• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság a május 7-ei ülésén megtárgyalta a T/3495. számon benyújtott, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 26 igen és 3 tartózkodás mellett, tehát ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.Az összegző módosító javaslat csak a Törvényalkotási bizottság indítványát tartalmazza, tekintettel arra, hogy az elnök úr által is említett Honvédelmi és rendészeti bizottság indítványát a Törvényalkotási bizottság a házszabály 42. § b) pontjába ütközőnek, azaz túlterjeszkedőnek találta. A módosító javaslat igen jelentős részben kodifikációs, nyelvhelyességi, technikai pontosításokat tartalmaz, mintegy 12 pontja foglalkozik ilyen jellegű módosításokkal; érdemi részét tekintve viszont van jó néhány olyan új elem, amiket érdemes megemlíteni. Először is talán kiemelném, hogy az Országos Polgárőr Szövetség az utóbbi öt év tapasztalatai alapján igen komoly adminisztrációs terheket vett magára koordinálási és egyéb feladatok terén, ezért a hatékonyabb és önkormányzati jellegű működés érdekében indokolttá vált, hogy bizonyos feladatok végrehajtásában a területi polgárőrszövetségek is hatékonyabban, intenzívebben vegyenek részt. Ez a módosítás lehetővé teszi tehát, hogy bizonyos koordinációs, adminisztratív tevékenységeket a területi polgárőrszövetségek lássanak el, ugyanakkor más pontokon biztosítja a területi polgárőrszervezetek autonómiáját és az önszabályozó képességük működését.További nagyon fontos és kiemelendő elem az, amit a polgárőrszervezetek működésének utóbbi, immár több évtizedes tapasztalata alapján lehetett leszűrni, nevezetesen, hogy 18 év alatti állampolgárok is igen élénken érdeklődtek a polgárőrség tevékenysége iránt. Ezért a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a 18. életévüket be nem töltött személyek is bizonyos feltételek teljesülése esetén részt vehessenek a polgárőrség munkájában, sőt nevesíti is új elemként ezt a lehetőséget, bevezetve az „ifjú polgárőr” fogalmát, és az ifjú polgárőrök működésének bizonyos szabályait is lefekteti.További fontos és a működést érintő módosítás, hogy az egyesületek, civil szervezetek működését szabályozva itt is bevezeti azt a lehetőséget, hogy a legfőbb szerv a közgyűlés helyett a továbbiakban a küldöttgyűlés legyen. Ez lényegesen egyszerűbb és gyorsabb működési mechanizmust tesz lehetővé.További fontos változás, hogy az etikai szabályszegés szankcióit és az etikai szabályszegés rendezésének a módjait is rendezi a törvényjavaslat. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy bízhatunk benne, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén még hatékonyabb és eredményesebb munkát végezhet mind az Országos Polgárőr Szövetség, mind a területi polgárőrszövetségek, és természetesen mindezt az egyes polgárőrszervezetek hatékonyabb bevonásával, a fő cél, az állampolgárok növekvő biztonsága érdekében. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a javaslatot támogatja. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • FIRTL MÁTYÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Honvédelmi és rendészeti bizottság 2015. április 22-ei ülésén megvitatta a polgárőrség és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosításáról szóló T/3495. számú törvényjavaslatot. A részletes vitában a bizottság tagjai mellett jelen volt az előterjesztő, képviseltette magát az Országos Polgárőr Szövetség és a Belügyminisztérium is. A törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokat részletesen megvitatta a bizottság, a szakmai meghívottakkal közösen, bizottsági ülés keretében végigvitattuk a módosító gondolatokat is. (19.00)A részletes vitát egyhangú szavazással zárta le a bizottság, ezt követően módosító javaslatot, illetve bizottsági jelentést nyújtottunk be, mint arról a Törvényalkotási bizottság most már részletesen szólt, ezekre nem térnék ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalról.)
