• DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az Országos Polgárőr Szövetség elnökét, Túrós András urat és az elnökség tagjait, akik a szakértői páholyban foglalnak helyet, és köszöntsem mindazon polgárőr tagtársamat, akik figyelemmel kísérik az előttünk lévő, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi törvény módosításának az általános vitáját.Tisztelt Elnök Úr! Jól tudjuk, hogy a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 2012. február 1-jével lépett hatályba. Úgy vélem, az elmúlt három év tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a polgárőrtörvény kiállta a társadalmi próbát, hála istennek, a polgárőrség azóta is szabályozottan működik.A korábban elért eredmények megőrzése mellett sikeresen végrehajtották a közhasznú jogállású köztestületté való átalakulást, és egyben teljesítették a módosított jogszabályokban előírt kötelezettséget. Tehát a polgárőrségről szóló törvény rendet teremtett a civil bűnmegelőzés területén azzal, hogy kizárólag az Országos Polgárőr Szövetséghez tartozó polgárőrök és csakis a polgárőr egyesületek végezhetnek Magyarországon úgynevezett köztestületi vagy közterületi bűnmegelőzést.(12.30)A polgárőrök az elmúlt, közel negyed évszázadban a közjó szolgálatában, a közrend és a közbiztonság megszilárdításában, fenntartásában,valamint a bűnmegelőzés érdekében teljesített önzetlen, áldozatos tevékenységükkel, úgy vélem, hogy kiérdemelték a törvény által is biztosított, megkülönböztetett elismerést és megbecsülést.Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már senki nem vitatja azt, hogy a közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása egyértelműen az állam kizárólagos joga és egyben kötelessége. Ugyanakkor egy nyitott polgári társadalomban, úgy vélem, az is helyes cél, egyfajta természetes törekvés, hogy ebben az állampolgárok önkéntesen tudjanak közreműködni. Három évvel ezelőtt, amikor a polgárőrtörvényt elfogadtuk, nemcsak meghatároztuk ennek az együttműködésnek a feltételeit és ennek az együttműködésnek a szabályait, hanem azt is mondhatnám, hogy mintegy törvényi keretek közé iktattuk mindazt, amit a társadalom egyébként is spontán maga elismert és támogatott, miközben a kormány természetesen támogatta anyagilag is az egyesületek működését.Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényi szabályozás eredményeképpen az egyesülési jog alapján tehát 1991 márciusában létrejött polgárőrség, úgy vélem, hogy napjainkban is meghatározó közösségszervező erő. A közbiztonság érdekében működő, legnagyobb létszámú olyan hálózat, aminek valóban közösségteremtő ereje van. Úgy vélem, hogy olyan cselekvési lehetőséget nyújt a helyi bűnmegelőzés és rendfenntartás iránt elkötelezett és a környezetük biztonságáért felelősséget érző emberek számára, aminek hasznát nap mint nap mindnyájan tapasztalhatjuk. Közel negyedszázad óta láthatjuk, hogy a polgárőrök olyan felelősséget érző állampolgárok, akik a helyi közrend fenntartásáért, magyarán a lakóhely közbiztonságáért tenni akarnak, és ennek érdekében közérdekű önkéntes szolgálatot ellátnak. Az Országos Polgárőr Szövetség közhasznú köztestületként egyébként végrehajtotta a 2011. évi CLXV. törvényben meghatározott szervezeti feladatokat, irányításával ma közel 2 ezer egyesület több mint 50 ezer tagja teljesít nap mint nap áldozatos szolgálatot, együttműködve a rendőrség, együttműködve a katasztrófavédelem és az önkormányzatok szervezeteivel. Azt tapasztaljuk, hogy az állampolgárok nemcsak hogy tisztelik, nemcsak hogy megbíznak a polgárőrökben, de sajátos vagy közös érdekeinket felismerve több tízezren például csatlakoztak a „szomszédok egymásért” mozgalom keretében szervezett, bűnmegelőzési tevékenységhez. Tehát a polgárőrség mint politikamentes vagy pártmentes civil szervezet jó példája az együttműködés megvalósításának a közjó érdekében az állampolgárok között és az állami, valamint az önkormányzati szervezetek között. A szervezeti kereteit vagy a taglétszámát és tevékenységét tekintve a magyar polgárőrség, úgy vélem, hogy Európában egyedülálló, azt is mondhatnám, hogy igazi hungarikum, amelyért illesse köszönet ez alkalommal is a polgárőröket.Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tisztem most, hogy ebben az expozéban értékeljem a polgárőrök munkáját, mégis egyetlen gondolat erejéig engedjék meg, hogy említést tegyek ennek az önkéntes munkának a társadalmi hasznosságáról. Elég, ha csak elővesszük az elmúlt esztendő statisztikáit, amikor is 2 ezer egyesületben több mint 50 ezer polgárőr 7 718 657 óra szolgálatot teljesített. Ez azt jelenti lefordítva, hogy egy polgárőr évente átlagban a havi munkaidőalapnak megfelelő közszolgálatot teljesített szabadidőben, térítés nélkül. Ha ezt, mondjuk, forintosítani kellene, akkor a szolgálati órák értéke meghaladná a 8 milliárd forintot. Tudom azt, hogy a polgárőrszolgálat közösségi értékei, a bűnmegelőzési eredményei elég nehezen számszerűsíthetők, de szabad legyen megjegyeznem, hogy a bűncselekmények számának jelentős csökkenéséhez, különösen a közterületi mutatókban elért javulásához a polgárőrök áldozatos tevékenysége is hozzájárult. Szeretném külön hangsúlyozni a polgárőrszolgálat értékeként azt az erkölcsi, közösségformáló és biztonságérzetet javító hatást, amellyel a polgárőrök 2014-ben is hozzájárultak az állampolgárok életminőségének a javításához. Megjegyzem, hogy a rendvédelmi szervekkel való közös szolgálatok - első­sorban a rendőrségre gondolok itt ‑ az ezek iránti közbizalmat is együttesen erősítették, azt is megjegyzem, hogy ezek során jelentősen bővültek a polgárőrök rendészeti szakmai ismeretei, és nem utolsósorban javult az egymás iránti tisztelet és bizalom.Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek során az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága folyamatosan tájékozódott a polgárőrség tevékenységéről, rendszeresen megkapta a bizottság a szervezet éves tájékoztatóját, és több alkalommal a bizottsági üléseken értékelték és egyben elismerték a képviselők a polgárőrség eredményeit pártállástól függetlenül.A hatékonyabb és a társadalom érdekét, illetve a bűnmegelőzést szolgáló polgárőr-tevékenység feltételeinek javítása érdekében pedig a bizottság nemegyszer javasolta, hogy az egyesületek működésének növeljék meg a költségvetési támogatását; ez, ha jól tudom, az elmúlt évben meghaladta az egymilliárd forintot.Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy a 2011. évi CLXV. törvény jól szabályozza a polgárőr-tevékenységet, mégis az elmúlt évek tapasztalatai alapján elérkezettnek és egyben szükségesnek láttuk a törvény módosítását. Hát ezért nyújtottuk be Bíró Márk képviselőtársammal a polgárőrtörvény módosítását, ami, szeretném ismételni, hogy nem változtat az eredeti törvény koncepcióján, sőt, mi azt mintegy megerősítvén, bizonyos technikai módosításokat szeretnénk végrehajtani, már csak azért is, hogy a XXI. századi kihívásoknak maradéktalanul tudjanak megfelelni a polgárőr tagtársaink. Ezek a következők.Egy: szükséges és a jövő nemzedék nevelése szempontjából is, úgy vélem, hogy kiemelkedően fontos, hogy más jogszabályokkal összhangban is a polgárőrtörvényben lehetőséget biztosítsunk a fiataloknak már 14 és 18 év között is ennek az önkéntes szerepvállalásnak a folytatására, és meghatározásra kerüljenek az ifjú polgárőrök tevékenységének a törvényi szabályai. Ugyanis az elmúlt évben sok helyütt tapasztaltuk ‑ például vidéken Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, vagy gondolok Hajdú-Bihar megyére ‑, hogy akik még nem töltötték be életük 18. esztendejét, nos, ezen fiatalok esetében is sokan érdeklődtek a polgárőrség tevékenysége iránt, különösen a kisfalvas településeken. Nos, ennek érdekében úgy hiszem, hogy itt az ideje, hogy nevesítsük a törvényben az ifjú polgárőröket, és pontosan meghatározzuk számukra az elvégzendő feladatot.Másodszor: egyetértve az Országos Polgárőr Szövetség kezdeményezésével, a törvényjavaslatban javasoljuk, hogy a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét és feladatrendszerét szélesítsük ki. A tervezet alapján a területi polgárőr szövetségek átvesznek bizonyos koordinatív, adminisztratív feladatokat, és úgy vélem, hogy ezzel könnyítünk az Országos Polgárőr Szövetség munkáján, ugyanakkor a tervezet biztosítja a polgárőrszervezeteknek a természetes autonómiáját, az önszabályozó képességük erősödését.Harmadszor: az új polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján tudjuk azt, hogy az egyesületek legfőbb szerve a közgyűlés helyett a küldöttgyűlés is lehet, amely egy ilyen nagyméretű, országos kiterjedésű egyesület esetében, mint az Országos Polgárőr Szövetség, egy lényegesen egyszerűbb és gyorsabb döntési mechanizmust eredményez, tehát átláthatóbbá és gyorsabbá teszi a rendszer működését.(12.40)A mi esetünkben tehát ezért szükséges a jelenlegi érvényes szabályozás pontosítása. Negyedszer pedig: szeretnénk megújítani a szolgálati és az etikai szabályszegés során alkalmazható intézkedéseket.Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: a jelen törvénymódosításunkkal az egyesülési jog alapján álló, a polgárőrség működését szabályozó törvény szellemisége, értékrendje, valamint a jogszabállyal elérni kívánt célok, úgy vélem, nagyon is összhangban állnak a nemzeti együttműködés programjával, és ezzel tovább erősíthetjük a közrend és a közbiztonság fenntartásában jogszerűen közreműködők körét. Úgy vélem, ez mindnyájunk érdeke és feladata. A módosító törvényjavaslatot egyeztettük a Polgárőrség Országos Szövetségével. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat társadalmilag hasznos és jó célokat szolgál. Kérem a képviselőtársaimat és kérem a kormányt, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgárőrök, a polgárőrség tevékenysége jelentősen hozzájárul Magyarország közrendjének, közbiztonságának fenntartásához, különösen a bűnmegelőzés területén végeznek a polgárőrök eredményes és kiemelkedő tevékenységet. Ez a benyújtott törvényjavaslat elősegíti a polgárőrség eredményesebb működését a jövőt illetően, ezért a kormány a benyújtott javaslatot támogatja. Köszönöm szépen.
  • FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Évszázados hagyomány, hogy a váro­sok, települések a biztonságuk vagy esetleges veszélyhelyzetük kezelésére polgárőrséget szerveztek, amely a lakosság biztonságát, az értékek megvédését szolgálta. Már az 1808-as törvénybe belefoglalták a szabad királyi városok belső biztonságának védelmére a polgárőrség megalakítását. Ezt követően folyamatosan erősödött a települések közbiztonsági feladatainak ellátására önkéntes alapon szerveződött polgárőrség szervezete. Tisztelt Képviselőtársaim! A polgárőrség fejlődése és pozitív megítélése egyértelműen mutatja, hogy igény van a helyi érdekek és a közbiztonság védelmét szolgáló helyi polgárőrök tevékenységére, akik a rendőrséggel szorosan együttműködve látják el feladataikat. A közbiztonság civil összefogással való megvalósítása és az állami szervek segítése érdekében folyó polgárőr-tevékenység törvényi kereteit hivatott a jelenlegi javaslat megújítani. A törvényjavaslat fenntartja a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, illetve tevékenységük rendészeti jellege következtében a szükséges feltételeket határozza meg. Az elmúlt években az Országos Polgárőr Szövetségre túlzott mértékű koordinálási és adminisztrációs feladat hárult. Így a hatékony működés érdekében indokolttá vált, hogy a területi polgárőr szövetségek is kivegyék részüket az egyes feladatelemekből. A törvényjavaslat értelmében a területi polgárőr szövetségek vennének át bizonyos koordinatív, adminisztratív feladatokat, ezzel tehermentesítenék az Országos Polgárőr Szövetséget. Továbbá a javaslat biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját és önszabályozó képességük erősödését. Új elemként jelenik meg a törvényjavaslatban az ifjú polgárőr fogalma, amely rendezi azoknak a 14-18 év közötti fiataloknak a helyzetét, akik szeretnének bekapcsolódni a polgárőrség tevékenységébe. A javaslat továbbá egyszerűbb és gyorsabb döntésimechanizmus-rendszert hozna létre, illetve megújítaná az etikai szabályszegés esetén alkalmazandó rendszert. Összességében elmondható, hogy a polgárőrség kiteljesíti a rendészeti tevékenységet és jelentős szerepe van a közbiztonság megszilárdításában. Napjainkra a szervezet megújult és stabilizálódott, létszáma pedig meghaladja az 50 ezret. Hazánkban társadalmilag elfogadottá és megbecsültté váltak a polgárőrök. A magyar állampolgárok felismerték, hogy szükség van a közbiztonság fenntartására és ehhez tevékenyen hozzá kell járulniuk, illetve meg kell azt óvniuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-pártszövetség támogatja, hogy a polgárőrség szervezete további fejlődésen menjen keresztül, így támogatjuk a két képviselőtársunk előterjesztését. Amikor támogatjuk, akkor meg is köszönjük dr. Hörcsik Richárdnak és Bíró Márknak az előterjesztést, a javaslatot. Mindketten nagy tapasztalattal rendelkeznek a polgárőrség szerepéről és jelentőségéről. De itt szeretnénk megköszönni az Országos Polgárőr Szövetségnek is az eddig végzett munkáját, és bízunk abban, hogy az eddig társadalmi megbecsülést szerzett munkájukat a jövőben is tudják folytatni a magyar közbiztonság érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgárőrök! Az elmúlt 20 évben a polgárőrség jelentős mértékben hozzájárult számos település közbiztonságának megerősítéséhez, felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a közterületen szolgálatot teljesítő rendőröknek. Ezért az MSZP nagyrabecsülését fejezi ki a polgárőrmozgalomnak. Az MSZP minden olyan, a jogállamiság követelményeit kielégítő törvényjavaslatot támogat, amelyet a polgárőrszervezetekkel megfelelő módon leegyeztettek és élvezi azok szakmai egyetértését.Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011 nyarán fogadta el a polgárőrségek működését és szervezetét szabályozó új átfogó törvényt, amely a 2006-ban megalkotott első polgárőrtörvényt váltotta fel. Az új szabályozás lényege, hogy az Országos Polgárőr Szövetség köztestületté alakult át, amire közigazgatási, hatósági jogköröket is telepített a törvény. A polgárőr egyesület az alapfeladatokat akkor kezdheti meg, ha a megyei rendőr-főkapitánysággal együttműködési megállapodást kötött, valamint az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Az átalakítást az Országos Polgárőr Szövetség is támogatta, és annak koncepciójával a törvényjavaslat vitájában az MSZP is egyetértett. Az MSZP azt a koncepciót sem ellenezte, hogy a polgárőr-tevékenység ellátása csak rendőrségi jóváhagyással legyen lehetséges. Ugyanakkor jogállami garanciális szempontból azt képviseltük, hogy ezt a jogalkotói célt a törvény az együttműködési megállapodás megkötése helyett vagy mellett egy engedélyezési eljárás bevezetésével valósítsa meg, amelynek révén biztosítható a közigazgatási hatósági eljárásokra jellemző jogorvoslati rendszer is. Emellett az MSZP több módosító javaslatot is megfogalmazott, mivel azonban a Fidesz egyetlen módosítónkat sem támogatta, ezért az MSZP végül ezt a törvényjavaslatot nem szavazta meg. A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat a köztestületi típusú működést megyei szintre is kiterjeszti, ennek megfelelően a polgárőr egyesületeknek kötelező lesz a működési területükön tevékenykedő területi polgárőr szövetségben is taggá válni. A törvényi feltételeknek megfelelő polgárőr egyesület felvételét a területi polgárőr szövetség nem tagadhatja majd meg. Megyénként és a főváros területén csak egy területi polgárőr szövetség működhet. A területi polgárőr szövetség működési területe kizárólag az adott megye közigazgatási területére terjedhet ki. A területi polgárőr szövetségek megkapják az Országos Polgárőr Szövetség adminisztratív feladatköreinek egy részét, a javaslat szerint tehát az alábbiakkal bővül a területi polgárőr szövetségek feladatköre. Előzetesen véleményezi a polgárőr egyesület által a működési területén illetékes rendőr-főkapitánysággal megkötendő együttműködési megállapodást. A területén működő polgárőr egyesület az Országos Polgárőr Szövetségbe való felvételére irányuló kérelmet befogadja, majd felvételi javaslatával ellátva továbbítja.