• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. április 23-ai ülésén megtárgyalta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. számú törvény módosításáról szóló T/4037. számú törvényjavaslatot. A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatot nyújtott be, amelyet bizottságunk 25 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül támogatott. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény elfogadása és hatálybalépése között eltelt időszakban a kormány folyamatosan figyelemmel kísérte a törvény működési mechanizmusát, a hatásait, és folyamatosan monitorozta a beérkező észrevételeket, véleményeket; töretlenül törekszik arra, hogy a vitának és a cselekvésnek az egyensúlyát e téren is és e törvény keretei között is megtalálja. A beérkezett javaslatok, észrevételek értékelése kapcsán a törvénymódosítás lényegében három fő pont körül sűrűsödik. Az egyik, hogy a beérkező észrevételek alapján a törvény szövege, mint a kormány megállapította, elvi alapon nem indokolható különbséget tesz a világörökségi és a nem világörökségi területen történő vasárnapi árusítás között, így a dolgozók vonatkozásában ezt a törvény igyekszik korrigálni. További változás, amit a törvénymódosítás előidéz, egy jogtechnikai módosítás, amely szerint az automatákból történő árusításra nem terjed ki a törvény hatálya, és ezt tételesen fel is sorolja a törvény, hiszen ehhez nem szükséges munkaerőt alkalmazni. Van még egy olyan kör a törvénymódosításban, amely lényegében pontosítást, koherenciazavar kiküszöbölésére alkalmas pontosításokat tartalmaz. Ez tulajdonképpen a nyitvatartási időket szabályozza oly módon, hogy az eredetihez képest a munkanapokon korábbi nyitva tartást tesz lehetővé, illetve a törvény megfelelő pontjain ezeket tételesen végigvezeti. A vitát követően bizottságunk az összegző módosító javaslatot 23 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Kérem a tisztelt Házat a holnapi szavazáson a törvénymódosítás támogatására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat indoklása elképesztően cinikus, és engedjék meg, hogy idézzem: „A kormány elszánt abban, hogy megtalálja a vita, az egyetértés, a megegyezés és a cselekvés helyes arányát, így törekszik a több egyeztetésre, konzultációra és ezek eredményeként a megegyezésre.”Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvény elfogadása előtt kellett volna erre gondolni, és a törvény elfogadása előtt kellett volna különböző egyeztetéseket lefolytatni, mert mint tudjuk, az eredeti törvénnyel kapcsolatban mind a szakmai szervezetek elutasító álláspontot foglaltak el, a szakszervezetek döntő többsége is, de ahogy több közvélemény-kutatás is igazolta, a társadalom nagy része elutasította ezt a törvényt, azt a rendelkezést, amely szerint vasárnap a boltoknak zárva kell lenni.Ugyanerre az álláspontra helyezkednek most már a balatoni települések polgármesterei, és Velence település polgármestere is, képviselői is, hiszen felmentést kérnek ez alól a rendelkezés alól. De előre borítékolom, hogy több város is majd ezzel a lehetőséggel kíván élni, hogy lehessenek nyitva az ő területükön, az ő településükön a boltok, hiszen mi a különbség egy Velence vagy akár egy Pécs városa között a turisztikai látogatottság tekintetében. Tehát sorra érkeznek majd azok a kérések, igények, hogy adott településen lehessenek nyitva a boltok. Hallhattunk a Törvényalkotási bizottságban államtitkár úr részéről bizonyos számokat. Ugye, egy saját számításról volt szó. Én megkérdeztem, hogy ez hogy történik. Megtudhattuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online-pénztárgéprendszeréből beszerezhető adatok szerint jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom azóta, mióta vasárnap zárva vannak a boltok. Igaz, hogy emlékeim szerint talán egy öthetes átlagot hasonlított össze a minisztérium egy háromhetes átlaggal, amiben természetesen szerepelt a húsvét, illetve a húsvétot megelőző hétvége, amikor vasárnap nyitva voltak, éltek az üzletek azzal a lehetőséggel, hogy öt alkalomból egyszer nyitva legyenek az év során, tehát ezt is beleszámolta. Ez nagyjából olyan összehasonlítás lett volna, mint hogy a karácsonyt megelőző időszakot összehasonlítjuk a karácsonyi időszakkal, hiszen tudjuk jól, hogy húsvét környékén sokkal nagyobb mértékben vásárolnak a háztartások, a magyar családok, hiszen készülnek a böjt utáni ünnepre, családi események során sokkal jobban megemelkedik a fogyasztásuk. (22.00)Tehát azt gondolom, hogy ez az összehasonlítás ilyen rövid távon és ilyen paraméterekkel nem lehet mérvadó. Tehát majd később derül ki, hogy ez milyen hatással volt. A törvénymódosítás, ami beterjesztésre került, rávilágított még egy