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A polgárőrség által is támogatott törvényjavaslat kapcsán, amely előttünk fekszik ‑ amelyről ez utóbbi tulajdonsága, tudniillik hogy maguk a polgárőrök is támogatják, itt a parlamenti vitában kiderült ‑, az általános vitában, illetve a bizottsági részletes vitában is egyértelműen úgy fogalmaztunk mi is és a többi ellenzéki párt is, hogy amennyiben az érintetteknek elfogadható, akkor támogatni fogjuk. Mi ugyan, illetve jómagam az MSZP nevében olyan módosító javaslatokat adtam be a törvényjavaslathoz, amelyek tudomásom szerint a polgárőröknek nagyon régi problémája, és arra kívántunk megoldást adni ‑ ilyen volt a cégautóadó eltörlése vagy éppen a hatósági igazolvány illetékmentes kiváltásának a lehetősége ‑, ezek azonban bizonyos szempontból valóban túlterjeszkedtek a javaslaton. Más szempontból szeretném itt megemlíteni, hogy személyesen a bizottság elnöke, Kósa Lajos mondta azt és ígérte meg, hogy ezekre a kérdésekre, konkrétan a cégautóadó kérdésére a nemsokára benyújtandó költségvetési, illetve adótörvények keretében vissza kíván térni a bizottság, mert ő maga is mint debreceni politikus az ott működő polgárőröktől pontosan tudja, hogy ez igenis égető probléma és nagyon fontos. Ebben a kérdésben szaván kívánjuk majd fogni elnök urat, és gondolom, a bizottság ebben partner lesz.Fideszes módosítók is érkeztek. Az egyik partikuláris érdekek mentén kívánta felborítani a törvényjavaslatnak pont azt a rendjét, amelyet ez a javaslat ki fog alakítani, tudniillik, hogy minden megyében csak egy polgárőrszövetség működhet, hogy rendet tudjanak tenni és tartani a szervezetek között, ezt Budapest és Pest megye relációjában szerette volna fölborítani. Ennek gyakorlati oka nagy valószínűséggel a bizottsági ülésen is elhangzott finanszírozási problémák, tudniillik, hogy Budapesten kicsit jobban finanszírozzák az egyesületeket, mint Pest megyében. De hála a jóistennek, mind az ott lévő polgárőrségi vezetőktől hozott érvek mentén, illetve a fideszes-KDNP-s politikusok is jobb belátásra tértek, és ezeket a módosító javaslatokat az általunk való felvetés után a bizottság elutasította. Tette ezt egyébként a többi fideszes módosító javaslattal együtt a Törvényalkotási bizottság is a későbbiekben, olyan módosító javaslatok tekintetében, mint a lovaskérdésben az utolsó pillanatban behozott módosító javaslat, illetve egyéb más olyan kérdésben, amelyek szemmel láthatóan nem voltak egyeztetve és előkészítve. Ezt csak azért említem meg még egyszer, mert ez azon ritka pillanatok egyike volt, ahol a fideszes többség is ezeket inkább elvetette, mint hogy előkészítetlen és konfliktusos szabályokat most elfogadjon.Így hát a bizottsági ülés, illetve a TAB-ülés végére gyakorlatilag visszajutottunk az eredeti szöveghez, ezért örömmel jelenthetem ‑ ha bárkit itt a teremben vagy azon kívül érdekel ‑, hogy mind az MSZP és tudomásom szerint a többi ellenzéki párt is ilyen tekintetben a törvényjavaslatot támogatni fogja és meg fogja szavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai polgárőrség jogelődje 1991-ben jött létre, akkor 223 egyesületet tömörített mintegy 10 ezer taggal. Ez a szervezet napjainkra nagyjából 2 ezer egyesületre bővült, több mint 50 ezer taggal. Ez a fejlődés is jól mutatja, hogy a magyarországi polgárőrség negyed évszázad alatt meghatározó tényezővé vált a közterületi bűnmegelőzésben. A polgárőrség kiteljesíti a rendészeti tevékenységet, és jelentős szerepe van a közbiztonság megszilárdításában. Áldozatos és önkéntes tevékenységük a települések mindeneseivé tették őket, akikben bízik a helyi lakosság, hálásak a munkájukért. A Fidesz-KDNP-pártszövetség ne­vében én is szeretném megköszönni önkéntes munkájukat, és kívánok sok sikert további tevékenységükhöz.Tisztelt Képviselőtársaim! A minőségi polgárőrség kialakulása, megújulása és megszilárdulása történt meg az elmúlt években, mert stabilizálódtak az egyesületek, a polgárőrség tagrevíziója befejeződött, a tagság megújult, és a polgárőr-igazolvánnyal rendelkezők száma meghaladja az 50 ezret napjainkban. A polgárőrség fejlődése és pozitív megítélése egyértelműen mutatja, hogy igény van a helyi érdekek és a közbiztonság védelmét szolgáló helyi polgárőrök tevékenységére, akik a rendőrséggel szorosan együttműködve látják el feladataikat.A jelenlegi törvényjavaslat a polgárőr-tevé­kenység törvényi kereteit hivatott megújítani. A törvényjavaslat fenntartja a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, illetve a tevékenységük rendészeti jellege következtében szükséges feltételeket határozza meg. Az elmúlt években az Országos Polgárőr Szövetségre túlzott mértékű koordinálási és adminisztrációs feladatok hárultak, így a hatékony működés érdekében indokolttá vált, hogy a területi polgárőrszövetségek is kivegyék részüket az egyes feladatelemekből. A törvényjavaslat értelmében a területi polgárőrszövetségek vennének át bizonyos koordinatív, adminisztratív feladatokat, ezzel tehermentesítenék az Országos Polgárőr Szövetséget; továbbá a javaslat biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját és önszabályozó képességük erősítését.