• DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A védőnői szolgálat megalakulásakor két fő célkitűzés volt: a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése. Az anya- és gyermekvédelem korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának járványügyi, társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai változásai keltették életre a védőnői hálózatot. Mindezen hagyományok és változások napjainkig is meghatározzák a célokat, az elveket és a módszereket. Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon valósul meg a száz éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül. Az egészséghez való jog az Alaptörvényben is rögzített emberi jog, amely magában foglalja a szükséges egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Az egészségnek a gazdaságra és általában a társadalom működésére kifejtett hatásai igen fontosak, de ezektől függetlenül minden ember egyéni egészsége is nagyon értékes.A magyar védőnői szolgálat fennállásától folyamatosan megújult, igazodott a társadalom mindenkori igényeihez, elvárásaihoz. Megalakulásától, 1915-től széles kapcsolati rendszer alakult ki körülötte, ami szintén változott az aktuális helyzettel együtt. 1915-ben megalakult az Országos Stefánia Szövetség az anyák és a csecsemők védelmére. A szolgálat a családgondozási szemléletet tartotta a legalapvetőbb szempontnak, az általános családgondozás tulajdonképpen összefoglalása és összeegyeztetése a szakvédelmi munkának a közös cél, az egészségvédelem érdekében. Az egészségügyről szóló törvény 1997-ben rögzítette, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek az egészségügyi alapellátás körében a védőnői ellátásról gondoskodni. (11.50)A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnő nyújthat a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított és kialakított körzetben, ellátási területen. Feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyek esetén köteles ellátni, és igénybe vehetik, akik a körzetben életvitelszerűen tartózkodnak, ezek ellátására is köteles a szolgálat, ha az ellátás iránti igényét írásban bejelenti. A tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes vezető védőnője látja el.A társadalom szerkezete sokat változott az alapítás óta eltelt közel száz év alatt, áthelyeződött a szakma fókuszpontja. Továbbra is tenni kell természetesen a koraszülések, az abortuszok csökkentéséért, a születések számának emeléséért, de jelentkeztek új, megoldandó problémák is, mint például a HIV-fertőzés, a kábítószerek terjedése. A védőnő sokrétű feladatai a következő területeket ölelik fel: a nővédelem, a várandós és gyermekágyas anyák gondozása, a gyermekek gondozása születésüktől a tanköteles kor végéig és a komplex családgondozás. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a magyar védőnői szolgálat különös jelentőséggel bír a magyarságot érintő jelenlegi demográfiai kihívások szempontjából is, hiszen a gyermekvállalás előmozdítása és ennek érdekében a családok támogatása elsőrendű prioritás. A védőnői szolgáltatást évtizedek óta biztosítja a magyar állam annak elősegítésére, hogy minden gyermek a lehető legkedvezőbb körülmények között egészségben, biztonságban foganhasson, születhessen és nevelkedhessen. A Fidesz-KDNP politikájában is a család és a gyermek az első. Ezen elkötelezettségünknek megfelelően számos intézkedésünkkel segítettük és segítjük a gyermekes családokat és a gyermekeket. Többek között visszaállítottuk a hároméves gyest, hatályba lépett a gyed extra, a gyed extra bevezetése ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes szülők munkába állásához. A kisgyermekes szülőket bölcsődeépítési programmal is segítjük. Az adócsökkentésen, a családi adókedvezményen és a rezsicsökkentésen túl a gyermekek iskoláztatási kötelezettségeit is csökkentjük. Minden eddiginél több forrást biztosítunk gyermekétkeztetésre. Az is fontos célkitűzésünk, hogy szeretnénk, ha minél több gyermeknek lenne lehetősége családban felnőni, ezért a Fidesz-KDNP az elmúlt években több fontos intézkedést is tett az örökbe fogadás megkönnyítésére, így csökkent az adminisztráció, bevezettük az örökbefogadási gyest. A fenti intézkedéseink mellett mindenkor elkötelezettek voltunk a védőnői szolgálat megerősítésében és a védőnők munkájának elősegítésében. A bekövetkezett változások nyomán 2011. május 1-jétől a települési önkormányzatoknak lehetőségük volt finanszírozási szerződést kötni részmunkaidős iskolai védőnői szolgálatra is. A módosítás nagy segítséget jelentett elsősorban a kistelepülések önkormányzatainak. A 2012-ben bevezetett rendelet hatására a védőnői finanszírozást érintő forint-pontérték a korábbi átlagos 279,8 forintról 315,8 forintra emelkedett, ez 13 százalékos emelkedést jelentett akkor. A 2013. októberi kormányrendelet módosítása további díjemelést is meghatározott az egészségügyi alapellátás területén. A 2012. novemberi finanszírozási adathoz viszonyítva a 2013. novemberi finanszírozási növekmény a területi védőnői szolgálatok havi finanszírozásánál átlagosan 13 800 forint többletet, míg az iskolai védőnői szolgáltatás esetében a havi finanszírozás átlagosan 13 400 forint emelkedést jelentett egy-egy védőnő esetében. 2014. februárban ismét módosításra került, amelynek hatására 1,75 milliárd forinttal került megemelésre a védőnői szolgáltatás anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás 2014-re vonatkozó előirányzata. Ez az összeg teljes egészében a védőnői ellátást biztosító szolgáltatók díjazásának emelésére fordítandó.A fenti finanszírozási módosítások mellett fontos cél a védőnői rendszer mint hungarikum értékeinek megőrzésével történő fejlesztése, korszerűbb működés elérésére, a megelőző ellátásban való hatékonyabb szerepvállalás érdekében. A magyar lakosság egészségi állapota szükségessé teszi, hogy a védőnői hálózat az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódjon be a primer és a szekunder prevencióba nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttek vonatkozásában is. Ez hosszú távon részét képezheti a védőnői hálózat stratégiai fejlesztésének és egyúttal az eddigieknél magasabb szintű minőségi gondozás megvalósulásában. A védőnői szolgálat Magyarországon komplex, preventív családvédelmi szolgáltatást biztosít, amely Európában egyedülálló. Védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Szakmai tevékenységét elsősorban önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti szociális ellátórendszer és a közoktatás szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, amelynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban egészségi, szociális, mentálhigiénés tanácsot nyújt. Ezenkívül szűrővizsgálatokat végez és szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára. Országszerte közel 4500 védőnő teljesít szolgálatot évtizedek óta. A védőnő fő tevékenysége a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus, segítő szemléletű, családközpontú gondozás, amelynek alapértékei az elfogadás és a segítségnyújtás.2013-ban a magyar védőnői szolgálat Magyar Örökség-díjat kapott, majd 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba. A százéves védőnői szolgálat álláspontunk szerint is nemzeti érték, hungarikummá nyilváníttatása folyamatban van. Június 13-ának jeles nappá nyilvánítását indokolja az a tény is, amely szerint ezen a napon, 1915. június 13-án Stefánia királyi hercegnő védnökségével alakult meg az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére. A társadalom szerkezete sokat változott az alapítás óta eltelt száz év alatt, de a család-, gyermek-, ifjúsági és nővédelem továbbra is prioritás a védőnők mindennapi tevékenységében. Nagy hangsúlyt fektetünk a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében tervezett további fejlesztéseinknél a védőnők szakmai ismeretében, kompetenciáikban rejlő lehetőségekre.A fentiek alapján az országgyűlési határozat a magyar védőnői hivatal és szolgálat közmegbecsülését hivatott megerősíteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, egy olyan határozati javaslatot tárgyal a parlament, amelyet mindenkinek támogatnia kell, és reményeink szerint támogatni is fog, hiszen ténylegesen a magyar társadalmi berendezkedés, a magyar történetiség és a magyar egészségügy egy olyan értékéről van szó, amelynek százéves évfordulóján az ünneplés mellett a hivatalos megbecsülésnek is helye van. Azt a javaslatot, azt a kérést, amelyet a képviselő úr és más képviselőtársai benyújtottak, a kormány maximálisan támogatja. Támogatja, és amellett fejlesztési lehetőséget is lát abban, hogy a védőnői szolgálatot mint hungarikumot, mint a magyar örökség részét továbbfejlessze, és újabb lehetőségeket, szakmai fejlődési lehetőséget és újabb feladatokat is adhasson számukra, hiszen abban, hogy a magyar közegészségügy nemzetközi szinten is a legstabilabbak közé tehető, a védőnői szolgálatnak nagyon komoly szerepe van.(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Készül egy új, egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelynek egyik kiemelt fejezete a védőnői szolgálatról szóló rész, ahol nemcsak a korábbi feladatok és funkciók megerősítését, a feltételrendszer újragondolását, hanem egy új dimenzióba helyezését is tervezzük a védőnőknek, a védőnői feladatoknak, hiszen a korai intervenció feladatkörében ‑ amely a születéstől az óvodáig tartó időszakban tudná koordinálni a gyermekek és a családok életét ‑ kiemelt szerepet szánunk a védőnőknek, és úgy gondolom, ebben a törvényben ‑ ha már a védőnők napjáról is tudunk majd nyilatkozni ‑ ez a törekvése mind a par­la­mentnek, mind a kormánynak sikeres lesz. Én is javaslom a képviselőtársaimnak, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. BENE ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az már korábban is kiemelésre került, az országgyűlési határozat a magyar védőnői hivatás és szolgálat közmegbecsülését hivatott megerősíteni. Meg kell említeni, hogy a védőnői hálózat minden szempontból a magyar egészségügy egy igen komoly vívmánya, mindannyiunk közös nemzeti kincse. A magyar védőnői szolgálat fennállásától folyamatosan megújult, igazodott a társadalom mindenkori igényeihez és elvárásaihoz, megalakulásától, 1915-től széles kapcsolati rendszer alakult ki körülötte. A védőnői gondozási folyamatban a fő hangsúly a prevención van, hivatásuk legszilárdabb alapköve pedig a bizalmi tőke, hiszen tudjuk azt, hogy nagyon sok helyen szinte családtagként fogadják a védőnőt. A védőnői szolgálat megújítása és fejlesztése kiemelt kormányzati feladat. Az európai uniós projektek, a védőnői méhnyakszűrő program, illetve a koragyermekkori program, a többlépcsős finanszí­ro­zás­emelés, a hungarikummá nyilvánítás kezdeményezése a szakma megbecsülését jelzik. Hozzászólásommal szeretnék kitérni arra, hogy jelenleg milyen nagyszerű és örömteli védőnői projektek zajlanak, amely projektekben közreműködő