• FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Igen, elfogadom. ELNÖK: Igen, elfogadja. Öné a szó, képviselő úr. FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A naptárban március közepét írjuk, és ilyenkor eszünkbe jut, hogy az elmúlt években nagyon komoly árvizek voltak ebben az országban, az elmúlt 10-15-20 évben. Az előrejelzések ugyan egyre pontosabban figyelmeztetnek az árvizek közeledtére, de a rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal, egymást követő és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek korunkban azt bizonyítják, hogy az árvízi védekezés hagyományos eszközei kimerülőben vannak. Ezt igazolja az a tény is, hogy míg az árvizek során érkező víztömegek nem növekednek, az azok levonulása következtében kialakuló tetőző vízállások rendre emelkednek. Például Budapestnél tíz éven belül három alkalommal döntött rekordot a Duna vízállása, holott alapvetően a folyó vízhozama nem változott. Az árvíz nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte komoly problémát jelent. A kétezres évek nagy európai árvizei rámutattak arra, hogy az árvízvédelmet európai szinten kell kezelni, az nem lehet egy-egy tagállam belügye, tekintve, hogy a szükséges beavatkozások hatása átível az államhatárokon. Ezért született meg az Európai Parlament és Tanács 2007/60. irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Magyarország számára különösen fontos irányelvről van szó, tekintve, hogy az árvízi veszélyeztetettség arányaiban a legnagyobb, és ezért a védelmi kiadások nagysága miatt versenyhátrányt szenvedett a többi tagállammal szemben.Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az árvízi kockázatok csökkentése érdekében? Hol tart a kormány az árvízi kockázatkezelés programjának kidolgozásában? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ország területén található víz mintegy 5 százaléka keletkezik Magyarországon, a többi mintegy 95 százalék külföldi vízgyűjtő területekről származik. Mind ez a hatás, mind pedig az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai vezetnek ahhoz, hogy minden eddiginél nagyobb árvizek vonultak le az elmúlt években Magyarországon. Az árvízvédelmi fejlesztések célja az, hogy ezek az árvizek folyamatosan kordában tarthatók legyenek, és az emberi, illetve az anyagi javakat megvédhessük. Két irányban történtek meg a lépések, egyfelől a jogszabályok változtatása, műszaki előkészítés, amelynek során egyrészről a mértékadó árvízszint meghatározásának egy új rendszerét dolgozta ki a szakma. Eddig a mindenkori legmagasabb árvizek számítása a vízmagasságok statisztikai átlagából került levezetésre, most pedig a vízmennyiségből kerül mindez levezetésre. Ez sokkal inkább figyelemmel követi az aktuális vízgyűjtők, illetve a mederállapotok viszonyait. A lefolyási viszonyok javítása érdekében a medrek felülvizsgálata és ezeknek a karbantartására szükséges tervek elkészültek, sajnos az elvadult mezőgazdasági területek, az erdők aljnövényzetei, az építmények a biztonságos árvízi levezetést most akadályozzák. Intézkedés történt a mentesített árterületek lokalizációs terveinek a korszerűsítésére, és folyik a Vásárhelyi-terv, továbbfejlesztési program megvalósítása is, amelynek kapcsán több árvízi víztározó épült meg, illetve épül meg. Az elkövetkezendő időszakban mintegy 721 millió köbméter víztározó-kapacitás alakul ki a Tisza völgyében. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Vásárhelyi-terv megvalósítása nagyon komoly lépést jelent különösképpen a Tisza mentén, a Tisza területén, a Tisza vízgyűjtő területén, hiszen mind az észak-magyarországi folyók, mind pedig a délről jövő folyók jó része a Tiszába ömlik, és bizony az ott élő emberek veszélyeztetettsége elég magas. Nagyon bízom abban, hogy ha a Vásárhelyi-terv valóban teljes egészében kiépül, megvalósul, akkor az itt élők, nemcsak az itt élő emberek, hanem a javaik is biztonságban lesznek, és nem kell rettegniük tavasszal komolyabb árvizektől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! A Vásárhelyi-terv további munkálataira, hullámtérrendezésre a ’14-20-as időszakban 17 milliárd forintot kíván a kormány fordítani, a Tisza-völgyi árvízvédelmi védvonalak fejlesztésére 50 milliárd forintot, további két darab közép-tiszai árvízi tározó épül meg. Ezeknek a várható költsége mintegy 40 milliárd forint lesz.(17.10)A felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése keretében szintén kialakul egy új árvízi tározó, valamint az árvízvédelmi kiemelt cél, állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztésére 150 milliárd forintot kívánunk felhasználni 2014 és 2020 között a KEHOP-ból. Mindezek mellett elkészült az árvízi veszély- és kockázati térkép, és egy olyan országos program készül, amelynek a stratégiai terveivel, az EU-s fejlesztések összehangolásával mindazokat a programokat, amelyeket beterveztünk árvízvédelemben, végre tudjuk hajtani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Földi László, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az árvízi kockázatok csökkentése érdekében?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Pogácsás Tibor államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkár úr személyét.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Földi László képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Viszonválaszra megadom a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak.