• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság a 2015. április 2-ai ülésén megtárgyalta az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/3750. számú törvényjavaslatot.A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Mezőgazdasági bizottság hatpontos technikai jellegű módosító javaslatát, amelyet bizottságunk 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett támogatott.Ez a törvénymódosítás kapcsolódik a 2013-ban elfogadott élelmiszerlánc-biztonsági stratégiához. A stratégia célja, hogy az élelmiszerlánc-termékek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint ezek előállítása, kereskedelme, felhasználása és fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson. A stratégia ennek érdekében a központi kockázatelemzés rendszerének bevezetésére javaslatot tett, amelynek megvalósítása érdekében a törvényjavaslat lépéseket tesz.Az élelmiszerlánc-termékek minőségi vizsgálatának eredményei eddig a széttagolt hálózat miatt rendszerszinten nem voltak összeegyeztethetők, továbbá az élelmiszerlánc-termékekre vonatkozó tanúsítványok, a védjegyek, az eredetigazolások az állampolgárok számára átláthatatlan rendszert alkottak. A széttagolt hálózat egységesítése és racionalizálása érdekében központi kockázatelemzési rendszer és állami laboratóriumokra alapozott nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és -eredetvizsgálati rendszer működését írja elő az előttünk lévő törvényjavaslat. Ezek a rendszerek fogják központilag összesíteni az országosan keletkező adatokat, így válhat hatékonyabbá az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység.Bizottságunk az összegző módosító javaslatot 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta. A bizottsági többségi vélemény ismertetése ezzel megtörtént. Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény módosításával kapcsolatosan, ugye, a technikai jellegű módosítások, mint az előbbiekben elhangzott, kerültek előtérbe. Én mindössze három gondolatot szeretnék csak mondani kiegészítő jelleggel, ehhez hozzáillesztetten. Az egyik az, hogy nyilván egy alapvető elvárás mindenki részéről az, hogy az élelmiszer-biztonság úgymond mindenekfelett, tehát hogy olyan rendszer álljon össze, amely keretei között nem veszélyeztetett körülmények közé kerülnek az emberek, ne lehessen senkinek, mondjuk ‑ idézőjelben ‑, döghússal etetni a gyerekeket; ugye, a tiszafüredi példára biztosan emlékszik államtitkár úr is. (21.20)A hamisítások visszaszorításától kezdve, a húscímkézéstől kezdve, a szennyezett, átfestett termékeken keresztül a lejárt szavatosságon át, az átcsomagolásig, és most nem megyek a részletekbe, mert nem ennek van itt az ideje, de a fékeket e tekintetben érvényesíteni kell. Nyilván a bírságok szigorítása is segítheti ezt a rendszert vagy ennek a rendszernek a jobbá tételét, de azt gondolom, hogy nemcsak a hatósági jelenlét, az intézkedések meg a bírságok növekedése vezethet eredményre. Nyilván itt a tudatos fogyasztói magatartás megteremtése is nélkülözhetetlen, de ehhez meg túlterjeszkedőleg annyit szeretnék hozzátenni, hogy nyilván olyan feltételrendszert kell kialakítani az emberek, mondjuk, javadalmazási viszonylatában, ami a bérek tekintetében ennek a lehetőségét megadja és megteremti.Az utolsó, befejező gondolatom nagyjából arról szól, hogy mint általában vetten a gazdaság minden területén, személyes véleményem szerint itt is a fekete ‑ idézőjelbe tetten ‑, a feketegazdaság, a feketekereskedelem, a feketetevékenységnek ‑ idézőjelbe tetten megint csak ‑ a likvidálására sort kell keríteni. Ez is közelebb vezethet ahhoz, hogy tisztuljon a rendszer, és azok a normál folyamatok érvényesüljenek, amelyek az emberek érdekeit szolgálják. Ezeket a kiegészítő gondolatokat szerettem volna hozzátenni a technikai jellegű módosításokon túl. Elnök úr, köszönöm szépen.
