• DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő tervezet öt törvény módosítására tesz javaslatot az ingatlan-nyilvántartással és a földméréssel összefüggő kérdésekben, amelyek a következők: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény; a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény; valamint a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény. Az expozé keretében röviden ismertetni kívánom az egyes módosítások indokait. Az illetéktörvény, valamint a tulajdonilap-másolat szolgáltatási díjáról szóló törvény módosítása nyomán tárgyi mentességi körbe tartozik a természetvédelmi jogi jellegek, mint például a védett természeti terület és a Natura 2000-es területek, valamint a borszőlő-termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg feljegyzése, továbbá a zártkerti ingatlanok kivonásával járó adatváltozás. A módosítás célja a természetvédelmi jogi jellegek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének előmozdítása az alapvető jogok biztosának 2287/2012. számú jelentésével összhangban. A védett természeti területek és környezetvédelmi okbóli korlátozások, tilalmak alá vetett területek, értékek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének huzamos elmaradása a jogbiztonság sérelme mellett alapjogi visszásság veszélyét veti fel, ezért a kérdés megoldása alapvető szükségességű. Ezen jogi jellegek feljegyzése, módosítása és törlése tárgyuknál fogva a díjmentes ingatlan-nyilvántartási eljárások körébe fognak tartozni. A díjmentesség bevezetése az ingatlanügyi hatóság részéről bevételkiesést nem eredményez, mert ezek a feljegyeztetési kérelmek 2010 óta nem kerültek benyújtásra a földhivatalokhoz. Többlet költségvetési teher sem keletkezik. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását az egységes joggyakorlat kialakítása, valamint más jogszabályokkal való összhang megteremtése indokolja. A tervezet ennek érdekében fogalmaz meg javaslatokat az ingatlan-nyilvántartási szakterületre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megváltoztatása tekintetében, melyek egy része szövegpontosító jellegű. A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályaival kapcsolatos módosítás a közhiteles címregiszter működéséhez szükséges technikai pontosításokat tartalmazza. A törvényjavaslat ugyancsak magában foglalja a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának szabályait. A módosítás lehetővé teszi, hogy átmeneti ideig, 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás természetesen tárgyi díjmentes.A földre vonatkozó haszonélvezeti jog törlése szabályainak kiegészítésével a törvényjavaslat elősegíti a tényállás tisztázásának körülményeit a nem közeli hozzátartozók között fennálló és ezáltal 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt haszonélvezeti jog és használat joga törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Azáltal teszi mindezt, hogy amennyiben az ügyfél a vonatkozó felhívásról nem értesül, az ingatlanügyi hatóság maga keresi meg az illetékes anyakönyvvezetőt a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzése céljából.Ugyancsak kiegészítő javaslat, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti jog, használat joga jogosultja elhunyt, a törvény erejénél fogva megszűnt jogot hivatalból törli az ingatlan-nyilvántartásból. A törvény kiegészül egy olyan, az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó ügyfélbarát rendelkezéssel, mely alapján a nyilatkozattételt elmulasztó ügyfél haszonélvezeti jogának törléséről rendelkező földhivatali határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a fellebbezéshez benyújtott eredeti okiratokkal, például anyakönyvi kivonattal igazolja a közeli hozzátartozói viszony fennállását. A javaslat a tulajdoni lap adattartalmából történő részadat-szolgáltatásra vonatkozó pontosító szabályokat is tartalmaz.A földmérési törvény módosításának eredője, hogy megváltozott az ingatlanrendező-földmérő minősítés feltétele. Az eddig határozatlan időre történő minősítés öt évre korlátozódik, így szükségessé vált az újbóli megadás igazgatási szolgáltatási díjáról történő rendelkezés. A meghosszabbítás díja a megalkotásra kerülő új díjrendeletben kerül szabályozásra.A jelenleg hatályos normaszövegben a „minőség-ellenőrzési vizsgálatot követően” szófordulatot pontosítani kell, ugyanis a jogszabály alkalmazása során eltérő értelmezések alakultak ki. A digitális domborzatmodell nem része az állami alapadatok adatbázisának, viszont az állami topográfiai térképből kerül előállításra és az ortofotó készítésének alapeleme, ami viszont az állami átvételt követően az állami távérzékelési adatbázis része lesz. Ezért indokolt, hogy a digitális domborzatmodell kompenzációs adatkörbe kerüljön. Szabályozásra került az alappontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartása, valamint a nyilvántartásba vétel igazgatási szolgáltatási díja. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatban a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek közhiteles nyilvántartást kell vezetnie, melyet a honlapján mindenki számára díjmentesen elérhetővé kell tennie. A nyilvántartásba vétel során a jelentkezőnek a jogszabályi feltételeknek történő megfelelését ellenőrizni kell, mely a jelentkező telephelyén helyszíni szemle lefolytatását is jelenti.A módosító javaslat beterjesztését ugyancsak kiemelten indokolja az a tény, hogy az országos erdőállomány-adattárban és az ingatlan-nyilvántartásban erdőként nyilvántartott területek eltérnek. Az országos erdőállomány-adattárban forrás hiányában nem vezették át folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás adatait. Az ingatlan-nyilvántartásban 70 429 darab helyrajzi számon 1 897 171 hektáron van erdő művelési ág bejegyezve. Ezeknek az adatoknak az adatértékdíja közel 140 millió forint. Az országos erdőállomány-adattár tízéves felújítási ciklusát tekintve éves szinten a földügyi ágazat kiesése közel 14 millió forint. A módosítást követően végre lehetőség lesz a két nyilvántartás adatainak díjmentes összehangolására.