• TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy igen nehéz feladat előtt állunk, és egy nagyon komoly jogszabályt kell most megalkotnunk, hiszen egy nagyon régi folyamatra kell most pontot tennünk. Nagyon régen, már több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el ez a folyamat, amire most az utóbbi időben a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank felhívta a figyelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy micsoda visszaélések következtek be a brókercégek részéről Magyarországon, és az utóbbi időszakban csaknem 300 milliárd forint kárt tártak fel a Nemzeti Bank képviselői. Hogyha erről a kérdésről beszélünk, akkor nem állhatunk meg, és vissza kell mennünk egy kicsit a múltba, és meg kell néznünk azt is, hogy mi vezetett oda, hogy ez a helyzet kialakulhatott Magyarországon.Van egy jelentős különbség, egy jelentős szemléletbeli, világnézeti különbség közöttünk és az előző kormányok között, és ez a világnézeti különbség elsősorban abban áll, hogy míg a korábbi kormányok egy rosszul értelmezett neoliberális szemlélet alapján az ellenőrzést fellazították, addig mi egy egész másfajta szabályrendszerre, egy sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszerre törekedünk. Igaz ez a pénzügyi rendszer egészére, hiszen a pénzügyi rendszerben korábban sokkal liberálisabb szabályok érvényesültek, a szocialista kormányok megszüntették azt a garanciát, ami például a forinthitelek mögött állt, megszüntették a forinthitelek állami támogatását, és ezzel az embereket a devizahitelek irányába tolták el. Így volt ez a brókercégekkel is, hiszen a brókercégek esetében volt egy elég hosszú időszak a szocialista kormányok alatt, amikor egyáltalán nem volt semmilyen ellenőrzés. 2009-ben vezettek be újabb ellenőrzést ezekre a brókercégekre, de akkor is 5 éves ‑ ötéves! ‑ ellenőrzési periódus mellett, így 2010-ben történtek meg az ellenőrzések például a Buda-Cash esetében. Érdekes módon pont a Fidesz-kormány megalakulása előtt egy nappal zárták le ezt a helyszíni ellenőrzést, így a brókercég képviselői számíthattak rá, hogy a következő kormányzati ciklusban nem is lesz ellenőrzés.A mi mentalitásunk teljesen más. Máshogy álltunk a pénzügyi rendszerhez, máshogy álltunk a bankokhoz. Ennek kapcsán elindítottuk a bankrendszer átalakítását is, a bankok elszámoltatását, a devizahitelek kivezetését Magyarországról, és ez ebben az évben véglegesedni is fog. Ugyanezt a takarékszövetkezeti rendszerrel is megcsináltuk, ott is más koncepciót érvényesítettünk, újfajta rendszert hoztunk létre Magyarországon, és ma már a takarékszövetkezeti forma is egy befektetés, egy biztonságos befektetési forma Magyarországon, egy jól működő rendszer jött létre.Ugyanez a helyzet a brókercégekkel is, egy sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszert javasoltunk és valósítottunk meg Magyarországon, egy egészen más ellenőrzési szisztéma jött létre, ellenőrző cégként, ellenőrző intézményként a korábbi PSZÁF helyett most már egy összevont, a Magyar Nemzeti Bank alatt működő felügyelet működik, amelynél az információk találkoznak. Találkoznak a Nemzeti Banknál fellelhető információk és az ellenőrzési tudás is, és teljesen új szemléletben történnek meg ezeknél a cégeknél az ellenőrzések.Ennek az új szemléletnek a lényege az, hogy azzal a korábbi szemlélettel ellentétben, amikor csak papírokat hasonlítottak össze egymással, a papírokban lévő adatokat nézték össze, hogy van-e közöttük feszültség vagy nincsen, most az ellenőrök a helyszínre mennek ki, a helyszínen generáltatják le az adatokat, nézik meg azt, hogy valóban a valós adatokat tartalmazzák-e a korábbi beszámolók.Ezek az ellenőrzések sikeresek is, hiszen az ellenőrzés első időszakában is már sorban tárják fel a különböző visszaéléseket. Ennek következménye az, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban óriási nagy visszaéléseket sikerült feltárni, amit évtizedek alatt korábban senkinek. Ez új dolog Magyarországon, és ezt a tendenciát kell tovább folytatni, és azt a kérdést kell mindenképpen megoldanunk, hogy megtaláljuk, hogy hol van a pénz, mert ez a legfontosabb kérdés: az ellenőrzést erősítsük meg, menjünk végig ezen a szektoron, a teljes szektoron, nézzük meg, hogy hol vannak visszaélések. Azokat a cégeket, amelyek visszaéltek az emberek bizalmával, ki kell vezetni erről a piacról, és csak tisztességes cégeknek kell a későbbiekben működni.(18.50)Helyre kell állítani Magyarországon a bizalmat, a pénzügyi bizalmat, mert amennyiben olyan cégek működnek, amelyek eltapsolják az emberek pénzét, ez a bizalom soha nem fog helyreállni. Ezért erős felügyeleti ellenőrzés kell, viszont erősítenünk kell a büntetőeljárás, a büntetőjog intézményeit is. Fontos kérdés az, hogy ne fordulhasson elő többet Magyarországon az, ami már annyiszor előfordult, hogy egyes emberek elviszik, ellopják mások pénzét, sok ember pénzét, és utána széttárják a karjukat, mondván, hogy nekik semmijük sincs, és az emberek, akik a kárt szenvedték, ezren, tízezren vagy akár százezren is, hoppon maradnak, semmilyen kártérítésben, kártalanításban nem részesülhetnek. Ennek megfelelően egy újfajta szabályozást javasolunk Magyarországon. Azt javasoljuk, hogy Magyarországon végre a kártalanítást az emberek kapják meg, mégpedig azoknak a vagyonából, akik ezt okozták, fogjuk le, biztosítsuk mindenkinek a vagyonát, aki ebben a kártalanítási folyamatban részt tud venni, mert részt kell vennie amiatt, mert bűncselekményt követett el vagy bűncselekményből származó vagyon jutott el hozzá. Ennek megfelelően a mostani javaslat egy eljárásjogi javaslat. Azért eljárásjogi javaslat, hogy alkotmányossági probléma ne legyen ebben az ügyben, hisz ezeket az eljárásjogi javaslatokat a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni lehet, tehát minden olyan brókercég esetében, amelyek bűncselekményt követtek el és most folyik a nyomozati eljárás.Ennek megfelelően több körre szeretnénk kiterjeszteni azokat, akiknek a vagyonát a kártalanítási körbe be szeretnénk vonni. Egyrészt van egy szervezeti kör. Mindazokat a szervezeteket, amelyekben a bűncselekményt elkövették, be szeretnénk vonni ebbe a körbe, azoknak a vagyonát zár alá lehessen helyezni, de ne csak ezeknek a cégeknek a vagyonát, hanem minden olyan cégnek, amely valamilyen formában, akár tulajdonosi formában, alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyban, de kapcsolódhattak ezekhez a cégekhez. Ezért ezeknek a cégeknek a vagyona is a kártalanítás részét kell hogy képezze, ezeket is le kell fogni, zár alá kell helyezni. A zár alá helyezett vagyont pedig fel kell tudnunk használni a kártérítés folyamatában a későbbiekben. Ezzel kapcsolatban szükség lesz még további jogszabály-módosításokra is.De nemcsak szervezetekről beszélünk, hanem személyekről is, olyan személyekről, akik részt vettek a bűncselekmények