• SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy 2015. április 23-án a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a T/4287. számon benyújtott, a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 26 igen és 6 nem mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Gazdasági bizottság módosító indítványát, illetve e módosító 9. pontjának korrekcióját a Törvényalkotási bizottság által. Az összegző módosító javaslat többek között rögzíti, hogy ki az, aki a másolatra jogosultak közül vitathatja az elszámolást, továbbá hogy a másolatra jogosult milyen határidő alatt kérheti a másolat kiadását. Egyértelművé teszi, hogy az elszámolást a másolatra jogosult személy vonatkozásában és abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amely időpontban az az elszámoláson címzettként megjelölt számára kézbesítettnek tekintendő, tehát a másolat kiadásának ténye és időpontja nem módosítja a panasz benyújtásának határidejét. (18.00)Ez alól egy esetben van kivétel, amelyet az átmeneti rendelkezés tartalmaz. A módosítás szintén átmeneti rendelkezést iktat be az elszámolási törvénybe arra tekintettel, hogy előfordulhat olyan eset, amikor az elszámoláson címzettként nem szerepelt az elszámolás vitatására jogosult személy, akkor, amikor tekintetében a 30 napos határidő a törvényjavaslat szerinti törvény hatálybalépésének időpontjában már megkezdődött vagy eltelt. Az új szabályozásra tekintettel ebben az esetben is biztosítani szükséges azonban, hogy az elszámoláson címzettként nem szerepelt, elszámolás vitatására jogosult személy is élhessen a panasz előterjesztésének lehetőségével. Továbbá a módosítások közül felhívnám a figyelmet arra, hogy az elszámolási törvényhez hasonlóan a forintosítási törvényben foglalt felülvizsgálat esetén is szükséges felhatalmazó rendelkezést adni a polgári nemperes eljárásban alkalmazandó űrlapokra vonatkozóan.Bízom benne, hogy az előttünk fekvő javaslat elejét veszi minden visszaélésnek, és a bankok nem tudják elkerülni az elszámoltatást, amely tisztességtelen magatartásukból fakad. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen, a Magyar Szocialista Párt is reméli, hogy nem lesz olyan pénzintézet, amely el tudja kerülni a banki elszámoltatást, a Kúria döntése értelmében meghozott törvény alapján. Bár jelzi azt, hogy most egy olyan törvényjavaslatot, módosítási javaslatot tárgyalunk, ami jó lett volna, ha benne lett volna az alaptörvényben, már nem abban az Alaptörvényben, hanem a korábban beterjesztett elszámolási törvényben. Így nem adott volna arra lehetőséget, hogy bizonyos pénzintézetek elkerüljék az elszámolást, és ez a módosítás sem érkezett volna a parlament elé.Vehemens vita nem volt a Törvényalkotási bizottságban, hiszen, ahogy az általános vitában már elmondtam, a Szocialista Párt támogatni fogja majd a törvényjavaslat elfogadását. A Törvényalkotási bizottságban viszont egy pontban kértünk külön szavazást, ez a bizottság háttéranyagának 8. pontja, mert álláspontunk szerint egy korlátozó rendelkezést tartalmaz, hogy a jelzáloggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződéseknél alkalmazná csak a kedvezőbb határidőre vonatkozó szabályokat, mégpedig azért, mert a családi csődvédelem várható szabályaira tekintettel indokolt szűkíteni ezt a kört.Viszont itt csak várakozásról van szó, most már elég régóta, hiszen a Magyar Szocialista Párt többször benyújtotta már a parlament elé a magáncsőd intézményének bevezetését. Ugye, elhangzottak itt ígéretek a KDNP részéről, hogy lesz egy ilyen jogszabály, de hogy ez pontosan mikor érkezik a tisztelt Ház elé, mikor tudunk róla tárgyalni, mikor tudja elfogadni majd a parlament, még a mai napig nem tudjuk. Ezért ezt a módosító javaslatot nem tudtuk támogatni, tartózkodtunk az összegző módosító javaslat kapcsán. De ahogy említettem, a törvényt támogatni fogjuk. Köszönöm szépen.
  • WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat fekszik most előttünk. A Gazdasági bizottság T/4287/3. számon bizottsági módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, amit a Törvényalkotási bizottság április 23-ai ülésén kiegészített, és így született meg a T/4287/6. szám alatt az az összegző módosító javaslat, amelynek tartalmát most röviden ismertetném önökkel.Mielőtt rátérnék a módosításokra, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, a javaslat célja az volt, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Erre azért van szükség, mert azok adott esetben az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat nagy számban érinthetik. Emellett cél az is, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre. A törvényjavaslat ezenkívül hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a bíróság eljárását is azáltal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, illetve kiegészíti, elkerülve ezzel a gyakorlatban esetleg kialakuló értelmezési nehézségeket.Most pedig röviden szólnék a Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány egyes pontjairól. Az 1., 3., 4., 5., 6., 7. és 11. pontok pusztán kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak, így azokra külön nem térnék ki. A 2. pont rögzíti, hogy ki az, aki az elszámolást tartalmazó dokumentumról készült másolatra jogosultak közül vitathatja az elszámolást, továbbá, hogy a másolatra jogosult milyen határidő alatt kérheti a másolat kiadását. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy az elszámolást a másolatra jogosult személy vonatkozásában is abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az elszámoláson címzettként megjelölt számára kézbesítettnek tekintendő.Ezzel a javaslat tisztázza azt, hogy a másolat kiadásának ténye és időpontja nem módosítja a panasz benyújtásának határidejét. Ez alól csupán egy esetben van kivétel, amit az előbb már Salacz László képviselőtársam említett, és amit a 10. pont szerinti átmeneti rendelkezés egyébként tartalmaz is. A 8. és 9. pontok alatti módosítás indoka, hogy a családi csődvédelem várható szabályozására tekintettel indokolt mindenféleképpen szűkíteni a rendelkezést a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződésekre.Az összegző módosító javaslat 9. pontja alatti módosítások a Gazdasági bizottság által elfogadott, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat 9. pontjának pontosítására szolgálnak. A törvényjavaslat 43/A. §-a az elszámolási törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 19. alcímét egészíti ki. Az alcím a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet szabályainak alkalmazásáról rendelkezik, és ennek megfelelően a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott ezen eljárásra utal. Minderre figyelemmel az e törvényben szabályozott eljárásokra vonatkoznak a speciális rendelkezések, és nem a végrehajtási eljárásokra.A 10. pont átmeneti rendelkezést iktat be az elszámolási törvénybe arra tekintettel, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor az elszámoláson címzettként nem szerepelt, elszámolás vitatására jogosult személy esetében a 30 napos határidő a törvény hatálybalépésének időpontjában már vagy megkezdődött, vagy akár le is telt. Az új szabályozásra tekintettel ezért ebben az esetben is biztosítani kell, hogy az elszámoláson címzettként nem szerepelt, elszámolás vitatására jogosult személy is élhessen a panasz előterjesztésének lehetőségével.Végül a 12. pontban a forintosítási törvény módosítására azért van szükség, mert az nem deklarálja, hogy a benne foglalt intézkedések, mint például a devizanem-módosulás folyamata vagy a szerződések előkészítésének részletszabályai fogyasztóvédelmi intézkedésnek minősülnek. Ezért erősíti meg a javaslat a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti, fogyasztóvédelmi, ellenőrzési jogkörét is. Ez a pont továbbá módosítja a pénzügyi intézmények kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket is a kölcsönszerződés hátralévő futamidejére vonatkozóan.