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megismertük a jogszabálytervezetet, nyújtottunk be módosító indítványt, szerettük volna elérni azt, hogy jobb legyen számos tekintetben, szerettük volna azt, ha a falusi vendégasztal és szálláshely-étkezési szolgáltatások jobban érvényesülni tudnának ebben a megvalósításban. Sajnos, ez a szakbizottság nem támogatta, és ebben a formában így csak egy ilyen kiegészítő javaslatnak tekintjük, aminek az irányaival egyet lehetne érteni, ha a meglévő jogszabálynak az alkalmazására kellő kormányzati szándék lenne. Az elmúlt pár hónapban több esetben volt nagy médiafigyelemben több élelmiszerbotrány különböző helyeken, olyan higiéniai viszonyok között az élelmiszergyártásban, aminek nyilvánvalóan egy fokozottabb ellenőrzésnél, nagyobb hatósági jelenlétnél ki kellett volna buknia. Ezért minden olyan szakaszát szívesen támogatnánk, ami az ilyen jellegű ellenőrzést erősíti, hiszen ezt kívánatosnak és szükségesnek tartjuk. De miután kifejezetten szerettük volna, hogy az ilyen jellegű törekvések ne veszélyeztessék a kis falusi vendéglátást, amiatt alakítottuk ki frakciónk azon álláspontját, hogy a támogatás helyett sajnos így, ebben a formában csak tartózkodásról tudjuk biztosítani a kormányzatot. A megvalósításhoz sok sikert kívánunk. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az élelmiszerlánc-törvény módosítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban több képviselőtársam is kritikát fogalmazott meg az eddigi viták során, ám végül csak néhány módosító javaslat készült el az indítványhoz. A kritikák elején abban mindenképp egyetértés van, hogy a törvény módosítására szükség van, már csak az uniós tagságból kifolyólag is. Ráadásul az is egyértelmű, hogy az irány jó, a vitát már csak az képezte, hogy adott esetben szigorúbb vagy enyhébb szabályok bevezetésére lenne szükség. A bizottsági viták eredményeképp végül is csak szövegpontosításra vonatkozó módosítások épültek be az egységes javaslatba, így a holnapi napon az eredeti mérsékelt törvénymódosításról fogunk szavazni. Így a törvényjavaslat támogatásával a központi kockázatelemzési rendszer és az állami laboratóriumra alapozott nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer működtetését előirányzó szabályok, a különféle minősítési rendszerek kidolgozására vonatkozó előírások, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatos pontosítások is bekerülhetnek az élelmiszertörvénybe. Ezek jegyében kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr.
  • HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Az egyik legfontosabb eszköz, azt gondolom, hogy a tudatformálás, amelyet most ez a törvényjavaslat is segíteni fog, hiszen rengeteg pontosítást, módosítást találunk a törvénymódosításban, hiszen kellenek ezek a pontosítások ahhoz, hogy az ember nyugodtan vásárolhasson, és nyugodtan főzhesse meg a megvásárolt termékekből a gyerekeknek az ételeket. Hiszen az elmúlt időszakban láthattuk, hogy nagyon sok esetben történt meg az, hogy akár Magyarországon előállított bioélelmiszereknél is találtak komoly kihágásokat, ezért nem lehet eléggé pontosítani, módosítani, felügyelni és vizsgálni ezeket a dolgokat, mert az embereknek nem mindegy, hogy mi kerül az asztalukra. Főleg azért, mert pont a mi korosztályunk az, aki már tudatosan gondolkodik abban, hogy a gyermekei és a saját asztalára milyen ételeket tesz, ezért természetesen a frakciónk támogatni fogja ezt a módosító javaslatot. Örültünk volna, ha kicsivel előbb megtörténnek ezek a módosítások, örültünk volna, ha komolyan veszik ezt a feladatot már korábban is, mert azt gondolom, hogy egy olyan generáció nő most fel, aki számára igazán fontos ez a kérdés. Ezért azt gondoljuk, hogy erőltetni kell a társadalmi tudatformálást, és tudatos fogyasztókat kell képezni, tanítani, akik bátran tudnak majd menni és vásárolni, és könnyen megtalálják majd a termékeken, hogy milyen minősítések honnan származnak, és egy egységes rendszert kell kialakítani, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy milyen termékeket tud megvásárolni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Picit