(12.50)Elfogadja a területi polgárőr szövetség éves költségvetésének, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Elbírálja a működési támogatásra vonatkozó kérelmeket. Ebből látszik, hogy a területi polgárőr szövetségek egyébként komoly, nemcsak adminisztratív, hanem döntési jogosultságot, az országos vezetőségtől ledelegált döntési jogosultságot is fognak kapni. Az Országos Polgárőr Szövetség szerve nem a közgyűlés lesz a jövőben, hanem az öt évre választott polgárőr egyesületek és a területi polgárőr szövetségek képviselőiből álló küldöttgyűlés. Teljesen új eleme az ifjú polgárőrökre vonatkozó szabályozás megalkotása, a hatályos törvény szerint ugyanis a 18. életévüket betöltött személyek lehetnek csak polgárőrök. A javaslat azonban korlátozott jogkörökkel a 14 és 18 év közötti fiatalok szerepvállalását is lehetővé tenné a polgárőr egyesületekben. Az ifjú polgárőrök az alábbi feladatokban működhetnek majd közre: a polgárőr feladatkörét érintően az állampolgárok tájékoztatásában; a polgárőr-tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és más iratok előkészítésében; katasztrófákra való felkészülésben; drogok ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzésében, szállításában; baleset-megelőzési, áldozatvédelmi, közlekedésbiztonsági és egyéb, a lakosság és az önkormányzatok közti kapcsolat erősítésében; az otthonában élő fogyatékos személyek védelmében, a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben.A javaslat szigorítja továbbá a polgárőrökkel szembeni etikai szabályszegés esetén kiszabható szankciókat, a meghatározott polgárőrfeladatoktól történő eltiltás lehetséges felső határát hat hónapról egy évre emeli. Az Országos Polgárőr Szövetség javaslatot tehet a polgárőr egyesületi tagságának megszüntetésére, ami a szankcionális jogkör elég komoly kibővítését jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! A legfőbb kérdések azok, hogy jelen pillanatban hány megyében működik egynél több polgárőr szövetség, vagy hol vannak olyan működési zavarok, amelyek érdekében ezt a javaslatot ma itt a Ház előtt láthatjuk. Mint azt mondtam, nekünk kifejezetten fontos, hogy maga az Országos Polgárőr Szövetség támogatja-e javaslatot. Itt a karzaton helyet foglaló képviselőik jelenlétéből és bólogatásukból látom, hogy igen, bár szeretném megjegyezni, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén megjelenő képviselőjük ebben a kérdéskörben ‑ a mi megítélésünk szerint ‑ nem adott egyenes és tisztességes választ. Továbbra is fenntartjuk, hogy ennek a javaslatnak az egyik valódi oka az ‑ ami egyébként beismerhető lenne és tisztességgel bevallható a bizottság tagjai és a parlament előtt is ‑, hogy bizony vannak működési zavarok az Országos Polgárőr Szövetség működése tekintetében a területi szervezeteknél, tudniillik a konkuráló vagy a többség akaratát be nem tartó, a köztestületi működést esetlegesen nem elfogadó polgárőr egyesületek tekintetében. Ennek a kérdésnek a megoldására alkalmas a törvényjavaslat, csak akkor tudják, tisztelt képviselőtársaim, illene ezt az előterjesztőnek meg az érintett polgárőrnek, aki ott van a bizottság ülésén, egyszerűen és tisztességesen a bizottság előtt elmondani, mert még ezzel együtt is támogatható egyébként a javaslat.További megjegyzésünk a javaslattal kapcsolatban, hogy módosító javaslatokat fogunk beadni; kettőt már beadtunk, egyet még be fogunk. Nem tartjuk jónak és elfogadhatónak azt, hogy ötéves mandátumra legyenek a küldöttek és a vezetőség ilyen szempontból kvázi bebetonozva; ez egy egyesület, még ha köztestületi formában is működik, még ha kvázi állami feladatokban vesz is részt vagy azt segíti. Egy önszerveződő, alulról szerveződő demokratikus közösségnek öt évre bebetonozni a küldötteit és a tisztségviselőit, azt gondoljuk, nem egészséges. A mi megítélésünk szerint egy hároméves időszak bőven elegendő lenne, ami a stabilitást is garantálja, de a megfelelő demokratikus jogok gyakorlását is egy időben, és mindenféle egyéb más veszélyt ‑ mondjuk ki őszintén, akár korrupciós veszélyt is ‑ sokkal jobban kizár, mint a jelenlegi ötéves mandátum. Tisztelt Képviselőtársaim! Most leginkább önökhöz, a kormánypárti képviselőkhöz és előterjesztőkhöz szeretnék fordulni, illetve a kormány jelen lévő képviselőihez. Két olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyek érdemben támogatják a javaslatot, és kifejezetten előnyösek a polgárőrök számára. Mind a kettővel már korábban is próbálkoztunk, de a jelenleg benyújtott törvényük világítarra, hogy mekkora szükség lenne ezekre a javaslatokra. Az egyik az, hogy az eredeti törvényben is előírták a hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzését mint