(18.10)A változtatás kimondja, hogy a szerződés módosítását nem kell új közjegyzői okiratba foglalni, hanem a módosult szerződésből eredő követelések végrehajtásával kapcsolatos intézkedések a korábbi közjegyzői okiratok alapján, de csakis a módosult futamidő figyelembevételével foganatosíthatók. A javaslat ezenfelül rögzíti, hogy az árfolyam­gáttörvényben foglalt kedvezményes időszak alatt a fogyasztó által kezdeményezett kölcsönszerződés módosítása után a kedvezményes időszakot követő szerződésmódosulásra nem kerül sor. A forintosítási törvény az elszámolási törvényben foglalt felülvizsgálati eljárást alkalmazza a felmerülő vitás kérdések esetében. Az elszámolási törvényhez hasonlóan a forintosítási törvényben foglalt felülvizsgálat esetén is szükséges felhatalmazó rendelkezést adni a polgári nemperes eljárásban alkalmazandó űrlapokra vonatkozóan. Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti észrevételekre tekintettel tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a bizottsági jelentést és a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét szeretném kiemelni, ahogy a kisebbségi vélemény megfogalmazása során megtettem, hogy akkor lehet visszaélni egy törvény adta rendelkezések alapján, hogyha erre a törvény lehetőséget ad, mert jobb lett volna, hogyha olyan jogszabályt terjesztenek be a parlament elé, ami nem ad lehetőséget a pénzintézeteknek, hogy bármilyen szabályát elkerüljék és kikerüljék, de legalább itt van ez a pontosító és technikai módosításokat is tartalmazó módosító javaslat, amely talán kizárja a pénzintézeteket abból a lehetőségből, hogy az elszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek.Két dolgot szeretnék kiemelni a záróvitában a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik, amit nehezményeztem már az általános vitában is, hogy kizárja azt a lehetőséget, hogy a bíróság állapíthassa meg a helyes elszámolást. A bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a békéltető testület határozata megfelel-e a jogszabályoknak, és amennyiben a bíróság ezt állapítja meg, akkor a pénzügyi intézmény elszámolása megfelelő, akkor a kérelmet elutasítja, amennyiben pedig azt állapítja meg, hogy jogszabályt sértett a pénzintézet, akkor a békéltető testület jogszabálysértő határozatát helyezi hatályon kívül, és a pénzügyi intézményt kötelezi új elszámolás készítésére. A másik dolog, amit nyilván egy normális állapotban és egy normális pénzügyi helyzetben üdvözölni lehetne, ez pedig a Magyar Nemzeti Bank jogköreinek a kiszélesítését érinti, hiszen a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi pluszjogosítványokat kap. Azért ezekkel a jogosítványokkal érdemes élni. Ahogy láttuk itt a brókerbotrányok kapcsán, a Magyar Nemzeti Bank nem volt a helyzet magaslatán és felügyeleti eljárása során sok mulasztást követett el, aminek az eredménye az lett, hogy sok tízezer ember került kiszolgáltatott helyzetbe és olyan szituációba, hogy a befektetéseiket elveszíthetik. Meglátjuk majd, hogy az ennek kiküszöbölésére beterjesztett jogszabályok hogyan váltják be majd a hozzáfűzött reményeket, de ettől függetlenül a Nemzeti Bank felelőssége nem megkerülhető, akármennyire is kívánja majd a parlament a holnapi nap folyamán tárgyalásra kerülő jegybanktörvény keretében mentesíteni a Magyar Nemzeti Bankot a felelősség alól, ez a felelősség ezekben az ügyekben, ebben a helyzetben fennáll. Azt is szeretném ismételten kiemelni ‑ és ezt, ha a Magyar Nemzeti Bank bármilyen ügyben szóba kerül itt a parlamentben, el fogom mondani, most is elmondom ‑, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottság nélkül működik, és azt az álságos érvet, hogy mert az ellenzék nem tudott megegyezni a felügyelőbizottsági helyekben, ezt visszautasítom, hiszen benyújtottunk már több módosító indítványt, sőt még