problémakörre, amit talán még az eredeti törvény alkalmával sem veséztünk ki, mégpedig az, hogy a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy eltérő szabályokat határozzon meg, tehát kivételeket tegyen. Itt a Törvényalkotási bizottság ülésén is elmondtam, hogy ez megint lehetőséget adhat arra, mint máskor sok esetben, akár a dohánymutyiban, trafikmutyiban vagy akár a plázastopnál előfordul, hogy majd Fideszhez közeli üzletek kapnak felmentést. És ugyancsak a bizottsági ülésen vetettem fel, hogy ha már a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a település sajátosságaira, különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényeire, vásárlási szokásokra, foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire tekintettel az üzletek nyitva tartására e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat a kormány, tehát ha már helyi körülményekről van szó, ugye, a helyi idegenforgalmi adatokról, helyi vásárlási szokásokról, miért nem az önkormányzatoknak tetszenek jogosítványt adni arra, hogy ők döntsék el, hogy az ő településükön nyitva lehetnek-e a boltok vagy sem, és akkor nem kerülnének olyan kellemetlen helyzetbe, hogy a saját pártjukból megválasztott polgármester fordul a sajtóhoz és kéri, hogy az ő településén hadd lehessenek nyitva az üzletek, hiszen az önök nagy elszánását és a nagy ötletét, tervét kérdőjelezik meg az önök párttársai ezeken a településeken. Tehát érdemes lenne akár a jövőben is egyrészt a mi álláspontunk szerint eltörölni ezt a jogszabályt, és a vasárnapi nyitva tartást lehetővé tenni, illetve ha már annyira a helyi sajátosságokra hivatkoznak, akkor érdemes lenne a helyi önkormányzatoknak megengedni, hogy ők maguk döntsék el. Tehát egy pártban van, egy pártcsaládban, gondolom, vannak KDNP-s polgármesterek, meg tudják beszélni, hogy akkor hol milyen eltérés lehetséges. Bár sokkal jobb lenne, ha valóban a vásárlók és a magyar emberek igényeit, érdekeit vennék figyelembe, és eltörölnék ezt a jogszabályt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Valóban, a kormány nagyon sok egyeztetést folytatott a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel összefüggésben, részben egyébként már azt megelőzően is, hogy ezt az Országgyűlés elfogadta volna, hiszen amikor a képviselői javaslat alapján a törvényjavaslat benyújtásra került, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium az érintett szervezetekkel, így tehát a különböző szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel és még egyébként, ha ezt kérték, akkor külön-külön az egyes cégek képviselőivel is egyeztetéseket folytatott a törvény tartalmáról. Tehát azt biztos nem lehet mondani, hogy ennek a törvénynek akár az elfogadását vagy az azt követő időszakban a tapasztalatok összegzését ne vette volna körül az egyeztetésnek a szándéka a kormány részéről, mert a kormány és ezen belül különösképpen a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent megtett annak érdekében, hogy minden szakmai szereplő, minden érdekelt a lehető legmagasabb szinten kifejthesse a véleményét. Amióta a törvény elfogadásra került, illetve amióta hatályba lépett, azóta a kormány követi azokat az észrevételeket, amelyek a törvényt illetik, és meg kell mondani, hogy nagyon sok észrevétel hangzott el, többek között például az ellenzék részéről is, hadd említsem meg, például azt kritizálták, hogy miért lehetnek a világörökségi helyszíneken vasárnap nyitva a kiskereskedelmi egységek, míg egyébként máshol nincs erre lehetőség. Az ellenzék persze nem nyújtott be ilyen törvényjavaslatot, de a kormány meghallgatta ezt a kritikát, meghallgatta a többi észrevételt is, és ezeknek az észrevételeknek az alapján tett most javaslatot arra (Közbeszólások az MSZP soraiból.), hogy ez a kivételezés, ami korábban a világörökségi helyszíneket illetően a törvényben szerepelt, ez eltörlésre kerüljön. Hiszen végül is a törvényjavaslat a munkavállalókat védi, hogy akaratukkal szemben ne lehessen őket vasárnap munkavégzésre kényszeríteni, és ebben az összefüggésben nincs lényeges különbség a világörökségi helyszíneken vagy más helyszíneken dolgozók között. Tehát a világörökségi helyszíneken dolgozókat is megilleti ugyanaz a védelem, mint akik egyébként nem világörökségi helyszínen dolgoznak.Nyilvánvalóan a munkavállalók jogait, érdekeit nem érinti az automatákból való értékesítés, hiszen ott jellemzően nem személyes kiszolgálás történik, hanem egy árufeltöltés után automatikus a kiszolgálás, különösképpen, mondjuk, gondoljunk itt az italautomatákra, amelyek rendkívüli módon népszerűek. Következésképpen ott a vasárnapi munkavégzés problémája nem merül föl, így indokolt, hogy ez a törvény hatálya alól