védőnők rendkívüli szakmai elhivatottságot tanúsítanak. Az egyik ilyen program ‑ és erről az államtitkár úr is beszélt már ‑ a koragyermekkori program, amely 0-7 éves kor között kíséri a gyerekeket. A projekt során többek között olyan metódusok valósulnak meg, mint a gyermek fejlődését akadályozó rizikó- és védőtényezők beazonosítása, valamint a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerésének elősegítése; a gyermek-alapellátásban dolgozók korszerű és egységes ismeretének, szemléletének és gyakorlati tudásának elősegítése; a szülők ismereteinek bővítésével, az ismeretek átadásával a projekt célja, hogy tudatosítsa az első évek fontosságát és az ezzel kapcsolatos szülői felelősséget; a védőnők és a gyermeket ellátó háziorvosok között elektronikus adatáramlás, illetve adatgyűjtés támogatása; a védőnői szakma, az egyes védőnői szakterületek feladatainak ellátásához és fejlesztéséhez szükséges szervezési, módszertani támogatás javítása.Kutatások eredményei támasztják alá, hogy a várandósság, a szülés, az azt követő nagyon érzékeny időszak ‑ hangsúlyosan a három-, illetve majd a hétéves korig terjedő időszak ‑ minősége alapvető fontosságú a gyermekek későbbi beilleszkedése, tanulási képessége, viselkedése szempontjából. A kora gyermekkor történései élethosszig meghatározzák a gyermek produktivitását, életminőségét, jövőjét. A másik kiemelkedően fontos projekt a védőnői méhnyakrákszűrés országos kiterjesztése. Ennek során több mint ezer védőnő kap felkészítést elméleti, kommunikációs és gyakorlati képzések által. Hazánkban ‑ és erről a parlamentben is többször volt már szó ‑ a méhnyakrák a 15-44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípus, és minden évben több mint 1200 nőt veszítünk el. Ma Magyarországon biztosított a 25-65 év közötti hölgyek rendszeres szűrése, ennek ellenére a szűrési hajlandóság rendkívül alacsony. Az elvégzett epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrák kialakulása több mint 90 százalékban összefügg a humán papillomavírus-fertőzéssel. Nagyon örvendetes, hogy a kormányzat döntése alapján 2014-től a HPV elleni védőoltás belekerült a védőoltási programba. Első alkalommal azok a lányok kaphatták meg az iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket. Rendkívül fontos, hogy az oltásra való felhíváshoz a szűrések fontosságát hangsúlyozó felvilágosító program is társul. Jelen pillanatban elmondhatjuk, hogy 80 százalék fölötti átoltottságról beszélhetünk, ami Európában is a legmagasabbnak számít. A projekt célja, hogy a védőnők alkalmasak legyenek önállóan a méhnyakrákszűréshez kenetmintát venni, a lakossággal való közvetlen kapcsolat pedig lehetőséget ad arra, hogy főleg a hátrányos helyzetű településeken személyesen keressék fel azokat a szűrés célcsoportjába tartozó nőket, akik a korábbiakban egyáltalán nem vagy csak nagyon régen vettek részt ilyen vizsgálaton.A védőnői hálózat bekapcsolása a méhnyak­rákszűrés folyamatába ‑ ideértve az orvosi szűrésekre való mozgósítást is ‑, hosszú távon jelentős mértékben javítja a célcsoport számára a szűrés elérhetőségét és hozzáférhetőségét, a védőnők által végzett méhnyakrákszűrés ezáltal hozzájárul a méhnyakrák okozta halálozás csökkentéséhez. Amint azt a fenti projektek is mutatják, a védőnői szolgálat Magyarországon komplex, preventív családvédelmi szolgáltatást biztosít, amely Európában, de a tengerentúlon is egyedülálló. Szakmai tevékenységüket elsősorban önállóan látják el, de rendszeres a kapcsolattartás az egészségügyi, a gyermekjóléti, a szociális ellátórendszer, a közoktatás szakembereivel, közvetlenül pedig a családokkal és az édesanyákkal.Figyelemmel a fentiekre, különös tekintettel a védőnői hivatást teljesítők szakmai elhivatottságára és áldozatos munkájára, valamint hivatásuk életünkben betöltött fontos szerepére, kérem önöket, hogy az előterjesztést támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat célja, hogy a ma már százéves múltra visszatekintő védőnői rendszer méltó elismerést kapjon. Az apropó a magyar védőnői szolgálat megalapításának 100. évfordulója. A tervezet június 13-át a magyar védőnők napjává nyilvánítja, és felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket, társadalmi szervezeteket, és egyúttal felkéri a lakosságot, hogy közösen, méltó keretek között ünnepeljük meg.Az egészségügyi alapellátás, köztük a védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás fejlesztése is különösen fontos, nemcsak a háziorvosi ellátásé. Ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségiállapot-felméréseket, ezáltal kiemelt szerepe van a prevencióban a lakosság közvetlen környezetében, a lakóhelyén.(12.10)Az egészségügyi alapellátási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, nagyszámú a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel rendelkező orvosi rendelő, védőnői tanácsadó, iskola-egészségügyi rendelő, amely különösen a hátrányos helyzetű térségeket érinti.Az egészségügyi alapellátási rendszer humán kapacitásában is gondok vannak. Egyaránt jelent problémát az elvándorlás, a korfa, az utánpótlás, a szakképzés kérdései. Mindez szakemberhiányt okoz. Az adatok szerint több mint 4 ezer területi védőnői szolgálat van és több mint ezer iskolai védőnői szolgálat. Ez utóbbiak száma csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy egy körzeti védőnői szolgálatra átlagosan 265 fő gondozott, egy iskolai védőnői szolgálatra pedig 855 fő gondozott jut. Ez óriási leterheltséget jelent. Ráadásul legalább 300 betöltetlen körzet van, aminek csak egy részében van megoldva a helyettesítés.Tegnap a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a védőnői rendszer forráshiányos. Ezt próbálta meg orvosolni a módosításunk, amit a 2015. évi költségvetéshez nyújtottunk be, amely a védőnői szolgáltatás anya-, gyermek- és ifjúságvédelem költségvetési sorát 10 milliárd forinttal emelte volna meg. Ez a sor tartalmazza a védőnői szolgálatok, az iskola-egészségügyi ellátás kiadásait is, továbbá az anya-, gyermek- és csecsemővédelmi előirányzat terhére az anyatejgyűjtő állomások és speciális gyermek-egészségügyi ellátás finanszírozását is. Módosításunkat sajnos nem támogatták. Az elfogadott költségvetés szerint 2015-re a védőnői szolgáltatás anya-, gyermek- és ifjúságvédelem előirányzaton 22,5 milli­árd forint szerepel, míg tavaly 20,7 milliárd forint volt.Tavaly egy írásbeli kérdésben nyáron rákérdeztünk arra, hogy mikor kapja meg végre minden védőnő a beígért béremelését, mert alapfeltétele a jó munkavégzésnek, hogy megfelelő bérezést kapjanak a védőnők. Ezt a választ kaptuk: „Az alapellátás, így a védőnői ellátás finanszírozása 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is emelkedett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai alapján 2012 óta az egy területi védőnői szolgálatra jutó finanszírozási díj mértéke 25 százaléknál magasabb mértékben, havi 65 ezer forint feletti összeggel emelkedett. Az iskola-védőnői szolgálatok finanszírozása 31 százalékot is meghaladó mértékben, havi szinten több mint 75 ezer forinttal nőtt. A finanszírozás emeléséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések egyértelműen tükrözik azt a jogalkotói szándékot, hogy az így kapott többlet beépüljön a védőnők díjazásába. Ennek végrehajtása a védőnői szolgálatot működtető intézmények, önkormányzatok hatáskörébe tartozik.”A javaslat célját, a védőnők, a védőnői munka elismerését nehéz bárkinek is vitatni. Ez tegnap a bizottsági ülésen is elhangzott. A Magyar Védőnők Szövetsége külön programsorozatot indított a centenárium tiszteletére. A dátum apropóját az adja, hogy 1915. június 13-án alakult meg Budapesten az új városháza közgyűlési termében az Országos Stefánia Szövetség az anya- és csecsemővédelem szervezésére. Emiatt a védőnők napjaként tartják már most is számon június 13-át, régóta ünneplik ezt a napot nagyon sok helyen az országban. Amennyiben az országgyűlési határozat elfogadásával egy pecsét kerül erre a hagyományra, most már hivatalosan is ünnepelhetjük ezt a napot.Előttem is elmondták már, de nem elégszer lehet ezt elmondani, én is megismétlem. Az anya-, gyermekvédelem korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre a védőnői hálózatot, amelyek napjainkig érezhetően meghatározták a célokat, elveket és módszereket. Előttem is elmondták, hogy két fő célkitűzés volt: a csecsemőhalandóság és a nemzet számbeli erősbítése volt a cél a megalakuláskor. A védelem alapfeltétele: az anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek ad életet és gyermeket nevel. Az anyát és magzatját meg kell óvni a születési folyamat veszélyeitől. Lehetővé kell tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét. A tudatlanság a csecsemőnevelés köréből száműzendő az anyák megfelelő tájékoztatása által. A társadalom ismerje fel a nagy csecsemőhalandóságban rejlő óriási nemzeti veszedelmet. Akkoriban azokban az országokban, ahol hasonló gondok és feladatok voltak, az anya-, gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött, hogy a szociálisan rászoruló vagy problémával küszködő anya keresse fel azokat az intézményeket, amelyek segítséget, tanácsokat tudnak adni. A magyar módszer merőben más volt. Az egész akció gerincét a hivatásos és megfelelően kiképzett védőnői szervezeteknek kell képeznie. Miképpen az egész ország közegészségügye az orvosi karon, a szülészet a jól képzett bábákon nyugszik, azonképpen az anya- és csecsemővédelemnek az elméletileg és gyakorlatilag képzett hivatásos védőnői testületeken kell nyugodnia.Tauffer Vilmos így fogalmazta meg az anya- és csecsemővédelem magyar módszerét: „Minekünk be kell hatolni a nép közé, hajlékában kell felkeresni őt, be kell férkőznünk bizalmába, le kell küzdenünk előítéletét az új iránt, és ki kell ragadnunk a rossz szokások és babonák karmaiból, ha arra várunk, hogy ő jöjjön hozzánk tanács- és segélyért: ügyünk veszve van. Ehhez a munkához a társadalom saját gyermekére van szükség, aki többé-kevésbé bizalmasa a szülőanyának és a családnak. Az anyát otthonában felkeresni és bizalmát megnyerni, nevelve vezetni csecsemője szoptatása és egészségben való felnevelése érdekében. A védőnő körzetében lehetőleg már a terhesség alatt és a szülés közeledtével puhatolóddzék az érdekelteknél, vajon lehet-e segítségére higiénés szempontokból, szociális támogatásával, vagy anyagi szükség esetén.” Én úgy gondolom, hogy ezek nagyon fontos kezdeményezések voltak akkor.A kezdeti törekvések és a jól szervezett szakmai munka eredményeként és elismeréseként a hálózatot fokozatosan és folyamatosan bővítették. 1926-ban így gazdagodott az alapelvek sora: „Nem a betegség gyógyítása a cél, hanem a tanítás, oktatás mellett elsősorban minden olyan körülmény elhárítása, amely a jövő generációja fejlődését és életképességét károsan befolyásolhatja.”A ’20-as évek közepétől a gondozási korhatárt kibővítették 3 éves korról 6 éves korra a kisgyermek-halálozás csökkentése érdekében. 