(16.10)Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározattal összhangban az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában módosulást eredményező változás be nem jelentésének elmaradása esetén kiszabandó bírság szankció törlésre kerül. Az egységes jogértelmezés kialakítását szolgálják a tervezet pontosító rendelkezései az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis közhiteles tartalmára, az abból történő adatszolgáltatásra, illetve kompenzációjára, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kiigazítási eljárására, a távérzékelési adatok tárolására, a földmérési munkarészek vizsgálatára, a földmérési munkarészek selejtezésére, valamint a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítés eljárásra vonatkozóan. A hegyközségi törvény módosítását is számos újonnan felmerülő társadalmi szükséglet tette időszerűvé. A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolás egy földterülettel kapcsolatban számos jogot és kötelezettséget keletkeztet a földtulajdonos, illetve a földhasználó esetében, a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás ténye a tulajdoni lapon azonban nem jelenik meg. Ez a probléma kiküszöbölhető azzal, hogy a termőhelyi katasztert vezető szerv a borszőlő termőhelyi kataszterrel kapcsolatos döntéseit a földhivatallal is közli. Az új rendelkezés szerint a tulajdoni lapon jogi jellegként fel kell tüntetni, hogy az ingatlan borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt. Egy földterület borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozásának ismerete a földhivatal és az ügyfelek munkáját egyaránt segíti. A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a hegyközségi tagot az elő-haszonbérleti jog milyen ranghelyen illeti meg, illetve hogy a hegybíró milyen adatkörökre nézve ad tájékoztatást. A módosítás lehetővé teszi nemcsak az ingatlan-nyilvántartáshoz, hanem a földhasználati nyilvántartáshoz való térítésmentes hozzáférést a hegybíró részére a telepítési és kivágási engedélyek megadásával, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében. A tervezet összhangba hozza a hegyközségi törvény rendelkezéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok kettős járulékfizetésének megszüntetése érdekében módosításra kerülő rendelkezésével. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként engedjék meg ismételten kihangsúlyoznom, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében mindenképpen szükséges a törvényjavaslat elfogadása. Noha a tervezet saláta jellegűnek tűnik, rendelkezései alapvetően egy jogterületet érintenek, és a részét képező egyes törvények módosítása olyan kis terjedelmű, hogy az Országgyűlés munkáját a kormány nem kívánta ezek külön-külön tárgyalásával terhelni, hanem egy csomagba foglalt javaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd azt követően belátásuk szerint fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A napirenden szereplő javaslat, amely az ingatlan-nyilvántartással és a földméréssel kapcsolatos törvények módosítására tesz javaslatot, alapvetően az érintettek terhei csökkentése érdekében született. Mindegyik módosítás azt a célt szolgálja, hogy tovább folytassuk azt a munkát, amely a magyarországi ingatlan-nyilvántartás rendszerének mindenre kiterjedő további finomítását célozza. Az állampolgárok joggal várják el, hogy a tulajdonukban levő, sokszor termelőeszközként birtokolt ingatlannal kapcsolatos eljárások egyszerűek és ésszerűek legyenek, de fontos az is, hogy a földforgalommal kapcsolatos díjtételek ne képezzenek aránytalanul nagy anyagi megterhelést. Arra, hogy felvetéseik értő fülekre találtak, 2010 óta törvények és kormányzati intézkedések sora a bizonyíték. Anélkül, hogy most részletesen felsorolnám a mostani törvényjavaslat elemeit, engedjék meg, hogy külön kiemeljem a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásával járó adatváltozás tárgyi illetékmentességét javasló módosítást. Magyarországon a zártkertek évtizedek óta sok ezer család mindennapjainak életét könnyítik meg, akár pihenésre, rekreációra, akár a család zöldség- és gyümölcsszükségletének fedezésére szolgálnak. Sokak számára az ott megtermelt növények a mindennapi megélhetéshez járulnak hozzá. A módosítás lehetővé teszi, hogy a jelenleg zártkertként nyilvántartott, így a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanok művelés alóli kivonására irányuló eljárás díjmentes legyen. Ez jelentős könnyebbség ezek adásvétele tekintetében. A javaslat nem elhanyagolható hozadéka lehet továbbá, hogy a törvény hatálya alatt maradó ügyekben gyorsulhat a hatósági munka, hiszen az ügyszám kevesebb lesz. A zártkertek esetében, ha a jelen javaslatot a tisztelt Ház többsége megszavazza, az ingatlan-nyilván­tartásról szóló törvény akként változhat, hogy 2016. decemberi 31-éig a tulajdonos kérheti, hogy zártkerti ingatlanát művelés alól kivett területként vezessék át a nyilvántartásban. Külön ki kell hangsúlyozni azt is, hogy erre önálló végrehajtási rendelet is készül. Az ésszerűsítést és a jogharmonizációt szolgálja a beterjesztés azon javaslata is, amelyik a hegyközségekről szóló ’12. évi CXIX. törvény módosítását célozza. A hegyközségi tag számára egyértelművé válik, hogy az elő-haszonbérleti jog milyen ranghelyen illeti meg, illetve hogy a hegybíró milyen adatkörökre vonatkozóan ad tájékoztatást. A javaslat nyomán az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tag kettős járulékfizetésének elkerülése érdekében a kamarai törvénnyel való összhang is végre jogi kodifikációban valósul meg. A most a tisztelt Ház elé kerülő törvényjavaslat tartalmazza továbbá a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítására vonatkozó javaslatokat, amelyek szintén közös vezérelve az összhang, azaz összhangba kell hozni például az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist a természetbeni állapottal, szabályozni kell azon adatok körét, amelyekre a közhitelesség ténye biztosítható. Csak remélni tudom, hogy tisztelt képviselőtársaim körében is meglesz a kellő összhang abban a tekintetben, hogy ezek fontos és értékes változások, és ezért ezek támogathatóak. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy hozzászólásukkal és majd szavazatukkal támogassák a T/3786. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az előterjesztői expozéban hallgattuk az államtitkár úrtól, a törvényjavaslat gyakorlatilag öt törvény módosítását tartalmazza részben az elmúlt évek gyakorlati problémáiból fakadóan, részben pedig technikai pontosító céllal, az államtitkár úr felsorolta ezt az öt törvényjavaslatot. Szerintünk sokat elmond a kormány jogalkotási minőségéről, hogy a most módosításra kerülő öt törvény közül három is még a 2010-14 közötti ciklusban készült. A törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, általános indoklása mindössze arra vállalkozik, hogy felsorolja ezt az öt törvényt, amelynek a módosítására javaslatot tesz. Szerintünk ez a jogi megoldás, ha használhatok egy ilyen szót, elképesztő, semmilyen formában nem elégíti ki az általános indoklásra vonatkozó fogalmi ismérveket, ennek alapján ugyanis a törvényt kezdeményező egy mondatban sem tudja összefoglalni a javaslat lényegét. Számunkra ez nem csoda, hiszen ennek a javaslatnak érdemi, lényegi értelme szerintünk nincs. Valójában a korábbi rossz megfogalmazású, nem egyértelmű, nem pontos normaszövegek pontosítására kerül sor. Az agrártárgyú joganyag normavilágosságán jól látszik, hogy számos ponton értelmezhetetlen vagy legalábbis több lehetséges értelmezést nyújtó törvényszöveg megalkotására került sor, amelyek a napi jogalkalmazási gyakorlatban gondot jelentenek. Így ez a javaslat tehát ‑ ahogyan mondtuk vagy említettem ‑ zömében pontosító, technikai rendelkezéseket tartalmaz, kevés újdonság jelenik meg benne. Hogyha egy törvényt kiemelhetnék ‑ és itt nagyon pontosan szeretném a számokat is mondani ‑, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény néhány rendelkezése nem lépett hatályba 2012-ben, hanem a hatálybalépést 2013. július 1-jére tolták ki az eredeti jogalkotói szándék szerint. Ezt a 2013-ra kitolt határidőt először 2015. július 1-jére tolták ki ismételten, a jelenlegi javaslat viszont ‑ és pontosan idézem ‑ pontosító rendelkezés indokolással már 2017. július 1-jével számol, egy esetben pedig már 2018. július 1-jével. Mindebből az látszik, hogy a kormány az eredeti törvényi határidőket nem tudja tartani, továbbá képtelenek elvégezni ezek alapján a földmérési alaptérképi adatbázis reformját. Összességében jóllehet, ahogy én említettem, technikai pontosításokat tartalmazna ez az előttünk fekvő törvényjavaslat, azonban a Magyar Szocialista Párt frakciója szeretné felhívni a figyelmet mind a kormány, mind a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotásának a módszerére, annak a kritikájára, ezért nagy valószínűséggel az MSZP képviselőcsoportja tartózkodni fog a szavazáson, jóllehet ezen álláspontot még nem teljesen érleltük ki. (16.20)Összességében tehát ‑ ahogyan említettem -tech­­nikai és jogszabályi módosítások vannak benne, ahogyan az államtitkár úr fogalmazott, kvázi salátaként jelenik meg, ahol sok technikai pontosítás jelenik meg. Azonban hogy fel tudjuk hívni arra a figyelmet, hogy milyen sok esetben hibázott már eddig a kormány jogalkotási szempontból, ezért ‑ ahogyan említettem ‑ nagy valószínűséggel tartózkodni fogunk. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Bajban vagyunk ezzel a módosítással. Alapvetően azon technikai részek, amelyeket módosít, támogathatóak, és a Jobbik is már jó néhányat szorgalmazott az elmúlt években ezekkel kapcsolatban. Ha végignézem ‑ márpedig végignéztem ‑ azokat a módosító indítványainkat, amelyek ezen jogszabályok első, második, harmadik beterjesztésekor a Jobbik részéről megjelentek, akkor abból világosan látszik, hogy egyébként felhívtuk ezen problémák egy részére már a figyelmet. Akár a zártkertek esetében, akár egyéb, a többi törvény esetében is jó néhány ilyen példát fel tudunk hozni. Ezt csak azért említem itt meg az államtitkár úrnak, hogy jó lenne néha komolyan venni az ellenzék kritikáit és módosító szándékait. Persze, biztos van olyan, amikor nem mi látjuk jól a dolgokat, és nem feltétlenül olyan szándék vezérel egy-egy ellenzéki módosítást, amit jó szívvel elfogadnának, én ezt is el tudom hinni, államtitkár úr, de ezen konkrét esetben négy olyan módosítást biztosan tudok mondani, amit mi benyújtottunk ezen törvények vitájakor ‑ ezt csak úgy megjegyzésképpen szúrnám ide. És egyébként tényleg eléggé a jogalkotás megcsúfolásának tudom csak nevezni azt, amikor egy-egy jogszabály többször idekerül a Ház elé. Azt mindenki el tudja fogadni, ha a gyakorlat során, mondjuk, egy év távlatában kiderül az, hogy az adott jogszabály milyen módon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagy mely paragrafusokon kell úgy módosítani, hogy az életszerű legyen, vagy esetleg megváltoztak a vonatkozó uniós előírások. Tehát sok indoka lehet egy-egy törvény módosításának, de itt sok esetben sajnos nem ezt látjuk, hanem a kapkodó jogalkotás eredményét. Egyébként módosító indítványainkat időben benyújtjuk ezen jogszabálytervezethez. Ezeket én most itt nem olvasnám fel egyesével, mert ez nagyon jogászkodásba menne, ami meg nem az én területem, de találtunk finomítanivalót rendesen ezen beadvánnyal kapcsolatban is. Remélem, konstruktívan fognak ezekhez hozzáállni, és akkor nagy valószínűséggel fogjuk tudni támogatni ezt a tervezetet.Röviden ezt kívántam elmondani, elnök úr. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy ez az előterjesztés itt van előttünk, mert máris cáfolhatom Bitay Márton Örs államtitkár szavait, aki azt mondta, hogy akinek kalapácsa van, az mindent szegnek néz. Most szeretném bizonyítani konstruktív ellenzéki tevékenységünket, és Nagy államtitkár úrral szeretnék egy kis szakmai párbeszédet folytatni, mert gyakorlatilag itt is egy enyhe támogatás vagy határozott tartózkodás simán kinézhet. Már az nagyon jó hír, hogy úgy tűnik, nem rejt aknákat ez a benyújtott szabály, már az nagyon jónak tűnik, hogy nincs benne semmi olyan, ami ártana a magyar embereknek, tehát ez már egy teljesen előremutató dolog ebben a jogszabályalkotásban. Néhány szakmai és néhány értelmezési kérdésben kérném a szíves segítségét az államtitkár úrnak.Az első ‑ nem is mondtam, hogy ilyen is lesz - ideo­lógiai jellegű, ugyanis a rezsicsökkentés után most ez az új szó, hogy „bürokráciacsökkentés”. Felmerül bennünk, talán az önök szakemberei is foglalkoznak ezzel, hogy a skandináv nyilvántartási módszerben a termőfölddel, földekkel kapcsolatos nyilvántartások alapvetően nyilvánosak. Magyar­országon a személyiségi jogok másképp vannak, mint a skandináv államokban, viszont lehet, hogy nem lenne rossz, ha az átláthatóság javítása érdekében megnéznénk azt, hogy mik azok a szempontok, amelyekben egy-egy elemben esetleg lehet nyilvánosságot teremteni.Hadd mondjam el a konkrét példát erre! Ugyanis tipikus bürokráciacsökkentés lehetne, ha azon közjogi szempontból vagyontételi kötelezettségre kötelezett embereknek, akiknek egyébként kötelező nyilvánossá tenni a tulajdonaikat vagyonnyilatkozatukban, azoknak a személyeknek automatikusan megteremtené a jogszabály a lehetőséget. Gyakorlatilag ki lehetne küszöbölni azt, hogy különböző növekvő házak meg nem tudom, mik keveredjenek a vagyonnyilatkozatokba, mert ha ezeknek a közszereplőknek a vagyonnyilatkozatát automatikusan a jogszabály nyilvánossá tenné, az leegyszerűsítené a vagyonbevallást, ugyanakkor meg átlátható, biztos rendszert teremtene. Javasoljuk, hogy ezt esetleg gondolják át. Jogászaink felhívták a figyelmünket egy szakmai dologra is. A törvényjavaslat 5. §-ában az ingatlan-nyilvántartási törvény 52/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „A határozatot a természet védelméről szóló törvényben meghatározott természetvédelmi tartalmú jogi jellegek feljegyzése, törlése vagy módosítása iránti eljárásban a megkereső hatóság részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52. § (1) és (2) bekezdése szerint jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni.” Erre csak azért akartam felhívni az államtitkár úr figyelmét, mert ez teljesen azonos azzal a megfogalmazással, amit a közigazgatási salátában megtárgyaltunk, a kormány elfogadott, majd az államfő azt mondta rá, hogy az ő véleménye szerint ez nem helyes, és visszaküldte. Tehát ez teljesen ugyanazt a jogi formát alkalmazza, mint a közigazgatási saláta, tehát ez nyilvánvalóan ügyféljogokat korlátoz. Ha én lennék az előterjesztő, akkor minden bizonnyal azt még az előtt módosítanám, mielőtt a köztársasági elnök úr elé megy.Van egy olyan benne, amelynél szintén a pontosítását vagy a segítségét kérném. Ezen ingatlan-nyilvántartási törvény 68/A. §-ának (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: „A tulajdoni lap adattartalmának ‑ az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott ‑ egyes részeit, illetve az azokból adatfeldolgozással előállított információkat az arra ‑ a rendeletben megállapított ‑ jogosultak elektronikus úton történő lekérdezéssel, részadat-szolgáltatás formájában is megismerhetik.” Nem teljesen világos ez a részadat-szolgáltatás, mert nem tudjuk, hogy itt a TakarNet- vagy a földhivatali online hozzáférhetőséget akarják korlátozni. Tehát nem teljesen világos itt, hogy a részadat-szolgáltatás alapján mit is lehet akkor megismerni. Ha erre esetleg megnyugtató választ kapnánk, akkor az segítene.És akkor még kettő dolog van, amire szeretném az államtitkár úr szíves figyelmét felhívni ezzel a jogszabállyal kapcsolatban. Az államtitkár úr szakemberként teljesen, valószínűleg nálam jobban tudja azt, hogy mondjuk, a mezőgazdasági termelésben termelt gabonafélék a pázsitfűfélék családjába tartoznak, és ezt termelik folyamatosan. Ugyanígy, mondjuk, egy Magyarországon rétként vagy legelőként nyilvántartott terület, mondjuk, egy ecsetpázsitos vagy csenkeszes szintén pázsitfűfélékből áll. Ennek ellenére az egyiket tervszerűen telepítjük, tehát intenzív művelés alatt tartjuk, mondjuk, egy búzatáblát vagy árpatáblát, míg a másikat, a gyepet kaszáljuk. Ez külön művelési ágat jelent a földhivatali nyilvántartásban.Na most, a magyarországi erdők esetében vannak olyan faültetvények, ahol teljesen azonos genetikai tartalommal bíró nemesnyárasokat hektárszámra telepítenek ‑ ugyanúgy, mint ahogy a búzatáblát odatelepítik, levágják, újratelepítik, tehát a véghasznosítás ‑, mondjuk, ezeket az azonos genetikai állományú nemesnyárasokat termelik. Na most, hihetetlen szakmai hiba, hogy az elmúlt évtizedekben ezt a biológiai értelemben vett erdőtől művelési ág tekintetében nem különböztették meg, és az önöknek lenne segítség vagy a mindenkori kormányzatnak lenne segítség, ha valós művelési ág szerint tartanák nyilván azt, hogy mi az erdő és mi a faültetvény. Erre nemzetközi példák szintén vannak. Nem tudom, miért, én ezt még civilként nagyon sokszor elmondtam különböző kormányok különböző képviselőinek. Nyilvánvalóan foglalkoztam erdőkkel meg erdők természeti értékeivel, és mindig nagyon aggasztott az, hogy az erdészeti statisztikák soha nem mutathatnak valós