• V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő H/4581. számú határozati javaslat Magyarországnak a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiáját tartalmazza. Magyarországnak a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó első stratégiája 2009-2014 közötti időtávja 2014-ben lejárt, ezért szükségessé vált annak felülvizsgálata és megújítása. A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló új nemzeti stratégiája megalkotásának másik oka, hogy az élővilág változatosságának továbbra is tapasztalható csökkenése miatt időközben jelentős nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalások születtek, amelyeket be kell építeni az egyes országok adottságaihoz igazodva a nemzeti fejlesztési folyamatokba. A beterjesztett határozati javaslat célja, hogy meghatározza Magyarország európai léptékben is kiemelkedően változatos élővilágának fennmaradását, a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának meg­­állítását, valamint az ökoszisztémák lehetőség szerinti javítását biztosító feltételeket, feladatokat. A biológiai sokféleség a földi élet, az élővilág változatosságát jelenti, amelynek megléte és fennmaradása alapvetően fontos az emberi élet feltételeinek, illetve a jóllétünk, sőt a gazdasági fejlődésünk biztosítása érdekében. A biológiai sokféleség magában foglalja a szárazföldi és a vízi ökológiai rendszerek változatosságát, továbbá a fajok közötti és a fajokon belüli sokféleséget, beleértve mind a vadon élő állat- és növényvilág, mind mezőgazdaságunk alapjait jelentő termesztett, tenyésztett fajok, fajták sokféleségét, azaz a genetikai sokféleséget. A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt. Ilyenkor mindenki csak a méhek beporzó tevékenységére gondol, hogy nélkülük nem lehetne fenntartani a mezőgazdasági termelésünket, bár külföldi cikkek vannak már arról is, hogy egyes országokban emberi kézzel porozzák a gyümölcsfák virágait, ugyanis nincsenek megfelelő mennyiségben rovarok. Tehát valós ez a probléma is. Ugyanakkor ennél sokkal többről van szó. Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszeralapanyagokat, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt, rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják számunkra, emberek számára is, sok más élő szervezettel egyetemben. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a katasztrófák, a járványok és a betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában. Magyarország 1993 óta részes fele a biológiai sokféleség egyezménynek, amelynek kihirdetésére 20 éve az 1995. évi LXXXI. törvénnyel került sor. Az egyezmény előírásai értelmében minden részes félnek, így hazánknak is nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Az Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitás-stratégiája 2011 júniusában, az Európai Unió magyar elnöksége alatt a magyar elnökségi stáb hathatós munkájának egyik kiemelkedő eredménye. (18.00)Az Európai Unió tagállamainak nemzeti stratégiáit ezzel összhangban kell elkészíteni. Kiemelt cél, hogy a tagállamok ‑ így hazánk is ‑ 2020-ra megállítsák a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások hanyatlását, és az élőhelyeket a lehetőségekhez mérten helyreállítsák. Emellett fokozottabb mértékben kell hozzájárulniuk a biológiai sokféleség globális csökkenésének mérsékléséhez, vagyis a biodiverzitás-védelem területén nagyobb hangsúlyt kap maga a nemzetközi összefogás is. Ennek értelmében Magyarországnak is feladata, hogy hozzájáruljon a 2011-2020 közötti időszakra szóló, a biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai tervében foglalt célkitűzések megvalósításához, és kidolgozza ennek megfelelően a nemzeti célkitűzéseit. Ezen kívül a megújított stratégiával az Európai Unió magyar EU-elnökség alatt elfogadott, 2020-ig szóló biodiverzitás-stratégiájának is meg kell felelnünk. Az önök előtt lévő dokumentum elsősorban egy, Magyarország biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó átfogó stratégia. A nemzetközi és európai uniós kötelezettségeknek megfelelően a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai nem néhány ember magánügye, hanem azoknak be kell épülniük a szektorokat áthidaló szakpolitikákba, stratégiákba és programokba, valamint azok megvalósításába ahhoz, hogy természeti erőforrásaink, azok a biológiai alapok, amelyekre ez az ország épül, fennmaradjanak. Ennek elérése érdekében fogalmaztuk meg a nemzeti biodiverzitás-stratégia célkitűzéseit, valamint az elérésüket szolgáló intézkedéseket. A stratégia az EU biodiverzitás-stratégiájának szerkezetéhez igazodva hat területre helyezi a hangsúlyt: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelmére; a táji diverzitás, a zöldinfrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartására, a biológiai sokféleség megőrzésében a mezőgazdaság szerepének növelésére; a fenntartható erdő- és vadgazdálkodásra; a vízi erőforrások védelmére; az inváziós, idegenhonos fajok, más néven özönfajok elleni küzdelemre, valamint hazánk szerepvállalására a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtására. Ezeken a stratégiai területeken belül húsz célkitűzés összpontosít a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos hazai problémák kezelésére, amelyek közül külön kiemelném a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében az elővigyázatosság elvének alkalmazását a genetikailag módosított szervezetek környezetbe történő kijuttatása során. Természetesen minden célkitűzéshez több konkrét cél is tartozik, amelyek megvalósítását intézkedések, a nyomon követését pedig indikátorok szolgálják. A stratégia a végrehajtásban érintett szereplőket és felelős intézményeket is azonosítja. Tisztelt Országgyűlés! Az április 30-án benyújtott H/4581. számú határozati javaslat tehát hazánk biológiai sokféleségének fennmaradását, az ökoszisztéma-szolgáltatások állapotának javítását szolgálja, amelyek alapvető fontosságúak az emberi élet feltételeinek, illetve a jóllétünk biztosítása érdekében. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a határozati javaslatot tárgyalja meg, és azt követően fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
  • BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi napirendi pontban tárgyaltuk a nemzeti környezetvédelmi programról szóló határozati javaslatot, azt megelőzően pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez fűzött kiotói jegyzőkönyv dohai módosítását. Manninger képviselőtársam utalt rá, hogy a nemzeti környezetvédelmi program a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiához kapcsolódik szervesen, most pedig a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája van előttünk. Azt gondolhatjuk, hogy egyik stratégia követi a másikat, egyesekben felmerülhet a gondolat, hogy van-e értelme ennek a sok stratégiának ‑ ahogy képviselőtársamban ez a korábbiakban meg is fogalmazódott ‑, érnek-e valamit ezek a stratégiák, vagy csak az asztalfióknak szánjuk őket.(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Bevallom képviselőtársaimnak, hogy számomra a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia általános vitája volt az egyik legemlékezetesebb napirendi pont, nemcsak azért, mert jó volt egyetérteni valamiben, és konszenzussal meghozni egy döntést, letenni a voksunkat egy közös érték mellett, hanem emlékezetes azért is, mert ma már nem lehet úgy tennünk és nem lehet úgy gondolkodnunk, mint hogyha ez a keretstratégia nem létezne, hiszen létezik. Szoktunk hivatkozni rá, jómagam is megtettem többször, és ha még nem is tökéletes minden, de tudjuk, hogy ennek meg kell felelnünk, az abban foglaltaknak meg kell felelnünk. Azért is fontos ez a stratégia is, mert minden stratégia hitvallás, hiszen vall arról, hogy mi az, amit eddig rosszul csináltunk, és arról is, hogy mi az, amit a jövőben el akarunk érni; egy írott dokumentum a nekünk fontos értékekről, és fizikailag megvalósult figyelmeztetés, ha más irányba haladnánk. Egy társadalom számára a jövőt szolgáló stratégia nemcsak útmutatás és célkitűzések sorozata, hanem olyan, mint az embernek az élő lelkiismeret. Így stratégiákra igenis szükség van. S hogy mennyire szükség van arra, hogy megfogalmazzuk, leírjuk céljainkat, és