jól tudom ‑ ha tévedek, elnézést kérek ‑ közel 70 százalékában van már internet­elérhetőség. Én magam rengetegszer kapok SMS-t itt a parlamentben, hogy erre meg arra, meg amarra reagálnak, tehát nagyon sokan nézik.Végül a megtérülésről: az, hogyha csak forintban számítjuk a megtérülést, akkor lehetséges, hogy ez kiszámíthatatlan. De tudja, ez azért mégiscsak valami materialista álláspont, hogy csak a forintokat mérjük. Ennek az erkölcsi haszna is óriási, amit nem tudunk forintba átfordítani, mert aki egy nagy konferencián itt volt egyszer, idejött, az jövőre ideküldi a családját, vagy megint javasol egy újabb konferenciát, a nemzetközi vérkeringésben ezért tülekednek az országok azon konferenciák megszervezésére is, amelyek látszólag akkor még akár veszteségesek.Megismétlem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy egy konferenciának óriási költségei vannak, és ezeket valakinek meg kell fizetni. Tehát továbbra is támogatjuk ezt. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő asszony, akkor még két mondatot engedjen meg nagy tisztelettel. Az egyik az, hogy ahogy ezt a felszólalásom, a vezérszónoki elején mondtam is, de most megint kiemelném, hogy itt arról beszélünk, hogy ez a Nemzetközi Távközlési Egyesület egyébként prioritásként kezeli, és fő feladata az információs és kommunikációs technológiák hasznosságának kiterjesztése a világ minden lakosa számára. Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon nemes cél, ezt ki is emeltem a felszólalásomban, azt viszont álságosnak tartom, mert emlékezzünk vissza a pár hónappal ezelőtti internetadó kérdésére, ahol egyébként a magyar kormány adót vetett volna ki ilyenformán az internethasználatra, és pont hogy nehezítette volna a hozzáférést az információhoz. Ezzel csak szeretnék csatlakozni azokhoz az elemekhez, amiket itt említettek már képviselőtársaim, az Orbán-kormány politikájának az elemeihez, mint akár a parlamenti közvetítés, de azt gondolom, hogy egy internetkérdés például nagyon fontos, illetve minden más kommunikációs, telekommunikációs forma és csatorna, hogy működjön.Egyébként azt megnéztem, hogy valószínűleg itt a vasárnapi zárva tartás jegyében a konferencia szerencsére hétfőtől csütörtökig fog tartani. Köszönöm. (Heringes Anita tapsol.)
  • DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Először is szeretném megköszönni a támogatást mindenkinek, ez nagyon fontos számunkra. Ezt a pályázatot 23 pályázó elől hoztuk el, huszonhárman pályáztak az International Telecommunication Union 150. évi jubileumi világkonferenciájának a megrendezésére. Maga ez a sok pályázó és az a nagy ambíció, ami a megrendezéssel szemben globálisan megnyilvánult, velem azt érzékeltette, hogy mindenki jól járt, aki eddig konferenciát szervezett. Én ott voltam Dél-Koreában, Busanban, de ott voltam Katarban, Barcelonában, Vietnamban, és még nagyon sok helyen; Délkelet-Ázsiában is hirdettük ennek a konferenciának a fontosságát. Bár nem erről szóltak az ottani tárgyalások, de minden apropót kihasználtunk, hogy reklámot csináljunk ennek. A szervezet arra számít, hogy Magyarországon 9-11 ezer közötti regisztrált résztvevő lesz. Csak a Hungexpo alkalmas ennek a konferenciának a helyszínéül, ilyen óriási résztvevői létszám kezelésére. Ugyanakkor szeretném elmondani a képviselő úrnak, hogy a Hungexpóval nagyon kemény alkuban vagyunk, hogy piaci árakat tudjunk elérni. Nem tudom még ennek a konferenciának a végső finanszírozással kapcsolatos adatait, a zárszámadás majd később következik. Egyenként hirdetjük meg a tendereket, és természetesen megpróbáljuk a legjobb anyagi kondíciókat elérni a tárgyalások során. Nem olcsó konferenciáról van szó, egy világkonferencia körülbelül 10 ezer regisztrált részvevővel drága ügy. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindenki, aki eddig konferenciát rendezett, újra sorba áll és újra szeretne rendezni, hiszen a hatását nem csak a turisztikában lehet mérni. Mondok egy példát. Itt járt a főtitkár, Zhao úr ‑ most kínai főtitkára van az International Telecommunication Unionnek ‑, elvittük fiatalklubokba, ahol internettel foglalkoznak, elvittük egy olyan konferenciára az újonnan felépült Várnegyedbe, ahol körülbelül száz-kétszáz fiatal vett részt, információs technológiával foglalkoztak, és nagyon meglepődött azon, hogy milyen magas szinten űzik Magyarországon ezt a technikát, és hogy mennyi fiatal érdeklődik, akik megrohanták őt kérdésekkel maga iránt a konferencia iránt is. Tehát mi most optimisták vagyunk. Demeter Márta képviselő asszonynak mondom, természetesen teljesen jogos az a kérése, követelése, hogy minden fillérrel számoljunk el. Ezt meg fogjuk tenni, ha kell, folyamatosan adunk tájékoztatást, hiszen a tendereket most folytatjuk. Ennek a konferenciának a végső összege valószínűleg 2,5 milliárd forint körül lesz, ebben természetesen minden kiadás benne van, tehát ez egy drága konferencia, ezt elismerem, de a haszna egészen biztosan meglesz. Én korábban legalább két ilyen világkonferencián vettem részt, s ennek kapcsán, ennek mellékén az úgynevezett side event, mellék-összejöveteleken, tudományos összejöveteleken rácsodálkoztam ‑ bár én igazán csak felhasználó vagyok ebben a technikában ‑ a drónok, robotok, az 5G világára. Valami elképesztő fejlődés van ezen a területen! A mi konferenciánk azért is nagyon fontos, mert azzal nyertük meg a 23 pályázó között a konferenciát, hogy vállaltuk, hogy az elképesztő gyorsasággal fejlődő keleti országokban meglévő technikákhoz kicsit fölcsatlakoztatjuk az európai országokat is, ezért különösen nagy aktivitást fejtünk ki Európában, így Közép-Kelet-Európában is. Elmentünk Kijevbe, de még Moszkvába is elmentünk, hiszen vissza kell hozni ezeket az országokat a csúcsteljesítményeket produkáló announcing engagement, a fejlődő óriásgazdaságokhoz. Ennek az elvárásnak próbálunk eleget tenni, egyenként beszélünk nagykövetekkel, mindenkit megpróbálunk megnyerni ennek a konferenciának a fontosságához. Kérem szépen, hogy tessenek támogatni ezt a rendezvényt. Meggyőződésem, hogy el tudunk számolni minden forinttal, meggyőződésem, hogy minden kérdésre választ tudunk adni, és ha még azt is el tudjuk érni, hogy október közepén egy kicsit felülemelkedjünk a politikai vitáinkon, és élvezzük ezt az elképesztő világot ‑ egy kicsit virtuális világ jellege van ennek ‑, és ebben jól érezzük magunkat, és ennek a hasznát Magyarországon valóban be tudjuk gyűjteni, mert lesz haszna ennek a konferenciának, akkor azt gondolom, hogy egy jó ügyet támogatunk. És azzal zárom be, hogy még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatást, a figyelemfelkeltő megjegyzéseket, és ezekre különösen gondot fogunk fordítani. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm államtitkár úrnak. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4645. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Mikola István úrnak, a Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólaló Hoffmann Rózsa képviselő asszony, a KDNP vezérszónoka. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: A következő felszólaló Bana Tibor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselőcsoportja vezérszónoka, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem tartózkodik a teremben, így aztán kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, MSZP. Parancsoljon!
  • ELNÖK: További kétperces felszólalások következnek. Elsőként Lukács László György képviselő úr, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP!
  • ELNÖK: Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: A tolerancia szép példáját mutatva elnököl az elnök, felhívja a figyelmet arra, hogy a kétperces kör befejeződött. Aki tehát szót akar kérni, az most normál menetben kérhet szót. Ez nem biztatás, csak a házszabály ismertetése, figyelembe véve ‑ itt nemzetközi kapcsolatokról van szó ‑ a magyar-katalán és a magyar-bajor kapcsolatokat is.Demeter Márta képviselő asszony normál szót kérőként!
  • ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem.Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, kíván-e most a vitában elhangzottakra reagálni. (Dr. Mikola István jelzésére:) Öné a szó.(15.20)