képet, mert soha nem tudjuk meg, hogy mondjuk, a teljesen flóraidegen fenyvesek, mondjuk, a Kiskunságban most tekinthetőek-e biológiai értelemben vett erdőnek, tehát a középhegység különböző erdőtársulásaival semmiképpen nem azonos. Nagyon-nagyon jó lenne, ha ehhez végre hozzányúlnánk, és bevezetnénk azt, hogy az erdőállományban is azt, ami mesterséges telepítésben van, teljesen különvennénk. És akkor még egy utolsó dolog van, amivel kapcsolatban szerettem volna nem is tudom, hogy kérdezni vagy inkább az aggályaimat megosztani az államtitkár úrral: ez a zártkerteket érinti. Én nagyon szeretem a zártkerteket, nagyon sok oka van ennek. Gyakorlatilag az alföldi települési szerkezetben, a mezővárosoknál nagyon jellegzetes lett az, hogy ilyen 20-30 hektáros zártkertek alakultak ki ‑ az Alföldön kodrátnak mondják a négyszögölt ‑ ilyen 300-600 négyszögöles, 900 négyszögöles parcellákkal. Az intenzív agrárterületek között nagyon-nagyon jó élőhelyeket tartanak fenn kistáblás művelésekkel, és nemcsak a helyi megélhetéshez meg a konyhakerthez, meg ilyenekhez járul hozzá, hanem ezek ilyen kistelepülési biológiai sokféleségi forró pontoknak is minősíthetőek, mert itt összpontosul egy csomó minden. Na most, két problémával találkozunk folyamatosan. Az egyik az, hogy azoknak a zártkerteseknek az esetében, amelyek közvetlenül határosak lakott területtel, illegálisan már rég elkezdődött a beépítése. (16.30)Nagyon sok önkormányzat élt azzal a lehetőséggel, hogy zártkerteket egy az egyben belterületbe vett. Szerintem ez hiba volt, de ezt nem akarom magam megítélni, ezt tehát döntse el mondjuk, az önkormányzat, vagy ott helyben a közösségek döntsék el, hogy ez jó vagy nem jó. A gond az, az a kérdés, hogy az önkormányzatoknak ez a rendelkezési joga 2016-ot követően miként fog változni. A mai napig az van, hogy például tudnék mondani fürdőtelepüléseket, ahol az idegenforgalmi vonzerőt jelentő objektum mellett zártkertekben alakult ki az üdülőkörzet, és nem tudom, vajon a jogszabály alkalmazása során az önkormányzatok hogy fognak cselekedni ezekkel, ebben tehát van egy kis aggályom. Ugye, itt az lenne a kézenfekvő, ha ezeket a mezőgazdasági művelésből kivonnák az ilyen esetekben, amikor már valójában ott egy üdülőház vagy ilyesmi van, hogy ezt a jogszabályt valahogy végre is kell hajtatni, mert a jogszabály halála az, ha nem alkalmazzák. Ez az egyik. A másik viszont az, hogy az olyan zártkertek esetében, ahol mondjuk, régi gyümölcsösök maradtak fent - Gö­mörben rengeteg ilyet tudunk, de az alföldi területeken is rengeteg olyan van, ahol akár száz évre visszamenőlegesen ilyen öreg gyümölcsösök találhatóak ‑, ezek esetében viszont, már megmondom őszintén, aggályosnak érzem a kivett területek megvalósítását. Összességében sosem szerettem a zöldmezős beruházásokat, de az, hogy mezőgazdasági termőterületet veszítsünk kivett terület formájában, szerintem nem biztos, hogy jó irány, mert ezek a kis területek is lehetnek nagyon-nagyon értékesek. Tehát ha nekem kellene ilyen szabályozásokon gondolkoznom, minden bizonnyal megkülönböztetném azt, hogy a lakóterülettől ez milyen távolságra van, jelenleg milyen használatban van, tehát már rég átalakult illegálisan üdülőkörzetté vagy sem, mert azoknál nyilván jó lenne, ha a jogszerűség megvalósítására törekednénk ezzel a szabályozással. Viszont azoknál a helyeknél, ahol valóban egy diverz élőhelyet tart fenn, ahol kisparcellás gazdálkodókkal, nagyon-nagyon kis birtokosokkal, amikről itt nem is szoktunk beszélni, akiknek 1 hektárjuk sincs, és még mindig egy kétlovas kocsival szenvednek nap mint nap, tehát az ilyeneknek viszont, akiknek nem maradt lehetőségük, ezeket jó lenne fenntartani, és ott ezt a könnyítést nem biztos, hogy megtenném. De lehet, hogy nincs is ilyen kockázat, mert lehet, hogy az ilyenek esetében senki nem fogja kérni azt, hogy vegyék ki a termelésből, és akkor nem jelent veszélyt, csak jelen pillanatban nem tudom felmérni azt, hogy jelent-e veszélyt, mert hogyha az önkormányzatok olyanokat is kivesznek a termőterületből, egyben mondjuk, 30 hektáros zártkerteket, akkor az nagy gond. Tehát ha ezeket iparterületté akarják alakítani vagy ilyesmi, akkor az probléma. Ha nincs ilyen veszély, de mint mondottam, nem tudom, a sok-sok önkormányzat a sok-sok zártkertjével hogyan rendelkezik, akkor viszont veszélyt is jelent. Tehát jó lenne, ha az ezzel kapcsolatos biztonsági szelepet valahogy be lehetne tenni. Nyilvánvalóan a módosítóval kapcsolatban ezen fogok gondolkozni. Egyéb esetben, mint mondtam, semmi problémát nem látunk benne, tehát vagy fogjuk tudni támogatni, főleg, ha a módosító esetleg valahogy átmegy, vagy tartózkodással passzívan tudjuk ezt tenni, és ezt ezzel tudjuk elősegíteni. Nyilvánvalóan, ha az LMP kormányozna, másképp tenné. Köszönöm szépen a szót, köszönöm, elnök úr. (Dr. Legény Zsolt tapsol.)
  • DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy néhány szóban az eddig felmerült kérdésekre választ tudjak adni, hiszen Sallai R. Benedek képviselő úr néhány pontot felsorolt, amit jó tisztázni.Kezdjük a zártkertek kérdésével, mert az valóban egy olyan kérdéskör, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Azt kell mondanom, ez a rendelkezés pont azt segíti, hogy a különböző területeken különböző megoldások születhessenek, tehát ezt nem egy központi irányításból kell végigkövetkeztetni, hanem a helyi akaratnak megfelelően lehet diverzifikálni. Magyarul, ez azt jelenti, hogy azok a közösségek, amelyek egy idegenforgalmi területen vannak, már rég nyaralóként használják, vagy úgy szeretnék használni, és azért háborognak, hogy nem tudnak a gyereknek ott építeni, pedig az egy szép zöld környezet, és lehetne infrastrukturálisan fejleszteni, akkor annak lehetővé tesszük, hogy ezt megtegye, mert mégiscsak egy minőségi életet