ki fogok lógni a sorból. Először is én költségvetési szempontból szeretném elsősorban vagy első körben megvizsgálni nem ezt a javaslatot, hanem magát az alapjavaslatot, hiszen tudjuk, hogy ez a javaslat csak olyan technikai módosításokat hoz, ami a szakmában egyébként nyilvánvalóan komoly vitákat okozott, de mégis azt mondom, hogy egyfelől azt is kell látni, hogy itt egy olyan díjról beszélünk, amellyel szemben nagyon sokáig nem áll szolgáltatás. Ez akkor valójában egy adó. Ez nem más, mint egy adó, amelyet minden egyes termék után megfizetünk, hiszen már akkor is mondtuk, a költségvetés vitájában, amikor a 2015. évi költségvetést megalapozó törvények között tárgyaltunk ennek a díjnak a megemeléséről, hogy két nagy problémánk van vele. Az egyik az, hogy egy akkora bevételhez jut az állam, hogy ha mostantól fogva az összes laboránst, állatorvost és mindenkit, aki állategészségüggyel és élelmiszer-egészségüggyel foglalkozik, mostantól a Nébih foglalkoztatja, akkor sem tudnak elkölteni ekkora forrást. A másik problémánk pedig az volt, hogy mi az a szolgáltatás, amit szembeállítunk azzal a díjjal, amelyet itt bevezetünk. Én a legutóbbi parlamenti vitában, amelyre majd külön kitérnék egy gondolat erejéig, ott is azt mondtam, hogy igazából csak kellene tudjuk, hogy hol van az a 45 milliárd forint, amit ebből beszedünk, de valójában nem feltétlenül használjuk fel, hiszen 17-19 százalékát használjuk az így beszedett összegnek azokra a nemes célokra egyébként, amelyet itt előttem képviselőtársaim is méltattak. És én úgy gondolom, hogy azok mindegyike kifejezetten jó cél, viszont akkor ennél sokkal nagyobb százalékban kellene az így beszedett összeget ugyanerre a célra fordítani, nem pedig beledobálni a nagy kalapba, ahol ‑ nem akarok mást mondani ‑ a jóisten sem tudja talán, hogy mi történik vele, illetve hová kerül átcsoportosításra. Amit még hiányoltunk a vitában, az az, amit mindig csak meghivatkoznak képviselőtársaim is és V. Németh államtitkár úr is, mi az a stratégia, amely mellett haladunk. Hol van a tudatosságra nevelés, hol van ennek akár a primer oldalon, tehát a termelő oldaláról, az értékesítő oldaláról, hol van ennek a felhasználó oldaláról az a fajta tudatosságra nevelés, amelyet látunk? Harmadrészt természetesen mi úgy gondoljuk, hogy a magyar lakosság jövedelmi viszonyai, illetve fogyasztási szokásai legalábbis nem teszik azt lehetővé, hogy ekkora díjat fizessenek meg azért, amit, én úgy gondolom, hogy olcsóbban is el lehetne látni, no pláne úgy, hogy ez a szolgáltatás nem teljes ebben a tekintetben.(21.30)Még egy kérdés volt olyan, ami még a költségvetés vitájakor is felmerült, úgy gondolom, itt újra meg kell említeni. Azért ilyenkor mindig elgondolkozunk rajta, hogy nem a piac újraírásáról van-e szó, hiszen itt nagyon nagy százalékban emelkedett az a díj, amelyet meg kellett fizetni. Azt láthattuk, hogy a piac hogyan reagált erre, és azt láthattuk, hogy ez melyeknek, mely piaci szereplőknek volt rossz, és valahogy mindig úgy adódik, hogy a kormánypártokhoz közeli bizonyos vállalkozók pedig általában a kedvezményezettjei ezeknek a jogalkotásoknak, illetve ezeknek az újabb kiszabott díjaknak vagy éppen adóként működő díjaknak. Ezért is valószínű az, hogy ez a magyarázata annak, hogy ez miért nem kapcsolódik semmilyen közép- vagy hosszú távú stratégiához, illetve miért nem lehet erről a közép- és hosszú távú stratégiáról beszélni. És itt térnék rá a parlamenti vitára egy gondolatnak az erejéig, ahol egy nagyon érdekes vitában vehettünk részt, ahol mindenről szó volt, kivéve arról, hogy mit szed be az állam, az mennyi pénz, azt hogyan kezeli az állam, és mit ad ezért a magyar állam. Itt szó volt a hibrid hajtású autóknak a lítiumos akkumulátoráról, a hulladékkezelés XXI. századi, legújabb fejlesztésein keresztül mindenről, és itt szeretném még egyszer felhívni a parlamentnek a figyelmét, hogy én úgy gondolom, biztosan vannak köztünk nagyon-nagyon szakértő parlamenti képviselők, de