1930-tól az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé a további bővítést, helyenként a működés feltételei is bizonytalanná váltak. A szakmai vezetés nézetkülönbségei tovább súlyosbították a helyzetet. A vita lényege abban állt, hogy méltatlanul szembefordították az anya-, csecsemővédelmi munkát az általános egészségvédelmi rendszerrel és a családgondozás szemléletével. 1927-1940 között a Stefánia Szövetség párhuzamosan működött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálattal.Nagyon fontos, hogy maguk a szereplők, a védőnők mit mondanak a saját szakmájukról. Én ebből szeretnék egy idézetet felolvasni: „Ha a védőnőket kérdezzük, a legtöbb esetben azt a választ kapjuk tőlük, hogy minden nehézség ellenére nagyon szeretik ezt a szakmát, örülnek, hogy ezt választották. Siker számukra egy-egy gyermek fogadása, jó érzés látni, hogy a megváltozott helyzetben képesek a szülők megtalálni új szerepeiket. A kisgyermekek fejlődését látni, kísérni szintén sok örömet és sikerélményt nyújt. Minden szépsége ellenére azonban komoly nehézségekkel is jár ez a hivatás. A súlyos betegségek, a mélyszegénység megtapasztalása komoly feladat elé állítja a védőnőket, de a gyermekek elhanyagolása vagy bántalmazása talán a legnehezebben elviselhető pszichés terhelés minden segítő szakember számára. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a védőnő maga is komoly etikai dilemmát él meg, amikor ilyen esettel találkozik. Sok-sok tényezőt kell mérlegelnie, sokszor nagyon nehéz döntési helyzetbe kerül. Ilyenkor fontos és nagy segítség az egyetemi képzésben kapott felkészítés, de a napi nehézségek ellensúlyozására ez sem mindig elegendő.(12.20)A védőnő is, mint minden segítő szakember ‑ például orvosok, pszichológusok ‑ az ismeretei, tudása, tapasztalata, készsége mellett legfőbb munkaeszközével, a személyiségével dolgozik. Ugyanúgy, ahogyan bármely szakmában, a védőnőnek is karban kell tartania a munkaeszközét, mert felelőssége, hogy nap mint nap egészséges személyiségével, harmonikus jelenlétével segítse a családok életét.” Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb megfogalmazás, amit maga a védőnő írt le, hogy mi a feladata. A Magyar Szocialista Párt is természetesen támogatja a kezdeményezést, és igennel fogunk szavazni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)
  • DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ritka örömteli pillanatai a parlamenti munkának az olyanok, mint amilyeneket most is átélünk, amikor felkészült szónokok egy olyan hivatás képviselőinek a munkáját méltatják, ellentmondás nélkül, akik száz év óta vagy még régebb óta nagyon sokat tesznek azért, hogy a magyar társadalom boldog, egészséges családokat mondhasson magáénak minél nagyobb számban. Az előttem szólók gyakorlatilag kimerítették a témát, ezért úgy döntöttem, hogy az előre leírt szövegemtől eltérve inkább csak néhány kiemelést teszek, részben természetesen megismétlem azokat, amiket az előttem szólók mondtak. Kovács József képviselőtársam, aki, ha jól tudom, civilben orvos, nagyon szépen összefoglalta a védőnői hivatás és a védőnői szakma történeti és szakmai oldalát. Azért hangsúlyoztam, hogy orvos, mert ez is azt mutatja, hogy itt olyan munkatársakról van szó, akik számára az egészséges csecsemők, az egészséges család mind olyan cél, amelynek az életüket szentelték. De a két Ildikó keresztnevű képviselőtársam is nagyon sokat hozzátett ezekhez a felszólalásokhoz. Ritka dolog az, hogy ilyen egyetértés van a parlamenti pártok között egy-egy hivatás megítélésében. Ez is azt mutatja, hogy a védőnők, akik az egészségügynek, a családvédelemnek csendes, nem reflektorfényben szereplő munkatársai, régóta nagy közmegelégedésre végzik munkájukat. Mindazonáltal szeretném kiemelni, hogy a legfontosabb feladatban talán láthatatlanul, talán mérhetetlenül, de mégis nagyon sokat tesznek, ez pedig a családok egészségének a védelme, a megszületett kis csecsemő egészségének a gondozása. Bizonyára sokan átéltük szülőként azokat a pillanatokat, amikor egy-egy kiütés, egy-egy hasfájás, egy-egy betegségtünet miatt nem akartuk orvoshoz vinni a gyermeket, de a védőnő ott volt, segített, a tanácsával ellátott bennünket. A hangsúly a tanácson van. A tanácsadásnak legalább két szereplője kell legyen, az egyik, aki a tanácsot adja, a másik, aki elfogadja. Ezért nagyon fontos, hogy az ország nyilvánossága időről időre szembesüljön a védőnők munkájával, nyitott legyen a tanácsok elfogadására, mert a védőnők csak akkor tudják a munkájukat eredményesen végezni. És hogy a tanácsot nem készületlenül adják, hanem komoly szakértelemmel, arra biztosíték az, hogy Magyarországon felsőfokú végzettséghez kötött immár a védőnői hivatás, ezáltal váltak az orvosoknak és az egészségügy többi dolgozójának valódi munkatársaivá. Büszkék lehetünk arra, hogy ismét egy olyan hungarikummal állunk szemben, amelynek százéves története van, amely Európában ha nem is teljesen egyedülálló, de az itt kialakult módszereket illetően mégiscsak egyedülálló, és amelyet sok külföldi ország egészségügyi szakemberei előszeretettel tanulmányoznak nálunk, és viszik tovább a jó példát. Jó tudni, hogy a magyar állam és a magyar kormány mellette áll ennek a hivatásnak, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a védőnői munka tovább erősödjék és gyarapodjék. Ezt hallhattuk Zombor Gábor államtitkár úr szavaiból is. Megemlíteném még azt, hogy miközben a közéletünket nem örömteli módon sajnos át- és átszövik a különböző szakmákban elkövetett vagy megtörtént botrányos események negatív árnyoldalai, addig én nem emlékszem arra, hogy az elmúlt évtizedekben a védőnői tevékenységben olyan botrány, probléma adódott volna, amely ennek a hivatásnak a fellazulását mutatta volna. Száz éve lesz június 13-án, hogy megalakult hivatásszerűen is a védőnőket összefogó egyesület, amelynek mai méltó utódja a Magyar Védőnők Egyesülete, és ennek az egyesületnek a jelszava: védőnők az egészséges, boldog családokért. Egy társadalom, így Magyarország is akkor lesz egészséges és boldog, ha ott ilyenek a csecsemők, ha ilyenek a családok. Ezért hála és köszönet a védőnőknek, hogy ők a saját hivatásukkal, áldozatos munkájukkal nagyon sokat tesznek annak érdekében, hogy ilyenekké váljanak a családjaink minél nagyobb számban. A Kereszténydemokrata Néppárt örömmel fogadta ezt a kezdeményezést, és ugyanúgy, ahogy az előttem szóló vezérszónokok megemlítették, teljes szívvel, jó szívvel támogatjuk. Remélem, hogy ettől kezdve június 13-áról még nagyobb és még hangzatosabb híradások lesznek szerte az országban. De nehogy elkövessük azt a hibát, amit el szoktunk követni néhány emléknappal vagy valamilyen ünneppel, hogy kinevezünk egy napot egy hivatás napjának, és az év többi háromszázhatvan-egynéhány napjában megfeledkezünk róluk. A védőnők olyan hivatást gyakorolnak, amely az év minden napján megérdemli a figyelmet, a törődést és annak a szeretetnek a viszonzását, amit mi, magyar családok, magyar anyák és magyar gyermekek kapunk tőlük. (Taps.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/4036. számú határozati javaslatot, amely a száz éve létrehozott Magyar Örökség-díjas védőnői szolgálat emléknapjáról rendelkezik, és amely 2015. június 13-át a magyar védőnők napjává nyilvánítja, a Jobbik Magyarországért mozgalom támogatja. Támogatja, mert egyetért a határozati javaslatban foglaltakkal, és ő maga is úgy gondolja, és a Jobbik képviselői is úgy gondolják, hogy a hungarikum védőnői szolgálat egy olyan érték, amelynek elismerése a legmagasabb állami és társadalmi szintre tartozik. Támogatja és fontosnak tartja a határozati javaslatot azért is, mert a problémának, a védőnők hivatásának komplex megértéséhez pontosan a nyilvánosságnak és a tájékoztatás szélességének az érdemi kialakítása szükséges, amely az emléknap által, illetve az itt megrendezett és a határozati javaslathoz fűződő vita által biztosítható, amely kiemeli a védőnők fontos feladatát, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, de eredményekre is, ami a védőnők munkájához kapcsolódik. Nagyon szépen köszönöm, hogy képviselőtársaim részben említették azokat a történelmi tényeket, azokat az eredményeket, amiket a védőnői szolgálat az elmúlt száz évben elért. Úgy gondolom, ezek helytállóak, és nagyon fontos volt, hogy elhangozzanak e Ház falai között. De úgy gondolom, még ezenfelül is érdemes kiemelni pár olyan kérdést, pár olyan eredményt ‑ ezeket három pontban szedtem össze ‑, amelyekre mindenképp fel kell hívni a plénum figyelmét, és ezen keresztül a nyilvánosság figyelmét is. Az első ilyen a védőnői szolgálat lényege. Ahogy már többször elhangzott, a család igényeihez igazodva a védőnő útmutatásként segítséget nyújt a családtervezéshez, a várandósághoz, a csecsemőtápláláshoz, a mozgásfejlesztéshez, de akár az oltások fontosságához, és az arról szóló problémakörökhöz is tanácsokat tud adni, illetve segítséget nyújt az egészséges életmódra, arra, hogy hogyan lehet a családot az egészséges életmódra nevelni és megtartani az egészségüket. Az eredmények egyébként azt mutatják, és ez a védőnői szolgálat egyik legfontosabb sarokköve, hogy a legfontosabb területeken komoly eredményeket ért el, így a csecsemőhalandóság látványos csökkenésében, szinte az egész világon egyedüli gyermekkori átoltottsági számokban, amit képviselő asszony már említett, valamint azokban a szoptatási arányszámokban, amelyek látványosan javultak. (12.30)Természetesen megemlékezve arról, hogy a csecsemőhalandósággal Magyarországon regionális szinten azért még mindig vannak kihívások. Sajnos Északkelet-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még mindig komoly kihívás, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a magas szintű csecsemőhalandóság. Ezt nem csak a védőnők, sőt igazából nem a védőnők rovására kell írni, tehát nem az ő felelősségük, ez egy komplex, rendszerszintű és társadalmi, szociális, szociokulturális probléma ezekben a régiókban.Továbbá vitathatatlan az is, hogy a védőnői szolgálat hungarikum volta az összegyűjtött tapasztalatok alapján is indokolt, és ‑ ez már elhangzott ‑ széles e világon fülébe jutott mindenkinek, és a világ minden tájáról idejárnak vizsgálni a Magyar Védőnői Szolgálatot. Pontosan ez bizonyítja, hogy ez egy hunga­rikum. Úgy gondolom, ha lehet még valamit hozzátenni, az az, hogy ezt az emléknapot létrehozzuk, illetve kinyilvánítjuk. Ezáltal egy új lépést tehetünk a hungarikummá minősítés érdekében, ami talán az utóbbi időben egy kicsit lelassulni látszott.De minden elismerésre szükség van, visszatérve az eredeti kiindulási ponthoz, ami bármely egészségügyi szakmának elismerést mutat, illetve bármely egészségügyi szakmában dolgozók elismerését méltatja. Így nagyon fontos a jelenlegi nap is, mint ahogy egyébként a magyar ápolók napja is az volt, annak közjogi elismerése