• DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország kormánya számára kiemelten fontos, hogy a többi országgal fennálló kétoldalú kapcsolatait folyamatosan és olyan módon fejlessze, amely révén országunk, állampolgáraink és gazdasági szerepvállalóink részére újabb lehetőségek nyílnak meg. E törekvéseket szolgálja a nemzetközi szerződés Országgyűlés részéről történő megerősítésének kezdeményezése is.A kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatokat általánosságban rendező egyezmény a szerződő felek közös érdekein alapuló kiegyensúlyozott és az érintett kör számára igen kedvező jogszabályi környezetet eredményező szabályokat fektet le. Az egyezménynek köszönhetően a már eddig is kiterjedt magyar-amerikai kapcsolatok újabb fontos elemmel bővülnek, ami várhatóan ösztönzőleg hat a két ország közötti, elsődlegesen az állampolgárok biztosítottak szintjén megvalósuló mobilitására.A nemzetközi szerződés előírásai azonban nemcsak az egyének számára nyitnak új teret, hanem a gazdasági szereplők részére kölcsönös előnyöket is biztosítanak. Szem előtt tartva azt a körülményt, hogy az Amerikai Egyesült Államok földrajzi értelemben nem minősül közeli államnak, az egyezmény elsődlegesen a kötelező nyugdíj-biztosítási ellátások koordinációját valósítja meg. Lehetségessé válik mindamellett a magyar egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátások részleges összehangolása is a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó szabályok megalkotása segítségével.A jövőbeni szabályozás egyik közvetlen kedvezményezettjeként a két állam joga szerint biztosítási időt szerzett személyek az érintett időszakok összeszámításának köszönhetően olyan jogosultságokat szerezhetnek, amelyek az egyezmény hiányában nem volnának biztosíthatóak részükre. Az egyezmény kézzelfogható gyakorlati haszna jelentkezik továbbá abban, hogy a másik államban végzett gazdasági tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-áramlás tekintetében az érintett személyekre alkalmazandó jog meghatározása révén a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat élénkítő hatást fejt ki.Az új keretrendszer alapján a másik ország területén történő munkavégzés esetén irányadó jog egyértelműen lefektetésre kerül. A nemzetközi szerződés rögzíti a szerződő államok joga szerint megszerzett ellátásokhoz való jogok fenntartásának elvét, így olyan esetekben is biztosítja jogosultságok megszerzését, amikor az egyezmény hiányában a két állam jogának önálló alkalmazása nem keletkeztethetne jogosultságokat.Tisztelt Ház! Az egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül, és az Országgyűlés részéről történő megerősítést követően léphet hatályba. Mivel Magyarország kormánya az egyezmény aláírása révén már elismerte, hogy Magyarország és az érintett személyi kör érdekeit szolgáló megállapodást érték el a szerződő felek, ezúton kérem a tisztelt Házat, hogy az egyezmény Országgyűlés által történő jóváhagyására irányuló törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
  • DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális biztonságról szóló egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások 2007-ben kezdődtek az amerikai fél kezdeményezésére. A tárgyalások megkezdését az is indokolta, hogy az Egyesült Államokban élő magyarok több alkalommal megkeresték az EMMI jogelődjét azzal, hogy az amerikai jog szerint szerzett nyugdíjuk korlátozás alá esik, ha Magyarországon tartózkodnak.Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz beérkezett lakossági megkeresések alapján is megállapítható volt, hogy mindinkább igény mutatkozott arra, hogy egyes társadalombiztosítási kérdések a többi bilaterális egyezményhez hasonlóan kerüljenek rendezésre a két ország viszonylatában is. Hozzávetőlegesen mintegy 3 ezer olyan, az Egyesült Államokban élő személy részére folyósítunk nyugellátást, akik önálló magyar nyugdíjjogosultsággal rendel­keznek. Mivel az egyezmény részletesen szabályozza a munkavállalók biztosítási kötelezettségével össze­függő rendelkezéseket, és ezzel összefüggésben maga a törvényjavaslat indoklása is kitér a kétoldalú gazdasági kérdésekre, érdemes ezekről a gazdasági kapcsolatokról néhány szót ejteni.Megítélésünk szerint a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat veszélyezteti és hosszú távon a jelen szociális egyezmény végrehajtásával is összefügg, ha Magyarországon jelen lévő, legálisan működő nemzetközi cégek érdekei sérülnek. Információnk szerint többek között amerikai cégek is jelezték kifogásaikat a Magyarországon