ez mégsem egy konferencia. Ez a törvényhozásnak az épülete, ahol, én úgy gondolom, akkor, amikor kiszabunk bizonyos díjakat, azzal szemben meg kell állapítsuk azt, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt az állam, ha nem, akkor nevezzék el adónak, és természetesen ezt is vállalják fel, hogy ez egy adó, és utána pedig azt kell lássuk pontosan, hogy mit milyen feltételek között, milyen intézményi háttérrel kell hogy nyújtson ezért a magyar állam. Én úgy gondolom, hogy ez a mi feladatunk, a többiről pedig rendezni kell egy jó konferenciát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az általános vitában Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, aki akkor vitte ezt a törvényt, elmondta a kritikákat meg azokat a pozitív, előremutató módosításokat is, amelyeket mi felfedeztünk ezen javaslatban. Ez nem nagyon változott, egyrészről sajnos, mert voltak olyan módosító indítványok, amelyeket mi is szívesen láttunk volna beépítve a jelen javaslatba, másrészről viszont azt is jelenti ez, hogy nem nagyon változott az üggyel kapcsolatban a hozzáállásunk. Én úgy gondolom, hogy egy tartózkodás fog a végén a Jobbik-frakció részéről kijönni erre a törvénytervezetre, hiszen ‑ ahogy mondtam ‑ azért eléggé kettős. Természetesen mi is nagyon fontosnak tartjuk az élelmiszerláncokról szóló törvénynek a módosítását, hiszen valóban szükség volt rá, tudjuk, hogy volt egy európai uniós nyomás is, illetve aktualizálni kellett a jogszabályt, így ‑ ahogy mondom ‑ érhető, hogy ez idekerült. Szintén elfogadom azt, amit egyébként más képviselőtársaim, az előttem szólók elmondtak, hogy itt valójában egy adóról van szó, de úgy gondolom, hogy nem feltétlenül a jelen tervezetnek a feladata, hogy tisztázza azt, hogy ezért cserébe mit nyújt az állam, és azt milyen módon teszi. Nagyon-nagyon hiányoltuk belőle, amit szintén egy másik ellenzéki képviselőtársam már említett, hogy a falusi turizmus, az agroturizmus kérdéskörét nem bontja ki. Én úgy gondolom, hogy ez a kérdés megérne egy önálló jogszabályt. Sokszor elmondtuk már itt, a Ház falai között az olasz vagy éppen az ausztriai példát, ahol kiválóan működik a dolog, és úgy gondolom, hogy nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hanem érdemes a jól működő rendszereket átnézni, és megnézni azt, hogy Magyarországra az miként lehetne beilleszthető. Tudom, hogy nem ezen jelen törvénytervezet feladata ez feltétlenül, de itt is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy várjuk már ezt a régóta ígért, kifejezetten a falusi agroturiz­musra vonatkozó jogszabálycsomagot, amely azt a hat-nyolc törvényt módosítaná, amely ahhoz szükséges, hogy ez Magyarországon is beinduljon, és valóban egy életképes rendszer alakuljon ki. El kell mondani itt még, ha már a díjakról beszélünk, hogy a 27 százalékos, rekordmagas áfa szintén egy olyan probléma, ami azt eredményezi, hogy egyáltalán ilyen sűrűn kell arról beszélnünk, hogy élelmiszer-ipari vagy annak csúfolt vállalkozásoknál zugműhelyek léteznek, és ilyen sűrűn előfordulhat Magyarországon az ezekkel való visszaélés. Jó lenne, ha végre az alapvető élelmiszerek tekintetében legalább komolyan vennék azt a jobbikos javaslatot, hogy nézzük meg, hogy mit jelentene egy radikális áfacsökkentés például 5 százalékra ezen élelmiszerek tekintetében. Ezeket kívántam elmondani, hiszen ‑ ahogy említettem ‑ az általános vitában már Z. Kárpát Dániel részletesen elmondta a jogszabályról a véleményünket, és megerősítem még egyszer, hogy úgy nézzük, hogy egy tartózkodást fogunk tudni ezen javaslat mellé letenni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg, hogy egy kicsit igénybe vegyem a türelmüket itt az esti órán. Először is szeretném megköszönni minden képviselőnek, aki részt vett a vitában, és természetesen a bizottságok munkáját is, támogatjuk a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatának a pontjait, de muszáj néhány, az előbb elhangzott dologra röviden reagálnom, mert azt gondolom, hogy