elkövetésében. Nagyon sokféle személy lehet, aki tudott vagy tudnia kellett, vagy akár el is követte ezt a bűncselekményt, ezeknek a vagyonát is zár alá kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az emberek a pénzüket ezeknek az embereknek, szervezeteknek a pénzéből megkaphassák mint kártérítést a későbbiek során. Ezért fontos az, hogy itt a vezető tisztségviselőkön túl mindenfajta képviseletre jogosult személyre szeretnénk kiterjeszteni a zár alá vétel lehetőségét mint speciális szabályt. Ezenfelül vannak olyan esetek, amikor egyszerűen csak kivonják a vagyont, egyszerűen kivonják a kártalanítás lehetősége alól, elajándékozgatják vagy pedig olcsón eladják valakinek. A törvényjavaslat erre a helyzetre is megoldást kíván teremteni. Visszamenőleg az eljárás megindításától egy évre minden olyan szerződést szeretnénk felülvizsgálni, illetve szerződésből származó előnyt zár alá helyeztetni, amely biztosíthatja a kártalanítás összegét. Több ilyen eset van. Ilyen például az ajándékozás esete, amikor valaki csak egyszerűen a vagyonát elajándékozza, és utána széttárja a kezét. Ezt is tartalmazza ez a törvényjavaslat. De vannak cselesebb megoldások is, amikor egy feltűnő aránytalan szerződést köt valaki, tehát nem a valós értéken köti meg a szerződést. Ez a törvényjavaslat erre is kiterjed, ezt a vagyont is szeretnénk bevonni a kártalanítás körébe.Összességében tehát egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amely a lehető legnagyobb mértékben a brókerbotrányban érintett olyan személyek, akik valamilyen módon tudtak vagy tehettek ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséről, ezeknek a személyeknek a vagyonát vonja zár alá, biztosítva azt, hogy a későbbiek során ezeket az összegeket kártalanításra, kártérítésre is fel lehessen használni.Remélem azt, hogy ebben az Országgyűlésben mindenki, minden országgyűlési képviselő támogatni fogja ezt a kezdeményezést, mert azt gondoljuk, hogy ez szolgálja azoknak az embereknek az érdekét, akik az elmúlt időszakban kárt szenvedtek a brókerek visszaélései miatt. (Gőgös Zoltán: És ha nincs mit lefogni, akkor mit csinálsz?)Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány kiemelt célja a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtése. Ezt jól példázzák a 2010 óta a pénzügyi és bankrendszerrel kapcsolatban tett lépések, amelyek megteremtették a feltételeit annak, hogy az ország végre megszabaduljon az évtizedes pénzügyi korrupció következményeitől.A korrupció elleni harc jegyében az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a bűncselekménnyel érintett vagyontárgyak zár alá vétele (Gőgös Zoltán: Miért, eddig nem volt?), amely így lehetővé teszi az érintett szervezetek és személyek felelősségének megállapítását követően a teljes magánvagyonok bevonását a kártalanításba, és a kirendelhető zárgondnok garanciát biztosít a vagyon megfelelő kezelésére a zár alá vétel időszaka alatt.Hangsúlyozni kívánom, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása természetesen az igazságszolgáltatás feladata. Az Országgyűlés feladata, hogy az esetlegesen hiányzó vagy a kellően egyértelmű törvényi rendelkezéseket megalkossa annak érdekében, hogy az okozott károk megtérítése hatékonyabbá váljon. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője által előterjesztett, a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslat egyik eleme pontosan azt célozza, hogy a bűncselekményben részes pénzügyi tevékenységet folytató szervezetek, másrészt a működésükből hasznot húzó vagy velük kapcsolatban álló valamennyi személy és szervezet vagyonának mihamarabbi zár alá vétele eredményesen megtörténhessen.A törvényjavaslat ennek érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény zár alá vétellel kapcsolatos szabályait módosítja, kiegészíti. Hatályos jogrendünkben a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt a bírósági végrehajtás szabályai alapján a törvényszéki végrehajtók foganatosítják, az ő feladatuk a zár alá vett vagyon biztosítása annak érdekében, hogy a bűncselekménnyel összefüggő polgári jogi igények kielégítését a későbbiekben a vagyon elvonásával ne tudják meghiúsítani.Jelen törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását is célozza. Ez alapján lehetővé válik, hogy a brókerbotrányt okozó, valamint az ahhoz hasonló súlyú bűncselekmények elkövetése miatt indult eljárásokban a feltehetően jelentős vagyonokat érintő zár alá vételek esetében a vagyon megőrzését zárgondnok biztosítsa annak érdekében, hogy a vagyon megőrizze értékét és megfelelő kielégítési alapot nyújtson a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapítását követően is.A kormány támogatja a törvényjavaslatot, mivel elkötelezett a bűncselekmények sértettjeinek kára teljes egészében való megtérülése iránt, ezért kérem önöket is, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság a mai napon megtárgyalta a T/4029. számon benyújtott, a brókerbotrány áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló, a Ház előtt lévő törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság egyhangúlag összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. A törvényjavaslatnak ‑ mint Tuzson képviselőtársam előterjesztéséből is hallható volt ‑ fő célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, csaló brókerek, valamint a vállalatuk vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói ne tudják elrejteni a vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott kárért. Az összegző módosító javaslat, mely egyhangú támogatást kapott a bizottságban, a Törvényalkotási bizottság saját indítványát tartalmazza. A beterjesztett módosító javaslat egyértelműen meghatározza azokat a bűncselekményi köröket, amelyek miatt indult büntetőeljárásokban a zár alá vétel általános szabályoktól eltérő eseteit alkalmazni kell. A módosító javaslat egyértelműsíti, hogy a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti tevékenységet végző szervezetek és az (5) bekezdésben meghatározott személyek vagyonának zár alá vételére a büntetőeljárási törvény 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is sor kerülhet. Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amit a (2)-(6) bekezdések alapján zár alá vett vagyon terhére a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó bírósági eljárás megindulását megelőző egy évben szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. Mint a Törvényalkotási bizottságban erre ellenzéki és kormánypárti összhang mellett kitértek, fontos kiemelni ennek az egy évnek a kapcsán, hogy ez esetben a bűncselekmény elkövetési ideje irányadó lehet.A módosító javaslat pontosítja, hogy a törvény a brókercégek és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások vezetőinek kártérítésre felhasználható vagyonát biztosítja, így elérve a törvényjavaslat célját, vagyis a brókerbotrány által érintett károsultak mielőbbi megsegítését. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy az előterjesztésként, az előterjesztőként elmondott szavaim elég részletesek voltak a jogszabály tekintetében, úgyhogy ezzel a lehetőséggel most nem kívánok élni, majd a vitában szeretném még az álláspontomat kifejteni, ha szükséges. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azonnal előrebocsátani, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot. Bár ez nem azt jelenti, hogy elfogadja azt a helyzetet, amit itt önök most felvázoltak előterjesztőként vagy akár kormányzati álláspontként is, hogy ez ezt az ügyet megoldja. Ez a törvényjavaslat nem oldja meg ezt az ügyet, és nem arról szól, hogy a Quaestor-károsultak hogyan fognak hozzájutni a befektetett pénzükhöz, ez a törvényjavaslat arról szól, hogy a bűncselekményben érintett személyek kiterjesztett körben, azoknak a vagyona zár alá kerül a büntetőeljárás végéig. És nyilván ez ‑ ahogy főügyész úr is mondta ‑ egy hosszas időszak lesz, és ennek a végén dől majd el, hogy ezek a vagyoni eszközök, amelyek az elkövetőknél megtalálhatók, milyen összeget jelentenek; és ebből tulajdonképpen az államnak egy bevétele származhat, mert maga a törvényjavaslat arról nem rendelkezik, hogy ez az összeg hogyan kerül a Quaestor károsultjaihoz.Nagyon érdekes volt hallgatni Tuzson képviselő urat, hogy mennyire aggódik az alkotmányosságért, nagyon érdekes, hogy eddig a Fidesz-frakciót a visszamenőleges törvénykezés annyira nem zavarta. Itt egy eljárásjogi törvényjavaslat van, de ahogy mondtam, nagyon sok kérdésre nem ad választ. Nem ad választ arra a kérdésre, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy állami intézmények, minisztériumok, állami cégek brókercégeknél tartottak közpénzt. Nem ad arra választ, hogyan fordulhatott az elő, hogy a vagyontörvény kifejezett tiltása ellenére offshore hátterű céggel kötöttek szerződést. Nem ad arra választ, hogyan történhet az meg, hogy a miniszterelnök utasítására ezekből a cégekből kiveszik a pénzt, ha a saját érdekükben eljárnak, miközben eltelik sok-sok idő és a befektetőknek semmilyen információjuk, tudomásuk nincs arról, hogy mi van az ő befektetéseikkel, már megszületik egy kormányfői utasítás, amikor még a kisbefektetők azt sem tudják, hogy veszélyben van egyáltalán az ő befektetésük. Ezekre a mai napig nem kaptunk választ, és ez a törvényjavaslat sem ad választ.Szigorúbb ellenőrzési rendszerről beszélnek. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy 2009-ben született egy olyan törvény, amely alapján pénzügyi intézményeknek, többek között a brókercégeknek is napi jelentést kell tenniük a felügyeleti szervnek, ami korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt, és az önök hathatós közreműködésére egy összevonás történt, ugye, a Magyar Nemzeti Bankba olvadt be a PSZÁF. És ebben a pár évben, amíg ez a folyamat lezajlott, önök elküldték a szakértőket, ebben az egy-két évben szinte semmilyen felügyeleti lépésre nem került sor. Azonban szeretném Tuzson képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a Quaestornál volt ellenőrzés, és képzelje el, hogy nem a szocialista kormányzat alatt, hanem 2013-ban volt egy teljesen átfogó ellenőrzés a Quaestornál; és tudomásunk szerint a 2015. év elején is volt a Magyar Nemzeti Bank ennél a brókercégnél, hiszen az információk azt mutatják, hogy bankká kívánt alakulni ez a cég, és a Magyar Nemzeti Bank az ehhez szükséges információkat átvizsgálta, megvizsgálta. És mégsem tett semmilyen lépést, ahogy ön mondta, hogy ennek az önök állított felállított új rendszernek köszönhető, hogy kiderült az ügy; a Quaestornál abszolút nem erről van szó, hol miniszterelnöki megérzés, hol pedig egy álöncsőd az, ami kiborította úgymond a bilit, amiről aztán később kiderült, hogy semmiféle csődeljárást nem indult. Azt sem tudjuk, hogy az a Nemzeti Bank által kirendelt felügyeleti biztos mit tett a Quaestornál, az ügyfelek csak azzal szembesülnek, hogy elmennek a Quaestor irodáiba, és ott azt mondják, hogy nem kapnak pénzt. Holott a kormányzat hozzájutott a pénzéhez, és ki tudja, még kik azok a Fidesz közeli vállalkozások, vállalkozók vagy akár kormányzati emberek, akik ez alapján az információ alapján hozzájutottak a saját befektetéseikhez.Tehát még egyszer szeretném kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyon komoly mulasztást követett el, amennyiben a napi jelentések alapján, ha beérkeztek hozzá, nem indítottak semmiféle vizsgálatot, hiszen látniuk kellett volna azt, hogy a Quaestor az engedélytől eltérően összességében 220 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásába kezdett, aminek mind a KELER-rendszerben, mind pedig a Magyar Nemzeti Banknál meg kellett volna jelenni. Hogyha nem jelent meg, akkor az a probléma, mert akkor az ellenőrzési-felügyeleti rendszer nem működik, ha megjelent és ezt nem vették észre, akkor azt gondolom, hogy egyértelmű felelőssége van a Magyar Nemzeti Banknak, hogy idáig fajulhatott ez az ügy. Sőt, felmerül és felvetődik akár a közigazgatási hatáskörben okozott kár, amit mulasztással követhetett el a Magyar Nemzeti Bank. Nyilván várjuk majd a feltett kérdéseinkre a választ. Tehát még egyszer: a törvényjavaslatot a Szocialista Párt frakciója támogatni fogja, viszont beterjesztettünk módosító indítványt, amit önök nem fogadtak el a Törvényalkotási bizottságban, ami arról szólt, hogy ez az összeg, ami befolyik, közvetlenül a károsultakhoz jusson el, hiszen ahogy említette az előterjesztő, ez a céljuk; miközben a kormány képviselője pedig polgárjogi igényről beszél.(19.10)Ugye azt mondta, ha jól emlékszem, hogy polgári jogi igény biztosítására van szükség ahhoz, hogy ennek a vagyonnak a zár alá vétele megtörténjen, Tuzson képviselő úr pedig arról beszélt, hogy kártalanítani kell az ügyfeleket. A kettő szoros összefüggésben nincs, mert a büntetőeljárás végén, amennyiben a felelősségre vonás megtörténik, akkor történhet meg a polgári jogi igények kielégítése, ami hosszú éveket jelent. A mi javaslatunk pedig arra vonatkozott, hogy már ezt előlegezze meg a kormányzat vagy akár a Nemzeti Bank, ha már mulasztott ezen felügyeleti eljárása során, előlegezze meg, az emberek jussanak hozzá a pénzhez, utána az állam pedig hajtsa be azokon a bűnözőkön, akik ezt a pénzt ellopták. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek és brókerek, valamint az érintett cégek vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és könyvvizsgálói ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért. Az előterjesztés alapján azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyeket a csalássorozat kirobbanását és feltárását követően kötöttek meg akár a magánvagyon, akár a céges vagyon tekintetében. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy amennyiben a független magyar bíróság úgy ítéli meg, miszerint egy szerződés a vagyon átmentését szolgálta, úgy a szóban forgó vagyont is zár alá lehet venni. Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges. A zár alá vételt az ügyészség kezdeményezi a törvényjavaslatban felsorolt esetekben, és a bíróság rendelheti el. A zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítása, úgy tűnik, rendben halad. Az OBA hamarosan a végéhez ér a kisbefektetések kártalanításához, a befektetők pedig káraikat már igényelhetik a BEVA-tól. Az ügyészség a minap bejelentette, hogy 68 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani a Buda-Cash-ügyben, így remény van arra, hogy ezt a pénzt is kártalanításra lehet majd fordítani.A Buda-Cashnél 2015. február 23-án indult el a nyomozás, a gyanúsítotti kihallgatásokra és őrizetbe vételre pedig már 2015. március 9-én sor került, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja okán. A nyomozást kezdettől fogva fokozott ügyészi felügyelet mellett folytatták, majd a Fővárosi Főügyészség egy három ügyészből álló ügyfeldolgozó csoportot hozott létre.A tegnapi nap őrizetbe vették Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát, továbbá másik két személyt is, gyanúsítottként hallgatták ki őket csalás bűntette miatt. A Quaestornál 2015. március 11-én indult nyomozás. A Quaestor károsultjainál a kártérítés még nem kezdődött el, a fiktív kötvények körüli bonyolult jogi helyzet okán. Az MNB múlt kedden bejelentette: a jegybank kezdeményezi a Befek­tető­védelmi Alapnál, hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártérítést.Tisztelt Képviselőtársaim! Helyes döntés volt, hogy az első brókercég bedőlése után a kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel az emberek pénzét meg lehetett menteni. A brókerügy bemutatta, hogy hiányzik Magyarországon egy olyan modern kincstári rendszer, amely megfelelő kondíciókkal biztosítaná a közpénzek, benne az önkormányzati pénzek parkoltatását is.Tisztelt Képviselőtársaim! A felelősök vagyonának zárolásával a törvényjavaslat esélyt ad arra, hogy a károsultak visszakaphassák a pénzüket vagy annak egy részét. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amit elöljáróban el lehet mondani ezzel a törvényjavaslattal és általában a törvényekkel kapcsolatban: minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Azért fontos ezt ebben az esetben hangsúlyozni, mert most a törvény beterjesztője azzal érvelt a sajtóban, hogy soha nem látott szigor jellemzi a kormányzat törvényalkotói munkáját a brókerbotránnyal összefüggésben. Na de kérdezem én, képviselőtársaim, az eddig meglehetősen enyhe magyar büntetőjogi szabályozás adta lehetőségeket vajon kihasználta-e a kormánykoalíció. Volt arra lehetőség, hogy elszámoltasson? Persze. Megtörtént az elszámoltatás? Aligha. Éppen ma beszéltem arról, hogy a Kulcsár-ügy most már a tizenkettedik éve húzódik anélkül, hogy elítélték volna a tetteseket, a pénz nem kerül meg, nagy része eltűnik, elszámoltatás ténylegesen nem történik. Eddig is voltak olyan rendelkezések a büntető törvénykönyvben, mint például a zár alá vétel vagy a vagyonelkobzás; nem éltek vele, ezeket a lehetőségeket nem foganatosították az elkövetőkkel szemben, és tartok tőle, hogy megint csak arról van szó, hogy megalkotunk egy jogi keretrendszert, amit nem nagyon fognak kitölteni tartalommal.Abban az esetben, amikor a Quaestornál történt még a szocialista kormányok idején a 16,9 milliárd forintos kezességnyújtás, nem követte átfogó vizsgálat sem a szocialista kormányok, sem a Fidesz részéről a brókerház tevékenységét, nem nézték meg azt, hogy ki az, aki fedezetlenül kezességet vállal, nem vontak senkit felelősségre, eltussolták ezt az ügyet. A jogi keretek lehetőséget adtak volna arra, hogy ebben az esetben is megtörténjen az elszámoltatás; ténylegesen nem történt meg. Nagyon fontos kitérni itt ‑ tekintettel arra, hogy az előttünk fekvő javaslat a könyvvizsgálók felelősségét is szabályozza ‑ a könyvvizsgálók kérdésére. Egy másik ügy, egy másik bankbotrány: a Postabank-ügy. Hogy is alakult itt a dolog? 171 milliárd forint kár érte a magyar államot, amikor a magyar állam képviseletében eljáró ügyvédek - idéző­jel­ben ‑ elfelejtették a jogorvoslati határidőt, elfelejtették beterjeszteni a magyar állam nevében a keresetet, ilyen módon a kereset elévült, semmissé vált. Vajon az Orbán-kormány mit tett annak érdekében, hogy ezt a potom 171 milliárd forintnyi közpénzt visszaszerezze, és elszámoltassa a tetteseket? Nagyon rövid a válasz: semmit nem tett annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Se elszámoltatás, se tettesek, se pénz. Ha megkérdezem önöktől, hogy a Postabank-ügyben lehetőség volt-e arra, hogy a felelősöket felelősségre vonják és a büntető törvénykönyv alapján letöltsék a büntetésüket, akkor bizony azt lehet rá mondani, hogy igen, már az akkori, egyébként gyenge jogi szabályozás is lehetőséget biztosított arra, hogy az elszámoltatás megtörténjen. Nem történt meg. Nem történt meg!Fontos látni azt, hogy akkor, amikor a miniszterelnök úr ma arról beszélt, hogy csütörtökre ‑ még egyszer mondom, csütörtökre ‑ fog kiderülni, hogy milyen magyar költségvetési szervek érintettek egyáltalán a most bedőlt brókercégek és a hozzájuk kapcsolódó bankok tevékenységében, milyen közpénz maradhatott vajon még most is a kasszában, azért érdemes abba belegondolni, hogy mekkora rendetlenség lehet abban a közszektorban, amit jelenleg a Fidesz vezet, ha csütörtök reggelig gondolkodni kell azon, hogy egyáltalán milyen közintézmények és mekkora összeggel érintettek még mindig a brókerbotrányban. Ez azért érdekes, mert egy normális államháztartás esetén az államnak napi szintű kimutatása van arról, hogy mi történik a közpénzügyekkel, átlátható gazdálkodást folytat, és ahogy a nemzeti vagyonról szóló törvény fogalmaz, felelősen gazdálkodik a nemzeti vagyonnal. Ebben az esetben aligha beszélhetünk róla, ha még csütörtökig is azt vizsgálják, hogy egyáltalán milyen pénzek vesznek el a Buda-Cashben.