• DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonló egyezményről kívánok önöknek szólni. Magyarország az elmúlt időszakban jelentős sikereket ért el a kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatok építésében. Ahogy említettem, 2014 novembere és idén február között négy szociális biztonsági egyezmény aláírására nyílt lehetőség. Úgy gondolom, az utolsóként aláírt török egyezménnyel összefüggő törvényjavaslat esetében indokolt, hogy röviden áttekintsük az érintett tárgyalási folyamatok eredményeit. Az egyezmények négy állam vonatkozásában nyitnak teret a modern szemléletű, kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatok fejlődésének. A nemzetközi szerződéseknek köszönhetően a magyar fél eltérő történelmi múltú, változatos kultúrájú, társadalmi-gazdasági berendezkedését tekintve sokszínű és a világ igen eltérő pontjain fekvő országokkal építette sikerrel kétoldalú kapcsolatait. Világosan érzékelhető, hogy Magyarország jó partnerként tekint a déli, északi, keleti és nyugati országokra egyaránt, így lehetővé válik, hogy a világ egészére nyitott országként nemzetközi súlyát ezen egyezményekkel is növelje. A Török Köztársasággal megkötött egyezmény meghatározó jelentőséggel bír a kétoldalú kapcsolatok további hatékony fejlesztésének folyamatában. A szerződés arra biztosít lehetőséget, hogy a bővülő jogosultságok, a kiszámítható szabályozás révén az állampolgárok mint biztosított személyek, illetve a gazdasági szereplők megtalálhassák a munkavégzési célú mobilitással, illetve a másik állam területén végzett gazdasági tevékenységgel összefüggő számításaikat. A magyar-amerikai egyezményhez hasonlóan, figyelembe véve, hogy a Török Köztársaság földrajzi értelemben nem minősül közeli államnak, a szerződő felek egyetértettek abban, hogy az egyezmény elsődlegesen a kötelező nyugdíjbiztosítás kereteiben biztosított ellátások koordinációját valósítsa meg. Az egyezmény ezenfelül a korszerű szabályozási elveket kiterjeszti az egészségbiztosítási ellátások részleges összehangolására is, ideértve például a másik államban történő munkavégzés idején szükséges egészségügyi ellátások nyújtásának módozatait és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának koordinációját. A két ország joga szerint szerzett biztosítási idők összeszámításával olyan jogosultságokat szerezhet az érintett személyi kör, amelyek az egyezmény hiányában nem volnának elérhetőek számukra. Mivel a másik államban végzett gazdasági tevékenység esetén alkalmazandó jogot is rögzíti a szabályozás, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat élénkítő hatása is várható.Tisztelt Ház! Az egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül, ezért kötelező hatályának elismeréséhez ezúttal is az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. A Török Köztársaság tekintetében megkötött egyezmény esetében is hangsúlyozottan igaz, hogy a korszerű szabályozást megvalósító nemzetközi jogi eszköz nem elsősorban a szerződő fél államok, hanem állampolgáraik és gazdasági szerepvállalóik javát szolgálja. Mivel a szerződés révén az előbb említett személyi kör új jogokban és lehetőségekben gyarapodik, és a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödhetnek, az egyezmény aláírásával Magyarország kormánya kinyilvánította elkötelezettségét a kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatok fejlesztése mellett. Mindezekre tekintettel javasolom és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az egyezmény Országgyűlés által történő jóváhagyására irányuló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
  • DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmény hatálya azon jogszabályokra terjed ki, amelyek a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozói nyugellátásokat, a kötelező egészségbiztosítási ellátásokat, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák. Emellett a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő ellátások és jogosultságok szabályainak koordinációjára is kiterjed. A másik ország területén való munkavégzéssel kapcsolatban a jelen egyezmény kimondja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozói tevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettsége annak a szerződő államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illető személy keresőtevékenységet végez. Az általános szabály alól kivételt képeznek többek között a másik szerződő fél területére kiküldött, állami és közszolgálatban foglalkoztatott személyek és munkaadók által