Új elemként jelenik meg a törvényjavaslatban az ifjú polgárőr fogalma, amely rendezi azoknak a 14-18 év közötti fiataloknak a helyzetét, akik szeretnének bekapcsolódni a polgárőrség tevékenységébe. A törvényjavaslat továbbá egyszerűbb és gyorsabb döntési mechanizmust hozna létre, illetve megújítaná az etikai szabályszegés esetén alkalmazható rendszert. A polgárőrség 2014-ben 1,2 milliárd forint költségvetési támogatást kapott a kormánytól, ami szintén mutatja, hogy a kormány elégedett a polgárőrség munkájával, és további fejlődésre sarkallja őket. Folyamatosan megújul a polgárőrség gépjárműparkja, és további támogatásokkal fejleszti kormányunk a polgárőrség feladataihoz szükséges eszközrendszert. Összességében elmondható, hogy a kormány kiemelten támogatja a települések közbiztonsági feladatainak ellátására önkéntes alapon szerveződő polgárőrséget. A szövetség tevékenységének célja hazánk közrendjének és közbiztonságának segítése, a lakossági részvétel a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme. Tagjai olyan civil személyek, akik a polgárőrmozgalom alapelveivel egyetértve, a törvényességre, az emberi jogok tiszteletben tartására törekedve, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat a közösség érdekében, önként tevékenykedve, közös célért munkálkodva, hiszen a közbiztonság javítása mindannyiunk érdeke.Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, mely további fejlődést vetít előre a polgárőrség szervezetében, és kérem mind­annyiunkat, hogy valóban, ennek a törvénymódosításnak a támogatásával köszönjük meg azt a munkát még egyszer, amelyet ez idáig végeztek a polgárőreink. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalról. ‑ Szabó Sándor tapsol.)
  • SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az elmúlt húsz évben a polgárőrségek jelentős mértékben hozzájárultak számos település közbiztonságának megőrzéséhez, és azt kell mondjam, hogy felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a közterületen szolgálatot teljesítő rendőröknek a feladataik ellátása során. Ezért el kell mondjuk, hogy az MSZP nagyrabecsülését fejezi ki minden polgárőrnek, minden polgárőrszervezetnek, akik saját idejüket, energiájukat nem sajnálva, valóban a közrend megtartása érdekében tevékenykednek.(19.10)Az MSZP minden olyan, a jogállamiság követelményeit kielégítő törvényjavaslatot támogatni tud egyébként, amit a polgárőrszervezetekkel megfelelő módon leegyeztettek, és élvezi azoknak az egyetértését. A törvény általános vitájánál itt voltak a polgárőrszervezetek, és elmondták, hogy egyébként az egyeztetés velük megtörtént, és maguk is támogatják a javaslatot, ilyen formában mi is tudjuk támogatni.Két dologra azért felhívnám a figyelmet, az egyikre majd képviselőtársam mondana többet, ez maga a cégautók kérdése adóügy tekintetében. A másik pedig, volt egy javaslatunk még, amivel most jelenleg nem kíván foglalkozni a tisztelt Ház, de azért szeretném elmondani azt is, hogy arra azért, ha lehet, térjünk vissza, hogy ha a polgárőröknek erkölcsi bizonyítványt kell majd szerezniük vagy kapniuk a közeljövőben, akkor vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy maga az erkölcsi bizonyítvány megszerzése a polgárőrök számára ne kerüljön semmibe. Tehát illetékmentes legyen az erkölcsi bizonyítvány megszerzése. (Dr. Józsa István közbeszól.) És hát valóban, ugye a legnagyobb tétel, amit a polgárőröknek ki kell gazdálkodniuk a működésükön túl, az az üzemanyagköltség, a ruházati költség. Az volna a jó és az ideális, ha a települések a saját költségvetésükből tudnák segíteni a polgárőrszervezeteket, de azt nagyon jól tudjuk, nagyon jól látjuk, hogy az egyébként elég nehéz helyzetbe került önkormányzatoknak erre nagy lehetőségük nincsen, hiszen ez egy nem kötelező feladat lenne. Azért azt engedjék meg, hogy itt büszkén elmondhassam, hogy Szeged városában 14 polgárőrszervezet működik, és Szeged városa minden évben a költségvetésében 12 millió forinttal járul hozzá ezen polgárőrszervezetek működéséhez. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden fogok beszélni. Először is én is nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni, és aki úgy gondolja, hogy ezek üres frázisok, amit minden politikusnak el kell mondania, akkor én úgy gondolom, hogy az a politikustársam akkor menjen el egy olyan polgárőrközgyűlésre, amelyre én minden évben elmegyek, hallgassa meg ott azokat a számokat, amelyeket hall, például, hogy ki hány ezer órát töltött el szolgálatban. A mi álmunk védelmében, ha úgy tetszik, a saját szabadidejüknek a rovására, és ahogy arra Firtl Mátyás képviselőtársam is rámutatott, hiszen minden polgárőrszervezetnek az alapító okiratában szerepel, hogy természetesen díjazás nélkül teszik ezt, a szabadidejük rovására, méghozzá a közjó és a közbiztonság érdekében. Tehát én úgy gondolom, hogy amikor ezeket a hatalmas számokat halljuk, hogy ki három-, ki kettő-, ki négyezer órát teljesített, természetesen néha a rendőreink mellett, néha pedig rendőrök nélkül, akkor én úgy gondolom, hogy minden egyes esetben ki kell fejeznünk a nagyrabecsülésünket, és jó erőt és egészséget kell kívánunk ahhoz, hogy ezt a munkát tudják folytatni. Azt a kérdéskört kell egy picit még körüljárni ebben, hogy akkor, amikor ők nem gyalogosan, hanem gépjárművel teljesítenek szolgálatot, akkor ugye erre az autóra vonatkozik a cégautóadó. Én azért beszéltem egy kicsit hosszabban az előbb a felvezetőmben, hiszen láthatjuk, hogy mi rengeteg előnyt kapunk, ők pedig nem élvezhetnek egyetlenegy előnyt sem. Hiszen alapszabályilag kizárt az, hogy ők, a polgárőrök bármilyen előnyt, bármilyen anyagi juttatást kapjanak azért, hogy a saját szabadidejükben elvégzett munkájukért bármit is kaphassanak. Ezért én úgy gondolom, hogy helyes az a fajta gondolkodás, hogy ez az autó kerüljön ki, amivel ők szolgálatot teljesítenek, vagy éppen bármilyen más, a kötelességükbe tartozó, én itt megengedhetem magamnak, ellenzéki képviselőként azt is mondhatnám, hogy talán a kötelességükhöz nem tartozó, de nyilvánvalóan a közjóhoz mindenféleképpen hozzájáruló cselekményhez használhassák ezt az autót. És úgy gondolom, hogy ennek ki kell kerülnie a cégautóadó alól. Én arra szerettem volna csak felhívni a figyelmet a polgárőrség nagyon jogos méltatása mellett, hogy kérem szépen a kormánypártokat, hogy amikor a költségvetést most tervezzük, akkor ezt már így vegyék figyelembe, hogy ez semmi esetre sem, a cégautóadó semmi esetre se jelentsen terhet a polgárőröknek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az előterjesztők nevében köszönöm a támogató hozzászólásokat. Köszönöm a polgárőröknek az eddigi tevékenységét, és szeretnénk jó munkát kívánni a továbbiakban is részükre, biztonságos munkát. A törvény hatálybalépését követő időszakra pedig biztatom a 14 és 18 év közötti fiatalokat is, hogy a lakóhelyükön lévő polgárőr-egyesületbe jelentkezzenek, hogyha érdeklődnek ez iránt a tevékenység iránt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra a holnapi napon kerül sor. Most soron következik a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Bíró Márk, Hörcsik Richárd, valamint Vas Imre képviselők önálló indítványa T/3495. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető. A Honvédelmi és rendészeti bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/3495/9. számon, jelentését pedig T/3495/10. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/3495/12. számon, összegző jelentése pedig T/3495/13. számon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Ennek értelmében megadom a szót Vécsey Lászlónak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Megkérdezem, a kormány részéről kíván-e válaszolni államtitkár úr. (Jelzésre:) Igen, Kontrát Károly államtitkár úré a lehetőség.
  • ELNÖK: Elnézést, felcseréltem a sorrendet. Most az előterjesztőt kérdezem, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Rendben.Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Firtl Mátyásnak, a kijelölt Honvédelmi és rendészeti bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Harangozó Tamásnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Elsőként az előre bejelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, ennek értelmében Firtl Mátyás képviselő úré a lehetőség.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a normál szót kérők sorában Szabó Sándor képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most Szakács László képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni a napirendhez. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor a vitát lezárom. Megkérdezem Vas Imre képviselő urat mint előterjesztőt, kíván-e hozzászólni. Jelzi, hogy igen. Öné a lehetőség, képviselő úr.