lehet élni egy ilyen zöldövezeti részen. Azokon a területeken viszont, amelyek valóban a rekreációt szolgálják, ahol művelik, ahol pezsgő mezőgazdasági, kiskertészeti művelési mód van, akkor azt természetesen hagyni kell, hogy működhessen. Tehát nem lehet egy általános, generális szabályt hozni, mert a Balaton környéke, a Tisza-tó környéke vagy a Velencei-tó környéke egészen más perspektívát ad, és megint csak mást ad a mezővárosaink pereme, ahová a falvakból beköltözve még a ’60-as években kialakultak ezek a zártkertek. Élő kapcsolatunk van ezekkel, akár a kertészegyesületekkel. Végtelenül szimpatikus emberek, végtelen rajongással csodákat csinálnak ezekben a kertekben, az ő lehetőségüket biztosítanunk kell. Azt gondolom, ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt megtegye. A nemesnyárasok kérdése, erdő és faültetvény különválasztásával kapcsolatosan annyit hadd mondjak, hogy jókor vetette fel. Azt tudom ajánlani, hogy nyissuk meg, folytassunk párbeszédet az erdészetekkel. Ezt megint csak nem lehet az erdészetek nélkül, az erdőgazdasági szakemberek nélkül megvitatni. Nagyon sokszor segítene, mert egész más szabályozások vonatkozhatnának kifejezetten papírcélból vagy kifejezetten energiaültetvényként telepített erdőkkel kapcsolatosan ‑ most a szót értsék úgy, ahogy szükséges ‑, vagy pedig valóban egy védendő tölgyes, bükkös erdővel kapcsolatosan. Tehát azt ajánlom, hogy folytassunk róla párbeszédet, nyissuk meg, világítsuk meg pró és kontra, nézzük meg a mellette és az ellene szóló érveket is, és ahogy ez kialakult, akkor foglaljuk törvénybe, és onnantól kezdve előre tudjuk vinni ezt a folyamatot.A másik kérdés: köszönöm szépen a figyelmet, hogy felhívta a hirdetmény útján történő értékesítésre, meg fogjuk vizsgálni, még mielőtt elfogadják, hogy az ügyfélköröket mennyire érinti itt sérelem. A termőföld nyilvántartásának nyilvános lehetősége pedig megint csak egy olyan dolog, amit érdemes megfontolni. Meg kell nézni, hogy a magyar jogrend, a magyar szokásjog mit enged, hogyan lehet ezt megtenni, de mint kezdeményezés, a gondolatiság elindítása szerintem nagyon fontos dolog. A tulajdon, az egy tisztes tulajdon, nincs mit szégyenkeznie senkinek, azt bátran fel kell vállalni, büszkének kell lenni rá, hogy kinek mije van, hiszen megdolgozott érte, azt büszkén vállalni is kell, tehát ezt maximálisan tudom támogatni. Indítsuk el, szintén egy olyan folyamatnak kell lennie, ami nem máról holnapra tud megvalósulni, hanem egy átmeneti időszak után. Szerintem a tisztán látás és a tisztulás, hogy ez így lehessen, mindnyájunk érdeke. Köszönöm szépen az eddigi kérdéseit.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak a zártkertekre szeretnék reagálni, hiszen értem a kormány módosítási szándékát, és értem Sallai képviselőtársam aggodalmait is, már csak annál is inkább, mert a Jobbik volt tavaly nyáron az elsők között az a párt, amelyik felvetette a kiskerttulajdonosok problémáit itt a parlamentben is meg egyébként a sajtótájékoztatókon keresztül is. Hiszen nagyon hamar látszódott az, hogy milyen anomáliákat okoztak a jogszabályváltozások számukra, ami egyébként nem lehetett a jogalkotónak sem a szándéka, és ezen módosítások, amelyekkel indultak, azt is bizonyítják, hogy valóban nem is volt ilyen szándéka. Most azért kértem szót, mert Szlovéniában, a Mura-vidéken nagyon jó példák vannak a zártkertek rendszerére. A magyarlakta részeken maradt fenn, egyébként kiváló módon, érdemes tanulmányozni, ajánlom a kormány számára, a figyelmükbe, hiszen Trianon előtt nagyjából az egész országban a zártkertekre ez a működési forma volt a jellemző, ami ma már csak a Mura-vidéken maradt fenn, legalábbis ott a legszembetűnőbb, és a legnagyobb súlyt ott tartotta meg. Érdemes ezt vizsgálni, mert azt hiszem, az olyanfajta lehetőségeket, amelyeket az államtitkár úr említett, és amelyek támogatandóak, a különböző területek különbözőképpen való kezelése és az állam különböző hozzáállása ezen területekhez, ott kiválóan működik, és nagyon szívesen mutatnak példát, mondják el a tapasztalataikat azokról az esetekről, amelyek ott is megtörténtek, hiszen a kormány részéről Szlovéniában is többször volt olyan kísérlet, hogy megpróbálta fentről egységesíteni ezt a rendszert, és bizony nagyon sok kárvallottja lett volna, ha akkor nem ütközik a helybéliek ellenállásába a történet.Csak ezért kértem most szót, és azt hiszem, ez a megoldás feloldaná a problémát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogyan a vezérszónoki felszólalásomban említettem, nagy valószínűséggel az MSZP-frakció tartózkodni fog, és ez a tartózkodás nem a törvényjavaslatra vonatkozna, hanem inkább arra a jogalkotási technikára, arra a módozatra, amelyre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ez így nem egészséges és nem jó.Ami miatt egyébként említettem, hogy csak tartózkodunk, az az, hogy van a törvényjavaslatnak néhány olyan eleme, amely egyébként szerintünk is üdvözítő, amely a gyakorlati élet problémáit hivatott megoldani. Ugyan az előző törvényjavaslat vitájánál Sallai képviselő úr, mondjuk viccesen így, megdorgált, hogy miért emelem ki ellenzéki képviselőként egy törvényjavaslatnak azt a részét, azt az elemét, amely jó. Azért, képviselő úr, mert tényleg van jó pár olyan dolog, ami szerintem lényeges, és ahogy ön az előbb említette, a zártkerti ingatlanoknak ön az egyik nagy rajongója, ha lehet így mondani.Szeretném kiemelni például ebből a törvényjavaslatból, ami szerintünk is helyes és jó, az az, hogy a védett és a Natura-területek, valamint az állandó legelő vagy állandó gyep feljegyzése, valamint a zártkerti ingatlanok kivonásával járó adatváltozás díjmentes körbe fognak tartozni. Minden egyes olyan javaslatot támogatunk természetesen, amely a magyar mezőgazdaságból élőknek akármilyen könnyebbséget