azokat meg is valósítsuk, hadd idézzem az imént tárgyalt nemzeti környezetvédelmi program egy bekezdését. Ez így szól: „A nemzetközi, illetve európai statisztikákra, mutatókra alapozott megállapításokkal, előrejelzésekkel összhangban állnak a ’Magyarország 2025’ akadémiai kutatás keretében lefolytatott nagyléptékű, komplex folyamatokra, összefüggésekre vonatkozó kérdőíves kutatás eredményei is. A kutatás a főbb globális problémák között az alábbiakat azonosította: a környezet túlhasználata, az energiakészletek csökkenése, az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, népességrobbanás a fejlődő világban, népességcsökkenés a jóléti államokban, a kultúrák ütközése, a haszonszerzés elveinek elsődlegessége, politikai ellentétek. Az általános negatív tendenciák mellett reményre ad okot például az, hogy 2025-re a szakemberek látnak esélyt világméretű összefogás kialakulására, amely a fizikai környezetszennyezés csökkenését eredményezheti.” ‑ eddig szól az idézett bekezdés. Van tehát sikerélmény, sikerélmény, amely elhatározások és összehangolt cselekvések eredménye.Az előttünk fekvő stratégia, kapcsolódva a nemzeti környezetvédelmi programhoz, a biológiai sokféleség megőrzését tűzte ki célul, arra fókuszál. Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a biológiai sokféleség megőrzése megmaradásunk alapja. Hihetetlenül komplex és egymásra épülő rendszerek szolgálják az élővilág fennmaradását, így az emberét is, amelynek egyik kulcsa a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodás. Ha ebben a komplex rendszerben sok és nagymértékű változás történik, az alapjaiban rengetheti meg az egész rendszer fenntarthatóságát. Ennek jeleire ma már sokan figyelmeztetnek. Sokan sok mindent mondtak már azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kéne a természethez, a környezetünkhöz viszonyulnunk. Én most nem őket idézem, inkább egy magyar közmondásra hívnám fel a figyelmet: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Azt gondolom, hogy ez a felszólítás nagyon is időszerű, ha a biológiai sokféleség megőrzéséről van szó. Ahogy az államtitkár úr említette, számos hazai és nemzetközi körülmény és kötelezettség sürgette a stratégia megalkotását ‑ de mi is a stratégia célja? A nemzeti biodiverzitás-stratégia 2020-ra kitűzött jövőképében azt fogalmazza meg, hogy megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának folyamatát Magyarországon, valamint lehetőség szerint javuljon ezek állapota. (18.10)Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek eléréséhez azonban a szemléletváltás a legfontosabb. Azt gondolom, hogy a nemzeti környezetvédelmi program és a biológiai sokféleség megőrzését célul kitűző nemzeti stratégia kéz a kézben jár, kiegészíti egymást ezen a területen.Azt szokták mondani, hogy minden fejben dől el, én osztom ezt a véleményt, így hiszem, hogy a szemléletformálás az egyik legnagyobb fegyverünk, eszközünk a környezetkárosító folyamatokkal, szokásokkal szembeni küzdelemben.Az előttünk fekvő stratégia alapvető célja, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai beépüljenek a szektorokat áthidaló szakpolitikába, stratégiákba és programokba, valamint azok megvalósításába. Ennek elérése érdekében a nemzeti biodiverzitás-stratégia az EU biodiverzitás-stratégi­á­jának szerkezetéhez igazodva ‑ ahogy államtitkár úr is említette ‑ hat stratégiai területre helyezi a hangsúlyt. Ezek a következők: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelme, a tájdiverzitás, a zöldinfrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása, a biológiai sokféleség megőrzésében a mezőgazdaság szerepének növelése, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodásra, valamint a vízi erőforrások védelmére helyezett hangsúly, az inváziós, idegenhonos fajok, más néven özönfajok elleni küzdelem, valamint hazánk szerepvállalása a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásában.A hat stratégiai területen belül húsz célkitűzés összpontosít a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos hazai problémák kezelésére. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a stratégiában megfogalmazott többi területet ne soroljam fel, azt gondolom, hogy lesz még erre alkalmunk a vita, a gondolatcsere későbbi szakaszában, inkább a komplexitásra helyezném a hangsúlyt néhány példa említésével.Az egyik példa talán a nemzeti parkok területe. Ebből azt emelném ki, hogy a környezet és energia operatív program természetvédelmi fejlesztéseket támogató harmadik prioritástengelye keretében 2007-es indulásától napjainkig a nemzetipark-igazgatóságok összesen 94 fejlesztést valósítottak meg, 118 ezernél is több hektár célterületen. Ezek között szerepelt 6 erdeiiskola-fejlesztés, 3 kertrekonstrukciós projekt két objektumban, 31 élőhely-rekonstrukciós beruházás, 13 élettelen természeti érték, barlang, víznyelő, kunhalom, földvár megőrzésére irányuló fejlesztés, 10 vonalas létesítmény, utak, középfeszültségű légvezetékek természetbarát átalakítása vagy 31 természetvédelmi kezelésű infrastruktúra fejlesztésére irányuló projekt, ezek mind több száz milliós vagy akár milliárdos nagyságrendben is.Azt tudjuk, hogy a nemzeti parkokban 2012-ben összesen 1,4 millió látogatót regisztráltak, ami az előző évhez képest 10 százalékkal több vendéget jelent. Azt el kell mondani, hogy ezek a látogatók leginkább gyermekek vagy családosok, és ez egy potenciális lehetőség a társadalom szemléletformálásához és a gyakorlati természetvédelmi neveléshez, hiszen hogyha ezekben a nemzeti parkokban sétál egy fiatal, ilyen helyen nem szemetel, és tudatosan vigyáz a természetvédelmi értékekre, akkor ez a későbbiekben is megmutatkozik, beépül a mindennapi cselekedeteibe. Egy olyan látogató, aki evez a Tapolcai-tavasbarlangban, amely most lett felújítva, az egy életre szóló élményt kap, és a felújítás eredményeként nemcsak tisztább a látogatót fogadó környezet, hanem áttekinthető és a XXI. századnak megfelelő minőségű és technológiájú információt kap az ott látottakról.Tehát itt el lehet mondani, hogy a nemzeti parkokról van szó, és ezek a nemzeti parkokkal foglalkozó cselekvések az 1-es és a 2-es stratégiai területhez is besorolhatóak.Vagy ugyanígy komplex megközelítést igényelnek az erdők is, hiszen támogatni kell az erdészeti genetikai állomány megőrzését, a klímaváltozás elleni küzdelemmel való összekapcsolását, hiszen az erdészeti és energetikai csemete- és szaporítóanyag-termelők csemetekertjei a jövő erdőinek és energetikai ültetvényeinek a bölcsői.Ugyanakkor az erdő gazdasági szerepének elismerése mellett előtérbe helyezett környezet- és természetvédelmi, közjóléti és esztétikai funkciók, a hazai erdőkhöz kötődő faj- és egyedszám azt jelenti, hogy az erdőknek kiemelt szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében, de nem csak ebben. 2012-ben erdészeti vállalatok üzemeltetésében 22, nemzetipark-igazgatóságok fenntartásában 15 erdei iskola működött, de ezeken kívül társadalmi szervezetek és vállalkozások számos erdei iskolát tartanak fenn, illetve nyújtanak a helyi adottságok alapján szolgáltatásokat.Itt is igaz az, amit a nemzeti parkokkal kapcsolatban elmondtam, hogy ezek nagyon nagy jelentőséggel bírnak a gyermekek nevelésében, szemléletformálásában, hiszen például aki részt vesz egy Vackor Vár programsorozatban, az fog kötődni például az alföldi erdőkhöz. Tehát ez is mutatja, hogy az erdőkhöz kapcsolódó gondolkodás nemcsak egy stratégiai célterületet, hanem például az 1-es, a 2-es és a 4-es stratégiai területet is felöleli.Nagyon sok célterületes programot fogalmaz meg az előttünk fekvő stratégia, de mindezek csak álmok maradnak akkor, hogyha nem valósítjuk meg őket. Osztom ezzel kapcsolatban képviselőtársaim véleményét, merthogy nekünk és gyermekeinknek eredmények kellenek. És ahhoz, hogy ezek a célok ne csak álmok, hanem eredmények legyenek, az első lépés az, hogyha képviselőtársaim elfogadják az előttünk fekvő stratégiát. Ezért kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
  • HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A biológiai sokféleség egyezményt 1992-ben írta alá Magyarország. Az egyezmény előírásai értelmében hazánknak is nemzeti stratégiát kellett kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására.A benyújtott határozati javaslat mellékletét képező biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája a kritériumoknak megfelel. Ugyanakkor az abban leírtakat az Orbán-kormány elmúlt ötéves tevékenysége hitelteleníti, ahogy az előbb is elmondtuk. Nem lehet ugyanis komolyan venni a kormányzati szándékot akkor, amikor az elmúlt években a környezetvédelmi intézményrendszer lerombolásának lehettünk a szemtanúi. Nem lehet az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jelentős kötelezettség megvalósításáról sem beszélni, amikor Kishantost szépen beszántották, és több évtized munkáját tönkretették.Nem lehetséges a Natura 2000 területek, valamint a védett természeti, illetve a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek állapotának javítása és a megfelelő természetvédelmi kezelés biztosítása akkor, amikor a kormány éppen ellehetetleníti a hazai természetvédelmi intézményrendszer alapját képező nemzetipark-igazgatóságokat. Így veszélybe kerül a legrosszabb helyzetben lévő közösségi jelentőségű fajok, valamint a legveszélyeztetettebb védett fajok természetvédelmi helyzetének javítása is.Az önök által végigvitt, a nemzetipark-igaz­gatóságokra vonatkozó 40 százalékos költség­vetésiforrás-kivonás hátráltatja a védelemre szoruló, illetve közösségi jelentőségű fajok és a közösségi jelentőségű élőhelytípusok sikeres és hatékony megőrzését szolgáló tudásbázis fejlesztését. Ugyanígy veszélybe kerül a biológiai sokféleség, a védett, illetve közösségi jelentőségű természeti értékek, valamint a védett természeti területek és a Natura 2000 területek ismertségének és társadalmi megítélésének javítása a tájékoztatás, szemléletformálás és bemutatás eszközeivel akkor, amikor a nemzetipark-igazgatóságok működése fenntarthatatlanná válik.Amíg nincs az Unió által is jóváhagyott vidékfejlesztési operatív programja Magyarországnak, addig a táji sokféleség és az ökológiai tájpotenciál megőrzésében sem tudunk előrébb lépni. Az elfogadott uniós fejlesztési programok hiánya, valamint a hazai intézményrendszer leépítése miatt szintén nem lehetséges a zöldinfrastruktúra elemeinek összehangolt fejlesztése, a természeti rendszerek működőképességének fenntartása és javítása, illetve a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás elősegítése.(18.20)A rossz földtörvény és a támogatási programok jelentős mértékű csúszása, az agrár-környezet­gazdál­kodási támogatások megszüntetése miatt, valamint az elhibázott földalapú támogatás megvonása miatt nem lehetséges a biológiai sokféleség megőrzését, a környezet- és tájvédelmi szempontot szem előtt tartó, hazai és helyi biológiai alapok hasznosítását előtérbe helyező sokszínű, mozaikos mezőgazdaság elterjesztése sem. Végezetül a kormányzati politikára rendkívül jellemző módon a stratégia megvalósításának, végrehajtásának ellenőrzése nem látszik a javaslatban. A 2017-es jelentés kevés, közben is kellene legalább utalni egy ellenőrzési pontra vagy mérföldkövekre. A Magyar Szocialista Párt a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-20 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiában leírtakkal egyetért, az abban leírt célokat elfogadhatónak tartja, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a stratégiában megfogalmazott, az Orbán-kormány saját ötéves politikája hitelteleníti a kritikai észrevételek hangsúlyozásával egyidejűleg a határozati javaslatot, a kormány kritikájának megjelenítése mellett tartózkodást fog alkalmazni. (Sic!) Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kell kezdenem, mint az előző két javaslatnál is, hogy a Jobbik fogja tudni támogatni az előttünk fekvő, a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló nemzeti stratégiát. Szeretnék gratulálni a készítőinek. Azt hiszem, hogy a stratégia részletes háttere, illetve maga az elkészítése is megérdemli azt, hogy ezt a gratulációt elmondjam itt szóban is. A Jobbik egyébként minden hasonló kezdeményezést támogat, csak itt is azt hiányoljuk, hogy e mögé a forrásokat a kormány nem szokta mellérakni. Én is biztatnám a kormányt, ha már most tárgyaljuk hamarosan a jövő évi költségvetést, akkor nézzük már meg, hogy ezen stratégia megvalósításához érdemben hol tudunk olyan eszközöket hozzárendelni, amelyek aztán azt ezen keresztül meg is tudják majd valósítani, és 2020-ban majd itt a Ház falai között arról tudunk beszélgetni, hogy végre egy stratégia 90 százalékosan megvalósult, és mindenki örömére vált. Néhány apró pontot szeretnék kiemelni a tájsokféleség és az ökológiai tájpotenciál témakörnél. Itt meg kell említeni a tanyafejlesztési programot, ami, azt gondolom, kihatással lehet ezen pont megvalósítására, és nagy örömünkre szolgálna, ha mondjuk, nem az V. kerület lenne jövőre a legnagyobb nyertese a tanyafejlesztési programnak. Azt hiszem, hogy akkor ez a pont mindjárt előrébb járna, és komolyabban vehetnénk. Éppen a tegnapi napirend utáni felszólalásomban érintettem egy olyan témát, aminek a megoldása az lehet, hogy a táji sokféleséget és az ökológiai tájpotenciált megőrizzük. Itt a fecskék problémáját említettem, ami már ma is szóba került, mégpedig azt, hogy öt éven belül a három faj közül egyet sem tisztelhetünk hazánkban, ha így folyik tovább minden. Erre is kihatással lehet. Megemlíteném még a mezőgazdaságunk biológiai alapját képező genetikai erőforrásokat. Örülök, hogy legalább kommunikációs szinten nagyobb hangsúlyt fektet ez a kormány erre a területre, mint az elődei, ez mindenképpen előrelépés. Ugyanakkor írásbeli kérdéseim sokaságában foglalkoztam egy-egy konkrét esettel, ami bizony azt bizonyította, hogy gyakran csak kommunikációs szinten marad meg ez a probléma. Gondolok itt a kárpáti borzderes kérdéskörére, vagy éppen a Hévízi-tóban a vadponty-populációra, ami mind-mind olyan terület, ami nem kapott elég figyelmet a kormány részéről, hiába hívtam fel ezekre írásbeli kérdésekben is a figyelmet. Ezúton is szeretném ezeket államtitkár úr figyelmébe ajánlani. Az erdőgazdálkodás területén, ha már a biológiai sokféleség megőrzéséről van szó, szintén van mit elmondanunk. Volt itt korábban ellenzéki felvetés azzal kapcsolatban, hogy az erdőkre is többféle szemüvegen keresztül kellene tekinteni, hiszen egyáltalán nem azonos minőséget képviselnek a biológiai sokféleség szempontjából. Jó lenne, ha ez jogszabályban is megjelenhetne. A vadgazdálkodást szintén érinti a stratégia. Nagyon várnánk már a vadászati törvény módosítását. 2010 óta vagyok az Országgyűlésben, azóta gyakorlatilag félévente folyamatosan valamelyik államtitkár feláll, és a legkülönbözőbb felvetésekre elmondja, hogy már csak hónapok vannak hátra, és megszületik az új jogszabály. Ennek tükrében sokkal inkább tudnánk értelmezni ezt a stratégiát is, ha ezt ismerhetnénk, hiszen számtalan olyan problémát, konfliktusforrást tudunk a vadgazdálkodás területén, ami jelenleg nincs kezelve. Erre is biztatnám államtitkár urat, ha esetleg valami konkrétumot tud ezzel kapcsolatban, akkor ossza már meg velünk, hiszen már a szakma is régóta várja ezt a változást. A halgazdálkodással kapcsolatban is olvastam az anyagot, nagyon pontos képet fest a hazai helyzetről. Tudom, hogy ez nemcsak a magyar kormány hatásköre, illetve nemcsak a magyar kormányon múlik, de megemlíteném a Vaskapu környéki problémát, ami a halgazdálkodásra komoly hatással van. Ha mást nem mondok, talán azt érdemes itt megemlíteni, hogy ha jól rémlik, hat konkrét őshonos halfaj eltűnésében is szerepet játszott a Vaskapu szakmaiatlan és a halak szempontjait figyelembe nem vevő megvalósítása. Ezzel kapcsolatban is nemzetközi tárgyalások voltak a közelmúltban. Nem tudom, ezek hogy állnak, lesz-e ezzel kapcsolatban valami előrelépés, valamilyen hallépcső kialakítására akár európai uniós források bevonásával van-e mód, van-e erről bármilyen információ. Ez szintén sokat lendítene azon, hogy ez a stratégia úgy fejeződjön be, hogy aztán örömteli vége legyen, mindenkinek az igényeit kielégítse, és elérje a célját. A vízgazdálkodást ma már érintettem egy korábbi témánál. Itt is szeretném elmondani, hogy hazánk ezen a téren rengeteg bepótolandó problémával küszködik. Ahogy említettem, nem normális