a Fidesz az egyeztetések során ígérte, hogy ő maga fog majd egy törvényjavaslatot benyújtani, amelyre a mai napig nem került sor. Ezért tudták elérni, hogy most már hónapok óta, lassan több mint egy éve felügyelőbizottság nélkül működik a Magyar Nemzeti Bank. Tehát úgy akarunk felügyeleti jogkört adni, akár a fogyasztóvédelmi jogkört bővíteni a Magyar Nemzeti Banknál, hogy annak nincsen felügyelő szerve. Azt gondolom, hogy egy jogállamban ez megengedhetetlen, tehát itt is szeretném a jogalkotó figyelmét felhívni, illetve a javaslattevő, akár a kormány figyelmét is felhívni, biztosítsa, hogy a Magyar Nemzeti Banknak legyen felügyelőbizottsága.Ezzel a két észrevétellel és a kisebbségi vélemény megfogalmazása során elmondott véleménnyel együtt, ettől függetlenül, ahogy mondtam már, a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatni fogja a javaslatot, és bízunk benne, hogy ezzel teljesen kizárható lesz, hogy pénzintézetek elkerülhessék az elszámolást. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jottányit sem változott a helyzet az általános vita óta a tekintetben, hogy az érvek többsége amellett szól, hogy támogassuk azt az alapjavaslatot, amely előttünk van, és az ehhez csatolt és kapcsolt módosítások, egy összegző javaslat sem változtatott érdemben azon a helyzeten, hogy bizony hiányoznak ebből a javaslatból nagyon fontos elemek. Ezek mellett mégis azt kell mondjuk, hogy bizonyos magatartásformák körülhatása, egy olyan lehetőség behozatala, hogy új elszámolást készíttethessenek az érintettekkel, az érintett pénzintézetekkel, mindenképpen támogatandó, még akkor is, ha a különböző kérdések tisztázása talán nem akkora horderővel viszi előre a dolgokat, mint szeretnénk, például az, hogy ki vitathatja az elszámolást és ki nem. A hivatkozások tekintetében továbbra is vita áll fenn közöttünk, és úgy érzem, hogy ezt a szakadékot nem tudtuk, nem is tudjuk már betemetni. Támogatni tudom például a végrehajtási vagy talán kilakoltatási moratóriumszerű intézkedéscsomagokat, amelyek itt visszaköszönnek, de semmiképp nem azzal az indoklással, hogy ezzel kell megágyazni a magáncsőd intézményének, amely egy helyes intézmény, csak továbbra sem tudjuk, hogy a kormányzat milyen formában, kinek a javára, illetve kinek a kárára kívánja ezt bevezetni. Nyilvánvaló módon egy használható módszerről van szó, ezért is érthetetlen az a fajta titkolózás, ami övezi ezt az egészet, hiszen számtalan interpelláció, azonnali kérdés, itteni vitafelszólalás formájában próbáltuk már-már kiprovokálni ezeket a válaszokat, természetesen a jobbítás szándékával. A helyzet az, hogy mégsem járhattunk sikerrel, hiszen valamilyen, általunk ismeretlen indok mentén nem tudhatjuk, nem ismerhetjük meg azokat a válaszokat, hogy milyen úton-módon kívánja a magáncsőd vagy családi csődvédelem intézményén keresztülvezetni a kormányzat.Ami pedig a vitában elhangzott érvek kapcsán egészen elképesztő, az valóban az, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy tisztességes felügyelet és felügyelőbizottság nélkül működik. Lehet itt álindokokat felhozni, miszerint az ellenzék nem volt képes megállapodni, ez természetesen nem igaz, az viszont tarthatatlan, hogy egy nagyon fontos kontrollszervünk fölötti kontroll nem valósul meg. Ennek a hatásmechanizmusa egyébként látható az utóbbi idők botrányain keresztül. Visszautalhatnék arra, hogy a Jobbik már 2010-ben letette azt a több mint 20 módosító javaslatot, amelynek elfogadása esetén talán Buda-Cash és Quaestor-botrányok sem lettek volna. De az egészen bizonyos, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tisztességes úton történő működtetése segíthetné azt a helyzetet, hogy egy képzeletbeli bozótvágókéssel a képzeletbeli dzsungelben végre rendet vágjunk, hiszen a magyar pénzpiacon elképesztő dzsungelállapotok uralkodtak, ez tagadhatatlan.Vannak további apró fenntartásaim, miszerint hogy lehet az, hogy