elharapózó adócsalás miatt és különböző korrupciógyanúk miatt. Többször fel is ajánlották segítségüket az adóhatóságnak a helyzet helyrebillentése érdekében, de érdemi válaszokat nem kaptak. Valószínűleg ezzel függ össze az az intézkedés is, amely EU- és NATO-tagországgal szemben még nem került alkalmazásra az Egyesült Államok részéről, amely szerint kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Álla­mok területéről.A Szocialista Párt álláspontja szerint az ilyen események, az ilyen esetek nem segítik a kétoldalú kapcsolatokat. A napirenden szereplő törvény­javaslat indoklása szerint az Egyesült Államok Magyarország egyik kiemelt és meghatározó tengerentúli partnere. Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire számít kiemelt partnernek az az ország, amelynek külügyminisztere, illetve a magyar miniszterelnök ködös és zűrös hablatyolással vádol, és aki ellen azonnal pert kell indítani rágalmazás és jó hírnévhez való jog sérülése miatt, és hogyan befolyásolja az a cselekedet a kétoldalú kapcsolatokat, ha egy amerikai ügyvivőnek kikérik a mentelmi jogát.Szijjártó Péter itt külügyminiszterként még a tavalyi év végén a legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy képesek leszünk-e az Egyesült Államokkal helyreállítani a valódi szövetségesi viszonyt. Azt gondolom, hogy az előbb említett események, cselek­mények és mondatok ezt nem segítik elő. Meg­győző­désem, hogy szövetségi kapcsolatok helyr­eállításának és konfliktusok lezárásának nem a leghatékonyabb módja, ha ilyen mondatok hangzanak el egy amúgy kiemeltnek tekintendő országgal szem­ben, azzal kiemelt gazdasági kapcsolatokra törekvő Magyarország részéről, ha így számítana az Egyesült Államok együttműködésére.A napirenden szereplő törvényjavaslat indoklása szintén kiemeli, hogy az amerikai vállalatok az eddigiekben több mint 9 milliárd amerikai dollár értékben ruháztak be Magyarországon, ezzel az Egyesült Államok a negyedik legnagyobb befektető hazánkban. A rendszerváltás utáni gazdasági kapcsolatok fejlődése mellett példátlan, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök 2010 óta nem kapott meghívót a Fehér Házba. Martonyi János egy ciklus eleji látogatását leszámítva pedig a külügy­minisz­terek sem találkoztak. Azt gondolom, hogy ez elgondolkodtató.Az elmondottak is azt bizonyítják, hogy a kor­mánynak és a Fidesznek még a korábbi szövet­séges republikánusokkal is megromlott a kapcsolata, hiszen Orbán Viktor még korábban jó kapcsolatokat ápolt a repubiklánus szenátorral, McCainnel, és tudjuk, hogy ő hogyan gondolkodik a magyar mi­niszterelnökről.Mindezek alapján nagyon bízunk benne, hogy ennek az egyezménynek az elfogadása az előzmények ellenére segíteni tudja, hogy a kétoldalú kapcsolatok javuljanak, és magának az egyezménynek a tartalma miatt is a Magyar Szocialista Párt támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselő­csoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslatot természetesen a Jobbik Magyar­országért Mozgalom párt képviselőcsoportja is támogatni fogja. Látjuk azt a folyamatot ‑ persze ez az Egyesült Államokat jelen esetben még annyira nem érinti ‑, hogy több százezer magyar állampolgár menekül főleg Nyugat-Európába a megélhetés biztosítása érdekében. Egyfajta gazdasági mene­külteknek nevezném őket. Miniszterelnök úrral ellentétben én nem kalandoroknak, hanem gazdasági menekülteknek, megerősítve, nevezném őket.(13.10)Itt már 6-7-800 ezer emberről is beszélhetünk. Persze, hogyha az Egyesült Államokat figyelembe vesszük, az a 3-4 ezer ember akár a törvény indokolása alapján is, akik az Egyesült Államokban keresőtevékenységet folytatnak, minimális ehhez képest, de mégis fontos akár az ő érdekükben is az, hogy egy ilyen egyezmény létrejöjjön, főleg azért, mert mi bízunk abban egyrészről, hogy akár a kormányzó pártoknak a személye vagy a kormányzó pártok megváltozásával is változhat a helyzet Magyarországon, részben pedig abban bízva, hogy ezek az emberek, mivel menekültekről van szó, a hazaszeretet számukra fontos tény lehet, úgy gondolkoznak, hogy bizonyos idő után visszatérnek Magyarországra. Éppen ennek a tekintetében azt gondolhatjuk, hogy az ilyen egyezmények elősegíthetik azt, hogy ők visszatérjenek, és ha az egyezményben szereplő kitételeket nézzük, akkor egy kedvezőbb jogosultsági viszony beszámítása alapján akár nyugdíjra, akár más ellátásokra jogosultak lehessenek itt Magyarországon. Ez akár erősítheti bennük azt a gondolatot, hogy akár a nyugodtabb öregkor reményében, akár korábban is visszatérjenek, ugyanis