állapot az, hogy az évszázad árvizét követően néhány hónappal aszállyal küszködik az egész ország. Érdemes megemlítenem azokat a sok száz éven keresztül jól működő tájhasznosítási formákat, amelyek a modern kori vízgazdálkodás következtében teljesen eltűntek. Itt gondolok a fokgazdálkodásra, ami szintén a biológiai sokféleség megőrzését segítené, ha ilyen tájhasználati módszerek elterjesztését segítenék. Korábban ezzel kapcsolatban is voltak hangzatos ígéretek, de a gyakorlatban ezekből sem valósult meg semmi. Az inváziós, idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nyilván ez sem csak a kormány feladata és problémája. Itt egy európai összefogásra lenne szükség, de azt látom, hogy az európai intézményrendszer nagyon lassan reagál ezekre az özönfajokra, gyakran egy évtized eltelik, mire a szakértők segélykiáltása eljut a döntéshozókig, és megértik azt, hogy egy-egy faj megjelenése milyen kockázatokat rejt. Sokszor tapasztaltuk azt, hogy egy-egy özönfaj megjelenését még az észlelés időpontjában vagy ahhoz közeli időpontban meg lehetett volna állítani, kiszorítani, kordában tartani, de mire eljutott a döntéshozókig, addig olyan mértékben szaporodott el egyedszámban és akkora területet hódított meg egy-egy özönfaj, hogy bizony már nem tudunk vele mit kezdeni. Brutális, drámai adatok látnak napvilágot hazánkban arról, hogy a puhatestűeknél, a halaknál, a rákoknál milyen mértékben terjedtek el ezen idegenhonos fajok, és bizony azon kívül, hogy kiszorítják az őshonos fajokat, rengeteg olyan betegséget hurcolnak be, amelyekkel szemben az őshonos fajok képtelenek védekezni. Nem akarom most az időt húzni, de államtitkár úr is tudja, hogy rengeteg példát lehetne erre felhozni. A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kormányzati hozzáállás kommunikációs szinten támogatandó. Azt hiszem, nem is volt olyan ügy a Ház előtt, ami ennyire egységesen lett volna képviselve, minden parlamenti frakció minden genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos jogszabálynál, az Alaptörvénytől egészen a különböző határozati javaslatokig felállt, és egyöntetűen elmondta, kiállunk amellett, hogy hazánk az ilyen módosított szervezetektől mentes maradjon a továbbiakban is. Ugyanakkor például az emberi táplálkozás, az élelmiszerek területén már nem vagyunk ennyire őszinték, és tudom, hogy nagyon sok problémával összefügg, hogy hogyan pótoljuk azokat a fehérjenövényeket, amelyek genetikailag módosítottként érkeznek be, és etetjük fel az állatokkal, aztán később persze mi fogyasztjuk el. Tudom, hogy ez nem egyik napról a másikra megtörténő lépés, nemcsak egy döntés kérdése, de jó lenne, ha ez a fehérjestratégia már nemcsak kommunikációs szinten létezne, hanem a gyakorlatban is tapasztalhatnánk a lépéseit. A kereskedelem által veszélyeztetett fajoknál is azt kell mondanom, hogy ez szintén egy összeurópai probléma. Elég lassan reagálnak a hatóságok arra, hogy egy-egy divat, egy-egy hóbort hogyan terjed el az állattartók körében. Mire észrevesszük, hogy a kis létszámú populáció emiatt megcsappan, gyakran már késő. (18.30)Jó lenne ezeket komolyan venni. Én ajánlom azt, hogy például az ország legismertebb keresőoldalain a hatóságok gyakrabban nézzenek körül. Most próbaképpen néhány fajt beütöttem ezeken az oldalakon, akár a Google-t is ajánlom, és bizony nem egy olyan, a kereskedelem által veszélyeztetett, védett, akár CITES-kategóriás faj került elő, amelyekhez nem voltak meg a megfelelő engedélyek, és így is eladásra szánták őket. De természetesen nagyon jó, hogy ez a stratégia tartalmazza, nem ezért hoztam fel, csak hogy a gyakorlatban, a végrehajtáskor figyeljünk oda ezekre, és a hatóságok is kapjanak megfelelő erőforrást arra, hogy ezen stratégia végrehajtását maradéktalanul véghez tudják vinni.Nem megyek végig a többi ponton, ezeket tartottam most fontosnak megemlíteni. Még egyszer gratulálok az elkészítőknek, és remélem, hogy megfelelő forrást is biztosít a kormány ahhoz, hogy ez a stratégia véghezvihető legyen. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy olvasgattam ezt a tervet, azon merengtem, hogy tulajdonképpen szavazhatnék én a Fideszre is, ha a Fidesz néha azt csinálná, amit leír. Mert olyan szép dolgokat ír le nagyon sokszor, ami támogatandó lenne. A baj az, hogy mindig más irányba megy, mint amit leírt. És itt mondhatnám a vidékstratégiát meg egy halom más dolgot, amikor teljesen eltért az eredeti iránytól. De ez a stratégia is nagyon szimpatikus, jó irányokat vet fel. Tulajdonképpen támogatandó az a stratégiai ambiciózus célkitűzés, ami ebben szerepel. Bocsánatot kérek, szeretnék helyesbíteni: azt mondtam, ritkán követi azt, amit ígér, a földosztásban, földrablásban, trafikban meg ilyenekben folytatták tényleg, tehát néha megtartották, de az összes többire gondoltam most.Rátérve erre a stratégiára, átnéztem a teljes anyagot. A magam részéről azt gondolom, hogy egy ilyen jellegű, részben politikai célokat szolgáló stratégiának ennél lényegesen részletesebbnek nem kellene lennie. Nagyjából átfogóan kezeli a helyzetet. Hadd mondjam el, hogy az első 45 oldalig jóformán azt mondhatom, hogy abban semmi kivetnivalót, hibát nem találtam. Véleményem szerint teljesen korrekt helyzetértékelést ad. Azt feltételezem, hogy ezt szakemberek csinálták és nem fideszesek, mert gyakorlatilag valós képet ad Magyarország természeti állapotáról, akár az erdők állapotáról, akár a vadgazdálkodással kapcsolatos problémákról. Teljesen valós képet ad a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek helyzetéről. Valljuk meg, hogy ezek az eredmények nem nagyon megnyugtatóak. Ha azt nézzük, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzete hazánkban közel 60 százalékban nem kielégítő, ha a közösségi jelentőségű fajok helyzete 53 százalékban nem kielégítő, akkor lássuk be, hogy ezek megpróbálnak minden bizonnyal reális képet adni.Ugyanígy külön nagy örömömre szolgál, hogy kiemelten, önálló fejezetként kezelik a gyepgazdálkodás és legeltetéses állattartás viszonyait. Nyilvánvalóan itt is azt a rendkívül kedvezőtlen tendenciát, ami a rendszerváltás óta zajlott, teljesen tényszerűen írja le. Leírja azt, hogy a legeltetéses állattartás miként szorult vissza, az országban hogyan csökkent a gyepművelési ágban lévő területek. Tehát teljes mértékben szimpatikus volt az, hogy megpróbált ebben is következetes, valós képet adni. Ez ugye, nem minden esetben így történik, amikor a kormány saját helyzetét értékeli, tehát tényleg örvendetes volt ez.Az erdőállomány tekintetében hadd mondjam el, amikor a természetes erdők és a természetszerű erdők arányát néztem a faültetvények és kultúraerdők tekintetében, megint teljesen jó helyzetértékelést kaptunk. Viszont hadd említsem meg, hogy nem olyan régen, amikor az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos jogszabályokat tárgyaltuk, akkor a Fidesz nem támogatta azt a módosító indítványt, amelyben kezdeményezte képviselőcsoportunk azt, hogy végre ideje lenne, hogy megkülönböztessük a faültetvényeket az erdőktől, és a biológiai, ökológiai értelemben vett erdő a művelési ág tekintetében a földhivatali nyilvántartásban is elkülönüljön. Milyen sokat jelentene most az a biológiai sokféleség stratégiában, ha ez a művelési ágban való különbség megjelenne!Következetesen használja adatforrásként a rendelkezésre álló tudományos hátteret, a Szent István Egyetem Országos Vadgazdálkodási Adattárában aggasztóak azok a grafikonok, amelyek akár a nagyvadállomány növekedéséről, akár az őshonos apróvadállomány csökkenéséről szólnak. Nyilvánvalóan ezek rámutatnak azokra a feladatokra, amelyek e tekintetben szükségesek. És akkor elérünk a 43. oldalig, ahol viszont a nemzetközi finanszírozások során a biológiai sokféleség megőrzési szempontjai nagyobb mértékű érvényesítéséről van szó.Itt már rögtön van egy kis gondom, mégpedig az, hogy a korábbi években, az önök által bírált MSZP-s években az akkori kormányzat számos problémája mellett azért egyvalamit megtett: nem volt olyan LIFE-program, hogy ne tette volna hozzá a nemzeti önrészt, hogy ösztönözze a pályázókat. Jelen pillanatban még a kormányzati pályázóknak is úgy kell kuncsorogniuk, hogy meglegyen az önerő, és máshonnan kell szerezni forrásokat. Márpedig az ilyen jellegű európai uniós források támogatási intenzitása jelentős mértékben lecsökkent. Tudok mondani konkrét példákat, hogy most hol és milyen helyzetekben kellett megoldani másképp az önerő mértékét. Tehát amikor ezt tervezzük és a biológiai sokféleség megőrzéséről beszélünk, akkor nagyon fontos lenne, hogy ehhez szintúgy, mint a környezetvédelmi programhoz, a megfelelő forrásokat hozzárendeljük.Nos, eljutottunk a 45. oldalig, ameddig azt mondom, hogy helyzetértékelés tekintetében teljes mértékben egyet tudtam érteni a helyzetelemzésekkel, jelentős részben elfogadtam azokat. És itt kezdődik egy rettenetesen rosszul szerkesztett és szinte áttekinthetetlen táblázati rendszer, ami viszont még mindig szakmailag támogatható. Azt gondolom, teljes mértékben jó, hogy a stratégiában ezt a 20 pontot megfogalmazta a tervezet. Viszont innentől kezdve a stratégiai terv maradék része nemcsak áttekinthetetlen, hanem problémás is.Magyar Zoltán képviselőtársam egy perccel ezelőtt említette azt, hogy a kereskedelem által veszélyeztetett fajok, a CITES-egyezmény alá tartozó fajok milyen helyzetben vannak. Nem tudom, látta-e képviselőtársam, hogy milyen forrásokat rendel hozzá a stratégia. Nulla, nincs hozzárendelve forrás. A 18. pontban egyetlenegy forrás sincs hozzárendelve. Ez így van a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésből és használatukból származó hasznok igazságos megosztásában és a 20. pontban, a nemzetközi források biztosításakor a biológiai sokféleség megőrzése szempontjainak érvényesítésében.Ehhez az utolsó három ponthoz, ugye, mindenütt szerepelnek az X-ek, hogy milyen forrásból kerülnének megvalósításra, ahol egyetlenegy forrás nincs megnevezve. Nem tudjuk, hogy ez a kormányzati szándék hiányát jelenti, vagy csak egy táblázati szerkesztési probléma, amit módosítani kell. Valóban, ez a táblázat adja nekünk a legtöbb fejtörést, első részben azért, mert nem rendel hozzá forrásokat. Tehát nem tudjuk azt, hogy ezeket a célokat hogyan akarja megvalósítani. Nyilvánvalóan, finoman szólva is csúsztatás az, amikor megnevezek valamilyen forrást, de annak a pénzügyi hátterét nem írom le.A finanszírozási táblázat, mondjuk, a Magyarországon strukturális alapként nyilvántartott európai uniós alapokat vagy akár az EMVA-t egyben kezeli a „Zöld forrás” magyarországi finanszírozási rendszerével. Ez azért mulatságos, mert az egyik esetben százmilliárdos nagyságrendekről beszélünk, a másik esetében 72 vagy 90 millió forintról beszélünk. És ezeknek az egyenrangú X-szel történő jelzése semmiképpen nem tükrözi a stratégiához rendelt forrásigény hátterét. Ez nagyon nagy probléma, ez az utolsó része ennek a fejezetnek, hiszen nem látjuk azt, hogy a 20 pontban megfogalmazott célok, amelyek, mint mondottam, támogathatóak és pártunk részéről is örvendetesek, ha valóban lenne kormányzati szándék ezek megvalósítására, hogyan is lesznek finanszírozva. Hogyan lesz meg a költségvetési háttér ezek rendezésére?Ugye, a 70. oldalon kezdődik a pénzügyi eszközrendszer, itt van az, amit mondtam, hogy a 18., 19. és 20. ponthoz egyáltalán nincs is rendelve semmilyen forrás. De sok más tekintetben, úgy érzem, ez bővíthető lenne. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnak például lényegesen több lehetősége lenne a LEADER-en keresztül akár tudásbázis-fejlesztésre, akár a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tájékoztatásra, hiszen erre volt példa az előző ciklusban is. Ezeket jó lenne átgondolni, mert ha párbeszéd lenne a Miniszterelnökséggel és a Miniszterelnökségen a vidékfejlesztési államtitkársággal, akkor még lehetne bővíteni szerintem ezeket a jogcímeket úgy, hogy ezt a stratégiai célt lényegesen jobban tudja segíteni.Másik stratégiai problémának érzem a finanszírozás mellett azt, hogy a 4.2 táblázat ‑ ez a legszörnyűbb táblázat az egészben, ugyanis a célkitűzések számát megnevezi 1-től 20-ig, és utána mindig vissza kell a stratégiában menni, hogy mik is ezek – meg­határozza a minisztérium, a központi területi szakigazgatási szervek és egyéb szervek feladatait. Nos, véleményem szerint ez teljesen átgondolatlan. Nyilvánvalóan 1-től 20-ig be van ikszelve minden a Földművelésügyi Minisztériumnak, de onnantól kezdve elkezd széthullani az egész. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának például nincs feladata az ismeretterjesztésben meg a szemléletformálásban. Miért? Az iskolákban nincs erdei iskola vagy nem lesz környezeti nevelés, jeles zöld napok? Miért ne lenne feladata?(18.40)Ugyanígy a Honvédelmi Minisztériumnál, habár be van írva, de semmilyen feladathoz nincs odatéve egyetlen X sem, tehát nem tudjuk, hogy őneki a szerepe ebben mi is lesz, a honvédelmi területeken levő természeti értékekkel akkor ki fog foglalkozni. Ugyanígy érdekesség az, hogy mondjuk, erdővagyon-gazdálkodásban vagy néhány dologban a nemzeti parki igazgatóságok a 8., 10., 12. jogcímnél teljes mértékben kimaradtak a végrehajtásból. Ez védett fokozat, ami erdők esetében például kifejezetten probléma.De ugyanígy probléma az, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mindössze két jogcímen, a 11., 12. jogcímen lett megnevezve végrehajtó szervként, holott lényegesen több finanszírozást tud megvalósítani, például a negyedik pilléres támogatásokból lényegesen több feladattal. A legnagyobb problémát ott látom, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek ‑ amit a szöveg is így említ, megint minden bizonnyal arról van szó, hogy benyújtás előtt nem lett aktualizálva, csak azt nem tudom, hogy ilyenkor mi történik, majd egy hónap múlva visszahozzák, hogy átírják ezeket kormányhivatalokká, vagy így marad-e, de még egyszer mondom, elfogadom az indokát államtitkár úrnak. Tehát a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeknél gyakorlatilag négy jogcímet említ meg, ahol szerepe van. Az összes többi engedélyeztetésnél elvonja ezeket a jogcímeket. Tehát ott lényegesen több, gyakorlatilag majdhogynem minden elemén keresztül lenne feladata és felelőssége az engedélyező hatóságnak. Nem lehet biológiai sokféleséget védeni úgy, ha az építési engedélyeztetés, vagy bármi más, ami egy kormányhivatalhoz tartozik, ne lenne itt megnevezve!Ugyanígy ‑ megint visszamegyek azért csak, hogy Magyar Zoltán képviselőtársamra visszautaljak, mondjuk, a veszélyeztetett fajok kereskedelmével kapcsolatban ‑ a rendőrségnek mindössze ehhez az egy akcióhoz, a 18-ashoz van bejelölve a szerepe. Az illegális fakivágások mennyisége védett területeken, az illegális kilövések védett fajok esetében, általános természetpusztítás, általános környezetpusztítás, mindegyiknél ott kellene lennie a rendőrségnek, és sehol nincs, és nincs megnevezve ugyanezeknél a Belügyminisztérium sem! Tehát ezeknél a végrehajtó feladatoknál nincs letisztázva ez a táblázat, ami azért probléma, mert a stratégia végrehajtásánál jelentkezni fog az a háttér, hogy ki a felelős, ha ez pontosan nem deklarálja azt, hogy kiknek kell ezeket az akciókat végrehajtaniuk.Összességében, átnézte ezt rajtam kívül más is egyébként a frakcióban, és az volt a benyomásunk, hogy tudjuk támogatni és tudjuk elfogadni ezt a javaslatot, mert irányai tekintetében véleményünk szerint támogatandó, de az biztos, hogy a záróvitáig, illetve a szavazásig ezeket a hiányosságokat legalább, amelyek a 4.2. táblázatban vannak, tehát amikre az intézményi eszközrendszer megvalósításánál utaltam, ezeket mindenképpen pótolni célszerű. Igazán boldogok akkor lennénk, ha számszerűsítve lennének a finanszírozás hátterét teremtő rendszerek, mert megint ugyanaz elmondható, mint amit a nemzeti környezetvédelmi programnál elmondtunk, hogy forrásháttér nélkül nem jelent biztosítékot arra, hogy ez a biológiai sokféleség megőrzéséhez hozzá fog járulni.Nagyjából, azt gondolom, hogy azok, akik szakpolitikusként ezzel foglalkoznak a különböző frakciókban, akár államtitkár úr, tisztában van azzal, hogy milyen problémáról beszélünk, tehát naponta hogyan veszítünk el fajokat szerte a világból, hogyan csökken a biológiai sokféleségi index szerte Európában, hogyan hozunk egyre rosszabb mutatókat agrárélőhelyeken történő biológiai sokféleségben, tehát ha ez a nemzeti stratégia alkalmas lesz arra, hogy az ágazati szakpolitikákat, beleértve, mondjuk, ebbe az agrártámogatási rendszereket, valamilyen szinten befolyásoljuk, akkor ez használható lesz és jó lesz. Ha erre annyi lesz a szándék, mint az elmúlt négy évben volt vagy mint a második Orbán-kabinetben, akkor sajnos ez csak papírgyártás, és egymás idejét raboljuk itt, mert nyilvánvalóan akkor ez semmit nem fog érni.Ismét azt tudom kívánni államtitkár úrnak, hogy legyen meg a kormányzati szándék és a megfelelő háttér ennek megvalósításához, és abban bízom, hogy a 2016-os költségvetés tárgyalása során az ennek a stratégiai tervnek a megvalósításához szükséges pénzügyi források tervezését látni fogjuk a költségvetésben. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Schmuck Erzsébet tapsol.)
  • BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót. Csak egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni a vitához. Felvetődött a magyarországi fecskepopuláció nagyságának a kérdése. Bevallom, hogy nem hallottam Magyar Zoltán képviselőtársam napirend utáni felszólalását, megígérem, hogy a jegyzőkönyvből elolvasom. De szeretném azt azért elmondani önöknek, hogy a hazánkba érkező fecskék telelőterülete elsősorban Közép- és Dél-Afrikában van. Az ottani, sokszor nagymértékű és ellenőrizetlen vegyszerhasználat a területeken okozza a fecskék populációjának a csökkenését, elsősorban a táplálékszervezetekbe kerülve és azokat a fecskék elfogyasztva, emiatt pusztulnak el. Tehát nem elsősorban a rossz időjárás, a sivatagi viharok és nem is a hazai vagy más civilizált területeken alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat okozza, hanem elsősorban a probléma gyökere az afrikai telelőterületeken alkalmazott nagymértékű és ellenőrizetlen vegyszerhasználatban keresendő. Köszönöm szépen a figyelmüket.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jogosan merült fel a biológiai sokféleség megőrzésének igénye. Ezzel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium oldala már akkor tartalmazta Magyarország GMO-mentes státusa megőrzésének fontosságát, amikor magam a Mezőgazdasági bizottság tagja voltam az előző ciklusban, de azóta egy újfajta veszedelem jelent meg Magyarországon. Ezt pedig transzatlanti befektetési megállapodásnak hívják, ami nem egy magyar betegség, de sajnálatos módon egy vitanap ellenére sem tudtunk eljutni a magyar parlamentben addig, hogy a kormány kerek perec kijelentse, hogy nem kér sem ebből a befektetési megállapodásból, sem abból a génpiszkált szemétből, ami akkor áraszthatja el Európát, ha az USA gyakorlatilag egy sokadik uniós tagállammá válva, kötelezettség nélkül azon élelmiszer-ipari termékeit zúdíthatja a teljes európai piacra, amelyekből ma tíz vizsgálat esetéből négy termékféleség fennakad.Látható, hogy már az európai szabályozás is hígul, hiszen az utóbbi években a rovarrezisztens kukorica és az Amflora GM-burgonya is lényegében könnyítéseket tudott elérni, már-már engedélyezték a termelését, és az is látható, hogy a transzatlanti befektetési megállapodás előtt a Kanadával aláírt egyezmény szintén súlyosan csorbíthatja azokat a jogokat, amelyek szavatolják a GMO-mentesség megőrzését, legalább ezen részleges mentességét, hiszen a haszonállatok takarmányozása során sajnálatos módon ezen módosított összetevők már megjelentek itt is.Éppen ezért a kormányzat irányába egyértelmű elvárásunk az, hogy jelentse ki, deklarálja végre, hogy a transzatlanti befektetési megállapodást Magyar­ország viszonylatában nem tartja támogathatónak, a későbbiekben pedig ragaszkodjon is ehhez az álláspontjához. Csak ezzel lehet ugyanis hosszú távú biztonságunkat megalapozni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány napja a következő jelenetre lettem figyelmes. Egyik belvárosi terünkön sétáltam, illetve mentem keresztül, és előttem egy fiatal pár haladt. Egyszer csak megálltak, és az egyik tagja a párnak oldalra téve a lábát, a talpával lassan, komótosan eltaposott valamit. Közelebb értem, és akkor láttam, hogy nem mást taposott el, mint egy még végtagjait mozgató rózsabogarat. A pár másik tagja közömbösen nézte a jelenetet. A rózsabogár a napsütéstől beleégett az utcakőbe.Arra gondoltam, hogy ezek a fiatalok biztosan nem voltak közte annak a 2012-ben megszámolt 1,4 millió ökoturistának, akik nemzeti parkjaink láto­gató­központjaiban ismerkedtek a biológiai sok­féleséggel. Sőt, ökoiskola hallgatói sem voltak, és az erdei iskolákban sem szocializálódtak a természet védelmére. Azt viszont gyanítom, hogy ők is azok közé az emberek közé tartoztak, akik gondolkodás és ok nélkül elpusztítják az eléjük kerülő élőlények javát, hisztérikusan reagálnak egy denevérre, utálattalnéznek egy békára, félelemmel egy kígyóra, chemotoxszal a hangyákra és szeretettel a panda­macira és az őzikére.Az eset számomra több tanulságot rejt. Az első és legfontosabb, hogy az emberek legtöbbje nem tiszteli a teremtett világot, magát az életet, gondolkodás és ok nélkül megsemmisíti a körülötte lévő élőlények nagy részét, mivel abban kártevőt lát. Nem csoda, hiszen azt látja, hogy az ember ádáz harcot folytat a természettel, hogy szolgálatába állítsa.(18.50)Az ember kisajátította más élőlények élőhelyeit, jókra és rosszakra osztályozta a társteremtményeket aszerint, hogy azok számára szépek vagy közvetlenül hasznosak-e. A jók kihasználhatók, a rosszak feláldozhatók az ember érdekében. Ezt a szemléletet erősíti meg az iskola, a társadalom és gazdaság egész működése, viselkedése, így nem csodálható, ha a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szemléletformálás eredménytelen marad. A rózsabogarakat eltapossák, ugye?Az emberek műveltsége a biodiverzitással kapcsolatban sajnos sekélyes, hisz ez a tudás gátja lenne a rövid távú haszonszerzésnek. Még a tudomány is adós marad azzal, hogy feltárja az élet sokszínűségét, hogy legalább megnevezzük azokat a fajokat, amelyeket azelőtt irtunk ki, mielőtt megismertük volna őket. Feltételezzük, hogy a jelenleg ismert fajok és az ismeretlenek száma között a szorzó ötvenszeres-százszoros. Az ismeretlenség azonban éppen arra adna okot, hogy kíméljük azt, amit még nem ismerünk, hiszen nem tudjuk annak a nagy egészben játszott szerepét. Vajon hányan lehetnek itt a teremben is vagy az egész országban, akik tudják, mi a rózsabogár szerepe a nagy egészben? A rózsabogár feláldozható, ezt a fajt nálunk nem védi természetvédelmi oltalom, eltipróját nem fenyegeti a jog eszmei értékkel, állatkínzással, az eset nem fog az újságok címlapjára kerülni; csak egy rózsabogarat öltek meg a nyílt utcán, a látvány nem okoz közfelháborodást. Mint ahogyan az sem, amikor egy dózer végigszántja a természet, szakszóval ökoszisztéma testét, gyökerestül semmisíti meg az ott élőket, teljesen mindegy, hogy védett vagy védtelen státusú. A paradoxon, hogy a természetvédelem, ha tudja, szankcióval sújtja azt, aki elpusztít egy védett élőlényt, ám tehetetlenül kénytelen végignézni, ha egy fejlesztésre szánt zöldterületet betonnal fednek le.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő stratégia a biológiai sokféleség jelentőségének alacsony szintű kezeléséről tanúskodik. A biológiai sokféleség védelme a társadalom és gazdaság rendszerén belül lehetséges csak, ezért az egy ágazathoz való kötöttsége nem tükrözi azt a szándékot, hogy a biodiverzitás-politika átitassa az egész döntéshozást, a stratégia kapcsán egy ágazati partikuláris ügy marad, amely ráadásul nagy részben azonosítható a természetvédelem hagyományos felfogásával és eszközrendszerével, amely sajnálatos módon eddig sem volt képes megakadályozni a biológiai sokféleség hanyatlását. Az alárendeltséget jelzi, hogy a stratégia előterjesztője a Földművelésügyi Minisztérium; hogy témánknak megfelelő stílusban fogalmazzak: a döntéshozás a kecskére bízta a káposztát. Ugyanis a földművelés valóban terjedelmes kapcsolatban áll a biológiai sokféleséggel a hatásmechanizmusát tekintve, de kétséges annak elvárása, hogy az alapjában véve gazdasági teljesítményelvárásokat szolgáló ágazat képes legyen önmagát korlátozni a biológiai sokféleség védelme érdekében.A stratégiában bizonyosságát találjuk ennek, amikor a mezőgazdasági és biológiai sokféleség összefüggéseit tárgyalja az anyag. Hogyan lehetséges az, hogy a talaj biodiverzitásáról egyetlen szó sem esik, a talaj rövidke úton, mint a növénytermesztés letéteményese, a tápanyag-ellátottság szempontjából kerül csupán említésre. Pedig ez az év a talaj nemzetközi éve, és nem véletlenül. A Földön élő fajok tetemesebb része, mintegy kétharmada a talajban él, vagyis a biodiverzitás nagyobb része köthető a talajhoz. Ennek mi azért sem vagyunk tudatában, mert ez az élet nem a szemünk előtt zajlik, és a mikroszervezetek, paránylények szemmel amúgy is láthatatlanok. Ugyanakkor ezek a paránylények a felelősek a tápanyagforgalom 60-80 százalékáért. Egy gramm talajban hozzávetőlegesen egymilliárd alacsonyrendű élőlény található, és az élőlények együttes tömege egy hektár természetes vegetációval takart területen meghaladja a 15 tonnát és elérheti a 35 tonnát is. A talajlakó paránylények száma feltehetően meghaladja a másfél milliót, amelynek jelenleg néhány százalékát ismerjük csupán. A talajban lévő élőlények nélkülözhetetlen elemei a talajban zajló folyamatoknak, élőlények végzik a talaj lazítását, az elhalt szerves anyag lebontását, a tápelemek körforgalmának biztosítását, a talaj méregtelenítését. Ezzel szemben a szántóföldek lassan sivataggá válnak az élővilág számosságának és mennyiségének tekintetében. A szervesanyag-takarójától megfosztott talaj ki van téve a szél és víz koptató hatásának, a talaj tömörödésének, a kiszáradásnak, a fagyváltozékonyságnak, a benne lévő élővilág pedig az éhenhalásnak. Összehasonlítva a természetes vegetációval takart talajokkal, az említett 13-35 tonna/hektár élőlénnyel szemben itt jó, ha 2-4 tonna található. Az ember a talaj élővilágának oktalan elpusztításával a talaj támogató és szabályozó ökoszisztéma-szol­gáltatását csökkenti le, amely végső soron az ellátó funkciókat is lecsökkenti, és a talaj pusztulásához és az alacsony élelmiszer-minőséghez vezet. A stratégiában fenntartható hasznosításról beszélni, miközben a talaj lényegesen gyorsabban pusztul, mint megújulna, meglehetősen hiteltelen. A mezőgazdaságban tehát nagyléptékű technológiaváltásra lenne szükség, azokat a közösségi forrásokat, amelyek ma még rendelkezésre állnak, nem a rövid távú haszonszerzés támogatására, hanem a közjó szolgálatára kellene költeni. Tisztelt Országgyűlés! A biológiai sokféleség védelme nem holmi széplelkűség, hanem az emberi élet fennmaradásának záloga. A stratégia szerint a nemzetközi kutatások 33 billió USA-dollár átlagértékre becsülték az ökoszisztéma világmértékű értékét, amely a világ éves gazdasági kitermelésének közel fele. De vajon mekkora értéket termelne a világgazdaság, ha csak egyetlen napig nem lenne támogató és szabályozó szolgáltatása az ökoszisztémáknak? Ezek nélkül egyetlen nap alatt elfogyna a levegőnk, mérgezettek lennének vizeink, elhervadnának a táplálékot adó növények, megszűnne az élet feltétele. A biológiai sokféleség maga az élet, védelme pedig az élet védelme. Az emberi lét elképzelhetetlen biológiai sokféleség nélkül. Ehhez a nagy ívű igazsághoz képest ez a stratégia sajnos gyenge eszköz. Nincs olyan átfogó eszközrendszere, amely alkalmas lenne arra, hogy a biodiverzitás-védelem átfogó szempontjait érdemben be lehessen ágyazni a különböző szakpolitikákba. Nem tudjuk, hogy egy ilyen eszközrendszer hiányában mi akadályozza meg a zöldterületek további fogyását, az élőhelyek feldarabolódását, az invazív fajok elterjedését, mitől várjuk az ökoszisztéma-szolgáltatások javulását, vagy miért nem fogja történetünk főszereplője eltaposni a rózsabogarat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Bartos Mónika képviselőtársamnak reagálnék, hogy természetesen a fecskék eltűnését nem a kormány nyakába akartam varrni, és nagyon jól tudom, hogy hazánkon kívül álló tényezők a legfőbb okai az eltűnésüknek. De azért, azt hiszem, mi is sokat tehetünk azért, hogy ez a folyamat lassuljon, ne adj’ isten, megálljon, hiszen például egy európai közösség tagjai vagyunk, ahol, azt hiszem, összefogással lehetne nyomást gyakorolni akár azon országokra is, ahol bizony ennyire felelőtlenül használják azokat a vegyszereket, amelyek e madarak elpusztulásáért is felelősek. Idehaza is a fészkelőhelyek védelme vagy éppen a táplálkozási lehetőségek eltűnése mind-mind olyan terület, ahol nagyon sokat tehetünk mi magunk is.Szeretném megköszönni Schmuck Erzsébet képviselőtársam hozzászólását, a talajjal kapcsolatos felvetéseivel maximálisan egyetértünk. Nagyon sajnáljuk, hogy nemcsak ebben a stratégiában, hanem általában akár az ágazati törvényekben abszolút nem kap szerepet, abszolút nem látjuk a helyét annak, hogy milyen gondolkodás mentén, milyen eszközökkel próbálná meg akár a kormány, de akár Európa vezetői ezt a folyamatot megállítani, megfordítani. Sajnos még a probléma súlyával sem vagyunk igazán tisztában, ami szerintem itt a legnagyobb probléma.De mit tehetünk mi, döntéshozók vagy átlag magyar emberek a stratégiát segítve vagy kiegészítve? Úgy gondolom, az oktatásnak nagyon fontos szerepe van, ezt már sokan kiemelték, és ez mindenképpen rajtunk, döntéshozókon múlik leginkább. A kormányon pedig a források hozzárendelése; ahogy a korábbi stratégiák, úgy e stratégia megvalósulása is mindenképpen ezen múlik, hogy érdemben a gyakorlatban ez mennyit fog érni, azon múlik, hogy mennyi forrást tudunk melléjük biztosítani.(19.00)Fontos a szemléletformálás, mind a saját környezetünkben, szűkebb-tágabb értelemben a környezetünkben a szemléletformálás. Nagyon-nagyon fontos szerepe van annak, hogy az állampolgárok miként tekintenek erre, érzik-e, sajátjuknak érzik-e ezeket a problémákat, vagy akár a saját környezetükben, a családjukon belül hogyan próbálnak meg tenni a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Egy társasházban élő magyar állampolgár is tud ilyen lépéseket tenni, de én magam a családi házas példát mondanám, hiszen én is családi házból származom. Ki tudjuk úgy alakítani a kertünket, a kis helyi gazdaságunkat, hogy ez akár a város szívében is a biológiai sokféleség megőrzését szolgálja, legyen szó a madarak védelméről, télen-nyáron a megfelelő módon, legyen szó akár arról, hogy a kétéltűeknek, hüllőknek megfelelő kis zugot alakítsunk ki, petézőhelyet alakítsunk ki. Ezek szinte semmibe nem kerülnek, és mégis egy kis csodává varázsolnak néhány négyzetmétert is a kertünkön belül.Nagyon szomorú szívvel tapasztalom azt például, a Szigetközt jól ismerem, és ha tehetem, a legtöbb szabadidőmet ott töltöm, hogy az elmúlt tizenöt évben egyetlenegy olyan területet találtam már csak a Szigetközben, ahol a mocsári teknős életképes populációval rendelkezik, tehát fiatal egyedek is vannak, és nemcsak egynéhány, akár húsz-harminc éves idős példánnyal találkozom, hanem tényleg évről évre egy megújuló populációt látok. Egyetlenegy ilyen helyet ismerek én magam, remélem, a szakértők és a nálam jártasabb emberek ennél többet tudnak felsorolni a Szigetközből. De ugyanezt elmondhatnám a Rábaköz rétjeiről, ahol a gyíkoknak, a különböző gyíkfajoknak a visszaszorulása az elmúlt tíz évben, csak amit én saját magam tapasztalok, az olyan brutális mértékű, hogy az elképesztő. Tehát most már konkrétan egyes fajokat nem lehet megtalálni, a mennyiségről pedig ne is beszéljünk, mert nagyságrendekkel esett vissza, tényleg ha csak az elmúlt tíz évet tekintem. Úgyhogy ezekben mind-mind, úgy gondolom, hogy mi magunk, állampolgárok is tehetünk, és nem feltétlenül csak a kormányra kell várni, de mindenképpen a legnagyobb és legfontosabb eszközök a mindenkori döntéshozók kezében vannak.Még egy megjegyzés a végére, ha már ennyi előremutató vagy pozitív stratégiáról beszéltünk, nagyon szeretném, ha egyszer végre a nemzeti vidékstratégia is a Ház falai elé kerülhetne, azt hiszem, hogy arról is lenne mit vitatkozzunk, és lehet, hogy első hallásra nem tűnik úgy, viszont nagyon is úgy gondolom, hogy nagyon is komolyan összefügg a ma tárgyalt stratégiákkal. Jó lenne, ha lenne annyi bátorság a kormányban, hogy ezt is a Ház elé hozza, ahogy egyébként 2010-ben még ígéret volt róla, hiszen arról, azt hiszem, hogy más szemüvegen keresztül is érdemben tudnánk vitatkozni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