is. Talán azonban érdemes arra felhívni a figyelmet, ha már emléknapoknál tartunk, hogy veszélyeket rejt magában az, ha az emléknapokat elaprózzuk, és minden egyes egészségügyi dolgozónak külön emléknapot állítunk. Talán érdemes koncepcionálisan meghatározni, hogy melyek azok a sarokkövek, amelyeket követni lehet.Természetesen a magyar védőnők centenáriuma különös indokot és okot adott arra, hogy ebben az évben a rájuk vonatkozó emléknapot mégis közjogi elismerés szintjére emeljük. Azonban mindenképpen fontos azt is tudni, hogy míg az egészségügyi dolgozók, például ápolók 60 ezer fős létszámmal vannak képviseltetve, addig 4000-4030 közé tehető azoknak a védőnőknek a száma, akik most elismerésben fognak részesülni. Természetesen ezzel nem vitatom el az emléknap fontosságát, csak felhívom a figyelmet arra, hogy bizony lennének még olyan egészségügyi dolgozók, akik szintén hasonló közjogi elismerésben, úgymond erkölcsi elismerésben kellene hogy részesüljenek.Bocsánat, hogy kritikákat fogalmazok meg, de úgy gondolom, ha egyszer egy vitanap alkalmával, bocsánat, egy határozati javaslat vitája alkalmával előkerül a védőnők szerepe, az egész problémaköre, az ember tartozik szakmai igényességgel, és tartozik a szakma felé is olyan kötelezettséggel, hogy a problémás esetekre, gócpontokra felhívja a figyelmet; emellett pedig olyan kritikai megjegyzéseket tegyen, amelyekkel egyrészt a szakmának előrehaladást, előremutatást képes majd nyújtani, és amellyel felhívja a szakmában jelenleg aktuális problémákra adott esetben államtitkár úr, de a törvényhozás figyelmét is. Hiszen mi vagyunk azok, akik ezeket az anomáliákat, ezeket a hiányosságokat, veszélyhelyzeteket meg tudjuk szüntetni.Így hát az egyiket már említettem; ez az emléknapok sora volt. Itt ugye, azt mégis megfontolásra javaslom, majd át kell gondolni azt, hogy mely egészségügyi dolgozókat milyen módon tudunk hasonló megbecsülésben vagy elismerésben részesíteni. El kell talán kerülni azt, hogy nagyon szétaprózódott emléknapok jöjjenek létre, hiszen ezzel egyrészt egy rosszabb társadalmi üzenetet is közvetítünk. És valóban, ahogy Hoffmann Rózsa is mondta, elképzelhető, hogy csak egy napot fog a közvélemény vagy a nyilvánosság is erre a napra szánni, és a maradék háromszázhatvan-jóegypár napon nem fogja olyan volumenben megbecsülni a védőnői hálózatot vagy adott esetben az egyéb egészségügyi dolgozókat.Más aktuális kihívásokkal is meg kell küzdeni, szembe kell nézni. Az egyik ilyen aktuális kihívás egy kicsit régebbi és talán már oldódóban lévő, ez a 2013-as szelektív béremelés fiaskója volt. Ez csak azért érdekes, mert gyakorlatilag változatlan kormány van kormányon, és az egészségügyi államtitkársági azért részben hasonló elveket, illetve irányvonalat próbál képviselni, ami korábban elkezdődött az egészségügyben. Így hát mindenképpen okulnunk kell abból a 2013-as szelektív béremelésből, ami egészen odáig fajult, hogy a védőnők az Alkotmánybírósághoz fordultak saját, egyébként körülbelül féléves csúszásban lévő béremelésükkel kapcsolatban.Itt egyébként a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és több száz védőnő intézte a beadványt, miszerint az alapellátásban dolgozó védőnőket hátrányosan érintette ez a béremelés. Ez talán egy felkiáltójel és egy villogó jel kell legyen a kormány előtt is, hogy a hasonló szelektív béremelések mindig ilyen bérfeszültségeket fognak eredményezni. Talán itt a védőnők most már két évvel ezelőtti esete rávilágított arra, hogy óvatosan kell bánni az ilyen béremelésekkel.A másik ilyen fiaskó egy új keletű ügy, ami szintén egy érdekes anomáliára hívta fel a figyelmet, ez a méhnyakrákszűréssel kapcsolatos. Ez szintén említésre került. Itt a védőnők által végezhető méhnyak­rák-szűrés elhalasztása jött be a 9/2015. szaktárcai vegyes rendeletben. Itt a módosításban a 2015. május 1-jei határidőt október 1-re tolta ki a tárca, amikorra a védőnőket fel kell szerelni a méhnyak­rákszűréshez szükséges általános és speciális eszközökkel. Ilyen például egyébként a szélessávú internetelérés vagy a nőgyógyászati vizsgálóasztal. Ez a csúszás is egy felkiáltójel, bár egy apró hibát jelent, de mégis, komolyságot úgy is kell tanúsítanunk, hogy az ilyen hibákat megpróbáljuk kiküszöbölni.A másik nagyon érdekes pontja, hogy az eszközöket, egyelőre úgy néz ki, nem is kapják meg a védőnők, de már határidőt kaptak, és lényegében a 40 órás képzést 2018. december 31-ig el kell végezniük, és igazolniuk is kell. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdéskörben is mindenképpen hanyagolni kellene a barátságtalan intézkedéseket. Tudom, hogy egyébként az egészségügyi államtitkárság arra törekszik, hogy a lehető legkomfortosabbá tegye az egészségügyi szakdolgozók életét, és bármilyen újítás van, zökkenőmentes átállás legyen, azonban mindenképpen folyamatosan szűrni kell ezeket a lehetőségeket, hogy ne sikerüljenek esetleg barátságtalanra, például a védőnők vonatkozásában az egyes vegyes rendeletek és rendeletmódosítások.A másik nagyon érdekes kérdéskör a bérezés. Itt az egészségügyet, mondjuk úgy, teljesen sújtó bérrendezési problémával állunk szemben, és azt az egyébként 4 ezer körüli védőnőt is érinti saját bértáblájuk hiányzó volta és a bérrendezés még mindig kiáltó mivolta. Itt hasonló cipőben jár, ezt korábban így mondtam, akár az ápolók, akár az orvosok bérrendezése is. A védőnők sincsenek sokkal jobb helyzetben. Az ő bérezésük is nagyon ‑ csúnyán mondva ‑ kritikán alulira sikerült, és ebben az elmúlt 25 év változása nyomon követhető. Ugyanis szintén meglehetősen alacsony bérért dolgoznak akár a pályájukon kezdő védőnők, és még 40 évnyi szolgálati viszony után is mondhatjuk, hogy egy magyar átlagkeresethez képest is elég gyenge bérben részesülnek. Tehát mindenképpen tisztességes bérezés elérése szükséges, ha szeretnénk biztosítani egyáltalán azt, hogy az egyébként 4400 körzetből legalább az a 4100 körzet, ahol most van ellátás, biztosított legyen. Már azt is megemlítették előttem, hogy közel 300 betöltetlen körzet van. Csak felhívnám a figyelmet a párhuzamosságra és a hasonlóságra, az alapellátás másik vonalára, a tartósan betöltetlen, illetve betöltetlen háziorvosi praxisokra, amely nagyjából hasonló számokat mutat. Tehát nagyon érdekes párhuzamok vannak ebben is. Talán az egyik megoldásával lehet, hogy a másik megoldásához is egy kicsit közelebb kerülünk, az alapellátást így globálisan nézve könnyebben megoldhatók a problémák.A negyedik problémafelvetés egy népegészségügyi cél, ami magában foglaltatott a védőnők működésében, és a népegészségügyi célok és programok konkurálásának problémája. Itt arról van szó, hogy a kormány uniós projektek keretében, de a saját maga által is elindított projektek keretében a népegészségügyi szűrések, illetve a megelőző, preventív medicina alkalmazásával egy komoly versenytársat alkotott a védőnők tevékenysége mellé. Ugyanis azt látjuk, hogy egyszerre futnak akár az OFI… ‑ ez ugyan most névváltozáson ment át, de az egészségfejlesztési irodák is valamilyen szinten konkurenciaként működnek a védőnők mellett, és a védőnők a jelenlegi finanszírozási szinten nem biztos, hogy az egyébként projektkényszerben és időkényszerben lévő európai uniós projekttel fel tudják venni a versenyt.Azt látjuk, hogy nyilván milliárdok mennek el az európai uniós projektek megindítására, amelyek egyébként szintén jó célt szolgálnak. Tehát itt nem azt vitatom, hogy nem szolgálnak jó célt, csak ez egy párhuzamosságot hagy a rendszerben, és maguk a védőnők érzik így, sok esetben az ő rovásukra, az ő tevékenységük rovására működik.Az ötödik problémapont pedig a gyermekbántalmazással és a gyermekelhanyagolással kapcsolatos.(12.40)Itt szintén kulcsszerepe van a védőnőknek, és talán ez a pszichésen is legmegterhelőbb területük. Itt is látjuk, hogy azok a számbeli és bérezésbeli hiányosságok egy alapos munka elvégzésében akadályozzák a védőnőket, tehát úgy látjuk, hogy az alapos munkát csak a megfelelő létszámú körzetekkel lehetne elvégezni, és akkor nem kerülhetne sor olyan szomorú esetekre, mint amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban a média által is hangoztatott gyermekbántalmazási ügyek voltak, és sokkal hatékonyabban és sokkal gyorsabban tudnának reagálni a gyermekvédelmi jelzőrendszerben benne lévő védőnők. Tehát úgy gondolom, az is egy nagyon fontos előrelépési pont lehetne, hogy a jelenlegi körzetszámok mellett gyakorlatilag a minőségi munka nem biztosítható, tehát valamilyen fejlesztési, bérrendezési, körzetátgondolási tervek a gyermekelhanyagolással és ‑bántalmazással kapcsolatosan mindenképpen szükségesek.Még egy utolsó problémapont, az magának az utánpótlásnak a kérdése. Mint sajnos egyébként az egészségügyi szakmák nagy része, a védőnői szakma sem egy vonzó hivatást kínál, így az utánpótlás itt is egy kritikus pont, csakúgy, mint egyébként a háziorvosoknál vagy bármely más egészségügyi dolgozóknál. Itt megfogalmazódott korábban is, ez határozottan jó álláspont, hogy indokolt lenne egy védőnői külön bértábla bevezetése is, amely talán megoldást nyújthatna erre.Összegezve mindazonáltal, amit elmondtam, és hogy ne csak úgymond a kellemetlen vagy a kicsit kényelmetlenebb problémák felfedése álljon utolsó szóként, érdemes azért összegezni, hogy az emléknap tényleg jó lehetőség egy ilyen vita lefolytatására, amely egyrészt felhívja azokra az értékekre a figyelmet, amelyeket az országos védőnői szolgálat és az őáltaluk száz éve végzett munka magában hordoz. És felhívja a figyelmet ez a vita mindenképpen a megoldandó problémákra, de felhívja azokra a megoldási javaslatokra is, amelyek részben elhangoztak, illetve talán el fognak hangzani zárszóként államtitkár úrtól.Mint ezt korábban mondtam, a Jobbik a határozati javaslatot támogatja, és az itt megfogalmazott, egyébként problémákként felvetett kérdések ügyében való előrelépést javasolja az államtitkárság és egyébként az Országgyűlés számára is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika támogatja, hogy a védőnők iránti tisztelet és a megbecsülés ki­nyilvánításaként a Magyar Örökség-díjas Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának a 100. évfordulója alkalmából 2015. június 13-át a magyar védőnők napjává nyilvánítsa az Országgyűlés.Ez egy fontos szimbolikus gesztus, bár nyilvánvaló, hogy a védőnői hivatás, munka megbecsüléséhez önmagában nem elég. Tény, hogy a magyar védőnői hálózathoz hasonló univerzális, minden gyermekre kiterjedő szolgáltatás sehol sincs a világon. A védőnők fontos szerepet töltenek be az általuk gondozott családok egészségének a védelmében. Feladatuk, hogy a család igényeihez igazodva útmutatást adjanak a családtervezésről, a várandósságról, csecse­mőtáp­lálásról, a védőoltások fontosságáról. Prevenciós mun­kájuknak köszönhető a csecsemőhalandóság csökke­nése, a magas gyerekkori átoltottság és szoptatási arányok javulása is.A magyar védőnők