a másik ország területére munkavégzés céljából kiküldött munkavállalók, önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek, a nemzetközi fuvarozás és szállítmányozás keretében foglalkoztatott személyek. A különleges rendelkezések négy fejezetben hangolják össze a nemzeti szabályozó rendszereket, eljárásokat. Ezek az alábbi ellátásokat érintik: természetbeni egészségügyi, valamint a betegség és anyaság esetén járó ellátások, a munkahelyi balesetek és foglalkoztatási megbetegedések esetén járó ellátások, a nyugellátások, öregségi és halál esetén járó nyugellátások, valamint a rokkantsági, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai. A Magyar Szocialista Párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kis malőr történt, de megoldjuk, most úgy sincs szükségem a gépre. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ellentétben az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezménnyel, ez magyar állampolgárokat csak abban az esetben érinthet túlnyomó többségében, ha valamilyen kiküldetésben vagy valamilyen magyarországi székhellyel rendelkező cég alkalmazottjaként Törökországban teljesítenek szolgálatot, és ez a szolgálati idő a törvényben foglalt időkereteken túlnyúlik, illetve az időkereteken belül az ebben deklarált jogszabályok érvényesek rájuk.(13.30)Tekintettel arra, hogy számunkra is minden magyar állampolgár, bárhol teljesítsen szolgálatot, akár diplomáciai, akár egy magyar cég képviseletében, az ő egészségügyi ellátási, illetve szociális ellátási, akár a nyugdíjra vonatkozó ellátásokkal kapcsolatos jogbiztonsága számunkra fontos, éppen ezért mi is támogatni fogjuk ennek az egyezménynek az elfogadását, és igennel fogunk szavazni a voksoláson. Itt azért annyit elmondanék még ‑ ha a saját szakterületemre térhetek ‑, ebben is olvashattuk, hogy bizonyos ellátásokban Törökország, úgy látszik, jobb helyzetben van, illetve a Törökországban élő emberek jobb helyzetben vannak, mint a Magyarországon élő magyar állampolgárok, ugyanis a török állam nem tartotta fontosnak azt, hogy a rokkantsági ellátást megszüntesse, ott a rokkantsági ellátás, a rokkantnyugdíj ugyanabban a formában megmaradt. Ezt valamilyen szinten követendő célnak is tekinthetnénk, és felhívnánk rá a kormány figyelmét, hogy vizsgálja meg, más országokban ez hogyan működik, hogyan illeszkedik esetlegesen nemzetközi jogszabályokba, a nyugdíjrendszerbe és a nyugellátásszerű ellátásokba, és próbálja meg, akár e nemzetközi példák tekintetében is ehhez igazítani a magyar jogszabályokat, ha már a 2012-es hatálybalépéssel felelőtlenül egy rossz döntést hozott. Itt van, íme, ismét egy nemzetközi példa, amely alapján korrigálhatók lennének ezek a hibás döntések. De visszatérve egyébként az egyezményre, a fent nevezett magyar állampolgárok érdekében mi is elfogadjuk az egyezményt, és meg fogjuk szavazni annak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a törvényjavaslat támogatását a felszólalóknak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Soron következik a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/3789. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Megadom ismét a szót Zombor Gábor államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Üdvözlöm a karzaton helyet foglaló, Egerből érkezett diákokat és a pedagógus kollégákat. Nagyon örülök, hogy itt vannak. Most pedig, tisztelt Országgyűlés, képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megkérdezem, a Fidesz képviselőcsoportja részéről kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Megkérdezem, az MSZP képviselőcsoportja részéről kíván-e valaki szólni. (Igen jelzés.) Tóth Bertalan képviselő úr, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP részéről kíván-e valaki szót kérni? (Nincs jelzés.) Nem kíván, mert nincs itt senki. Akkor megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. (Vágó Sebestyén táblagépe leesik, majd visszateszik az asztalára.) Oldja meg, képviselő úr, a technikai problémáját. (Vágó Sebestyén jelzésére:) Nem kell megoldania, akkor mondja fejből.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, az LMP képviselőcsoportja részéről kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem kíván szólni.Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a tisztelt képviselő asszonyokat, képviselő urakat, hogy kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem. Minthogy felszólalásra nem jelentkezett senki, az általános vitát lezárom. Államtitkár úr, kíván-e szólni? (Jelzésre:) Tessék!