alapfeltételt, hogy valaki a polgárőrség tagja lehessen; akkor is beadtunk egy módosító javaslatot. Ha ezt a parlament a törvény erejénél fogva írja elő az állampolgárnak ‑ főleg ismerve egyébként a polgárőrség működését és nagyon sok kistelepülésen azt, hogy milyen szerény körülmények között élő vagy akár szegénységben élő polgárőr tagjai vannak az egyesületeknek, akik ettől függetlenül a szabadidejüket rászánva segítenek ebben a nagyon fontos ügyben ‑, tehát ha a törvény ír nekik ilyet elő, ami költségekkel jár, akkor ennek a költségeit az állam viselje. Most még nyomatékosabban szeretnénk kérni a kormányt és a fideszes, KDNP-s képviselőtársainkat, hogy ezt a javaslatunkat támogassák majd a vita során és a végszavazásnál, hiszen azzal, hogy 14-18 évesek számára is megnyitja a lehetőséget a polgárőrség munkájában való részvételre ‑ akik fiatal korukra tekintettel gyakorlatilag saját anyagi mozgástérrel elvileg nem is rendelkezhetnek ‑, az ő esetük mutatja meg még jobban, hogy mennyire szükség lenne arra, hogy akik ilyen munkában önkéntesen részt vesznek, azoknak a törvény ne írja elő alapfeltételül egy olyan dolog teljesítését, ami nekik külön anyagi ráfordítást igényel. Tehát legalább azt biztosítsa az állam, hogy pénz kérdése ne lehessen az, hogy valaki ebben a polgárőrmunkában ‑ főleg a fiatal­korúak ‑ részt tud-e venni vagy nem. A másik javaslatunk ‑ amit nem tudtunk megállni, hogy ehhez a törvényhez is benyújtsuk, és nyilvánvalóan tisztában vagyunk vele, hogy alapvetően túlterjeszkedő az eredeti javaslathoz, de a Ház szabályai szerint van rá lehetősége, hogy ezzel érdemben foglalkozzon ‑ az a kérdés, ami az OPSZ részéről is és a polgárőrök részéről is, helyben is napi szinten elhangzik évek óta, és amit önálló törvényjavaslat formájában az előző ciklusban is benyújtottunk már, és a kormány nem támogatta, de mindannyian tudjuk, hogy anyagi szempontból az egyik legnagyobb probléma az Országos Polgárőr Szövetség és alárendelt egyesületeinek tekintetében, ez pedig a gépjárműadó és a szolgálati gépjármű adójának a kérdése. A módosító javaslatunk ugyanaz, amit már beadtunk, tehát a „Mentes az adó alól az a személygépkocsi” kezdetű paragrafusnak a kivételei közé tenné bele az Országos Polgárőr Szövetség kezelésében lévő, a szolgálat ellátásához üzemeltetett autókat, itt is világossá téve azt az egészen jellemző helyzetet, hogy míg az autó sokszor nem a polgárőr szövetség tulajdona, de az üzemeltetést ők végzik, ennek a nem kis költségeivel együtt. És innentől kezdve nemcsak az üzemanyagköltségről beszélünk, hanem egy plusz olyan adóról, amit az állam úgy szed be, hogy egyik kezével állami támogatásban részesíti az Országos Polgárőr Szövetséget, a másik kezével pedig közel 110 millió forintot egy ilyen külön gépjárműadó formájában mindjárt vissza is vesz tőlük.Összességében: a törvényjavaslat a céljaival együtt is támogatható. Tekintettel arra ‑ és ez egy nagy megerősítés ‑, hogy ma a Parlament falai között itt van az Országos Polgárőr Szövetség vezetősége és támogatja ezt a javaslatot, én viszont azt kérném az előterjesztőktől és a Fidesztől is, a többi parlamenti frakciótól is, hogy azt a javaslatunkat mindenképpen támogassák, amely a hatósági erkölcsi bizonyítvány gyakorlatilag ingyenessé vagy illetékmentessé tételéről szól, főleg a fiatalkorúaknál, de mindenki tekintetében, és kérem megfontolni, hogy itt a lehetőség ennek a törvénynek a megnyitása alkalmával, hogy a polgárőrök anyagi problémáit jelentő gépjárműadó-kérdést is végre oldjuk meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagyon fontos kérdés van előttünk és egy nagyon fontos, alapvetően támogatandó cél és alapvetően egy támogatandó javaslat, de némi kritikával is szeretnénk azért élni, hiszen az jól látható, ami talán alapvető probléma, hogy itt a polgárőr egyesületek és szövetségek centralizációja során azért alkalmaznak és alkalmaztak egy olyan szűrőt ‑ ha hihetünk a hozzánk befutott leveleknek és megkereséseknek ‑, hogy sikerült a szervezetek egy jelentős részének véleményét nem megkérdezni.(13.00)Hogy mondjam? Ezt nem én sérelmezem elsősorban, hanem éppen az érintettek. Szóval, ha egy ilyen kérdéshez hozzányúlunk, akkor talán célszerűbb lenne egy jóval szélesebb egyeztetés elsősorban az érintettekkel. Itt most én egy szócső vagyok gyakorlatilag, hiszen a hozzánk befutott, mondjuk úgy, hogy panaszok vagy kritikák szinte kivétel nélkül ezt fogalmazták meg.Az, hogy a polgárőrség mennyire fontos és milyen fontos szerepet játszik a bűnmegelőzésben vagy éppen bűnüldözésben, ehhez kétség nem fér, és ehhez csak támogatandólag illik és szabad hozzászólni. Mi is ezt tesszük, és éppen ezért mi nagyon szeretnénk már ezen a javaslaton is túllépni olyan értelemben, hogy sokkal fontosabb lenne talán, hogy anyagilag ‑ tehát pénz, paripa, fegyver ‑ és jogilag egy még stabilabb, még erősebb polgárőrtörvény alakuljon ki. Érdemes lenne a napi kihívásokhoz igazítani az egész vonatkozó jogszabályt.Ami újdonság és ami egy alapvető újítás, a fiatalok, a kiskorúak, a 14-18 éves fiatalok bevonása a polgárőrség munkájába. Ez egy nagyon-nagyon fontos és egyébként nagyon-nagyon üdvözlendő javaslat, hiszen ennek van egyfajta nevelő célzata is, másrészt pedig éppen a