• KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kezdeményezésére az Országgyűlés napirendre tűzte a megélhetési bevándorlás kérdését. Fontos ügyről van szó, amely joggal foglalkoztatja a magyar embereket, a magyar közvéleményt. Hatásai Magyarországon túlmutatnak, érintik a szomszédos országokat, érintik egész Európát, befolyásolják biztonságunkat, kihatással vannak mindennapjainkra. Olyan problémáról beszélünk, amely mindannyiunk részéről azonnali és határozott lépéseket követel.Az ügy súlyosságának alátámasztására engedjék meg, hogy néhány adatot kiemeljek! Ebben az évben a mai napig 30 436 főt fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, ebből 25 468 fő koszovói. 26 746 fő, ebből 22 618 koszovói azonnal kérte menekültként történő elismerését. Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal növekedett, hazánkban a növekedés mértéke 800 százalékos, még egyszer mondom: 800 százalékos volt. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban már 18 900, menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, 2014-ben pedig a menekültügyi hatóság 42 777 menedékkérőt regisztrált. A kérelmek számának növekedése az idei évben is tovább folytatódik, hiszen a mai napig ‑ 2015-ben 50 nap telt el, tehát 50 nap alatt ‑ 26 746 fő nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. Gondoljanak bele, csak 2014-ben egy Salgótarján méretű város népességét meghaladó menekült érkezett hazánkba, idén egy siófoknyi embertömeg árasztotta el a déli határszakaszunkat. Magyarország az elmúlt években rendkívüli mértékű illegális migrációs és menekültügyi nyomással szembesült. A menekültek jelentős része nem valódi menekült, nincs háború a hazájában, nem üldözik őket, sem családjukat, nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek. Gazdasági okokból indulnak el szülőhazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel. Magyarország ma még tranzitországnak számít. A megélhetési bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig tartózkodnak hazánkban, kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket, és az első adandó alkalmat megragadják, hogy útjukat Nyugat-Európa felé folytassák. De ne legyen kétségünk afelől, hogy amennyiben nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, úgy hamarosan hazánk is célországgá válhat, ami azt jelenti, hogy a menekültek tartósan Magyarország területén maradnak.Európa szigorítást tervez. Várhatóan a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartanunk, attól tarthatunk, hogy a visszatoloncolás okán akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell majd eltartanunk. Ha nem lesznek időben szigorú törvényeink, nem tudjuk megvédeni Magyarországot az itt rekedő megélhetési bevándorlóktól. Magyarország menekülttáborrá változhat, ezt nem engedhetjük. Jelenleg arra van szükség, hogy a kérdésben egy­ségesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény, ezért a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nemzeti konzultációt kezdeményezett. A konzultáció célja, hogy egyértelmű felhatalmazást adjon a kormánynak arra, hogy a megélhetési bevándorlókkal szemben eredményesen tudjunk fellépni, és döntéseinknek érvényt tudjunk szerezni Brüsszelben is. Az elmúlt évben jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, de Magyarország nem képes arra, hogy nagy számban tartson el megélhetési bevándorlókat. Ez gazdaságilag megoldhatatlan feladat elé állítaná az országot, nem vállalható ilyen jellegű menekülttáborok fenntartása. A kormány továbbra is kiáll amellett, hogy a magyar embereknek kell dönteniük minden fontos kérdésben, így a menekültkérdésben is, hiszen a mi mindennapi életünkre vannak befolyással a megélhetési bevándorlók. Választóink azzal bíztak meg bennünket, hogy képviseljük érdekeiket, vezessük az országot. Ennek alapján esküben vállalt kötelességünk a magyar emberek érdekeinek szem előtt tartása, előttük kell felelősséget vállalnunk úgy, hogy közben eleget teszünk a hazánkra háruló jogi és keresztény erkölcsi kötelezettségeknek is. A vita tehát nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az Unióban is. Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az Unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon, ezért első lépésként a kormány elfogadta a Fidesz-KDNP-frakció kezdeményezését, és a megélhetési bevándorlásról nemzeti konzultációt indít. Ennek az előkészületei már megkezdődtek.Tisztelt Országgyűlés! A világszerte tapasztalható nagyszámú és évek óta elhúzódó háborús, gazdasági, társadalmi válság hatására 2015 elejére Magyarország déli, magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Hazánk uniós és schengeni tagságából fakadóan Magyarországnak nemcsak a saját, hanem a schengeni övezetben lévő többi tagállam biztonságát is garantálnia kell. Az illegális migráció a statisztikai adatok szerint 2012-től folyamatosan növekszik. 2013-ban a növekedés az előző évi adatokhoz képest 130 százalékos volt. 2014-ben a rendőrség közel 45 ezer főt fogott el illegális határátlépés vagy annak kísérlete során. Ez a szám nap mint nap növekszik. Le kell szögeznem, hogy a rendőrség eredményesen látja el feladatát, és ezúton is köszönetet mondok a rendőrség személyi állományának a magas szintű feladatellátásáért. Az elfogások elképesztően magas száma is jelzi, nem az illegális migrációban érintett személyek elfogása jelenti a problémát, hanem az, hogy a migránsok jelentős része visszaél a hatályos jog adta lehetőségekkel. A genfi egyezmény előírja, hogy a menedékkérők legalább addig az adott ország területén maradhatnak, amíg döntés nem születik arról, hogy az illető személy számára védelmet biztosítanak-e vagy sem. Annak érdekében azonban, hogy a kérelmet egyedileg, érdemben meg lehessen vizsgálni, az európai uniós és nemzetközi jog alapján kötelező a kérelmezőknek az ország területére történő beengedése, ezért az illegálisan érkező menedékkérőket az országhatáron jelenleg nem lehet visszafordítani. Tisztelt Országgyűlés! Miért jön a menekültáradat? A menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza. Elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki, afganisztáni biztonsági helyzet további romlása. Kiemelkedő a megélhetési nehézségek miatt útnak induló, a menedékjog intézményét kihasználó gazdasági migránsok számának növekedése. Jelentős a tranzitországokból ‑ mint például Görögország ‑ kiinduló másodlagos migráció is.Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva az Európába irányuló két fő balkáni migrációs útvonal metszéspontjában fekszik. Az Európán kívüli migránsok jellemzően Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián át vagy a Törökország-Bulgária-Szerbia útvonalon érkeznek illegálisan hazánkba. Az uniós viszonylatban is jelentős, alapvetően gazdasági migránsokat kibocsátó nyugat-balkáni országok állampolgárai szintén jellemzően a szerb-magyar határon át érkeznek. A tiltott határátlépések, illetve azok kísérletének számaránya is itt a legmagasabb. Az elfogott illegális migránsok jelentős hányada, több mint 96 százaléka azonnal menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő. A menedékkérők állampolgársági összetételét tekintve a 2014. év adatai alapján elmondható, hogy a kérelmezők 50 százaléka, több mint 21 ezer fő koszovói, 20 százaléka, több mint 8700 fő afgán. E három állampolgársági kategóriából kerül ki az összes kérelmező 87 százaléka. A koszovói kérelmezők aránya 2014-ben folyamatosan nőtt. Míg az év első hónapjaiban arányuk nem érte el az összes kérelmező 6 százalékát, addig az év végére a benyújtott kérelmek száma, számaránya meghaladta az 50 százalékot. (11.20)2015-ben a mai napig a menedékkérők száma 26 746 fő, ebből 22 618 fő koszovói megélhetési bevándorló. Ezen külföldiek kizárólag gazdasági okok miatt hagyták el Koszovót, és indultak el hazájukból, sokan kifejezetten a magyar vagy az európai uniós menekültügyi ellátás igénybevétele céljából. Szintén jelentős számú kérelmező érkezett a palesztin területekről és Szomáliából, Irakból, Nigériából és Pakisztánból.A menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosság számához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzve olyan nagy befogadó államokat, mint Németország vagy Franciaország. Hazánk 2014-ben a lakosság számához viszonyítva a második legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelmet regisztrálta. Magyarország az Unión belüli illegális migráció szempontjából jelenleg tranzitországnak minősül. Számukra a menedékkérelem előterjesztésének lehetősége csupán azt jelenti, hogy ennek segítségével elkerülhetik a visszafogadási egyezmény keretében történő visszaadást rögtön a határon.A jelentős számú kérelem ellenére a mozgásszabadságukban nem korlátozott menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országunkat. További 30-40 százalék pedig 3-10 napon belül ismeretlen helyre távozik. Nem várják meg a menekültügyi eljárás eredményét. A menekültügyi hatóság megállapítása szerint 2013-ban a 18 900 fő összes kérelmezőből 360 fő, 2014-ben pedig a 42 777 kérelmező közül 503 fő volt menekült vagy részesült nemzetközi védelemben. Nem tudjuk fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárás idejére. A hatályos szabályozás a menekültügyi őrizetet csak végső lehetőségként engedi alkalmazni. Mivel az érintett személyek mozgásszabadságukban nem korlátozhatók, mint említettem, kivonják magukat az eljárás alól, és ismeretlen helyre távoznak.Bevezetésre kerültek a menekültügyi őrizet alternatívái, így a kötelező tartózkodási hely kijelölése vagy a menekültügyi óvadék intézménye. A tapasztalatok alapján ezek nem jelentenek kellő visszatartó erőt. Hazánk abban a helyzetben van, hogy bár tömegesen érkeznek a határaira a gazdasági menedékkérők, az őrizet elrendelésén kívül nincs eszközünk az Unión belüli mozgásukat megakadályozni.Magyarországgal szemben az Európai Unió kettős mércét alkalmaz. Egyrészről az Unió érdeke is, hogy az illegális migránsok ne lepjék el Európát, másrészről pedig hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást is folytat azért, mert nem csak végső eszközként alkalmazzuk a menekültügyi őrizetet. Mindezt teszi annak ellenére, hogy 2014-ben a menekültügyi őrizetbe vett személyek aránya alig haladta meg az összes menedékkérő 10 százalékát, összesen 4829 fő volt.Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Ennek megváltoztatása érdekében Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere több alkalommal tett szigorítási javaslatot az Európai Unió Belügyi Tanácsának ülésein. Ezen túl a miniszter úr a tegnapi napon egyeztetést folytatott a szerb belügyminiszterrel Belgrádban. A tárgyalást követően a felek aláírták a koszovói személyek Szerbián keresztüli, szárazföldön történő hazautaztatásáról szóló tárcaközi megállapodást. Az egyezmény jelentős előrelépést jelent Magyarország számára a megélhetési bevándorlási hullám által okozott problémák kezelésében. A megállapodás aláírásával elhárul minden akadály az elől, hogy a Magyarország területén feltartóztatott illegális határátlépők hazaszállítása az eddigieknél hatékonyabban és olcsóbban történhessen. A szerb fél hozzájárult a koszovói állampolgárok szárazföldön, szerb területen a koszovói adminisztratív vonalig autóbusszal történő hazautaztatásához. Az egyezmény a mai napon lép hatályba, az átszállítások húsz nap elteltével kezdődhetnek meg. Szigorításért kiált, hogy a jelenleg érvényesülő jogszabályi környezetben létezik olyan eljárási időszak, amikor az elutasított menedékkérő már nem áll a menekültügyi eljárás hatálya alatt, ezért menekültügyi őrizete nem rendelhető el vagy tartható fenn, azonban kiutasítási eljárás sem folyhat vele szemben. Ezáltal szabadon mozoghat a schengeni térségben.Tisztelt Országgyűlés! A növekvő migrációs nyomás kezelése érdekében már 2013-ban rendkívüli intézkedéseket vezettünk be. Miután a meglévő befogadó létesítményekben végrehajtott kapacitásnövelés kevésnek bizonyult, Vámosszabadiban új befogadóállomást nyitottunk. Nagyfán ideiglenes befogadóállomás került kialakításra, és 2013. július 1-jétől a menekültügyi őrizet végrehajtása érdekében létrehoztuk a menekültügyi őrzött befogadó központokat Debrecenben, Békéscsabán és Nyírbátorban.A tavalyi év augusztusától mind nagyobb számban érkező menedékkérők elhelyezésének biztosítása érdekében indokolttá vált további új befogadó intézmény mielőbbi megnyitása. A kormány döntött arról, hogy e cél érdekében 2014. október 15-től 300 fő befogadására alkalmas ideiglenes befogadó intézmény kezdje meg működését, ezzel egyidejűleg a menekültügyi többletfeladatokhoz szükséges források biztosítása érdekében átcsoportosításokat rendelt el. A menekültügyi eljárás gyorsítása érdekében a kormány döntött a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állományának 60 fővel történő megerősítéséről. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett menekültügyi őrzött befogadó központ telephelyei jelenleg 90 százalékos kihasználtsággal működnek.A befogadó intézményekben elhelyezettek számának növekedését meghaladóan nőttek a kérelmezőkre, a menekültekre és az egyéb nemzetközi védelemben részesítettekre fordított költségek is Amíg 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttünk ellátásukra, addig 2013-ban ez az összeg 1 milliárd 880 millió forint, azaz 71,3 százalékkal volt több. 2014-ben pedig ezek a költségek már a 2,6 milliárd forintot is meghaladták. Az elmúlt évben ez naponta 4642 forint/fő összeget jelentett. Az illegális határátlépők a rendőrség számára csak 2015 januárjában 120 millió forintos többletkiadást jelentettek.Fontos kiemelni, hogy az elfogott, tiltott határátlépést elkövető személyek egy részét, akik olyan válsággócból érkeztek, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, valóban megilleti a nemzetközi védelem. De ha már Szíriáról beszélek, ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek. Ezt érdemes átgondolni, tisztelt képviselőtársaim. A kormány többek között uniós források felhasználásával is biztosítja, hogy a védelmet igénylőket a lehető leghamarabb azonosítsa a menekültügyi hatóság, kérelmüket gyors és hatékony eljárásban elbírálva a szükséges védelemben részesítse őket.A jövőben még határozottabban érvényesíteni kívánjuk az illegális migráció elleni fellépést, valamint a menekültügyi eljárásokkal való visszaélés megelőzését. Ennek érdekében a Belügyminisztérium levélben fordult az Európai Bizottság migrációért és belügyekért felelős biztosához, valamint a tagállami képviselőkhöz. A levélben gyakorlati együttműködést szorgalmaztunk és javasoltunk a migrációs, menekültügyi folyamatok kiváltó okainak a kibocsátó és származási országokban történő kezeléséről. A nemzeti erőfeszítések mellett folyamatos a műveleti és stratégiai együttműködés a magyar, német, osztrák és szerb határrendészetért felelős hatóságok között. Ennek keretében 2015. február 6-án levélben kértük a Frontex ügynökség igazgatóját a magyar-szerb határra tervezett közös művelet azonnali megkezdésére, amely komoly tagállami jelenlétet biztosítana a magyar-szerb határon. Továbbra is szorgalmazzuk a többi nyugat-balkáni országgal, elsősorban Koszovóval folytatott együttműködés ösztönzését annak érdekében, hogy az illegális migráció ellen már az Unió határain kívül lépjünk fel.Tisztelt Országgyűlés! Magyarország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet. Új szabályokat kell alkotnunk, amelyek szigorítanak mind az eljáráson, az ügyek hatékony lezárásának érdekében lerövidítik az ügymenetet. Ha Magyarország erőteljesen tud fellépni a megélhetési bevándorlók tömeges megjelenése ellen, akkor a Balkánon is világossá válik, hogy jogellenesen nem érdemes Magyarországra jönni. Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, Magyarország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, Magyarországnak nemzeti egyetértésre van szüksége ebben a kérdésben.Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a kormány erőfeszítéseit, a magyar érdekek érvényesítését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai vitanap témája, a megélhetési menekültek tömeges megjelenése Magyarországon, az elkövetkező évek egyik legfontosabb társadalompolitikai problémája lesz, ami az Európai Unióval kapcsolatos vitáinknak is a középpontjában fog állni. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Egész egyszerűen azért, mert aki járt már európai országokban, az láthatja, napnál világosabb, de mindenki leírja a szakemberek közül, hogy akármilyen is volt a különböző európai tagállamoknak a bevándorlási politikája és menekültpolitikája, sikeres integrációs modellt felmutatni tudó európai uniós tagállam nincs. Magyarul: úgy ülnek ott egy ilyen problémahalmaz tetején, hogy nem tudnak példát mutatni arra, hogy sikeres integrációs probléma bármelyik tagállamban lett volna, Svédországtól Spanyolországig, holott egyébként nagyon különböző kísérletek, nagyon különböző eljárások, nagyon különböző társadalmi fogadtatás, hozzáállás volt, és rendkívül különböző pénztámogatással kísérletezett az Európai Közösség, és hiába, a legliberálisabb országok egyike, ahol a legnagyobb toleranciát mutatták, a legtöbb pénzt költötték erre, Svédország, ott éppúgy felgyújtják időnként a menekültek, illetőleg az ő leszármazottaik a nyilvánvaló integrációs kudarc okán a svéd főváros utcáit és kerületeit, mint egyébként ezt láttuk Párizsban vagy szerte az Európai Unióban, ahol látszik, hogy ez a probléma megoldatlan.Magyarország hosszú-hosszú ideig az Európai Unió tagjaként szemlélte ezt a helyzetet, de nem voltunk érintettek, mert egészen 2012-ig a Magyarországra érkező menekültek száma elhanyagolható mértékű volt, volt egy speciális magyar eljárás, ami egyébként kellő visszatartó erővel is bírt ahhoz, hogy nagy tömegű menekültek érkezzenek Magyarországon keresztül az Európai Unióba. Az idegenrendészeti őrizetbe vétel mint eljárás azt jelentette, hogy mindenkit, aki illegálisan lépi át a magyar határt, a magyar hatóság őrizetbe vesz, egészen addig, míg a vele kapcsolatos eljárást le nem bonyolítják. És ez az eljárás, ez a rendszer minden évben a 2000-2500 fő között tartotta a Magyarországra illegálisan beérkezők számát.Az Európai Unió ezt megkifogásolta, Magyarországnak el kellett törölnie 2012 első harmadában az idegenrendészeti őrizet intézményét, és onnantól kezdve a menekültáradat elképesztő mértékben nő. Önök is ismerik a számokat, de érdemes ezt ideidézni: 2012-ben 2500 volt a menekültek száma Magyarországon, akik illegális határátlépéssel menedéket kértek, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben több mint 42 ezer, és ma február 20-áig, az év első két hónapjában több mint 26 ezer! Ráadásul napnál világosabb: ezeknek az embereknek a kérelme döntő többségben nem jogos, nekik nem lehet menekültstátust adni. Például azért, mert a február 20-áig több mint 26 ezer menedéket kérőből 22 ezer Albániából (Sic!) jött, akiknek nem lehet megadni, mert Albánia biztonságos harmadik országnak számít. Nincs olyan európai uniós ország, amelyik megadná nekik a menekültstátust!Az is napnál világosabb, hogy ez a probléma bennünket terhel. Az uniós szabályok azok, hogy ott, ahol először menedékért folyamodott az illegális határbelépő, ott kell lefolytatni az eljárást, akkor is, ha egyébként időközben innen elmegy. Ezért ma potenciálisan azzal nézünk szembe, hogy durván több mint százezer olyan ember van, akiket előbb-utóbb Magyarországra fognak visszaküldeni az európai uniós országokból, már csak azért is, mert egyébként számukra vagy ezek döntő többsége számára nincs is lehetőség jogi értelemben arra, hogy bármely európai ország lefolytassa a menedékkérelmi eljárásokat, hiszen beléptek az országba, Magyarországra, itt vettek tőlük adatokat, ujjlenyomatot, és ez az európai nyilvántartásba bekerült. Bárhol, ahol hivatalos eljárás alá vonják őket az Európai Unió bármely országában, az a feladat, hogy onnan Magyarországra fogják visszaküldeni őket, hogy itt folytassuk le az eljárást. Tehát ez a százezer ember potenciálisan már bennünket terhel. Még akkor is, hogy ha most nincsenek itt, mert tudjuk egyébként ‑ és ez is nagyon fontos ‑, ezek az emberek nem jóhiszeműek, hiszen nekik is tudni kell, ugyanis nagyon fel vannak készülve, hiszen az idei illegális határátlépőkön látszik, hogy felkészítették őket erre szakosodott ügyvédek, embercsempészbandák, tehát nekik azt is tudni kell, hogy ha Magyarországon nyilvántartásba veszik őket, hiába mondja azt a magyar hatóság, hogy nincs módunk idegenrendészeti őrizetbe venni őket, és egyelőre a menekültügyi őrizet is rendkívül szűk körüket érinti, de ők nem jogosultak továbbutazni másik európai uniós országba. Tehát akkor, amikor ők eltűnnek innen, azonnal a rosszhiszeműségükről tesznek tanúbizonyságot. Megjegyzem, a magyar hatóságok természetesen mindenkinek elmondják ‑ külön meglehetősen sok pénzt költve a tolmácsokra ‑, hogy azért, mert menekültstátusért folyamodott Magyarországon, Magyarországon kell maradnia. Ezt egyébként kötelező elmondani. Tehát ők pontosan tudják, mert ha még az embercsempész nem mondta el nekik, a magyar hatóság mindenkinek megmondja, hogy neki Magyarországon kell maradnia, nem jogosult más európai országba utazni. Ehhez képest a felük egy nap alatt megy el, és körülbelül a maradékukból 20-30 százalék néhány nap alatt. Tehát igazából a töredékük marad egyelőre Magyarországon. Amikor elhagyják Magyarországot, már rosszhiszeművé válnak, függetlenül attól, hogy egyébként jogosan fordultak menekültstátusért vagy sem. És vissza fogják őket küldeni. Ez nem választható, kötelező visszaküldeni őket. A német hatóságok vagy a franciák, bárkit mondok, akkor sem tudnák lefolytatni az eljárást, ha akarnák, mert jogszerűtlenné válik.Nem lehet nem észrevenni azt a rendkívül szoros összefüggést néhány hónap elcsúszással, hogy ha a hazánkba beérkező menekültek azzal néznek szembe, hogy idegenrendészeti őrizetbe vétetnek azonnal az eljárás végéig, vagy pedig menekültügyi őrizetbe veszik őket tömegesen, akkor ez a szám lecsökken, mindig lecsökkent drámaian, amikor ez a fenyegetés volt, és mindig megemelkedett ugrásszerűen, amikor ez elmúlt. És ma ott tartunk, hogy Magyarország a második tranzitország Európában az olaszok után a menekültek számát tekintve. És a számok döbbenetesek. Ha valaki erre azt mondja, hogy ezzel nem kell foglalkozni, vagy az ezzel az üggyel foglalkozás, nem tudom, milyen szélsőséges politikai irányzatokra jellemző, az a homokba dugja a fejét, az súlyosan téved; ez nem oldódik meg magától, látszik a számokon. Arról nem is beszélve, hogy kötelességünk ezzel foglalkozni, míg nem teremtünk olyan helyzetet, amikor az első számú feladatunkért, a magyar emberek biztonságért és annak biztosítására mindent megtettünk. Ráadásul mindez nem kerül kevésbe a magyar államnak. Gondoljuk csak meg, hogy az egy menekültre jutó költség egy nap 4600 forint. Tessenek kiszámolni, hogy ez mennyi pénz! Milyen boldogok lennénk, ha más eljárásban is ennyit tudnánk adni adott esetben másoknak. És ezért azt gondoljuk, hogy ha nem most foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akkor lehet, hogy úgy szabadul ki a szellem a palackból, hogy már nem lesz módunk normális keretek között ezzel foglalkozni. Sokan vetik fel, hogy segíteni kell ezeket az embereket. De hát hogy lehet azokon segíteni, akik azonnal el is mennek? Akik nem jóhiszeműen állnak egyébként a magyar hatóságokhoz, mert tudván-tudva, hogy megszegik a szabályokat, azonnal elmennek? Hogy lehet segíteni nekik, amikor tudjuk, hogy egyébként a döntő többségük olyan országokból jön, olyan státusban van, hogy nem jogosult menekültstátusra? Akkor mi a segítség módja? Magyarország nem tudja magára vállalni akár még csak az európai összes szerencsétlen ember sorsát, ez teljesen világos, még akkor is, ha adott esetben tőlünk nem távoli vidékről érkeznek. (11.40)Arról nem beszélve, hogy látjuk, hogy az Unió sem boldogul ezzel. Miért, hogyan lehetne elvárni Magyarországtól azt, hogy megbirkózunk egyedül ezzel a problémával?Ezért ennek a vitának a kapcsán is, a nemzeti konzultáció kapcsán is igenis kezdeményeznünk kell, hogy az Európai Unió a jelenlegi politikáján változtasson, mert ez lehetetlen helyzeteket idéz elő, és ez már emberiességi probléma is. Tessenek elmenni Lampedusa szigetére! Tessenek elmenni azokba az európai nagyvárosokba, ahol a teljesen sikertelen integrációs program kezelhetetlen helyzeteket teremtett! És ma már tudjuk – persze, aki egy picit előrelátó volt, az is tudhatta ‑, hogy azt, ami kialakult Franciaországban, Hollandiában, más országokban, nem most kell kezelni; 1990-ben kellett volna, amikor még ez az egész probléma nem nőtt ilyen irdatlanra. A magyarországi helyzetet is most kell kezelni, mert 2020-ban régen késő lesz, ha nem csinálunk semmit; a számokból ez látszik vissza.Ezért arra szeretném kérni a tisztelt képviselőket, hogy segítsenek a közös megoldás megtalálásában, Magyarország számára ez eminens feladat. Meg kell kérdezni az embereket, közös álláspontot kell kialakítani, nemzeti álláspontot, és képviselni az Európai Unió előtt a különböző fórumokon. És hogy ezt milyen technikával lehet elképzelni, a nemzeti konzultációt is hogyan képzeljük el, arról szeretném, ha meghallgatnák Rogán Antal frakcióvezető-társamat. (Taps a kormánypártok soraiban. - Köz­bekiáltás az ellenzéki oldalon: Huú!)
  • ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kósa Lajos képviselő úr, mint a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke egyben, szerintem világossá tette azt a helyzetet, ami kialakult Magyarországon, és ennek az okait is értelemszerűen. Mi az okokat elsősorban ott látjuk, hogy 2012 végén az Európai Unió nyomására meg kellett változtatnunk az addig helyesen működő magyar gyakorlatot, amelyik visszatartotta Magyarországról az illegális bevándorlókat, és Magyarországot nem tette a megélhetési bevándorlás célpontjává. Az Európai Unió nyomására kellett ezen változtatnunk, és nyilvánvaló, ha visszatérünk a 2012 előtti szabályokhoz ‑ amit szeretnénk ‑, akkor az Európai Unió ismételt eljárásával, kötelezettségszegési eljárással fogunk szembenézni. (Schmuck Erzsébetet a jegyzői székben Gúr Nándor váltja fel.)Ezzel tisztában van Magyarország, de azt gondoljuk, hogy nincs időnk megvárni, amíg az Európai Unió hosszú-hosszú viták árán átalakítja a Közösség erre vonatkozó joganyagát, hiszen ma nyilvánvalóan Brüsszel még bevándorláspárti; az Európai Unió tagállamainak egy jó része már ugyan nem az, de Brüsszel még igen. Amíg ez a helyzet megváltozik, addigra Magyarország lehetetlen helyzetbe kerülne, tehát nemzeti megoldásra van szükség. A nemzeti megoldást mi abban látjuk, hogy ha visszatérünk a 2012 előtti szabályokhoz, azaz a Magyarországra érkező illegális bevándorlókat őrizetbe vesszük, ellenőrzés alatt tartjuk, amíg Magyarország területén tartózkodnak, és minél hamarabb, minél rövidebb eljárással kiutasítjuk őket az országból, akkor azt gondoljuk, hogy Magyarország sem lesz a megélhetési bevándorlás céltáblája, és egyébként eleget teszünk schengeni országként, a schengeni határ őrizetét ellátó országként a közös európai feladatainknak is.Mivel ez az Európai Unió részéről kötelezettségszegési eljárással fenyeget, azt gondoljuk, hogy ehhez szükség van a parlament felhatalmazására, minél szélesebb körű felhatalmazására, és értelemszerűen szükség van a magyar választók támogatására is. Ezért gondoltuk azt, hogy a kormány minél hamarabb erről a három kérdésről nemzeti konzultáció formájában kérdezze meg a magyar családokat, mert tudnunk kell, hogy az emberek támogatják-e, hogy a kormány drasztikus, szigorító intézkedéseket hozzon, annak ellenére, hogy ez valószínűleg az Európai Unió részéről kötelezettségszegési eljárással fenyeget.Itt azt szeretném mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy 2012 előtt már működtettük ezt a gyakorlatot, sikeres gyakorlat volt, távol tartotta a bevándorlókat Magyarországtól, és nem került sok pénzébe az országnak. Tehát minden olyan ijesztgetés, amit a baloldaltól már megint ‑ a 23 millió román mintájára ‑ hallani lehet, hogy ez százmilliárdba kerül, azt gondolom, ostobaság, hiszen pont az lenne az eredménye, hogy távol tartaná azokat, akik ma tízezrével jönnek be Magyarországra, próbálnak innen kijutni, és kockáztatjuk azt, hogy ide fogják őket visszatoloncolni. Éppen ezért, ha nem csinálunk semmit, az fog sok pénzbe kerülni. Ha változtatunk, akkor, azt gondolom, nem kell erre pénzt költenünk, hanem meg tudjuk előzni a bevándorlók ideáramlását.A mai vitanapnak tehát az én meggyőződésem szerint az is fontos célja, hogy itt minden frakció tegye világossá azt, hogy támogatja a megélhetési bevándorlást vagy ellenzi azt, és tegye azt is világossá, hogy támogatja-e azt, hogy a kormány szigorító intézkedéseket hozzon, és ismét bevezesse az idegrendészeti őrizet gyakorlatát az illegális bevándorlókkal szemben.Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP minden, a menekülthullám kezelése érdekében előterjesztett ésszerű szakmai javaslatról kész tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, azaz humánus és tisztességes elbánást biztosít számukra.Ha valóban szükséges a vonatkozó törvények módosítása, abban az MSZP konstruktív partner lesz, azonban a leghatározottabban fel fogunk lépni az ellen, ha a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni, márpedig éppen ennek lehetünk tanúi. Amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda: gátlástalan manipuláció, aminek során a valós adatokat féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvalóan otromba hazugságokkal mossák össze. Talán még mindenki jól emlékszik, hogy január 7-én a világ döbbenten szembesült a Charlie Hebdo szerkesztőségének lemészárlásáról szóló hírrel. E szörnyű merénylet volt az, amiben Orbán Viktor új politikai lehetőséget látott: miközben Európa vezetői látványosan kiálltak a szabadság, a demokrácia és a szolidaritás értékei mellett, addig Orbán Viktor meghirdette az úgymond megélhetési bevándorlás elleni küzdelmet, az emberek legösztönösebb félelmeinek felerősítéséből akar politikai tőkét kovácsolni. Mindezt egy olyan ország miniszterelnöke mondja, akinek kormányzása alatt közel félmillió ember hagyta el hazáját megélhetési okokból. Ezen aljas propaganda-hadjárat megindításához éppen kapóra jött az a terrortámadásoktól teljesen független körülmény, hogy az elmúlt hónapokban valóban drámaian megnőtt a hazánk határainál menedéket kérő személyek száma. A Fidesz célja egy új ellenségkép kialakítása, amivel ismét gyanakvást és félelmet lehet kelteni az emberek szívében. Ez az új ellenség, a Magyarországot sáskaként ellepő gazdasági menekültek hada a Fidesz szerint. Ettől a magyar létformánkat fenyegető hatalmas veszedelemtől egyedül Orbán Viktor és élcsapata képes megvédeni a nemzetet, ők pedig nem fognak tétlenkedni. Lesz itt minden, ami egy sikeres szabadságharchoz nélkülözhetetlen: párját ritkító szigorú törvények, az ázsiai diktatúrák leghaladóbb intézményeinek átvétele, valamint állandó konfrontáció az Európai Unióval és nyugati szövetségeseinkkel, aki pedig kritikát mer megfogalmazni, az nyilvánvalóan bevándorláspárti és ezzel a magyarság idegen kultúrákban történő feloldását kívánó hazaáruló. Elborzasztó, hogy ezen aljas kommunikációs kampány ötlete a párizsi merényletek láttán pattant ki a Fidesz kommunikációs csapatának fejéből. Feltehetően ők azok, akik a bevándorlásban és az idegen kultúrák elleni küzdelemben vélték megtalálni azt a csodaszert, amelynek révén Orbán Viktor ismét erőteljes, harcos vezérként pózolhat a magyar nép előtt. Itt az idő, hogy a hamis propagandával szemben lássuk világosan a tényeket, és leplezzük le a hazugságokat. Tény, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt a menekültkérők száma. Tény, hogy a kérelmezőknek csupán egy elenyésző hányada kapja meg végül a menekültstátust. Az is tény, hogy a menedékkérelmet benyújtók egy jelentős része még az eljárás befejezése előtt eltűnik a hatóságok elől. Tény, hogy mindez létező probléma, és elengedhetetlen a menekültügyi eljárások menetének és az abban közreműködő szervezeteknek a felülvizsgálata. Igen, valóban újra kell gondolni az Európai Unió tagállamai közti tehermegosztás kérdését is, ugyanakkor hazug manipuláció a menekültek ügyét összekeverni a gazdasági bevándorlással. Magyarországon a lakosság kevesebb mint 2 százalékát kitevő 140 ezer bevándorló háromnegyede valamely európai uniós országból érkezett, döntő többségben magyar származásúak. (Dr. Répássy Róbert: Ez fáj nektek!) Különösen félrevezető a határainknál jelentkező több ezer menedékkérőt úgy beállítani, mint akik Magyarországra akarnak bevándorolni és letelepedni. Ezzel szemben ugyanis tény az, hogy a menedékkérők és az elismert menekültek, ahogy tehetik, továbbállnak Magyarországról.Abban egyetérthetünk a miniszterelnök úrral, hogy ezekről a kérdésekről nyíltabban, őszintébben és teljes egyenességgel kell beszélni. Hát tegyük ezt! A párizsi, valamint korábban a londoni és madridi merényletekkel az volt a terroristák nyilvánvaló célja, hogy feszültséget szítsanak a társadalom többsége és a muszlim kisebbség között; ők a tolerancián és a befogadáson alapuló európai politikai kultúrát akarják felszámolni. Tehát a merényletek célja éppen az volt, hogy az európai politikusok szájából olyan, kultúrák harcát vizionáló mondatok hangozzanak el, miszerint a gazdasági bevándorlás csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre. (11.50)A terrorizmus táptalaja ugyanis az, ha a különböző kultúrákban élő emberek fenyegetve érzik magukat. Ezt a fenyegetést pedig épp az ilyen, vezető politikus szájából elhangzó megnyilvánulások teszik félelmetesen hihetővé és átélhetővé. Szégyenletes, hogy éppen hazánk miniszterelnöke játszik a terroristák kottájából. (Dr. Répássy Róbert: Mit mondott?) Különösen fájó, hogy Orbán Viktor megnyilvánulására éppen aznap került sor, amikor Párizsban a terrortámadás áldozatai előtt tisztelegve, származásától, bőrszínétől és vallási hovatartozástól függetlenül több mint egymillió ember tett hitet a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ami pedig a magyarországi helyzetet illeti, Orbán Viktor nyugodt lehet. Amíg ő a miniszterelnök, addig Magyarország biztosan nem válik a bevándorlók célországává. Az az Európa centrumától leszakadó, egyre inkább a közép-ázsiai diktatúrákra jellemző viszonyokat idéző ország, amivé Orbán Viktor teszi hazánkat, biztosan nem lesz a bevándorlók célpontja. Annak, aki azért hagyja el otthonát, hogy az Európai Unió területén vállaljon munkát, esze ágában sincs Magyarországra jönni. A magyarországi jövedelmi és megélhetési viszonyok ma már arra is alkalmatlanok, hogy az itt született, itt felnövő, hazájukat szerető magyar embereket itthon marasztalja. A valódi nemzeti sorskérdés ugyanis ma nem a bevándorlás, hanem az, hogy a magyar fiatalok százezrei sem Magyarországon képzelik el a jövőjüket. Persze még a legmanipulatívabb propaganda is részben valós alapokra épül. A kormánypárti politikusok a tömeges bevándorlás veszélyét a menekültügyi statisztikákkal akarják hihetővé tenni. A nemzetközi jog szerint a menekülteket védelem illeti meg. Ezek a nemzetközi jogi szabályok azt is meghatározzák, hogy pontosan kik jogosultak erre a védelemre. Az az ország, amelytől menedéket kérnek, köteles megvizsgálni, hogy a kérelmező jogosult-e a védelemre. E szabályok alapján kaptak menedékjogot az ’56-os forradalom után Nyugatra menekült magyar honfitársaink százezrei is. A menekültügyet ennek szellemében kell nekünk is kezelnünk. A mindenkori kormány felelőssége, hogy a Magyarország területére illegálisan belépni próbálókat a hatóságok feltartóztassák, és megvizsgálják, hogy az érkezők jogosultak-e menekülteket megillető védelemre vagy sem. Amennyiben a menedékjog iránti kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, akkor az eljárásnak gyorsan le kell zárulnia. Kérelem elutasítása esetén szintén a kormány felelőssége az illegális határátlépők hazatoloncolása. Mindehhez ma is adottak a törvényi feltételek, bármit is állít ma itt önöknek Kósa Lajos vagy Rogán Antal. A jelenleg hatályos törvény szerint ugyanis 30 nap áll rendelkezésre a nyilvánvalóan alaptalan kérelmek elutasítására, és ezen idő alatt a kérelmezők nem hagyhatják el a kijelölt befogadóállomást. A hatályos szabályozás szerint is őrizetbe lehet venni a menedékkérőt, ha az eljárást akadályozza vagy alapos okkal tartani kell a szökéstől. Mindezek ellenére a Fidesz azt állítja, hogy a menekültstátusra nyilvánvalóan nem jogosult emberek ellátása fogja romba dönteni a magyar költségvetést. Mindeközben a rendőrség látványos akciókban szedi le a vonatokról az illegális határátlépőket. A kormánypárt frakcióvezetője is a Keleti pályaudvaron tartott sajtótájékoztatót, ahelyett, hogy itt, az Országgyűlésben kérte volna számon a kormányt az alábbi kérdésekben. Miért húzódnak hónapokig az eljárások? Miért képtelenek a 30 napos előzetes vizsgálati eljárásban elbírálni a nyilvánvalóan alaptalan kérelmeket? Hogyan tűnhet el az eljárás alatt a kérelmezők többsége, amikor engedély nélkül a befogadóállomást sem hagyhatnák el? Miért nem képesek a határon elfogni az illegális határátlépőket? Hogyan jutnak át tömegével a határon, hogy végül csak a Keleti pályaudvaron vagy éppen Győrben kerüljenek a hatóságok látókörébe?A válasz nyilvánvaló. A kormány nem képes kezelni a menekülthullámot. Vagy talán nem is akarja. Hiszen valódi bevándorlók híján csak a hazánkon átutazni próbáló menekültekre mutogatva hihető el az idegen kultúrájú emberekkel szembeni szabadságharc létjogosultsága. Ezért kezdett a kormány úgynevezett nemzeti konzultációba ahelyett, hogy érdemi megoldásokat tenne a menekültkérdés kezelésére. Holott a mindenkori kormány felelőssége, hogy a menekülthullám fogadására alkalmassá tegye az erre hivatott szerveket. A lehető leghamarabb dönteni kell azokban az esetekben, ahol nyilvánvalóan nem állnak fenn a menekültté nyilvánítás feltételei. De nemcsak a gyorsaság, hanem a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése is alapvető követelmény. Automatikusan, a kérelem érdemi elbírálása nélkül senkit nem lehet visszafordítani, és ezzel üldöztetésnek, rosszabb esetben halálos veszedelemnek kitenni. Legalább az előzetes vizsgálati eljárás alatt biztosítani kell, hogy a kérelmező ne távozzon el, és a hatóságok rendelkezésére álljon. Ugyanakkor a nyomor, a háború vagy az üldöztetés elől menekülőket nem lehet bűnözőként kezelni és börtönkörülmények között fogva tartani. A Fidesz ötlete a menedékkérők automatikus, tömeges őrizetbe vételére nemcsak embertelen, de rendkívül drága és haszontalan is, sőt hosszú távon még a magyar emberek biztonságát is aláássa. Pontosan tudható, mekkora terhet jelent az adófizetőknek a börtönkörülmények közötti fogva tartás. A magyar börtönökben megközelítőleg 18 ezer embert tartanak fogva, ami hatalmas intézményhálózatot, évente 50 milliárd forintot meghaladó közpénzt és majd’ 9 ezer főnyi személyzet munkáját igényli. Ezekkel a számokkal érdemes összevetni, hogy a sok más feladata mellett a menekültügyi eljárásokat lefolytató Bevándorlási Hivatal létszáma 1150 fő, költségvetése pedig 9 milliárd forint. Vagyis menekültügyre jelenleg a büntetés-végrehajtásra szánt források töredékét fordítja a kormány. Ennek tudatában kérdem én: hova zárnák el a becsléseik szerint idén érkező 100-150 ezer menedékkérőt, amikor jelenleg is 140 százalék felett van a bv-intézetek telítettsége? Árulják el, hol lesznek a menedékkérők fogva tartására szánt új táborok? Kik fognak vigyázni a fogvatartottakra, vagy hogyan fogják biztosítani a fogva tartás feltételeit? Önök a tűzzel játszanak, hiszen katasztrofális következményei lehetnek, ha a menedékkérőket borzasztó körülmények közé zárják, miközben az őrzésükről sem tudnak megfelelően gondoskodni.Kérdezem fideszes képviselőtársaimat: melyikük örülne egy ilyen potenciális időzített bombának saját választókerületében? Melyikük nézne azon város lakóinak szemébe, ahol ilyen, menekülteknek szánt tábort vagy börtönt kívánnak létrehozni? Nem az lenne sokkal inkább mindenki érdeke, ha a pénzt és energiát a menekültügyi eljárások felgyorsítására, a menedékkérők ügyének tisztességes rendezésére fordítanák? Mert mindez bizony komoly kormányzati erőfeszítést és nyilván nem kevés pénzt kíván. A magyar emberek biztonságának szavatolása és a legalapvetőbb emberiességi szempontok érvényesítése azonban nem pénz kérdése. Például a nemzeti konzultációra tervezett százmilliókat nyugodtan fordíthatnák erre a célra, de a bankvásárlásokra költött tízmilliárdokból is jutna pénz bőven.Nagyon fájó és legkevésbé keresztény emberekhez méltó hozzáállás, hogy az idegen kultúrákból érkezőkkel szemben nem viseltetnek kellő empátiával. Ha már azonban sajnálatosan ez a helyzet, akkor legalább a határon túli magyarok szemszögéből próbálják nézni a kérdést. Mert bizony közülük most is sokan vannak, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. Különösen igaz ez a súlyos háborús konfliktussal terhelt Ukrajna esetében. Abban azonban egyetérthetünk a Fidesz vezérszónokával, hogy az Európai Unió által folytatott politika valóban felelőssé tehető az egyre súlyosodó helyzetért. Na persze nem azért, mert a Fidesz kívánságával szemben nem engedi bűnözőként kezelni a menedékkérőket. Az a menekülthullám, amivel ma a magyar hatóságoknak meg kell küzdeniük, nem kis részben a kudarcos európai kül- és biztonságpolitika következménye. A hazánkba érkező menekültkérők többsége ugyanis koszovói. Beszámolók szerint Koszovó fejlődését az óriási munkanélküliség mellett a szervezett bűnözés és a mindenre kiterjedő korrupció teszi lehetetlenné. Ugye, milyen ismerős problémák ezek, tisztelt képviselőtársaim? Mindez több év nemzetközi igazgatás után óriási kudarc egy olyan országban, ahol a felhasznált fizetőeszköz az euró, aminek biztonságát a NATO szavatolja, az igazságügyi rendszere felett pedig az Európai Unió bábáskodik. Hasonlóképpen elkeserítő a kép, ha az afrikai, észak-afrikai térséget tekintjük, ami Dél-Európa országai számára okoz nehezen kezelhető migrációs nyomást. Hosszú távon tehát a migrációs nyomás csökkentésére csak akkor van esély, ha az Európai Unió tágabb környezetében lévő országok biztonságot és megélhetést képesek biztosítani saját polgáraik számára. Ennek érdekében azonban az Európai Uniónak is tennie kell. Segítenie kell a gazdasági felzárkózást, és aktív szerepvállalásra van szükség a válságövezetekben. Ha Orbán Viktor valóban a magyar emberek biztonságáért akar tenni, akkor azért küzdjön az Európai Tanács ülésein! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a nemzeti konzultációval megoldás helyett szemmel láthatóan csak politikai haszonszerzésre, újabb százmilliók kitalicskázására vagy épp a Kubatov-lista frissítésére kívánja használni a kialakult helyzetet.Arra kérjük az Országgyűlést, legyen méltó a választói felhatalmazásához, és a politikai hisztériakeltés helyett a valódi megoldások megtárgyalásának és a döntéseknek adjon csak terepet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)(12.00)
  • FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Harangozó képviselőtársam után, aki alelnöktársam is a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, ahol ezekről a kérdésekről már beszéltünk, nehéz úgy megnyilatkozni, hogy az ember ne utasítsa vissza, hogy az egész beszéde egy Orbán Viktor-ellenes hisztériakeltés volt. Ő beszél hisztériakeltésről (Közbekiáltások a kormánypártok padsoraiból: Így van! ‑ Taps.), amikor ezt megtette már ma a napirend előtti felszólalásában is, ahol a váci püspököt idézte. A mai felszólalásomban, hogy nehogy véletlenül ő idézze nekem, II. János Pál pápát idézném. 2001-ben a vándorok és menekültek világnapja alkalmából II. János Pál pápa üzenetében azt hangsúlyozta, hogy a közjó egyetemessége átöleli a népek egész családját, felülemelkedik az önző nemzeti érdekeken. Ebben az összefüggésben kell szemlélnünk a migrációhoz való jogot is, az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja saját országát, és más országba menjen, ahol jobb megélhetési körülményeket talál. Erre talán azt mondják, hogy ez illik. De aztán van ennek folytatása is, amikor II. János Pál azt mondja: azonban az államoknak joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, hogy védjék saját határaikat. Tehát így fejezi be II. János Pál pápa, és most itt tartunk mi, kedves Harangozó képviselőtársam, hogy a saját határainkat kell védeni azon a bizonyos szerb határszakaszon, amelyikért most mi vagyunk felelősek. Kétszeresen is hangsúlyoznám azt, hogy az államoknak joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét.Azokból a számokból indulok ki, amelyek már többször elhangzottak, és még többször el fognak hangozni, amelyek, akárhogy is vesszük, tisztelt képviselőtársaim, tények. Tény, hogy 2150-en voltak még csak 2012-ben. Tény az, hogy ’13-ban már 18 900-an. Tény az, hogy 2014-ben már 42 700-an, és tény az is, hogy már több mint 26 ezren, sőt közelítjük a 30 ezres számot jelen pillanatban, 2015-ben. Ezek a számok, tisztelt képviselőtársaim, önmagukért beszélnek. Ezek idézik azt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, mert különben, ha nem foglalkozunk vele, lehet olyan irányba menni, olyan irányba venni a szóhasználatot, mint ahogy az előbb hallottuk, hogy a Fidesz ezzel hisztériát kelt. Nem hisztériát kelt, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem pontosan arra világít rá, hogy mi van jelen pillanatban az ország déli határain.Tisztelt Ház! A személyek szabad mozgása az Európai Unió polgárai számára szerződések által garantált alapvető jog, amely a szabadságról, a biztonságról és a jog érvényesülésén alapuló tevékenységen keresztül valósul meg. A belső határok megszüntetése az Unió külső határainak megerősített ellenőrzését, valamint az EU-n kívüli országok állampolgárainak az EU területére való belépésének és tartózkodásának szabályozását igényli, aminek egyik eszköze a közös menekültügyi és bevándorlás­politika. A személyek szabad mozgásának elve az 1985-ös schengeni egyezmény, illetve az azt követő 1990-es schengeni szerződés aláírásával valósult meg, amellyel megkezdődött a részt vevő országok közötti határellenőrzés megszüntetésének folyamata, az EU jogintézményi kereteinek részeként a schengeni együttműködést fokozatosan kiterjesztették, így ma már magában foglalja a legtöbb uniós tagállamot és egyes nem tagállamokat. A genfi egyezmény egy sor európai uniós irányelvvel együtt marad az alapja a menekültstátus meghatározásának, annak ellenére, hogy az egyezmény már eléggé elavult, és ezáltal nem foglalkozik egy sor olyan témával, mint az országon belüli és a környezeti menekültek helyzetével, vagy azokkal az emberekkel, akik társadalmi-gazdasági okokból vagy a szegénység miatt kénytelenek elhagyni otthonukat, hiszen ezek a problémák nagy részben a globális, neoliberális gazdaságpolitika eredményei. Annak az eredménye az, hogy az emberek kénytelenek elhagyni országaikat, menekülni a jobb megélhetés reményében.A dublini eljárás a harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 2013. június 20-án kelt 604/2013. EU parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett dublini III. rendelet 4. cikke szerinti tájékoztató: amennyiben elismerés iránti kérelmet benyújt Magyarországon, még feltétlenül nem jelenti azt, hogy a menekültügyi eljárás lefolytatására Magyarországon fog sor kerülni. A dublini rendeletek alapján ugyanis bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért a rendeletekben részes valamely más állam, az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein is felelős lehet. Tisztelt Képviselőtársaim! 1998-ig Magyarország egyfajta földrajzi határt szabott a genfi egyezménynek, ami azt jelentette, hogy a nemzeti hatóságok csak európai menekültekért voltak felelősek, amikor arról döntöttek, hogy ki kapjon menekültstátust Magyarországon. A nem európai menekültekért az ENSZ menekültügyi főbiztosa volt a felelős. Nem sokkal azután, hogy a földrajzi korlátozást eltörölték, 2000-ben létrehozták a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt a Belügyminisztériumnak alárendelve. A BÁH dönt Magyarországon a menedékkérelmekről, de ők döntenek arról is, hogy kit tartanak fogva, és kit nem. A BÁH által meghozott döntés ellen később a bíróságokhoz fordulhatnak. Azoknak a menekülteknek, akik elutasító választ kapnak, mindössze 8 nap áll rendelkezésükre. Engedjék meg, hogy itt megköszönjük a BÁH munkatársainak azt az emberfeletti munkát, amit ilyen hatalmas tömegű ügy kezelése kapcsán kell hogy végezzenek. Sok magyarországi menekülttábor vagy őrzött központ a szocializmus alatt a szovjet hadsereg laktanyája vagy munkásszálló volt. A menekültáradat az 1990-es években kezdődött, tisztelt képviselőtársaim, csak akkor a balkáni háború elől menekültek Magyarországra, és a balkáni háború menekültáradatát kezelte Magyarország. És tisztességgel kezelte! Tisztességgel kezelte, mert háború elől menekültek azok az emberek, akik elhagyták akkor az országukat. Azoknak egy része vagy letelepedett, vagy visszament valamelyik országba, Szerbiába, Horvátországba, Boszniába. Sok menekült számára, mint ahogy már elhangzott, valóban, Magyarország tranzitország, nem akarnak Magyarországon maradni a menekültek, el akarnak menni nyugatabbra, a családjaik után, és megpróbálnak ott olyan integrációs megállapodást elérni, hogy ott tudjanak maradni. De ez nem olyan egyszerű, hiszen az Európai Unió éppen ezen kínlódik, hogyan fogja megoldani ezt az integrációs szerződést, hogyan tudja megváltoztatni, hiszen ez valóban előbb-utóbb az Európai Unióban is nagy gondot fog okozni.Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, vagyis ekkor igazította jogszabályait az EU menekültügyi szabályozásához. Az EU szabályaival való harmonizáció pedig egészen azóta tart. Magyarország 2013-ra dolgozta ki első migrációs politikáját, ami a dublini rendelet egy nagy lépése révén a schengeni övezet tagjaként tudta ezt integrálni a jogszabályaiba. A tranzitország jellege változatlanul megmarad, az ENSZ főbiztosa is ezt mondja, hogy változatlanul megmarad. Ez a hatalmas számnövekedés, amit az előbb többen is felsoroltak, jómagam is, valóban a tranzitország jellegét mutatja, de ha vitanapot tartunk, akkor jó, ha a közvélemény, a tévénézők valóban tisztában vannak azzal, hogy a menekültek ebből az országból mint tranzitországból elmennek tovább, de ‑ mint már elhangzott ‑ miután ott sem kapják meg a státust, ugyanúgy visszakerülnek Magyarországra. Ugyanúgy itt jelentkeznek továbbra is problémaként Magyarországon, és Magyarországon kell lefolytatni változatlanul azt az eljárást, amely során egy hosszú időszak után a kitoloncolás meg tud történni. Zárójelesen jegyzem meg, hogy jelenleg a koszovóiak, mint már elhangzott, tisztában vannak azzal, hogy ha erről igazolást kapnak, a lehető leggyorsabban elmennek ebből az országból, és szabadon mozoghatnak az Unió területén, amíg valahol valóban egy hivatalos eljárás alá nem kerülnek.Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Nógrádi Zoltánnal, Mórahalom polgármesterével, akivel nyolc évig együtt dolgoztunk a magyar parlament európai bizottságában, miszerint Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, mert a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett elsiklik azzal, hogy az illető politikai menekültstátusért folyamodik. A szabályozás fellazításával Európa magára szabadít egy olyan migrációs nyomást, amit elsősorban Magyarország szenved el, és itt is kell kezelni.(12.10)Mi ezt ideiglenes állapotnak tartjuk, nem kívánunk erre hosszú távon berendezkedni, és nem véletlenül a vitanapon is kezdeményezzük a bevándorlás szigorítását, mert úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szigorítani kell ezen a felpuhított rendszeren.Erről sokkal többet tudna Ásotthalom és Mórahalom polgármestere még részletesen szólni, de ha hozzáteszem, jómagam, aki a nyugati határszélen lakom, látom, mi történik a Railjeten, amikor leszállítják őket Győrben a vonatról, de azt is látom, amikor Sopronban szállítják le ezeket a migrációs bevándorlókat. Mint már említettem, Ausztriából és Németországból hozzánk toloncolják vissza őket, és nem szeretnénk, ha itt rekednének, ezért olyan törvényt kell hoznunk Magyarországon, hogy a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhassuk őket Magyarországról, mert nem szeretnénk, hogy Magyarország menekülttáborrá váljon. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a nagyfokú migráció magában hordoz biztonságpolitikai kérdéseket is ‑ hiszen a tömeges megjelenésen keresztül nem minden kerül a rendőrség és a Bevándorlási Hivatal látókörébe, és akár különböző terroristasejtek létrejöttét is elősegítheti ‑, nem beszélve az egészségügyi kérdésekről, ahol szintén Mórahalom polgármesterét lehetne idézni: mindenki, aki a hulladékgazdálkodásban dolgozik, rendszeresen kapja a védőoltásokat, hetente jár orvosi vizsgálatra, és steril védőruhában gyűjti össze azt a heti több konténernyi hulladékot, amelynek rendkívül magas közegészségügyi kockázata van. Naponta több kilométernyi eldobott ruházatot szednek össze, a menekültek ugyanis levetik az átázott, elhasznált kabátot, pulóvert, használati tárgyat, amelyet azonnal össze kell gyűjteni, nehogy egy helyi lakos vegye magához, mert nem tudni, hogy esetleg milyen kórt hordoz magában. Ez csak egy példa arról, ami Ásotthalom és Mórahalom környékén történik. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország stabilizálja pénzügyi és gazdasági helyzetét, ezáltal minél több munkahelyet teremt a magyar emberek számára. Ezt az elért eredményt kell megvédenünk, és nem engedhetjük meg magunknak azt ‑ példaként már elmondták ‑, hogy mondjuk, 2012-ben 1,1 milliárdot, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot fordítottunk a megnövekedett migráció költségeire, hiszen az itt rekedtek végleges visszafordításáig, a határozatok elkészültéig Magyarországnak kell gondoskodni a napi ellátásukról, orvosi, egészségügyi és további szociális ellátásukról, de például még a zsebpénzükről is. Ez mind a mi adófizetőink pénzéből van rájuk fordítva.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársak! Szolidárisak, humánusak vagyunk, de van egy határ, amit ez az ország elbír, van, amit már nem. Nyugat-Európában is bebizonyosodott, hogy nemcsak gazdasági, terror- vagy biztonságpolitikai, de akár kulturális téren is különböző problémák jelentek meg. Minekünk kötelességünk ezt megakadályozni. Amit lehet, azt próbáljuk meg minél előbb meghatározni. Tisztelt Képviselőtársaim! A bevándorlással kapcsolatban a hazai jogszabályok szigorítása most a vitanapon keresztül is napirendre került. A Kereszténydemokrata Néppárt részéről kijelenthetem, hogy a szigorúbb szabályozás hívei vagyunk. Az államoknak joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, védjék saját határaikat. Még a hátralévő rövid időben arról ‑ mert Harangozó képviselőtársam 1956-ot emlegette ‑, hogy 1956-ban, tisztelt képviselőtársam, pont az akkori kommunista-szocialista rezsim elől menekültek innen ki, mert háborús helyzet volt, és a háborús helyzetből fakadóan valóban befogadták az országok. De szeretném elmondani önnek, mert én megéltem, hogy akkor is kontingensek voltak meghatározva, hogy melyik ország mennyi menekültet fogad be, és nem mindenkit fogadtak be a különböző országok. Aki már a kontingensen felül volt, az mehetett Ausztráliába, Amerikába vagy Argentínába. Tehát nem egészen úgy volt, hogy csak úgy gyertek, és itt mi mindenkit ellátunk és mindenkit befogadunk.De ha már itt vagyok, akkor még egy gondolatot, mert a háborús helyzetet említettem. Amikor ezt a törvényt létrehozzuk, nem szabad megfeledkeznünk annak figyelembevételéről, hogy jelenleg is háborús helyzet van Ukrajnában. Számtalan, háború elől menekülő magyar honfitársunknak egy olyan megoldást kell kitalálnunk, hogy számukra biztosítani tudjuk azt a lehetőséget, hogy valóban, a bevándorlási szigorításuk rájuk ne vonatkozzanak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)(A jegyzői székben Gúr Nándort Schmuck Erzsébet váltja fel.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Első szóként szeretném elismerésemet kifejezni azért, hogy végre, bár egy kétéves fáziskéséssel, de erről a nagyon fontos kérdésről egyrészt beszélünk, beszélhetünk, másrészt egy olyan kivételes vitának lehetünk szem- és fültanúja, ahol a Fidesz-KDNP a vitához méltó létszámban képviselteti magát. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Állításom szerint ennek így kéne lennie mindig, és nagyon remélem, hogy egy konstruktív, következetesen végigvitt vitafolyamatot követően így lesz a jövőben is; ha a pusmogás ezzel egyetért, akkor is, ha nem, akkor is.Meg kell jegyezzem viszont, hogy felháborítónak tartom azt, hogy Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, aki a köreinkben van, nem szólhat hozzá ehhez a vitához, mondván, hogy állítólag nem uniós napirendről van szó. Pedig hát adódik a kérdés: mi uniós kötöttségű felvetés, ha a menekültkérdés nem az, ha a gazdasági bevándorlás kérdése nem az? És azért figyelembe kell vennünk azt is, hogy Magyarország több fronton harcol egyszerre ezen kérdéskör tekintetében, igenis rá van szorulva a magyar parlament is az összes olyan tapasztalatra, ami előreviheti ezt a kérdéskört, tehát nagyon szerencsétlennek tartom, hogy ilyen korlátozásokkal folyik ez a vita. Arról már nem is beszélve, hogy Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere tudomásom szerint az épületbe sem léphet be, tehát igen csonka így a diskurzus kerete. De azt is látnunk kell, hogy előrébb léptünk ahhoz képest, ahol 2012-ben, 2013-ban vagy 2014-ben voltunk, amikor például Kontrát államtitkár úrnak szegeztem azt a kérdést, ha jól emlékszem, interpelláció formában, hogy mégis mit gondol a debreceni menekülttábor lakóinak viselkedéséről vagy a balassagyarmatiakéról. Egyébként Balassagyarmat egyik önkormányzati képviselője, Dobrocsi Lénárd, akinek önerőből kellett ez ügyben felvilágosító kampányt folytatnia, honlapot létrehoznia, szintén itt van a körünkben, szintén építünk a tapasztalataira, hiszen első kézből való tapasztalatokról kell beszélnünk. Államtitkár úr akkor egy nagyon szakszerű választ adott ‑ és ezért elismerésem ‑, tényekkel, számokkal, de kifejezte abbéli meggyőződését is, hogy az érintett területeken a bűnözési statisztikák nem romlottak, aztán két mondattal később hozzátette azt, hogy ha mégis bűnöznek ezek az illetők vagy elemek, akkor a rendőrség fellép a kellő hatékonysággal. Tehát egy érdekes gondolatmenet volt már akkor tapasztalható, de nem vettek tudomást a problémáról. Most itt vagyunk, és végre elmondhatjuk azt, hogy már beszédtéma tárgyát képezi az, ami egyébként évek óta nagyon komoly vita tárgya kellene hogy legyen itt a Házban. És egészen elképedve állok az MSZP kritikus gondolatai előtt, azon MSZP gondolatai előtt, amely a határőrség leépítésével elképesztő módon hozzájárult a mostani katasztrofális helyzet kialakulásához, és engedett kibontakozni egy olyan szituációt, aminek az eredménye az, hogy ma szó szerint százezres nagyságrendben közelítik meg hazánkat menekültek, tehát valódi szükséget szenvedők, akiken segíteni kell álláspontom szerint. Tehát akik politikai üldöztetés elől menekülnek ‑ ezt 8-16 százalékra teszik a szakértők az összes ideérkező viszonylatában ‑, valóban segítséget érdemelnek, csakhogy őket összemosni a kárpátaljai magyarokkal vagy az elszakított részeken élő magyar testvéreinkkel, elképesztő arcátlan demagógia, és azt sem lehet eltagadni, hogy az úgynevezett menekültek között számtalan bűnöző jön be Magyarországra, számtalan bűnöző megy innen tovább. Ha végigsétálnak a határszakaszon ‑ tegyék meg, kérem! ‑, az összetépett személyi okmányokat meg lehet találni. A legnépszerűbb videómegosztó portálon lévő kisfilmeken, az N1 televízió, az Alfahír és más stábok által készített filmeken is tökéletesen látszanak az elszórt, összetépett iratok, azonosíthatatlanná teszik magukat az érintettek. (Dr. Schiffer András: Honnan tudod, hogy bűnözők?) És azt is látnunk kell, hogy a táborok lakói közül például komoly kivizsgálást igényelne az, hogy a madridi robbantó valóban egy magyarországi menekültszállón tengetett-e tíz és fél hónapot azelőtt, hogy arra adta a fejét, amire. Tehát azonosíthatatlan elemekkel vannak tele a menekültszállók is, és elképesztő helyzetbe kerül Magyarország, hiszen nem tudja, hogy kik azok, akikről beszélünk. Itt adódik egy nagyon fontos kérdés: ha azt szeretnénk ‑ a Jobbik azt szeretné ‑, hogy a határőrséget állítsuk vissza, ha azt szeretnénk, hogy lakott területen belül ne lehessenek olyan menekültszállók, amelyek részben vagy egészében nyitottak, tehát ahonnan ki-be lehet grasszálni, és érintkezni lehet a polgári lakossággal, ha mindezt meg szeretnénk valósítani ‑ és a kormányzatot egyébként most nagyon nehéz jobbról előzni, hiszen retorikailag nagyon bekeményített, a kérdés az, hogy cselekvés szintjére mi szűrődik le ebből ‑, tehát ha meg szeretnénk mindezen szigorításokat valósítani, akkor adódik a kérdés, hogy le tetszettek-e már ülni az Európai Unió illetékes szerveivel, hiszen a háromból kettő komoly terv, az bizony a jelenleg hatályos uniós szabályokba ütközik.