kikerüljön. Viszont a kereskedelemben dolgozók érdekein túlmenően másoknak az érdekeit is indokolt figyelembe venni, és így többek között éppen itt az Országgyűlésben elhangzott észrevételek alapján gondolta úgy a törvényalkotó, hogy a kiskereskedelmi napokon az üzleteket korábban ki lehessen nyitni, mint 6 óra, hiszen nagyon sokan talán éppen 6 órára mennek dolgozni korán reggel, és így számukra az nehézséget okozott, hogy kora reggel meg tudják vásárolni a reggelijüket, a kiflit, a párizsit vagy éppen amit aznap a munkahelyükön el szerettek volna fogyasztani. Ezért a kormány azt javasolja ‑ a Törvényalkotási bizottsággal egyetértésben ‑, hogy a reggel 6 órai kezdést módosítsuk lényegesen korábbra, tehát már fél 5-től nyitva lehessen tartani a kiskereskedelmi napokon.És természetesen a kormány nemcsak a különböző véleményeket követi a törvénnyel összefüggésben, hanem azt is, hogy azok az ijesztgető szándékú előrejelzések, amelyek arról szóltak, hogy több tízmilliárd, esetleg volt olyan is, aki azt mondta, hogy több mint 200 milliárd forintnyi adóbevétel ki fog esni a törvényből, mert olyan mértékben fog csökkenni a kiskereskedelmi forgalom, az vajon megalapozott-e, és valóban ezek a korábbi aggályok valósággá válnak-e vagy sem. És valóban az a helyzet, hogy van a kezünkben egy kiváló eszköz, amivel egész pontos adataink vannak. Tehát nem kell becslésekkel foglalkozzunk, hanem a NAV-nál lévő online-pénztárgépi adatokkal napi szinten tudjuk követni, hogy hogyan alakul a kiskereskedelmi forgalom, nem millió forintokra, hanem forintra, egy forintra pontosan tudjuk, hogy melyik nap pontosan mekkora volt a kiskereskedelmi forgalom. És ebből azt a következtetést lehet levonni ‑ itt pontosítanám Tóth Bertalan képviselő megjegyzését ‑, hogy megvizsgáltuk, hogy az idei év kezdetétől eltelt kilenc teljes hétben, ami megelőzte a törvény hatálybalépését, mennyi volt az egy hétre eső átlagos kiskereskedelmi forgalom, és megvizsgáltuk azt is, hogy az azóta eltelt öt teljes hétben mennyi volt az egy hétre eső átlagos kiskereskedelmi forgalom. Elvileg, ha igazuk lett volna azoknak, akik azt mondták, hogy itt óriási összeomlás lesz, csökkenni fog a kiskereskedelmi forgalom és százmilliárdokat fogunk elveszíteni adóban, akkor csökkennie kellett volna a kiskereskedelmi forgalomnak. De nem ez történt, hanem teljesen egyértelműen ‑ ma már az adatok birtokában mondhatjuk ‑ a kiskereskedelmi forgalom bővülése a törvény hatálybalépése után is folytatódott. A legfrissebb adatok alapján azt tudjuk mondani, hogy ez a forgalombővülés majdnem 8 százalékos volt. Tehát amikor én a Törvényalkotási bizottság ülésén voltam, akkor egy 7 százalék közeli adat állt a rendelkezésünkre, most már azt mondhatjuk, hogy majdnem 8 százalékos volt ez a bővülés. Ugyanis az a helyzet, mi mindig ezt mondtuk, és úgy tűnik, hogy ezek szerint nekünk volt ebben a kérdésben igazunk, hogy a kiskereskedelmi forgalom nagysága alapvetően nem a nyitva tartástól függ ‑ itt is ezt tapasztaltuk, hogy a vasárnapi forgalom áttevődött más napokra, jellemzően péntekre és főként szombatra, illetve hétfőre ‑, hanem a kiskereskedelmi forgalom nagysága alapvetően attól függ, hogy az embereknek mennyi pénze van. Ha az embereknek több pénzük van, és bíznak a jövőben, akkor többet fognak költeni. És ténylegesen több pénzük van, mert a reálbérek növekedtek, nagyon alacsony az infláció, és ráadásul nemcsak hogy többet keresnek az emberek, hanem többen keresnek, mert lényegesen több embernek van állása Magyarországon, mint amennyi volt korábban. (22.10)Ehhez tartozik még az is, hogy az elmúlt időszakban fontos döntések születtek a devizahitelek kivezetéséről. Tehát az emberek bíznak abban, hogy több pénzük lesz a jövőben is. Azok, akik eddig a bankba hordták a pénzüket, úgy tűnik, hogy most inkább elkezdtek vásárolni; reméljük, hogy olyan dolgokat, amire tényleg szükségük van, és amivel a családjuk életét jobbá tehetik. Ezeknek a figyelembevételével kérem az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság által támogatott javaslatokat megszavazni, elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Glattfelder államtitkár úr egyeztetésekről beszél. Hát, nem sok ilyennel találkoztunk, sőt hatástanulmánnyal sem. Volt, amikor volt hatástanulmány, volt, amikor nem volt, volt, amikor nem találták, a Jóisten tudja, mi van vele. Szóval, olyan katyvasz volt ennek az ügynek a környékén, amely már nem egy államtitkárt fogyasztott el. Tállai államtitkár úr most már nem jön ide, most mást küldenek ide. Szóval, nem tudják az arcukat adni folyamatosan az ügyhöz illesztetten. Harrach, Szatmáry, Mengyi, Becsó, Vas képviselőtársaim, akik persze most nincsenek itt, egymásnak is