(19.20)Az is egy érdekes kérdés, és persze megválaszolandó is, hogy vajon hogyan fordulhatott elő, hogy 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátás történik a Quaestornál úgy, hogy ez senkinek nem tűnik föl. Olyan elégedettek voltak kormányoldalon a PSZÁF vezetőjének, Szász Károlynak a munkájával, hogy miközben az ötéves felügyeleti ciklusból három év az ő vezetése alatt telt el, még ki is tüntették őt március 15-én azért, mert ‑ idézem az indoklást ‑ olyan kimagasló színvonalon vezette a PSZÁF-ot, hogy ezért megérdemli a kitüntetést. Érdekes arra is kitérni, hogy az előbb emlegetett rendetlenség vajon miben ölt testet. Az állam odaadja a pénzét egy brókerháznak, a brókerház pedig az itteni, mai kommunikációval ellentétben nyílt tőkepiaci műveletek keretén belül forgatja az állam pénzét. Amikor azt mondja az államtitkár úr itt a válaszban, hogy amikor visszakapja az állam a pénzét, semmilyen kár nem érte, semmilyen változás nem történt, akkor nemes egyszerűséggel nem mond igazat. Ha igaz az, hogy államkötvényt tettek be a Buda-Cashbe, akkor vajon miért készpénzt kaptak vissza, vagy miért számlapénzt kaptak vissza? Azért, mert nyílt tőkepiaci műveletekben a kormány által betett államkötvénynek gyakorlatilag lába kelt, és annak örülhetünk jelenleg, hogy egyáltalán még pénzt vissza tudott kapni a magyar állam, sajnos azonban, hogy sok kisbefektető nem lesz erre képes.A közpénzek parkoltatását sem oldja meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Gondoljunk csak arra, mi történt ebben az ügyben, egy csaló brókerház megkapja az adófizetők pénzét, gazdálkodjon vele kedve szerint, az állam pedig még arra sem képes, hogy mondjuk, az Államkincstár számláján elhelyezze a pufferként szolgáló pénzösszegeket, majd pedig onnan lehívja azokat, és ilyen módon teljes biztonságban tudhassa az állami vagyont. Ez minden, csak nem az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás. Ezekre egyébként ez a javaslat semmilyen megoldást nem kínál, semmilyen választ ezekre a kihívásokra nem ad. Önmagában természetesen, mivel egy nagyon apró lépés előre, ezért a Jobbik ezt a javaslatot támogatni fogja, de látni kell azt is, hogy itt hét mérföldet lépő csizmával kellene, hölgyeim és uraim, haladni, nem pedig ekkora lépésekkel, és sokkal átláthatóbb szabályozásra lenne szükség a pénzpiacokon, a pénzügyi felügyeletnél is, mint amit most egyébként elmulasztottak megtenni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Én szívesen beszélek, de nem az András következik? ELNÖK: Megadom a szót Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonynak. Ez volt a sorrend. SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Sajnos, az a javaslat, amelyik előttünk fekszik, az nem az, aminek látszik. Ez a javaslat nem azt szolgálja, ami a címében szerepel, ez a javaslat nem fog segíteni a 28 ezer emberen, akik elvesztették a pénzüket az elmúlt pár hétben. Az egész javaslat egy elterelő hadmozdulat, egy blöff, ugyanis a jelenleg érvényes törvények, a Btk. és a végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi azt, hogy ebben az esetben az elmúlt hetekben azok a lépések megtörténjenek, amelyeket most ez a javaslat felvet. Hogy pontosan mi történt, az ennél sokkal bonyolultabb, és ez a javaslat nem ad választ azokra a rendkívüli kérdésekre, hogy vajon a kormányzati akarat, a végrehajtói akarat, az ügyészségi akarat, az ellenőrzési akarat a Magyar Nemzeti Banknál; vajon mit csinált az elmúlt hetekben, mit csinált az elmúlt években, ez a helyzet egyáltalán hogy alakulhatott ki. Azt gondolom, hogy ilyen értelemben ez a törvény egyáltalán nem előremutató, és ahogy itt már az ellenzéki képviselőtársaim jó páran elmondták, rengeteg olyan kérdés van előttünk, amelyet ez a kérdés, ez a javaslat nem old meg. Azt gondolom, ahhoz, hogy érdemben előre lehessen lépni, és hosszabb távon Magyarországon ilyen esetek ne fordulhassanak elő, sok-sok kérdést kell tisztázni. Tisztázni kell, hogy egyáltalán ilyen volumenű pénz hogy mozoghat, hogy tűnhet el, merre van ez a pénz, hol van ez a pénz most, itt van-e ez a pénz még például Magyarországon, hozzáférhető-e ez a pénz annak érdekében, hogy az embereket kárpótolni lehessen. Utána kell nézni, hogy mi a felelőssége a PSZÁF-nek ma, a Magyar Nemzeti Banknak, többen elmondták már, hogy milyen elképesztő hiányosságokat lehet feltételezni a munkájukban. Nagy kérdéseket lehet feltenni a nyomozó hatóság vonatkozásában. Az elmúlt hetekben olyan bizarr lépések történtek, eladások, visszavásárlások, pénzkivételek, amik teljesen döbbenetesek, teljesen érthetetlen, hogy az ügyészség miért nem lépett akkor, amikor lehetősége volt rá. Tudnunk kellene, hogy milyen bennfentes információi voltak a kormánynak, hogy lehet az, hogy minisztériumok hozzájutottak a pénzekhez, magánszemélyeknek pedig odaveszett a vagyonuk. Tudnunk kell, hogy milyen jutalékokat és egyéb más járandóságokat adott a Quaestor-cég (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és más ilyen típusú csaló brókercégek. Azt gondolom, hogy a valódi felelősöket kell megtalálnunk, és akkor majd hozzá lehet nyúlni azokhoz a jogszabályokhoz, amelyekről azt gondoljuk, hogy biztonságosabbá teszik a pénzpiacot Magyarországon. Köszönöm szépen.
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engem a legjobban ebben az ügyben egyébként az zavar, hogy itt a Házban is pontosan azt halljuk, minthogyha mindenki sajtónyilatkozatot tenne, mindenki elmondja a sajtóban a jól idézhető mondatokat, a jól idézhető címkéket szépen fölragasztjuk mindenkire. Önök még mindig nem a megoldást keresik, hanem a bűnöst, vagy legalábbis próbálnak valahova mutogatni. Mondom ezt úgy, hogy Tóth Bertalan képviselőtársam már szépen elmondta önöknek, hogy mi ezt meg fogjuk szavazni, fogjuk mi ezt támogatni, csinálják a dolgukat, végre, hogy csinálják, mert azért voltak itt késlekedések. Március 9-én mégsem volt csőd, itt ültem bent a Gazdasági bizottság ülésén, ahol Windisch alelnök úr tágra nyílt szemmel mondta el nekünk, hogy csődöt jelentett a Quaestor, ő sem nézett utána, hozzáteszem, én sem, mi sem, mindenki úgy gondolta, hogy ha az MNB alelnöke azt mondja, hogy csődben van egy brókercég, és kiadtak egy sajtóközleményt, akkor megcsinálják. Kiderült, hogy 10 nappal később, tíz nappal később még mindig nem jelenik meg a Közlönyben, még mindig csak elindítják az eljárásokat. Addig meg lehetett volna tenni a büntetőfeljelentéseket, addig felszámolási eljárást lehetett volna kezdeményezni ahhoz, hogy ezt a vagyont egyébként akkor pontosan meg lehessen őrizni, hiszen akkor fedezetelvonó lett volna s a többi. De azt mondom, félretéve ezt a fajta jogászkodást és félretéve azt, hogy önök késlekedtek cselekedni, most megpróbálják minden igyekezetükkel helyrehozni azt az időveszteséget, amit elszenvedtünk ‑ ki tudja, kinek volt ez jó? ‑, mégis azt mondom, hogy természetesen ebben önöket támogatni fogjuk. Amit el kell mondani, hogy ez azért a jövőre nézve nem sok mindent fog megoldani, azt lássuk be. Látjuk, hogy ez egy egyszeri ügy, az egyszeri ügyre alkotunk egy generális szabályt, mindenki megérti. Én is úgy gondolom, hogy az alkotmányosságba itt most nem akadnánk bele, hogyha ez visszaható hatályú lenne, nehogy úgy kerüljön ez megoldásra, mint a Buda-Cash-ügynél az önkormányzatok, hogy kaptak pénzt, volt nagy csinnadratta, volt ehhez hatalmas sajtó, aztán utána a Közlönyben megjelent, hogy de júliusig tessék ám visszautalni, merthogy ez kölcsön volt. Tehát itt egyedül a magyar állam az, aki képes volna helytállni a kisbefektetők felé, majd kivárni azt a pénzösszeget, amit utána így vagy úgy, de vissza tud szedni vagyonzárból, elkobzásból, bármilyen büntetőeljárási cselekményből vagy akármiből. Valamiért önök erre egyébként alapvetően nem hajlandóak, amit én még mindig nem értek. Szerintem ezzel önök is jobban járnának, de legfőképpen egyébként a kisbefektetők járnának jobban, de menjünk akkor végig ezen a Jákob lajtorjáján, amit önök idetámasztottak elénk. Én egy dolgot szeretnék csak mellétenni: nehogy az legyen ebből, hogy most annyira megszigorítják a brókercégek felügyeletét, annyira megszigorítják a működési területüket, hogy lesz majd államilag megbízható cég ‑ mint a kaszinóknál, amit oda lehet adni a haveroknak. Ilyen azért ne legyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Dr. Schiffer András: Nemzeti brókerház.