(12.20)Minket, jobbikosokat ez annyira nem zavar, a magyar polgárok védelme abszolút prioritást élvez számunkra, de önöknél már számtalanszor bebizonyosodott az, hogy ha az Unió előír valamit, csettint, akkor Magyarország ‑ legalábbis önök, Magyarország jelenlegi kormánya ‑ úgy cselekszik. Tehát adódik a kérdés, hogy az illetékes szerbekkel le tetszettek-e már ülni, vagy pedig egy gyönyörű szép kommunikációs háborút folytatnak a magyar virtuális térben belpolitikai stabilizációs szándékkal, miközben nem történik semmi. A miniszterelnöki nyilatkozatot, miszerint keményen szigorítani kell, én maximálisan tudom támogatni. Az óriási probléma az, hogy amióta ezek a nyilatkozatok elhangzottak, szerény becsléseink szerint legalább 15 ezer illegális határsértő tört be Magyarországra, az Európai Unió területén belülre úgy, hogy önök semmit nem tettek ez ellen, meg sem mozdultak. Az ásotthalmi térségben, ahol Toroczkai László polgármester, aki három mezőőrrel folytat egy nagyon komoly hadjáratot azért, hogy az illegális határsértők minél kevésbé sértsék a polgári lakosság jogait és mindennapjait, életviszonyait, működik egy hőkamera, amely elvileg hét-nyolc kilométerre ellát, amely elvileg bárkinek a mozgását látja. Az egy monitorszobába fut be, ha jól tudom, Röszkére. Tippeljenek, hogy hányszor ment ki bárki is ennek a jelzéseire! Tulajdonképpen egyszer sem, mert a hőka­mera lábánál ‑ a hóban szépen kirajzolódott ‑ van egy ösvény, amelyen naponta több száz határsértő bemasírozik Magyarország területén belülre anélkül, hogy bárkivel találkozna. Aztán majd belterületen, persze, a rendőrség egységei megkeresik ezeket az embereket, összeterelik őket, és végül Szegedre kerülnek adatfelvételre, ahol megmutatják nekik, hogy arra van a debreceni menekültszálló, és aztán ezek az emberek elindulnak gyakorlatilag felügyelet, őrizet nélkül, keresztülgrasszálnak az országon. Amikor egy éve Kontrát államtitkár úr figyelmét felhívtuk erre a problémára, az akkori számok alapján azt mondtuk, hogy nyolc-kilencszeresére nőtt a menedékkérők száma Magyarországon, de akkor ezzel kapcsolatban nem érzékeltek problémát, azt mondták, hogy a bűnügyi statisztikák nem romlottak, komoly bűncselekmények nem következtek be. De ha megkérdezik Kulcsár Gergelyt, aki Debrecenben él és a debreceni menekülttábor viszonyaival kapcsolatban jártas, vagy ha megkérdezik a balassagyarmatiakat, ahol kétszáz méteren belül templom és iskola is található a menekültszálló közelében, ők a konkrét eseteket fogják sorolni azon több ezer helyi lakos aláírásával, amelyek megtöltik azokat a petíciókat, amelyeket önök éveken keresztül nem vettek figyelembe. Itt a cselekvés ideje, itt a cselekvés órája, lehet végre lépni. S még egyszer mondom, nagyon óvnék mindenkit attól az MSZP-s összemosásról, amely megpróbál ’56-os magyar menekültek, kárpátaljai magyarok, harmadik országból jövő valódi politikai menekültek és bűnözők közé egyenlőségjelet tenni. Ez tarthatatlan álláspont! Mindannyian tudjuk ebben a teremben, hogy a Magyarországot fenyegető 10 ezres nagyságrendű menekültek között igen szép számban bújnak meg bűnözők, igen szép számban bújnak meg olyanok, akik visszaélnek a liberális szabályozással, és részben Magyarország szociális rendszerén élősködve szeretnének bejutni az Európai Unió területén belülre gazdasági megfontolásokból, anélkül, hogy bármiféle-fajta politikai üldöztetés érné őket. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, ha valakit valódi üldöztetés ér, azt meg kell védeni, annak számára Magyarország is védelmet kell hogy nyújtson, de ez csak az esetek elenyésző részében mutatható ki és tapasztalható. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy a határőrség leépítése elképesztő hiba volt, a Jobbik ennek a visszaállítását szorgalmazza, de addig is a jelenlegi eszközparkkal is ‑ említettem a hőkamera példáját, de említhetnék másokat is ‑ elérhető lenne nemcsak a határaink biztosítása, de az is, hogy a nagy menekültáradat egy jó részét vissza tudjuk fordítani. Ne higgyék el azt, hogy például szerb oldalon kizárólag a menekültek visszafordítását szándékozó célok merülnek fel. Szintén Toroczkai László ásotthalmi polgármester előadásából derül ki, hogy onnan még a hatósági személyek megvesztegetése által is nagyon sok menedékkérő egyszerűen könnyebben jut be az Unió határain belülre, mintha nem is lett volna szerb határőrizet. S azt is látnunk kell, hogy Koszovóból nem egyes emberek kelnek útra, hanem teljes utcák, teljes nagycsaládok, teljes faluközösségek nagyon jól eligazítva, az embercsempészek által kiokosítva, először Szabadka környékén megtelepedve és a megfelelő időpontban átlépve a határon. Látható tehát, hogy szervezetten zajlik ez az egész. Várható-e ennek a lecsengése? Nem igazán. Még ha a koszovói helyzet rendeződik, akkor is láthatjuk azt, hogy a szír menedékkérők száma egy év alatt 601 százalékkal, az irániaké pedig 688 százalékkal növekedett. S azt is láthattuk eközben, hogy nagyon komoly, milliós nagyságrendű tömegek várnak menekültként az Unióba való belépésre más vidékeken. Csak Jordániában 1,2 millió ember szakértői becslések szerint, Libanonban 1,5 millió, a szír és török határon pedig 1,7 millió menekült vár arra, hogy Európába érkezhessen akármilyen úton-módon. Nem Magyarország felé vezet az egyetlen ösvény. Tehát való igaz az, hogy egy belső szigorítással el lehetne érni, hogy ne Magyarországon keresztül zúduljon az áradat. S itt emlékezzünk meg arról is, hogy humanitárius katasztrófa is zajlik. Amikor Morvai Krisztina egy hétvégére leköltözött a térségbe, vagy a Jobbik vezetőségének több tagja tiszteletét tette ott, s egy nagyon tisztességes eligazítást kaptunk és betekintést nyerhettünk az ottani mindennapokba, akkor azért láthattuk, hogy nagyon sok menedékkérő kisgyermekkel jön, pár hónapos kisbabákkal jön, és haláleset is történt már. Tehát ne feledkezzünk meg arról, hogy egy komoly humanitárius katasztrófa elhárításának a felelőssége hárul Magyarországra, valamint az összes érintettre. Aztán a helyi lakosok szubjektív biztonságérzetét nagyon zavarja azt, ha két szír fiatalember betör a tanyára, felszedi a parkettát és tüzet rak belőle ‑ mert ez megtörtént, ez is filmen szerepel ‑, de az is nagyon zavarja a szubjektív biztonságérzetüket, ha eltérítik az autójukat, körbeállja egy 40 fős csoport és követeli, hogy taxisként vigyék be őket Szegedre. Ugyanakkor az is zavarja őket, teljes joggal, hogy átfagyott kisgyermekek szenvedését kell hogy szemléljék nap mint nap azért, mert a magyar hatóságok és más hatóságok ‑ noha eszközrendszer még lenne ‑ bár erejüket megfeszítve próbálnak fellépni, de ekkora emberi erőforrással és ilyen kormányzati határozatlansággal a hátuk mögött egész egyszerűen nem képesek ellátni teljes­körűen a feladatukat. Látható, hogy az a 17,8 kilométeres ásotthalmi határszakasz, amiről beszélünk, és a 62 kilométeres, ami az egész térséget érinti, könnyedén biztosítható lenne, ez még a jelenlegi eszközparkkal is nagy nehezen megoldható volna, tehát nem kellene azonnal a 2500 fős határőrséget visszaállítani a két schengeni határszakaszon, ez egy hosszabb távú folyamat is lehetne, vagy legalábbis hosszabb kifutású, de ami jelen pillanatban zajlik, hogy Magyarország határait ‑ a határátkelőhelyeket leszámítva ‑ lényegében nem védi senki, az, hogy a Kálvária sugárúton egy ötvenfős koszovói csapat sétálhat, vagy hogy a határtól besétálnak a nagyvárosig és senkivel nem találkoznak, egészen elképesztő. Mint ahogy az is, hogy ebből a több tízezres áradatból nagyságrendileg 50 százalékra tehető azok száma, akik két héten belül eltűnnek a hatóságok látóköréből. Tehát 10 ezres nagyságrendben azonosíthatatlan személyek vagy egyelőre azonosítatlan személyek keresztülmasíroznak Magyarországon, és kontaktust létesítenek a polgári lakossággal. Itt már nemcsak emberi jogi kérdésekről van szó, hanem Magyarország és lakossága szubjektív biztonságérzetének a szavatolásáról is szó van. S itt fel kell vetnünk egy hosszabb távú problémát is. Való igaz, hogy a kivándorlás kérdése legalább ennyi hangsúlyt érdemelne, de azt is látnunk kell, hogy ha Magyarország képtelen önmaga reprodukciójára, tehát ha nem vagyunk képesek az elnéptelenedett magyar vidéket újra feltölteni élettel és újra lehetővé tenni elegendő számú gyermek születését, akkor a kiürült Magyarország egyfajta szívóhatást, vákuumhatást gyakorolva ide fogja csalogatni azokat a bevándorlókat, azokat a menekülteket, akik számára az itteni viszonyok sokkal inkább csábítók ahhoz képest, ahonnan jöttek. Tehát ha ezt a kérdéskört hosszú távon egy stratégiai gondolkodás mentén nem oldjuk meg, akkor Magyarország előbb-utóbb célországgá válik, kormányzati színezettől és politikai viszonyoktól függetlenül. Éppen ezért minden egyes magyar kormány és politikai erő múlhatatlan felelőssége az, hogy hozzájáruljon Magyarország reprodukciójának a lehetővé tételéhez, hogy ne ürüljön ki a hazánk, hogy ne váljon csábító célponttá bármilyen menekült, bármilyen bevándorló számára, mert még egyszer hangsúlyozom, a nélkülözést és üldöztetést átélőket segíteni kell, támogatni kell, de nem lehet cél, hogy tömegesen letelepítésre kerüljenek Magyarországon, nem lehet cél, hogy százezres nagyságrendben évekig itt finanszírozzuk a magyar adófizetők pénzéből az ellátásukat. Viszont egy lüktető, erős, gyarapodó Magyarország képes megvédeni magát bármilyen invázióval szemben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt valóban örvendetes, hogy szemben például a kivándorlási vitanappal, a Fidesz-frakció ilyen intenzitással és létszámban részt vesz ezen a vitán. Szeretnék viszont visszamenni az időben, hogyan kerül sor arra, hogy a Habony-művek vegykonyhájában megszületett ez a legújabb főműsorszám. A januári tragikus párizsi merénylet után, a Charlie Hebdo-merénylet után hirtelen ez a téma lett az, amivel a Fidesz ‑ ahogyan az előttem szóló kolléga nagyon helyesen elmondta ‑ jobbról elkezdte előzni a Jobbikot. (12.30)Szeretnék visszamenni még oda, hogy januárban nem arról volt szó, hogy itt bevándorlási vitanapot fog szervezni a Fidesz. Arról volt szó, hogy a párizsi merénylet hatására, a merénylet után pár nappal Rogán Antal frakcióvezető a Hír TV-ben egy többpárti egyeztetést kezdeményezett egy nemzeti terrorellenes stratégia kidolgozása érdekében. Akkor még arról volt szó, hogy önök, nagyon felelősen, a terrorizmus elleni nemzeti stratégiára próbálnak lépéseket tenni. Ebben partnerek is voltunk.De már akkor jeleztük, hogy összekeverni a terrorizmus elleni fellépést a bevándorlás elleni fellépéssel egész egyszerűen gátlástalanság. Szépen lassan, ahogy teltek a hetek, és készültek a különböző felmérések, elfelejtődött az, hogy egyébként lenne teendője Magyarországnak a terrorizmus elleni fellépés tekintetében, és szépen lassan, kevésbé szépen és kevésbé lassan persze, de a Habony-művek kommunikációja átcsúszott a bevándorlás elleni fellépésre. Szó nincsen már arról, hogy bármiféle többpárti egyetértést akarnának egy nemzeti terrorizmus elleni stratégia mögé tenni!Ami jellemezte az elmúlt hetek kommunikációját, hogy lazán, gátlástalanul keverték össze a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat a menekültekkel, keverték össze a kelet-európai, dél-euró­pai helyzetet a nyugat-európai helyzettel. (Balla György közbeszól.) Nagyon érdekes viszont az, hogy bár a statisztikai adatokat mi is ismerjük, ezzel együtt én azért várnám, Balla frakcióigazgató úr, a magyarázatot arra, hogyan történhet az, hogy a probléma nem létezett a Charlie Hebdo-merénylet előtt, nem beszéltek önök itt egyáltalán a bevándorlók áradatáról, Kósa Lajos nem képezte ki magát menekültügyi szakemberré január 11-ét megelőzően, majd megtörtént a Charlie Hebdo-merénylet, és utána hirtelen ez csúszott föl a Fidesz-kommu­nikáció élére.Mi történt Magyarországon január 11-ét követően? Tudniillik azok a riasztó számok, amiket elmondtak, léteztek már január 11-ét megelőzően is. Ez semmi másra nem bizonyíték, mint hogy egyszerű, profán, szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti önöket. Mondom még egyszer, nagyon helyesen elmondta itt a kolléga, egyszerűen arról volt szó, hogy megnézték az adatokat: be kell előzni jobbról a Jobbikot. Erről szól az egész történet.Tisztelt Képviselőház! Azzal együtt, hogy önök nagyon lazán váltottak a terrorizmus elleni fellépésről a bevándorlás elleni fellépésre, azt gondolom, felelős kormánynak és felelős Országgyűlésnek viszont a másik kérdéssel is talán foglalkoznia kéne. Talán foglalkozni kéne például azzal, hogy nem túl messze Magyarország déli határától, Bosznia-Hercegovinában működnek már kiképzőtáborok. Fog­lalkozni kéne azzal, hogy nem messze Magyar­ország déli határától létezik már egy szélsőséges iszlamista mozgalmak regionális központja, és vannak információk arra, hogy a balkáni radikális vahabita csoportok Bécs mellett Budapesten is egy régiós központot létre akarnak hozni. Erről miért nem beszélnek? Miért nem beszélnek arról, hogy ebben a borulékony balkáni helyzetben egyébként Magyarország milyen európai együttműködést kíván kezdeményezni?Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy talán célszerű lenne ebben a vitában bizonyos fogalmakat helyretenni. A menedékjog megkülönbözteti világosan a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. A menekült, ugye, az, aki hazájában faji, vallási okból üldöztetést szenved vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetést szenved, és ezért kér, ezért terjeszt elő menekültstátus iránti kérelmet. Az oltalmazott esetében nem áll fenn ugyan a menekültkénti elismerés feltétele, de megvan a veszélye annak, hogy amennyiben visszaküldik a származási országba, ott őt súlyos sérelem érné. Menedékes pedig, és hát, ilyen helyzet is előfordult az elmúlt 20-25 évben, amikor a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében akár az Unió, akár a kormány döntése alapján került sor arra, hogy tömegesen befogadnak menekülteket Magyarországon vagy más uniós országban.Tisztelt Országgyűlés! Az Eurostat 2013-as adatai alapján Magyarországon 141 ezer külföldi állampolgár él, ez nagyjából az itt élő emberek 1,4 százaléka. Világosan el kell különíteni azt a 7,5-8 ezer legális kérelmet benyújtó személyt egyrészt az illegális bevándorlóktól, másrészt a menedékkérőktől. Azt is kimutatják a különböző felmérések, miközben önök gazdasági bevándorlókkal ijesztgetik az embereket, és gazdasági bevándorlókról, megélhetési bevándorlókról hadoválnak, hogy azoknak, akik itt letelepedtek az elmúlt 15-20 évben, a foglalkoztatottsági aktivitási rátájuk magasabb a magyar átlagnál, a munkanélküliség alacsonyabb, több tb-t, több adót fizetnek. Tehát történetesen a gazdasági célú bevándorlás Magyarországon, ez nem minden országra igaz, hiába ordibál a rezsibiztos úr, speciel a gazdasági bevándorlás az elmúlt 15-20 évben pozitívumot hozott Magyarország számára.Ezért kérem önöket, hogy fogalmazzanak világosan, és hagyják abba azt a gátlástalan csúsztatást, amit az elmúlt hetekben elkezdtek itt a különböző fogalmak és a különböző csoportok között. A Magyarországra érkezők 90 százaléka továbbmegy Magyarországról. Magyarország egy tranzitország. A menekült, oltalmazott státust élvezők száma kevesebb mint 3 ezer fő. 2014. december 31-én 213 ezer külföldi tartózkodott tartósan Magyarországon. Magyarország a büdzsé 15 ezrelékét költi a menekültügyi rendszerre, az elmúlt három évben, a növekvő nyomás ellenére is 1,1 milliárdról 2,6 milliárdra növekedett ez a büdzsé.Tisztelt Országgyűlés! Azt is különböző kriminológiai kutatások kimutatták, hogy az idegenek, szemben azzal, amit Z. Kárpát képviselő úr itt az előbb sejtetni engedett, a bevándorlók inkább sértettjei a bűnelkövetésnek, mint elkövetői. 1991-92-ben Magyarországon volt egy nagy menekültnyomás, a délszláv háború miatt. Az egyik évben 50 ezren, a következő évben 19 ezren folyamodtak menedékért Magyarországon. Az akkor nem EU-tag Magyar­ország képes volt kezelni ezt a problémát.Az Európai Unió 2014-ben 456 millió forintot adott menekültügyi feladatokra Magyarországnak, 385 milliót a migránsok visszairányítására és 4,3 milliárdot a határőrizetre. A magyar gyakorlatról megállapíthatjuk továbbá, hogy nem befogadó jellegű, például azért, mert hiányoznak azok a szociális, oktatási kapacitások, amelyek segítenék a menekültek szociális integrációját. Érdemes megnézni azt, hogy hiába növekedett a kérelmek száma, 2012-ben 462 kérelmet bíráltak el pozitívan Magyarországon, 2014-ben, a növekmény ellenére, 535-öt. Ausztria nem éppen a befogadásáról híres, ott a kérelmezők 28 százalékát éri pozitív elbírálás, Magyarországon, 2013-as adat, 2 százalékot. Az európai uniós átlag töredéke az, ami Magyarországon a pozitív elbírálást illeti.Tehát lehet, hogy Z. Kárpát képviselő úr szerint hála isten, én ezt hadd ne minősítsem, viszont a tények arról tanúskodnak, hogy az a típusú invázió, amiről ön beszélt, meg az a típusú válság, amiről önök beszélnek, egész egyszerűen nem létezik. Érdemes azt is föllapozni, hogy mit mondott maga a kormány. Nem az előző kormány, az Orbán-kormány 2013-ban. Azt mondta, ez az 1698/2013. kormányhatározat, amit idézek: „Annak ellenére, hogy a külföldiek összlakossághoz viszonyított aránya az utóbbi három évtizedben folyamatos emelkedést mutatott, valószínűsíthető, hogy a 2014-2020 közötti időszakban jelentős mértékben nem fog tovább növekedni a célországi migráció Magyarországra. Nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenységgel” ‑ kedves Kósa úr ‑, „megélhetési szándékkal érkezők számát.” Ezt az ön kormánya foglalta határozatba, aláírás Orbán Viktor sk. miniszterelnök. (Kósa Lajos közbeszól.)Kedves Kósa Lajos! Tudok még idézni Orbán Viktortól, egy korábbi Orbán Viktortól. (Kósa Lajos és Balla György folyamatosan közbeszól.)(12.40)Kedves Kósa Lajos! Ha már nem engedi, hogy végigmondjam (Kósa Lajos: Dehogynem! …sok hülyeséget!), én csak arra szeretném emlékeztetni, hogy ön az, aki folyamatosan csúsztat. Ön az, aki összekeveri a koszovói menekültet a gazdasági bevándorlókkal. Nézze meg, hogy mi a vitanap címe, nézze meg a korábbi nyilatkozatait! Önök azok, akik tudatosan és gátlástalanul csúsztatnak és hazudoznak hetek óta. Önök azok, akik ezeket a kategóriákat tudatosan, célzatosan összekeverik. (Moraj a Fidesz soraiban.)Orbán Viktor az első miniszterelnöksége idején azt mondta: több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét. Azt is mondta: Magyarország akár 14 millió embernek is megélhetést tud biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! Érdemes azt is szemügyre venni, hogy milyen javaslatokat tettek itt az elmúlt hetekben. Gyorsított eljárásról beszélnek. Kósa Lajos odáig ment, hogy három napra - három napra! - csök­kentené le ezt az eljárást. Ez egész egyszerűen képtelenség.Azt kéne figyelembe venni, hogy a menedékkérők egy jelentős része ‑ nem a koszovóiakról beszélek, nem csak róluk van szó (Balla György: Róluk miért nem?) ‑, a menedékkérőknek egy… (Kósa Lajos: 90 százalékuk koszovói!) Elnök úr, próbáljon meg rendet tenni, vagy vezettesse ki a házőrséggel… ELNÖK: Ne adjon tanácsokat az elnöknek, ne bírálja az elnök tevékenységét! DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. ELNÖK: Szedje össze a gondolatait! (Derültség a Fidesz soraiban.) Önök meg higgadjanak le! (Taps a kormánypártok soraiban.) Itt van még péntek egész délután, mindenki, ha szót kér, meg fogja kapni. (Derültség a Fidesz soraiban.) DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Én örülök, hogy Németh Szilárdnak ez ilyen derültséget okoz, hogy akkor, amikor üldözött emberek érkeznek Magyarországra vagy bármilyen idegen földrészre, országba, súlyosan traumatizált emberekről van szó, akiknek sok esetben a kihallgatása sem lehetséges három napon belül. Fel kell venni adott esetben a kínzások nyomait, be kell szerezni szakvéleményeket, adott esetben (Kósa Lajos: Ne bolondozz már, András!) tudakozódni kell egy idegen országban. Ehhez képest ma Magyarországon ez az eljárás az egyik leggyorsabb Európában: 3-6 hónap alatt a jogerős határozatig el lehet jutni. Ami a menekültügyi őrizetet illeti, az a helyzet, hogy az, amit önök javasolnak, pontosan ez az, ami menekülttáborrá változtatná Magyarországot. Erre jelenleg költségvetési források nem állnak rendelkezésre. 2007-2009 között, amikor nem volt gyakorlat az, hogy automatikusan őrizetbe vegyenek személyeket, 2-4 ezer ember folyamodott menekültkérelemért. 2014-ben, amikor bejött a szigorú őrizetbe­vételi gyakorlat, 43 ezer volt a menedékkérők száma. Tehát nem igaz az, hogy az automatikus menekültügyi őrizet majd visszarettentene úgymond embereket attól, hogy menedéket kérjenek. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy fontos lenne például beszélni arról, hogy Koszovóban magában az államiság összeomlott, hiszen ez az apropója annak, hogy itt vagyunk, erről kéne beszélni. Arról kéne beszélni, hogy Magyarországnak milyen nemzetközi fejlesztéspolitikája van. Arról kéne beszélni, hogy Magyarország milyen kezdeményezéseket tesz az Európai Unió menekültügyi politikáját, bevándorlási politikáját illetően. Arról kellene beszélni, hogy a bevándorláspolitikát illetően hogyan lehetne egy mélyebb integrációt megvalósítani az Európai Unión belül.És nem utolsósorban arról kellene beszélni, hogy addig, amíg a globális egyensúlytalanságokra nincsen válasz az Európai Unión belül, nincsen válasz az Amerikai Egyesült Államoknak sem, addig ezek a problémák folyamatosan újra fognak termelődni. A kizsákmányoló gazdaságpolitika szerte a világon a menekültáradatokat újra és újra fogja termelni.A helyzet az, hogy ma az Európai Uniónak a legversenyképesebb gazdasága Németország; azért a legversenyképesebb gazdaság, mert 8 millió bevándorló esetében kihasználja azt, hogy alacsony bérért lehet őket foglalkoztatni. Addig, amíg a lefelé tartó ár- és bérversenyben Magyarország versenyre akar kelni más országokkal, maga is gerjesztője lesz (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azoknak a globális folyamatoknak, amik egyébként folyamatosan előidézik a menekültáradatot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
  • SZABÓ TIMEA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Ha idefigyelnek... (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Önök hazudnak, hazudnak és hazudnak. És a legjobb indulattal is azt kell hogy mondjam (Dr. Répássy Róbert: Süt rólad!), hogy fogalmuk sincs, hogy miről beszélnek; az, amikor egyszer azt mondják az egyik mondatukban, hogy „menekült”, a másik mondatukban pedig azt, hogy „gazdasági bevándorló”. Elmondja Orbán Viktor és önök is papagájként ismétlik, hogy nem leszünk menekülttábor (Balla György: Úgy van!), de közben a következő mondatukban elmondják, hogy természetesen a menedékkérőknek segítenünk kell, majd utána elmondják, hogy tulajdonképpen itt nem is menekülttáborról van szó, hanem megélhetési bevándorlók célpontjai vagyunk. És utána elmondják, hogy tulajdonképpen azért Magyarország nem is célpontja a bevándorlóknak, hiszen nem is akarnak itt maradni. Kontrát Károly mondta el nem egyszer, hogy Magyarország tranzitország. (Kontrát Károly: Most!) Tehát önöknek a legjobb indulattal sincs semmilyen fogalmuk arról, hogy miről beszélnek. Sosem volt célja a bevándorlóknak Magyarország, ezt önök is elmondták. Sajnos, miközben egyébként erről beszélünk, azt látjuk, hogy az önök haverjai azok, akik pontosan nagyon-nagyon sok millióért osztogatják a letelepedési kötvényeket. Az önök haverjai, volt bibós kollégistatársai Máltán osztogatják szomáliai, azerbajdzsáni, dél-afrikai és thaiföldi letelepedésikérvény-igénylőknek ezt a dolgot. Kontrát Károly elmondta, hogy a magyar embereket joggal foglalkoztatja ez a kérdés. De államtitkár úr, a magyar embereket nem foglalkoztatja ez a kérdés! Ezt a kérdést önök generálják (Tukacs István: Pontosan! Igaza van!), pontosan azért, mert még önök se tudják eldönteni, hogy ez most menekültkérdés vagy bevándorlási kérdés, és összemossák a terrorizmussal.Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Mi sem ékesebb példa arra, hogy önöknek fogalmuk sincs arról, hogy miről beszélnek, Rogán Antal nemrégiben az RTL Klubban tett kijelentése, ahol Baló György feltette neki az első nyilvánvalóan evidens kérdést, hogy ön szerint hány bevándorló él Magyarországon. Rogán Antal erre azt mondta, idézem: „Én erre nem tudok választ adni, de nem is tartjuk fontos kérdésnek.” (Derültség az MSZP soraiban.) Akkor, kedves kormánypárti képviselőtársaim, mi a túró a fontos kérdés ebben, ha nem az, hogy hány bevándorló van Magyarországon?! (Dr. Répássy Róbert: Szépen kell beszélni a parlamentben! ‑ Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiból.)Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önök hazudnak ebben az egész kérdésben, összekeverik a fogalmakat. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) De tudják, hogy ki a bevándorló Magyarországon? Elmondom. Például Kubatov Gábor Ferencváros-futballcsapatában a Somalia nevű csatár. Vagy éppen a felcsúti Braniszlav Danilovics kapus. (Dr. Répássy Róbert: Rasszista! Ez egy rasszista felszólalás!) Vagy, kedves Kósa Lajos, az ön debreceni csapatában a szenegáli Ibrahima Sidibe, aki az elmúlt 132 meccsen 53 gólt rúgott. (Kósa Lajos: Ő francia állampolgár!) Akkor is bevándorló! (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget. ‑ Kósa Lajos: Nácizmus! Négerezik!) Szenegáli származású, a francia… ELNÖK: Állj! SZABÓ TIMEA (független): A francia állampolgár is bevándorló, ha itt lakik, kedves képviselőtársam. (Folyamatos közbeszólások. ‑ Kósa Lajos: Szégyellje magát! Francia állampolgárról beszél!) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Pillanat, állítsuk meg az órát! Tisztelt kormánypárti és ellenzéki Képviselők! SZABÓ TIMEA (független): De az önök mércéjével… ELNÖK: Még Kósa Lajos képviselő úr is! Az a helyzet, hogy… SZABÓ TIMEA (független): …még Orbán Ráhel is bevándorló… ELNÖK: …még három óra áll rendelkezésükre, mindenki szót kérhet. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiból.) SZABÓ TIMEA (független): Elnök úr, kérem, az órát állítsa meg erre az időre! (Folyamatos zaj.) ELNÖK: Mindenki szót kérhet, és megkapja a szót. Egy kicsit fogják vissza magukat, majd elkövetkezik a hétvége, akkor megnyugodhatnak. SZABÓ TIMEA (független): Így van, köszönöm, elnök úr. ELNÖK: Három óra még rendelkezésre áll a vitából. A képviselő asszonynak állítsuk vissza az órát, és a mondandóját elmondja, önök tisztelettel hallgatják, ahogy mindenki más az önök felszólalását is. Tessék! SZABÓ TIMEA (független): Tisztelt Elnök Úr! Fél perc hosszabbítást majd kérek szépen emiatt.Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önök akkor is hazudnak, amikor azt mondják, hogy az Európai Unió nem segít Magyarországnak. Évente több mint ötmilliárd forintot kap Magyarország az Európai Uniótól határvédelemre és menekültügyre. Mi nem átallottuk és megnéztük ezeket a költéseket, és mit látunk: hogy több száz millió forintot költenek például éjjellátó kamerákra. Hát talán értelmesebben kell elkölteni. De hát akkor hol jönnek be ezek a bevándorlók, kedves államtitkár úr? (Dr. Répássy Róbert: Úgy, hogy nincs elég éjjellátó kamera!) Talán nem éjjellátó kamerákra kellene költeni, hanem értelmesebb célra.Hazudnak, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, a fogva tartással kapcsolatban is. A menedékkérőket már eddig is hat hónapig fogva lehetett tartani, és önök fogva is tartják őket pontosan hat hónapig. Az összes idegenrendészeti fogda tele van ma Magyarországon, és nagyrészt sajnos valóban menedékkérőket tartanak fogva. Nem mellesleg elmondom, hogy mi történne akkor, tisztelt képviselőtársaim, ha az önök családját kínoznák meg, ha az önök feleségét, párját erőszakolnák meg, kínoznák meg a gyerekeiket, ölnék meg, és háború elől menekülnének. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Azt gondolják, hogy ezek az emberek csak azért nem fognak elmenekülni a hazájukból, mert néhány hónapig fogdában fogják őket tartani? Amikor az életüket féltik, és a halál elől menekülnek? Micsoda gondolkodás ez!? Egy kicsit emberségesebben ezekkel a társainkkal!(12.50)Sajnos, az is hazugság, kedves Kósa képviselőtársam, hogy lehet ezen gyorsítani. Nem lehet! Így is 6 hónapig lehet őket fogva tartani, 4-5 hónap az eljárás. Akkor már így is tovább lehet őket fogva tartani, mint ameddig az eljárás tart ‑ akkor minek szigorítani ezen? A Kúria is megmondta, nem szigorítani kell, hanem valóban, hogyha jól értettem államtitkár úr szavaiból is, a BÁH-ot most egy kicsit feltőkésítik, hogy úgy mondjam, több embert tudnak felvenni. Valóban, akkor ez lehet egy megoldás, de az idő gyorsítása fizikailag lehetetlen. És tudják, hogy miért? Nem az Unió miatt, hanem az európai emberi jogi egyezmény miatt, ugyanis hogyha ezen gyorsítanak, akkor az egyezményt ‑ és ezt Gulyás Gergelynek is mondom, mint aki legalább ért a joghoz (Derültség. ‑ Zaj a kormánypártok soraiban. ‑ Az elnök csenget.) ‑, az egyezményt fogják sárba tiporni, ugyanis ezzel, hogyha nem hagyják, hogy végigmenjen az eljárás, a tisztességes eljáráshoz való jogukat fogják sérteni. Mi fog ehhez vezetni? Strasbourgi eljárások sora. Mi fog ahhoz vezetni? Büntetések és százmilliós bírságok, amiket a magyar államnak kell majd kifizetnie. (Szabó Timea vizet iszik az előtte lévő pohárból. ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem a kocsmában vagyunk!) Nem, ne keverjen össze, képviselőtársam, én nem a kocsmában vagyok, hiszen vizet ittam, hanem itt vagyok önök között, bár sokszor önök tényleg kocsmai hangulatot teremtenek itt. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. ‑ Az elnök csenget.)Tisztelt Képviselőtársaim! A koszovói probléma valóban létezik, de nem olyan válaszokat kell adni erre, amilyeneket önök adnak. Például lehet az is, hogyha jól értettem, elhangzott, hogy ideiglenes táborokat nyitnak ezeknek a szerencsétleneknek az ellátására. Ez valóban egy olyan megoldás, amit akár mi is tudnánk támogatni, hogy pláne most, télvíz idején, és Firtl Mátyással ellentétben, nem tudok egyetérteni, illetve értelmezni sem tudom azt, hogy több kilométer hosszan eldobálják a ruháikat. Persze, egy szerencsétlen sorsú, menekülő ember a télvíz idején mit sem csinál, mint eldobálja a ruháit, és fürdőruhában megy tovább, mert ez a hobbija. Tehát tényleg, legalább ezeket a bornírt dolgokat hagyjuk már itt a Ház falai között! Segítsünk nekik ideiglenes elszállásolással, segítsünk nekik azzal, hogy ha valóban nem felelnek meg a menekültkérelem elvárásainak, illetve a genfi egyezményben foglaltaknak, akkor gyorsan segítsünk nekik visszajutni. De most mit csinálnak a határőrök, mit csinál a magyar hatóság? Egyébként nem a saját hibájából, ezt hozzáteszem: szárazföldön nem lehet őket visszajuttatni, ezért rettenetes költséges eljárással a bécsi vagy az isztambuli repülőtéren keresztül kell őket visszajuttatni, ugyanis amióta a Malév csődbe ment, azóta nem lehet légi úton őket visszaszállítani. Azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy mielőtt folytatják ezt a teljesen agyament vitanapot, amit önök kezdeményeztek, válaszoljanak arra, hogy hova megy az 5 milliárd forint évente, amit az Unió ad (Az elnök csenget.), hogyan kívánnak segíteni? És például nem gondolják-e azt… ELNÖK: Kérem szépen, hogy fejezze be! SZABÓ TIMEA (független): …hogy a problémát a forrásánál kell megakadályozni, és mondjuk, azért kell lobbizni az EU-nál, hogy nagyobb fejlesztési pénzek menjenek Koszovóba, hiszen magától nem fog megszűnni (Kikapcsolják a mikrofonját.), a problémát a gyökerénél kell megszüntetni.
  • KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elején azt mondtam, hogy tényleg kerüljük el, hogy a fogalmak összekeveredjenek, ehhez képest a legtöbb felszólaló összevissza zagyvált mindent. Például Schiffer képviselőtársam megvádolt minket azzal, hogy összekeverjük a bevándorlást a terrorizmussal, majd hosszasan elkezdett a terroristaveszélyről beszélni, miközben egyébként bevándorlásról szól a vitanap. Többen elkövették azt a hibát, hogy a hazánkban munkát vállaló, európai uniós tagállam polgárát összekeverték azokkal a bevándorlókkal, akik egyébként az Európai Unión kívül kérnek menedékjogot az Európai Unióba. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban van egy olyan alapjog, ami lehetővé teszi, hogy az európai uniós polgárok szabadon eldöntsék, hogy az Európai Unió milyen területén laknak. Ezek nem kivándorlók és nem bevándorlók, mint ahogyan ezt tetszettek mondani Harangozó úrtól Szabó Timeáig. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy vegyék észre, az Európai Uniónak az az alapjoga, hogy bármelyik európai polgár eldöntheti, hogy hol kíván élni, dolgozni, tanulni szabadon, nem keverendő össze azzal, hogy egyébként az Európai Unióba például a magyar határon több tízezren kérnek menekültstátust. Önök ezt folyamatosan összekeverik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem értik.) Biztos nem értik ezt a fogalmat, de ezek nem kivándorlók, nem bevándorlók, európai polgárok.Az egészen megdöbbentő volt, hogy az ’56-os események kapcsán a magyar politikai menekülthullámot pont az MSZP szónoka hangsúlyozta, elfeledkezve arról, hogy pont az önök jogelődjétől menekültek azok az emberek egy háborús országból, ami azért vált háborús országgá, mert az önök jogelődjei behívták a szovjet hadsereget az országba. (Kunhalmi Ágnes: Önök miatt mennyien mentek ki öt év alatt? Mennyien hagyták el az országot?) Ezt összekeverni a mostani menekülthullámmal, felháborító! (Kunhalmi Ágnes: Beszéljétek meg Putyinnal! Szovjetek vagytok, ez az igazság, bolsevikok! ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma olyan napirendi pontot tárgyalunk, amelyről sajnos egyértelműen jót nem tudunk mondani. Szomorú tény az, ha valakinek el kell menekülnie a szülőföldjéről, elkeserítő, ha nem tud megélni a hazájában, és az sem könnyű, ha ismeretlen szokású embereknek kell kényszerből más népek között letelepedni, annak minden nehézségével. Nincsen ebben a történetben egyetlen felemelő mozzanat sem, mégis foglalkozni kell vele, mert ebben a bizonytalan világgazdasági és politikai időszakban a társadalomban nyugtalanságot vált ki, és súlyosan érinti hétköznapi életünket. Ezért nekünk politikusoknak feladatunk, hogy megismerjük a társadalom és egymás nézeteit, beszéljünk a lehetséges megoldásokról és próbáljuk előre látni a lehetséges következményeket. Az előre megjósolható, hogy nem mindenben értünk egyet, de a felelős gondolkodás és az egyenes beszéd itt az egyetlen megoldás. A bevándorlás kérdéséről minden aktuálpolitikai haszonszerzés nélkül, az egymást megérteni képes emberek komolyságával és felelősségével kell szólnunk. A bevándorlás kezelésének kérdései ugyan a jövőre vonatkoznak, de válaszaink csak a múlt tapasztalataiból és a jelen tudásából táplálkozhatnak. A polgári kormány az Alaptörvényben is rögzítette Magyarország erkölcsi alapelveit, eszerint „védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”. Ezért is javasolta a Fidesz-KDNP-frakció­szövetség a közös gondolkodást a nemzet jövőjét érintő, de európai szinten is nyugtalanító aktuális problémáról. A bevándorlás Európában nem valami új keletű probléma, csak a látásunk és hallásunk nem akarta felfogni annak valódi jelentőségét. Ebben a témakörben tehát távol kell tartani magunkat az idegenellenesség méltatlan gondolkodásmódjától, és közben felelős politikusként kell viselkednünk, értve és érezve ennek minden veszélyét. Kerülni kell a dogmatikus közhelyek felsorolását, mert azzal nem tisztul sem az egymás, sem a helyzet megértésére irányuló képességünk.Milyen elveken és gyakorlati szükségszerűségeken nyugszik ma Európában a bevándorlás lehetősége? ‑ tehetjük fel a kérdést. A jövevények befogadása az európai társadalmi elvek emberségén alapul, amelyet egy évezredes szenvedéstörténet alapozott meg üldöztetéssel, megaláztatással, háborúkkal, népirtással és kegyetlenséggel. Az európai megmaradás tapasztalatait ma már nemzetközi egyezmények rögzítik ‑ lásd a genfi egyezményt ‑, és törvény, a hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelméről szóló törvény, a 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról. Tisztelt Országgyűlés! A bevándorlás kérdéskörének másik eredője a jóléthez szokott európai nemzedékek kényelme. Miközben a fejlett európai országokban az emberek sokasága egyéni életcéljai miatt kevesebb gyermeket vállal, ez a csökkenő népesség magas elvárásokat támasztó, igényes munkavállalóvá vált. (13.00)Bizonyos munkakörökben és bizonyos időszakokban ösztönözték a bevándorlást. A bevándorlók közreműködése nélkül a komfortos életük ugyanis hetek alatt összeomolna. A magyar társadalomban azonban nem ilyen, nem ez a jellemző. Nálunk vannak dolgos kezek, akik a kényelmetlen munkára is vállalkoznak, sőt a polgári kormány ösztönzi a magyar embereket, hogy inkább munkából éljenek, mint támogatásból. Felfogásunk szerint minden munka hasznos, amely értéket teremt és megélhetést nyújt. Mi a bevándorlóktól elsősorban szakértelmet, új ismereteket, jobb szokásokat és színesebb hétköznapokat várunk. A kiindulópont az, hogy a bevándorlás ügyét ne úgy tárgyaljuk, mint egy elméleti, tőlünk távol eső kérdést, hanem úgy, mint európai problémát, amely közvetve vagy közvetlenül minden országot érint. A folyamatokból és az adatokból tényszerűen levonhatjuk azt a következtetést, hogy már nem bevándorlásról, hanem népvándorlásról beszélhetünk. Tengeren és szárazföldön a menekültáradat olyan méreteket ölt, hogy az már nem bevándorlási kérdés, hanem a biztonságpolitika része. A menekülő tömegek nem hadak által és nem fegyverekkel jönnek, de szervezetten, tömegekben, családostul és véglegesen. Új hazát keresnek népeiknek. Ezért ezt a kérdést nemcsak idegenrendészeti kérdésként kell felvetnünk európai szinten, hanem a betelepülés értelmében.A becsület megkívánja annak megemlítését, hogy napjainkban az elkeseredett vándorlás egy részét sajnos az a rövidlátás okozta, amely elhitette a más szokásrendben élő népekkel, hogy a jóléti demokrácia elterjesztése jobbá, igazságosabbá teheti országukat. A demokráciaexport csúfosan megbukott. Amerre ezek a hittérítők jártak, őket fegyverek kísérték, és nyomukban ma káosz és nagyobb kilátástalanság van, mint a forradalmak előtt, és polgárháború és menekültek százezrei. A jobbító szándékba százezrek pusztultak bele, országok bomlottak fel, a kegyetlenség elképzelhetetlen méreteket öltött, és milliók váltak földönfutókká, menekültek el országaikból.Meg kell említenünk még a bevándorláshoz kapcsolódó kockázatot. Azzal is szembe kell nézni, hogy azok a bevándorlók, akik nem jutnak az általuk elképzelt megélhetéshez, létharcukban elfáradva könnyen tévedhetnek a törvénysértés útjára. A növekvő bevándorlás munkahelyteremtést, tisztes megélhetés biztosítását kívánja az állam részéről, amit jelentősen nehezít a nyelvtudás hiánya és a kulturális szokásrendek különbözősége. A másik ilyen terület pedig a népegészségügyi kockázat. A bevándorlás ügyében az egyik leggazdagabb tapasztalatokkal ma Franciaország rendelkezik Európában. A második, harmadik generációs bevándorlók, akik Franciaországban születtek, francia iskolába járnak, francia kultúrát tanítottak nekik, mégis megmaradtak idegennek. Arra a kérdésre, hogy franciának érzik-e magukat, kórusban válaszolják, hogy nem. Vannak olyan kultúrkörből érkezők, akiknek könnyen megy a beilleszkedés, míg mások soha nem fognak alkalmazkodni a befogadó ország szokásrendjéhez. Ha a kérdésre úgy válaszolunk, hogy nem akarjuk integrálni a bevándorlókat, és bátorítjuk, hogy maradjanak meg őseik hitében és szokásaiban, mekkora létszámig viselhető el az idegen szokásrend és új életforma jelenléte a magyar városokban? ‑ bárki felteheti ezt a kérdést.Aki ma Párizs, London vagy Brüsszel egyes kerületeiben jár, ha nem tekintene fel az évszázados épületekre, olykor bizony Európán kívülinek érezné magát. A bevándorlótól elvárható a nyelvismeret, a hagyomány és a kultúra örökösei nevében a helyi szokások felvétele és a szabad vallásgyakorlathoz való jog megőrzése mellett a helyi hagyományok tisztelete. Az ebből keletkező konfliktusokat nem lehet a bevándorlók igényei szerint értelmezni. Akik sérelmezik a hagyományainkat, azok rossz helyre jöttek.Tisztelt Országgyűlés! Mindezek mellett vállalt kötelezettségeinket teljesíteni kell az üldözöttek iránt, akiknek életét szülőföldjükön bizony veszély fenyegeti. A menekültekről nemzetközi egyezmény és törvény is rendelkezik. Visszatérve a vitanap nagy kérdéseire, érdemes történelmi példákat keresnünk. Nekünk, magyaroknak Szent István királyunk intelmei adhatnak útmutatást, más történelmi helyzetben és körülményekben értékelve. Ma sem gondolom, hogy ennél messzebb kellene mennünk. „A vendégek és a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.”Tisztelt Országgyűlés! Helyesen értelmezve a magyar államalapító bölcs tanácsait, ki kell emelnünk néhány máig is érvényes történelmi fordulatát. Az idegenek hasznot hajtanak, az érkezők nemesek és bölcsek. Különb példát hoznak magukkal, amely az országot díszíti és az udvar fényét emeli. Azt hiszem, hogy a bevándorlás ügyében Magyarországnak ennél jobb iránymutatás ezer év után sem rendelkezik.Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban és az MSZP soraiból.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Valójában nem is értelmezhető az a fogalom, hogy megélhetési bevándorló. Ezt a kifejezést a Fidesz azért találta ki, hogy megbélyegezze az ideérkező külföldieket, hogy újabb bűnbakot találjon, akikre haragudhatnak az emberek. Ez a szélsőjobb retorikája. Veszélyes vizekre evezett a kormány. Tudjuk, hogy azért beszélnek erről, hogy eltereljék a figyelmet a valódi problémákról.Mik ezek a valódi problémák, kérdések? Az egyik évek óta aktuális kérdés a korrupciós üzletág, az a mutyigépezet, amit a haverok érdekében működtet a Fidesz-KDNP, de beszélhetünk két másik, nagyon kapcsolódó témáról is. Beszéljünk a kivándorlásról! Az elmúlt években több százezer magyar állampolgár hagyta el az országot egy jobb élet reményében. A kivándorlásról sokféle szám kering, de még a KSH is legalább 350 ezer fővel számol, de van, aki 500 ezer főről beszél. Az biztos, hogy ha megkérdezzük az ismerőseinket, mindenki hallott, tud kivándorló magyarokról, viszont kevesen tudnak a koszovói problémáról, akiknek egy része már itt sem lenne, ha nem szállítják le őket a vonatról. Önök szerint azok a magyar állampolgárok, akik Magyarországról kivándorolnak, kik? Minek nevezik őket? Megélhetési kivándorlóknak? Mit gondolnánk, ha egy német vagy egy brit kormánypárt megélhetési bevándorlóként beszélne honfitársainkról? Egy adatot szeretnék maguknak mondani: ma a megkérdezett 20 darab 18 évesből 19 azt mondja, hogy el akarja hagyni Magyarországot. Mit szól a kormány ahhoz, hogy ma már a GDP 3-4 százalékát is kiteheti az a pénz, amit a kint élők küldenek haza családjaiknak, hogy meg tudjanak élni itthon? Felmérések bizonyítják, hogy ma már sokaknak ez jelent valódi bevételt, nem az, amit itthon munkával meg tudnak keresni, vagy nem az, amit az állam ad nagy kegyesen, egyébként pedig pár évtized múlva szükség lesz az országnak bevándorlókra, hogyha így hagyják el hazánkat a fiatalok. Beszéljünk a másik fő témáról, a szegénységről. Ez talán a legfontosabb kérdés ma Magyarországon. Bár Balog Zoltán miniszter úr szerint primitív, ostoba dolog ezen vitatkozni, hogy csökken vagy nő a szegénység, azért ne felejtsük el, hogy dinamikusan emelkedik a szegénységben élők aránya, köztük a gyermekeké is, ezt OECD-, Eurostat-, UNICEF-adatok alapján állítom, őket csak nem vádolják azzal, hogy ostobaságot állítanak.Ma már azt is tudjuk, hogy szegénységről nem szabad beszélni Magyarországon ‑ mint az átkosban. Szegények helyett rászorulók vannak, stadion helyett sportlétesítmény, hiszen Magyarország jobban teljesít. Nem elég ezt elhinni, így is kell kommunikálni, hogy mélyen, a tudatalattiban átíródjon a világ, hogy magunk mossuk át a saját agyunkat, ha esetleg a 80 milliárdért működő közszolgálati médiának csúfolt kormányzati propagandagépezet nem érné el az eredményeket.(13.10)Erről szól a minisztériumi útmutató, amely megmondja a dolgozóknak, hogy milyen kifejezéseket szabad és milyeneket nem szabad használni. Ezzel lényegében az igazság helyett hazugságra, a tények ismertetése helyett félremagyarázásra buzdítja a kormány a beosztottjait.Igaz, az emberek, a választók megtéveszthetők. Ezt tudja nagyon jól a Fidesz is. De nem lehet sokáig hazugságban tartani őket, mert az igazság mindig kiderül. Kiderül, hogy azok a rokkantak, akiket csalóknak állítottak be, tényleg megváltozott munkaképességűek; kiderül, hogy amit ígértek nekik, amikor elvették az ellátásukat, az nincs is ‑ nincs munka még az egészségeseknek sem. Nem lett egymillió új munkahely, nem lett több normálisan megfizetett munka, nem maradt több a magyar családok zsebében. Biztonságot ígértek a nyugdíjasoknak, de kiderült, néhány százezer embernek elvették a nyugdíját, az ellátását. Azt mondták, senkit nem hagynak az út szélén, de kiderült, hogy mégis. Most több százezer ember szociális segélyét veszik el. Amikor már mindenkit ott hagytak az út szélén, akkor is csak annyit tesznek, hogy még szélesebb árkot ásnak, hogy legyen hely mindenkit belelökni. Ma Magyarországon ez a fő kérdés és nem a bevándorlás. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország történelme folyamán mindig befogadó ország volt. Ezt többször bizonyította a történelem folyamán, hogy erejét megfeszítve tudott segíteni a bajbajutottaknak. Nincs ellentmondásban ezzel az a tény, hogy a jelenlegi kormány és parlamenti többség a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva végzi munkáját, számunkra különösen fontos, hogy a magyar embereknek legyen otthonuk, munkájuk és létbiztonságuk. Erre kaptunk felhatalmazást a választóktól, erre tettünk esküt, amikor elnyertük a mandátumunkat. Az elmúlt hetekben régen látott menekültáradattal kellett szembesülnünk. Ez nemcsak a mi problémánk, nemcsak a mi ügyünk, hanem az egész Európai Unió számára azonnali megoldásért kiáltó probléma. Ugyanakkor a földrajzi adottságok miatt hazánk speciális helyzetben van, hiszen Szerbia felől mi vagyunk az Unió határa, így ez komoly feladatokat ró ránk. Az Unió szabályai szerint a schengeni övezet országai minden további indoklás nélkül jogosultak visszaküldeni az illegális határátlépőket abba az országba, ahonnan jöttek, és a velük kapcsolatos eljárást is ott kell lefolytatni. Gondolom, abban talán mindannyian egyetértünk, hogy nem szeretnénk, ha Magyarország menekülttáborrá válna, pedig ha nem lépünk fel erélyesen, akkor még ennek a veszélye is fenyeget. Cselekednünk kell nekünk is, ugyanúgy, ahogy a német és az osztrák kormány is cselekedni fog. A német és osztrák döntéshozók ugyanis minden bizonnyal meg fogják változtatni a bevándorlókkal kapcsolatos szabályokat. Így a Magyarországra érkező menekültek sem tudnak majd továbbmenni, hanem itt rekednek. Megbecsülhetetlen számú gazdasági bevándorló lepheti el hazánkat, ezt pedig egyikünk sem szeretné, így ennek megfelelően határozottan fel kell lépnünk a határsértőkkel szemben. A megélhetési, gazdasági bevándorlók ügyében szigorítani kell a szabályokat, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a rendőrök idegenrendészeti őrizetbe vehessék a migránsokat, és amint lehet, toloncolják ki őket Magyarországról, annak érdekében, hogy Magyarország valóban csak a rászorulóknak biztosítson menekültstátust. Hiszek benne, hogy a magyar rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően a Balkánon is világossá válik, hogy nem érdemes Magyarországra jönni, hiszen ki fogják őket toloncolni. Ha ezek mind megtörténnek, akkor automatikusan csillapodik majd a menekültáradat, meggyőződésem. Akik azt mondják, hogy nem szabad bezárni a határainkat a gazdasági bevándorlók előtt, azok talán nincsenek tisztában Magyarország gazdasági lehetőségeivel. Hozzáteszem, most azok nyitnák ki a kapukat a migránsok előtt, akik 2004. december 5-én bezárták azokat a határon túli magyarok előtt. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van.) De ezzel küzdjön meg az ő lelkiismeretük. Ezt a helyzetet hat évvel később megoldottuk, de most nem várhatunk újabb hat évet, cselekedni kell. Már csak azért is, mert a magyarországi befogadóállomások maximális kihasználtsággal működnek, megoldhatatlan a menekültáradat elhelyezése, márpedig a várhatóan szigorodó német és osztrák szabályozás miatt ezt várnák el tőlünk. Ez jelentős anyagi ráfordítást is jelent Magyarország számára, hiszen a menekülteknek szállást, egészségügyi ellátást és egyéb támogatásokat kell biztosítanunk. Erre még a gazdaságunk dinamikus fejlődése mellett sincs lehetőségünk. Ki kell mondani: nem vagyunk képesek ellátást és munkát adni a megélhetési bevándorlóknak. Ebből következik, hogy azonnali megoldást kell találnunk a problémára. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy egyszer már hoztunk ilyen döntést, de az Unió eljárást indított ellenünk, így a kormánynak 2013-ban meg kellett változtatnia ezeket az előírásokat. Ezt követően emelkedett meg az illegális bevándorlók száma. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs más választásunk, mint a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva döntenünk kell. Lehet, hogy kemény a szóhasználat, de ettől még igaz: be kell zárnunk Magyarország és az Európai Unió kapuit a gazdasági bevándorlók előtt. Ehhez meg kell hoznunk a megfelelő, szigorú döntéseket. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy kevésbé érintett és ritkábban elhangzott témában, a migrációs vagy ha úgy tetszik, bevándorlási egészségügyről szeretnék beszélni, ugyanis látni kell azt is, hogy egészségügyi szempontból is komoly felmérésnek, helyzetértékelésnek van helye, ha már a migrációs kérdésről beszélünk, hiszen ezek szigorúan véve is biztonsági kérdések, méghozzá közegészségügyi, illetve járványügyi kérdéseket is felvetnek. Így hát a legfontosabb, hogy legelőször felmérjük az egészségügyi veszélyhelyzetet, felismerjük, hogy veszélyhelyzetben van-e országunk, illetve akár térségünk is. Az egészségügyi ellátás lehetőségeit és a járványügyi intézkedések lehetőségeit is meg kell vizsgálni; és azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi egészségügyi struktúránk alkalmas-e, illetve milyen változásokat kell végbevinni benne, és milyen jogszabályi változások szükségesek ahhoz, hogy megfelelően tudjunk a Magyarországot egyébként hullámokban érő és egyre jobban elhatalmasodó bevándorlási hullám, illetve mozgalmak ellen megfelelően fellépni, illetve azokat kezelni, ha nem is ellene lépünk fel.Az első tehát a veszélyfelmérés és a veszély felismerése. Az szerintem senki előtt nem vitatott, hogy a növekvő számban érkező menekültek, illetve bevándorlók olyan országokból érkeznek, ahol megfelelőnek mondható közegészségügyi állapotok egyáltalán nincsenek, még a tőlünk délebbre fekvő Koszovóban is komoly közegészségügyi, illetve járványügyi kihívásokkal találkozik az ember, és az az egyébként Magyarországon, mondhatjuk úgy, hogy európai szinten is a legmagasabb szintre tartozó közegészségügyi és járványügyi helyzet nyomokban sem található, pláne, ha egy kicsit szélesebbre nyitjuk a spektrumát, és akár a keleti országokról vagy akár az afrikai országokról beszélünk. Nagyon jól látszik, hogy Koszovóban, ahonnan a bevándorlók többsége érkezik, például 2015. januártól a mai napokig egy olyan tularémiajárvány tört ki, amely legutoljára az 1990-es évek elején volt, és amely egyébként meglehetősen gyorsan terjed, ugyanis ez alatt az egy hónap alatt már 206 megbetegedés történt. Annyit kell tudni erről a veszélyről, a tularémiáról, amit a köznyelv nyúlpestisnek hív, hogy ez egy erősen fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű járvány, amit egyébként antibiotikumokkal jól lehetne kezelni, az egyik kezelési mód pedig nagyon radikális, a gennyes nyirokcsomóknak sebészeti eltávolítása. És hogy mennyire veszélyes ez a járvány vagy maga ez a fertőzés, jól mutatja, hogy korábban az Egyesült Államok, a Szovjetunió, illetve Japán is biológiai fegyverek fejlesztéséhez hónapokig kísérletezett vele, és ki is alakítottak ilyen biológiai fegyvert, amellyel gyakorlatilag komolyabb cselekményeket lehetett volna elkövetni. Tehát, ha úgy tetszik, egy biológiai fegyver, egy migrációs folyamat által elszabadulni készülő fegyver lapul itt a szomszédunkban.A veszélyhelyzetet jól mutatják az Európai Unióba érkező, illetve országunkba is érkező azon országokbeli, jellemzően afrikai embereknek a betegségei is, amelyekre az ebola hívta fel a figyelmet. Az elmúlt év végén, illetve ennek az évnek az elején mindent a nemzetközi sajtóban, ahol közegészségügyről és járványügyről volt szó, az ebola tematizált.(13.20)És bizony nagyon sok ember akár azokból a térségekből potenciálisan hordozhatta is, vagy hordozza is ezt a betegséget, bár ugye, ebben eltérő álláspontok vannak, hiszen magának a vírusnak az inkubációs ideje, illetve az általa megtett útban természetesen vannak átfedések. De ettől függetlenül egy reális veszélyhelyzetet teremt Magyarországon az, hogy ilyen járvány van, és ezt nem a magyarok mondták ki először, hanem Olaszország lépett fel először, és ő hívta fel a figyelmet, hogy az ebolával fertőzött térségekből jövő bevándorlókkal nekik kell megbirkózniuk. Szerencsére Magyarországon jóval kisebb a bevándorlóknak, illetve az érkezőknek az aránya ezekből az országokból, de egy reális veszélyt jelent. A másik, ami pedig egy ott fellépő immanens, tehát egy azonnali veszélyhelyzetet jelent, az pedig a hosszú, kimerítő és embertelen körülmények között, gyakorlatilag kizsigerelten érkező bevándorlókat jelenti, akik a téli útviszonyok és a téli időszak közepette olyan egészségügyi problémákkal érkeznek a határra, illetve olyan egészségügyi problémákkal érkeznek meg országunkba, amely azonnali, sokszor életmentő ellátást követel meg. Megfagyóban vagy kihűlőfélben lévő gyermekeknek, várandós anyáknak, illetve fiataloknak számtalan beavatkozásra volt szükségük, ami komoly terhet jelent a magyar állam részére, és komoly forrásokat von el az egyébként is nem túl rózsásan álló egészségügy részéről. A további veszély, ami ebben egészségügyileg és közegészségügyileg felmerül, az, hogy hogy viszonyulunk ezekhez a bevándorlókhoz, tehát hogy mi az a menet, amiben tudjuk egyáltalán ellenőrizni az ő egészségügyi állapotukat. Itt tehát ugye, ketté kell választani azokat, akik valamilyen mód alapján vagy saját ügyességük alapján gyakorlatilag kicsúsznak a hatóság keze közül, és úgy tudnak átlépni, és úgy tudnak kisebb vagy egyáltalán semmilyen ellenőrzés nélkül továbbhaladni az országban, hogy rajtuk semmilyen közegészségügyi vagy járványügyi vizsgálat nem volt meg. Ezek a személyek azután tömegközlekedési eszközökön továbbmennek az országban, és számtalan olyan magyar állampolgárral vagy bárki utazóval érintkeznek, akire potenciális veszélyt jelenthetnek; még akár mondhatjuk azt is, hogy olyan banális kórokkal is, mint mondjuk, egy influenza­járvány, amely bizonyos korcsoportban ‑ akár gyermekeknél, akár idősebbeknél vagy krónikus betegeknél ‑ halálos következménnyel is járhat.A vizsgálatok menete jóval egyszerűbb akkor, amikor az állam a befogadottakról beszél, ugyanis itt kötelező jogszabály szerint a befogadóállomáson végzik el ezeket a vizsgálatokat, és ezt azért is mondom el, mert remélem, hogy a nyilvánosság egy kicsit talán jobban is megismeri ezt az egyébként jól elhallgatott részletet. Tehát a kötelező jogszabály szerinti befogadóállomáson végzett szűrővizsgálatokba olyanok tartoznak, illetve olyan tevékenységeket végeznek, mint ektoparazita-szűrés, ami rühességre, a tetvesség vizsgálatára vonatkozik, de vérvétel is zajlik, amelyen a HIV-1-, illetve HIV-2-fertőzöttséget, illetve bizonyos, szifilisz és nemi betegségek szűrésére is alkalmas vizsgálatokat végeznek túl azon, hogy a hepatitis B, C szűréseket szintén elvégzik ezeknél a személyeknél. Tehát leszögezhetjük, hogy az igazi baj talán ott feszül, hogy azok a személyek, akik befogadásra kerülnek, ők egy jó és ellenőrzött környezetben vannak, és mondjuk úgy, hogy bár egy komoly terhet rónak a magyar egészségügyre, de mégis egy magyar, viszonylag európai szinten magas egészségügyi színvonalon egy biztonságos ellátásban részesülnek. Egy biztonságos szűrésben részesülnek, amellyel egyébként megakadályozhatják azt, hogy veszélybe hozzák a magyar lakosságot, ellenben azokkal, akik kicsúsznak valamilyen módon a hatóság kezei közül. Vagy éppen egyébként a menekültek nagy számára tekintettel nem vagy nem teljesen tudják részükre elvégezni ezeket a szűrővizsgálatokat, és enélkül tudják elhagyni ezeket a befogadóállomásokat, vagy egyébként befogadóállomásra nem is kerülnek. Úgyhogy nagyon fontos lenne az is, és ez talán egy európai szintű, de mivel most Magyarországról beszélünk, egy magyar stratégiának is egy kialakítása, ami rendkívül hatékony és azonnali lépéshez tudja segíteni az egészségügyi szűrést, és ehhez egy nagyon hatékony magyar jogi szabályozásra is szükség van. Hiszen úgy tűnik, hogy azoknál, akik nem kerülnek őrizetbe, befogadásra, számukra egy komoly kihívás az, hogy egyáltalán egészségesen továbbközlekedjenek, és nem hagyják egyébként érintetlenül a magyar lakosságot sem.Erre vonatkozóan egyébként voltak intenciók, és volt egy olyan kutatás, amelyben megfogalmazták, hogy hogy lehetne talán a leghatékonyabban közegészségügyi intervencióval és prevencióval hozzáállni ehhez a kérdéshez, és hogy lehetne a határövezetekben a legjobban és legadekvátabb válasszal felkészülni az ellátásra. Ez Csepregi Péter, Révai Róbert és Huszár András közös, a Hadtudományi Szemlében megjelent írásában van, amelyben azt írják, hogy úgy lehet erre felkészülni, hogy a kockázat nagyságának és természetének ismeretét, a kockázatkezelésre való felkészülést, itt az eredet országa szerinti morbiditási profilokat, az egészségkulturális és vallási különbségek és kapcsolódó egészségügyi, közegészségügyi konzekvenciákat fel kell tárni. A migránsok speciális ellátási igényeire felkészült szakembereket kell foglalkoztatni, és ezeknek a szakembereknek könnyű elérhetőségűeknek kell lenniük. És nem mellesleg, ugye, itt most már határőrszemélyzetről nem is nagyon lehet beszélni, de a határőrszemélyzet munka-egészségügyi felkészítése már az alapképzésben is speciális igények, egészségügyi kockázatok figyelembevételével meg kell hogy történjen, hiszen enélkül olyan kockázati tényezőt jelentenek a bevándorlók, amelyet közegészségügyileg nem tudunk, illetve járványügyileg sem tudunk kezelni. Mindenesetre azt is konklúzióként el lehet mondani, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer már a befogadott és a befogadóállomásokon tartózkodó személyek vonatkozásában is komoly kihívásokkal küzd, hiszen már az alapszintű, akár alapellátás, akár fekvőbeteg-ellátás is komoly terhet jelent az állam részére. És úgy tűnik, a kormány számára is komoly terhet jelent, és sokszor még sajnálja is rá a pénzt, és most még ezt az egészségügyi ellátást is és az egészségügyi kapacitást is meg kell osztani azokkal az egyébként befogadott személyekkel, akik szintén a mi kevés orvosunkat használják, akik szintén az eladósodott kórházakban gyógyulnak. Hiszen ehhez egyébként joguk van, és ezt sem szabad elhallgatni, és nem is szabad véka alá rejteni, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy ilyen ellátásban részesüljön, viszont el kell gondolkozni azon, hogy ezeket az ellátásokat a magyar állam milyen forrásokból tudja finanszírozni és biztosítani, mikor a saját belső ellátásával is komoly gondok vannak. Itt napirend előtt én már említettem az adósságállományt, gondoljunk bele, egy még nagyobb befogadotti állomány milyen komoly terhet fog jelenteni az egészségügyre, ugye, egészségügyi intézmények százmilliárdos adósságát mennyivel fogják megnövelni az adott esetben elvégzendő vizsgálatok. De azt is mondhatjuk, hogy ki lesz az az orvos, aki egyébként ki fog menni, vagy ki lesz az a háziorvos, aki területileg illetékes, és például Debrecenben el fogja végezni a szükséges vizsgálatokat. És mikor fogja elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyeket a magyar, területileg szintén illetékes betegein kell végezni? Amit a jövőbeli kérdésként és jövőbeli felvetésként javaslok megfontolásra, és talán ez egy vitaindító is ezen a téren, hiszen ha már konzultációról van szó, akkor mondjunk olyat, amivel felvetünk önöknek konzultálnivalót is: itt tisztázni kell, hogy hogy kell alakulnia akár a befogadottaknak vagy akár a menekülteknek az egészségügyhöz való hozzáférése. Milyen státustól függjön? Tehát függjön a bevándorló státusától, illegális bevándorlóknál erre lesznek jogosultak; tisztázni kell az Európai Unióban is ezeket a viszonyokat, hiszen ott sincs kristálytiszta jogalkotás ezen a téren, és még most is a szakemberek azon dolgoznak, hogy az egyes egészségügyi jogosultságokat pontosan definíció szerint meghatározzák, és hozzá tudják kötni az egyes státushoz.Másrészt tisztázni kell, ahogy itt felolvastam, a hatékony fellépés kereteit, hogy mely jogszabályok alapján lesz Magyarországnak közegészségügyileg és járványügyileg lehetősége fellépni. Tisztázni kell, hogy mi legyen azokkal, akik ellenőrzés nélkül csúsznak át, és mennek útjukon tovább Nyugat-Európa felé, akik tranzitországként használják Magyarországot, mi lesz azokkal a fertőző betegségekkel, amelyek ezen a tranzitútvonalon Magyarországra kerülnek. Ma már a befogadott vagy őrizetbe került személyekkel egyébként a magyar állam egész jól meg tudja oldani az egészségügyi ellátást, ezt tisztáztuk, de azt is tisztázni kell, hogy ki fogja ennek a terheit viselni, és milyen forrásból fogja viselni. Az imént említettem, hogy az egészségügy meglehetősen nagy teher alatt van, a kormány egyrészről, úgy tűnik, nem is akar rá költeni, másrészről nagyon kicsi a belejuttatott pénz. Ugye, itt egy globális problémával állunk szemben: Magyarország GDP-ará­nyosan, az összes többi országhoz képest is sajnálja a pénzt az egészségügyre. Ha még több embernek kell még több ellátást adni, hiszen ez a közegészségügyi és járványügyi érdekünk, akkor ennél többet kell költeni majd az egészségügyre. Kérdés: ezt önállóan Magyarország viselje, ezeket a terheket a magyar adófizetők, a magyar állampolgárok viseljék, vagy járuljon hozzá adott esetben az Európai Unió annál sokkal több forrással, mint amennyivel hozzájárul jelenleg? Így hát távlati megoldásként javaslom, hogy olyan megoldást kell keresni, amely nem rak terhet a költségvetésre, ne okozzon ebben az esetben egészségügyi ellátórendszernek extra terhet, tehát se az intézmények eladósodottságának, se a humán erőforrás oldalának, de védeni kell hatékonyan a lakosságot.A Jobbik Magyarországért Mozgalom, tisztelt képviselőtársaim, a közegészségügyi állapotok jelen szintű fenntartásában és javításában érdekelt és elkötelezett, illetve a járványos megbetegedések megelőzésében. Nagyon úgy tűnik, hogy jelenleg Magyarország, Olaszország és Nagy-Britannia Európa közegészségügyi végvárait jelenti, hiszen Európában nem ismert vagy már eltűnt betegségek utolsó mentsvára, illetve utolsó bástyája lehet, amely ha elhullik, elbukik, akkor akadálytalanul közelítik meg a már eltűnt, illetve nem ismert betegségek Európa belső területeit. (13.30)Tehát én úgy gondolom, ezeket az intenciókat, ezeket a megfogalmazásokat, javaslatokat figyelembe kell vennünk akkor, amikor arról beszélünk, hogy milyen jogszabállyal lehet hatékonyan felvenni a versenyt a migráció, a bevándorlók egészségügyi kockázatával, illetve járványügyi kockázatával, így a fentieket javaslom figyelembe venni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülünk annak, hogy a KDNP már második szónoka jutott el oda a mai nap folyamán, hogy cselekedni kell. Adódik a kérdés, hogy milyen cselekvési formákról beszélhetünk, hiszen az első miniszterelnöki és Fidesz-KDNP kormánypárti vezetői nyilatkozatok óta ‑ mint említettem ‑ több mint 15 ezren lépték át illegális módon Magyarország határait, lényegében zavartalanul. Tehát az érdemi változás a valóságban még nem látható, de az egyik KDNP-s szónok itt valamifajta törvény elfogadásáról is beszélt. Nem tudom, hogy ő nézte-e el a napirendet, vagy pedig van egy készülő törvény, amiről mi, ellenzékiek nem tudunk. Ha létezik ilyen, akkor nagyon örülünk neki, de nyilvánvaló módon a valóság terében ennek még nyomai nincsenek előttünk.És azt is végig kell gondolnunk, hogy hogyan kívánja a mostani kormányzat a gyakorlatban konkrétan a határaink védelmét ellátni, hiszen az a képtelen helyzet állt elő ‑ és nagyon sokan vannak itt, kérem, hogy valaki erre válaszoljon ‑, hogy lényegében az egyetlen schengeni határszakasszal bíró olyan európai uniós tagország vagyunk, amelynek szó szerinti kimondott határőrsége a megfelelő eszközellátottsággal nincsen. Tehát ezt a tarthatatlan helyzetet és ellentmondást valahogy fel kellene oldani. És az is egy fontos, válaszért kiáltó kérdés ‑ amit szintén már feltettünk, de nem válaszolt rá senki ‑, hogy a kormányzat részéről kicsoda és az Európai Unió melyik szervével ült már tárgyalóasztalhoz vagy egyáltalán jelzett számukra azt illetően, hogy Magyarországra nehezedik ez a nagyon súlyos helyzet, és itt igenis valamit kéne tenni tehermegoszlás tekintetében is, és annak érdekében is, hogy ne a magyar adófizetők állják azokat a költségeket, amelyek tranzitországként nem feltétlenül bennünket kellene hogy terheljenek ilyen mértékben. Tehát miközben a kormányzat, mondom, retorikában, kommunikációban jobbról megpróbálja előzni a Jobbikot is, én a valóság terének a tényeire lennék kíváncsi: felvették-e már a kapcsolatot az Európai Unióval ez ügyben, illetve konkrétan hogyan kívánják a határőrizetet ellátni addig is, amíg véglegesen ki nem alakul a határőrség visszaállítása körüli problémák rendezése? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bangóné Borbély Ildikó felszólalásához mondanék néhány gondolatot, ugyanis az Európai Unióhoz tartozó országokon belül, képviselő asszony, nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról; annál is inkább nem, mivel egy közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozognak az emberek. (Közbekiabálások az MSZP soraiból.) Nagy tudatlanságról árulkodik az, ha valaki arról beszél, hogy Magyarországról kivándorolnak Angliába, Németországba, Franciaországba, vagy sorolhatnám a többi európai uniós tagországot, munkavállalás céljából, hiszen ön is tudja azt, hogy 2004. május 1-je óta Magyarország tagja az Európai Uniónak. Ettől eltérő azonban az, hogy ha az Európai Unió területéhez nem tartozó országokból érkeznek tömegével az emberek, akkor ezt bevándorlásnak nevezzük, hiszen ezt deklarálja az európai uniós jog is ‑ amit érdemes lenne elolvasni ‑, ugyanis, ha valaki engedély nélkül, képviselő asszony, átlépi Magyarország határát, akkor az tiltott határátlépést követ el, ami a mai hatályos jogszabályok szerint bűncselekménynek minősül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bevándorlás vagy kivándorlás? Inkább onnan közelíteném meg a kérdést ‑ hiszen Európa más országaiból nézve a magyar gazdasági menekültek bevándorlónak számítanak, mármint az ő hazájukban ‑, hogy tudja, 2010-re visszamenve nagyjából 80 ezer ember volt, aki másutt élte az életét és dolgozott az Európai Unió keretei között, 2012-ben ez már 280-300 ezer ember volt. Matolcsy szerint 2013-ban 500 ezer ember, most meg ott tartunk, hogy 600 ezer ember: 300 ezren Angliában, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában és másik 50 ezer ember pedig az Európai Unió más országaiban, de hozzáteszem, ez 2013. 2014-ben, egy év leforgása alatt 20 ezer fővel nőtt meg a Magyarországról Ausztriába kivándoroltak száma, gazdasági menekültek száma. Önöknek abban van felelősségük, hogy itthon nem teremtenek normális körülményeket az itt élő emberek számára, nincs munkalehetőség az emberek számára, és nincs normális megélhetés. A bevándorlás kérdéskörét idehozni a parlament falai közé cinizmus, mert nem a bevándorlásról szól ez a történet. Most, amiről szól, az a menekültáradat, arra meg megvannak a megfelelő jogszabályi keretek, amelyeken keresztül kezelni lehet ezt a kérdést. Nem véletlen, hiszen a tavalyi esztendőben 43 ezer menekült volt, és 43 ezer emberből mindössze 240 azoknak a száma, akik gyakorlatilag itt maradhattak, landolhattak Magyarországon. Ha nem lennének meg a szabályok, akkor nem lenne ilyen eredménye a történetnek.Úgyhogy inkább arra hívnám fel a kormány figyelmét, hogy a kivándorlással foglalkozzon, meg arra hívnám fel a figyelmét, hogy ne nemzeti konzultációkba kezdjen, hanem megoldásokat keressen arra, hogy a magyar, munkavállaló képességgel bíró emberek ne el kell hogy hagyják ezt az országot, hanem itthon tudjanak maradni, és tisztességes bért tudjanak keresni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!) Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gondolkodtam azon, hogy elmondjam-e az előre megírt beszédemet (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Inkább ne! Ülj le!), de úgy látom, hogy ebben a helyzetben erre nagyon nem számíthatnék, ebben a rövid időben, ami rendelkezésemre áll, hiszen néhány dolgot itt mindenféleképpen tisztába kell tenni.Úgy látom, hogy a parlament két részre szakadt a mai nap folyamán is: egyrészt vannak a kommunista pártok utódjai, akik itt ülnek (Felzúdulás és derültség az MSZP soraiban.), és gyakorlatilag az illegálisan ideérkezők, az illegálisan bevándorlók, a gazdasági menekültek pártján állnak. Teljesen mindegy, hogy mi a tapasztalat ebben az országban, teljesen mindegy, hogy azok a magyar állampolgárok, azok a hazánk fiai, akik kénytelenek nap mint nap elszenvedni ezt az áradatot, mit tapasztalnak, mit mondanak, milyen üzenetet küldenek felénk, kizárólag egy ilyen brüsszeli bürokrata, liberális mantrát hallottunk egész nap, és gyakorlatilag ez még kiegészül egy kis Orbán-fóbiával, aztán el is mondták a saját maguk dolgát ebben a tekintetben.Mi azért, azt gondolom, felelős kormánypártként nem állhatunk meg egy ilyen egyszerű vitánál, folyamatosan a magyar emberek, Magyarország érdekeit kell képviselnünk ebben a témában is. Elég egyértelmű mindenki előtt, hogy ma Magyarország egyik legnagyobb gazdasági kihívása és társadalmi kihívása az illegális bevándorlók helyzete 2015-ben. Jól látható, hogy a számok hogyan alakultak: tavaly 43 ezer illegális bevándorló volt, abból nem 270, hanem majdnem 500 ember kapott menekültstátust ‑ a többiek viszont eltűntek. Eltűnhettek azért, mert Ausztriába és Németországba mint célországba ma még mehetnek, azonban ez június 1-jétől meg fog szűnni, hiszen mind a németek, mind pedig Ausztria egyértelművé tette, hogy meg fogja állítani az illegális gazdasági bevándorlást a határaikon belül. Mi mint schengeni ország viszont kénytelenek leszünk ebben a pillanatban azt elszenvedni, hogy az a sok tízezer ember ‑ és ma már 2015-ben ott tartunk, hogy 2015. február 19-ig, február 19-ig majdnem 27 ezer ilyen bevándorló volt, és ha ezt év végéig megszorozzuk még hattal, akkor ott tartunk, hogy 150 ezer ember is érkezhet Magyarországra ‑, ezek az emberek vissza fognak ide tódulni az év második felében, ez itt a fő probléma. Illetve az a fő probléma, hogy jelenleg egy 2012-es európai uniós eljárás alapján nem alkalmazhatjuk azt az idegenrendészeti eljárást, amit 2012-ig alkalmazhattunk. Ennek nem az volt a lényege, mint ahogy itt megpróbálják beállítani, hogy ezeket az embereket százezrével meg ezrével ‑ nem tudom, milyen számok hangzottak el ‑ tömlöcben kívánjuk, börtönökben, fogdákban kívánjuk tartani, hanem ennek a lényege az volt, hogy ezzel az idegenrendészeti eljárással azt el lehetett érni, hogy Magyar­országra nem jött havonta több tízezer koszovói ember, hogy magának Németországot vagy Ausztriát célpontként meghatározva innen rögtön lepattanhasson. Tehát ahogy 2012-ben megszületett az Európai Unió döntése, onnantól kezdve a 2013-as, 2014-es és az előbb általam említett 2015-ös adatok egyértelművé teszik, hogy Magyarország nagyon komoly tranzitországként tízezreket kénytelen befogadni. (13.40)Hallottuk Szent István király intelmeit, és azt is hallottuk, mennyire szükség van arra, hogy Magyarországra idegenek érkezzenek, Magyarország erejét, Magyarország sokszínűségét az idegenek által is lehessen képviselni. Ez nagyon fontos és nagyon szép eljárás akkor, ha ez nem illegálisan történik. Akikről most mi beszélünk ezen a vitanapon, azok az illegális bevándorlók. Azok egyébként, akik nem az Európai Unióból, hanem az Európai Unión kívülről érkeznek, mindenféle úti okmány, vízum nélkül; ha úgy tetszik, eleve szabálysértést követnek el, amikor átlépik Magyarország határát.Ezt persze, természetesen tudatosan keverik az elvtársak össze az Európán belüli szabad tőke-, szolgáltatás- és munkaerő-áramlással. A kettő nem ugyanaz. Az európai uniós okmányt az önök kormányzása idején, 2004. május 1-jén írtuk alá. Önök pontosan tudják, hogy mi van ebben az okmányban, és pontosan tudják, hogy az, amit önök tesznek, egész egyszerű csúsztatás, csak azért, hogy a saját szociálliberális elképzeléseiket fönn tudják tartani. Egyébként az önök megoldásai nem a magyar emberek érdekeit szolgálják, hanem kizárólag az ideérkező gazdasági menekültek érdekeit. Elhangzott még itt a bevándorlási kötvény, ami tudjuk, hogy nem bevándorlási kötvény, hanem letelepedési kötvény, és szintén nem érdemes összekeverni… (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. Egy hang: Szemantikailag! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Szemantikailag bizony nem jó! Szintén nem abba a kérdéskörbe tartozik, amiről ma beszélünk, hiszen ez nem egy illegális ügy, hanem teljes egészében törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott kötvényről van szó. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Offshore! ‑ Heringes Anita: Mennyit ér egy magyar állampolgárság?) Akik ezt a kötvényt megvásárolják… ELNÖK: Kérem szépen, hogy figyeljék egymást! NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): …azok megfizetik annak lehetőségét, hogy Magyarországon, illetve az Európai Unióban letelepedhessenek, és Magyarországon vagy az Európai Unióban akár gazdasági tevékenységet folytathassanak, ha úgy tetszik, díszíthessék, gazdagíthassák az országunkat, mert ennek megvan az ára. Ebből a kötvényből jól jár az is, aki képes megvásárolni a kötvényt, és jól jár természetesen Magyarország is. Ha az eddigi kötvényvásárlásokat nézem, akkor a magyar költségvetés eddig 20 milliárd forinttal gazdagodott a kötvények kibocsátása tekintetében.Szintén összekeverik a terrorizmust és a bevándorlást. Senki nem beszél itt terrorizmusról. Meg sem említettük azt a szót, hogy terrorizmus, de egyébként az önök képviselői ott ültek a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol a szakemberek ‑ akár az elhárítás, akár a hírszerzés, akár a terrorelhárítás, akár a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal szakemberei, vezetői ‑ egyértelművé tették, hogy bizony Európában nemcsak Magyarországon foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy a bevándorlás és a terrorizmus milyen kapcsolatban van, hanem európai szinten. Ha csak Párizsra gondolunk, Hamburgra vagy Koppenhágára, akkor azt gondolom, hogy önök értik, miről van szó, de ez ma nem témája a mai parlamenti ülésünknek. Azért kértük ezt a parlamenti vitanapot, azért fordulunk egyébként konzultációval az emberek felé, mert a fő kérdés ‑ véleményünk szerint, mégpedig a jövő tekintetében, nem a múlt idő tekintetében ‑ az a 2015. évi változás, ami Ausztriában is és Németországban is be fog következni; a fő kérdés, hogy támogatják-e a magyar politikai pártok itt a parlamentben, támogatják-e az emberek, hogy a harmadik országból illegálisan hozzánk érkezőket őrizetbe vegyük, amíg az idegenrendészeti eljárás folyik ellenük, addig ellenőrzés alatt tartsuk, és ha nem felelnek meg ‑ még egyszer mondom a számot, 43 ezer­ből 500 ‑, és ha nem felelnek meg 43 ezerből 42 500-an, akkor ki lehessen őket utasítani az országból.Ez az, amiért ma itt összejöttünk, és ezekre a kérdésekre kell majd választ adniuk önöknek is, nekünk is, és ezt szeretnénk, ha az emberek is megválaszolnák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. „Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.” (Márk 14:7) (Taps és moraj a kormánypártok padsoraiban. ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság, akarom mondani Magyarország keresztény, polgári értékrendet képviselő kormánypártjának visszafogott képviselője, Rogán Antal képviselő úr vitanapot hirdetett a következő címmel: „Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra.”Már a címből is süt a keresztényi megértés és türelem, amely egyébként is többször megnyilvánult már a 47 ezer forintból kitűnően megélő, később a Szerencsejáték Zrt. által milliós fizetéssel javadalmazott Fidesz-képviselőktől, akiknek tevékenységében a hajléktalanok alkotmányellenes üldözése, a szegények robotoltatása és nincstelenségre ítélése elsőrangú szerepet játszik. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)Kár, hogy nincs Rogán Antal képviselőtársunk jelen most itt a teremben, sőt az egész vitán nem vesz ezek után részt, mert neki szeretnék most tükröt tartani, mert úgy tűnik, hogy napról napra növekvő otthonában már elhasználódtak ezek az eszközök, pedig gondolom, egypár Gucci táska árából futhatna rá valamelyik hirtelen megnövekedett villájában. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Hoppá!)Már úgy tűnik, azt világosan látja a Fidesz, hogy árnyékboksz nevű előadásában elfogytak az árnyékellenfelek, így most kreálni kell egy új, legyőzhető ellenfelet, akit alantas módon a legszegényebb, a legüldözöttebb embertársainkban találtak meg, akik ráadásul nem is akarnak Magyarországra jönni vagy itt letelepedni.Rogán Antal mint reneszánsz ember, aki az általános iskolától a trafikokon keresztül a letelepedési és migrációs kérdésekben is egyaránt ugyanolyan jól tájékozódik, úgy üldözi a sorsukért nem felelős szegényeket, hogy másik kezével ellenőrizetlen módon offshore-lovagok ‑ bocsánat, -haverok ‑ milliárdos jutalmáért tartva hátát kiárusítja a magyar állampolgárságot. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szégyen! Gyalázat!) A haza eladó, kedves képviselőtársaim, és azok a külföldiek, akik hajlandók a Rogán-haveroknak megfizetni az uzsorát, azok bizony szívesen látott vendégek a vámszedő kormány országában.Mondják, tisztelt képviselőtársak: az a koszovói menekült, akit épp most kapcsolnak le egy vonatról, az önök offshore-haverjainál mennyiért tudna legálisan magyar állampolgárságot venni? Mennyi a magyarság darabja önöknek? (Dr. Répássy Róbert: Ugyanannyi! Ugyanannyi, mint a kínaiaknál! ‑ Németh Szilárd István többször közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) És mennyivel jobbak önök azoknál az embercsempészeknél, akik a nyugati világ életszínvonalának ígéretével 700-800 euróért az EU-ba csempészik ezeket a szerencsétleneket?! Feltették már maguknak ezt a kérdést? És őszintén kérem, ne takarózzanak nekem a magyar állampolgárok védelmével úgy, hogy nap mint nap milliárdos tételekkel károsítják meg a Rogán Antal által védett és kitalált letelepedési rendszer által a magyar állampolgárokat. A magyarok ennél okosabbak ‑ sőt, mondok mást is ‑, irgalmasabbak is a magukat kereszténynek hazudó politikusaiknál. Mert vannak olyan magyarok, akik nem a vasárnapi zárva tartástól tartják magukat kereszténynek, hanem egyszerűen így is gondolkodnak. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: 2014-ben!)Tisztelt Képviselőtársak! Itt, ezen a helyen nem a szerencsétlen menekülők kiutasításáról kellene vitázni, hanem a letelepedési kötvények, az offshore Rogán-ügynökök milliárdjairól. De vitázhatnánk arról a több százezer magyar gazdasági kivándorlóról, aki az új magyar exodus tagjaként valamely európai országban keresi boldogulását. Lenne miről beszélni!Ennek az országnak felvilágosodott és bölcs uralkodói tudták, hogy az ideérkezőket szívélyesen kell fogadni, és meg kell tanulnunk mindazt az újat, amit ők adnak nekünk, mert egy magában bízó és stabil országban nemcsak többen vagyunk velük, hanem többek is vagyunk velük, mert egy gazdagodó, előre vágyó és egészséges országba érkezők minél előbb magyarrá szeretnének válni. Persze a mostani menekülők sem hülyék. Nem vágynak egy nyomorgó és feudalista, oligarcháktól sanyargatott országba! Eszük ágában sincs Magyarországon maradni. Dobrodošli na Madžarskem. (Felzúdulás és taps a kormánypárti padsorokban: Bravó! ‑ Dr. Répássy Róbert: Szavazzanak rád a koszovóiak! Már a koszovói voksokra hajtotok!? ‑ Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Rogán Antal nagyszüleit így fogadhatták Magyarországon, és nagyon-nagyon hálásak lehettek, hogy nem a Keletiben sziporkázó vagy éppen pénzt váltó, rövidlátó, cinikus és végtelenül populista leszármazott politikus fogadta akkor a hazánkba érkező, szlovén származású Rogán családot. (13.50)Rogán úr saját magát, saját családját is kiutasítaná ezek szerint az országból. Sajátos módon akkor most a jegyzőkönyvön keresztül vagy a tévén keresztül arra kérem Rogán Antalt, hogy kerekedjen felül benne az emberség, a kereszténység, és ha mindezek nem lennének ismerősek neki, nézzen a családfájára, mert hasznos ismereteket fog nyújtani neki. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Zaj. ‑ Balla Mihály: Gratulálok, szép volt!)
  • TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi kissé heves, eklektikus és kevésbé érthető hozzászólás után engedjék meg, hogy visszakanyarodjak a mai nap témájához, ami végül is a bevándorlásról, a gazdasági, megélhetési bevándorlásról szól. Magyarország lakossága az Európai Unióban mindössze 2 százalék, az Európai Unió összlakosságának 2 százaléka, de mégis a tavalyi év alapján a menekültügyi kérelmek 16 százalékát Magyarországon nyújtották be az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy ez különösen nagy terhet jelent számunkra, magyarok számára, a magyar emberek és a magyar hatóságok számára is. Ennek megfelelően, ennek megfelelő súllyal kell nekünk ebben a kérdésben fellépni mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unióban. A határőrizettel kapcsolatban a Jobbik részéről felvetődött az a kérdés, hogy vajon jól védik-e a magyar hatóságok a magyar határt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország schengeni határa 1109 kilométer, és erre az 1109 kilométerre 4 ezer határrendész van Magyarországon, és ebből a 164 kilométeres szerb-magyar határra összesen 1100 ember van. Ez azt jelenti, hogy minden kilométerre hét ember jut. Összességében nem az az elsődleges probléma, hogy úgy jönnek át a határon, hogy a későbbiekben őket ne kapnák el, hiszen a határon illegálisan átlépő emberek 95 százalékát elkapják, a maradék 5 százalékot meg általában a mélységi ellenőrzés során kapják el. Tehát nem ez az alapvető probléma. Az alapvető probléma abban áll, hogy az európai uniós szabályozás szerint azzal kapcsolatban, aki belép Magyarországra, odasétál az első határ­rendészhez, és azt mondja, hogy menekültügyi kérelmet szeretne benyújtani, elindul az eljárás, és az eljárás alatt az esetek 90 százalékában úgy védekezhet, úgy képviselheti magát az eljárásban, hogy szabadon mozoghat az Európai Unióban. Ez természetesen nem lenne baj, ha Magyarország elsődlegesen nem tranzitország lenne, de tranzitország mivoltunkból adódóan az emberek jelentős része eltűnik az eljárás alatt, és amíg eltűnik az eljárás alatt, nem lehet vele szemben folytatni az eljárást. Elindul tehát az eljárás, majd utána az Európai Unióban olyan emberek mászkálnak, akikről azt se tudjuk, hogy kicsodák, és velük szemben semmilyen eljárás nem folyt, semmilyen olyan határozat nem született, amely alapján hosszú távon az Európai Unióban tartózkodhatnának. Ez különösen nagy probléma. Nagy probléma mindenki számára, aki itt, Magyarországon van, de egy sajátos aspektusát is szeretném ennek az ügynek megvilágítani. Az én választókerületemben, Fóton is van egy ilyen intézmény, amelynek az a sajátossága, hogy ott gyerekek vannak, olyan gyerekek, akik szülői felügyelet nélkül, azaz egymagukban érkeznek meg az Európai Unióba. Ebbe az intézménybe nagyon sok gyerek érkezik. 858 gyereknek kellene ellátást biztosítania ennek az intézménynek, annyian kerültek be ide, és ezek közül, kedves képviselőtársaim, 790-en tűntek el. Összesen 68 olyan gyerek van, aki ebben az intézményben megmaradt. Ez az európai szabályozás hibája! 18 év alatti gyerekek úgy tűnnek el az Európai Unióban, hogy azt a felügyeletet, amit ezeknek az intézményeknek kéne nyújtaniuk, nem engedi az Európai Unió, hogy ilyen módon vigyázni lehessen ezekre a gyerekekre. Több száz olyan gyerek mászkál az Európai Unióban, akinek egyébként iskolába kellene járnia. De ezek a gyerekek nem tudnak iskolába járni, és nem is járnak sehol iskolába, hiszen ha valahol valamilyen hatóságnál jelentkeznének, akkor visszaraknák őket Magyarországra. Nem tudjuk, mi van ezekkel a gyerekekkel. Azt sem tudjuk, hogy ezek a gyerekek szervkereskedők vagy emberkereskedők hálójába kerültek-e. Nem tudjuk, hol vannak, elvesznek az Európai Unióban. Ez különösen nagy probléma, és ebből a szempontból is közelíteni kell ezt a kérdést, és ezt a kérdést, ezt a problémát is külön kezelni kell. Az az európai megengedő szabályozás, amely alapvetően abból adódik, hogy nem a tranzit­országokra mérték ezeket a szabályokat, nem azokra alkották meg, hanem a célországokra, azt eredményezi, hogy az ide, Magyarországra nagy számban belépők az eljárás alatt egyszerűen eltűnnek, mert az európai szabályozás alapból abból indult ki, hogy ahova megérkeznek ezek az emberek, ott menedéket kérnek, és ahol menedéket kérnek, ott menedéket fognak kapni. El is indul az eljárás, de mivel nem itt akarnak maradni ezek az emberek, hanem tovább akarnak menni, átmennek Németországba vagy Ausztriába. A hosszú távú következmény természetesen az, hogy azok az országok, mint például Németország vagy Ausztria, ma az európai szabályokat bizonyos módon liberálisan alkalmazzák. Hiszen nem azt alkalmazza most még Németország, hogy elkapja ezeket az embereket, és visszaküldi az Európai Uniónak abba az országába, ahol a határt átlépték ‑ jelesül Magyarországra ‑, hanem értesíti őket, hogy menjenek be az ottani hatósághoz, de mielőtt bemennének a hatósághoz, már továbbállnak máshova, mert természetesen nem akarnak visszajönni Magyarországra, nem akarják, hogy az eljárás velük szemben itt lefolyjon, és annak vége a kitoloncolás legyen. Ez tehát egy sajátos probléma. Ezt a kérdést kell megoldanunk, és ennek megfelelő szabályokat kell alkotnunk. Egyeztetni kell az Európai Unióval, kezdeményezni kell a szabályok módosítását, de ha az Európai Unió nem hajlandó a szabályait módosítani, akkor nekünk, magyaroknak kell fellépni és magyar szabályokat kell alkotni, még akkor is, ha emiatt szembe kell mennünk az Európai Unióval. Nem várhatjuk meg az európai bürokrácia lassúságát! Fel kell lépnünk, és meg kell alkotnunk a saját magyar szabályainkat, hogy a magyar embereket megvédjük!Nagyon fontos kérdés az ‑ erre többször is utaltak képviselőtársaim ‑, hogy ne keverjük össze egymással a fogalmakat. Mi nem véletlenül léptünk be az Európai Unióba. Mi egy értékközösséget alkotunk, és nem véletlenül szerettünk volna egy gazdasági közösséget is alkotni. Ebben a közösségben vannak alapjogok. Alapjog az, hogy mindenki oda megy ebben a közösségben, ahova akar, ott vállal munkát, ahol akar. Ezt a kérdést, az Európai Unió kérdését semmiképpen ne keverjük össze az Európai Unión kívüli kérdésekkel, és azzal, ami nem tartozik a közösségnek ilyenformán az alapjogai közé. Ezért kérem önöket, hogy ezeket a kérdéseket ne keverjük össze egymással, hanem azzal a valós problémával foglalkozzunk, hogy emberek százai, ezrei lépik át a magyar határt, és egy kérelem benyújtásával szabadon mozoghatnak az egész Európai Unióban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár több felszólaló elmondta előttem, hogy a fogalmakat ne keverjük össze, de úgy érzem, hogy ez az Országgyűlésben mégis megtörtént. Amikor például koszovói menekültekről beszél főleg az MSZP, vagy Szabó Timea is mindenféle vészharangokat kongatott itt meg, hogy a megerőszakolt nők és az elrabolt gyermekek jogaiért kiálljon, azt azért hozzá kell tenni, még a liberális jogvédő szervezetek is kijelentik, hogy a koszovóiak nem menekültek, őket senki nem üldözi az országukban. Lehet, hogy gazdasági bevándorlónak nevezhetjük őket, de jogilag menekültnek nem. Természetesen ameddig ez elbírálásra kerül ‑ ezt is sok hozzászóló elmondta előttem ‑, addig hónapok vagy akár fél év is eltelhet, és addig itt lehet különféle tevékenységeket folytatni, vagy akár tovább lehet állni nyugat-európai országokba. Tehát meg kell különböztetni azokat, akik valami elől ténylegesen menekülnek; ez a 2013-14-es magyar statisztikák alapján 8-9 százalék, tehát a menedékkérőknek kevesebb mint a tizede érdemelte ki a hatóságok döntése alapján a menekültstátust, azaz ők voltak jogosultak a fokozottabb védelemre, míg a határt átlépők kilenctizede vagy még nagyobb százaléka egyéb okokból vándorolt el. Tehát az a liberális hiszti, amely arra vonatkozik, hogy kit milyen módon üldöznek a saját országában, a legtöbb esetben nem igaz.(14.00)Azt is ki kell mondani, hogy bár itt a Magyar Országgyűlés döntési lehetőségeiről beszélünk, összeurópai problémáról van szó. És nem dughatjuk a fejünket a homokba, hiszen az Unió tagjaként egyrészről meg van kötve a kezünk, a Magyar Országgyűlésnek meg van kötve a keze, másrészről az sem jó válasz, hogy nem vagyunk célország, ezért aki idejön, az majd úgyis továbbmegy. Hiába adja be a kérelmet, majd megpróbál átmenni Ausztriába, megpróbál átmenni Németországba. Azért ennél sokkal inkább európaiként kell gondolkodnunk. És úgy gondoljuk, bár sokan szoktak a Jobbikra mindenféle jelzőt aggatni, de mi úgy gondoljuk, hogy Európa problémája közös probléma ezen a téren. És nem oldottuk meg a problémát, ha ezek az emberek továbbmennek Ausztriába, Németországba. Mert lehet, hogy ma ez megoldásnak tűnik, de 10-20 év múlva már újra akár a nyugati irányból is visszakaphatjuk ezt a problématömeget.Tehát közös megoldásokban kell gondolkodni. Akkor viszont meg kell figyelni, meg kell vizsgálni azt, hogy vannak-e európai válaszok erre a problémára. A kérdésfeltevés valamennyire talán csak megtörtént, még az is hibásan, de a válaszok teljes mértékben hiányoznak. Ha meghallgatták az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek vitáját, amelyben a bevándorlás is fontos kérdésként megjelent, és az illegális bevándorlás kezelése, ott a legtöbb jelölt azt az elfogadhatatlan választ adta, hogy úgy lehet az illegális bevándorlás ellen küzdeni, hogy legalizálni kell azt. Értik? Ha mondjuk, túl sok az emberölés Magyarországon, akkor a Btk.-ból vegyük ki a tényállást, és akkor nem ütközik a Btk.-ba. De attól még a száma nem fog változni, sőt nőni fog.Na, ilyen válaszai vannak az Európai Uniónak. Nagyon szeretném, ha a magyar kormány is hatékonyabb álláspontot foglalna el, amikor Európa-szinten kell válaszokat találni ezekre a kérdésekre. Márpedig az biztos, hogy elő fognak jönni ezek a témák, mert a nyugati országokat egyre inkább érinti a probléma, és az ottani választópolgárok is rá fogják kényszeríteni bizony a saját kormányaikat, még ha nem is akartak foglalkozni ezzel a témával, hogy bizony-bizony vegyék elő, és hatékony megoldásokat találjanak erre. Azok a liberális, vagy magukat liberálisnak valló, vagy akármilyen oldalhoz tartozó pártok, amelyek erről nem vesznek tudomást, el fognak tűnni az európai süllyesztőben, és alig fognak szavazatokat kapni. Ebben egészen bizonyosak vagyunk.(A jegyzői székben Földi Lászlót dr. Szűcs Lajos váltja fel.)Azt se felejtsük el, ahogy Z. Kárpát képviselőtársaim is elmondta, hogy sokszor a többség jogai kerülnek háttérbe. Amikor a Magyar Országgyűlésben törvényeket alkotunk, és vitát folytatunk, akkor ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, akik szenvednek a bevándorlástól, és akik a közbiztonság romlásaként élik meg azt, hogy nagyon sokan visszaélnek a menekültstátussal. Hiszen ahogy elmondtam, a kilenctizedük nem kapja meg végül is, és csak azért nyújtják be, ahogy addig is az előnyeit élvezhessék, ez mindenképpen azt jelenti, hogy addig is visszaélnek ezekkel a jogokkal, valamiféle választ kell adni. De Svájcban is oly mértékű a probléma, hogy ott is egy népszavazáson ennek korlátozása mellett döntöttek, és további lépések is várhatóak. Ott egyébként évi 80 ezer pluszban van a bevándorlás-kivándorlás mérlege, tehát 80 ezer fő vándorol be évente Svájcba, és ezt nem bírja a svájci lakosság, nem bírja a svájci gazdaság, és az emberek nem szeretnék azt, hogy 20-30 év múlva az a Svájc, amit ma ismernek, teljes mértékben eltűnjön. Azt hiszem, ez minden szempontból érthető a svájci lakosok szempontjából. Egyébként, ha az interneten valaki látta, pont Svájcban történt meg, hogy egy vidéki befogadóállomáson szerették volna kitenni a bevándorlókat, akik fel voltak háborodva, hogy vidéken kell kiszállniuk, mert ők egy nagyvárosra, egy pezsgő, nyüzsgő nagyvárosra gondoltak, és nem voltak hajlandóak leszállni a buszról. Ha valakit nagyon üldöznek, akkor nem hiszem, hogy az a legnagyobb problémája, hogy vidéken vagy egy nyüzsgő nagyvárosban kell eltölteni a napjait.Az is egy érdekes kérdés, hogy amíg Európában a munkanélküliség magas, a fiatalok körében meg extrém magas, addig arról beszélnek az Európai Unió vezetői, hogy majd a munkahelyek betöltése miatt szükség lesz a bevándorlásra, hiszen a demográfiai helyzet tragikus. Érezzük, hogy ebben mekkora ellentmondás van. Ha munkahelyek vannak, és munkaerőigény van az Európai Unióban, akkor mért nem tudják ezt a fiatal munkavállalók betölteni, akik nagymértékben, egyes országokban akár 30-40 százalékban is munkanélküliek? Másrészről, ha 20-30 éves távlatban gondolkodunk, akkor talán a demográfiai helyzeten kellene változatni és nem azon gondolkodni, hogy ezeket az Európán kívüli embertömegeket hogyan csábítsuk arra, hogy itt telepedjenek le.Fontos alapvetés, hogy mit tartunk Európának, mik az alapjai az európai létnek. Mi a római jogot, a görög gondolkodást és a keresztény erkölcsöt tartjuk annak a meghatározó három elemnek, ami Európát összetartja. És ha ehhez nem fogunk ragaszkodni bármi áron, akkor Európa nem az lesz, amit ma és ezer éven keresztül Európának gondoltunk. Nagyon is érdemes azokat a statisztikákat is megnézni, amelyek a magyar sajtóban is megjelentek, például Svédországban a 4 százaléknyi bevándorló követi el a bűncselekmények 77 százalékát. Azért ezek elég komoly számok. És miután a svédek a nagy liberális bevándorláspolitikájukkal kezdenek eljutni odáig, hogy ez tarthatatlan, olyan kiváló ötleteket javasolnak, hogy hát akkor minden ország a Svédországba jelentkező bevándorlókat fogadja be. Tehát a problémát szét kell osztani. Ugye, milyen kiváló megoldás? Szép liberális elvek, mindenki menjen oda, aztán, amikor elegük lesz, akkor majd a kelet-európai térségbe próbálják szétosztani ezeket a bevándorlókat. Nem hiszem, hogy ez járható út lenne.És a végére azt azért el szeretném mondani, örülünk neki, hogy a Fidesz is szembenéz a problémával, és próbál valamit tenni. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy pont itt az Országgyűlésben tárgyaltunk európai irányelvek átültetéséről, éppen bevándorlásügyben. Főleg a jogsegély, a bevándorlók számára nyújtandó jogsegély került napirendre. Akkor elmondtam, hogy az Országgyűlés, fideszes javaslatokra, néha túlmegy azon a határon, amit az Európai Unió egyébként elvár. Emlékeztetném önöket, akkor elmondtuk, hogy az Európai Unió csak azokban az esetekben követelte meg az ingyenes jogsegély nyújtását a bevándorlóknak, amikor ők valóban rászorulók anyagi-jövedelmi viszonyaik tekintetében. Ezt a Magyar Országgyűlés megadta bármiféle vizsgálat nélkül, jövedelmi-vagyoni vizsgálat nélkül, amit annak idején itt az Országgyűlésben sérelmeztünk. Hiszen ha már az európai irányelv egy tól-ig határt határoz meg, akkor a Magyar Országgyűlés is próbáljon a szigorúbb irányba hatni. Remélem, ha a jövőben ilyen problémák előkerülnek, akkor a Fidesz-KDNP-többségnek is megváltozik egy kicsit a véleménye, mert jelen pillanatban az ingyenes jogsegély akkor is jár ezeknek az embereknek, ha egyébként bizonyíthatóan nagy vagyonnal rendelkeznek, annak ellenére, hogy el kellett jönniük a saját hazájukból. Ez a magyar állampolgárok részére így, ebben a formában nem jár, úgyhogy nagyon remélem, hogy ez a fellángolás, ami a Fidesz-KDNP felől jött, a jövőben az országgyűlési jogalkotásban is meg fog mutatkozni, akár az európai uniós irányelvek átültetésében, akár abban, hogy sok témában megpróbálják az uniós jogalkotást is abba az irányba vezetni, ami Európa jövőjét garantálni tudja. Köszönöm szépen.
  • LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Időnként nagyon magasan szárnyal ez a vita, némi iróniával mondom ezt, emiatt könnyen célt téveszthetnek a nyilak, hiszen a probléma lent, a terepen feszül. Talán nem annyira madártávlatból, hanem inkább alulnézetből kell tekintenünk erre a kérdésre. Éppen ezért a javaslatom az, hogy egyszerűbben, konkrétabban, érthetőbben kell kezelni ezt az egész problémakört.Többféle minőségben szólok hozzá ehhez az egyre inkább eszkalálódó, ugyanakkor nagyon sok szempontból megítélhető kérdéshez. Hiszen az ügyre tekinthetünk szociális, gazdasági, költségvetési, men­­­­tá­lis együttélési, rendészeti szempontból, és láthatóan sok egyéb szempont is kavarog az egyre inkább összeurópai megközelítést igénylő ügyben.Elsőként a Költségvetési bizottság tagjaként szólok hozzá a témához. Elhangzott már, hogy ha a jelenlegi gazdasági migrációs trend tovább folytatódik, akkor várhatóan másfél milliárd forintba kerül havonta a migráns családok ellátása; ismétlem: havonta. Ez a 16 ezer lakásos újpalotai lakótelepen azt jelenti, hogy egy hónap alatt ezer panellakást lehet felújítani nagyon magas szinten, vagyis 12 hónap alatt 12 ezer lakást lehet felújítani.(14.10)Vagy egy másik összehasonlítás: a kerületben lévő 70 háziorvosi rendelőnek legalább a fele nagyon rossz állapotban van. A havonta jelentkező pénzből valamennyi rendelőt magas szinten fel lehet újítani, és mindenki a maga köréből találhat hasonló példákat.Én Rákospalota, Pestújhely, Újpalota és részben Újpest képviselőjeként szólok hozzá. Újpalotán a mintegy 40 ezer lakos egyharmada egyedülálló kis nyugdíjas, igen szerény körülmények között él. Másik egyharmada egyszülős család, nehezen megélő édesanya nevel két-három gyermeket. Amikor a gyermekes családokként érkező megélhetési migránsokat joggal szánakozva és együttérzéssel nézzük, akkor, kérem, gondoljunk a saját gyermekeinkre is, sőt kicsit előbb! Akiknek érdekében a kormány rendkívül sokat tett és tesz. Csak például a sokat emlegetett közétkeztetést tekintsük! A kormány rendkívüli mértékben megemelte a normatívát, és szeptembertől a teljes körű óvodáztatás révén tovább bővül a gyermekétkezés rendszere. Az illegális migráció viszont akadálytalanul bővül, sőt abban az esetben, ha már a 2014-es szinten tartanánk, már mindez veszélyezteti a nemzeti törekvéseinket. Az elsődleges felelősségünk, úgy gondolom, a saját honfitársaink segítése, támogatása, ez úgynevezett állapotbeli kötelességünk. Egy másik szám: az elmúlt négy évben 240 ezerrel csökkent a szegények száma az országban, nagyon jelentős erőfeszítések árán. Ezt a jelentős eredményt egyetlen év alatt lenullázná a megélhetési migránsok akadálytalan beengedése. Éppen ezért a saját jól felfogott érdekünkben, nemzeti érdek alapján kötelességünk nemcsak elvben, hanem szigorúan gyakorlatban foglalkozni a témával. Gyors, szigorú, ugyanakkor humánus megoldások kellenek mindannyiunk érdekében. A vitából ugyanakkor látható, hogy keskeny ösvényt kell megtalálnunk, szorító sziklák között hajózunk (Tukacs István: Szküllák és Kharübdiszek között!), éppen ezért közösen a nemzeti érdek figyelembevételével találhatjuk meg ezt az ösvényt és haladhatunk rajta. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután már sokan vádoltak meg sokakat azzal, hogy mindent összemosunk, mint ahogy a feleség vádolja a mosáshoz nem értő férjet, szeretném tisztázni, hogy egy olyan előterjesztést tárgyalunk, amely a „bevándorlás” címet viseli, és különben a menekültekről szól. Ennyit az összemosásról. Hozzá van biggyesztve még egy nagyon kedves jelző: ez a „megélhetési”, mintha valaki talán azért menne máshova, mert nem jobb, szebb vagy kellemesebb életet akar.Tisztelt képviselőtársaim, ha a között kell választanom, hogy a kormányoldal képviselői hogyan kezelik ezt a problémát, komoly politikai ügyként vagy a megroppant népszerűségük miatti kommunikációs és szavazatszerző manőverként, akkor az utóbbira voksolok. Már csak azért is, mert meglepően könnyen jutottak el a párizsi véres történet után a terrorizmus veszélyétől a menekültekig. Nem történt tehát semmi egyéb, tisztelt képviselőtársaim, mint újra találtak egy ellenséget. Könnyen szoktak találni egyébként, hozzáteszem, mert megtalálják a nyugdíjcsalónak kikiáltott beteget és rokkantat, megtalálják a szegényt és megtalálják még a péket is. Tényleg, mi is van a pékekkel, tisztelt Rogán úr?No, az ellenségkép képzése azonban nem mindig célravezető. Tisztelt képviselőtársaim, ha önök a kommunikációs manőver mellett döntöttek, hadd figyelmeztessem önöket, baj lesz! Az a részvétlenség, amivel kezelik ezt a problémát, alá fogja ásni az emberek és emberek viszonyát itthon is. Mert ezt az ügyet önök részvétlenül kezelik. Márpedig a részvétteliség emberi érték, és nem csak keresztényi! Azért mondom ezt, tisztelt képviselőtársaim, mert önök azt mondják, hogy menjen máshol, menjen máshová, menjen vissza, vagy előbb csukjuk be és aztán menjen vissza oda, ahonnan jött, de semmi esetre sem kezelik részvéttel ezt az egész ügyet, ezeket a szerencsétleneket.Ezért tehát szabolcsiként a következőket kell mondanom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, figyelmeztetve önöket a veszélyre. Én látom a Záhonyban, a határon átjövő nénit árulni a szegényes ukrán boltok termékét. Mert olcsóbb. Én látom az állandó lakhelyet létesítő ukrán állampolgárt, aki magyar nyugdíjra számít. (Dr. Tilki Attila közbeszólása.) Bólogat képviselőtársam a térségből. (Dr. Tilki Attila közbeszólása.) Én látom azt az embert, aki dolgozik, átjőve a határon, a gazda földjén, nem különbözve egyébként a Londonba kiment magyar fiataltól. Ha őket is részvéttelenül fogják kezelni, akkor vajon ez a vetemény hová fog majd bokrosodni, tisztelt képviselőtársaim? Azt gondolom, kicsit beleérzőbben kellene hozzászólni ehhez az egészhez, és nem pusztán szavazatszerzésként kezelni. Második gondolat: ma két politikus szájából is hallottam, hogy az ukrán helyzet kritikus, és az úgynevezett tűzszüneti szerződés törékeny. Ha ott baj lesz, márpedig nem kell túlságosan nagy éleslátás belátni, hogy baj lehet, ha hozzánk jönnek azok, akik ott már nem tudnak élni, magyarok vagy sem, akkor mit fogunk mondani nekik? Tessék ezt a szempontot figyelembe venni!Végül utoljára: azt mondják önök, hogy aki elment Londonba, az semmi egyebet nem csinál, csak kicsit távolabb dolgozik. Ezt komolyan gondolják önök? Komolyan gondolják, hogy annak az anyának a gyereke, aki azt mondta, hogy soha nem jövök vissza, az csak arrébb dolgozik, és nem jön haza a családjához a születési helyére? Komolyan gondolják, hogy ez nem kivándorlás? Komolyan gondolják, hogy nem gazdasági okokból tette, azért, mert meg akar élni? Kérem, hogy beszéljenek erről, mert úgy látszik, ehhez egy parlamenti vitanap kevés volt! Naponta három orvos megy el, nem beszélve mindenki másról, aki úgy gondolja, hogy ott jobban élhet.Így hát erről kellene inkább szót váltani, tisztelt képviselőtársaim, mint arról, hogy propagandisztikus okokból rendészeti megoldással kezelünk egy olyan problémát, amely gyakorlatilag másképp is megoldható. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bevándorlásról érkező adatok sokkolóak. Az év első 45 napján a hazánkban menedéket kérők száma elérte a tavalyinak több mint a felét. 23 ezernél is többen folyamodtak eddig ilyen kérelemmel a magyar hatóságokhoz. Ezek a számok azt mutatják, mind­annyiunknak felelősséggel kell foglalkoznunk a témával. Itt az Országgyűlésben, a magyar társadalom egészében és az Európai Unióban is. Ismert tény: 2014-ben hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség, és Magyarországon volt a legnagyobb gazdasági növekedés ebben az évben, tehát tavaly. Ez azt mutatja, hogy Magyarország olyan hellyé válik, ahol biztató a kilátás a jövőre nézve. Bár jelentősen csökkentettük a munkanélküliséget, ám Magyarország nem képes arra még, hogy nagy számban hozzon létre munkahelyeket a hozzánk illegálisan érkező megélhetési bevándorlók számára. Magyarország nem képes arra, hogy nagy számban fogadjon megélhetési bevándorlókat. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian felelősséggel tartozunk az itt élők iránt. Mindenkit, aki itt él, munkához szeretnénk juttatni, a családokat erősíteni, a szociális ellátórendszert szélesíteni. A kérdés az, és ebben számítunk a pártok, a társadalmi szervezetek és mindenekelőtt az itt élő emberek véleményére, hogy a valóban politikai üldözött menekülteken kívül ‑ hangsúlyozom: a valóban politikai üldözött menekülteken kívül ‑ költségvetésünk milyen erőig és milyen határig képes ellátni a hazai szociális ellátórendszerben a magyar felzárkóztatásra várókat és a hazánkban élő gazdasági bevándorlókat.Tisztelt Képviselőtársaim! Talán kevesen tudják önök között, hogy most, ezekben a percekben is milyen szociális és egészségügyi ellátást nyújtanak magyarországi szervezetek az itt élő menekültek számára.(14.20)Ezekből szeretnék felszólalásomban néhányat kiemelni. A menekültként vagy oltalmazottként elismert személy a menekültügyi hatósággal integrációs szerződést köthet. A menekült és az oltalmazott 2014. január 1-je után az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított legfeljebb 60 napig jogosult befogadóállomáson tartózkodni, ahol ellátást kap. A menekült és családja társadalmi beilleszkedését a családsegítő szolgálat segíti. Az integrációs szerződés aláírását követően a bevándorló havi rendszerességgel folyósított integrációs támogatásra jogosult, amivel a gondozási tervben kitűzött célok megvalósítása érdekében kell gazdálkodnia. (Schmuck Erzsébetet a jegyzői székben Gúr Nándor váltja fel.)Nem árt most ideidézni a Ház falai közé, hogy milyen összegű integrációs támogatást nyújtunk ma is a hozzánk érkezőknek, a bevándorlóknak. A menekült az integrációs szerződés ideje alatt a menekültügyi hatóság határozata alapján jogosult integrációs támogatásra. A támogatás összege hathavonta csökken, és különbözik egyedülálló, illetve családos személy esetén.És akkor most nézzük a számokat! Először nézzük az egyedülálló személyeket! Az első félévben 90 ezer forintot kap havonta, a második félévben 67 500 forintot havonta, a második év első felében 45 ezer forintot havonta, és az utolsó, a negyedik félévben pedig 22 500 forintot kap havonta. Ők az egyedülálló személyek.Nézzük, hogy mennyi támogatást nyújtunk a szerződés keretében a családosoknak! Családosok esetében nagykorú személy után havi 85 ezer forintot kap a felnőtt az első félévben, a második félévben 63 750 forintot havonta, a harmadik félévben 42 500 forintot havonta, a negyedik félévben pedig 21 250 forintot havonta. A kiskorúak után ‑ családokról beszélünk ‑ pedig további összegekkel támogatjuk támogatási szerződés alapján az itt élő bevándorlókat. Kiskorú személy után az első félévben 25 ezer forint támogatást nyújtunk, a második félévben 18 750 forint támogatást havonta, a második év első félévében 12 500 forintot havonta, a negyedik félévben 6250 forintot havonta. Természetesen maximalizálva van ez az összeg, egy család esetében nem haladhatja meg a 215 ezer forintot családonként ez a támogatás.Hangsúlyozom, ezt az ellátást mi magyarok a magyar költségvetésből és a magyar adófizetők pénzéből nyújtjuk a bevándorlóknak, ma még tekintet nélkül arra, hogy valaki gazdasági okokból jön hazánkba vagy valóban politikai menedékjogot kér, e tekintetben nincsen különbség.Ma már esett szó az egészségügyi ellátások egy bizonyos részéről, ezt még szeretném néhány gondolattal kiegészíteni. Milyen egészségügyi ellátásban részesítjük a menekülteket? A Magyarországra érkező személyek a kérelemre induló idegenrendészeti eljárás jogerős lezárásáig, azaz, amíg az érintett személy nem kezdeményezte az eljárást, és nem is áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az egészségügyről szóló törvény rendelkezései irányadók rá, amely szerint a Magyarország területén tartózkodó minden személy részére ‑ annak jogállásától függetlenül ‑ biztosítani kell a következőket térítésmentesem. Hangsúlyozom, itt olyan emberekről van szó, akik lehet, hogy éppen csak öt perce lépték át a határt. Tehát mit kell térítésmentesen azonnal biztosítani? A járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, kötelező orvosi vizsgálatot, járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul, sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.A menekültet törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése esetén ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a magyar állampolgárokat. Az elismerését kérő menekült és oltalmazott, amennyiben nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre, a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre, a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre, a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásáig, illetve állapota stabilizálásáig a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre, továbbá az orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközökre, annak javítására, sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, terhesgondozásra, szülészeti ellátásra, és még sorolhatnám hosszasan, hogy milyen egészségügyi ellátást biztosítunk, merthogy minden ember, aki Magyarország területén van, gondoskodást igényel, és gondoskodunk is róla.A menekültként, illetve oltalmazottként elismert személy, ha nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig egészségügyi ellátásra jogosult. Az egy év leteltét követően a belföldiséggel rendelkező menekültekre az általános társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak.Tisztelt Képviselőtársaim! Még sok számot és ellátási formát sorolhatnék itt, de azt gondolom, hogy elég lesz ez a néhány adat arra, hogy érzékeltessem, hogy ha a jelen jogi környezetben, a jelenlegi szabályozási keretek között fogadjuk és látjuk el a Magyarországra érkező menekülteket, azt nem figyelve, hogy gazdasági bevándorlókról van szó, vagy pedig politikai menedékjogot kérőkről van szó, akkor nagyon rövid időn belül a hónapok alatt ideérkező tízezrek, akár százezrek olyan helyzetet tudnak előidézni, hogy nem tudjuk tartani az idei költségvetésünket.A kérdés alapvetően az, hogy átcsoportosítsunk-e a magyar adófizetők pénzéből, az itt élő adófizetők forintjaiból áldozzunk-e többet a hozzánk megélhetési céllal érkező bevándorlókra, akik ‑ még egyszer hangsúlyozom én magam is ‑ illegálisan érkeznek az országba.Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában elhangzott álláspontokat, amelyek érdemiek voltak ‑ ilyenek is akadtak szép számban ‑, kérem, hogy felelősen vessük össze, és elfogulatlanul, pártállásra való tekintet nélkül mérlegeljük. Hallgassunk meg minden magyar embert a következő hetekben, hónapokban, és kérem, azután alakítsunk ki egy közös nemzeti álláspontot bevándorláspolitikánkban. Fontos, hogy ezt a kérdést gyorsan, mindenféle késlekedés és haladék nélkül kezeljük, orvosoljuk. Ebben kérem az önök segítségét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés Népesedéspolitikai albizottságának elnökeként rávilágítsak a bevándorlás itt tárgyalt, főként gazdasági, közbiztonsági veszélyei mellett hazánk legnagyobb problémájának, a demográfiai katasztrófának arra a vetületére, amit szintén a bevándorlók okoznak, hiszen ‑ ahogy azt például Z. Kárpát Dániel szakpolitikusunk ma talán nem, de úgy általában már többször elmondta e kérdéskörben ‑ bizony vannak olyan időszakok, amikor Magyarországra több bevándorló érkezik, mint ahány gyermek születik. Sőt mi több, könnyen lehet, hogy az idei egész évben ‑ nemcsak holmi kiragadott néhány hetes, hónapos időszak, hanem könnyen lehet, hogy az egész 2015-ös évben ‑ több idegen bevándorló fog érkezni Magyarországra, mint ahány gyermek születik.(14.30)És akkor most még nem mentem bele abba, hogy az itt születetteknek mekkora része magyar, hiszen itt van a 13 kisebbség, nemzetiség, köztük a cigányság, amelynek szaporodása és a megszületendő gyermekek beleszámítanak még abba a még csak nem is évi százezer gyermekbe, akik, mégis úgy tűnik, hogy idén már könnyen lehet, hogy kevesebben lesznek, mint ahány idegen bevándorló érkezik Magyarországra.Erre is fel kell hívni a figyelmet, hiszen hazánknak eleve a legnagyobb problémája a demográfiai katasztrófa. Ezek a bevándorlók pedig szabadon megérkezhetnek, bár főleg a közszolgálati híradásokban előszeretettel mutatják azokat a képeket, ahogy bizony, a rendőrség őrizetbe veszi ezeket a bevándorlókat, de mégis nagyon jól tudjuk, hogy némi igazoltatás után, némi papírmunka után szabadon grasszálhatnak szerte az országban, és ehhez bizony még nagyon komoly állami támogatást is igénybe vehetnek.Szerte az országban, de talán a legfokozottabb a probléma, a helyzet hazánk ötödik legnagyobb községében, a szerbiai határ melletti Ásotthalmon. Nagyon sajnálom, hogy Toroczkai László polgármester nem lehet itt most a szakértői páholyunkban, mert Kövér László kiskirálykodásának eredményeként kitiltotta őt a Magyar Országgyűlésből, és ezért nem folytathatunk vele akár itt, akár az Irodaházban szakmai megbeszéléseket. Volt persze alkalmunk, nekem is volt alkalmam megtekinteni azt azonban, hogy Ásotthalomnak milyen hatalmas határvidéke van, amelyre nyilvánvalóan nem elég egy-két mezőőr, önálló határőrség hiányában.Hosszasan idézhetnénk még Pokol Bélának az Európa végnapjai című könyvéből, amit az ATV, az egyik műsorvezetője legutóbb már rasszista irodalomnak minősített, azonban engedjék meg, hogy én mégis komolyan figyelmükbe ajánljam azt, amit az előző ciklus összes országgyűlési képviselője megkapott egyébként Pokol Bélától tiszteletpéldányként. Attól a Pokol Bélától, aki ma az Alkotmánybíróság tagjaként végezheti a munkáját, és ő bizony rávilágított Európa végnapjaira, arra, hogy például a magyarság generációnként megfeleződik. Hogyha ehhez még hozzávesszük, hogy a cigányság lélekszáma pedig generációnként megduplázódik, akkor bizony nagyon komoly demográfiai katasztrófa fenyegeti Magyarországot. És ehhez jön még az a bevándorlás, amivel kapcsolatban eddig sajnos tetteket nem láttunk. Szép szavakat igen, és persze, annak is örülni kell, hogy legalább szavak szintjén bátor a Fidesz, hiszen nem látjuk, mondjuk, ugyanezt a cigánykérdés esetében a Fidesz részéről. Nyilván azért, mert a bevándorlókkal szemben ők szavazati joggal rendelkeznek (Dr. Répássy Róbert: Ők azért magyar állampolgárok!), azonban örülnénk, hogyha látnánk végre azt, hogy a demográfiai problémával kívánnak foglalkozni, nemcsak szavak, hanem tettek szintjén is. És itt ne az Európai Unióra mutogassanak, hiszen bátran Magyarország önrendelkezése alapján megléphetné azokat, amelyeket lehet, hogy követ majd egy kötelezettségszegési eljárás, de ahogy más esetekben sem zavarta ez önöket, úgy azt gondolom, hogy itt sem az Európai Unióra kellene mutogatni, bizottságokat létrehozni, vitanapokat tartani, hanem cselekedni kellene. Utána aztán, ha ez az Európai Uniónak nem tetszik, akkor majd vitassuk meg, de ne húzzuk itt akár évekig ezt a vitát, miközben évről évre megtöbbszöröződik a hazánkba érkező bevándorlók száma.Hogyha komolyan gondoljuk, hogy Magyarország legnagyobb problémája a népességfogyás, amit sajnos csak a Jobbik programjában olvashatunk, a kormányprogramban, a kormányprogramokban, sőt pártprogramokban sem, akkor nem lehetne forráshiányra hivatkozva lesöpörni a demográfiai fordulatot célzó javaslatainkat. Miközben, ahogy ma is hallhattuk például, családonként akár 215 ezer forintot kaphat Magyarországon egy bevándorló család, mindaközben Magyarországon azt látjuk, hogy nem kapják meg még mindig ‑ komoly előrelépések voltak, ezt nem vitatom, a Fidesz kormányzása alatt, de még mindig nem kapják meg ‑ a szükséges és méltó támogatásokat.Ezért kellene kimondani azt az alapvetést, hogy Magyarország legnagyobb problémája a demográfiai katasztrófa, amelynek mostanában sajnos egyik legújabb vetülete az idegenek bevándorlása. Tanuljunk Koszovó példájából, és abból, hogy nem lehet beengedni a hazánkba egy, akár háromszor-négyszer nagyobb szaporodási képességű népességet, így például a koszovói albánokat.Ezzel szemben inkább a magyarság népességének növekedéséhez, a demográfiai fordulathoz kellene a pénzügyi erőforrásokat átcsoportosítani a saját költségvetésünkben is, és ezért sem szabad az Európai Unióra mutogatni, amikor megvannak a hazai lehetőségeink is. Hiszen radikális áfacsökkentést kellene például végrehajtani a gyermekneveléshez szükséges cikkeknél, ha önök az Európai Unió előírását elfogadják, akkor csak 5 százalékra, de ezt még az Európai Unió sem ellenezné.Államilag támogatott otthon- és bérlakás-építési és -vásárlási programot is kellene kialakítani, hogy családok jöhessenek létre itthon a külföldre való gazdasági menekülés helyett, mert valóban ezzel a kérdéssel is kell foglalkozni, akár ezen a vitanapon is. Be kellene vezetni a szociális kártyát, hogy a családtámogatásra és bármilyen más szociális kiadásokra szánt pénzek ne a szülőknek vagy más segélyezetteknek a gyermeknevelést nem érintő igényeire vagy szenvedélyekre fordítódjanak.A családi adókedvezményt több más adónemre is ki kellene terjeszteni, ahogy ezzel kapcsolatban láthattunk is folyamatokat. De ez még mindig messze nem elegendő, hiszen az alacsonyabb keresetű dolgozók nem tudják teljes mértékben igénybe venni azokat a hírekben sokszor tényként emlegetett összegeket, amelyekhez viszont tehát így mégsem férnek hozzá. A negyedik gyermek esetén is emelni kellene a családi adókedvezmény gyermekenkénti összegét, akár csak szimbolikus mértékben is, de a négygyermekes családmodell megbecsülése, népszerűsítése szerintem indokolt volna.Be kellene vezetni a második gyermektől járó kedvezményt számos olyan területen, például a tömegközlekedés, táboroztatás, közétkeztetés esetén is, ahol ma még kizárólag a nagycsaládosoknak jár kedvezmény, és inflációkövetővé kellene tenni a családtámogatási rendszert a nyugdíjrendszerhez hasonlóan, hiszen miközben a hírek általában arról szólnak, hogy évről évre növekednek a családtámogatásra szánt összegek, erről valójában szó sincs. A sokat emlegetett második gyermek után járó adókedvezmény összege sem emelkedett, csak beszélnek róla, hogy mit terveznek majd hosszú évek alatt, és mindeközben reálértéken évről évre csökken a gyes, a családi pótlék és az önök által oly sokat emlegetett családi adókedvezmény mértéke is.El kellene törölni a bölcsődei gondozási díjat, és növelni kellene az intézmények és férőhelyeik számát az óvodák esetében is. Erre azért is fel kell hívjam a figyelmet, mert rendkívül ellentmondásosak azok az akár néha pozitívnak tűnő intézkedések is, amit önök családtámogatások címén folytatnak, hiszen valóban növelték a bölcsődei férőhelyek számát, de közben fizetőssé tették, a bölcsődei gondozási díj előző kormány alatti bevezetésével önök, a Fidesz fizetőssé tette a bölcsődei szolgáltatást.Látszólag támogatják a házasság intézményét, de közben a Ptk.-ba beemelték az élettársi viszonyt. Visszaállították a 3 éves gyest, de csak egy munkavállalási korlátozással kiegészítve, és sorolhatnánk még azokat az ellentmondásokat, amik az önök családpolitikáját jellemzik.Ezért én arra kérem önöket, hogy mondják ki azt, amit eddig nem voltak hajlandóak, vagy csak elvétve, akár csak a szakállamtitkár, de miniszteri, miniszterelnöki szinten még hiába intéztem írásbeli, illetve szóbeli kérdést is a miniszter úrhoz azzal a címmel, hogy egyetért-e azzal, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás, nem kaptunk egyértelmű választ. Azt, hogy az egyik legnagyobb probléma, azt sok mindenről el lehet mondani, mi azonban voltunk olyan bátrak, hogy a Jobbik programjában leszögeztük, hogy ez Magyarország legnagyobb problémája. És mivel itt bizony a magyarság megszűnése is, eltűnése is fenyeget a Kárpát-medencében, engedjék meg, hogy egy kicsit történelmi távlatokból is szemlélve, beszédemet gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter soraival zárjam, illetve egy 1926. évi beszédével, amiben rávilágít a népesség fogyásának problémájára, illetve a magyar anyák termékenységére mint hatalmas kincsre is. Így fogalmazott: „Jól tudjuk saját történelmünkből, hogy a török időkben a Nagyalföldet, amely ma a mi nemzeti erőinknek nagy és fő erőforrása, valósággal kipusztították a törökök. Mikor a XVII. század végén a mi hatóságaink oda visszatértek, mocsarakat, sivatagokat, kopár területeket találtak, egymagukban álló templomtornyokat, amelyek mellől összeomlott a templom, elpusztult a falu, ahol ezek a magányos tornyok csak a pusztulást hirdették az utókornak. És akkor a magyar anyák termékenysége a XVIII. században és a XIX. század első felében benépesítette az elpusztult területet. Kevesen gondolnak arra, hogy a puszta és a pusztulni ige közös, és azt jelenti, hogy itt elpusztult helyekről van szó. Ami akkor puszta volt, az ma tele van magyar tanyákkal, amelyeknek friss, egészséges, erkölcsileg is egészséges levegőjéből szívjuk az erőt az ország újjáépítéséhez.”Így szólt és dolgozott gróf Klebelsberg Kunó az ország és főleg a vidék megmentéséért, azért a vidékért, akár a tanyavidékért, gondoljunk csak az általa támogatott tanyasi iskolák beindítására, azért a tanyavidékért tehát, amelyiket most a legjobban fenyegeti a déli végeken a bevándorlás, és nemcsak közbiztonsági, nemcsak gazdasági, de bizony demográfiai, népesedéspolitikai kérdés is. Ezért kérem, hogy a bevándorlásnak, a bevándorlás veszélyének e vetületét is megfontolni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)(14.40)
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző hozzászóláshoz csak annyit, hogy nem véletlenül mentünk ki a teremből, tisztelt elnök úr. A jobbikos képviselő hozzászólása egy olyan fajvédelmi, fajelméleti fejtegetésbe kezdett, amely egyszerűen méltatlan ennek a Háznak a falaihoz, egyáltalán úgy, ahogy van.Tisztelt Képviselőtársaim! Dunai Mónika hosszan sorolta, hogy a menekültek milyen pénzügyi támogatást kapnak, csak azt nem tette hozzá, hogy ezek azok a menekültek, akiknek egyébként a számát, ha megnézzük, a tavalyi összesen 500, azaz 500 emberről beszélünk. Ezek után Dunai Mónika arról beszélt hosszan, hogy az ideérkező menekültek még orvosi ellátásra, azon belül járványügyi ellátásra vagy épp sürgősségi életmentő kezelésre is jogosultak a mi pénzünkből. Tessék már folytatni a gondolatot, tisztelt fideszes képviselőtársaim, akkor, jó?! Tessék már elmondani, hogy akkor mi a B-megoldás. Önök szerint az a B-megoldás, hogy hagyják majd a gyerekeket a határon meghalni? Legyen kedves, Dunai Mónika, folytatni azt a gondolatot, amit itt elkezdett, mert amikor mi gyűlöletkeltésről és hisztériakeltésről beszélünk, akkor, bár a hangvételében nem, de tartalmában pontosan az ön hozzászólásáról beszéltünk, tisztelt képviselőtársam. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Muszáj reagálnom Harangozó képviselő úr mondataira. Nem értem, hogy ha valaki népesedéspolitikáról beszél, ha valaki népességfogyásról beszél, ha valaki szaporodásról beszél, akkor ez miért is fajelmélet, amikor ezek valóban a mai Magyarország problémái, és ezekről nyíltan kell véleményünk szerint beszélni, és nyíltan kell eszmecserét folytatni. Úgyhogy itt, úgy érzem, hogy ismételten az MSZP részéről semmi mással nem állunk szemben, mint hogy a valós problémákról eltereljék a szót különböző hisztikkel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hogyha képviselőtársam jobban figyelt volna, akkor kiérezhette volna a felsorolásomból azt, hogy pont az ellenkezőjére céloztam. Azt mondtam, hogy mi gondoskodunk mindenkiről, aki itt él Magyarországon vagy átlépi a határainkat; erről beszéltem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Számos hozzászólásból ‑ Schiffer András vagy Szabó Timea, de Harangozó Tamás is hasonlót mondott ‑ az derült ki számomra, hogy innen, a fővárosból nézve ez a probléma valóban mintha teoretikus dologként jönne elő, de engedtessék meg, hogy én debreceni képviselőként, ahol egy igen nagy menekülttábor van, kicsit alulnézetből hadd mondjak erről egypár szót. Csak mondok néhány adatot, hogy lehessen érzékelni a problémakör mértékét.2013 januárjában a befogadóállomáson ellátottak létszáma 334, júniusban 1114. Csak a növekmény mértékét mutatja, hogy júliusban szintén ugyanez a nagyságrend, 1119, és utána fokozatosan valamelyest csökken, decemberben 517. A 2014. évben átlagosan havonta 589 ember az ellátottak száma, nyilván az egyes hónapokban itt is van eltérés. A különbség nem azért következik be, tisztelt képviselőtársaim, mert mérséklődött volna a migrációs nyomás, hanem azért, mert időközben jó néhány új állomáshelyet kellett megnyitni. De ugyanakkor jó, ha tudjuk azt, hogy a hétköznapi életben ez milyen típusú problémákat vetett fel. 2013. május: a korabeli sajtóban is bőven lehetett erről olvasni, két algériai kirabolt két debreceni lányt. Azóta az ügyben egyébként már bírósági ítélet is született, ahol az egyik vádlottat 16 évre ítélték. Csak úgy jelzem, az ítélet súlyossága is mutatja, hogy a bűncselekmény, amely ekkor megtörtént, azért nem tartozott a legyintendő kategóriába.Ugyancsak 2013-ban, júniusban a befogadó­állomás közelében, egy szórakozóhelyen menekültek verekedtek össze, június végén pedig tömegverekedés volt a menekülttáborban, mintegy 600 rendőr kellett ennek a megfékezésére. Tessék elképzelni egyébként, hogy ez milyen típusú mozgósítást, pénzt, logisztikát és sok minden egyebet követelt, úgyhogy valószínűnek tartom, hogy ezeket a rendőri erőket abban a pillanatban jó néhány egyéb helyen is lehetett volna használni.A menekülttáborban 160 fő vigyáz a rendre mind a mai napig, és arról még akkor nem is beszéltünk, hogy a szabad közlekedésből következően napi szinten nagyon gyakran előfordul az, hogy debreceni vállalkozók kárvallottként kerülnek ki a velük való kapcsolatból. Konkrétan arról van szó, hogy Debrecenben, az egyetemen tanul körülbelül 3500 külföldi diák, akik egyébként fizetnek természetesen a képzésért, ők angol nyelvű képzéseken vesznek részt. Nagyon sokszor előfordul az, hogy a menekülttáborban lévő menekültek magukat diáknak adják ki, ilyen módon rendelnek taxit vagy éppen pizzát, vagy ülnek be bármilyen szórakozóhelyre, és utána pillanatok alatt, a legkisebb figyelmetlenséget is kihasználva, egyszerűen lelépnek, nem fizetnek, tehát forin­tosítható károk vannak a mindennapi életben. Mindezeket alapul véve, ha valaki azt mondja, hogy itt kifejezetten idegengyűlölet-keltés van meg új ellenségkép alkotása, akkor azt gondolom, hogy az nincs tisztában azzal, hogy azok az emberek, akik viszont ilyen helyzetben kárvallottak lesznek, azok számára ez nem egy ideológiai kérdés lesz, hanem egész egyszerűen napi gyakorlati tapasztalat, így teljesen másként állnak a kérdéshez. Úgyhogy azt javaslom a tisztelt szocialista képviselőknek is, hogy akkor szólítsák fel a debreceni képviselőjüket, a debreceni szocialistákat, álljanak ki az ottani emberek elé, és mondják azt, hogy kérem, ez így van jól, hadd jöjjenek nyugodtan a menekültek, tessék elszenvedni mindazt, ami ezzel jár, mert ez így van rendjén. Tessék ezt megtenni! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem erről beszéltünk. ‑ Kunhalmi Ágnes: Így szembeállítani egymással!) Én valahogy nem láttam azt, hogy a debreceni szocialisták olyan lelkesen ennek érdekében zászlót lobogtattak volna. Lehet, hogy itt Budapesten könnyű ezt megtenni, de helyben nem ez a helyzet.Tisztelt Képviselőtársaim! Egész egyszerűen nonszensz helyzet az, amit már többen felvetettek, és joggal, hogy a tiltott határátlépés tényét, ami egyébként büntetőjogi értelemben értelmezhető kategória, itt egyesek össze akarják keverni nagyon gyakran a legális lakóhely-változtatás problematikájával; ez két külön ügy. Az illegális határátlépés mint büntetőértelemben is értelmezhető kategória, független attól, hogy ki, miért követi ezt el. Azt követően kell valóban rendezni azt a kérdést, hogy az illető politikai okból üldözött, és ezért megilleti a menedék, az oltalom, vagy valami egyéb okból történik mindez.Én csak egyetlenegy példát szeretnék említeni: oly gyakran szokták, főleg baloldalon idézni az Amerikai Egyesült Államokat mint követendő mintát és példát. Tisztelt Képviselőtársaim! Az amerikai-mexikói határon bizony olyan szigorú határellenőrzés van, nem egy esetben drótkerítéssel és nem tudom, mi mindennel, hogy ott az illegális határátlépés esélye elég minimális, és természetesen ott is büntetik. Ott is büntetik! Hogyha önöknek olyan komoly kifogása van az illegális határátlépés tényével szembeni határozottabb fellépés szándékát illetően, akkor kérem, jelezzék ezt az amerikai nagykövet asszonynak is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én továbbra sem vagyok hajlandó elnézést kérni, és a választóimat sem buzdítom erre, hogy kérjenek bocsánatot mindenkitől azért, mert egy toleráns közösség tagjai Óbudán, akik szerint a legfájdalmasabb kérdések ebben az országban nem ez a kamu balhé, amit idehoznak, hanem a szegénység, a korrupció és a biztonság hiánya. (14.50)Nem vagyok hajlandó ezért elnézést kérni. És nem gondolom azt egyébként, hogy az nem normális, aki nem azonosul ezekkel a kamupropagandákkal, amelyeket önök folyamatosan ide elénk citálnak, és nemzeti inzultációnak teszik ki a lakosságot, álkérdésekkel, kamukutatásokkal. Azt gondolom, az a normális, aki ezt elítéli, nem annak kell mantrákat megfogalmaznia magával szemben, aki ezt elítéli, hanem annak, aki újabb és újabb kamudolgokat idehoz elénk, mint ahogy ez is az.A saját múltamból ‑ ha megengedik ‑ néhány illegális határátlépéssel kapcsolatos történet jut eszembe. Kisgyermek voltam, amikor az osztályomba két illegális határátlépő gyermeke érkezett, aki Ceauşescu diktatúrája elől menekült, és mind a két polgár gyakorlatilag az akkori állam teljes megbecsülését ‑ nagyon helyesen ‑ élvezte. Sőt, a két gyermek, a két osztálytársam rendkívüli módon nagy szeretetre talált közöttünk, hiszen éreztük, hogy jó, ha a magyar közösség ezeket az embereket támogatja, jó, hogy itt vannak közöttünk, mindenben segítjük őket, amiben csak tudjuk. Már nagyobb voltam, középiskolás, amikor a délszláv háború pokla elől menekülő fiatalok érkeztek a középiskolai osztályomba. Szintén illegális határátlépők voltak, hiszen a szerb kormány… (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Magyarok voltak. Magyarok.) ‑ így van, ezek magyar emberek voltak, természetesen ‑ …nem támogatta ezeket a magyar embereket, akik elmenekültek az otthonukból, csak azért, mert nem kívántak a háború poklának áldozatává válni.Az önök fogalmai szerint mind a három család, amiről beszélünk, illegális határátlépő, az én fogalmaim szerint pedig otthont találó és azt kereső magyar emberek, akik méltán számíthattak a haza támogatására.Félek attól, hogy az ukrán katasztrófában, ami egyre inkább mélyül, hasonló lesz a helyzet, hasonló sors vár az önök felelőtlen uszítása miatt azokra a honpolgárainkra, azokra a kárpátaljai magyar emberekre, akik az ukrán háború borzalmai elől menekülnek Magyarországra, vagy akár az ukrán lét nehézsége, az állam összeomlása miatt próbálnak itt Magyarországon menedéket találni. Kérem önöket, hogy fejezzék be ezt a felelőtlen magatartást.És ha már a KDNP nem tette, akkor hadd mondjak néhány szót. 2014 nyarán Ferenc pápa üzent minden kereszténynek, minden katolikusnak abban, hogy miként is kell ezt a kérdést kezelni: „Korunkban ugyanis tanúi vagyunk egy valóban széles körű migrációnak; sokan elhagyják származási helyüket, kockázatos utazásokra vállalkoznak, magukkal cipelik reményeiket, félelmeiket és vágyaikkal teli poggyászaikat. Ez a vándormozgalom azonban nem ritkán bizalmatlanságot és ellenségeskedést idéz elő, még a keresztény közösségben is. Ezek a gyanakvások és előítéletek ilyenkor konfliktusba kerülnek a bibliai paranccsal, miszerint tisztelettel és együtt érző szeretettel be kell fogadnunk a szükséget szenvedő idegent.”Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
  • TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arról a 12 ezer lakosú kisvárosról, amelynek hat esztendőn keresztül a polgármestere lehettem, és amelyik jelenleg is a választókerületem központja, méltán mondható el, hogy Bicske kisváros, nagy múlttal és még nagyobb szívvel. Igen, nagy szívvel, hiszen a bicskeiek a befogadás legjobb példáját hozzák elénk. Bicske lakói 275 éve élnek harmóniában a cigány kisebbséggel. Az elmúlt 85 év során több ezer, az ország minden pontjáról érkező nehéz sorsú gyermek életét változtatták meg a gyermekotthon védelmező falai között. Az ápoló- és gondozóotthon megyénk idős embereinek százain segít, és több mint 25 éve nyújtunk menedéket a hazánkba érkező külföldi menekültek számára is Bicskén.Igen, mindezekből jól látható: az itt élő emberek karakterében fontos szerepe volt és van az ideérkezettekkel békességben, egymás mellett, csöndesen, de a másik sorsára nézve sohasem közönyösen viseltetve élni. Sokkal inkább kimondható Bicskén, tudják, csakis toleranciával, nyugalommal, megértéssel, szeretettel és gondoskodással, azaz szívvel lehet csak e változatos, nehéz élethelyzetek által okozott kihívásokra választ adni. Legyen fehér vagy színesebb bőrű, muszlim, katolikus vagy baptista, roma, magyar vagy afrikai, árva vagy elhagyott, ha betartotta az együttélés szabályait, mindig otthonra és menedékre találhatott Bicskén. Ilyen tehát a mi városunk, Bicske, és ilyenek a benne élő emberek. Kisváros, nagy múlttal és még nagyobb szívvel.Kedves Képviselőtársaim! Ez a nagy szív a közelmúlt menekülttáborral kapcsolatos történésein, keserű új tapasztalatain kezd megkérgesedni, az itt élők igazságérzete segítségért kiált. Tudom, a múlt tapasztalatai megtanították az itt élőket arra ‑ mert módjuk nyílott rá saját magukon megtapasztalni ‑, hogy segíteni jó dolog, ugyanakkor érthető az oka annak is, miért töri össze, miért rombolja le mégis a negyed évszázad alatt lépésről lépésre felépített bizalmat napjaink történése. A rémálom 2013 közepén vette kezdetét. Az évtizedek alatt jó szakmaisággal felépített rendszer akkor robbant fel, mikor európai uniós nyomásra a menedékkérőket tilos lett idegenrendészeti őrizetbe venni, és megszűntek az őrzött közösségi szálláshelyek. Ekkor árasztotta el a mi városunkat is az idegenáradat. A 12 ezer fős városban működő bicskei befogadóállomás költségvetésében szereplő 200 fős engedélyezett menekültlétszámmal szemben 2013. év júniusára a csúcsra, 753 főre emelkedett a táborban elhelyezettek száma. Ez óriási, szinte elviselhetetlen terhet rótt a táborban dolgozókra és a város lakosságára egyaránt. A táboron belül ez azt jelentette, hogy mindenütt emberek, zsúfolásig megtelt szobák, fekhelyek, matracok a folyosókon, a sportcsarnokban és végül a sátortáborban is. Igen, katonai sátorerdő a város határán. A kialakult helyzetek kezelésére a táboron belül, volt, hogy 750 menekült ellátására az intézménynek mindösszesen 14 közalkalmazottja volt. Az elviselhetetlen munkateher miatt érthető, hogy sokan elhagyták évtizedek óta gyakorolt hivatásukat. A városban uralkodó helyzetet pedig úgy írhatjuk le, hogy letarolt, szemetes közterületek, széttört padok, levert kandeláberek, széttaposott virágos kertek és kerítések, megdézsmált konyhakertek, romló biztonságérzet, munkájukat, gyermekeiket féltő lakosság, pattanásig feszült légkör.Az önkormányzat mindvégig a kialakult helyzet orvoslására törekszik, nem támad, és nem az olajat önti a tűzre, hanem maga is a megoldásokat keresi, maga is megtesz minden tőle telhetőt, megerősíti a polgárőrséget, kamerás figyelőhálózatot épít ki, fokozottan figyel a közterületek tisztaságára, segít a táboron belül a wifihálózat kialakításában, és a tábor számítógépes termei gépparkjának a bővítésében is részt vesz.A Belügyminisztérium pedig minden kért segítséget megad. A jelentős célzott anyagi támogatásokon túl a nyár folyamán a Készenléti Rendőrség 20 fős állománya segíti a közbiztonság helyreállítását. Jelentős számú közmunkást vonhatunk be a közterületeink rendbetételére. A kamerás figyelőhálózatunk bővítését is támogatják pályázat útján, és a jogszabályi környezet megváltoztatására tett javaslatainkat is minden esetben mérlegelik.2014 elejére, úgy tűnt, a közös erőfeszítéseinknek is köszönhetően normalizálódhat a helyzet. Sajnos nem így történt, mert az elmúlt hónapokban minden elkezdődött elölről. (15.00)A mi megítélésünk szerint az utóbbi időben megváltoztak a menedéket kérők. Számunkra úgy tűnik, mi azt tapasztaljuk, hogy leginkább azért jönnek, hogy mi tartsuk el őket. Többnyire egyáltalán nem együttműködők, a legtöbben nem akarnak semmit sem tenni a saját körülményeik javítása érdekében, ugyanakkor követelnek. Követelnek, és mindezt általában nagyon rossz stílusban teszik, félelmet és ellenszenvet keltve minden jóérzésű emberben.Mindig is megvoltak a más higiénés szokások, de komoly fertőzésveszély, tiltott élvezeti cikkekkel való visszaélés és a prostitúció nem volt jellemző; sajnos, mára már talán az. Mindig voltak a menekülteknek anyagi természetű vágyai, de ezt csak nagy ritkán gondolták más javainak az eltulajdonítása által megszerezni. Sajnos, manapság már ez sem igaz.Mindig voltak olyan kérelmezők, akikről nehéz volt elhinni, üldözöttek, de az átlagos anyagi körülmények között élő magyar emberek számára sokszor elérhetetlennek tűnő okostelefonokat és tableteket használó, feltűnően jól öltözött, márkás külföldi rendszámú autókon furikázó üldözöttekre a helyiek szerint nem életszerű napi 4500 forintot költeni közpénzből. Az elmúlt években is voltak a más kulturális gyökerek okán kirívó antiszociális esetek, de brutalitás, erőszakosság, rámenős követelőzés sohasem volt idáig jellemző, mindeddig; sajnos mára már az. A bicskei emberek igazságérzete segítségért kiált. Azt követeljük, hogy a menekültügy ismét a valóban üldözöttekről, a valós menekültekről, a megsegítésükről szóljon. Követeljük, igen, követeljük azt, hogy ismét jó szívvel segíthessünk az arra rászorulóknak, és újra átélhessük azt, hogy jót tenni jó.Őszintén remélem, hogy a nemzeti konzultáció bevándorlást érintő kérdéseire adott válaszok elég munícióval vértezhetik fel Magyarország kormányát a kialakult veszélyes helyzet megnyugtató megoldására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Szent István-i intelmeket tendenciózusan elferdítő szélsőliberálisok által folyamatosan támadott Szent Korona eszmeiségének jegyében évszázadokon keresztül kálizok, úzok, besenyők, jászok és nagyon sok más nemzetiség lelt befogadásra itt, Magyarországon. Itt lehetett egyébként nádor, tehát a király utáni második ember az a besenyő származású Tomaj Dénes, aki aztán majd a muhi csatában életét is adta Batu kán ellen harcolva ezért az országért. Itt történt meg az, hogy az Alföld közepére telepített kunok identitásukat őrizve büszke magyar hazafivá váltak. II. András királyunk adománylevelével, amelyet a német történészek Goldener Freibriefnek hívnak, itt jöhetett létre Európa első területi autonómiája a Dél-Erdélybe telepedő szászok számára, és míg máshol tort ült Szent Bertalan éjének elvakult fanatizmusa, addig itt nálunk, Tordán bizony határozatot hoztak a vallásszabadságról, és itt, a Szent Korona országában történhetett meg az is, hogy a Zrínyiket egyként tiszteli a legmélyebb főhajtással egyszerre két nemzet is. Bizony itt, Magyarországon válhatott egy nemzetiség, a kárpátaljai ruszinság dicső kuruc szabadságharcunk legvitézebb népévé, és nevezhette őket II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népének, a gens fidelissimának.Tudjuk, hogy a XVIII. században a Délvidékre telepített svábok milyen óriási szorgalommal társultak be az akkor nekik még teljesen új ország török megszállást követő újjáépítésébe. Tudjuk azt is, hogy hiába próbálta őket a bécsi udvar germanizációs céljaihoz felhasználni, hiszen ahogy a német származású kiváló magyar író, Herczeg Ferenc is megírta A hét sváb című művében, németjeink roppant lojalitással védték a magyar hazát, mondjuk, 1848-49-ben. Mintaértékű az a kitartó munkálkodás is, ahogy például szűkebb pátriám, Somogyország legrosszabb, kataszteri holdanként 9 aranykoronás földjeire telepített svábok felépítették Szulok községét. Nálunk, Magyarországon történhetett meg az a más országban felfoghatatlan, páratlan csoda, ami az Aradon kivégzett mártír honvéd tábornokokban testesült meg, ahol osztrák, német, sváb, horvát, szerb, örmény és magyar összeforrva egy közös ügyért, hazánk felvirágoztatásáért küzdött.Itt fordulhatott elő, hogy Sopron és a környező települések többségében nemzetiségi lakossága kinyilvánította Magyarország mellett való maradását és tette Sopront civitas fidelissimává, a hűség városává. Bizony, legyünk rá büszkék, nálunk történt meg az a dolog, hogy a második világháború idejére a térképről is leradírozott Lengyelország szerencsétlen menekültjeinek a világon egyedülálló módon Balatonbogláron gimnázium nyílhatott. A sor még biztos folytatható volna pró és kontra egyaránt, hiszen azt sem hallgathatjuk el, hogy sok helyütt mi lett a kisebbségbe szorult őshonos magyarság sorsa Trianon után a Kárpát-medencében, és Trianon után, illetve Trianonban hogyan szakítottak el óriási területeket a korábban itt menedéket lelt, ide befogadott szerbek vagy éppen románok. A pozitív példaként felhozott esetek, ha tetszik, korabeli bevándorlók és leszármazottaik történetei, ezek az emberek soha nem gondolták azt, hogy egy olyan ország életébe csöppennek, amelyiknek ne lett volna történelme már előttük, ne lett volna Magyarországnak saját történelme és hagyományrendszere azelőtt, mielőtt ők ideérkeztek. Soha nem gondolták azt, hogy a már itt élőknek kellene hozzájuk alkalmazkodni. Mielőtt itt családfakutatásba kezdene, mondjuk, a baloldal, akkor az én esetemben is közlöm, hogy így gondolták apai felmenőim is, akik jó kétszáz esztendővel ezelőtt Tirolból érkeztek Somogy­országba, ők sem gondolták, hogy majd az itt találtak alkalmazkodnak hozzájuk, ellenkezőleg, integrálódni akartak, és a nemzet részévé kívántak válni. Nem követelőztek, hanem ahogyan a német származású aradi mártír tábornok, Aulich Lajos utolsó szavai is bizonyítják, szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam forrón szeretett magyar népem és hazám. Az a multikulti katyvasz és tömeges bevándorlás, amit a szép új világ Európát sírba döntő megmondó­emberei, ezek a polkorrektnek hívott gondolkodók kitaláltak, viszont nem ezt a hagyományt követi. Elég, ha most csupán a világ egyik legismertebb polito­lógia­professzorára, a Harvard Egyetemen tanító Robert Putnamre utalok, az ő kutatásai bizony-bizony alaposan megrengették a multikulturális dog­mákat.A vén kontinenst elözönlő, európai normákkal szembeszegülő, azokkal azonosulni képtelen jövevények önként kialakított gettóiban, ahová az őket eltartó európaiaknak mint amolyan ellenséges törzsi területre belépnie sem tanácsos, párhuzamos társadalmak épülnek, ahol a frusztráció szülte agresszió az úr, amelynek kiáradása csak idő kérdése. A Jobbik viszont nem kér ebből a jövőképből, még akkor sem, ha a jó évszázaddal ezelőtti magyarellenes rágalomhadjárat mai Seton Watsonjai és Wichkam Steedjei minden bizonyára teleóbégatják majd mantráikkal az étert, hogy nincs még egy ilyen szélsőséges, kirekesztő nép, illetve párt egész Európában vagy talán a világon, mint amilyen a magyar, illetve a Jobbik.Már megszoktuk, és azt is tudjuk, hogy ezt miért teszik, ugyanis mi nem akarunk saját szülőföldünkön pannon palesztinok lenni vagy bantusztánba zárt őslakók, esetleg ha a még rosszabb forgatókönyveket, szcenáriókat nézzük, akkor zsákmányállatok sem kívánunk lenni. A globalizálódó világban már-már modern népvándorlásról beszélhetünk. Természetesen vannak humanitárius kötelezettségeink, de az integrálódni nem akaró vagy arra képtelen bevándorló tömegek nyomorának keresztjét nem vehetjük a vállunkra.(15.10)Azt oldják meg a periféria országait kizsákmányoló, ott polgárháborúkat szító nagyhatalmak és az onnan óriási profitot bezsebelő multinacionális vállalatok.Nem túlzás, ha Novák Előd képviselőtársam felszólalásához kapcsolódva én is azt mondom, hogy hazánk legfontosabb kihívása bizony a döbbenetes népességfogyás, a rohamos elöregedés és az etnikai átstrukturálódás, aminek társadalmi következményei a jó strucc módjára viselkedő politikailag korrektek számára teljes mértékben felfoghatatlanok; az elosztórendszerek fenntarthatatlanná válnak, a magyar társadalom pedig hatalmas krízissel fog szembesülni előbb vagy utóbb. Mindezeket a problémákat ráadásként még egyfajta ilyen tömeges bevándorlással is megtetézni, azt hiszem, történelmi bűn lenne az elkövetkezendő generációkkal, gyermekeinkkel szemben.A bevándorlást ezekre a kihívásokra, mármint a népességfogyásra való gyógyírként felkínálni végtelen nagy ostobaság és történelmi felelőtlenség, ehelyett kormánypárti képviselőtársaimhoz szólok: valóban olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amelyik hazavonzaná a kint becsülettel dolgozó magyar fiatalok százezreit, és igenis arra buzdítaná a még itt maradt fiatalokat, hogy bátran merjenek gyermekeket vállalni. Baloldali képviselőtársaimnak pedig csak azt tudom mondani, hogy ideje lenne, mondjuk, az egykori Beszélőnek „Az idegen szép” című cikkét szépen összegyűrni és beledobni abba a papírkosárba, ahova egyébként való. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Az ügyrendi javaslatom technikai javaslat: a KDNP képviselőcsoportja időkeretéből (Novák Előd: Köszönjük szépen.) 12 percet átad a Fidesznek. (Novák Előd: Ja, már azt hittem! ‑ Derültség.)