fiatalkorúak között elkövetett különböző bűncselekmények visszaszorításában vagy éppen megakadályozásában nagyon fontos és nagyon hasznos lehet.Ami probléma ezzel kapcsolatban ‑ és ez főleg jogi ‑, hogy a 14-18 évesek korlátozottan cselekvőképesek olyan értelemben, hogy a Ptk. szerint itt lehetnek problémák. Ezt hogyan sikerül kiküszöbölni, hogy a gyakorlatban a mindennapi tevékenységük során ne legyen ebből gond, ezt csak akkor fogjuk meglátni, ha már működik. De az alapvető cél és az, hogy egy újabb társadalmi korcsoportot és főleg fiatalokat hoznak be a javaslat előterjesztői ebbe a nagyon fontos munkába, ez mindenképpen örvendetes, és bízunk benne, hogy egyébként a rendészeti pálya iránt ezáltal is nagyobb vonzerő lesz majd azon fiatalok számára, akik önkéntesen, fiatal koruk ellenére már ilyen nagyon fontos civil feladatot próbálnak meg ellátni.Ami az előterjesztés indoklását illeti, finoman fogalmazok: oda azt is beírhatták volna kis túlzással, hogy „mert, csak”. Ott nem sikerült a fontos, előremutató célokat úgy megfogalmazni, hogy ha egy laikus végignézi… ‑ akkor ezzel gyakorlatilag mit akarunk. Bízom abban, hogy a különböző módosító indítványokkal még jobbá lehet tenni. Még egyszer hangsúlyozom: a Jobbik alapvetően támogatja a polgárőrség ilyetén bővítését is, ami a fiatalokat érinti, és természetesen én már nem szeretném megismételni azokat az érveket, amelyek korábban elhangzottak, de azt szeretném előrevetíteni, hogy mi is teszünk majd olyan javaslatokat, ha nem is kifejezetten ehhez a módosításhoz, hanem a későbbiekhez mi szeretnénk egy teljesen új polgárőrtörvényt, ami egyébként eszközileg és jogilag is jóval szélesebb és nagyobb támogatottságot nyújt a polgárőrök számára, hiszen elsősorban a kistelepüléseken azért látjuk a mindennapi problémákat.Lehet az üzemanyag, lehet a már előttem szóló képviselőtársam által elmondott polgárőrjárművek költségvetése alapján felmerülő hiányokat és forrásokat érteni. Lehet a felszerelést érteni, és természetesen lehet azokat a jogi passzusokat érteni, ami jelenleg nincs meg. Tehát főleg azokon a vidékeken, azokon a településeken, ahol egyébként közbiztonság szempontjából nagyon nagy szükség van erős polgárőrségekre és a rendőrség nem tud olyan létszámot biztosítani például, ami a mindennapi kihívásokhoz megfelelő, az ilyen esetek mutatják azt, hogy el kellene végre azon gondolkodni, hogy hogyan és miként lehet a polgárőrök jogosítványait kiterjeszteni.Az külön vita tárgya, hogy szabad-e ezt egységesen tenni, külön vita tárgya lehet, hogy kell-e akkor pluszképzést biztosítani számukra akár jogilag, akár egyéb oktatási célzattal, de az nem lehet kérdés, hogy helyenként bizony ‑ és a mindennapi tapasztalat azt mutatja ‑ igenis szükség van arra, hogy erősítsük és bővítsük az ő nemcsak anyagi, nemcsak eszközi, nemcsak felszerelési, hanem jogi lehetőségeiket is, hogy hatékony és tényleg a rendőrség mellett vállvetve eredményes munkát tudjanak végezni, vagy még eredményesebb munkát tudjanak végezni, mint jelenleg.(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Úgyhogy bízom benne, hogy a módosító indítványokkal még jobb lesz a javaslat, és fogjuk tudni mi is támogatni, ahogy egyébként ‑ még egyszer mondom ‑, ez egy nagyon üdvözlendő cél, és alapvetően támogatandó. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztést a polgárőrtörvény módosításáról támogatni tudjuk, és természetesen támogatni tudjuk azokat az ellenzéki javaslatokat is egyébként, amelyek az imént elhangoztak. Különösen szeretném felhívni a figyelmet arra, amit Harangozó Tamás az imént elmondott vezérszónoki felszólalása végén, tehát hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiváltása legyen ingyenes a polgárőrök számára. Ez a törvényjavaslat egyrészt átrendezi a viszonyrendszert a területi polgárőr szövetségek és az országos szövetség között. Tehermentesíti az országos szövetséget, másrészt bevezeti az ifjú polgárőr fogalmát, illetve megújítja a polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése során alkalmazható szankciórendszert.Mind a három irányt támogatni tudjuk, ugyanakkor szeretném fölhívni a figyelmet néhány kezdeményezésre, amivel kapcsolatban az LMP rövidesen egy önálló törvényjavaslatot fog beterjeszteni, ami részint ki is egészíti egyébként a polgárőrtörvényt, illetve az adójogszabályok módosításával jár.A két javaslat a következő. Egyrészt még a múlt évben, 2014-ben Pécsett az LMP helyi képviselője, Keresztes Lóránt előterjesztett egy javaslatot, amit a többség meg is szavazott. Ez arról szól, hogy Pécsett ma már az LMP-s kezdeményezés elfogadását követően az aktív polgárőrök 50 százalékos kedvezménnyel tudnak buszbérletet, tehát a helyi közösségi közlekedésre bérletet vásárolni. Azt gondolom, az is megfontolandó, hogy az LMP-nek ez a javaslata Pécsett sem az égből pottyant, hiszen előtte a képviselőnk egyeztetett részben az Országos Polgárőr Szövetség alelnökével, illetve a baranyai polgárőr szövetség vezetőivel. Egy év tapasztalata alapján elmondható az, hogy ez a rendszer bevált. Mi magunk több más megyeszékhelyen is ajánlottuk már ezt, és célszerű lenne, ha a parlament is megfontolná azt, hogy a közösségi közlekedésben ezt a kedvezményt biztosítja az aktív