  • V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdhetném a hozzászólást Schmuck Erzsébet képviselő asszony hozzászólásával, azt fölemlítve. Magam elé azt írtam föl, hogy irodalmi, csiszolt, szép gondolatsor, és eközben még azt is megbocsátom, hogy a biológiai sokszínűségről velünk kapcsolatban viszont a kecskét és a káposztát emlegette, de engedje meg, hogy a továbbiakban ezt próbáljam azért cáfolni.Hogyha a környezetügy területén a helyzet súlyosságát szeretnénk szemléltetni, akkor én általában mindig a több Franciaország területnyi úszó szemétszigettel szoktam példálózni. Itt a biológiai sokféleségnél a jelenlegi, e területen lévő szomorú adatsorra jó a fecskék hasonlata is, azért, mert azt valamennyien átérezzük, látjuk, hogy hogyan tűnik el a környezetünkből. Jó a WWF-nek az adatsora vagy más statisztikák, amelyek azt mondják, hogy a gerinces fajoknak 1970 óta, ezt többször megnéztem, hogy ez így van-e, hogy közel 50 százaléka tűnt el, a populációjának, bocsánat, 50 százaléka, és a vizes élőhelyeknél nagyobb számok is kialakulnak.Bármennyire is nem egységesek ezek az adatok, mégiscsak sokkolóak, és engedjék meg, hogy ennek kapcsán azért hadd hozzam ide Sallai R. Benedek képviselő úrnak azt a félmondatát, hogy dicséri amúgy az előterjesztést. Ez nem minden esetben van így, ha a kormány a saját helyzetét értékeli. Szó nincs a saját helyzetéről. Tehát ha valaminél nem lehet négy évben darabolni az értékelést, akkor a biológiai sokféleségnél egészen biztosan ez így van. Heringes Anita a 2017-es felülvizsgálatot tartotta helytelennek, hogy nem elegendő ez. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó témánál a természeti folyamatokban bekövetkezett változások rövid távú értékelésének semmi értelme, erre nincsen lehetőség, ez olyan kicsi időtáv. Az elmúlt esztendőkben, 1970 óta egyébként az eltűnt fajoknál, amelyek a környezetünkből tűntek el, érdekes, hogy 24 fajnak történt meg a visszatelepítése vagy arra kísérlet, és ennek bizony csak a negyede volt sikeres. Ezek közé tartozik talán a hód, bár hozzáteszem, hogy a hód esetén meg már jelentkezik az agrárium részéről némi aggály vagy inkább az erdőgazdálkodók részéről, aztán az árvízvédelem részéről, hogy lehetséges, hogy ez túl jól is sikerült. Az ezekben lévő sikerek viszont nem feledtetik el azt, hogy valóban eltűntek az apróvadak az országból, és a másik részén sokak szerint, szerintem is, a nagyvadakban viszont jelentős többlet van. Idekapcsolódik Magyar Zoltán képviselő úr kérdése: a tárca dolgozik a vadászati törvényen, de éppen azért, mert annyira szerteágazó területet érint, annyira szenzitív, érzékeny ez a kérdés, úgy látjuk, hogy azért erre időre van szükség, és természetesen, ha elkészülünk ezzel a munkával, akkor a kormány elé fogjuk azt terjeszteni, majd az Országgyűlés elé.Az akg-t hiányolta Heringes Anita. Erről azért hadd szóljak néhány szót, ismerve az elmúlt évek folyamatát is. Igazán ennél a napirendnél nem nagyon ildomos előző kormányzati tevékenységet idehozni, de azért én ebben kivételt tennék. Azért tennék kivételt, mert aki ismeri az előző vidékfejlesztési programot, az láthatja, hogy elképesztő arányokban kedvezve a nagygazdaságoknak, az akg-programot úgy alakították ki, hogy túlnyomórészt egyébként a szántóföldi növénytermesztéshez sorolták ezt a forrást, számukra adtak lehetőséget, valahogy úgy, hogy még mi az a méreg, amit kirakok, kirakhatok a földre, ami után megkapom azt, ami jár. Na most, a program átalakításakor a következőkre kellett figyelemmel lenni. Az egyik az az, hogy az agrárium számára az összes forrás valóban nőtt a hét év vonatkozásában, azonban a vidékfejlesztési forrás, benne az agrár-környezetgazdálkodás csökkent. Tehát a kormányzat tehette volna azt, hogy változatlan szerkezetben tovább folyósítja a forrást, változatlan szerkezetben, amelyben állapodjunk meg abban, hogy azt változtatni kell, tehát azért, hogy a gyepek felé, az érzékenyebb területek felé fordítsuk a támogatást, az lehetetlen, hogy a csökkenő forrást továbbvigyük, ezáltal még kisebb mozgásteret adva az elkövetkező időszaknak. Tehát egészen biztos az, hogy ugyanazok, ugyanannyit, ugyanolyan hosszú ideig nem kaphattak volna forrást, és más lehetőség nem volt, csak az előző helytelen programnak a továbbvitele. Tehát ezért dolgozza át a kormányzat az agrár-környezetgazdálkodási programot. (Harangozó Gábor István: Két éve megszületett! ‑ Heringes Anita: …és ezért nem kapott senki.)Z. Kárpát Dániel képviselő úr a szabadkereskedelmi egyezményt említette meg most is a GMO kapcsán. Itt újra és újra el kell hogy mondjuk, hogy Magyarország a GMO-mentesség pártján áll, elsőként csatlakoztunk a Duna Szója Szövetséghez. Ideillően azért hadd mondjam el, hogy mi nem azt gondoljuk, hogy csupán a szója lenne az a takarmánynövény, amelynek az importfüggőségétől meg kellene szabadulnunk, és azt kellene kiváltani hazai takarmánnyal. A Növényi Diverzitás Központban jelentős genetikai tartalék van, mintegy száz növényfajtáról tudjuk igazolni, hogy takarmánynövényként felhasználható.(19.10)Sallai Róbert Benedek képviselő úr a táblázatban szereplő X-eket nehezményezte. Itt a táblázatban természetesen egy-egy célkitűzésnek a fő felelőseit nevezzük csak meg, és nyilvánvalóan a megvalósításban más tárcák is részt vehetnek, sőt részt is kell venni a tárcákon kívül az egész társadalomnak is. Mindent összevetve köszönöm azt, hogy hozzájárultak kérdéseikkel, megjegyzéseikkel ennek a programnak a sikeréhez, amelyhez a forrásokat egyébként a következő ciklusban az energiahatékonysági operatív program tartalmazza. Az elkövetkező hét esztendőre 30 milliárd forintot tervezünk az élőhelyfejlesztésekre, fajmegőrzési beavatkozásokra, a szükséges kezelési infrastruktúrákra, a természeti értékek bemutatására, tehát a természetvédelemre fordítandó forrásokat szinten tudjuk tartani az előző időszakhoz képest, amikor több mint 100 ezer hektáron javult a környezeti állapot. Emellett természetesen a LIFE programban is részt fogunk venni, és ahhoz a hazai társfinanszírozást biztosítani fogjuk. Úgyhogy hadd nyugtassam meg a képviselő hölgyeket és urakat, hogy szó nincs arról, hogy a kormányzat a természet ügyét valamiféle mostohaként kezelné. Hiszen a források akár a vidékfejlesztési programon belül, akár a közös agrárpolitika mindkét pillérén belül soha nem látott mértékűek.Az intézményrendszert amikor felemlítik, mindig azt a példát szoktam felhozni, hogy vajon ma a természetvédelem számára az lenne-e a jó, ha lenne 10 százalékkal több természetvédelmi őr, vagy az a jó helyzet, amit a közös agrárpolitika hozott létre, hogy 30 százalékát a zöldítésre kell fordítani. Egészen biztos vagyok, hogy egyetlenegy tagállam saját magától nem vállalta volna azokat a kötelezettségeket, ami akár az ökológiai célterületet jelenti, akár a biodiverzitás területén lévő elvárásokat, akár a gyepterületek megtartását jelenti. Ez egy jelentős változás az eddigiekhez képest, és ennek az ellenőrzését, betartását például nem a természetvédelmi intézményrendszer, hanem maga a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal is végzi, bevonva ebbe a tevékenységébe.Összegezve, hadd köszönjem meg mind a támogató, mind a kritizáló gondolatokat, és én biztos vagyok abban, hogy ha ebben a hangnemben tudjuk folytatni ezekben az ügyekben a diskurzust, akkor eredményesek leszünk az elkövetkező esztendőkben. Még egyszer köszönöm a figyelmet.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés H/4581. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót ismét V. Németh Zsolt úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, értelemszerűen a vezérszónoki felszólalásokkal kezdjük. Ennek értelmében megadom a szót Bartos Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Heringes Anita képviselő asszony, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő asszony.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik-képviselőcsoport vezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Sallai Róbert Benedek képviselő úr, az LMP képviselőcsoportja vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén kétperces felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót V. Németh Zsolt államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!