  • VANTARA GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy csatlakozva Dunai Mónika képviselő asszony felszólalásához ‑ és nagyon sajnálom, hogy Harangozó képviselő úr nincs itt ‑, egy szintén alulnézetből történő hozzászólással egészítsem ki, bővítsem és csatlakozzak az elmondottakhoz! Annyit tudni kell, hogy ez az állomás, ez a központi állomás Békéscsabán van. Békéscsabán köztudottan ‑ nehezemre esik, de a jobbikos képviselőtársam által felolvasott Klebelsberg-részletben szereplő település, amely a török időszakban kihalt, és utána újratelepült, sok-sok nemzetiség lakja ‑ az évszázadok során kialakult egy olyan befogadó közeg, hogy az ideérkező idegenek, más vallásúak barátra leltek, és a ki- és betelepítettek mindig otthonra találhattak.Csatlakozva tehát a Dunai képviselőtársam által elmondottakhoz, hivatalosan a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi őrzött befogadó központjáról beszélünk, amely központhoz tartozik a már többször emlegetett, Bicskétől kezdve Debrecenen át az állomások többsége. Itt a nevéből is kiderül, hogy zárt és őrzött intézményről van szó, tehát ez az a kategória, ahol a bevándorlók útlevél nélkül vagy egyéb okok miatt őrzésben részesülnek. Ez volt a mai vitanap talán egyik legérzékenyebb pontja, ami a velük való bánásmódról szólt. A 185 férőhelyének többsége foglalt, és napi háromszori étkezést kapnak az állomáson a központban tartózkodók, ebből kettő melegétkezés, 24 órás egészségügyi felügyeletet kapnak, szociális munkások törődnek a gyermekekkel, pedagógusok, óvodapedagógusok segítik a munkájukat és a bevándorlók mindennapi életét. Ezenfelül szabad internethasználat jár, kondicionálóterem, sportcsarnok, tévészoba és kulturális programok sokasága. Ez azt mutatja, hogy az állomáson, a központban a befogadottakat olyan, EU-normákat meghaladóan látják el, amit a működést felügyelő ügyészség rendszeres vizsgálatai is alátámasztanak.Összefoglalásul tehát elmondhatjuk, hogy nem igazak azok a hírek, amelyek az ellátás minőségéről szólnak, és itt többször ellenzéki képviselői oldalról ezt hallhatjuk. Azt is elmondhatjuk, hogy erőn felül gondoskodik a magyar állam a bevándorlók ezen köréről, és a mai napon már többször elhangzott, hogy az érintett országok ‑ Ausztria, Németország ‑ nyári várható intézkedéseivel kapcsolatban Magyarországon kell olyan megoldást keresni, ami csak összefogással, együttműködéssel, a politikai szereplők együttműködésével, de legfőképpen, úgy gondolom, a széles körű konzultáció megoldási javaslataitis figyelembe véve valósítható meg, nem pedig pillanatnyi vagy hosszabb távú sanda politikai célok mentén. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hullámzó minőségű vita a mai, én úgy gondolom, már azon is gondolkoztam, hogy mi, szocialisták vagyunk-e azok, akik a mexikói határon átmenekítünk vagy embercsempészünk, vagy fideszesek azok, akik a debreceni, pizzájukat ki nem fizető bevándorlók után futnak. Ez valahol érzékelhető probléma, valahol nem érzékelhető probléma; önök ezt a mai vitanappal mindenféleképpen érzékelhető problémává akarják tenni. Azzal nincsen semmi baj, ha egy kormánypárt tematizálni akarja a politikai életet, csak én úgy gondolom, hogy most átmentek egy határon. Azért mentek át egy határon, mert eddig is ezt tették, hiszen nem olyan régen még itt csillogó vértben állt előttünk a rezsi, utána csillogó vértben előttünk állt az államadósság, visszafogott sikereket értünk el ezekben az ügyekben, de a politikai közbeszédet tema­tizálja a kormánypárt. Most azért léptek át önök egy határt, mert amivel önök most tematizálnak, annak arca van, neve van, gyermeke van, családja van. Nem állítom, hogy mindjük jó szándékú, egyikünk sem tudja eldönteni. Ez egy teljesen szakmaiatlan vita. Vannak erre szakavatott szervek, amelyek előterjesztést, javaslatot tehettek volna, hogy hogyan lehet kezelni azt a menekültáradatot, amelyet várunk, látunk, tapasztalunk, azt elénk hozzák, azt megvitathatjuk, arról lehet vitatkozni. Szakma nélkül politikai vitanapot tartani, ahol hiszterizálni lehet, a másikat lehet szidni, és egyébként pedig közbeszédet is lehet tema­tizálni, azért nincsen értelme, mert hús-vér emberekről beszélünk.Kezdődött ez akkor, amikor a párizsi merénylet után… ‑ és félreértés ne essék, mielőtt mindennel megvádolnak, hogy mennyire vagyok liberális. Nem, ha valaki kinyilvánítja a véleményét, azt nem szabad agyonlőni, üldözendő a terrorizmus ‑ elmegy Párizsba a miniszterelnökünk, és gondoljuk, hogy hátha csalódást okoz nekünk, kellemes csalódást: odamegy, tisztességgel fejet hajt az áldozatok mellett, kiáll azok mellett a jogok mellett, szabadságjogok mellett, amelyeket 25 éve azért még jobban ismert, mint ma. Ehelyett már megvan erre a kommunikációs varázslat, hogy akkor mostantól a bevándorlók állnak majd előttünk pajzsban, ellenük fogunk harcolni, és olyat mond a miniszterelnök, hogy nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között. Halkan mondom, őket a magyar törvények is védik, jelenleg tizenhármat. Hogy mondhat ilyet a miniszterelnök?! Ha emellé még hozzátesszük azt, amit Staudt Gábor mondott, azzal részben egyet is lehet érteni, hogy vannak európai értékek, vannak európai értékek. (Dr. Staudt Gábor: Ne akarj nekem rosszat!) Nem akarok rosszat. (Közbeszólás: Majd kivizsgáljuk!) Van a római jog, van a katolikus értékrend, de van még egy, ami Európa értékrendjébe tartozik a XV-XVI. század óta: ezt humanizmusnak hívják. (15.20)Aki emberek ellen hisztériát keltett, azt Európában nem tűrték meg. Hozzanak ide előterjesztést, mondják meg, hogy hogyan legyen ezután, mik legyenek a szabályok és hol kell szigorítani, és akkor tudunk valamiről dönteni. A hisztériakeltést pedig azért hagyják abba, mert az látszik, hogy önök most csak egyetlenegy dolgot mértek meg, azt, hogy az előítéletesség ma Magyarországon a politikában jobban fizet. Ezért csinálják ezt az egész napot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
  • BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit meglepődve hallottam az előző felszólalást. Én a felszólalásomban leginkább arra szeretném terelni a szót, hogy amiért ma itt vagyunk, az nemcsak Magyarország, hanem Európa szempontjából is egy óriási kihívás, hiszen az a menekültáradat, amely ma megcélozza Németországot, Ausztriát, adott esetben Magyarországot, és terheket ró ezekre az országokra, európai probléma is. De ugyanígy beszélgethetnénk az olaszokkal ugyanerről vagy a franciákkal, vagy beszélgethetnénk képviselőtársainkkal Spanyolországból arról, hogy számukra milyen problémát jelent a migráció kérdése. Az Országgyűlés NATO parlamenti közgyűlésének a delegációját vezető képviselőként tudom, hogy a tárgyalásokon gyakran felvetődik az európai és az Európán belüli migrációs probléma, migrációs kérdés. Itt tulajdonképpen az illegális bevándorlás növekedéséről beszélünk. Lehet, hogy szigorú gondolatokat lehet megfogalmazni erről, ahogy azt Szakács képviselő úr is tette, de a tények is elég szigorúak, hiszen az elmúlt egy évben közel 800-szorosára növekedtek az illegális határátlépési adatok, illetve az ezzel együtt járó ügyek száma a 2010-11-12-es adatokhoz képest. S ez nem csak ránk van hatással. Ha megnézünk egy európai embercsempészeti vagy migrációs térképet, akkor azt tapasztalhatjuk ‑ ha Görögországból vagy Törökországból indulunk el ‑, hogy a 11 milliós Görögországban nem hivatalos adatok szerint mintegy egy-másfél milliónyi menekülttel próbálnak valamit kezdeni. Ezenkívül természetes, hogy azok az irányok, ahol a menekültek elindulnak Európa közepe felé, azok az útvonalak, ahol ezt meg is tudják tenni, ahol lehetőséget kapnak arra, hogy átjöjjenek különböző országokon, akár szervezett bűnözői keretek között is, és el fogják érni Magyarországot, Magyarországon keresztül pedig Ausztriát és Németországot. Tudjuk jól, hogy ez Németországban is egyre nagyobb kihívást jelent. Több tartományban is jelezték már, hogy költségvetésileg nem tudják tartani az illegálisan odaérkező menekülteket ‑ hangsúlyozom, a schengeni határokon túli területekről érkező menekültekről beszélünk ‑, és azt tervezik, hogy szigorítanak a szabályokon. 2014. január 1-je óta a dublini rendelet megerősíti azt, hogy a különböző országokból érkező menekülteket ugyanoda visszavihetik. Magyarul, ha Németországban vagy Ausztriában hoznak egy ilyen döntést, akkor százezres nagyságrendben érkezhetnek vissza Magyarországra menekültek, azok, akik nem tudják bebizonyítani, hogy politikai okból vagy az életük védelme miatt kérnek menedékjogot, és ezért kiutasítják őket az adott országból. Ez azt jelenti, hogy ez a probléma Magyarországon fog halmozódni. Ezért fontos az, hogy elgondolkodjunk egy olyan szabályrendszerről, amely szigorít, és a következő időszakban talán lehetőséget fog adni arra, hogy ha így gondolkodunk, ebben egységet formálunk, konzultálunk a magyar emberekkel, és kiállunk elébük egy olyan állásponttal, hogy azt szeretnénk elérni, hogy ez halmozottan ne hulljon vissza Magyarországra. Nem az a probléma, amit képviselőtársaim felvetettek, azaz nem a humanitárius célú megközelítéssel van a gond. Balassagyarmaton, ahol én képviselő vagyok, van egy olyan közösségi szállás, ahol 60-100 fő között ‑ mikor hogy ‑ olyan emberek élnek, akik menekültstátusért folyamodtak. A hatóságok sok esetben azt se tudják megállapítani, hogy ezek az emberek honnan érkeztek és milyen nemzetiségűek. A közösségi szálláson egyetlenegy portás van, és ott mindenki ki-be járkálhat. Ezek az emberek ott ellátást kapnak. Elsősorban családok, gyermekes családok vannak ott, de vannak köztük olyan felnőttek is, akik nem kötődnek családhoz. És ha Balassagyarmaton bármilyen kisebb esemény, szabálysértés, esetleg komolyabb bűncselekmény történik vagy annak a gyanúja merül fel, akkor az indulatok fölhergelődnek, pontosan azért, mert nemegyszer azt lehet látni, hogy bár ezek az emberek kapnak segítséget, kapnak ellátást, kapnak védelmet, mégis sokszor előfordulnak olyan ügyek, amelyekben a rendőrségnek is lépnie kell, és szabálysértési vagy bűnügyi eljárást kell indítani. A probléma alapvetően nem a humanitárius megközelítéssel van. A probléma azzal van, hogy milyen hatással van a helyi közbiztonságra, milyen hatással van azoknak a településeknek a közbiztonságára azoknak a bevándorlóknak a helyzete, akik elindultak valahova, ahova nem tudtak elérni és kiutasítják őket. Hogy miket válthat ez ki, azt bízzuk a szakemberekre. De ha megnézzük az európai folyamatokat, akkor azt látjuk, hogy ez egyre több országban súlyos problémát jelent, köztük Magyarországon is, hiszen Olaszország után Magyarországon követik el a második legtöbb illegális határátlépést, amely sok esetben úgy zajlik, hogy átlépik a határt, és szó szerint megadják az ott járőröző rendőröknek, határt védő rendőröknek magukat. S közben ezek olyan problémát jelentenek, amit a menekültügyi hatóságnak vagy a Bevándorlási Hivatalnak, amely az ügyeket viszi, el kell döntenie.Gondoljuk el, hogy megnyolcszázszorozódtak az ügyek. Közben meg itt hallom azt az értékelést, hogy az ügyek intézésének idejét le kellene csökkenteni, meg hogy a minél gyorsabb eljárást kellene biztosítani. Ez is igaz. Én viszont úgy gondolom, de mi úgy gondoljuk a Fidesz-frakción belül is, hogy ezeken a szabályokon ‑ adott esetben elindítva az európai gondolkodásmódban is a szabályok szigorítását - vál­toztatni kell, és talán elérhetjük azt az eredményt, hogy vissza tudjuk állítani az egyensúlyt. Mert ma Európában alapvetően arról is szól a menekültügyi helyzet, hogy felborult az az egyensúly, ami három-négy évvel ezelőtt még jellemezte az Európai Közösséget. Ez az egyensúly borult fel azzal a hatalmas menekültáradattal, amely az elmúlt egy-másfél-két évben érkezett Európába, sok esetben közvetlenül Közép-Európába Magyarországon keresztül vagy adott esetben magyarországi céllal. Tehát amikor itt vagyunk és ezekről az ügyekről beszélünk, akkor legfőképpen azt kell tisztáznunk, hogy össze tudunk-e fogni egy olyan közös célkitűzésért, hogy vannak szabályok az illegális bevándorlással kapcsolatban, amelyeket szigorítani kell, amely szigorítást akár az európai ügyekben is meg kell jeleníteni, adott esetben vitatva bizonyos álláspontokat az európai közösségen belül. Ezt a vitát le kell folytatni, ehhez viszont szükséges egy országban a támogatottság. Erre szolgál az a nemzeti konzultáció, amit többen kezdeményeztek és többen kezdeményezzük, hogy ez menjen végig, és kérjük hozzá a kormány támogatását. De ez mind arról szól, hogy visszaálljon az a kezelhető egyensúly, ami három-négy-öt évvel ezelőtt jellemezte ezt az országot. Mellesleg a balassagyarmati szállásról talán még azt is érdemes elmondani, az még 2009-es döntés volt, az akkori kormány döntése, hogy azt a szállást létrehozza. Úgy gondolom, hogy ez bizonyos humanitárius szempontból jó döntés volt, viszont sok szempontból ‑ ami a közbiztonságot vagy a felfokozott indulatokat érintheti Balassagyarmaton ‑ nem feltétlenül. Például sokat segítene az, ha bizonyos eljárásokban, bizonyos ügyekben szigorúbb menetrendet lehetne követni a különböző szabályokon és eljárási rendeken keresztül. Köszönöm szépen a figyelmet. Arra biztatom jelen lévő képviselőtársaimat, támogassák azt a törekvést, hogy ezt az ügyet napirenden tartsuk. Egyébként nem arról szól a dolog, hogy most ellenségképet kell kreálni, nem arról szól, hogy Magyarország vagy mi, képviselők bármilyen humanitárius feladatot nem szeretnénk ellátni, hanem arról, hogy vannak bizonyos keretek és szabályok, amiket azért kell szigorítani, mert megbillent az az egyensúly, ami az elmúlt három-négy-öt évvel ezelőtti Európát, Közép-Európát és Magyarországot jellemezte. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az elmúlt órákban a kormánypárti képviselők rendkívül színes szavakkal és képekkel ecsetelték azt az egyébként valóban rettenetes helyzetet, amit a jelenlegi menekültügy ma Magyarországon fest. Ez annál is érdekesebb, mert arról a kormánypárti képviselők kevesebbet beszéltek, hogy vajon melyek azok az alapdokumentumok, amelyek meghatározzák Magyarország politikáját e tekintetben. Én most bevezetésképpen az egyik ilyen alapdokumentumról szeretnék önöknek beszélni.Ez az 1698/2013. kormányhatározat, és ez a migrációs stratégiája ma Magyarországnak. Ezt a ‑ még egyszer mondom a számát: 1698/2013. - kor­mányhatározatot 2013 októberében fogadta el a magyar kormányzat; tehát alig 16 hónappal ezelőtt, akkor, amikor már minden józan magyar állampolgár számára kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy itt a menekültügy terén jelentős változtatásokra lenne szükség. Tehát az a szélsőségesen liberális politika, amit tőlünk megkövetel az Európai Unió, a továbbiakban már nem lesz járható.Ennek ellenére az önök kormánya, még egyszer mondom, laza 16 hónappal ezelőtt elfogadta a migrációs stratégiát, amiről most én röviden szeretnék beszélni. Egy-két mondatot szeretnék ebből kiemelni, ha hajmeresztő lesz, elnézést kérek, ezt tartalmazza a dokumentum. Például rögtön itt vannak a stratégia alapelvei. Az első alapelv, amit kifejt ez a dokumentum, az az, hogy Magyarország támogatja a migráció minden formáját. Magyarország támogatja a migráció minden formáját.A második egy másik nagyon fontos dokumentumra, az úgynevezett külpolitikai stratégiára alapoz, és oda utal vissza, onnan vesz át mondatokat, például a következőt: a hazai népességfogyás mellett a növekedést, az újraelosztást és a nyugellátás fenntarthatóságát is segítheti elő majd a migráció. Igen, itt Novák Előd, illetve Ander Balázs képviselőtársam a magyar nemzet egyik sorskérdéséről beszélt, arról a tragédiáról, amit a népességfogyás, a demográfiai katasztrófa jelent számunkra. De önök, úgy tűnik, ezen migrációs stratégia alapján a migrációval, a menekültekkel gondolják megoldani azt a nem kis problémát, ami ma Magyarországon például a nyugellátás fenntarthatóságát jelenti, vagy a népességfogyást.De megyek tovább: a harmadik ilyen pontja, ami szerintem érdekes, és érdemes róla beszélnünk, egy SWOT-analízis, ezen belül a lehetőségek között említi a magyar kormányzat Magyarország vonzó célponttá tételét, azaz célországgá tételét. Ezt tartalmazza tehát ez a dokumentum.Ezek után, erre a dokumentumra alapozva a Belügyminisztérium körülbelül három hónappal ezelőtt, igen, önök, államtitkár úr, kiküldtek minden magyar önkormányzat számára egy felhívást, hogy ajánljanak fel 5 ezer négyzetméteres, beépíthető és közművel ellátott ingatlant idegenrendészeti objektum létesítése céljából. Tehát mind a 3200 önkormányzat kormányzati nyomás alá lett helyezve a tekintetben, hogy menekülttábor létesítésére ajánljon fel igen nagy jelentőségű ingatlanokat, ingyen természetesen és nyilvánvalóan.Történt ez azután, hogy 2014 decemberéig már látni való volt a statisztikákban, hogy nem lineárisan, hanem exponenciálisan, tehát megállíthatatlanul növekszik a bevándorlók száma Magyarországon. Ezek után önök, még egyszer, minden magyar település nyakába varrták volna azt a hallatlan felelősséget, hogy objektumonként 150 főt befogadó telepet hozzanak létre. Tudjuk, sajnos több önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel. Például Újfehértó önkormányzata ajánl fel ilyen hatalmas területet, vagy Kunszentmárton település is fölajánlott ilyen területet. Mi minden alkalommal, amikor ez tudomásunkra jutott, helyi népszavazási kezdeményezéssel próbálunk ez ellen tenni, mert mi komolyan gondoljuk, hogy ez a menekültügyi politika Magyarországon fenntarthatatlan, szemben a kormányzattal, illetve a kormányzat jelen lévő jeles képviselőivel. Mert úgy gondoljuk, hogy az a felelősség, amit egy ilyen menekülttábor jelent, nem varrható a településeink nyakába. Elég gondjuk-bajuk van már nekik egyébként is önöknek köszönhetően. Még egy ilyen hatalmas terhet már nem lehet kihelyezni oda. Úgy látszik azonban, e tekintetben egyedül vagyunk, mert valószínűleg minden települési önkormányzatnál, ahol ez felmerült, a fideszesek támogatták, hogy azon a településen igen, legyen menekülttábor. Hiszen nyilván nem mentek szembe a saját kormányzatukkal.Itt az előbbiekben annyi kormánypárti képviselőtől hallottunk olyan jellegű adatokat, például Tessely Zoltántól, Pósán úrtól vagy pedig éppen Balla Mihálytól is, hogy milyen ütemben növekszik a bűncselekmények száma azon településeken, illetve azon települések környékén, ahol menekülttábor létesült. (Balla Mihály a fejét ingatja.) Ugye, nem győz ön is mosakodni, hogy a balassagyarmati menekülttábor nem az önök idején lett odatéve, hanem már egy korábbi, mondjuk, szocialista döntés eredményeképpen. De látható, hogy pontosan önök kezdeményezték volna akár minden magyar településen menekülttábor felállítását. És becsomagolták ezt egyébként abba az eléggé hazug és álságos kommunikációba, hogy ezekkel a menekülttáborokkal önök munkahelyeket akarnak létesíteni az adott településeken. Hála istennek, azért aránylag kevés település volt az, amelyik komolyan is vette ezt az ostoba propagandát. Hiszen milyen típusú munkahelyeket hozhat létre alapvetően egy menekülttábor? Biztosan nem termelő munkahelyeket, amikre valójában szüksége lenne ennek a hazának, de mondjuk, például bűnügyi helyszínelőkből biztosan több fog kelleni azon a településen vagy annak környékén, ahol egy menekülttábor megvalósul.Na most, térjünk vissza arra a stratégiára, amit önök hoztak létre, amit önök fogalmaztak meg, tisztelt államtitkár úr. Mondja már meg nekem most, hogy január 15-e után lejárt ez a bizonyos pályázat, hány önkormányzat jelentkezett, hogy az önök fantasztikus migrációs stratégiáját betöltve menekülttábort akar létesíteni a saját településén! Tehát hány önkormányzat volt? Kettő. Ugyan, értesítették-e már őket azóta arról, hogy 15-e után körülbelül két héttel már Magyarország miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy be kell reteszelni Magyarország ajtaját, tehát, hogy egy kicsit megváltozott már a szél, és már nem gondolják önök sem komolyan, hogy valójában minden magyar településen menekülttábort kéne létrehozni?Ugyan, mondja már meg nekem, hogy mikor akarják visszavonni végre ezt a migrációs stratégiát! Itt az előbb Dunai Mónika elmondta nekünk, hogy azért vagyunk itt, azért vagyunk ezen a vitanapon, hogy közösen alakíthassuk ki a magyar kormányzat, egész Magyarország migrációs politikáját. Oké, jó, tegyük meg ezt! Kérem, ahhoz, hogy önöket komolyan lehessen venni, a következő kormányülésen egy percet szánjanak arra, hogy visszavonják ezt a migrációs stratégiát. Akkor ténylegesen el lehetne hinni önöknek, hogy az, ami itt most folyik körülöttünk, nem egy olcsó színjáték, hanem valóban komolyan gondolják, hogy ma Magyarországnak másfajta migrációs politikára van szüksége. Addig ez csak színjáték.Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Hogy a konkrét számoknál maradjunk, az Eurobarométer egy felmérését szeretném önök elé tárni, ami nem mond mást, mint hogy az Európai Unió lakosainak 57 százaléka nem szeretné, hogy további bevándorlásnak legyen kitéve Európa, illetve a saját országa. 57 százalék! Egyébként ez Magyarország esetében 67 százalék. Tehát a magyar lakosság kétharmada nem szeretné, ha bevándorlók nagy számban érkeznének az országba. Egyébként hozzáteszem, még mielőtt azt lehetne mondani, hogy a magyar lakosság idegengyűlölő lenne, és mindenféle előítélettel állna más népcsoportokhoz, hogy ezek a számok jóval kisebbek, az Eurobarométer kimutatása alapján, az Európán belüli mozgás szabadságával bíró nemzetek vonatkozásában. Tehát az Európai Unió lakosai tökéletesen tudják, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki az Európai Unión belülről érkezik, és munkát vállal az ő országukban, vagy esetleg az Unión kívülről.(15.40)És valóban, bár lehet ez ellen ágálni, de az USA is egy jó példa lehet, Mexikóban lezárták a határokat, mert tudják, hogy ha megnyitnák, és azt mondanák, hogy jöjjön, aki akar, akkor az egy olyan terhet jelentene még a világ legerősebb gazdaságának is, amibe belerokkannának, és teljes mértékben borítaná fel a jelenlegi erőviszonyokat.Hozzá kell tenni azt is, és amikor Európának a keresztény gyökereiről beszélünk, akkor beleértjük ezt is, hogy ha megnyitnánk a határokat, hogy bárki jöjjön Európába, aki szeretne, aki a jobb élet reményében, egy magasabb fizetés reményében jönni szeretne, akkor bizony néhány évtized vagy akár még annyi se kellene, és nem beszélhetnénk keresztény Európáról, Európa megszűnne annak lenni, ami jelen pillanatban.Egyébként nagyon érdekes cikkek jelentek meg pont a koszovói bevándorlás kapcsán a napokban az interneten, olvassák el, nem is a legszegényebbek jönnek Koszovóból, és nem is azok, akik sokszor a legkiszolgáltatottabbak, hanem akik valójában a saját életszínvonalukkal nincsenek ott megelégedve, eladnak mindent és jönnek. Tehát demagógia az, amit a liberális oldalról hallhattunk. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit másfelől szeretném röviden közelíteni a témát. A szolidaritás oldaláról közelítve azt kell mondanom, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarország, de választókerületem, Győr és a környező települések is jó példát mutattak arról, hogy bevándorlásügyben, menekültügyben szolidáris tud lenni a magyar ember, és szolidáris Magyarország.De azt gondolom, hogy ennek megvannak a határai. És azt gondolom, hogy most nyugodt lelkiismerettel tudom mondani, mint aki közelmúltbeli tapasztalatokat szerzett egy intézménynyitásból, hogy bár szolidárisak vagyunk, de elérkezett az a határ, illetve látjuk annak a végét, hogy határozottan új megközelítésre is van szükség a szolidaritás mellett, és nagyon határozottan kell európai fórumok figyelmét felhívni arra, hogy menekültügyben, bevándorlásügyben teljesen új megközelítéseket kell használni Európában.Mit tudunk tenni? Nyilván mi elsősorban a magunk szemszögéből tudunk tenni valamit, és azt kell mondjam, ha van egy szolidáris közösség, és ilyen volt a győri és vámosszabadi közösség, és azt mondta, hogy végül mégiscsak legyen befogadóállomás Vámosszabadi településen, és ott becsülettel, tisztességgel azok, akik rászorulnak ‑ férfiak, nők, családosok, gyerekek ‑, ők ellátást kapnak, ez rendjén is van, de azt a hihetetlen mennyiségű menekültet, amely az elmúlt két hónapban is, de akár az elmúlt esztendő második felében érkezett Magyarországra, azt képtelenek vagyunk vállalni.A helyzet az, hogy ha valóban nem azt szeretnénk, hogy minden magyarországi településen befogadóotthon létesüljön ‑ Harangozó képviselőtársunk településén vagy egyáltalán bármely más képviselő településén ‑, akkor azt kell mondanunk, hogy teljesen új megközelítésre van szükség, és ennek az új megközelítésnek nyilván kell lennie egy sajátos magyar intézményrendszerének, döntéssel kialakuló rendszerének, hiszen azt is látjuk, hogy Európában bizonyos politikai erők nem értik meg ezt a problémát, nem fogják fel úgy ezt a problémát, mint mások. Hála istennek, ahogy olvasom az újságot, például Bajorországban már léteznek olyan politikusok, akik teljesen más módon mernek Németországban is új megközelítést mondani, de azt gondolom, hogy nekünk az a felelősségünk most a parlamentben, és az a felelősségünk a leendő nemzeti konzultáció során, hogy a magyar emberek lehető legnagyobb támogatásával próbáljunk egy olyan jövőt, jövőképet teremteni, ahol bizony a szolidáris települések, szolidáris magyar közösségek mellett legyen egy nagyon határozott és egy nagyon komoly védekező mechanizmus is azért, hogy a magyar családok, magyar emberek számára is egy biztonságot, biztonságos jövőképet tudjunk adni megélhetésben és minden másban.Köszönöm szépen a figyelmüket (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az EU tagállamai már ’99-ben elkötelezték magukat egy közös európai menekültügyi rendszer kidolgozása mellett azért, hogy eredményesebben kezeljék a tagállamokban felmerülő menekültügyi problémákat. A kezelésének központi elve soha nem a menekülőktől való megszabadulás eszközeinek a kidolgozása volt, hanem a menekülőkkel szembeni tisztességes eljárás, emberséges elbánás és a tagállamok közötti tehermegosztás. Mindehhez a tagállamok menedékjogi rendszerét, eljárását, összességében a tagállami menekültügyi rendszereket össze kellett hangolni. Az EU létrehozta a menekültügyi alapot, ezen keresztül anyagi eszközökkel támogatja a tagállamokat menekültügyi rendszerük működtetésében, és ezen túlmenően pedig létrejött az a közösségi alapú informatikai rendszer, amely alkalmas ujjlenyomatok ellenőrzésére és annak megállapítására, hogy nem nyújtott-e be kérelmet a menedékkérő másik tagállamban is.Az európai harmonizációt célzó irányelvek és rendeletek ellenére az látszik, hogy még mindig vannak különbségek a tagállamok között a védelemmel kapcsolatban alkalmazott megközelítésekben, befogadási körülmények tekintetében. Merthogy ezek a körülmények nemcsak azt jelentik, hogy milyen életkörülményeket biztosít az adott ország egy menekült elhelyezése során, hanem azt is, hogy a menekülőt megfelelően tájékoztatják-e a kérelmével kapcsolatos tudnivalókról, milyen hosszúra nyúlik az eljárás, korlátozzák-e és miként a menekült mozgásszabadságát. Itt utalnék arra, amit Rogán Antal már többször fölvetett, hogy milyen eszközöket vetne be ezzel kapcsolatban. És most néhány mondat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett jelentésből. Szerte a világon az otthonuk elhagyására kényszerült emberek száma messze meghaladja az 50 milliót, amire soha korábban nem volt példa. Az érintettek egy része belső menekültként, a hazájában keres menedéket, mások pedig országokon kívül igyekeznek biztonságba jutni. De az utóbbiak túlnyomó többségét a világ legszegényebb országai fogadják be.Itt felhívnám a figyelmet, Magyarország tranzit­ország, nem pedig célország. A fogalmakkal óriási problémák vannak, ahogy láthatjuk. Itt a gazdasági bevándorlóktól kezdve keverik az illegális migrációt a bevándorlással, de az biztos, hogy 42 ezer menedékkérőt regisztráltak tavaly, 500-an kaptak összesen menekültstátust, tehát egy hisztériakeltésről beszélünk, ami a kormány kommunikációját illeti.Kérdés, hogy miért nem elegendő a 30 nap az eljárás lefolytatására, merthogy egyébként minden eszköz megvan a kormány kezében. Két dolgot szögezzünk le: az egyik az, hogy a magyar szabályozás az Európai Unió legszigorúbb szabályozása; a másik pedig ez, amit már említettem, hogy Magyarország tranzitország. Tehát egyszerűen végre kellene hajtani a szabályozást. Itt látom, hogy nincsen koherencia Rogán Antal és Kontrát államtitkár úr nyilatkozatai között. Tehát azt gondolom, hogy erről önök beszélgethetnének. Ha felmerül az, hogy bármilyen szabályi változtatást csináljanak, csak úgy merülhet fel, hogy összeurópai megoldás keretében, és nagyon rajta lesz a szemünk azokon a próbálkozásokon, amiket láttunk, hogy úgy csináljanak jogkörbővítést, jogszabályi változtatást, hogy ez a Fidesznek az önös saját hatalompolitikáját szolgálja. Ez után a rengeteg hazugság után, amit itt elmondtak a mai napon, nem tudom, hogy hogy fognak tudni tükörbe nézni. (Taps az MSZP soraiban.)
  • KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is debreceni szemüvegen keresztül nézem ezt a kérdést, Pósán László képviselőtársamhoz hasonlóan. A képviselő úr mondandójával nagyjából-egészében egyetértek. Azt szeretném kiegészíteni, illetve majd a Jobbik álláspontját a debreceni helyzettel kapcsolatban tolmácsolni, illetve megoldási javaslatokkal élni.Nem hangzott el, hogy 2015-ben milyen állapotban van a debreceni befogadóállomás. Januárban körülbelül ezer menekült érkezett, február első két hetében pedig 700-an érkeztek a debreceni menekülttáborba. Ezek a számok is riasztóan magasak.Ahogy már több képviselőtársamtól elhangzott, a közbiztonság az, ami leginkább megsínyli Debrecenben a menekülttábor ottlétét. Elképedve állok az előtt a megfogalmazás előtt, amit Schiffer András mondott, és nagyon sajnálom, hogy most nincs itt, hogy véleménye szerint a menekültek inkább a bűncselekmények áldozatai, mint az elkövetői. Én egyetlenegy ilyen esetről se tudok, legalábbis olyan esetről, ahol magyar emberek bántalmaztak volna menekülteket, ellenkező esetben számtalan példa van, hogy ezek a jöttmentek követnek el bűncselekményeket magyar emberekkel szemben. Igenis jöttmenteknek hívom azokat a bevándorlókat, akik bűncselekményeket követnek el, bűnöző életmódot folytatnak Magyarországon. Debrecenben mindennaposak azok az észrevételek, hogy ittas állapotban garázdálkodnak, kötekednek mind az utcán, mind a buszon, zaklatják a magyar embereket, kiemelt tekintettel magányos hölgyekre, a közszeméremsértéstől sem visszariadva. A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy 2013 januárjában Debrecen belvárosában két iraki bevándorló bűnöző kis híján halálra késelt egy magyar fiatalembert. Szórakozóhelyeken is egyre több olyan esetet hallani, hogy tettleg bántalmaznak vagy inzultálnak magyar fiatalokat. (15.50)És bár nincs itt Szabó Timea képviselőtársam, de neki mondanám, hogy ezeket a cselekményeket nem a Debreceni VSC idegenlégiósai követték el. A debreceni rendőrkapitány hivatalos tájékoztatása szerint, egy debreceni jobbikos önkormányzati képviselő kérdésére az egyik önkormányzati ülésen elmondta, hogy egy hét alatt 12 garázdaság, egy súlyos testi sértés és 14 tulajdon elleni szabálysértési ügy miatt intézkedtek a rendőrök a menekültekkel szemben. Még egyszer ismétlem, kihangsúlyozom: mindez egy hét alatt történt Debrecenben. Arról már volt szó, hogy két algériai megtámadott két fiatal magyar lányt, és kést szorítottak a torkukhoz, kirabolták őket, ezt elmondta képviselőtársam, illetve a súlyos tömegverekedésről is volt már szó a debreceni menekülttáborban. Az ismert bűneseteken túl a teljesség igénye nélkül még mondanék néhány esetet, amit a helyi, debreceni emberek mondtak el nekünk, illetve a helyi újságíróknak. Ezekben az esetekben nem történt feljelentés, ez nem szerepel a bűnügyi statisztikákban, de megtörtént esetek. Volt olyan fiatal hölgy, aki arról számolt be, hogy a táborral szembeni utcában négyen utánuk rohantak, őutána és az édesanyja után, és az erdőbe kellett bemenekülniük; szerencsére egy rendőr járőrautó érkezett, és elmenekültek a támadók. Egy szintén menekülttábor-lakó kezdett zaklatni egy fiatal lányt a buszon, fogdosta, és nem sok híja volt, hogy más tettlegességre is sor kerüljön. Egy fiatalasszony pedig arról számolt be, hogy amikor kismama volt, még akkor is beszóltak neki, nem is akárhogy, szexuális ajánlatot tettek neki a „menekültek” ‑ ezeket én nem tartom menekülteknek. Egy idős asszony pedig azt mondta el, hogy egy lány és a barátnője menekült be az ő házába, miután megindult utánuk egy csapat táborlakó. Többen nem engedik a gyerekeiket kíséret nélkül még nappal sem sehova a környéken.Az is elhangzott már Lukács László képviselőtársam szájából, hogy közegészségügyi kockázatot rejt ez a téma, és valóban, a debreceni emberek is félnek a fertőzésektől. Ez a félelem jogos, hisz - gon­doljunk bele az előző számokba! ‑ hogyha ezer embert, ezer menekültet fogadott be az állomás Debrecenben, akkor heti 200-300 embert szinte lehetetlenség tüzetesen megvizsgálni, tüzetes orvosi vizsgálat alá helyezni és ezt megtenni, ezért a közegészségügyi kockázat is valós. Illetve azt is bele kell venni a pakliba, hogy Szegedről, Budapestről, Győrből érkeznek ezek az emberek kíséret nélkül, ahogy már volt erről szó, és rengeteg emberrel kerülnek kapcsolatba, sok helyen megfordulhatnak. A kérdés helyi kezelésével kapcsolatban kiemelnék néhány dolgot. Egyrészt köszönet illeti a debreceni rendőrséget, a munkájuknak köszönhetően több bűncselekményt akadályoztak meg, növelték az emberek biztonságérzetét. Ez egy pozitívum. Viszont vannak negatívumok is, például az, hogy a közelmúltban 112 millió forintot költöttek a debreceni befogadóállomás komfortosabbá tételére, teakonyhákat, konditermeket, sporttermeket hoztak létre. Úgy gondolom, hogy ez nagyon rossz irány. Ezt az összeget arra is költhették volna, hogy mondjuk, Debrecen városából lakott területen kívül hozzanak létre menekülttábort vagy újítsanak fel valami épületet erre a célra; ha még ez az összeg nem is lett volna elegendő, de legalább elkezdődhetett volna ez a folyamat. Az pedig, hogy a Helsinki Bizottság csak arról tud beszélni, hogy szegény menekülteknek milyen nehéz a sorsa a debreceni menekülttáborban, ez nem igaz, én is meglátogattam személyesen a menekülttábort körülbelül másfél évvel ezelőtt, nem igaz az, hogy sanyarú körülmények között élnek; ez az igazi hisztériakeltés, és ezt kellene megszüntetni. Arról nem is beszélve, ami a Demokratikus Koalíciónak a véleménye ‑ és nem véletlenül nincsenek itt a képviselői ‑, hogy az illegális bevándorlást legálissá kell tenni, a legális migrációt pedig fel kell élénkíteni. Ezt a hozzáállást és álláspontot inkább nem kommentálnám. Viszont mit kellene tenni? Szigorúan kellene venni azt, hogy amíg teljes körű orvosi vizsgálaton át nem esnek, addig ne engedjék a táboron kívülre a menekülteket. Többször elhangzott már jobbikos képviselők, jobbikos politikusok szájából, hogy zárttá kellene nyilvánítani a debreceni befogadóállomást, és ebben az ügyben várnánk a kormány álláspontját, hisz többször feltettem a kérdést Kontrát Károly államtitkárnak is, és ő általában megkerülte erre a választ, hogy a zárttá tétellel kapcsolatban mi az álláspontja a magyar kormánynak, hisz most, ebben a pillanatban tüneti kezelésként ez megoldaná a közbiztonság problémáját Debrecenben. Hosszabb távon viszont el kell költöztetni a lakott területekről ezeket a befogadóállomásokat, Debrecenről beszélek, vagy akár a többi városról, ahol ilyen menekülttáborok vannak, ezzel megkímélnék a debrecenieket és az ott élőket, javítanák a közbiztonságot. És ami még egy másik szempont, és a debreceni befogadóállomás környékén élők hívták fel rá a figyelmemet, hogy őket nemcsak a közbiztonsági kérdések sújtják, hanem a környéken lévő ingatlanárak is lementek már, azok nagymértékben csökkentek az utóbbi időben, és itt is a magyar, a debreceni emberek isszák meg ennek a kérdésnek a levét. Még egyszer kihangsúlyozom: várnánk a kormány álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a debreceni menekülttábor zárttá tételét támogatják-e vagy sem, illetve hosszabb távon pedig a lakott területekről való elköltöztetés lenne a legjobb megoldás véleményünk szerint. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bevándorlás, kivándorlás. Szóval, azt szeretném javasolni a kormánypárti képviselőknek, hogy lebegjen mindig a szemük előtt, hogy Európa más országaiban hogyan néznek arra a félmillió-hatszázezer magyarra, aki gazdasági üldözöttként éli ott a mindennapjait. Azt szeretném, hogyha tudomásul tudnák venni azt, hogy London Magyarország lakta ötödik legnagyobb városa, tehát Magyarország ötödik legnagyobb városa lenne, hogyha a magyar lakosok számát vennénk alapul. Azt szeretném, hogyha tudnák, hogy mennyien akarnak elmenni ebből a hazából máshol normálisabb, jobb életkörülményeket teremteni maguknak, és kik ezek: alapvetően a fiatalok, és olyan arányban, ami borzasztó. (Balla Mihály közbeszól.) És miért? Mert nincs munkahely, azért, mert nincs normális megélhetés. Ezt teremtették önök öt év alatt. És tudják, az a baj, hogy ezeknek a dolgozó embereknek a többsége nem kíván hazajönni. És az utolsó mondatom az, hogy a nemzeti konzultáció helyett inkább azt ajánlom a figyelmükbe, hogy a dolgukat, a kötelességüket lássák el, és akkor nem kell ilyenfajta parlamenti vitanapot szervezni, mint a mai nap. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps és közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van!)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam nagyon veszélyesnek tartom azt, hogyha a kivándorlás és a tömeges, több százezres kivándorlás kérdését a fideszes képviselők a szabadság részeként értelmezik vagy akár kalandvágyként. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Szégyen! Gyalázat!) Életveszélyes dolog így felfogni Magyarország kiürülését és a magyar nemzettest veszélyeztetését. Éppen ezért kezdeményezett a Jobbik annak idején a kivándorlásról is vitanapot. Ez most a „bevándorlásról” szóló vitanap, de éppen ezért, hogy ennyi érv ütközött, és azért tényanyag is jócskán elhangzott, adódik az igény a kormányzat felé, hogy valóban reagáljon konkrét kérdésekre. Hajlandó-e Balassagyarmat, Debrecen és a többi érintett város népességét megsegíteni azt illetően, hogy lezárja az ottani menekültszállókat, és megszünteti a ki-be járkálást addig, amíg nem garantálható az ottani lakosság szubjektív és objektív biztonsága, biztonságérzete? Továbbá adódik a kérdés, hogy hajlandó-e a határőrizet tisztességes eszközparkkal történő visszaállítására, hiszen tudjuk jól, hogy kik építették le a határőrséget. És arról is beszélnünk kell, hogy hajlandóak-e hosszú távon csak lakott területen kívül elhelyezni hasonló szállókat; itt az önkormányzati körlevélre sem reagáltak. Tehát nagyon sok olyan kérdés van a levegőben, ami nélkül nem lehet tisztességesen felállni most már ettől az asztaltól, és látni kellene, hogy mit akar a kormányzat, mi az a konkrétum, amit ezután tesz. Elmondta egy vitanapon a maga álláspontját, felerősített retorikai tuninggal, és aztán hazamegyünk, és nem történik semmi? Hol vannak a törvényjavaslataik? Hol vannak a jobbító szándékuk papírra vetett verziói? Tehát igenis erős az elvárás, hogy a feltett kérdésekre válaszoljanak, konkrét cselekvésbe torkolljon, amiről beszéltünk, de a legfontosabb az legyen, hogy Magyarország határait bármikor, bárkivel szemben megvédjék, és az itteni lakosság szubjektív biztonságérzete végre visszaállhasson (Az elnök csenget.), hogy aztán foglalkozhassunk a legfontosabb problémával: Magyarország újrabenépe­síté­sével. Köszönöm. (Taps és közbeszólások a Jobbik soraiból: Úgy van!)
  • TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a Fidesz hátradőlhet, mert újra eljátszotta azt, amit egyébként el szokott játszani: hogy kegyet gyakorol akkor, amikor egy ilyen vitanapot elindít, és igazán kedvezni akar a Jobbiknak, hogy ő a szélsőséges nézeteit ki tudja fejteni. (16.00)Itt arra gondolok, hogy ma nem hallottunk mást, mint azt, hogy kirekesztés, megbélyegzés, a demográfiai hullámoknak a csökkentését hogyan lehetne elérni. Azt gondolom, hogy a Fidesz jó irányba megy, hogy a Jobbiknak az erősödése megtörténjen, mert ma is nem hallottunk mást ‑ mint ahogy mondtam ‑, csak ezeket.Ezért tehát ma is bebizonyította a Fidesz, hogy alkalmatlan a kormányzásra. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Köszönöm, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kezdeményezésére az Országgyűlés napirendre tűzte a megélhetési bevándorlás kérdését. Szeretném megköszönni minden frakciónak és minden képviselőnek, aki kifejtette véleményét a vitában.Fontos ügyről van szó, amely joggal foglalkoztatja a magyar embereket, a magyar közvéleményt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a mai vitanappal jelentős lépést tettünk a tekintetben, hogy a megélhetési bevándorlás ügyében megfontolt és a magyar érdekeket mindenben érvényesítő döntések születhetnek.(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)Az elhangzottak alapján azt mondhatjuk, hogy ne legyen kétségünk afelől, hogy amennyiben nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, úgy hamarosan Magyarország is célországgá válhat, ami azt jelenti, hogy a menekültek tartósan Magyarország területén maradhatnak.A menekültek jelentős része nem valódi probléma elől menekül, nincs háború a hazájában, nem üldözik sem őt, sem a családját, nincs életveszélyben nemzetisége, vallása vagy politikai hitvallása miatt; biztonságos országból érkezik, gazdasági okból menekül el szülőhazájából. Céljuk a könnyebb megélhetés, a megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel.Az is látszik, tisztelt Országgyűlés, hogy ha nem lesznek időben szigorú törvényeink, nem tudjuk megvédeni Magyarországot az itt rekedő gazdasági menekültektől. Magyarország menekülttáborrá változhat. Úgy gondolom, hogy ezt nem engedhetjük meg. Mi úgy gondoljuk, arra van szükség, hogy a kérdésben egységesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény. A kormány továbbra is kiáll amellett, hogy a magyar embereknek kell dönteniük minden fontosabb kérdésben, így a menekültkérdésben is, hiszen a mindennapi életükre vannak befolyással a megélhetési bevándorlók.Tisztelt Országgyűlés! Most pedig a vitában elhangzott néhány felvetésre szeretnék reagálni. Harangozó Tamás képviselő úr ‑ nem tudom, itt van-e még ‑ felvetésére, az eljárások gyorsításával kapcsolatban azt kérdezte, hogy miért nem fejeződnek be gyorsan ezek az eljárások. Elmondom a válaszban, hogy a hatóság az eljárásban soronkívüliséget ad a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek elbírálásánál. Amennyiben az ügyfél a hatóság rendelkezésére áll, tehát ott marad, és nem tűnik el azonnal, a döntés néhány napon belül, egy-két napon belül megszülethet. Hangsúlyozni kell, hogy ez csak akkor lehetséges, hogyha az ügyfél nem távozik el ismeretlen helyre. Tapasztalati, gyakorlati tényadat, hogy 80 százalékuk néhány nap alatt eltávozik.Hogyan tűnhet el? 90 százalék esetében a tartózkodási helyként befogadóállomás kerül kijelölésre az eljárás időtartamára, amelyet napközben az adott befogadóállomás házirendje alapján szabadon elhagyhatnak. Tehát nem állnak szabadságkorlátozás alatt, ők ezt a jogszabályi lehetőséget kihasználják, és továbbállnak, továbbutaznak. Mi is egyetértünk azzal, hogy biztosítani kell, hogy az ügyfél megvárja a döntéshozatalt. Ez azonban csak őrizetbe vétellel lehetséges, ezt ki kell mondani.Azt a megjegyzését, hogy a bevándorlók nem akarnak Magyarországra jönni, némiképp cáfolják a legális migrációval kapcsolatos statisztikák. Ez is érintve lett a mai vitában. Szeretném elmondani és jó hírt mondani, hogy ezek azt mutatják, hogy a tartózkodásiengedély-kérelmek száma, valamint a letelepedést biztosító kérelmek száma is megnövekedett az elmúlt években. Ez azt mutatja, hogy Magyarország vonzereje nő, és ennek valamennyien örülhetünk.Nem igaz az a megállapítás, hogy a kormány tétlenkedett volna, az illegális migráció visszaszorítása érdekében számos kormányzati intézkedés született, a technikai fejlesztésektől kezdve az erők átcsoportosításáig. Ennek az eredménye, hogy a határrendészet 95 százalékban felfedi az illegális határátlépőket az államhatáron, ezen túl pedig a schengeni szabályoknak megfelelő mélységi ellenőrzés során is eljár az illegális migránsokkal szemben, amire éppen a pályaudvarokon alkalmazott intézkedések szolgálnak. Ezt több képviselőtársunk is kifogásolta, hogy ezek látszatintézkedések. Tisztelt Országgyűlés! Ezek nem látszatintézkedések, hanem az uniós kötelezettségből eredő mélységi ellenőrzést szolgáló intézkedések, amelyeket a magyar rendőrség ellát.Z. Kárpát Dániel képviselő úr a rendőrség erejét, illetőleg a rendőri erőket, a határrendészeti erőket kifogásolta, illetőleg azok létszámával kapcsolatban mondta el hozzászólását, és a technikai feltételekkel is foglalkozott.A rendőrség határrendészeti szervei, a határrendészeti kirendeltségek megfelelő technikai eszközökkel és személyi feltételekkel látják el a schengeni határ-ellenőrzési feladatokat, és a mélységi ellenőrzésnél is figyelembe kell venni ezentúl, hogy az ország mélységében minden rendőr köteles egyben az idegenrendészeti érdekeket szolgáló ellenőrzés lefolytatására, tehát minden rendőr. Ez azt jelenti, hogy ha visszagondolunk a tényadatokra, a határőrség-rendőrség integráció 2008. január 1-jével következett be. Akkor, 2007 decemberében a határőrség létszáma 11 ezer fő volt körülbelül, a rendőrség létszáma pedig 46 ezer fő. Tehát nagyobb erő látja el a feladatot e tekintetben. Ezzel persze nem azt mondom, hogy minden rendőr határrendészeti feladatot is ellát, de elvileg minden rendőrnek megvan az a kötelezettsége, hogy ha úgy alakul, ha ilyen parancsot kap, akkor ezt a feladatot ellássa.Ami Ásotthalom kapcsán tett kijelentését illeti, meg kell jegyeznem, hogy a schengeni külső határon a határőrizet nemcsak a stabil hőkamerára épül, a járőrök több vonalban helyezkednek el, rendelkeznek mobil hőkamerákkal és éjjellátó készülékkel is, amelyek lehetővé teszik, hogy ha a hőkamerás észlelés nem lehetséges, akkor is el tudják fogni a tiltott határátlépőket. Úgy gondolom, hogy ezt a gyakorlati számok is bizonyítják. S az is elhangzott a vitában, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben megerősítettük a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítő határrendészek számát, és a technikai felszereltség is erősödött, úgyhogy úgy gondolom, ez jelentős előrelépés.Az sem igaz, itt valaki felvetette, hogy a migránsok ellenőrizetlenül haladnak át az ország területén, ugyanis az illegális határátlépés felfedezését követően a rendőrség, ha menedékkérőről van szó, tehát hogyha menedéket kér, akkor a bázis rögzíti a kérelmező adatait: ujjlenyomat, fénykép, éppen abból a célból, hogy a szükséges ellenőrzések végrehajthatók legyenek a különböző nyilvántartásokban. A menekültügyi eljárás folyamán a befogadóállomáson tartózkodók esetében a rendvédelmi szervek, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a TEK is ellenőrzéseket végeznek.Az Unióval pedig folyamatos egyeztetéseket folytatunk, a belügyi tanácsülésen akár miniszter úr, akár magam több alkalommal felvetettük a szigorítás és a közös fellépés szükségességét. A közös fellépés a Frontexszel, az uniós határőrizeti ügynökséggel, illetőleg az osztrák, szerb, illetve német hatóságokkal jelenleg is folyamatosan tart ezen a területen. (Szilágyi György: Szóval minden rendben van.) Nincs rendben minden, képviselő úr, de ha megengedi, akkor folytatom, és köszönöm szépen a türelmét.Schiffer András képviselő úr, akit most is köszöntök, és aki úgy tűnik, csak lélekben van jelen, de most a parlament üléstermében nem tartózkodik: a menekültügyi eljárásokban az Alkotmányvédelmi Hivatal és a TEK szakhatóságként működik közre, ezáltal kiszűrhetők a terrorizmus szempontjából kockázatot jelentő személyek. Az elmúlt évben is több esetben került sor kérelmezők kiszűrésére, és 13 esetben volt olyan intézkedése a TEK-nek, 13 kérelmező esetében történt ilyen intézkedés. A TEK szorosan együttműködik a tagállami szervekkel is, rendszeres az információcsere.Az elismerések számának alacsony voltát sérelmezte Schiffer képviselő úr. Azért ennyire alacsony az elismerések száma, mert az ügyfelek nagy többsége kivonja magát az eljárások alól. Erről is esett szó. Tény, hogy ha nagyobb arányban maradtak volna jelen az eljárás lefolytatásáig, akár a 10 ezret is meghaladta volna a nemzetközi védelemben részesítettek száma.A menekültügyi őrizetet csupán szűk körben lehet elrendelni, amely szabálynak mindenképpen szükséges a megváltoztatása. Ennek az őrizetnek nem célja, hogy elrettentse a kérelmezőket, hanem hogy lefolytatható legyen az eljárás.(16.10)Szeretném megköszönni azoknak a képviselőknek a felszólalását külön is, akik a befogadó­állomások mellett élőket képviselve a választókerületekben élők tapasztalatait megosztották velünk, akár Debrecen, Bicske, Vámosszabadi, Balassagyarmat, Nyírbátor vagy Nagyfa állomásokról legyen szó. Úgy gondolom, hogy köszönetet kell mondani az azokon a településeken élő embereknek a türelemért, a szolidaritásért, azért, hogy ezek a befogadóállomások ott működhetnek. Tisztelt Országgyűlés! A vita során az is világossá vált, hogy ha Magyarország erőteljesen fel tud lépni a megélhetési bevándorlók tömeges megjelenése ellen, akkor a Balkánon is világossá válik, hogy jogellenesen nem érdemes Magyarországra jönni. Én abban bízom, hogy a mai vita is hozzájárult ahhoz, hogy olyan szabályokat tudjunk elfogadni, olyan szabályokat, olyan törvényeket alkosson meg az Országgyűlés, amelyek a magyar érdekeket kifejezik; szigorúbb törvények ezek, olyan törvények, amelyek az eljárást gyorsítják, amelyek lehetővé teszik, hogy a megélhetési bevándorlók célországa ne legyen Magyarország, a magyar emberek érdekében olyan szabályokat tudunk alkotni, amelyek a Magyarországon élők érdekeit szolgálják.Bízunk abban, hogy a nemzeti konzultáció is segítséget nyújt a törvényalkotóknak, a jogszabályalkotóknak a helyes jogszabályok megalkotásában, és ez is hozzájárul Magyarország érdekeihez, Magyarország biztonságához, ahhoz, hogy nagyobb biztonságban éljünk.Engedjék meg, hogy végezetül én magam is megköszönjem még egyszer (Szilágyi György: Mik a tervek?) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak, a rendőrség munkatársainak, a TEK munkatársainak, minden hatóság és minden szervezet munkatársának, akik ebben a nagyon fontos feladatban részt vesznek, és valamennyiünk biztonsága érdekében dolgoznak, azt a szolgálatot, amely nélkül nem tudnánk azt elmondani, hogy Magyarország egyrészt ellátja azokat a feladatokat, amelyek az uniós kötelezettségből erednek, másrészről pedig az ő tevékenységük nagyban hozzájárul ahhoz, hogy biztonságban éljünk. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném megköszönni minden frakciónak (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), minden képviselőnek, hogy részt vett a vitában és elmondta a véleményét. (Szilágyi György: Milyen változások lesznek? Államtitkár úr, ne hagyja abba!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
  • FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Ismertetem a vita menetét. Elsőként a kormány képviselőinek nyilatkozatára kerül sor, összesen 40 perces időtartamban. Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés házszabálytól eltérést fogadott el, ennek értelmében a kormány álláspontjának ismertetése után, majd ezt követően a vita során bármikor, 15 perces időkeretben Navracsics Tibor úr, az Európai Bizottság tagja kap szót. Ezt követően az egyes képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalása következik, 15-15 percben. Majd az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Ezután további képviselői felszólalásokra van lehetőség a hátralévő időkeretben. Végül a kormány képviselője 20 percben válaszol a vitában elhangzottakra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket az időkeretes vita fontosabb szabályaira. A vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti frakciók idejébe számít. Navracsics Tibornak, az Európai Bizottság tagjának felszólalása nem számít bele az időkeretbe. Vita közben a kétperces felszólalásokat, a személyes érintettségre történő reagálás kivételével, bele kell számítani az időkeretbe. Az ügyrendi felszólalásokat értelemszerűen nem számítjuk bele az időkeretbe. Az ülésteremi információs táblán az érdeklődők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az időkeretek felhasználását.Mielőtt megkezdenénk a vitát, felkérem Schmuck Erzsébet jegyző asszonyt, ismertesse az egyes időkereteket.
  • SCHMUCK ERZSÉBET jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A javasolt 4 órás időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 83 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 46 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 82 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 37 perc, az LMP képviselőcsoportjának 25 perc, a független képviselőknek pedig 8 perc áll rendelkezésre.(11.10)A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 15-15 perces vezérszónoki felszólalások idejét is. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság tagja az időkereten felül 15 perces időkeretben szólhat.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a kormány vitaindítójára kerül sor, 40 perces időkeretben. Ennek során megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, aki a vitaindítót innen az emelvényről mondja el. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket arról, hogy téves bejelentés hangzott el a vita felkonferálásával kapcsolatban. „Navracsics Tibor úr, az Európai Bizottság tagja a mai vitában felszólal” ‑ ez hangzott el. Tájékoztatom önöket, hogy erre a csütörtöki politikai vitában kerül sor. Kérem a megértésüket és majd ennek megfelelően a jegyzőkönyvezést.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, képviselőcsoportonként 15-15 perces időkeretben. A Fidesz képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját összesen 15 perces időkeretben két felszólaló ismerteti. Ennek alapján elsőnek megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!(11.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Üdvözlöm önöket. Folytatjuk a munkánkat. Megadom a szót Rogán Antalnak, a Fidesz másik vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Harangozó Tamás képviselő úr következik, az MSZP vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK:Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most Firtl Mátyás képviselő úr következik, a KDNP vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András képviselő úr, az LMP frakcióvezetője, vezérszónoka következik. Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, így most független képviselői felszólalás következik. Felhívom a figyelmüket, hogy a független képviselőknek a vita egésze során mindösszesen 8 perc áll rendelkezésre. Most megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, aki elsőként jelentkezett. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Képviselő asszony, rátettem a fél percet, ön túllépte még negyed perccel. Kérem szépen, hogy fejezze be a hozzászólását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van mód. Több szempontból is előnyös, hogy elsőként Kósa Lajos képviselő úr jelentkezett szólásra. Öné a szó.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy nem kért most egyetlen más képviselő sem szót két percben, folytatjuk, illetve megkezdjük az előre bejelentett felszólalók hozzászólásait. Elsőként megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! Kérem, hogy hallgassák a felszólaló képviselőt. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP képviselője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik Földi László képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt frakciója. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Lukács László György képviselő úr, Jobbik, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Mátrai Márta képviselő asszony, az Országgyűlés háznagya következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr a következő, MSZP. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Németh Szilárd képviselő úr a következő, Fidesz. Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most Harangozó Gábor képviselő úr következik, MSZP. Öné a szó.
  • ELNÖK: Kérem, hogy próbálják egymást tisztelettel meghallgatni, mindenki szót kap. Most például Tuzson képviselő úr, aki a Fidesz frakciójából a következő hozzászóló. Kérek mindenkit, ellenzékit meg kormánypártit, hogy úgy beszéljen, hogy a másikat is lehessen hallani. Most például hallgassuk Tuzson Bence képviselő urat! Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Staudt Gábor képviselő úr a következő felszólaló, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnének, de ilyen felszólalásra nem jelentkezett senki. Ennek megfelelően előre bejelentett felszólalásokkal folytatjuk a munkát. Elsőként László Tamás képviselő úr, a Fidesz képviselője kap szót. Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: Tukacs István képviselő úr, az MSZP képviselője a következő felszólaló.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Dunai Mónika képviselő asszony, a Fidesz képviselője. Tessék parancsolni!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Novák Előd képviselő úr, a Jobbik képviselője a következő felszólaló. Tessék!
  • ELNÖK: Most kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. Tessék!
  • ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr, Jobbik, kétperces felszólalásra.
  • ELNÖK: Dunai Mónika képviselő asszony kért szót két percre, tessék!
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk az előre bejelentett felszólalások sorára. Pósán László képviselő úr a következő hozzászóló, a Fidesz képviselőcsoportjának tagja. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Kiss László képviselő úr, az MSZP-frakció tagja a következő felszólaló. Tessék!
  • ELNÖK: Tessely Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselője a következő felszólaló. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselője a következő hozzászóló. Tessék!
  • ELNÖK: Vantara Gyula képviselő úr, a Fidesz képviselője kap szót, de először ügyrendben kell megadnom a szót, hiszen Latorcai János képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának tagja, az Országgyűlés alelnöke, ügyrendben jelentkezett. Öné a szó először.
  • ELNÖK: Világos, egyértelmű, még ha némelyek kétkedtek is korábban, most megtudhatták, hogy mi a szándék. Na, hát akkor Vantara képviselő úr, fel a felszólalásra! Ön következik, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakács László képviselő úré a szó, az MSZP képviselőcsoportjából.
  • ELNÖK: Balla Mihály képviselő úr a következő felszólaló, a Fidesz képviselőcsoportjából. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője a Jobbik-képviselőcsoportból a következő felszólaló. Tessék! (15.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalás következik, Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Kétperces felszólalásra több jelentkező képviselő nincs, ezért visszatérünk az előre bejelentett hozzászólásokhoz. Kara Ákos képviselő úr következik, a Fidesz-frakcióból.
  • ELNÖK: Demeter Márta képviselő asszony, MSZP. Tessék!
  • ELNÖK: Kulcsár Gergely képviselő úré a szó, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólások következnek. Először Gúr Nándor képviselő úr, MSZP ‑ felhívom a figyelmét, hogy nincs teljes két perce.
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik, tessék!
  • ELNÖK: Normál szót kérőként az időkeret maximumáig Teleki László képviselő úr, MSZP.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Megkérdezem, hogy bárki, már aki olyan frakcióhoz tartozik, akinek van még időkerete, kíván-e szólni. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem kíván szólni senki. Ez azt jelenti, hogy a képviselői felszólalások végére értünk.Így aztán megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak. 20 perce van maximum, államtitkár úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A politikai vitát lezárom. Gyöngyösi Márton képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából ügyrendben kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!