munkája létfontosságú, éppen ezért is fontos, hogy a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben is részesüljenek. Ezen a téren sajnos rengeteg még a tennivaló. Jelenleg körülbelül 4500 védőnő van az országban, akiknek a többsége nagyon rossz körülmények között dolgozik. A védőnői rendszer alulfinanszírozott, a védőnők rosszul fizetettek és leterheltek, miközben ők azok, akik az elsődleges szűrő szerepét töltik be. A családokkal való érintkezéseik során elsőként tudnak beavatkozni a gyermek egészséges fejlődése érdekében. Reméljük, hogy a magyar védőnők napja mellett számos intézkedés születik annak érdekében, hogy a védőnői hivatás vonzó legyen. Ma sajnos nem az, amit jól mutat az is, hogy nagyon magas a betöltetlen védőnői állások és a tartósan helyettesítéssel ellátott körzetek aránya, valamint az, hogy nagyon magas a fluktuáció is. Miközben már az egy védőnő által gondozottak száma is 250, helyettesítés esetén ez a szám akár az 500-at is elérheti. Az irreális leterheltséghez képest a védőnők kezdő bruttó bére 122 ezer forint, és 40 év munka után is csak 196 ezer forint. Ráadásul amellett, hogy rengeteg gondozott jut egy védőnőre, a munkájuk jó részét az adminisztráció tölti ki.Magyarországon egyedülálló a védőnők négyéves képzése is, azonban ez túl medikalizált, kizárólagosan a védőnő egészségvédelmi szerepére helyezi a hangsúlyt, holott a védőnői munka komplex segítségnyújtást jelent. A családokba látogató védőnők nemcsak egészségügyi, de szociális és pszichológiai tudással is kell hogy rendelkezzenek, ezért a képzésben jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szociális és a men­tálhigiénés ismeretekre.A védőnők azok, akik a családlátogatások alkal­mával megismerik a családot, mindennapi prob­lémáikat, akik elsőként tudnak beavatkozni a gyermek jólléte érdekében. A képzés problémája, hogy nincs megfelelő felkészítés a családon belüli erőszak eseteinek a felismerésére sem. Hiába van egy mód­szertani útmutató, hogyan kell felismerni a gyermek­bántalmazást és milyen lépéseket kell tenni, az erre való megfelelő felkészítés nem jelenik meg a képzés­ben, és később sincs számon kérve, a jelző­rendszer működése pedig nem hatékony. A gyermek­bántal­mazás eseteinek felismerésében kulcsszerepe van a védőnőknek a jelzőrendszer többi tagja mellett. Még­sem teremtik meg ennek feltételét a képzésben, a munkateher csökkentésében, a megfelelő létszámú körzetek kialakításában és a megfelelő bérezésben sem.Röviden kitérnék még a magyar védőnői hálózat megújításáért felelős miniszteri biztosi pozícióra, amit az előző ciklusban Bábiné Szottfried Gabriella töltött be. Mint tudjuk, a miniszteri biztos feladata volt többek közt az országos védőnői szolgálat létrehozása, az egységes védőnői rendelet meg­alkotásának koordinálása, az új várandósgondo­zási kiskönyv kidolgozása, a védőnői méhnyak­rákszűrés országos kiterjesztése, valamint a kora gyerekkori program keretében kidolgozandó új jelentéstételi rendszer bevezetése.Ezenkívül feladata volt az informatikai eszköz­beszerzések koordinálása is. A tervek szerint táblagépeket adtak volna minden védőnőnek, hogy folyamatos kapcsolatot tarthassanak nemcsak a terüle­tü­kön dolgozó házi gyermekorvosokkal, háziorvo­sokkal, hanem a gondozásukban lévő várandósok szülész-nőgyógyász szakorvosaival is. 700 milliós forrást is kapott ehhez a miniszteri biztos, érdek­lődni szeretnék majd, hogy mi minden valósult meg ezekből a feladatokból.Az LMP tehát összességében támogatja, hogy 2015. június 13-a legyen a magyar védőnők napja, azonban látni kell, hogy szimbolikus gesztusok, a védőnői hálózat hungarikummá tétele és az ehhez hasonló lépések még nem megfelelőek ahhoz, hogy a megfelelő elismerést megkapja a védőnői hivatás. Létbizonytalanságban élő, fizetésükből megélni nem tudó és a végletekig leterhelt védőnők csak emberfeletti erőfeszítések árán tudnák ellátni feladataikat. Ezért kérjük, hogy a kormány ne csak szim­bolikus ügyekkel, hanem valódi problémákkal is foglalkozzon, és erősítse meg ekképpen is a védőnői hálózatot. (Sallai R. Benedek tapsol.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindössze három gondolatot szeretnék megfogalmazni. Az egyik az, hogy nagyon fontosnak tartom magát a megemlékezést, az ügy kapcsán való méltatást, de szeretném jelezni, hogy az elismerés legalább ilyen fontos, a mindennapok munkájáért történő kézzelfogható elismerés legalább ilyen fontos.Akkor és amikor a bérezés tekintetében nagyjából, mondjuk, egy középfokú végzettségű védőnő 115-120 ezer bruttót kap, egy felsőfokú végzettségű 150-160 ezer forint bruttót, akkor azt gondolom, van tennivaló a dologban. Akkor, amikor nagyjából 5200 védőnői álláshelyből több mint 300 betöltetlen, nyilván ennek is oka van, és az előbb gondolatból fakadóan valószínűsíthetően az is az oka, hogy a bérezés tekintetében vannak tennivalók, akkor itt is lépéseket kell foganatosítani. Akkor, amikor Balog miniszter úr arról beszél, hogy 2015-ben a hálózat fejlesztésére 700 millió forintot fordítanak, akkor azt gondolom, hogy újra érdemes átgondolni: 700 millió forintot vagy ettől jóval többet kell fordítani.(12.50)Ugye, az egészségügyi alapellátás tekintetében a háziorvosi szolgálat és a védőnői szolgálat a két alapvető pillér. Ezért ennek a háziorvosi szolgálaton túli védőnői szolgálatnak a megerősítését is talán nagyobb forráskondíciókkal érdemes megtámogatni. És még egy dologra szeretném felhívni a közös figyelmünket, az pedig az, hogy legkiváltképp ott, ahol a legnehezebb a helyzet, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, ott a legnagyobbak a problémák, ezt önök is tudják és ismerik. Ezért arra szeretném nagy tisztelettel kérni önöket, hogy a gondolkodásuk és a cselekedetük fókuszáljon ebbe az irányba is, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élő és létező, halmozott hátrányokkal küszködő emberek segítését szolgálja.Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy egyetértés van a pártok, frakciók képviselői között abban, hogy ezt az emléknapot megtartsa innentől Magyarország, hogy az előterjesztést támogassa, hiszen hungarikum a magyar védőnői szolgálat, amely idén százéves. Méltó és szimbolikus jelentőségű ez az előterjesztés tehát. Azonban hangsúlyoznám emellett azt, hogy milyen áldozatkész munkát végeznek, milyen nehéz körülmények között és milyen alacsony anyagi megbecsülés mellett a védőnők ma Magyarországon. És ráadásul különös hangsúlyt adnék annak, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mintegy 500 védőnői állás közül ma is 30-40 betöltetlen, erről több hír is szólt az elmúlt időszakban. Ahogy írták ezekben a hírekben, elsősorban a végeken, tehát azokon a területeken betöltetlenek ezek az állások, ahol talán a legnagyobb szükség lenne a védőnőkre. Úgyhogy én arra kapacitálnám a kormányt, hogy amellett, hogy ez a szimbolikus elismerés megtörténik, valóban kézzelfogható lépésekre is szükség van, ezt a hungarikumot, a százéves magyar védőnői szolgálatot szerintem ilyen módon is meg kell becsülni.Mindamellett ‑ lehet, hogy meglepő módon ‑ én gyarapítanám egy kicsit a szimbolikus jelentőségű javaslat tartalmát, bár nem konkrét módosító indítvánnyal, csak egy felvetéssel. Választókörzetem egyik települése Parasznya, ahol Wagner Viktória, az egyik legismertebb magyar védőnő, zöldkeresztes védőnő született, itt élt jó időt a településen, majd Miskolcon és környékén is élt fiatal korában, itt található a mai napig az önkormányzat tulajdonában álló szülőháza. Ő a védőnők körében talán a legelfogadottabb, legismertebb, legszimbolikusabb alak ebből az elmúlt száz évből, osztatlan tisztelet övezi a nevét mindenki körében. Évről évre megemlékeznek róla, ellátogatnak a szülőházához, itt van egy emléktábla, és a halála után részint Kiskundorozsmáról idegyűjtötték a hagyatékát védőnők, a Magyar Védőnők Egyesülete és azok, akik segítették ezt a munkát. Azonban maga az épület, azt gondolom, nincs méltó állapotban az ő emlékéhez, és a hagyatéka kezeléséhez ebben a formában nem megfelelő. Nyilvánvalóan Parasznya egy kistelepülés, nincs lehetősége ezt az épületet önálló erőből megfelelő állapotba hozni, én azt javaslom, hogy ezt a centenáriumot használjuk fel arra is, hogy méltó emléket állítsunk neki is. Azt kérem államtitkár úrtól, hogy közvetítse a kormány irányába azt a kérésemet, hogy találjunk forrást arra, hogy ezt az épületet megfelelő állapotba hozzuk, Wagner Viktória hagyatékát megfelelően be tudjuk mutatni akár szélesebb nyilvánosságnak is; szakmai körökben, tisztelői körében, a magyar védőnő-társadalom körében nyilván így is ismert ez a dolog, hogy ott van az ő hagyatéka, kisebb csoportok látogatnak rendszeresen oda, de azt gondolom, ennél sokkal méltóbban is meg lehetne róla emlékezni.Tehát amellett, hogy a hétköznapok küzdelmére, az anyagi megbecsülés hiányára, a nehéz munkakörülményekre is felhívtam a figyelmet az előterjesztés kapcsán, amit természetesen támogatunk, ezt már Bangóné Borbély Ildikó a frakciónkból elmondta, emellett erre a választókörzetemet és Parasznya községet érintő problémára is fel szerettem volna hívni a figyelmet. Kérem államtitkár urat, segítsen ennek a problémának a kezelésében a méltó megemlékezés érdekében. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is köszönöm az előterjesztést, és mint vezérszónokunk elmondta, pártunk nyilvánvalóan támogatja ezt az előterjesztést, ami két bekezdésben és három pontban foglalkozik a magyar védőnők napjának létrehozásával. Én nem tudom, hogy kell ilyen védőnők napját meg ilyen napokat létrehozni, de igazából akkor lettem volna boldog és akkor lenne sokkal nagyobb a boldogságom ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban, ha esetleg ezeknek a szolgáltatásoknak a javítására és általában ennek az egész intézményi háttérnek a jobbá tételére is irányult volna ezzel együtt egy jogszabály-módosító javaslat. Azért baj az, hogy ez nem történt, mert így nyilvánvalóan az a benyomásom keletkezik, hogy ha már a kormány nem tud jó munkafeltételeket teremteni, nem tud elég fizetést adni, nem tudja a kornak megfelelően átalakítani egy kicsit a szemléletét a rendszernek, akkor legalább hoz nekik egy napot, és ezzel pótolja ezt a mulasztást, ami nyilvánvalóan nem helyes. Tehát az lett volna a jó, hogyha ezzel is foglalkozunk.Nagyon sokat lehetne arról beszélni, hogy miért jó az, hogy vannak védőnők, és nagyon sokan azt gondolják, hogy például az Egyesült Államok nagyon fejlett állam, ugyanakkor egy amerikai bába volt nemrégen Magyarországon, egy előadásban arra mutatott rá, hogy milyen hihetetlen jó az, hogy Magyarországon van ez a védőnői hálózat és hogy mekkora eredménye ez a magyar egészségügynek, mert az Egyesült Államokban gyakorlatilag nagyon rosszak az anyasággal kapcsolatos egészségügyi mutatók, és ehhez képest Magyarország nyilvánvalóan egy komoly eredménynek tudhatja ezt be. De ha