polgárőrszolgálatot teljesítő polgárok számára.A másik javaslat pedig végképp nem az LMP saját agyszüleménye. Itt van a kezemben az a felszólalás, amit az andornaktályai polgárőrök képviselője tartott a heves megyei polgárőr szövetség gyűlésén. A javaslat lényege a következő, és ezt az Országos Polgárőr Szövetség is, úgy tudom, hogy saját álláspontjaként elfogadta, hogy azok a szolgálati járadékosok, akik aktív polgárőrszolgálatot vállalnak, azok az ex rendvédelmisek, akik aktív polgárőrszolgálatot vállalnak, ezek a személyek mentesüljenek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.Ezt a javaslatot a hevesi és baranyai polgárőrök kezdeményezésére az Országos Polgárőr Szövetség 2014. évi közgyűlése elfogadta. Sajnálatos módon a kormány pozitív visszajelzésére azóta is hiába várnak. Az LMP ezért a következő hetekben elő fogja terjeszteni azt a javaslatot, ami mind a közösségi közlekedés kedvezményes használatát, mind pedig az ex rendvédelmisek számára az szja-mentességet előirányozza.Utóbbi javaslattal kapcsolatban hadd mondjak még egy indokolást pont így, miután a szolgálati törvényt éppen percekkel ezelőtt fogadta el a Ház. A szolgálati törvény vitájában is elmondtuk, hogy számunkra továbbra is felettébb aggályos az a helyzet, ami 2011-ben előállt a szolgálati nyugdíjak megvonásával.(13.10)És itt nem pusztán egy szociális kérdésről van szó, hanem az elmúlt években kialakult egy olyan helyzet, tehát amikor ezt a fajta korkedvezményes nyugdíjba vonulást lehetővé tették, hogy éppen az ereje teljében lévő állomány kivonul a rendvédelmi szférából. Ez a javaslat, ami megfogalmazódott, nem más, mint másolata az önkéntes tartalékos szolgálatra vonatkozó szabályozásnak. Az önkéntes tartalékos szolgálatra vonatkozó szabályozás is azért született meg, illetve a kedvezményt azért kapták meg az ex rendvédelmisek, mert az a tudás, amit felhalmoztak, közpénzen megszereztek és felhalmoztak, ma hiányzik a rendvédelemből. Ez egy közösségi érdek lenne, hogy azok a volt, nyugállományba vonult rend­védelmisek, akiktől egyébként megvonták a jogosultságot 2011-ben, úgy döntenének, hogy mégis a megszerzett tudásukat, amelyet erejük teljében elvontak, kimentek, nyugdíjba mentek, ezt mégis a köz javára kívánnák hasznosítani. Tehát arra inspirálnánk a kormányzatot, hogy támogasson minden olyan javaslatot, amelyik egyfelől legalább enyhíti azt a méltatlan helyzetet, amelybe a korábbi rendvédelmisek, a nyugállományba vonult rendvédelmisek kerültek 2011-ben, másrészt viszont az egész országnak, az aprófalvaknak különösen fontos lenne az, hogy a polgárőrségben minél több olyan ember vállaljon szerepet, akik egyébként közpénzen, az adófizetők pénzén megszerezték a tudást, gyakorlatot szereztek aktív rendőrként, és most ezt a tudást nem tudják a köz javára kamatoztatni.Összességében pedig általában a módosító javaslatokkal kapcsolatban, amiket itt az ellenzéki társaim is elmondtak, hadd mondjak annyit, picit elrugaszkodva konkrétan a polgárőrtörvénytől, hogy mi amúgy is egy olyan kormányzati politikát szeretnénk látni, mi erre törekszünk, amelyik minden lehetséges állami eszközzel az önkéntes munkát, a közösség javára teljesített bármilyen önkéntes tevékenységet támogatja. Éppen ezért illeszkednek ezek a javaslatok egy logikus sorrendbe ‑ tehát mind a kedvezményes közösségi közlekedés, az utazás, a hatósági erkölcsi bizonyítvány illetékmentes kiváltása és a többi ‑, mert minden eszközt meg kell ragadni nemcsak a polgárőrök, hanem más önkéntes, a közösség érdekében önkéntes munkát vállaló személyek számára is, hogy az állam tehermentesítse őket, illetve minél több polgárt ösztönözzön arra, hogy a közösség érdekében vállaljon önkéntes tevékenységet. Ez különösen fontos egy olyan társadalomban, mint a magyar, ahol európai összehasonlításban rendkívül alacsony az aktív önkéntesek aránya a felnőtt lakosságon belül. Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Ha úgy tetszik, ez az elsőrendű nemzetstratégiai problémák egyike. Még egyszer szeretném aláhúzni azt a kezdeményezésünket is, hogy a korábban, az elmúlt 5-10-15 évben nyugállományba vonult rendvédelmisek tudását, tapasztalatát vissza kell forgatni a polgárőrmozgalomba. Azt gondoljuk, hogy ráadásul a közbiztonsági válsághelyzetben lévő településeken nagyot segíthetne, az ott élő emberek biztonságérzetén nagyot segíthetne, hogyha a rendvédelmi tudással, tapasztalattal felvértezett emberek minél többen polgárőrszolgálatot vállalnának önkéntesen, a köz érdekében. A javaslatot, ugyanúgy, mint az ellenzéki módosító javaslatokat támogatni tudjuk. Köszönöm szépen.
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy tisztelettel szeretném kérdezni az előterjesztőtől, illetve az itt lévő Kontrát Károly államtitkár úrtól, hogy az elvi támogatásáról tudja-e biztosítani azt a javaslatot, amit mondtam, vagy majd a későbbiekben alakítják ki az álláspontjukat. De miután az érintettek is itt ülnek, szerintem annyit megérne, hogy a kormány, illetve az előterjesztő legalább elvi szinten mondja azt, hogy igen vagy nem ezekre a javaslatokra. Nagyon szépen köszönöm.
  • DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! A polgárőrség mint politikamentes civil szervezet, valóban jó példája annak, hogy hogyan lehet pártpolitika-mentesen a közjó érdekében együtt dolgozni nemcsak egy nagyobb városban, hanem egy kisebb településen egyaránt. Nagyon fontos, hogy ezzel egy erkölcsi támaszt és alapot adnak azon polgároknak, akikből még nem veszett ki a közért végzett feladat, nem veszett ki az, hogy próbáljunk meg egymásért egy kistelepülésen dolgozni. Nos, köszönöm képviselőtársaimnak a támogató hozzáállását. Valóban, ez egy olyan törvényjavaslat, amely a közjót szolgálja és azt, hogy az említett polgárőrtörvényt jobbá tegye, hogy meg tudjunk felelni azoknak a kihívásoknak, amelyek előttünk állnak. Nos, a jövő héten, kedden a bizottság ülést tart, és itt lehetőség adódik a módosító javaslatok megbeszélésére. A magam részéről támogathatónak tartom képviselőtársaim előterjesztését. Harangozó Tamás képviselőtársamnak is köszönöm a támogatását. A javaslatával kapcsolatban megjegyzem: ugye, az kérdés, hogy az állam az egyik zsebéből mikor veszi ki és teszi át a másik zsebébe a pénzt. Ez megfontolandó valóban, hogy aki közszerepet vállal különösen 18 éves korig, az ne a saját zsebéből finanszírozza a közjóért végzett munkát azzal, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány díját meg kell fizetnie. Azonban azt is megfontolásra ajánlom, hogy a polgárőrség évente több mint 1,2 milliárd, 1,3 milliárd állami támogatást kap, és ezt általában mindig egyeztetni szoktuk a költségvetés vitájában is. Fontosnak tartjuk, hogy az anyagi körülmények lépésről lépésre javuljanak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy minden évben a bizonyos gépkocsibeszerzéskor lehetőségük van arra, hogy a polgárőrség akár gépkocsit, akár terepjárót tudjon beszerezni. Tehát a kérdés az, hogy a költségvetés ezt hogyan tudja akár tovább finanszírozni. Egy biztos: a következő években is a költségvetés állandó tétele az, hogy a polgárőrséget évről évre az igényeknek megfelelően támogassa. Tehát ebbe az állami támogatásba szerintem belefér ez a pár tíz millió forint pluszkiadás, viszont megfontolandó az, egyébként én is támogatandónak tartom azt, hogy ha lehet, ésszerűsítsük vagy csökkentsük a polgárőrség költségeit.Mirkóczki Ádám képviselőtársamnak is köszönöm a támogatását. Ugye, ő említette, hogy új elemként jelenik meg a fiatal polgárőr fogalma. Itt már az elhangzott vitában nem, de korábban, amikor képviselőtársaimmal egyeztettem, beszélgettem, akkor fő elemként felvetődött az, hogy hogyan jön az, hogy egy 18 év alatti diákot bevonjunk a polgárőrség munkájába, nem valamifajta felelőtlenség-e az, hogy itt a fiatalokat ebbe a munkába bevonjuk. Nos, szeretnék megnyugtatni minden kételkedőt, erről szó sincs, hogy akár egyedül teljesítsenek szolgálatot ezek a fiatalok, a 18 év alatti fiatalok, hanem itt a tervezetben, amikor az ifjú polgárőr fogalmát meghatározzuk, a 9. § (3) bekezdésében a következőt javasoljuk: az ifjú polgárőr a meghatározott feladatait polgárőrrel együtt lássa el. Tehát itt nincs szó arról, hogy szülői felügyelettel, hanem arról van szó, hogy felnőtt polgárőr felügyeletével lássa el ezt a feladatát. Tehát meg vagyok győződve arról, hogy minden polgárőr tudja a kötelességét, tudja a feladatait, és felelősen vonja be ebbe a munkába a fiatalokat. Nagyon fontosnak tartom a nevelés kérdését, hogy ezek a fiataljaink, különösen a kistelepüléseken hozzászokjanak a rendhez, hozzászokjanak ahhoz, hogy jó a közösségért tenni, és ebben a személyes tapasztalatom is az például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy mint egyfajta atyai szerepet töltenek be a polgárőrök, amikor a fiatalokat vonják be ebbe a munkába.(13.20)Nos, tisztelt képviselőtársaim, szeretném megköszönni önöknek a támogatást, és remélem, hogy ezzel a törvénnyel jobbítjuk a polgárőr-tevékeny­séget, nemcsak a saját, hanem az egész társadalom javára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíván-e felszólalni. (Kontrát Károly jelzésére:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Bejelentem, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja vezérszónoklatát összevontan Firtl Mátyás képviselő úr ismerteti, a rendelkezésre álló összesen 15 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Harangozó Tamás képviselő úr, aki a felszólalását szintén az emelvényről fogja elmondani. Megvárjuk, míg a képviselő úr felérkezik az emelvényre. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Mirkóczki Ádám képviselő úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Üdvözlöm önöket. Az LMP vezérszónokának felszólalásával folytatjuk. Schiffer András képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem: bárki a képviselők közül kíván-e hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz akár kétperces időkeretben, akár normál szót kérőként? Nem akartam nagyon biztatni magukat, de Harangozó képviselő úr mégis a kétperces keretben időt kér. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselő Asszonyok, Képviselő Urak! Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem kíván. Ez azt jelenti, hogy az általános vitát lezárom, és megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni most a vitában elhangzottakra. (Dr. Hörcsik Richárd jelzésére:) Hörcsik Richárd képviselő úré a szó. Parancsoljon!