ellentmondó, sőt néha saját maguknak is ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg az ügy kapcsán, sőt módosító javaslatokat is benyújtottak, majd utána visszavonták. Szóval, sok minden történt ebben a dologban. Orbán szavai csengenek a fülembe, amikor is azt mondta, hogy addig ebben az országban, ha kényszer is, de vasárnap nyitva lesznek a boltok, amíg az emberek nem keresnek öt nap alatt annyit, mint amennyi ahhoz kell, hogy tisztességesen megéljenek. Szeretném jelezni önöknek, hogy most 4,3 millió ember tett személyi jövedelemadó-bevallást ‑ zárt esztendő, NAV adatai alapján ‑, 2,2 millióan nem érték el a létminimum összegét a bevallásaik szerint havonta. Tehát a helyzet nem jobb lett, hanem rosszabb lett. A bérek csökkentek, nem nőttek. A minimálbér ötezer forinttal kevesebbet ér vásárlóerő-értéken, mint 2010-ben. Mondhatnék még ezernyi dolgot, de nem akarom ezzel untatni önöket, mert úgy látom, a szó a fülükig sem ér el, nemhogy az agyukig. A fülükig sem ér el.2012, munka törvénykönyve. Emlékeznek rá, akkor, amikor a pótlékok tekintetében megszüntették a délutános pótlékot, csökkentették 30 százalékra az éjszakai pótlékot, megfelezték a vasárnapi pótlékot, emlékeznek a pótlékok, pótlékok, pótlékok ügyére. Ezt csak azért hozom szóba, mert most azt mondták itt a viták sokasága kapcsán, hogy majd a hosszított délutános műszakok tekintetében nem veszítenek az emberek a bérükből, dehogy veszítenek, majd a délutános pótlék…! Milyen délutános pótlékok? Ha a délutános pótlék megszűnik, akkor hiába a hosszított műszak, a pótlék nulla forint egyenértéke a hosszabbított műszak tekintetében is nulla forinttal bír. Szóval, hülyítik az embereket, meg mindenki mást, aki csak a közelükbe kerül önöknek, azt hiszik, hogy ezzel valóságképet festenek. Nézzék, ha vasárnapi munka, mindegy, hogy kereskedelemben vagy bárhol, ha vasárnapi munka, akkor százszázalékos bérpótlék! Szerintem ez a minimum. Egyszer Harrach képviselőtársam ebben a vitában azt mondta, hogy igen, hogyne, persze, hogy ezt támogatja. Államtitkár úr, erősítsen meg ebben, a kereszténydemokraták indítványozták az egész történetet! Ha már elfogadták, hogy ez így jó, akkor fogadják el a javaslatát is, hogy százszázalékos bérpótlék mindenhol, ahol vasárnap munkavégzési tevékenységet kell folytatni!A szokások korlátozását hívták életre. Az emberek szokásjogait törték meg. Munkahelyeket is szüntetnek meg, hiába tagadják. Fizetést is csökkentenek, hiába tagadják. Sőt, még költségvetési kiesést is eredményez az a tevékenység, amit folytatnak. De ha nem így van, akkor osszák meg a véleményüket a VOSZ-osokkal, vagy adjanak nekik tanácsot, bár inkább ne adjanak, mert ha adnak, annak nem lesz jó vége, az még a gazdasági ‑ hogy mondjam - tönk­retétel irányába is vihet minket. Nézze, a világörökségi helyszínek tekintetében azt kell hogy mondjam, hogy attól világörökségi helyszínek ezek, hogy ott turisztikai, idegenforgalmi tevékenység zajlik, általában vetten ez hétvégén, jellemzően, mondjuk, a vasárnapi napokon zajlik. Ha pedig így van, akkor nyilván imázsnövelő tevékenység lesz az, ha a kisboltok előtt százméteres kígyózó sorok fognak állni. Jót fog tenni az önkormányzatoknak, ha az iparűzési adójuk csökkenni fog. Nem lesz majd önerejük ahhoz, hogy egyéb fejlesztéseket hajtsanak végre, de az sem fog talán használni, ha munkahelyek csökkennek, vagy a fizetés csökken. Mindezek mellett az alapvető filozófiai problémám a dologgal az, hogy az embereket a saját döntési szabadságuktól fosztották meg. Persze megtették ezt már máskor is, hivatkozva az önök által mondott „kisemberek” pártiságával felütve akkor, amikor a munkatörvénykönyvet, az előbbiekben jelzettek szerinti sztrájktörvényt, internetadót, korkedvezmény-megvonást, a Jóisten tudja, mi minden mást csináltak, földhaszonbérleti szerződéseket az ő javukra, persze, trafikokat úgy, ahogy megtették és megcsinálták, kifosztották őket, és látjuk az eredményét, hogy mi az, már halálos áldozatai is vannak a történetnek. Szóval, elhibázott döntések sokaságát hívták önök életre. Ez a konkrét ügy rávilágít ennek az összes fogyatékosságára. Hány beadvány, hány aláírásgyűjtés, hány tüntetés kell ahhoz, hogy úgymond észhez térjenek, hogy normálisan gondolkodva az emberek, az emberek akaratát, szándékát juttassák érvényre, és ahhoz illesztett törvénymódosításokat szüljenek, és nem kivételes kormánydöntésekkel kezelni priorizált társaságokat, vagy isten ne adj’, Fidesz-tagkönyvvel rendelkezőket, hogy majd ők azért vasárnap itt és ott, így és amúgy nyitva tarthatnak. Államtitkár úr, nem összevissza hadovázni kellene ebben a történetben, hanem olyan tisztességes törvényeket szülni, amelyek az emberek javát szolgálják. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány elmúlt öt évének törvényalkotási mélypontja a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény. Amilyen körülmények közt benyújtották, minden társadalmi egyeztetés, előkészítés nélkül, ahogy keresztülverték, minden józan érvet lesöpörve az asztalról, végül ahogy elkezdték a csiszolgatását egy minden szempontból rossz törvénynek, az mindenképpen egy törvényhozási mélypont. Téved Kövér László elnök úr, amikor azt gondolja, hogy a vasárnapi zárva tartás egy jó, csak rosszul elmagyarázott intézkedés. Ez egy alapjaiban elhibázott törvény. A mostani módosítás egy újabb jogi hézagot akar betömködni. A világörökségi területen található boltoknak is megtiltaná a vasárnapi nyitva tartást.Az összegző módosító egy ehhez nem kapcsolódó módosítás. Most épp arra jött rá a kormány, hogy vannak kora reggeli órákban munkába járó emberek is Magyarországon, akik 6 órára járnak dolgozni. Miattuk most az általános nyitva tartás időpontján változtatnának úgy, hogy ne csak 6 és 22 óra között lehessenek nyitva a boltok, hanem már reggel fél 5-től. A törvény vég nélküli módosítgatásai helyett be kellene látni, hogy ez az intézkedés megbukott, és hatályon kívül kellene helyezni a törvényt. Rosszkor, rosszul, minden átmenet nélkül vezették be, és nem csak rosszul kommunikálták.A kötelező zárva tartás nemcsak a kiskereskedelmi láncoknak hátrányos, de annak a körnek is, amelyet a kormány kedvezményezni akar, a kisvállalkozásoknak, a 200 négyzetméter alatti boltot üzemeltető tulajdonosoknak, a családi vállalkozóknak. A balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség éppen a kisvállalkozások érdekeire hivatkozva fordult a napokban Varga Mihályhoz, május 1-jétől szeptember végéig kérve felmentést a vasárnapi boltzár alól. Akármennyire is a családi vállalkozásokat akarja a kormány helyzetbe hozni ezzel az intézkedéssel, ez így, ebben a formában nem életszerű. A kis boltok nincsenek arra felkészülve, pláne nem az idegenforgalom, turizmus szempontjából frekventált térségekben, hogy képesek legyenek fogadni a nagyobb boltok zárva tartása miatt rájuk zúduló vásárlói tömeget. Nem tudják megoldani azt sem, hogy minden hétvégén dolgozzanak a családtagok, minthogy a törvény nem teszi lehetővé alkalmazottak foglalkoztatását.(22.20)Ráadásul a családtagok sem árulhatnak szakképzettség nélkül az élelmiszerboltokban, így ha nincs meg a családtagok előírt végzettsége, akkor ki sem nyithatnak vasárnap. Az összegző módosítóról tehát azt gondoljuk, hogy ez egy rossz törvény újabb és újabb korrekciója. A vég nélküli módosítgatást be kéne fejezni, és be kellene látni, hogy kudarcot vallottak ezzel az intézkedéssel. Javasoljuk, hogy helyezzék hatályon kívül a törvényt, mielőtt még nagyobb bajt fog okozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
  • HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm a szót. Hát igen, újra egy átgondolatlan törvény előtt állunk itt, megint este fél 11 van. A vasárnapi zárva tartásnál ez egy normális időpontja a vitának, hiszen annyira próbálják eltitkolni, hogy miket akarnak még toldozgatni-foldozgatni ebben a törvényben, hogy mindig este 10 és 11 közé sikerül rakni ennek a törvénynek a vitáját, nehogy valaki észrevegye, mi történik a parlamentben. Látszik, hogy már annyira védhetetlen ez a törvény az önök számára is, hogy az eredeti beterjesztő KDNP-s képviselők közül senki nincs itt. Mondjuk, nem sűrűn szoktak bent lenni, de ahogy látom, a saját képviselőtársaik sem tudják már védeni, hiszen két főnél többet nem látok az ülésteremben a kormánypárti többségből. Felháborító, hogy bár önök sem tudják védeni, mégis itt ülnek és módosítgatják. Államtitkár úr azt mondta, hogy a világörökség részébe tartozó üzleteket azért veszik ki, mert az ellenzék azt mondta, hogy vegyék ki. Hát, nem értették meg jól, mi ugyanis azt mondtuk, hogy hatályon kívül kéne helyezni a törvényt, és nem kellene különbséget tenni. Egyszerűen hülyeség, amit kitaláltak ezzel kapcsolatban. Az emberek szó szerint ezt mondják, ha végigmennek az utcákon. Ha az emberekkel beszélnek a boltokban, azt sem tudják már, hogy mi hatályos, mi vonatkozik rájuk, árulhat-e kólát a pékség vagy nem, vagy egyáltalán ki mit árulhat, mit tehet ki a polcokra. Annyira összezavarták az embereket, hogy már mindenki hátra dőlve vár, hogy majd egyszer legyen valami ennek a törvénynek a végén, és majd megtudják, hogy nekik mit szabad és mit nem. Csakhogy az önök pökhendisége és a kétharmados többségbe vetett óriási nagyság, amit magukról gondolnak, annyira elnyomja a gondolkodásukat, hogy nem akarják meghallani az emberek véleményét. Több alázatot kéne gyakorolniuk a kormánypárti képviselőknek, meg kellene hallaniuk az emberek véleményét, s akkor visszavonnák ezt a törvényt. Ezért még egyszer elmondom, az emberek azt kérik, hogy vonják vissza. Az ellenzék is azt kéri, hogy vonják vissza. Mindenki jobban járna ezzel. Végre kipipálhatnának valami olyan dolgot, amiben óriásit hibáztak. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr mondatainál, amikor a 8 százalékos bővülésről kezdett el beszélni, kicsit megijedtem, mert azt hittem, eljutunk odáig, hogy a törvény hatására 8 százalékkal máris bővült a forgalom. De aztán nem, államtitkár úr elmondta az ehhez a törvénymódosításhoz egyáltalán nem tartozó számadatokat, hogy miért is bővült 8 százalékkal. Van egy jó hírem, államtitkár úr, képzelje el, hogy a hűtők még el sem romlottak. Mi lesz akkor, amikor majd a Varga Mihály által megjósolt hűtőelromlási nagy hullám bekövetkezik az országban, és akkor a kiskereskedelem egyszerűen majd szárnyalni fog? Ez még benne sincs, de előbb-utóbb eddig is el fogunk jutni.De beszéljünk a törvényről! Mi a legnagyobb probléma ezzel a törvénnyel? A címe. Az, hogy az van benne, hogy módosítás. Ez hányadik módosítás? Mert én már nem tudom követni. A hatodik vagy a hetedik? (Heringes Anita: A hatodik.) A hatodik, de nemsokára lesz hetedik is. Ez a hatodik módosítása ennek a törvénynek! Alig lépett életbe, alig másfél hónapos ez a törvény, és már hatszor lett módosítva. Mit kellene üzennie annak, hogy ha önök hatszor behoznak egy törvényt módosításra? Azt kellene üzennie önöknek, hogy ez a törvény úgy, ahogy van, rossz. Kodifikációs szempontból is rossz. Ez tehát egy elrontott törvény, nem tudták normálisan összerakni ezt a törvényt. A másik probléma pedig az, hogy vajon azokat a célokat, amiket annak idején maguk elé tűztek, teljesíti-e ez a törvény. Sajnos azt kell mondanom, hogy biztosan lesz még nagyon-nagyon sok módosítása. Ezzel a törvénnyel ebben a ciklusban szerintem még nagyon sokat fogunk foglalkozni, akár három-négy éven keresztül jönnek majd a különböző módosítások. Az utolsó módosítás ‑ már keveri az ember ‑ szerintem három hete volt itt bent a tisztelt Ház előtt, akkor is azt mondták, hogy na, ez a vége, ez az utolsó. Ez a törvény egyébként valóban azt üzeni az embereknek, hogy a fideszes-KDNP-s cinikusságnak, kivagyiságnak nincs határa. Ez ennek az iskolapéldája. Önöknek is rá kellene jönniük arra, hogy sokkal népszerűbb és szimpatikusabb lenne az embereknek, ha elismernék, hogy sem önöknél, sem nálunk nincs a bölcsek köve. Önök benyújtottak egy törvényt, és én nem is vitatom az esetleges jó szándékukat. Azt mondták, hogy ezzel a törvénnyel a következő célokat fogalmazzák meg: először is a munkavállalók védelmét, hogy ne lehessen egy munkavállalót arra kényszeríteni, hogy vasárnap dolgozzon, másodszor pedig azt, hogy a családok együtt legyenek, és ne vásároljanak, hanem találjanak más programokat. A céllal egyet lehet érteni, én abszolút egyetértek ezzel a céllal. Védjük meg a munkavállalókat! A kérdés az, hogy ez a törvény ezt a célt szolgálja-e. Elmondom önöknek, hogy nem. És erre rájöhettek volna! Azt mondják, hogy sok egyeztetés folyt, meg voltak hatástanulmányok. De államtitkár úr, mi az, hogy egyeztetés? Az, hogy leülnek valakikkel szemben, azt mondják, hogy így lesz, és meg sem hallgatják a véleményüket? Nem olyan régen voltunk egy ötpárti egyeztetésen, amelyen ugyanez történt, amely ugyan nem ötpárti volt, az államtitkár szerint csak hárompárti, mert a KDNP-t nem számolta bele. Azt mondták, hogy az MSZP nem volt jelen, ezért csak hárompárti egyeztetés volt. Mondtuk, ez hogy lehet, hiszen a KDNP itt van, látjuk, hogy itt van, mert ez a törvény is a KDNP nevéhez fűződik. Nézzük meg a munkavállalók védelmét! Ha valóban az a céljuk, hogy Magyarországon ne lehessen a munkavállalókat arra kényszeríteni, hogy vasárnap dolgozzanak, anélkül, hogy ők ezt szeretnék, anélkül, hogy a vasárnapi munkavégzést megfizetnék, akkor ez miért csak a kiskereskedelmi szektorra vonatkozik? Azoknak a családoknak, azoknak a munkavállalóknak az érdekei nem számítanak, akik egy gyárban vagy más ágazatokban dolgoznak vasárnap? Az ő érdeküknek ugyanúgy számítani kellene, legalábbis a kormány szerint, ha ez a fő céljuk. És ugyanígy annak is, hogy a családok együtt legyenek. Azok a családok nem számítanak, ahol a munkavállaló vasárnap éppen nem a kiskereskedelemben, hanem máshol dolgozik? Én azt mondom, hogy minden egyes döntésnél ‑ amikor, még egyszer mondom, az ember a szándékot nem kifogásolja ‑, amikor alkotnak egy törvényt, amely egyrészt kodifikációs szempontból nagyon rossz, másrészt nem is tudom, milyen hatástanulmányokról beszélhetünk, meg monitorin­go­zásról, amiről itt szó volt, de