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szakács képviselőtársamnak azt ajánlanám, hogy ne fesse az ördögöt a ház falára, mert még megjelenik. Lehet, hogy most éppen ötletet adott Tuzson képviselőtársunknak, aki a jövő héten majd házszabálytól eltéréssel beterjeszt egy indítványt a nemzeti brókerházak megalapítására. Szerintem nincsenek rászorulva az ilyen ötletekre. Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, azt látjuk, hogy van jogalkotási kényszer ebben a krízishelyzetben. Az LMP frakciója pontosan ezért szavazta meg a házszabálytól eltérést, hiszen van szükség arra, hogy a jogalkotó lépjen a jelenlegi helyzetben. Viszont ez a módszer egy alkalmatlan eszköz, amit önök választottak; ahogy a képviselő asszony is elmondta, ez egy újabb tipikus fideszes elterelő hadművelet. Ettől a törvénytől a Quaestor-károsultak és a többi brókerkárosult magyar állampolgár nem fog a pénzéhez jutni. De vegyük sorba! A sorrendben második bedőlt brókerház, a Buda-Cash csődje után kiderült ‑ maga az ügyészség tett közzé egy sajtóközleményt ‑, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján lefoglalt vagyon bőven, legalábbis a nyomozás jelenlegi információi alapján bőven elégséges a károk megtérítésére. Ezt mondta az ügyészség. Tehát ha csak a Buda-Casht nézzük, akkor erre a törvényjavaslatra semmi szükség.A Quaestor esetében viszont valóban felmerül, hogy egyáltalán van-e még vagyona ennek a cégnek. Azt már tudjuk, hogy Tarsoly Csabának vélhetően nincs vagyona. És felmerül az is, hogy az olyan típusú bűncselekményeknél, amikor úgymond szagot fog a nyomozó hatóság, de onnan, hogy elindul a nyomozás, odáig, hogy személy szerint valakit be lehessen gyanúsítani, hosszabb idő eltelik, kérdés, hogy nem kel-e lába annak a vagyonnak, ami valamikor még megvolt. Az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat nem reagál erre a problémára, még akkor is, ha ez a szándéka. Remek politikai terméket gyártott le a Habony-művek, csak éppen egy dologra alkalmatlan ez a politikai termék, arra, hogy a Quaestor-káro­sultak a pénzüknél legyenek. S még egy: ez az elterelő hadművelet nem teszi semmissé azt a mulasztást, ami legalábbis február 25-e óta mindenképpen a magyar kormányt és a magyar miniszterelnököt terheli. Először is tartozik egy számadással Orbán Viktor, aki 2010-ben innen a pulpitusról üzent hadat a spekulatív tőkének, hogy miért engedi immáron ötödik éve, hogy köztulajdonban álló cégek, állami szervezetek brókerházaknál fialtassák a pénzüket. Miért engedi ezt meg egy olyan miniszterelnök, aki a spekulatív tőke ellen hadat üzent? S még valami: ha a miniszterelnök értesül arról, hogy baj van, mert erről nyilván értesült, nem biztos, hogy Tarsoly Csaba leveléből, lehet, hogy Tarsoly Csaba telefonjából, az ördög tudja, de valamiről tudott a miniszterelnök, hiszen maga mondta itt néhány órával ezelőtt, hogy ezért adott utasítást, hogy az állami szervezetek a vagyonukat ne tartsák többet a Quaestornál. A miniszterelnöknek nem ez lett volna a dolga. A miniszterelnöknek az lett volna a dolga, hogy tegye meg a feljelentést, éljen szignalizációs kötelezettségével, és jelezze a felügyeletnek, a jegybanknak, hogy baj van. Nem tette ezt meg. Ez a javaslat több okból nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Egyrészt, mint látjuk, már most vannak olyan milliárdosok vagy milliárdos hírében álló emberek, akikről kiderült, hogy nincs semmijük. S ugyebár azt is tudjuk, ez örökbecsű mondás, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér. S hogy lehet, hogy ezeknek a nagy brókercég-tulajdonosoknak nincs is már semmijük? Biztos, hogy ez a javaslat Tarsoly Csabából nem fog kirázni több ingatlant, mint ami ma a nevén van. Hát bizony azért, mert 25 éve működik az offshore-nagykoalíció. Önök és szocialista tettestársaik 25 éven keresztül eltűrték, hogy offshore-lovagok garázdálkodjanak ebben az országban. A Fidesz az összes javaslatunkat lesöpörte az asztalról, ami az elmúlt öt évben arra irányult, hogy az offshore-lovagokat seprűzzük ki Magyarországról. Lesöpörték azt a javaslatunkat is, hogy állami, önkormányzati szervezetek ne léphessenek üzleti kapcsolatra offshore hátterű cégekkel. Lesöpörték azt a javaslatunkat, hogy a különböző közbeszerzési vagy egyébként állami, önkormányzati vagyonnal összefüggő pályázatoknál ne fordulhassanak elő offshore hátterű cégek. Ma ez a javaslat azért nem alkalmas a kívánt cél elérésére, mert ezt a vagyont az önök offshore-lovagjai már régen kimentették különböző adóparadicsomokba. Az a helyzet, hogy ezt ezzel a javaslattal nem fogjuk tudni kezelni. A következő: felmerül a jegybank felelőssége. A jegybank látja el a pénzügyi felügyeletet is, jelenleg viszont a jegybanknak nincs felügyelőbizottsága. Egy éve nincs felügyelőbizottság, és amióta nincs felügyelőbizottság, azóta botrány botrány hátán. Ha összevonták a felügyeletet és a jegybankot, olyan felügyelőbizottság kell, amelyik a pénzügyi felügyeleti tevékenységnek is ellátja a felügyeletét. Hiszen világos, abban, hogy ez a csődtömeg így bekövetkezhetett, kőkemény állami felelősség is benne van. És természetesen szükség van arra a vizsgálóbizottságra, amit az LMP a mai napon kezdeményezett ’97-től, tehát az első tőkepiaci törvény hatálybalépése óta, hiszen az emberekben sorjáznak a kérdések. Hogy lehet az, hogy gyakorlatilag Kulcsár Attila is megússza azt a feledésbe merült botrányt, amely szintén egy brókerbotrány volt 2003-ban? És azt látjuk a brókerbotrányok sorozataiból ‑ Baumag, Lupis Brókerház és most ezek a botrányok ‑, hogy a kisemberek jól megszívják, elvesztik a megtakarításaikat, a nagyhalakat pedig futni hagyják, vagy pedig egészen jelképes büntetésekben részesítik. Ez a javaslat azért sem alkalmas a kívánt cél elérésére, mert önök azt mondják ebben a törvényjavaslatban, hogy a kimentett vagyont a büntetőeljárás megindítását követően lehet lefülelni, esetleg még egy évvel visszább mennek. Hát könyörgök, ha valaki tudatosan tőkebefektetési csalást, piramisjátékot követ el, mondjuk, öt éven keresztül, akkor feltételezzük már, hogy egy bűnelkövetőnek van annyi esze, hogy a vagyont nem akkor kezdi el kimenteni, amikor már forró a lába alatt a talaj! Azért sem fognak a károsultak e törvény alapján a pénzükhöz jutni, mert önök ezzel a törvénnyel valójában menlevelet adnak a bűnözőknek, hiszen akik öt évvel ezelőtt elkezdtek egy piramisjátékot vagy egy tőkebefektetési csalást, már régen kimentették a vagyont. S arról is szólni kell, hogy a probléma ennél sokkal mélyebb gyökerű, és valójában nem büntetőjogi, nem büntető eljárásjogi a probléma; ez egy polgári jogi, illetve polgári perjogi probléma, hogy 25 éve az egyszerű vállalkozónak Magyarországon az az alapélménye, hogy ha van egy nagyobb összegű követelése, amit perben kíván érvényesíteni, és mondjuk, az első fokot megnyerte, méltán számíthat arra, hogy mire a jogerős ítélet a kezében van, az alperes régen kiürítette a cégét. Ezzel kéne foglalkoznia a magyar parlamentnek, illetve a magyar kormánynak!