biztosítva vannak arról, hogy akár az Egyesült Államokban megszerzett munkaviszonyuk is beszámításra kerül a jogosultság kiszámításának egy Magyarországra való visszatelepedésnek a folyamán. Éppen ezért, mondom még egyszer, hogy támogatjuk ezt a javaslatot, de inkább arra buzdítanánk a kormányt, hogy ne csak ilyen egyezményekkel, hanem egyéb, gazdasági intézkedésekkel is, a gazdaság tényleges fellendítésével, a magyar munkavállalók helyzetének, illetve versenyhátrányának a csökkentésével érje el inkább azt a célt, hogy ne csak a nyugdíj beszámítása szempontjából, hanem egyéb szempontokból is akár egy magyar fiatalnak, akár egy magyar idősebb személynek is érdemesebb legyen itthon maradnia, és a teljes jogosultsági viszonyát itt, Magyarországon megszereznie, mint hogy ilyen egyezmények révén a jogosultsági idő beszámításánál a teljes munkával töltött ideje beszámításra kerüljön, és így a jogosultsága ne kerüljön veszélybe. De, még egyszer mondom, mert a benne fektetett célokkal egyetértünk, akár a gazdasági társaságokra vonatkozó, gazdasági együttműködés szempontjából deklarált dolgokra, akár a magánszemélyekre vonatkozó részeivel az egyezménynek egyetértünk, így a frakciónk ezt a javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót… ELNÖK: Tessék parancsolni! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika eddig következetesen támogatta a szociális… Szól? (Közbeszólások: Nem! Kártya?) Bocsánat, csak mert nem számolja az időt… (Hordozható mikrofonba.) Köszönöm szépen. Tehát a Lehet Más a Politika eddig következetesen támogatta a szociális biztonsági egyezményeket, mert azt gondoljuk, hogy ezeknek a kétoldalú egyezményeknek a célja helyes: kölcsönösen növelni a két ország állampolgárainak szociális biztonságát, garantálni a másik ország területén munkát vállaló állampolgárok ellátásokhoz való jogát. Fontosnak tartjuk, hogy azok a magyar állampolgárok, akik történetesen az Amerikai Egyesült Államokban vállalnak munkát akár rövidebb, akár huzamosabb időre, és tisztességesen fizetik a járulékokat, Magyarországra visszatérve és a nyugdíjkorhatárt elérve ne szenvedjenek hátrányt amiatt, hogy életük egy részében Magyarország területén kívül dolgoztak, ne vesszenek el azok a külföldön ledolgozott éveik, a magyar nyugdíj megállapításánál számítsák be azokat, ne történhessen meg az, hogy valaki csak azért nem lehet jogosult ellátásra, mert a Magyarországon munkával és járulékfizetéssel töltött évei nem elegendőek a jogosultság megállapításához szükséges szolgálati időhöz. Ismerjék el a külföldi biztosítási időt is, ne érje hátrány azokat sem, akik az Egyesült Államokban folyamodnak nyugdíjért, de az ott szerzett szolgálati idő nem elég a nyugdíj megállapításához. Az egyezmény révén az ő helyzetük is megoldódna, hiszen lehetővé válna a magyar biztosítási idők beszámítása, és a két ország arányosan nyújtaná az ellátásokat. Az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférés garantálná, hogy a jogosult tartózkodási helye szerinti államban jusson hozzá a nyugdíjhoz. Az egyezmény lehetőséget biztosít arra is, hogy a munkáltatók dolgozóikat a másik országba küldjék ki munkavégzés céljából anélkül, hogy erre az időre a másik ország járulékfizetőivé is válnának. Az egyezmény szerint azoknak, akik nem több mint öt évet dolgoznak kiküldetésben a másik ország területén, kizárólag a küldő országban kell fizetniük a járulékokat. Ez is egy fontos szabály, mert a segítségével elkerülhető a kettős járulékfizetés. Fontos ellátásokra azonban nem terjed ki az egyezmény, az egyezmény hatálya csak a nyugellátásokra és a megváltozott munkaképességűek ellátásaira terjed ki, a nem munkavállalási célú tartózkodás alatti egészségügyi ellátásokra, a munkabalesetek vagy foglalkoztatási megbetegedések esetén nyújtott ellátásokra sem. Az indoklás a szerződő államok földrajzi elhelyezkedésére hivatkozik. Jó lenne, ha meg tudnák világítani, hogy miért akadály a földrajzi távolság. Az egyezmény fontos szociális garancia annak a több mint tízezer magyar és amerikai állampolgárnak az életében, akik a másik ország területén dolgoztak vagy dolgoznak. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok és a két ország közti munkaerőmozgás ugyanakkor már korábban indokolta volna ennek az egyezménynek a megkötését. Mint tudjuk, hat éve kezdték meg az erről szóló tárgyalásokat, miközben Kanadával már 2002-ben aláírták az egyezményt, az USA-val csak 2009-ben kezdtek tárgyalni, és hat évig kellett várni az egyezmény aláírására. Ezt kissé hosszú időnek tartjuk, örülnénk, ha erre is magyarázatot kapnánk. Az egyezmény ünnepélyes aláírásakor szó esett a két ország közti gazdasági integráció elmélyítéséről is. Nem mehetünk el szó nélkül emellett, tekintettel az USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény most zajló tárgyalásaira, ezek éppen a minél szorosabb gazdasági integráció jegyében folynak. Már a TTIP-ről általunk kezdeményezett vitanapon is elmondtuk, hogy ez az egyezmény mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy fokozza a szociális biztonságot, hogy megőrizze a szociális és munkavállalói jogok elért szintjét. Nemcsak akkor kell szem előtt tartani a szociális biztonságot, amikor ilyen egyezményeket kötünk Amerikával, hanem akkor is, amikor a szabadkereskedelmi egyezmény lehetséges hatásait vizsgáljuk. Elég csak megnézni a WTO eddigi működését, a jólét növelésére, a munkahelyek létrehozására és a szegénység leküzdésére irányuló célok nem valósultak meg. A vámok eltörlése csak tovább növelte a szegény és gazdag országok közti különbséget. Miért várunk mást a szabadkereskedelmi egyezménytől? Ha valóban a munkavállalók, a magyar dolgozó emberek érdekeit tartják szem előtt, akkor nem támogathatják a TTIP-et és azt, hogy engedményeket tegyünk a szociális jogok, a munkajogok, a munkavédelmi szabályok területén, a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása jegyében. Ez egy lefelé tartó szabályozási spirált indítana el, ami a gyengébb garanciák irányába mozdítaná el a hazai szabályozást is. Csökkenne a munkajogok jelenlegi szintje, a munkavédelmi szabályozás. A versenyképesség fokozása egyet jelentene a munkaerő leértékelésével, a bérek további leszorításával. Csak úgy lehetne versenyben maradni egy sokkal kevésbé szabályozott munkaerőpiaccal szemben, ha mi is leépítenénk a saját védelmi rendszerünket. A szociális biztonság tehát ezt is kell hogy jelentse, a kiállást emellett a TTIP előkészítéséről szóló vitában. Magyarországon már nincs hova hátrálni a bérek, a munkavállalói jogok és a szociális védőháló tekintetében, a kormány feladata, hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyek mellett a magyar munkavállalók tudása, hozzáadott értéke, bére is nőhet. Egy olyan társadalmi igazságosságra volna szükség a jövedelmek elosztásában, ami felfelé húzza a társadalom alsóbb rétegeiben élőket, ami több jövedelmet biztosít a magyar társadalomnak. Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, hogy a most tárgyalt szociális biztonsági egyezményt ezekben az összefüggésekben is lássák. Köszönöm a figyelmet.
  • DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a hozzászólásoknak a napirend tartalmával összefüggő részeit, hiszen a szociális biztonságról szóló kétoldalú egyezményről van szó, amely keretében sok mindent hallottunk. Úgy gondolom, az a négy új, szociális biztonságról szóló egyezmény, amelyet Magyarország kötött különböző országokkal, Albániával, Macedóniával, az Egyesült Államokkal és majd a következőkben tárgyalt Törökországgal, azok nemcsak a fő kapcsolatainkat, hanem szerepünket is erősítik ezekben a térségekben. Ha lehet, akkor kérném, a geopolitikát és a különböző kereskedelmi kérdéseket ne keverjük a szociális biztonsággal, hiszen ez az emberekről szól, hogy megfelelő ellátást tudjanak kapni, ha a másik országban élnek, és ezek nagyon fontos, pozitív fejlemények az országok kapcsolatában. Ha a hozzászólások támogatásnak minősültek, akkor azokat köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/3484. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. (13.00)Elsőként megadom a szót Zombor Gábor úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megkérdezem, a Fidesz képviselőcsoportja részéről kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem. Ebben az esetben megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék!
  • ELNÖK: Én is köszönöm. Megkérdezem, a KDNP képviselőcsoportja részéről kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Ebben az esetben megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezér­szónokának. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az LMP képviselőcsoportját, kíván-e most szólni. (Schmuck Erzsébet bólint.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki kör végére értünk. Most képviselői felszólalásokra van lehetőség. Kíván-e valaki élni ezzel a lehetőséggel? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Ebben az esetben, minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, kíván-e reflektálni az elhangzottakra. (Dr. Zombor Gábor: Egy mondatban!) Tessék! (13.20)