menjenek ki az emberek közé, kérdezzék meg az embereket, hogy mi a véleményük erről a dologról, és ha ezzel szembesülnek, és azt látják, hogy tíz megkérdezettből kilenc azt mondja, hogy ez nekik nem tetszik, akkor azt lehet mondani, hogy jó, mea culpa, rendben van, megpróbáltuk, úgy gondoljuk, hogy ez nem egy jó törvény. Mi lenne a megoldás, hogy megoldásokról is beszéljünk. Az lenne a megoldás, amit az ellenzéki képviselők már javasoltak: úgy, ahogy van, hatályon kívül kellene helyezni ezt a törvényt. Majd utána jön az egyeztetés kérdése, államtitkár úr. Le kellene ülni az öt párttal, egy ötpárti egyeztetést kellene ebben a kérdésben folytatni, és meg kellene határozni azt a két célt, amelyekkel ‑ amint mondtam ‑ egyetértünk, hogy legyen a munkavállalóknak egy védelme, és hogy a családok minél tartalmasabban tudják eltölteni azt az időt, amit egymásra tudnak szánni, és alkossunk egy olyan törvényt, amely ezt a célt szolgálja, és valóban egy jó törvény. Hogy ez mi lenne, azt most nehéz lenne nekünk kitalálni, főleg egy olyan népes jelenléttel, mint amit a kormánypárt jelen pillanatban produkál, de egy ötpárti egyeztetésen hátha kitalálnánk valami olyat, ami azt eredményezné, hogy Magyarországon senkit ‑ senkit, nemcsak egy szektorban dolgozó embereket, hanem senkit ‑ ne lehessen vasárnap munkára kényszeríteni, vagy ha valaki vállalja a vasárnapi munkavégzést, akkor olyan bérezést kapjon érte, ami ezt a munkavégzést számára megfelelővé teszi. Ez az egyik. A másik: el kellene gondolkozni azon, vajon hogyan tudnánk elősegíteni azt, hogy vasárnaponként, nem kényszerből, mert bezárunk minden üzletet, hanem megfelelő intézkedésekkel, megfelelő programokkal olyan helyzetbe hozzuk a családokat, hogy tartalmasan együtt tudják tölteni a szabadidejüket. Államtitkár úr, én elárulom önnek, attól, hogy önök bezárják az üzleteket, és valaki vasárnap otthon van, még nem biztos, hogy van arra pénze, hogy akár kirándulni is elmenjen a családjával. És itt jönnek a problémák. Meg kellene teremteni a családoknak azt az anyagi biztonságot, hogy el tudjanak menni kirándulni, hogy el tudjanak menni egy állatkertbe, egy vidámparkba, vagy bárhova a gyerekekkel, ha önök azt szeretnék, hogy ne a plázákban ‑ amivel egyetértek ‑ töltsék a szabadidejüket. (22.30)De ez sokkal komplexebb kérdés annál, mint hogy valamit kategorikusan megtiltunk. Ráadásul úgy tiltjuk meg, hogy az az embereknek nem tetszik, úgy tiltjuk meg, hogy egy olyan törvény hozunk, amely törvényt hatodszorra kell már módosítani, és egy olyan törvényt, ami, most mondom önnek, biztos vagyok benne, hogy két-három héten belül bent lesz, mert elindul a balatoni szezon, és önök újra egy olyan problémával fogják szembetalálni magukat, amire újabb módosítást fognak beadni. Majd utána beadják a módosítás módosítását is, és így mehet a végtelenségig.Ez egy rossz törvény, kérem önöket, gondolják végig, helyezzék hatályon kívül ezt a törvényt. Hallgassanak az emberekre, hallgassanak az ellenzékre, mert nincs önöknél a bölcsek köve. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Hát üdvözlöm, államtitkár úr. Egy jó pár héttel ezelőtt, amikor magának elmondtam, hogy mekkora káoszt okozott március 15-e után, hogy 5 óra után nem tudtak az emberek bemenni Kabán a boltba, és milyen helyzetet okozott, akkor elég felháborodottan nézett itt velem szembe, és mondta a magáét. Ugye, hogy igazam volt akkor, hogy mit fog ez okozni? Elég szomorú vagyok, ha akkor azért ment oda a kollégáihoz, hogy négyen is alig tudták kiszámolni, hogy hanyadjára módosították ezt a törvényt. Tök mindegy, hogy ötödjére vagy hatodjára. Az a gáz, hogy ez olyan gránitszilárdságú, tudja, mint az Alaptörvényük, hogy ahhoz nem fognak hozzányúlni, mert annyira tisztában voltak vele, hogy mit okoznak. Én hadd mondjak magának még valamit, hogy mit okoztak nekünk vasárnap! Hát, újraéljük a gyermekkorunkat, tudja? Amikor nem jutottunk hozzá termékekhez még szombaton sem. Na most ezt éljük meg vasárnaponként, hogy nem tudunk a boltba elmenni, a harmadik vagy a negyedik boltba kell eljutnunk, hogy friss pékáruhoz jussunk, vagy egyáltalán nem is friss pékáruhoz, hanem kenyérhez juthassunk. Mert nem sütnek a pékek most már annyi kenyeret, és nem jut el vidékre most már az a szintű szolgáltatás, aminek alapszolgáltatásnak kellene lennie a XXI. században.És tudja, államtitkár úr, csatlakozva a többiekhez, menjenek már az emberek közé, és ne minket hallgassanak itt 11 órakor meg fél 11-kor! És egy hónap múlva majd megint visszajövünk, és ugyanezt fogom magának mondani, hogy: na mi történt, államtitkár úr, felébredtünk? Megvilágosodtunk? És rájöttünk, hogy valamit megint elszúrtunk abban a törvényben? Csak tudja, az a baj, hogy az a sejtésem, hogy legalább hatszor még vissza fogunk jönni, mert maguknak tényleg nem jut el az agyukig, hogy mit kellene csinálni, hogy vonják már vissza ezt az egészet úgy, ahogy van. Mert ezt szeretné a magyar lakosság. És vegyék már végre észre! (Gúr Nándor: Úgy van. ‑ Taps az MSZP soraiban.)
  • GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Meglehetősen rövid az időm, úgyhogy a lehető legfontosabb dolgokat szeretném csupán elmondani. Az egyik, hogy Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 20 egymást követő hónapban folyamatosan bővül, és ez egy jó dolog, aminek jó lenne, ha mindannyian tudnánk örülni, mert ez azt jelzi, hogy Magyarországon az embereknek több pénzük van, bővül a fizetőképes kereslet.Elég nagy baj volt, amikor a szocialista kormány ideje alatt, 2008-ban összeomlott a kiskereskedelmi forgalom, csökkent a boltok száma, és nagyon sokan vesztették el a munkahelyüket a kiskereskedelmi szektorban. Szeretném elmondani, hogy azt az egyeztetési folyamatot, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium a törvény elfogadását megelőzőleg a szakmai szervezetekkel lefolytatott, senki nem kifogásolta az érintettek közül. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Kérték. ‑ Szávay István: Meg is köszönték.) Sőt, kifejezetten elismerőleg nyilatkoztak arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ilyen egyeztetést folytatott le velük.Ami a Jobbik és az MSZP hirtelen jött furcsa koalícióját illeti a tekintetben, hogy hatszor módosították a kiskereskedelmi nyitva tartásról szóló törvényt, valójában ez a második. Tehát nem a hatodik, hanem a második módosításról van szó, és valóban az a helyzet, hogy nagyon sok észrevételt meghallgattunk, többek között egyébként pont az országgyűlési képviselő hölgyek és asszonyok észrevételeit, amit a korábbi vitákban elmondtak. (Heringes Anita: Nem értették meg, mit mondtunk. ‑ Gúr Nándor: Nem igaz. Tételesen én háborodtam fel.) Így az MSZP észrevételeinek megfelelően került sor a világörökségi helyszíneken a kivételező szabályok megszüntetésére, és valóban Bangóné Borbély Ildikó is korábban elmondta, hogy fontos lenne, hogy a kisebb boltok korábban is kinyithassanak annak érdekében, hogy a munkába menők vásárolni tudjanak. (Közbeszólások az MSZP soraiban.)Tehát valóban, az önök észrevételeit is figyelembe vettük. Megpróbálnám figyelembe venni, akkor is, amikor egyébként közbeszólásaikkal megpróbálnak megzavarni. De azt hiszem, az ilyen közbeszólások nem alkalmasak arra, még a parlamentarizmus keretein belül sem, hogy bármely politikai álláspontot hatékonyan lehessen képviselni. Úgyhogy arra kérem az ellenzéki képviselőket, hogy indulataik ellenére is, a kormánypárti képviselőkkel együtt támogassák azokat a javaslatokat, amelyek többek között az ő korábbi fölvetéseiket is tartalmazzák. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmét.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/4037. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentését T/4037/6. számon megkapták. A Vállalkozásfejlesztési bizottság mint vitához kapcsolódó bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/4037/4. számon, jelentését pedig T/4037/5. számon kapták kézhez. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/4037/8. számon, összegző jelentése pedig T/4037/9. számon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécsey Lászlónak, maximum 8 perces időkeretben, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, maximum 7 perces időkeretben. Megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem most az előterjesztőt, államtitkár urat, kíván-e most reagálni. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom, hogy a vita végén, amennyiben még hozzá kíván szólni,előterjesztőként 2 perc 20 másodperc áll rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Tájékoztatom önöket, hogy a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Gúr Nándor képviselő úr következik, az MSZP frakciójából. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, LMP. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Az előre bejelentett felszólalók sorában Heringes Anita képviselő asszony következik, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő úr következik, a Jobbik-frakcióból.
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretek terhére kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Én is konstatálom a vélemények igazságát, következésképpen nem. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy a rendelkezésére álló időkeret terhére, 2 perc 20 másodperce van… (Jelzésre:) Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót: „Cserdiben jártam” címmel. Parancsoljon!