az elszámolás során kamattilalom mellett egyes adósok kamata mégis emelkedett, az előttem lévő példa alapján 5,35 százalékról 6,6 százalékra. Továbbra sincs válasz, hogy egy állítólagos tilalom mentén ez hogy képzelhető el. Pontosabban, a Magyar Nemzeti Bank egy levezetést közöl, és a válasz egy részét is közli, miszerint itt azokat a költségeket, amelyek százalékosan voltak meghatározva a forintosítás során, gyakorlatilag a kamattal együtt kell kezelni 2015. február 1-je óta, de a kormányzati válasz, a reakció, a beavatkozás marad el. Éppen ezért el kell hogy mondjuk, ezen fenntartások mellett is támogatnunk kell ezt a javaslatot, hiszen ami akár csak három hitelkárosultnak segít, könnyebb lesz a dolga általa, azt nekünk kutya kötelességünk támogatni attól függetlenül, hogy ki és milyen pártszínben nyújtotta ezt be. Ugyanígy szeretnénk a kölcsönösség jegyében azt is kérni és egyébként nemcsak kérni, de követelni is, hogy a Jobbik azon, a rendszert javító, jobbító indítványait, amelyek egyértelmű és bizonyított módon megakadályozhatták volna például a Quaestor-botrányt, vezessék át a rendszeren, akár olyan módon, hogy vegyék le a beadás mellől a Jobbik-logót, tegyék oda a Fideszt vagy az MSZP-t, akárkit, mi meg fogjuk szavazni akkor is, hogyha így kerül elénk, hiszen a cél az, amely a szemünk előtt lebeg, a cél pedig csak az lehet, hogy a magyar pénzpiac tekintetében minden egyes ügyfél, minden egyes károsult legalább az alaphelyzetébe kerülhessen vissza, de kedvezőbb állapotba is kerülhetne, mint ahonnan elindult. Ez sajnálatos módon még nem valósult meg.(18.20)További polémiákat nyithatnánk, hogy kormányzati elképzelések szerint devizahitel-károsult ne járjon jobban a forinthitelesnél; mintha itt bármilyen hitelkárosult jól járt volna a magyar piacon, de ezt a vitát ne itt nyissuk meg, hiszen nem erről szól a napirend.Összességében a javaslat tehát támogatható, ugyanakkor, ha mi a fenntartásaink mentén nem kapjuk meg kérdéseinkre a szükséges válaszokat, számíthatnak ránk, számíthatnak a folyamatos csörtékre és azokra a folyamatos válaszkiprovokálásokra, amelyek végén eredményre jutunk, vagy úgy, hogy önök végre válaszolnak szándékaikat illetően, vagy pedig úgy, hogy a Jobbik megpróbálja keresztülerőltetni a mostani, kétharmadosnak már nem nevezhető, de még mindig erős rendszeren azokat a megoldási elemeket, amelyeket, még egyszer mondom, már 2010-ben letettünk. Legyen szó pénzpiacról, legyen szó brókerbotrányokról, legyen szó devizahitel-károsultakról, a mi megoldási csomagunk tehát készen áll, mindenki számára nyitott, és a megfelelő nyitottság mellett követeljük azt, hogy a magyar polgárok érdekében ez kerüljön átvezetésre a rendszeren. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az összegző módosítók tekintélyes része kodifikációs és nyelvhelyességi pontosítás. Ami ebből lényegi javaslat: tehát a módosító rögzíti például azt, hogy a másolatra jogosultak közül ki vitathatja az elszámolást, vagy a végrehajtási eljárások családi csődvédelem miatti felfüggesztésével kapcsolatos módosító javaslat, de említhetem azt is, ahogy a forintosítási törvény nem rendezte azt a kérdést, hogy az árfolyamgáttal és a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a futamidő meghosszabbítására milyen módon kerüljön sor, és ezt most rendezik. Ezeket természetesen támogatjuk.Ami a törvényjavaslat egészét illeti, tulajdonképpen valóban gratulálni lehetne Gulyás Gergelynek, hogy van benne annyi belátás és önreflexió, hogy egy sebtiben összekapott törvényjavaslathoz a kellő korrekciókat megteszi. De azért pergessük vissza egy kicsit az idő kerekét! Önök 2010 májusában vették át a kormányrudat sok minden ígéret mellett azzal is, hogy a devizahitel-károsultak helyzetét és egyáltalán a devizahitel-krízist rendezik. Négy évig nem csináltak semmit. Megvárták, cinikus módon megvárták a 2014-es önkormányzati választási kampányt, és a 