• DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy azután, hogy tegnap a Felsőházi teremben a kommunizmus áldozatainak emléknapján is beszélhettem, ma itt az Országgyűlésben napirend előtt beszélhetek. Tegnap az Országgyűlés Felsőházi termében több mint 400 résztvevő, többek között a malenkij robot túlélői előtt (Novák Előd közbeszól.) volt módom nekem, illetve volt módja Rétvári államtitkár úrnak is beszélni. Nagyon sajnáljuk, hogy jobbikos képviselőket nem láttunk (Novák Előd: Nem kaptunk meghívót! ‑ Az elnök csenget. ‑ Közbeszólás: Ne kiabáljál! ‑ Szilágyi György: Nem hívtatok!), őszintén reméljük, hogy a jövő évben ellenzéki képviselők is ott lesznek. Ehhez képest azt tudom mondani, hogy a média is beszámolt erről, a Terror Házában is megemlékezés volt, de itt az Országgyűlésben is a Gulag áldozataira emlékeztünk a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Azt látjuk ‑ és ezt most az ellenzéki napirend előtti felszólalások is bizonyították ‑, hogy ma Magyarországon a lényegről az ellenzék nem kíván beszélni. Az elmúlt hónapok olyan hisztériakeltéssel teltek el, amelyből azt látjuk, hogy a tavalyi év három országos választásának választási vereségét az ellenzék nem képes elfogadni. Ugyan természetesen megértjük azt, hogy egy nem országos, helyi választási siker, amelyet egy sok tekintetben jobbikos nézeteket valló független képviselő baloldali támogatással elért, komoly lelkesedést vált ki az elmúlt kilenc évben vereséget vereségre halmozó baloldalban, de úgy gondoljuk, hogy ez alapvető fordulatot nem fog jelenteni. Nem fog jelenteni azért, mert ha megnézzük, hogy ma Magyarország hogyan áll, akkor azt mondhatjuk, hogy szerényen, de mégiscsak el kell ismerni, és érdemes emlékeztetni is rá, hogy az elmúlt négy évnek, az elmúlt négy év kormányzásának komoly eredményei vannak. A négy évvel ezelőtti foglal­koztatotti számhoz képest mára 392 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, négy év alatt gyakorlatilag 400 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A rendszerváltozás óta soha annyian nem dolgoztak Magyarországon, mint ma, ráadásul ezek nagy része a piacon létrejött munkahely, tehát még az sem igaz, hogy az egyébként helyes, fontos, társadalmilag is indokolt közmunkaprogramban venne részt az új foglalkoztatottak nagy része; a nagyobbik részének a piac adott munkát. A munkanélküliek száma 135 ezer fővel csökkent az elmúlt négy évben, 7 százalék körül van a munkanélküliség. Szintén ilyen jó adatra a legutóbbi Fidesz-kormányzás időszakában, 1998 és 2002-ben volt példa. Az ipari termelés az elmúlt évben 2,6 százalékkal nőtt, és arra is büszkék lehetünk, hogy a tavalyi évben az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország volt az, amely a legmagasabb növekedést tudta elérni. A 3,5 százalékos gazdasági növekedés az elmúlt évben szép eredmény, és idén is a vita csak arról folyik a különböző gazdaságkutató intézetek között, hogy 2,5 és 3,5 százalék közötti tartományban hogyan, miként fog alakulni a növekedés. Azt mondhatjuk tehát, hogy ha az ország valódi helyzetéről beszélünk, ha nem a botránykeltés a szándék, akkor természetesen szerénységgel és alázattal, de mégis van okunk arra, hogy azokról a kormányzati eredményekről beszéljünk, amelyeket úgy és azután sikerült elérni, hogy az előző szocialista kormány 2008-ra csődbe vitte az országot, 2010-ben pedig a csőd szélén adta át a kormányzást. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mostanra az egyik legégetőbb társadalmi problémát sikerült megszüntetni, felszámolni, ez pedig a devizahitelesek problémája. És miután itt hosszú ideje folyik egy ‑ egyébként nem értelmetlen ‑ vita az ellenzékkel arról, hogy milyen átváltási árfolyamon történik meg a több mint 90 százalékban svájci frankban felvett devizahitelek átváltása, szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a Kúria döntése következtében és az Országgyűlés által elfogadott törvény eredményeképpen átlagosan 25 százalékkal csökkent egy devizahiteles tartozása. Ez pontosan ugyanazt jelenti, mintha a tartozás nem csökkent volna, hanem 25 százalékos árfolyamkedvezménnyel 192 forinton váltottuk volna át a svájcifrank-hiteleket. Átlagban pontosan ugyanazt eredményezi ez az elszámolás, mintha 192 forinton történt volna meg a devizahitelek átváltása. Úgy gondoljuk, hogy ez nagy eredmény, a bankszektornak el kellett viselnie 1000 milliárdos veszteséget, és egyidejűleg az azóta bekövetkezett árfolyamesés a svájci frankkal kapcsolatosan egyszerre bizonyítja azt, hogy a magyar gazdaságpolitikának nincs hatása az árfolyamra, és azt, hogy kellő körültekintéssel jártunk el akkor, amikor ‑ az ellenzék támogatásának hiányában is ‑ ősszel ezt a törvényt elfogadtuk. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha az elmúlt időszak gazdasági és társadalmi folyamatait egybevetjük, és megnézzük az utolsó 30-40 évet Magyarországon, akkor egy egészen különleges korszakot, négy és fél évet tudhatunk magunk mögött. Ugyanis ez volt az az időszak, évtizedekre visszamenőleg az egyetlen olyan időszak, amikor egyszerre csökkent Magyarország államadóssága és a szegénységben élők száma. Korábban volt olyan, hogy az emberek életszínvonala javult, és kevesebben éltek szegénységben, de ez csak akkor történt meg az elmúlt 40-50 évben Magyarországon, amikor eladósították az országot. Hitelből tudtak kormányok jóléti intézkedéseket hozni, hitelből sikerült javítani a gazdasági helyzetet olyan szempontból, hogy kevesebb ember éljen kevés pénzből és jobb legyen az életszínvonal, de arra nem volt még példa, hogy nem hitelekből finanszírozott az állam jóléti kiadásokat, hanem végre a gazdaság maga tudta kitermelni azokat a forrásokat, azokat a bevételeket, a gazdaság maga tudott úgy változni, hogy felszívjon például 400 ezer új munkavállalót, akár közmunkában, akár piaci munkában, amivel lehetett csökkenteni a szegénység számát. Ez az igazi különlegességek egyike az elmúlt négy és fél évből, hogy a gazdasági javulás, a társadalmi folyamatok javulása, a szegénység visszaszorulása párhuzamosan ment az államadósság csökkenésével, amire 40-50 éve Magyarországon példa nem volt. Márpedig a többféle mutató szerinti szegénységnek kitett emberek száma 241 ezer fővel csökkent, ami egy jelentős, majdnem negyedmilliós csökkenés azoknál az embereknél, akik vagy azért, mert alacsony munkaintenzitásúak, tehát keveset dolgoznak, mondjuk, egy kétfős családnál, egy házaspárnál a kettőjük egyheti összmunkaideje nem több két napnál, vagy azért, mert az átlagjövedelem 60 százaléka alatt élnek, vagy azért, mert kilenc egyéb tényező tekintetében valamilyen szempontból rosszul szerepelnek, és ezek közül legalább négyben a minimumérték alatt vannak. Nos, ezeknek a száma 241 ezer fővel csökkent. Ezek nem csupán magyar adatok, hanem az Eurostat által validált adatai a Központi Statisztikai Hivatalnak.Ennek vannak részei, például a fizetési hátralékkal rendelkezők száma, amire a képviselő úr is utalt, amikor a devizahiteles kérdés megoldásáról beszélt. Itt 130 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akik fizetési hátralékban voltak. De ha a nem megfelelő fűtésű lakásoknak a számát, az abban élők arányát nézzük, 250 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik nem élnek megfelelő fűtésű lakásban. És ha európai uniós szinten nézzük, hogy milyen a jövedelemeloszlás egyes országokban, mekkora a különbség a társadalom alsóbb és felsőbb rétegei között, akkor is azt láthatjuk, hogy míg az Európai Unióban a szegénységi küszöb alatt él a teljes európai uniós lakosság 16,7 százaléka, ugyanezen Eurostat-kimutatás alapján Magyarországon ez jóval kisebb, 2,4 százalékkal kisebb, mint az Unión belül. De a legnagyobb a különbség a 65 év felettiek tekintetében, hiszen az Unióban a szegénységi küszöb alatt él a nyugdíjas, 65 év feletti lakosság 13,8 százaléka, míg Magyarországon ez csak 4,4 százalék. Tehát ilyen szempontból a nyugdíjasok számára nagyobb biztonságot kínál Magyarország, hiszen itt a nyugdíjasok esetében a szórása a jövedelmeknek sokkal kisebb, mint máshol.(9.50)De az emberek jövőbe vetett pozitív képét nemcsak azok a számok mutatják, amit a képviselő úr mondott, hanem is, hogy 27 százalékkal nőtt az új lakások felépítésének a száma, 27 százalékkal többen építettek már lakást 2014-ben, mint korábban. És az engedélykérelmeket pedig még nagyobb arányban adták be, 30 százalékkal nőtt (Korózs Lajos: Itt a Kánaán!) a lakásépítési engedélyek száma. Ez azt mutatja, hogy az emberek hosszú távon mernek már tervezni Magyarországon, hosszú távra igyekeznek maguknak új házat építeni. De ugyanígy az autóvásárlások aránya is nőtt, 20,3 százalékkal nagyobb. Közismert tény, hogy a kiskereskedelmi forgalom is bővült, 5,6 százalékkal, a tavaly év végi adatot mutatjuk. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi kiadásokra is az embereknek több pénze van.Egyrészről láthatjuk, hogy több ember dolgozik, 400 ezerrel többen dolgoznak, de ez meg is jelenik a másik oldalon, a kiskereskedelemben, hiszen a boltokban is 400 ezer ember jóval több pénzt tud elkölteni, illetőleg a családok is jóval több pénzt tudnak elkölteni, hiszen az egykulcsos családi típusú adózás már 700 milliárd forintot hagyott ott a családoknál. És ez megjelenik a megtakarításokban is, hiszen ha csak az állampapírokba fektetett lakossági megtakarításokat nézzük, ez is 35 milliárd forintos értékben rekordot döntött, évi 7 százalékos növekedést tudtunk elkönyvelni az elmúlt 12 hónapban. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon a gazdasági és ebből kifolyólag a társadalmi folyamatok is pozitív irányba indultak el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. „Aktuális közügyeink” címmel Gulyás Gergely képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke kíván napirend előtt felszólalni a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, alelnök úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kérdezem, a kormány nevében ki kíván válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Rétvári Bence államtitkár úr. Parancsoljon, államtitkár úr!