megbocsátanak, képviselőtársam, illetve előttem szólók már pont elég méltatást mondtak, ezért inkább arra szeretnék rámutatni, hogy mi az, amit át kellene gondolni ezzel a szolgáltatással kapcsolatban. Mert a kötelező védőnői szolgáltatás sok esetben teher is az anyáknak. Azokban az esetekben, amikor egy babát váró anyuka folyamatos orvosi felügyelet alatt áll, az folyamatosan felügyeli az állapotát vagy egy független bábához jár, abban az esetben egy plusz-, kiegészítő szolgáltatást kötelezővé tenni, az nem biztos, hogy indokolt, és nem biztos, hogy nem a zaklatását szolgálja a szülőknek. Nagyon sok esetben, már főleg a városokban, ha az elérhető, magán, választott nőgyógyászok foglalkoznak terhességgondozással, folyamatos felügyelettel, és ehhez kiegészítésképpen, érdemes lenne átgondolni, hogy ez a kötelező szolgáltatás mennyire indokolt. Miért nem lehet azt elérni, hogy ha bárkinek van egy igazolása egy független bábától vagy egy nőgyógyásztól, hogy rendszeresen részt vesz terhességgondozáson, akkor annak ne kelljen kötelezően a lakásába környezettanulmányokra meg egyéb okokra beengedni a védőnőt, aminél egyébként is probléma az, hogy ennek kijelölt rendszere van, mert ez mindenképpen egy bizalmi kapcsolatot feltételez. Miért nem lehet a védőnői rendszert is választhatóvá tenni, és miért, mondjuk, lakókörzetenkénti vagy más olyan meghatározása van, amikor a szülők nem tudják a személyi preferenciáikat egy-egy településen meghatározni ezzel? Ez is egy olyan, amikor nemcsak a védőnők munkájának a minősége javulhatna, hanem a szolgáltatást igénybe vevőknek, az anyukáknak vagy leendő anyukáknak is jobb lenne maga az ellátás. Szóval, szerintem simán ki lehetne hagyni a védőnőket akkor, hogyha egy anya hoz egy igazolást a gondozást végző orvostól vagy szülésznőjétől, hogy akkor a védőnőnek több ereje és ideje maradna azokra, akik nem jutnak megfelelő színvonalú gondozáshoz, vagy anyagi okokból nem tudják ezt választani. És ez egy hatékonyabb erőforrás-felhasználás lenne, hiszen lássuk be, hogy jó néhány esetben azért a magyar társadalomnak most még van egy olyan szegmense, amely kellően tudja biztosítani magának az ilyen jellegű gondozással kapcsolatos hátteret, és sokkal jobb lenne, hogyha azokra a leendő szülőkre koncentrálnának meg azokra a családokra, ahol sokkal nagyobb szükség van erre.A védőnői rendszernek egyébként is sokkal több haszna lehetne, az erőforrásokat jobban, hatékonyabban lehetne felhasználni, és mindenképpen arra lenne szükség, hogy a védőnőknek lennének olyan hatékony segítő technikái, amivel szót tudnának érteni különféle hátterű és különféle világnézetű anyukákkal és családokkal. És vannak olyanok is, akiknek nincs szüksége segítségre, azokkal sokkal kevesebbet foglalkoznak. Nagyon-nagyon szükséges lenne, hogy a védőnőknek a felsőfokú végzettség megszerzése után is lenne folyamatos képzés, például a korszerű szoptatástámogatási ismeretekből, összhangban azzal a célkitűzéssel, amit Novák Katalin államtitkár nemrégiben egy inforádiós interjúban megfogalmazott. Novák Katalin, amit elmondott a rádióban, nekünk ellenzéki pártként is teljesen támogatandó. Az az irány, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának megfelelően legyen minél gyakoribb a féléves korig tartó anyatejes táplálás, legyenek ehhez szoptatásbarát helyek például hivatalokban, orvosi rendelőkben, általában közintézményekben, vagy akár a parlament mutathatna példát ezen a téren. Jelen pillanatban a Parlamentből ki is van tiltva még a gyerek is. Ugye, volt erre példa a korábbi ciklusokban, hogy a kisgyermek esetleg szülőhöz ment, mi volt erre a reakció? Ki lett tiltva mindenki. Míg az Európai Parlamentben minden további nélkül képviselőnő szoptathat gyakorlatilag ülés közben is. (13.00)Jó lenne, hogyha példát mutatnánk, és a parlament intézményét meg a közintézményeket így szerelnénk fel.Nagyon fontos lenne, hogy a szoptatott babák az egészségügyi ellátások során ne legyen elválasztva az édesanyjuktól, illetve ha az anya szorul ellátásra valamilyen egészségügyi intézményben, akkor vele lehessen a kisbabája, amennyire ez lehetséges. Ez elvileg a betegjogi kötelezettségekből következne, de ezt a legtöbb kórházban nem tartják be, tehát rengeteg olyan fórum és kapcsolat van a szülők között, ahol elmondják, hogy ha egy ilyenre sor kerül, akkor a kórházaknak nincs meg a lehetőségük arra, hogy lehetőséget teremtsenek, hogy betartsák az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket.Például a koraszülöttek speciális ellátására hivatkozva sokszor korlátozzák a szülők jogait, és az anyák nem tudnak szoptatni, pedig éppen a koraszülöttek esetében ezzel kiemelten jó eredményeket lehet elérni. Amerikai kutatások azt mondják, hogy a testkontaktus, például a kengurumódszer nagyon-nagyon sokat javít az ilyen babáknál. Ez nem kifejezetten védőnői téma, de tipikusan azok a szolgáltatások, amelyekben a védőnőknek a folyamatos kommunikációja nemcsak a családokkal, hanem az egészségügyi ellátó intézménnyel nagyon-nagyon sokat segíthetne.Emellett azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, ha a védőnők körében lenne egyre több olyan képzés, amely segítene a családon belüli erőszak jeleinek a felismerésében, hogy jobban együttműködnek más intézményekkel, és képessé teszik a védőnőket arra, hogy hatékony segítséget nyújtsanak azoknak a nőknek, akiket ez érint, figyelembe véve azokat a tényeket, amelyek teljesen ismertek a kutatásokból Magyarországon.Azért furcsállottam, hogy Hoffmann Rózsa képviselő asszony elmondta, hogy egyetlen olyan példáról sem tud, ahol bármilyen kritika érte volna a védőnői hálózatot, pedig a közelmúltban is volt jó néhány olyan családon belüli erőszakot érintő, a Nappal etetett babákat érintő sajtóhírek előtti esetek, amikor igenis csődöt mondott az elsődleges védelmi rendszer, és nem volt meg az a felügyelet, aminek kellett volna jeleznie ezeket a problémákat.Tehát tény, hogy Magyarországon a nők 23 százaléka élt át legalább valamilyen fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által. A párkapcsolati erőszakot megélt nők más nőkhöz viszonyítva ötször annyi eséllyel esnek át vetélésen és abortuszon. A párkapcsolati erőszak fokozódni szokott a várandósság alatt, minden statisztika ezt mutatja, illetve arányosan a gyerekek számával is egyre durvul ennek a jelenléte. Az erőszak kiterjed a női reprodukcióra is, sokszor, jó esetben a férfipartner megtiltja, vagy kötelezővé teszi a tabletta szedését vagy akár az abortuszt, és az abúzus miatti fizikai és lelki szövődmények komoly kompetenciákat okozhatnak a szülés és szoptatás idejében. Nagyon jó lenne, ha a védőnői hálózatnak meglenne a megfelelő szakmai háttere arra, hogy erre lehetőséget teremtsen.Amikor Selmeczi Gabriella képviselő asszony, aki többek között jegyzi ezt a javaslatot is, itt a családon belüli és a kiskorúak kárára elkövetett bűncselekményeknél a Btk. módosítását javasolta, akkor hoztam neki egyoldalnyi anyagot, hogy nyugat-európai országokban forrásokkal, milyen eszközökkel próbálnak a megelőzésre koncentrálni, és nem pedig az eső után köpönyeggel, egy egyszerű jogszabály-módosítással élni a megoldásra.Nekem ez folyamatosan a benyomásom, hogy pont azért baj, hogy ennyi jogász van a kormányban meg ilyen sok jogász alkotja a magyar kormányt, mert mindenre jogi megoldást keresnek, ahelyett, hogy jó szakmai megoldások születnének, és megfelelő háttér teremtődne arra, hogy hogyan lehessen végrehajtani a szabályokat.A családon belüli erőszakkal kapcsolatos képzés és jelzőrendszer ez irányú megerősítése, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés az isztambuli egyezményből fakadó feladatokhoz is szükséges lenne, és a tárca azt is mondta, hogy ez még idén tavasszal ratifikálásra kerül. Emiatt is mindenképpen szükség lenne ezekre a fejlesztésekre. Nagyon jó lenne, hogyha a következő időszakban a Miniszterelnöki Hivatal megteremtené a lehetőségét, hogy a következő strukturális alapokból jövő források lehetőséget teremtsenek az ilyen irányú fejlesztésekre mind infrastrukturálisan, mind pedig a humán fejlesztések tekintetében.Nagyon-nagyon sokakban maradt meg, ezt csak érdekességként említem meg, amikor foglalkoztam ezzel a jogszabállyal meg a védőnői hálózattal, akkor a vidéki térségekből nekem sugallták azt, hogy a védőnői hálózat a szocialista évek alatt a besúgói hálózatnak egy része volt. Emiatt nagyon sok személyes konfliktus alakult ki a régebb óta a szakmát űző emberekkel, és ide is jött ez a javaslat, amikor ezt kérdeztem, hogy a szabadon választott védőnők bevezetésének a lehetősége mennyire indokolt lenne.Nagyon sok esetben látjuk azt, hogy a védőnők nagyon komoly korlátokba ütköznek, hogyha egy-egy olyan családnál próbálnak eredményt elérni, ahol nincs semmilyen fogadókészség az ő munkájukra. Nagyon fontos lenne, hogy ehhez megfelelő intézményi és szakmai segítséget kapjanak, hogy mindenütt el tudják ezt látni, mert a legtöbb esetben az a tapasztalat, hogy pont az ilyen családoknál lenne a legnagyobb szükség erre.Még egy nagyon fontosat szeretnék kérni a jelen lévő kormányképviselőtől, mégpedig azt, bocsánat, hogy hazafelé beszélek, de gyakorlatilag annak idején, amikor Kodályt megkérdezték, hogy mikor kezdődik a gyermek zenei nevelése, akkor azt mondta, hogy a gyermek születésekor. Utána azt mondta, hogy helyesbítek: valószínűleg a gyermek születése előtt 9 hónappal. Utána pedig azt mondta, hogy helyesbítek: a gyermek zenei nevelése az édesanyja születése előtt 9 hónappal kezdődik.Az egészséges életmódra való nevelés, az egészséges életmód, az összes ezzel kapcsolatos tudás gyakorlatilag a csecsemőkortól szükséges, hogy megkapják a magyar állampolgárok, amikor megszületnek. Jelenleg a védőnői szolgáltatások sokaságában látunk tömérdek üzleti, tápszer- és egyéb olyan reklámot, ami nem szolgálja a fenntartható fogyasztás és a környezettudatosabb nevelés eszközeit.Az, hogy a védőnői hálózat és ennek az intézményi háttere megfelelően megálljt tudjon parancsolni az ilyen jellegű reklámnyomásnak, az, hogy valóban eljussanak hozzá azok a környezettudatosabb magatartást szorgalmazó viselkedési rendszerek és eszközrendszerek, amikre szükség lenne, ez szintén az intézményi rendszernek a javítását és a szolgáltatás minőségének a javítását szolgálhatná.Mindezekkel együtt, mint már hangsúlyozta a vezérszónokunk, és én is elmondom, támogatni fogjuk az előterjesztést, örömmel szavazunk igennel, de egy ilyen előterjesztés nem pótolja azokat a hiányokat, amelyek jelen pillanatban szükségesek lennének az ágazatban. Nagyon fontos lenne, hogy az ezzel foglalkozó kormánypárti politikusok, akik ehhez megfelelő szakértelemmel és kompetenciával rendelkeznek, arra irányuló jogszabály-módosító javaslatokat nyújtsanak be, amelyek tényleg elősegítik ennek a szolgáltatásnak a hatékonyabb és jobb elvégzését az ilyen jellegű szépségtapasz-módosítók helyett. Erre kérném nagy tisztelettel a kormány jelen lévő képviselőit és a kormánypárti képviselőtársaimat. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Sallai képviselőtársam ihletett meg igazából, merthogy most véletlenül nem értek vele egyet. Hosszasan érvelte meg szerintem, nagyon jól és tetszetősen azt, hogy miért lenne vagy miért van mégiscsak szükség arra, hogy a védőnők kötelezően napi kapcsolatban legyenek mindenkivel, hiszen azok a feladatok, amelyekről beszélt képviselőtársam ‑ és szerintem nagyon kiválóan foglalta össze azokat az irányokat, amelyekbe kellene menni ‑, mind indokolják ezt a kapcsolatot.Szeretném jelezni, hogy itt sokan vagyunk a teremben talán - sajnos ‑ többen vagyunk férfiak, mint hölgyek, szerintem férfitársaim is, amikor elmentek annak idején a védőnőhöz a feleségükkel együtt, akkor nem érezték azt, hogy információbőségben vannak, bármennyire is átéltük az apaság élményét. Szerintem ugyanis ez a fajta prevenciós tevékenység, amivel a védőnői szolgálat foglalkozik, az egyszerűen pótolhatatlan. És hogyha arról beszélünk, hogy az ellátórendszerben egyébként mekkora túlterheltség jelentkezik, akkor ennek szerintem az a megoldása, hogy a másik oldalon pótoljuk ezt a problémát, tehát a védőnő jobb anyagi megbecsüléssel dolgozzon a rendszerben, ne pedig csökkentsük az ellátást.Én úgy gondolom, hogy van értelme ennek a jelenlegi rendszernek, van értelme a kötelezőségnek, és a védőnők ezt a munkát jó, hogy ellátják. Természetesen ezek a hibák, amelyeket képviselőtársam is mondott, ezek előfordulnak, erről majd én is beszélni kívánok a későbbi hozzászólásomban, de én úgy gondolom, hogy a rendszernek jelenleg ez inkább értéke, semmint hibája. Egyúttal arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy azok az ön által felsorolt célok, amiről beszélt ‑ és ezek nagyon fontosak ‑, nehezebben lennének elérhetőek akkor, hogyha nem lenne ez a kötelező feladat, mint jelen esetben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én annyival szeretném kiegészíteni, és Kiss László képviselőtársamhoz csatlakozom, hogy én édesanyaként egyáltalán nem éltem meg vegzálásnak azt, hogy a védőnő tanácsait megfogadjam. Azt sem éreztem annak, hogy a lakásomba bejöjjön és szétnézzen. Úgy gondolom ‑ és tényleg Kiss képviselőtársam jól megfogalmazta ‑, hogy szabályok kell hogy vonatkozzanak rá, muszáj, hogy bizonyos értelemben azokat a szabályokat be tudjuk tartani, pontosan azért, hogy azokat a kritikákat, amiket ön a végén megfogalmazott, meg tudjuk előzni. Ehhez szükség van a rendszeres és az önállóan végzett védőnői tevékenységre.(13.10)Azt sem lehet megengedni egyébként, hogy egy-egy igazolással ennek egy formáját biztos, hogy meg lehet találni, hiszen a magánpraxisban végzett méhnyakrákszűrés eredményeit is jelenteni kell pontosan ugyanúgy az OEP felé, mint amit az állami praxisban végeznek, tehát el kell jutni egy olyan formához, hogy ezt felügyelni tudjuk. Azt gondolom, hogy az a fajta munka, amit a védőnők végeznek, az a fajta ellátás, amit ők nyújtani tudnak, és az az egész családra vonatkoztatva végzett szakmai munka, amit végeznek, úgy gondolom, ezt olyan szívvel kell fogadni, ahogy ők ezt adják. Nem szabad nekünk bizonyos szabályoktól eltekinteni, mégis muszáj, hogy szabályokat betartsunk a rendszerben, pontosan azért, mert ahhoz, hogy egy egészséges kisbaba szülessen, ahhoz, hogy időben észre lehessen venni olyan dolgokat, szükség van a rendszerességre, szükség van arra, hogy vagy az orvos, vagy az orvosi vizsgálatok közötti időszakban a védőnő, aki megfelelő szakértelemmel bír, lássa az édesanyát, és ismerje a környezetet, tudja, hogy hol él.Azt hiszem, hogy ön is, én is emlékszem arra a védőnőre, aki még engem vitt végig gyerekkoromban, és nagy szeretettel emlékszem azokra, aki az én két gyermekemet kísérte végig, és hálás vagyok a munkájukért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bene Ildikó doktornőnek szeretném mondani, hogy én nem azt zártam ki, hogy megszüntessük teljesen a kötelező ellátást, arra tettem utalást, hogy hogy lehet hatékonyabbá tenni, és hogy lehet azt elérni, hogy ne egységesítéssel kezeljék a várandós szülőket vagy mamákat, hanem lehetőleg oda fordítsanak nagyobb figyelmet, ahova szükséges. A mai napig látok védőnői hálózatokat körülvevő helyeken dohányzó várandós mamákat úgy, hogy ott jönnek-mennek ugyanakkor a védőnők is. Az ilyen esetekben kell nagyobb kommunikációt folytatni a megelőzésre. Egy héttel ezelőtt bejárták a magyar sajtót azok a fotók, amelyek a várandósság alatti dohányzás hatásait mutatták a magzatoknál. Arra lenne szükség, hogy az ilyen jellegű ismeretterjesztés mértékét is idejét hogyan tudjuk növelni.Nagyon-nagyon fontos, hogy ezt meg tessék érteni, hogy az, hogy a saját két gyermekének tapasztalatai alapján pozitív emlékei vannak, nem jelenti azt, hogy a magyar társadalom minden esetében igaz. Nekem négy gyerekem van, ami pont kétszer ekkora tapasztalat, és én másképp éltem meg az ezzel kapcsolatos dolgokat, úgy, hogy nagyra becsültem mindig a védőnőket, és tiszteletben tartottam őket. De ilyen szubjektív tapasztalatokból nem szabad általános, egészországos következtetéseket levonni, mert pont ez húzhatja félre a jogszabályalkotást. Azt kell megnézni, hogy mik azok, amik felmerülnek. De egyébként azt mindenképpen előremutatónak érzem, hogy pont ezek azok a szakmai párbeszédek ‑ a magam részéről nem tekintem saját magamét szakmainak, csak az önét természetesen ‑, amelyeket le kellene folytatni a szakpolitikusok között, és nem pedig csak erről az előterjesztésről kellene beszélni, hanem arról, hogy ez a szolgáltatás hogyan javítható, hogyan tehető hatékonyabbá, és hogyan szolgálhatja jobban azt a célt, amit a jogszabályalkotó vagy létrehozó száz évvel ezelőtt megálmodott. Ezekre a párbeszédekre lenne szükség, leginkább erre koncentráltam a beszédemben, és erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP padsoraiban.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Gyorsan elmondom még, amit szeretnék, inkább nem lépek már vissza. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elsőként: ebbe a kétperces körbe egy mondat erejéig beszállnék. Sallai képviselőtársammal egyetértek abban, amit mondott, ugyanis ez ugyanaz, mint a kötelező óvodáztatásnál, hogy ha van egy olyan igazolása a családnak arról, hogy őneki az egyszeri látogatás elég volt, és igenis úgy tudja nevelni, olyan környezetben tudják várni a gyermeket, hogy nincs szükség a védőnő látogatására, akkor inkább csoportosítsuk át ezt az erőforrást, és a problémásabb családokhoz járjon ki sűrűbben a védőnő, ugyanis az ilyen szülő valószínűleg meg fog jelenni az állapotosgondozáson is a védőnő előtt, tehát ismert lesz a szülő a védőnő előtt.Egy-két dolgot még azért el szeretnék mondani. A gyermekvédelmi jelzőrendszerről mindenki nagyon sokat mondott, és hogy ebben milyen fontos szerepe van a védőnői szolgálatnak. Igen, ezt elismerem én is. Az utóbbi időkben előkerültek az anomáliát mutató, nagyon súlyos esetek, és ezért is elmondom azt, amit minden vitában el szoktam mondani, hogy végre a jogszabályi és egyéb működési hátterét a gyermekvédelmi jelzőrendszernek rendezni kellene ahhoz, pont a védőnők védelmében, hogy ne kerüljenek olyan kellemetlen helyzetbe, hogy a hiányosságok miatt, a rendszer hiányosságai miatt végül őket okolják foglalkozás körében elkövetett mulasztással. Tehát az ő érdekükben is azt mondom, hogy ezen a rendszeren változtatni kell, és meg kell reformálni; és azt is mondhatnám, hogy jobban irányítottá kell tenni.Még két fontos dologra felhívnám az Országgyűlés figyelmét, hogy miért fontos a védőnői szolgálat. Az első: szóba került az előterjesztői expozénál is a megelőzés szerepe. A megelőzésnél gondolok arra, hogy a napokban tárgyaltuk az országos fogya­tékosügyi programot is. Annak vonatkozásában is elmondhatom, hogy a megelőzés szempontjából fontos szerepük van a védőnőknek. Ők azok, akik az állapotos hölgyekkel rendszeresen találkoznak, ők azok, akik az elsődleges felvilágosítást megadhatják azzal kapcsolatban, hogy miért kell nekik fokozottan figyelniük az egészséges életmódra. Szóba került már akár a dohányzó anyák esetében a dohányzás várható következménye a magzatra nézve vagy a születendő gyermekre nézve, de egyéb egészségkárosító tevékenység következményeire is fel kell hívni a figyelmet, hogy ennek következtében akár sérült, fogyatékossággal élő gyermek is születhet. Ha ezt megteszik a védőnők, akkor lehet, hogy csökken azoknak a születendő gyermekeknek az aránya, akik sajnos ezzel a problémával kell hogy küzdjenek.A másik dolog az, hogy elsőként találkozik a védőnő a megszületett, újszülött gyermekkel, és az ő fontos feladata az is, hogy ha valamilyen elmaradottságot vagy akár valamilyen fogyatékosságot tapasztal, akkor arra felhívja a szülő és a rendszer figyelmét is, ugyanis nagyon nagy előrelépés lehet a fogyatékossággal élők ügyében a korai fejlesztés már újszülöttkorban az ilyen állapotban született gyermekeknek. Így akár egy, az ép társai között helytálló, azokat az iskolákat is könnyebben elvégző, akár fogyatékossággal élő személyek is lehetnek későbbiekben, ha ezekben a korai fejlesztésekben részt vesznek, és ebben is ténylegesen nagy a védőnők szerepe, mert ők azok, akik első körben láthatják ezeket a problémákat, és elindíthatják ezeket a folyamatokat.Csak ennyivel szerettem volna kiegészíteni az előttem szólókat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Alapvetően arról szeretnék beszélni, hogy azért vannak olyan elemei is a védőnői szolgálatnak az én saját választókörzetemben, a III. kerületben is, amelyek mindenképpen pozitív gyakorlatok, és kiegészítésre szorulnak ebben a vitában új szempontként. Fontos azt leszögezni, hogy a III. kerületi védőnői szolgálat 2004. január 1-je óta szinte egyedülálló módon részben önálló intézményként működik, több mint 60 szakember segíti itt a tevékenységüket. Éppen most, március 26-án, csütörtökön 17 órakor volt egy rendezvény az óvodai felkészítésről: „Óvodás lesz a gyermekünk” címmel. Ez is jó példája annak, hogy ez az intézményrendszer milyen kiterjedt feladatokat is elláthat, a III. kerület más intézményeivel együtt történik a feladat elvégzése, a rendezvény megszervezése.Ugyanakkor azonban azt is látni kell, hogy a védőnői szolgálat egyre nehezebb helyzetben végzi ezt a feladatát, és itt engedjék meg, hogy egy kritikát is megfogalmazzak, hiszen az ifjúsági jelzőrendszer, ami a közoktatást érinti, az elmúlt időszakban jelentősen legyengült, hiszen az iskolákban a kötelező gyermekvédelmi felelős státust megszüntették, és csak ott van ilyen felelős, ahol erre a KLIK engedélyt ad. Jelzem, ez nagyon ritka, hogy ilyet megtesz. Ebből adódóan az iskolai védőnőkre még nagyobb feladat hárul.