2014-es önkormányzati választási kampányra időzítettek egy minikampányt úgymond a bankok elszámoltatásáról. Önöket az sem érdekelte, hogy a négyéves késedelem milyen tragédiát okoz a hitelkárosult családoknak.A másik nagy átverés pedig a forintosítás volt. Egy olyan forintosítási mechanizmust léptettek életbe, amivel a jegybank, a Matolcsy-féle jegybank kaszál, egy legalább 100 milliárdos nyereséget realizál. Ez a pénz, hiszen különbség van a korabeli árfolyam és a jelenlegi árfolyam között, amin most átváltják a devizatartozást, ez az árfolyam-különbözet ma nem a devizahitel-károsultak zsebében van, hanem például lehetőséget ad arra, hogy Matolcsy György offshore-cégeknek fizessen ki vételárat csodapalotákért.Ha már Matolcsy Györgyről van szó, én sem kerülhetem azt meg, hogy itt tisztességes, kemény felügyeleti munkáról beszélni addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank elszabadult hajóágyúként felügyelőbizottság nélkül működik most már egy éve, aligha lehet. Itt nem pusztán arról van szó, hogy most milyen összetételű felügyelőbizottsága van a jegybanknak. Onnantól kezdve, hogy egybetolták a pénzügyi felügyeletet a jegybankkal, a monetáris politika szervével, a felügyelőbizottságnak ki kellene terjednie a jegybank pénzügyi felügyeleti tevékenységére. Schmuck Erzsébet képviselőtársam erre terjesztett elő egyébként egy törvényjavaslatot.Tisztelt Országgyűlés! Magával a végső javaslattal kapcsolatban továbbra is fönntartjuk a kritikáinkat, hogy miközben üdvözöljük azt, hogy Gulyás Gergely egy ilyen javaslatot hozott a Ház elé, továbbra is szűkös a személyi hatálya ennek az elszámolási törvénynek, csak a természetes személyekre terjed ki, hiszen katasztrófát zúdított számos hazai kis- és középvállalkozás nyakába is az egész devizahitel-történet. És megint arról van szó, hogy egy olyan lépést választ a Fidesz, amivel nem segíti meg a hazai kkv-kat. Kiszámolhatatlanok a tartozások. A megadott paraméterekkel nehéz kétszer lepörgetni úgy egy elszámolási programot, hogy ugyanaz az eredmény jöjjön ki. Teljesíthetetlenek a határidők. Ezt az általános vitában is elmondtuk. Nem történt korrigálás egyébként az összegző módosító javaslatokban sem. Ezenkívül nem lehet tudni, hogy aki előtörlesztésre vállalkozott a köztes idő alatt, azt milyen árfolyam tehette, tehetné meg. Végezetül pedig, amit szintén elmondtunk már az általános vitában, ez a mennyiségű papír, amit a bankoknak elő kell állítani és továbbítani kell különböző, adott esetben külföldi címekre, masszív környezetszennyezést okoz tájékoztatás címén.Tehát továbbra is fönntartjuk azt, hogy miközben helyes, hogy a kormány észrevette azt, illetve Gulyás Gergely képviselőtársunk, hogy a sebtiben alkotott, kampányüzemmódban megalkotott törvények tulajdonképpen egy lyukas sajtra hasonlítanak, hogy a miniszterelnöki hasonlatot vegyem alapul, nem rest azért hozzányúlni ehhez a törvényhez. Továbbra is számos hiányosság fennmarad, és az eredeti nagy átvágás, tehát a forintosítás, amivel megkárosították a devizahitel-károsultakat, továbbra is egy eredendő bűne ennek a Fidesz-KDNP-többségnek, éppúgy a négy év késlekedés. Továbbra is azt követeljük, hogy legyen egy olyan hatékony felügyelet a pénz- és tőkepiac felett, aminek van kontrollja, magyarul: legyen egy felügyelőbizottsága a jegybanknak, és ez a felügyelőbizottság a jegybank pénzügyi felügyeleti tevékenységén is tartsa rajta a szemét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiból.)
  • DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük a hozzászólásokat, amelyek a tekintetben legalábbis biztatóak voltak, hogy a most elhangzott frakcióvélemények szerint valamennyi frakció és így az Országgyűlés egésze a kormánypárti frakciókkal együtt, úgy tűnik, hogy ezt a javaslatot a végszavazáskor támogatni fogja. Ezzel akár itt a vitát le is zárhatnánk, de miután a napirenden szereplő és most tárgyalt törvényjavaslat… (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen. Eddig hallható voltam. A napirenden szereplő és most tárgyalt törvényjavaslaton túlmutató észrevételek is elhangzottak az ellenzék részéről, ezért talán indokolt röviden ezekre is reagálni.A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem tárgya ennek a javaslatnak, de ezzel kapcsolatosan rögzítsük azt, hogy a felügyelőbizottság tekintetében az ellenzék a felügyelőbizottsági delegálásokról, jelölésekről nem tudott megállapodni (Dr. Schiffer András közbeszól.), és ezért már az önkormányzati választások előtt jelezték, hogy a felügyelőbizottság tagjainak számát szeretnék megnövelni, hogy ez a megállapodás létrejöhessen. Én nem mondom, hogy ez a javaslat elvetendő, akkor is jeleztük, hogy ezt érdemes megfontolni. (Dr. Schiffer András elhagyja az üléstermet.) Én továbbra is úgy gondolom, hogy ezt érdemes megfontolni, de ez nem változtat azon, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között az ellenzék valóban nem volt képes megállapodni.Ennél sokkal fontosabb, nagy kár, hogy Schiffer András már nincs köztünk, mert így újra és újra el fogja ismételni azt a tévedésre okot adó állítását, hogy a felügyelőbizottság korábbi létrejöttének és a jegybank által ellátott pénzügyi felügyeleti tevékenységnek bármi köze lenne egymáshoz. Pillanatnyilag ennek semmi köze nincs, mert a felügyelőbizottság működése nem terjed ki a jegybank pénzügyi felügyeleti jogkörére. Tehát természetesen e tekintetben is törvénymódosításokat be lehet nyújtani, csak egymás közt rögzítsük, hogy a kettőnek az eddigi jogszabályok szerint egymáshoz semmi köze nem volt. Amikor ezeket a jogszabályokat elfogadtuk, akkor az én emlékezetem szerint erre kiterjedő módosító indítványt senki nem terjesztett elő.Szintén képtelen állítás, valószínűleg Schiffer András érezte és ezért elrohant itt közülünk, hogy négy évig mi nem csináltunk volna semmit. Pontosan tudja mindenki, aki pedig nem tudja, az utánanézhet, hogy az árfolyamgáttal, végtörlesztéssel, illetve az eszközkezelővel több mint 350 ezer embernek nyújtott végleges megoldást vagy pedig átmeneti megoldást a kormányzat. Ilyen értelemben az időzítést számon kérni szintén elég olcsó demagógia, hiszen pontosan tudjuk, hogy az eredeti, most valóban bizonyos korrekciókkal pontosított törvényjavaslat megtárgyalására és elfogadására azért került sor az idei évben, hiszen a Kúria májusban hozta meg azt az ítéletét, ami ‑ itt a vitában is elhangzott ‑ ennek a jogszabálynak alapjául szolgált. Tehát miután a ’14. májusi kúriai döntés jogosított fel bennünket arra, hogy ezt a jogszabályt megalkossuk, ezért ezt megelőzően rajtunk ezt számon kérni nyilvánvalóan nem lehet, vagy legalábbis ha lehet is, de nem méltányos.A törvényjavaslat tartalmával kapcsolatosan még azt szeretném megjegyezni, hogy a devizahitel-probléma előálltát a kormánypártoknak úgy felróni, mint eredendő bűnt, nemcsak teológiai, de tárgybeli tévedés is.(18.30)A probléma nem a mi kormányzati időszakunk alatt állt elő, ezt a problémát igenis a 2002 utáni szocialista kormányzat állította elő, akkor, amikor megszüntette a kedvezményes forinthiteleket. Ha ez nem történt volna meg, akkor nem állt volna elő ez a helyzet. Ránk már annak a számtalan családot valóban csőd közelbe taszító helyzetnek az orvoslása vár, amit négy év alatt elfogadott különböző jogszabályokkal és különböző jogi megoldásokkal sikerült úgy menedzselni, hogy egyébként a bankrendszer sem omlott össze, noha jelentős károkat volt kénytelen elviselni, ahogyan a most pontosítandó jogszabály is mintegy 900-1000 milliárd forintos kárt okozott a bankoknak. Úgy gondoljuk természetesen, hogy ezért a csalárd magatartásért, amely hozzájárult ahhoz, hogy ilyen mennyiségben és ilyen feltételekkel jöjjenek létre devizahitel-szerződések, ezért a bankoknak is vállalni kell a felelősséget. De kár a pénzügyi felügyeleti rendszert