is tud jelenteni, ez akár anyagi könnyebbség is lehet. Vagy például kiemelhető a törvényjavaslattal kapcsolatosan, hogy megszünteti az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok kettős járulékfizetését. Ezt is kifejezetten egy üdvözítő dolognak tartjuk. Vagy szeretném kiemelni például akkor azt, hogy mondjuk, a törvényjavaslat elősegíti a tényállás tisztázásának körülményeit a nem közeli hozzátartozók között kötött és 2014. május 1-jén megszűnt haszonélvezeti jogosultságok törlése kapcsán azáltal, hogy az ügyfél reakcióinak elmaradása esetén a földhivatal maga keresi meg az anyakönyvi hatóságot a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzésére. Tehát sok olyan része, javaslata van ennek az államtitkár úr által szerintem egyébként helyesen salátatörvénynek nevezett törvényjavaslatnak, amely a gyakorlati élet problémáit próbálja megoldani. De ahogyan említettem, és a vezérszónoki felszólalásomban elmondtam, az, amikor például hosszasan tologatnak hatálybalépési időket, az, amikor ‑ ezt nevezhetem így ‑ a jogalkotás megcsúfolása néha az, ahogyan tákoltan érkeznek be hozzánk a törvényjavaslatok, ez az, amely miatt a frakciónkban jelenleg van abban egy, ha lehet így mondani, teoretikus vita, hogy támogassuk vagy tartózkodjunk, ezért, mint ahogy említettem, még a későbbiekben alakítjuk ki az álláspontunkat. Köszönöm szépen. (Dr. Szakács László tapsol.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én kicsit a laikusabbak szemével szólnék hozzá, és a hozzászólásom bátorsága abból ered, hogy karcagi lakosként a zártkertekkel kapcsolatosan elég komoly tapasztalatom van. Egyrészt érintette korábban az ügyvédi tevékenységet is, másrészt mint karcagi lakos, az ember fejből betéve tudja a városrészeket és azokat a neveket, amelyek egyébként tényleg az ott élőknek a mindennapi életéhez hozzátartoznak. Talán nincs is olyan karcagi lakos, akinek ilyen vagy olyan érdekeltsége ezekben a zártkertekben ne lenne. Csak sorolván a kertek nevét: Nagyvénkert, Kisvénkert, Kolduskert, Téglás 1-2, Agyagoskert, Komiszkert, Kurtakert, Zúgkert. Gyakorlatilag még sorolhatnék legalább tíz ilyen kertrészt, gyakorlatilag a várost minden égtáj felől övezi valamilyen zártkert. Így hát a zártkertek problémája, amit most ebben a törvényjavaslatban kíván egyébként megoldani a kormány, egy nagyon élő probléma volt, és most már egy jó ideje nyomja a helyiek vállát, és nemcsak egyébként a lakosok vállát nyomta, hanem nyomta a vállát az ügyvéd kollégáknak, de az ingatlan-nyilvántartásban, az úgynevezett földhivatalban dolgozóknak is nagyon komoly problémát okozott, és nemegyszer bosszús ügyfelekkel találkoztak. Sőt, olyannyira rossz volt az eddigi szabályozás, hogy ezeknek a kerteknek az adásvételét, sőt sok esetben a művelését is megakadályozta, hogy nem tudott gazdát cserélni, egyszerűen nem lehetett őket rendszeresen és jól hasznosítani. Így hát felvetődik a kérdés, hogy miért kellett erre ennyi ideig várni, amikor a jobbikos képviselőtársaimtól már korábban is és azt követően, miután én is bekerültem a parlamentbe, többször elhangzott, hogy ez a probléma megoldásért kiált és meg kell oldani.Senki más nem tudhatta volna jobban, hogy hogy kell megoldani ezt a problémát, mint Fazekas Sándor miniszter úr, akinek saját magának is nem egy kert földje van egyébként, ha jól tudom, akkor vagy a Tégláskertben vagy talán a Kisvénkertben, egyébként nem messze a karcagi strandfürdőtől. Tehát még fennállhat az a veszély, amire egyébként itt az LMP-s képviselő úr is utalt. Tehát ha más nem, ő egyébként tudta volna, hogy milyen megoldása lehet ennek. Gondolom, őt nem nagyon érdekelte az, hogy eladja vagy adja-vegye ezt, és hogy milyen nehézségek elé fog nézni, hogyha bármikor is szeretne megfelelően gazdálkodni, vagy ha szeretné, hogy gazdát cseréljen a kertje. Tehát érthetetlen, hogy miért volt ez a késlekedés, és miért nem lehetett ezt a jó szándékú módosító javaslatot, amivel egyébként a Jobbik ostromolta a minisztériumot, illetve többször ide a parlament elé is hozta, sőt sajtótájékoztató is volt ebben az ügyben, miért nem lehetett hamarabb megfontolni. Érdemes lett volna megfontolni, mert nagyon komoly tüneteket okozott, mint már említettem. Tehát megállt gyakorlatilag a zártkertek forgalma, sőt egyesek bizonyos olyan trükkökhöz folyamodtak, amelyben ‑ mondjuk úgy ‑ a tulajdonjog megmaradt annál, akinél volt, viszont a különböző kerülőutakkal és szerződésekkel megpróbáltak különböző jogokat, használatra, termelésre és egyéb hasznosítási módokra jogot szerezni maguknak, amelyeket természetesen ingatlan-nyilvántartásba külön bejegyezni nem lehetett. Tehát gyakorlatilag mondhatjuk úgy, hogy egymás között egy félig-meddig szürkegazdálkodást indított el a zártkerteken, amelyek egyébként méltatlanok a zártkertek rekreációs célú, a kikapcsolódási vagy adott esetben a hobbikert jellegű műveléséhez, és egy teljesen életszerűtlen és kivitelezhetetlen folyamatot indított el a zártkertekben. Nagyon komoly kikerülő manővereket kellett végrehajtani, úgy fogalmaztak valahol, azt hiszem, hogy orrvérzésszerű problémák támadtak a földtörvénnyel, és ezzel kapcsolatosan orrvérzésszerű problémák jöttek elő. Hát ezekre próbáltak valamilyen kikerülő manővert végrehajtani egyrészt a lakosok, másrészről a jogászok, harmadrészt az ingatlan-nyilvántartás is. Tehát mindenképpen ezt rendezni kellett. Természetesen az, hogy ez most illetékmentesen valamilyen módon megoldható lesz, egy nagyon hasznos dolog lesz. Azonban a kormányzatnak az is nagyon fontos, és ezt is artikulálnia kell, hogy a megromlott bizalmi viszonyt helyre kell állítani ezekkel a zártkertekben élő gazdálkodókkal, és kommunikálniuk kell feléjük, hogy hogy tudják jelenlegi helyzetüket rendezni, és hogy azokat a tervezett vagy tervbe vett, vagy egyébként