És hát arról is szó van, hogy ami egyébként dogmatikailag indokolhatja Tuzson képviselőtársam javaslatát, az valószínűleg úgy foglalható össze, hogy vannak olyan típusú cselekmények, ahol gazdálkodás körében követik el, feltételezhetően az emberek nagy számát érinti, nagyszámú embernek okoz nagy kárt, harmadrészt pedig feltételezhető életszerűen az, hogy a bűncselekmény észlelése és a gyanúsítás között hosszú idő telik el. Csakhogy ez nemcsak a pénzügyi szektorban van így. Mi lesz például a kolontári iszapömlés áldozataival? Ott is volt bűncselekmény, környezetkárosítás, természetkárosítás. Vagy mi lesz azokkal, akik mondjuk, a mérgezett élelmiszereket leveszik egy-egy nagy kereskedelmi lánc polcáról? Azt gondolom, akkor járunk el alkotmányosan, ha a hasonló élethelyzetekre hasonló szabályokat alkalmazunk. Ugyanis a jelen javaslat nagyobb védelmet biztosít azoknak, akik mondjuk, egy tőkebefektetési csalás áldozatai, mint azoknak, akik egy környezeti katasztrófa vagy egy élelmiszer-károsítás áldozatai. Mi arra terjesztettünk elő javaslatot, hogy azok az emberek, akik Kolontár környékén vagy ne adj’ isten hasonló katasztrófák környékén nagy kárt elszenvednek, ugyanazt a védelmet megkapják, mint a különböző pénzügyi manőverek áldozatai. És arról is szólni kell, hogy ezeknél a cselekményeknél mindig, mint ahogy most is, egészen magas szinten felmerül hivatalos személyek mulasztása. Kérdezem, ha egyszer egy hivatalos személy a hivatali kötelezettségét, mondjuk, egy tőkebefektetési csalással összefüggésben megszegi, miért nem lehet a hivatalos személy vagyonát is bevonni ebbe a körbe. Miért van az, hogy egy könyvvizsgáló vagyonát zár alá lehet venni, függetlenül attól, hogy a gyanúsítást közölték vele vagy sem, de egy kormánytag vagyonát vagy egy jegybanki vezető vagyonát, aki adott esetben a hivatali kötelezettségét megszegve segítette a kár növekedését, nem lehet zár alá venni? Végezetül pedig szeretnék arról a javaslatról szólni, amit ellenzéki képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be. Itt úgy kerül zár alá vételre sor, hogy a gyanúsítást még nem közölték az emberekkel. Elengedhetetlen alkotmányossági garancia, hogy legalább ebben az esetben legyen egy végső határ. Mi 120 napot javasoltunk, illetve a nyomozás lezárultát. Ha addig nem sikerült gyanúsítást produkálni, akkor azt gondolom, hogy ennek a terhét viszont az államnak kell viselnie. Köszönöm szépen. (19.40)
  • TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó pár kérdés felvetődött az ellenzék részéről a vita során. Azért jó, ha letisztázzuk, hogy elsősorban miről szól ez a törvényjavaslat, mire való ez a törvényjavaslat, és kicsit a polgári jog kérdéseiben is rendet teszünk, mert úgy láttam, hogy itt képviselőtársaim körében egy kis kavarodás támadt, hogy mi mire jó, mik a polgári jogi eszközök, mik azok, amelyek eljárásjogi kérdések, miben tarthatja az állam például a pénzét. Ugye, itt ez a jogszabály elsődlegesen a menekülő vagyon megfogásáról szól. Arról szól, hogy ha van egy vagyon, ami valamilyen formában rendelkezésre áll vagy rendelkezésre állt, és ezt megpróbálják valamilyen formában eltüntetni, azt hogyan lehet úgy megfogni, hogy a későbbiek során azt a kártérítésre fel lehessen használni.Itt szeretnék rendet tenni abban a kérdésben, ami itt felvetődött, ami a polgári jogi igény és a kártérítés szemben állását jelentette. Ha a polgári jog intézményéről beszélünk, polgári jogi igény a kártérítési igény is. Az a kérdés e tekintetben, hogy azt milyen eljárásban lehet érvényesíteni. Ezt lehet egyrészről büntetőeljárásban érvényesíteni, és lehet a polgári jog szabályai szerint polgári eljárásban is érvényesíteni. Ennek a jogszabálynak a célja tehát, hogy biztosítsuk az olyan lehetőségeket, amelyek egyébként ma már a polgári jogban benne vannak, amikor a kártérítési igényt érvényesíteni lehet, de ennek nincs meg az alapja. Ennek az alapját kell megteremteni.Fölvetődött itt egy kérdés, ami az állam vagyonára vonatkozik, hogy az állam miben tartotta és miben tarthatja a pénzét. Hát, kedves képviselőtársaim, önök is pontosan tudják, hogy az állam állampapírokban tartja a pénzét, és azok az állampapírok, amelyek valamilyen számlán vannak, technikai jelleggel, teljesen mindegy az, hogy ez milyen számla, az ahhoz tartozik, akinek a nevére az a számla szól. Tehát, ha valakinek állampapírja van, és állampapírszámlát vezetnek, az nem tartozik bele annak a brókercégnek a vagyonába, amelyiken ezt a számlát vezetik. Ez egy külön vagyonelem. Meg kell nyugtatnunk mindenkit egyébként, aki bármilyen brókercégben, legyen az a Buda-Cash, vagy legyen az a Quaestor, vagy bármelyik brókercég, állampapírban tart pénzt állampapírszámlán, ez a pénz biztonságban van, még akkor is, ha most per pillanat a felfüggesztés miatt nem fér hozzá. De kérheti ennek felszabadítását, és amint felszabadították, hozzá fog jutni, mert nem tartozik a Quaestor vagyonába semmilyen formában. Tehát amennyiben létrehozták, megkeletkeztették ezt az állampapírt, és megvan ez az állampapír, meg fogja kapni az állampapírját. Ez ennek a lényege az állampapír-kereskedelemben. És nem véletlen, hogy az állam csak állampapírban tarthatja a pénzét.Régen, korábban az Államkincstárban nem is lehetett ilyen típusú számlát vezetni, csak úgynevezett brókercégeknél, a másodlagos piacon megszerezve ezeket az állampapírokat. Ma már új szabály érvényesül, ma már az Államkincstárnál is lehet ilyen számlákat vezetni. Tehát nem véletlen az, hogy a felelős kormány úgy dönt egy ilyen esetben, hogy az összes állampapírt az államnál érdemes vezetni. Ez egy logikus, jó döntés, hosszú távon biztonságba helyezi az állam értékeit, egyértelmű helyzetet teremt az állam vonatkozásában. Természetesen nem könnyű az állam minden vagyonát feltárni, hiszen vannak hitelek is, kihelyezések. Éppen itt beszéltünk arról, hogy a Quaestor 17 milliárd forintot kapott a szocialista kormányok idején fedezetlen hitelként. Ez is az állam vagyona, ezt is valamilyen formában vissza kell szerezni. Ezt is fel kell tárni, és át kell tekinteni.A káralap megteremtése, ez a lényege ennek a jogszabálynak. Meg kell teremteni a megfelelő káralapot, hiszen az a lényeg, hogy az eljárás során a későbbiekben minden pénzösszeget be lehessen vonni a kártalanításba. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.) És igen, ez a jogszabály ezt szolgálja, ez ennek az elsődleges célja.Föl lehet vetni természetesen azt a kérdést, hogy hogyan lehet még hozzányúlni általánosságban a zár alá vétel szabályaihoz, hogyan lehet ezt kiterjeszteni más büntetőjogi vonatkozásra is, más esetekre, amelyek talán szélesebb körűek, nem feltétlenül a pénzügyi piacra vonatkoznak. Természetesen erre is lehetőség lesz. Fel is hívom a képviselőtársak figyelmét, hogy most készül a büntető eljárásjogi törvény, az előkészítésének folyamatában vagyunk, és az igazságügyi miniszter úr egyeztetést is tartott a politikai pártok képviselőivel, ahol a politikai pártok egyébként, minden párt, az ellenzéki pártok is elégedettségükről nyilatkoztak a tekintetben, hogy végre egy ilyen egyeztetési folyamat az ő interpretálásukban elindult, és ők is hozzá tudnak szólni ehhez a kérdéshez. Ezeket a kérdéseket, amikor általánosságban akarunk valamilyen viszonyt rendezni, ebben az ügyben lehet majd megoldani, ennek a jogalkotásnak a keretében. Visszatérve tehát erre a jogszabályra, a jogszabálynak tehát elsődlegesen az a célja, hogy megfogjuk a brókerek menekülő pénzét, azt, amit kártérítésre, kártalanításra fel lehet használni, pont azért, hogy a későbbiek során a kártérítés folyamatát el lehessen indítani. El lehessen indítani és fel lehessen gyorsítani. Arra törekszünk, és ezzel kapcsolatban még törvényjavaslatot fogunk benyújtani, ami ésszerűen, alkotmányos keretek között biztosítani fogja azt, hogy ezt az összeget a kártérítés folyamatában a büntetőeljárás lezárulta előtt fel lehessen használni. Tehát egy olyan jogszabálycsomag jöjjön összességében létre, ami egyrészt megfogta a pénzt, nem engedi tovább, nem engedi azt, hogy ezt csak úgy egyesek ellopják, eltüntessék, külföldre vagy bárhová elvigyék; visszamenőlegesen is igaz legyen, egy évre vissza lehessen nyúlni ezeknek a szerződéseknek a keretében, illetve ezeknek a szerződéseknek a vizsgálata során; és a jövőre nézve is biztosítsuk azt, hogy ilyen dolog ne fordulhasson elő; és amikor elindul a kártérítés, akkor egy jól meghatározott rendben ki lehessen fizetni az embereket, vissza lehessen adni az embereknek a pénzt.Valóban, van olyan eset, a Buda-Cash esete, amikor jelen pillanatban úgy néz ki, mintha zár alá lehetett volna venni 68 milliárd forintot, és ennél kisebb lenne a kárösszeg. De, kedves képviselőtársaim, ez ugye, a könyvelési összeg, a könyvelési érték. Nem tudjuk, hogy ezt az összeget hogyan lehet majd pénzzé tenni. De tudjuk azt, hogy az elő szokott rendszeresen fordulni, hogy a valóságban ezek a könyv szerinti értéknél jóval kisebb összeget érnek. Ezt nem szabad hagyni. Ezért kell kiterjeszteni a kártalanítást, a kártérítési kötelezettséget, megfogni mindenkinek a pénzét, és nem hátradőlni ebben az esetben, hanem föllépni annak érdekében, hogy minden pénzt hozzunk össze annak érdekében, hogy kifizessük az emberek jogos pénzét.Az emberek jogos pénzéről beszélünk, mert ezeket az embereket jórészt átverték. Bűnözői csoportok verték át. Az más kérdés, hogy hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy olyan jogszabályi környezet keletkezett annak idején, amikor az ellenőrzési kötelezettségüket sem kellett teljesíteni egyes állami szerveknek. Erősíteni kell tovább az ellenőrzést, az ellenőrzési kötelezettséget, meg kell erősíteni azokat a jogköröket, meg kell nézni, hogy szükségesek-e még olyan további eszközök, amelyek ezeknek az intézményeknek az erősítésére szolgálnak. Abban az esetben, ha ezt elérjük, mindenkit kártalanítani tudunk, akit csak lehet ebben a keretben, föl tudjuk használni a teljes összeget, a teljes olyan összeget, amit elloptak az egyes brókerek, meg azok, akik velük összejátszanak. Ezt össze lehet hozni egy összeggé, és ezt fel lehet használni a kártérítés folyamatában. Ez a célunk, és utána használjuk föl ezt az összeget minél több ember kártalanítására is. Ez a cél, és remélem, hogy ebben mindenki támogatására számíthatunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a bizottsági ülés véget ért, 2 perc múlva folytatjuk a munkánkat. (Rövid szünet.)Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el a helyüket. (Általános zaj. ‑ Az elnök csenget.) Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket.Soron következik a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló előterjesztés összevont vitája. Rogán Antal, Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Németh Szilárd István, Gyopáros Alpár fideszes képviselő urak, valamint Harrach Péter KDNP-s képviselő önálló indítványa T/4029. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 20 perc, a kormány képviselőjének nyilatkozatára 5 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 6 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 3 perc, a képviselőcsoportok felszólalására összesen 10-10 perc, a független képviselők felszólalására 3 perc áll rendelkezésre.Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Tuzson Bence képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. De mielőtt megadnám a szót, felhívom figyelmét, hogy a nyitóbeszéd és a zárszó ismertetésére mindösszesen 20 perces időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására éppen 10 perc áll a rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány részéről kíván-e felszólalni államtitkár úr. Jelzi, hogy igen. Répássy Róbert államtitkár úrnak ötperces időkeretben megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság ma délután ülésezett. Most a bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, erre összesen 6 perc áll rendelkezésre. Elsőként megadom a szót Vécsey Lászlónak, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.(19.00)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 10-10 perc, a független képviselőknek összesen 3 perc áll rendelkezésére. Először az írásban jelentkezett képviselők felszólalása következik. Elsőként megadom a szót Tuzson Bence képviselő úrnak, Fidesz.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Tuzson képviselő úr. Akkor megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm, Tóth Bertalan képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Volner János képviselő úrnak, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő előre bejelentett felszólaló Szakács László képviselő úr, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, LMP. (19.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! Az összevont vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Tuzson Bence képviselő úrnak, 10 perces időkeretben.