sok mindenről szó volt. Megpróbálok csak arról beszélni, ami a törvényjavaslat és az emögött lévő élelmiszerlánc-biztonságról szól. Szakács képviselő úr néhány hozzászólására szeretnék csak reagálni. Nem, képviselő úr, akármennyire szeretné bebeszélni a közvéleménynek, ez nem adó, ez díj. Hogyha utánanéz a… (Dr. Szakács László: Szolgáltatás kell mögé!) Ha utánanéz a… (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha utánanéz a szabályozásban, akkor világosan szabályozva van, hogy a beszedett élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak a 10 százalékát fejlesztésre, a 60 százalékát a kormányhivatalok ezen munkájára és 40 százalékát pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működésére és munkájára kell fordítani. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Az 110 százalék!) Úgyhogy az a helyzet, képviselő úr, hogy ez világosan szabályozva van. Ön többször is elmondta, hogy mi az a stratégia, ami miatt elköltjük ezt a pénzt, és hogy miért nem lehet erről beszélni. Nem tudom, hogy miért gondolja, hogy nem lehet beszélni róla, az általános vitában önnek is lehetősége lett volna a nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról beszélni (Dr. Szakács László közbeszól.), amelyet a kormány 2013-ban fogadott el, és egyébként a Nébih ezen stratégia mentén végzi azt a munkát, amelyet, azt gondolom, itt többen kritizáltak, illetve többször elhangzott, hogy miért nem lehet az élelmiszerrel, az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélésekről többet hallani; hát éppen azokról, azokról a példákról beszélnek, amelyek a hatóság munkájának köszönhetően nyilvánosságra kerültek. Persze, nem lehetünk nyugodtak addig ‑ egyetértek Heringes képviselő asszonnyal ‑, amíg egyetlen olyan probléma is van, amelyet ezen a területen, ezen a helyen meg kell oldani, de én azt gondolom, hogy a hatóság azt a kettős feladatát, amely egyrészt arról szól, hogy minden információt megadjon a fogyasztóknak, a vásárlóknak, illetve a vállalkozásoknak is legyen ezért partnerük, és emellett persze minden komoly ügyben fellépjen, kemény ellenőrzésekkel megpróbálja a feketegazdaságot és az élelmiszer-hamisítást megakadályozni… De azt gondolom, hogy ez a munka az önök támogatásával egyébként eredményes lehet, hiszen azt hiszem, hogy kettős célunk lehet közösen: egyrészt hogy egy egységes, erős rendszert tudjunk fenntartani, működtetni, amely valóban garanciát jelenthet arra ‑ hiszen az élelmiszer bizalmi termék ‑, hogy valóban az a vásárló, aki elmegy a boltba, és vásárol, az egészséges élelmiszert tud vásárolni, másrészt pedig nyilván közös célunk kell hogy legyen az, hogy minden család asztalára egészséges, biztonságos élelmiszer kerüljön. Még egyszer köszönöm mindannyiuknak, akik a vitában részt vettek, és kérem, hogy a holnapi szavazáson támogassák a törvénymódosítást. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra ülésünk második napján kerül sor.Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/3750. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Mezőgazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/3750/3. sorszámon, jelentését pedig T/3750/4. sorszámon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/3750/6. sorszámon, összegző jelentése pedig T/3750/7. sorszámon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni most. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság előadót nem állított.Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő előre bejelentett felszólaló Pócs János képviselő úr, Fidesz.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Pócs képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló a Magyar Szocialista Párt képviselő asszonya, Heringes Anita.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A következő hozzászóló Szakács László képviselő úr, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Jelzi az előterjesztő, Zsigó Róbert államtitkár úr, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.