kizárólagosan felelőssé tenni ezért, részben, mert ha ez így van, akkor természetesen a probléma előálltakor működő pénzügyi felügyeleti rendszerrel kapcsolatosan is fel kellene tenni talán azt a kérdést, hogy mit csinált akkor a pénzügyi felügyelet, amikor több mint egymillió devizahitel-szerződés létrejöttét engedte meg, részben pedig azért, mert pont a jegybank, amely e tekintetben ‑ függetlenül attól, hogy az ellenzéki képviselőtársaim szeretik-e Matolcsy Györgyöt vagy sem ‑ éppen elismerést érdemel, hiszen 15 éve folytak ezek a bűncselekmények és visszaélések, a jegybank 15 hónapja rendelkezik a pénzügyi felügyeleti jogkörrel, és 15 hónap után mind a Quaestornál, mind a Buda-Cashnél egy helyszíni ellenőrzés során tárta föl (Közbeszólások az MSZP soraiból.) azokat a jogellenes bűncselekményt megvalósító visszaéléseket, amelyeket a most kiabáló szocialista képviselőtársaim alatt regnáló szocialista kormány által kinevezett pénzügyi felügyeleti vezetők semmilyen formában nem tudtak feltárni. (Heringes Anita: Te is tudod, hogy nem igaz! ‑ Harangozó Gábor István: Ne hazudj! ‑ Dr. Harangozó Tamás: Mennyi a jutalékod, Gergő?) És még legfeljebb azt róhatják fel, hogy valóban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013-ig ezeket nem tárta fel. De a 15 éves visszaéléseket 15 hónappal azután sikerült feltárni, hogy ez a felügyeleti jogkör a jegybankhoz került; akár tetszik, akár nem, ez ténykérdés. Örülök annak, hogy az egyébként most közöttünk kialakult vita nem a jogszabály tartalmára vonatkozik, örülök annak, hogy a jogszabályt mindenki támogatja. Ez azt is mutatja, hogy senkinek ne legyen illúziója azzal kapcsolatosan, hogy ha szükséges, akkor a kormánypártok jó irányú korrekcióra maximálisan képesek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Gulyás Gergely, Mengyi Roland, Tuzson Bence, Vas Imre fideszes képviselők önálló indítványa T/4287. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/4287/3. számon, jelentését pedig T/4287/4. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/4287/6. számon, összegző jelentése pedig T/4287/7. számon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre mindösszesen 15 perc áll rendelkezésre. Elsőként megadom a szót Salacz László képviselő úrnak legfeljebb 8 percben, aki a bizottság előadója.
  • ELNÖK: Üdvözlöm önöket. Folytatjuk munkánkat. Most, a kisebbségi vélemény elmondása előtt a bizottság előadójának, Salacz László képviselő úrnak adnám meg a szót, ha nem mondta volna már el azt, amit el kellett neki mondani. Így aztán Tóth Bertalan képviselő úr fogja elmondani a kisebbségi véleményt, amit viszont még nem hallottunk. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e most felszólalni. (Jelzésre:) Most nem kíván felszólalni. Egyébként 10 perc áll rendelkezésére, ezt a 10 percet a vita végén majd felhasználhatja.Megkérdezem, a kormány részéről kíván-e most valaki felszólalni. (Jelzésre:) Nem. Tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során, tájékoztatom önöket, kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Az előre bejelentkezett felszólalók közül a sorban az első Witzmann Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselője. Tessék, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Tóth Bertalan képviselő úr, MSZP. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon köszönöm, képviselő úr. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik frakciójából a következő felszólaló. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András képviselő úr, az LMP frakcióvezetője következik. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Jelzést nem látok. Ez azt jelenti, hogy a vitát lezárom. Megkérdezem most ismét a vita lezárása után az előterjesztőt, hogy kíván-e reagálni Gulyás Gergely képviselő úr mint előterjesztő. (Jelzésre:) Felhívom a figyelmét, hogy maximum 10 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!