szükséges, akár tulajdonjog-változásokat hogy tudják ezt követően megtenni, mert jelenleg nagyon nagy gond van a fejekben, sőt nagyon nagy kétségek vannak, sőt egyáltalán az emberek elpártolnak a zártkertek mellől, pont amiatt, mert kezelhetetlen volt a mögöttük lévő jogi szabályozás.Még egyetlenegy dolgot jogászi szemmel nézvén, és ebben egyetértettünk az MSZP-vel: botrányosan kevés és rövid volt az az általános indokolás, ami a törvényben volt. Nyilván ez egy igényességi munka. Ha a kormányzat érzi annak a felelősségnek a súlyát, hogy szeretne közérthető, jól érthető és alkalmazható jogszabályokat gyártani, akkor minimum arra kellene törekedni, hogy az indokolás az egyszerű ember által is jól megismerhető legyen, és ne csak az egyébként a törvényi részben megjelenő szövegnek a szövegszerű ismétlése legyen, vagy csak pár kötőszó megtoldásával való plasztikus leképezése legyen. Az indokolás azért van, hogy az ember az indokait elmondja, elmagyarázza benne, hogy mit szeretne véghezvinni és milyen törvényi változás van. Én javaslom ezt tényleg jobbító szándékból, szíveskedjenek megfogadni. Én úgy gondolom, miniszter úr is, illetve önök is vannak olyan felkészültek, hogy ezt a közeljövőben már tudják gyakorolni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Sallai R. Benedek tapsol.)
  • DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a hozzászólásaikat, mindazon észrevételeket, amelyeket megfogalmaztak e törvénnyel kapcsolatosan. Hadd kezdjem hátulról előrefelé, ha a sorrend majd jó lesz, Lukács képviselőtársam észrevételeit. Kezdjük a zártkertet, és akkor az több képviselőre is vonatkozik, hiszen talán az egyik legfajsúlyosabb és leginkább közérdeklődésre számot tartó eleme ennek a módosításnak a zártkertek kérdése. Háromféle részből tevődött össze: egy, akik már másként hasznosították, egy, akik egy kis paradicsomot csináltak belőle, és volt bizony egy nagy része, ami elhagyatott volt, ami parlagfűvel szennyezett, ami nagyon sok gondot okozott, ami szégyen volt a településnek, és olyan közbiztonsági helyzetet is indukált néha, ami nem a biztonságot szolgálta. Ugyanakkor ez 200 ezer hektár. Tehát ehhez hozzányúlni felelőtlenül, nem végiggondolva… ‑ pont önöktől jött volna a legnagyobb támadás, hogy már akkor a külföldieknek hogyan játsszuk ki a 200 ezer hektárnyi területet. Tehát ezért olyan megoldást kellett találni, ami mindenki számára elfogadható, mindenki számára kellő garanciákat nyújt és kellő biztonságot, illetve megoldja nagyon sok ember problémáját a zártkertek hasznosításával kapcsolatosan.(16.50)Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy megtaláltuk azt a módot, amivel a zártkerttulajdonosok kérdését, valamint az ott élők igényeit rendezni tudjuk. S akkor még nem is beszéltem ‑ amit első körben kellett rendezni ‑ az önkormányzati tulajdonban lévő zártkertek sorsáról, amit pár hónappal korábban rendezett a kormányzat. Az általános indoklással kapcsolatosan azt tudom mondani képviselő úrnak: nagyon remélem, hogy az expozé részletessége segítette a törvény megértését, és mindazt a feladatot, amivel ezt pótolni tudtuk. A rövid indoklásért elnézést kérek öntől. Legény képviselő úrnak, Sallai R. képviselő úrnak és Magyar képviselő úrnak is szeretném megköszönni azt a konstruktivitást, azt a biztatást a törvénnyel kapcsolatosan, hogy kevés ellenvetést, de annál több támogatást tudnak ehhez a törvényhez hozzátenni. Azt remélem, hogy mire a törvény részletes vitájával végzünk, addigra sikerül minden kételyt eloszlatni képviselőtársaim felvetéseiben, és közösen tudjuk azt mondani, hogy ez a törvény elfogadásra érdemes, és közösen fogjuk tudni megnyomni az igen gombot. S még egy észrevétel arra, hogy milyen a törvényalkotás lehetősége. Azt kell mondjam önöknek, az hibázik igazából, aki ha észleli, hogy egy megváltozott helyzetre megváltozott választ kell adni, akkor az elmulasztja ezt. Ez a törvény pontosan azt szolgálja, hogy egy megváltozott élethelyzetben, egy megváltozott gyakorlati helyzethez igazítsa azokat a jogszabályokat, amelyek szükségesek. S amikor tolni kell a határidőt, ezt is be kell vallani teljesen őszintén, kedves képviselőtársaim, az azért van, mert ehhez biztosítani kell a technikai hátteret. A szándék kész, a test erőtlen ‑ fogalmazhatnék akár költőien is. De az a helyzet, hogy meg kell teremteni hozzá azokat a feltételeket, amelyekkel tisztességesen, megbízhatóan végre lehet ezt hajtani. Ezt az irányt jelezzük. Jelezzük, hova szeretnénk eljutni, és nagyon bízom benne, hogy ezzel a törvénnyel is egyre tisztább és egyre rendezettebb viszonyokat tudunk teremteni a földkérdésben is Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/3786. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót a most helyet foglaló Nagy István államtitkár úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, első körben a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Győrffy Balázsnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Legény Zsoltnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most a Jobbik frakciójából Magyar Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Sallai R. Benedeknek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére érkeztünk. Mielőtt a kétperces hozzászólások kezdődnének, Nagy István államtitkár úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most kétperces hozzászólásra Magyar Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Most normál időkeretben Legény Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót. (16.40)
  • ELNÖK: Most normál időkeretben Lukács László György képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Az általános vitát lezárom, és megkérdezem az előterjesztőt. (Jelzésre:) Igen, jelzi az előterjesztő, hogy szeretne hozzászólni. Nagy István államtitkár úré a szó.