És talán azt is gondolhatom, hogy azok az anomáliák, azok a problémák, amelyekről sokan beszéltek előttem ‑ például a napfénnyel táplálkozó gyermek ügye, ami a III. kerületben is előfordult, és egyéb problémák, amelyekről sokan beszéltek ‑, jelentősen növekedhetnek a következő időszakban, hacsak ezt a jelzőrendszert nem állítják vissza. (13.20)Ebben a védőnők is rendkívül áldozatos feladatot látnak el, de ha tetszik, akkor azt tudom mondani, hogy nem is az ő térfelükön pattog a labda, hanem bizony az oktatási kormányzatnak lenne dolga ezt a jelzőrendszert megerősíteni. Egy szó, mint száz, nagyon helyes, hogy itt van ez a határozati javaslat, magam is azt gondolom, hogy persze kívánatos volna, hogyha nemcsak ilyen javaslatok mentén, hanem valódi javaslatok mentén is politizálnánk a védőnők érdekében, javítanánk a munkafeltételeiket, erősítenénk az ifjúságvédelmi jelzőrendszert. Ezzel együtt helyes, hogy lesz egy ilyen nap, ahol a védőnők áldozatos munkájára gondolunk, és én egyúttal külön köszönöm a III. kerületi védőnők áldozatos tevékenységét is, mert azt hiszem, hogy nélkülük a kerületi intézményrendszer is sokkal szegényebb lenne. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megerősített abban elnök úr is meg az előttem ülő képviselők is, hogy csak el kell még mondanom ezt a felszólalást, mert legalább annyira fontos ez a téma, még ha csak néhány ezer védőnőről beszélünk is az országban, de több millió embert érint. Én azzal készültem még, hogy a védőnők nemcsak a napi rutinfeladatokat látják el, úgymond, hanem nagyon értékes pluszfeladatokat is megvalósítanak, és ezek azok a jó gyakorlatok, amik mindenki számára elérhetőek, ajánlanám a férfi képviselőtársaim figyelmébe is, és egy ilyenről szeretnék beszámolni. A címe az, hogy „Apák napja Simontornyán, az apaszerep erősítése a családi összetartozás megélésének elősegítésével a gondozott családokban”. Tanulságos és érdekes mindenkinek, csak részleteket fogok felolvasni a kiemelt projektből. Kelemen Katalin területi védőnő készítette ezt az anyagot. A pályázóról csak néhány mondat: „1999 óta dolgozom védőnőként, pályakezdőként Zala megyében dolgoztam, eleinte egy, majd kettő körzetben.” Az intézmény bemutatása. „Simontornya város önkormányzatának védőnői szolgálata kettő védőnői körzetből áll. A területi munka mellett mindkét védőnő iskolai munkát is ellát, 2013-ban három intézményt összesen 555 fővel. Az apák napja rendezvény tulajdonképpen főként a szervezésben köthető a védőnői szolgálathoz, hiszen a megvalósításban az iskola, az óvoda pedagógusai, a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozói és a szervezők barátai, családtagjai vesznek részt.”Bevezetés. „Hol vagy, apám, / hol vagy, te nagy. / Nem vagy sehol, / de vagy, de vagy. / Valami rejt, / valami zár. / Mi ez a csönd? / Mi ez a vár?” ‑ írta Kosztolányi Dezső. Miért pont az apákra gondoltak a védőnők, amikor felmerült ez a rendezvény? „2012. év végén a simontornyai védőnői szolgálat két védőnője összesen 181 olyan családot gondozott, ahol 0-6 éves korú gyermek él. Ezek közül 38 olyan család van a 181-ből, ahol az apa válás, külföldi munkavállalás ‑ ez 6 család esetében ‑ nincs jelen a család mindennapjaiban, sok családnál a kapcsolattartás is esetleges, tehát a gyermeket, gyermekeket egyedül nevelők aránya 17,7 százalék, ahol az anya neveli, ha a külföldön dolgozó apák családját is beleszámítjuk, már 21 százalék az arány. A valóságban ennél sokkal rosszabb a helyzet, ezzel is ‑ ismerve a családokat ‑ a fenti számítás végzésénél szembesültem, hiszen sok az olyan család is, ahol az apa ugyan jelen van, mégsem vesz részt tevékenyen a gyermekgondozásban.” Itt leírják a statisztikai adatokat, hogy hány gyermek születik, és hány válás és házasság köttetik a településen, és azt a megállapítást teszik, hogy „…A fentiekből is jól látható, hogy a születések arányszámához viszonyítva magas a válások aránya, és a védőnői gondozás során is tapasztaljuk, hogy a gyermekek nagy része házasságon kívül születik. Nem volt ez másképpen abban az időszakban sem, amikor megszületett a simontornyai apák napja ötlete.” A gyakorlat kialakulása. „A védőnői munka során elkerülhetetlenül találkozunk a családi struktúrák átalakulásával, a családi kapcsolatok bomlé­konnyá válásával. Sokszor látjuk, hogy az apa kilép a családból, vagy ha nem is lép ki, munkája, beállítottsága, illetve a társadalmi szokások nyomán kevésbé vesz részt a család és főleg a gyermek, a gyermekek életében, így kapcsolatuk is sebezhető, kevésbé épül stabil alapra, mint az anya-gyermek kapcsolat. Gyakran tapasztaljuk, hogy bár az apa érzi ezt, mégsem találja a lehetőséget, az eszközt a gyermekével való kapcsolat erősítésére. Kolléganőm ezt a hiányt felismerve gondolta végig, hogyan lehetne ezeket az apákat ‑ és természetesen azokat is, ahol jól működik az apa-gyermek kapcsolat a gyakorlatban - meg­szó­lítani, összehozni a családokat egy közös programra, aminek eredményeképpen esetleg több színtéren is bekövetkezhet a változás.”A jó gyakorlat egyszerűsége, újszerűsége és egyedisége. „A program újszerűsége éppen abban rejlik, hogy a családnak az a tagja válik úgymond főszereplőjévé, akit leginkább hanyagolni szoktunk főként a védőnői munkában, de a pedagógusok is leginkább az anyukákkal tartják, keresik a kapcsolatot. Természetesen az apával együtt főszereplővé és nyertessé válik maga a gyermek és rajta keresztül az egész család, hiszen bár az apák napja az apák ünnepe, mégis az esemény haszonélvezője az a gyermek, akinek érdekeit védőnőként már a fogantatástól kezdve szem előtt próbáljuk tartani.”S itt még leírják a hosszú távú hatást, és nagyon érdekes, ami következtetésre jutottak a rendezvényekből. „Hosszú távú hatásként már megfigyelhető, hogy azok a leendő apák, akik maguk kisgyermekként részt vettek az apák napja rendezvényen, szinte evidenciaként kezelik, hogy a későbbiekben majd ők is hozni fogják a gyermeküket. Kialakul bennük az apaszerep egy másféle, néhány családban újdonságnak számító aspektusa, vagy a kialakult apakép új vonásokkal bővül. Amennyiben ezzel lehetőséget adunk a bennünk élő egészséges apakép kialakulásának vagy segítünk korrigálni a hiányos képet, már tettünk a következő nemzedékért, ezt pedig védőnőként fontos feladatnak tekintjük.” Én azt gondolom, lehet, hogy nem mindenkinek érdekes ez, de nagyon fontos az, amit a védőnők a hétköznapokban végeznek, és ráadásul még pluszfeladatokat is ellátnak. Nagyon fontos volt az utolsó mondat, amit megállapítottak. Én azt gondolom, hogy sokkal fontosabb ez a kérdés, még ha csak egy napról beszélünk is, hogy ezeket az embereket mennyire meg kell becsülni, mert gyerekekről, édesanyákról, édesapákról, a jövő nemzedékéről beszélünk. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig soron következik a magyar védőnők napjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Selmeczi Gabriella, Bene Ildikó, Hirtl Ferenc, Tapolczai Gergely és Kovács József fideszes képviselők önálló indítványa H/4036. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Kovács József képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Köszönöm, Kovács József képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e most valaki felszólalni. (Jelzésre:) Az államtitkár úr jelzi, hogy igen. 30 perces időkeretben megadom a szót Zombor Gábor államtitkár úrnak. (12.00)
  • ELNÖK: Én is köszönöm. Üdvözlöm önöket. Képviselői felszólalásokkal, vezérszónoki felszólalásokkal folytatjuk a munkát. Elsőként megadom a szót Bene Ildikó képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP vezérszónokának. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A következő vezérszónok Hoffmann Rózsa képviselő asszony, a KDNP vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Lukács László György képviselő úr a következő felszólaló, a Jobbik vezérszónoka. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Ikotity István képviselő urat illeti a szó, az LMP vezérszónoka következik. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most megkérdezem, hogy a független képviselők közül, akik jelen vannak, kíván-e valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Nem kíván élni. Ez fölgyorsítja az eseményeket.Kétperces felszólalások következhetnek. Kétperces felszólalásra szót kért Gúr Nándor képviselő úr, MSZP. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most normál szót kérő képviselői felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Elsőként Varga László képviselő úr, MSZP. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Sallai R. Benedek úr következik, LMP.
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Különösképpen figyelemre méltó a gondolatmenete a védőnői hálózat és a kormány tagjainak végzettsége között megállapított kapcsolatról.Most kétperces hozzászólások következnek. Kiss László képviselő úr, MSZP.
  • ELNÖK: Bene Ildikó képviselő asszony, két perc. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Sallai R. Benedek képviselő úr következik, két percre.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselők! Nem korlátozva egyetlen képviselő jogát és lehetőségét a felszólalásra, fölhívom a figyelmüket, hogy egy emléknapról van szó. A vezérszónoki körben azon ritka pillanatnak lehettünk tanúi, hogy minden frakció kifejezte, hogy egyetért ezzel a kezdeményezéssel. Következésképpen természetesen mindenkinek megadom a szót, akik itt sorban jelentkeznek, nem kétségbe vonva, hogy újabb és újabb, eddig ismeretlen gondolatokkal ismerkedünk meg, de ha valakiben mégis fölmerül, hogy már elmondták azt, amihez ő hozzászólni kíván, akkor nem veszem zokon, ha visszalép a felszólalásától. Következésképpen akkor most Vágó Sebestyén képviselő urat illeti a szó, Jobbik, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az önök nevében is szeretettel üdvözlöm a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola és a budapesti Szent Gellért Gimnázium diákjait, pedagógusait, akik a karzatról figyelik a munkánkat. Örülök, hogy itt vannak, jó napot kívánok. (Taps.)Kiss László képviselő úr következik, MSZP.
  • ELNÖK: Na, kérem, most kétperces felszólalásokra lenne mód, de szerencsére nem jelentkezett senki két percre (Derültség.), így aztán normál szót kérőként Bangóné Borbély Ildikó következik, az MSZP-től. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e valaki élni még a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Nincs jelzés.) Nem.Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására, tájékoztatom önöket, hogy csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés H/4027. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Minthogy a napirendi pont előterjesztője a honvédelmi miniszter, aki néhány perc múlva megérkezik, addig, amíg megérkezik, technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)(13.30)Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Amint említettem, az előterjesztés H/4027. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr, öné a szó, parancsoljon!