• B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. december 11-ei ülésén megtárgyalta a nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott T/2083. számú törvényjavaslatot. A javaslat szükségességét az uniós jogi szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az elmúlt évek jogalkalmazói gyakorlatának megfelelő egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás indokolta.A klímavédelmi felelősség keretében mindenképpen szükségessé vált egy új és mindenre kiterjedő szabályozás a felmelegedésért felelős fluorgázzal kapcsolatban, valamint elengedhetetlen volt az is, hogy a hazai klímavédelmi, klímapolitikai törvényi szabályozás átalakuljon és jogi szabályozottság terén is megfeleljen az európai uniós törekvéseknek. Bizottságunkhoz megérkeztek a Fenntartható fejlődés bizottságának javaslatai, amelyek döntően jogtechnikai, nyelvhelyességi és kodifikációs pontosításokat tartalmaztak, valamint tovább segítették az uniós jogi normákba foglalandó megfelelést és végrehajtást. A beérkezett javaslatokról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot is megfogalmazott, melyek több helyen a részletes vitát lezáró módosításokkal megegyező tartalommal, csak azok korrigálásával, pontosításával kerültek benyújtásra. Bizottságunk a javaslatokat végül formába öntve 23 igen és 3 nem szavazat mellett összegző módosító javaslatként is benyújtotta. Az uniós kívánalmaknak maradéktalanul eleget téve a Törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 22 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadta.Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizott­ság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A köznyelv a kiotói egyezményt vagy a kiotói jegyzőkönyvet úgy ismeri, hogy ez volt az a fórum, ahol szabályozták az úgynevezett üvegházhatású gázok mennyiségét különböző országok számára. Ez volt az a fórum, ahol döntöttek arról is, hogy ezekkel az úgynevezett kvótákkal az országok kereskedhetnek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy aki a számára előírtnál kevesebb ilyen mennyiséget használ föl, vagy kevesebbet termel az ország, akkor ezt szabadon értékesítheti, aki meg fordított esetben van, az pedig szabadon vásárolhat.Ez alapján megállapítható, hogy Magyarország a kiotói egyezmény alapján rendelkezik értékesíthető kvótával. A törvényalkotási bizottsági ülésen kisebb­ségi véleményként az hangzott el, hogy amennyiben értékesítésre kerül Magyarország részéről, akkor ezt a kvótát fordítsuk környezetvédelmi célokra, energia­takarékossággal, energiahatékonysággal össze­függő beruházásokra, ne adj’ isten, esetleg épület-kor­sze­rűsítésre is felhasználható lehetne ez az összeg. Utalt a kisebbségi vélemény arra is, hogy az elmúlt időszakban, jó tíz évvel ezelőtt erre volt jó példa, ezt pedig úgy hívták, hogy a panelprogram. Hiszen akkor a kvóta eladásából befolyó összeg teljes egészét a panelprogram finanszírozására fordít­hatták. Azt hiszem, hogy ez egy rendkívül népszerű intézkedés volt, lakások százezrei újulhattak meg, kevesebb káros anyagot termelhettek ez alapján, és a laká­sokban élők pedig lényegesen kevesebb rezsit fizethettek, hiszen a fűtés során megspórolható összeg, azt hiszem, nem elhanyagolható.A kisebbségi vélemények során ‑ túl a klíma­védelmen ‑ az hangzott el, hogy amennyiben egy ilyen program kerülne megvalósításra, akkor ez nemcsak azt jelentené, hogy az épületek válhatnának korszerűbbé, hanem az is megfogalmazódott, hogy a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások számára ez jelentős megrendelést is jelenthetne. Hiszen, ha nagy számban újulhatnak meg lakások, akkor ez munkát jelenthet a kis- és közép­vállal­kozások számára, és ha ezt továbbgondoljuk, akkor azt hiszem, mindenki számára világossá válhat az, hogy ez az emberek tízezrei számára jelenthetne munkát, és új munkahelyeket is jelenthetne.Ehhez pedig nem kellene más, mint az, hogy amennyiben rendelkezünk arról, hogy ezt a kvótát értékesítjük, akkor ennek a befolyó összegét ilyen jellegű beruházásokra fordítjuk. Azt gondoltam, hogy ez egy közös érdek is lehetne itt ebben az országban. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt időszak eseményei, például a kazáncsereprogram kapcsán kiírt pályázatok rendkívül hamar történő elkelése, idézőjelben mondva, tehát óriási igény van arra, hogy ilyen jellegű pályázati kiírások legyenek, és azt gondolom, hogy ezek közé ezt az összeget felhasználva beilleszthető lett volna egy ilyen program, ezzel is sikerült volna kielégíteni azt az igényt, ami a lakosság részéről vagy a társas vállalkozások részéről megjelenik az ilyen típusú programok iránt.A másik kisebbségi vélemény, ami elhangzott, az az átláthatósággal volt kapcsolatos. Mégpedig egészen pontosan úgy fogalmazódott meg, hogy amennyiben van ‑ és általában szokott lenni ‑, az ingyenesen kiosztásra kerülő egységek esetében ismertté kellene azt tenni, hogy kik voltak azok, akik kaptak ebből az ingyenes, fogalmazzunk úgy, hogy kvótából. Másrészt pedig arra vonatkozott a javaslatunk, hogy az egységek értékesítéséből befolyó bevételt közzé kell tenni; amennyiben erre mód van, akkor ez a honlapon is jelenjen meg, hogy minél több ember számára hozzáférhető legyen az az információ, hogy az országon belül kik azok, akik ingyenesen kaphattak ilyen lehetőséget, egységeket és az is, hogy amennyiben értékesítettünk, azt mennyiért értékesítettük ‑ és ennek különös jelentő­sége van ‑ és mikor értékesítettük. Annak, hogy mennyiért értékesítettük, azért van különös jelentő­sége, mert az én megítélésem szerint az elmúlt né­hány esztendőben a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen gyengébb áron sikerült ezeket a kvótákat értékesítenünk.Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • HERINGES ANITA, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Be is nyújtottuk módosító indítványként kisebbségi véleményünket, hiszen a bizottságban most olyan furcsán zajlanak a tár­gyalások bármely törvényről, hogy amikor az ember a módosító indítványának az indoklását próbálja kifejteni, akkor még nem tudhatja, hogy ez elfo­gadásra kerül-e véletlenül a kormánypárti többség részéről vagy nem. Amennyiben nem, akkor szokta az ember fönntartani kisebbségi vélemény­ként ezt az indoklást.Itt mi a nyilvánosságra törekedtünk, mint ahogy Hiszékeny Dezső képviselőtársam is elmondta, hogy véleményünk szerint az értékesítésből származó bevételek összege egy közérdekű adat lenne, melynek a honlapon azonnal meg kellene jelennie, ahogy megtörténik ez az értékesítés.(18.30)A minisztérium válasza erre az volt, hogy nyilván ők a kormány felé azonnal elmondják, hogy hogy sikerült ez az értékesítés, és ez nyilván egy magasabb rendű nyilvánosság vagy közlés véleményük szerint. Mi még mindig fenntartjuk ezt, hogy szerintünk az lenne a jó, hogy ha a minisztérium, ahogy megtörtént az értékesítés, akkor közlemény formájában a honlapon feltüntetné, hogy milyen bevételek származtak a kvótaeladásokból.A másik pedig, amit már tényleg a vitában is elmondtunk önöknek, hogy nálunk száz százalékban környezetvédelmi kérdésekre és zöldpolitikai kérdésekre lett fordítva a bevétel. És ha már ilyen bevételünk van, akkor ezt tényleg erre kell fordítani. És nem lehet az egy jó válasz, amit kaptunk önöktől, hogy elektromos autókra az 50 százaléka, arra fordítják; ez volt a minisztérium válasza. Mi utánanéztünk, nem találtuk meg ezeket a pontokat, hogy 50 szá­zalékban elektromos autókra lenne ez fordítva, de azt gondoljuk, hogy egy panelprogram az emberek érdekeit sokkal jobban szolgálná a mai napon is. Ezért mi még mindig úgy vagyunk, hogy ha önök az utolsó pillanatban is benyújtanák módosítónkat, és elfogadnák a saját nevük alatt, mi azt is nagyon szépen megköszönnénk. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
  • HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Nekünk még most is az a véleményünk, hogy ez egy több szempontból is elrontott politikai vonulat, amit a környezetvédelemmel és éghajlatvédelemmel kapcsolatban az Orbán-kormány csinál, hiszen a harmadik Orbán-kormány időszakára látható módon az éghajlatvédelem teljesen szétesett, a célokat az energiapolitikáért felelős miniszter határozza meg, miközben az eszközökkel való gazdálkodást a nemzetgazdasági miniszter látja el. Ez a kettős irányítás, azt gondolom, mindenki számára belátható, hogy nem tud jó lenni, hogyha kétfelé húzzák ugyanazt a szekeret.A Fidesz éghajlatvédelmi politikájáról a legbeszédesebb adat, hogy 2010 óta ‑ ahogy többször említettük ‑ alig egynegyed stadionnyi pénzt áldozott az állam a családi otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére. Az önök által sokat szidott előző pár szocialista kormány ennél sokkal több pénzt fordított panelrekonstrukciós programokra, pont ezekből a bevételekből, még a válság időszakában, a legnehezebb években is, 292 723 lakóegységet újítottak fel 2008 és ’10 között a baloldali kormányok. Ez éves átlagban majdnem százezer, ami a kormányváltás után, 2011-ben már csak 4045-öt jelentett, 2012-ben pedig 1082-t. Ezek a számok szerintem rengeteget elmondanak, főleg azon családoknak, akik a mai napig várják, hogy sikerüljön a korszerűsítést megcsinálni az ő ingatlanjaikon is. A Fidesz hibájából nemcsak elvesztette Magyarország a bevételi lehetőségét a kvótaértékesítésből, de a jelenlegi kormánypárt rossz döntései miatt olyan fedezethiány állt elő a panelprogramban, amely ezeket a számokat, amiket az előbb elmondtam, hozta maga után.Az Orbán-kormány rossz kvótaértékesítés-politikája miatt több tíz milliárd forint bevételkiesést okozott a költségvetésnek. Egy szakmailag megfelelő értékesítés sok ezer hazai kis- és középvállalkozónak jelentett volna biztos bevételt és megrendelést és újabb munkahelyeket, és több százezer családnak a mindennapi megélhetés költségeit valósan és fenntarthatóan csökkentette volna. Mert, tudják, kedves képviselőtársaim, az az igazi rezsicsökkentés, amit nem kell számlán befizetni. Azaz egy hasonló méretű panelprogram megvalósítása, mint amilyet a baloldali kormányok vittek véghez, igazán segítené ma az emberek életét. Reméljük, hogy meghallják szavainkat, és reméljük, hogy kicsit próbálnak környezettudatosabban és fenntarthatóbban gondolkodni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormánynak eddig egyetlen alkalommal jutott eszébe a klímaváltozás elleni küzdelem, nevezetesen, amikor valamivel megpróbálták megindokolni, hogy miért kötöttek titokban megállapodást az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Más esetekben viszont tudni sem akarnak a változó klímáról, amikor nem szánnak elegendő pénzt a lakások hőszigetelésére, amikor nem engedélyezik szélerőművek építését, amikor a helyi gazdaság és a szolgáltatások helyett a legnagyobb karbonlábnyomú iparágak, például a gépgyártás és a gumiipar idetelepülését ösztönözik, akkor úgy tesznek, mintha a globális felmelegedés nem is létezne. Pedig létezik, és erről az egyre magasabb árhullámok, az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek mindenkit időben tájékoztatnak.Magyarországnak mint a klímaváltozás negatív hatásainak a leginkább kitett európai államok egyikének már régóta a várható következmények megelőzésével, a károk minimalizálásával és az alkalmazkodás lehetőségeinek keresésével kellene foglalkoznia. A magyar kormány ehelyett úgy viselkedik, mint a legmegátalkodottabb klímaszkeptikusok. A környezetvédelmi minisztériumot megszünteti; a klímaügyet szétszórja a legkülönfélébb minisztériumok és hivatalok között, hogy még véletlenül se lehessen megtalálni a kormányzati felelősét; a zöldhatóságok önállóságát felszámolja; a klímatudatosság erősítésében kulcsszerepet játszó zöldmozgalmak anyagi forrásait elapasztja; a környezetvédelem iskolai oktatását eljelentékteleníti. A nemzetközi porondon pedig mindig a klímavédelem kerékkötőjeként lép fel, mindent megtesz azért, hogy a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési vállalások a lehető legkisebbek legyenek. A magyar kormánynak sem koherens, a szakpolitikákat is átható klímastratégiája, sem pedig klímaalkalmazkodási forgatókönyve nincs. Létezik kormányzati terv a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, ám a valóságban a minimális gazdasági növekedés miatt újra nőni kezdett az üvegházgáz-termelés, miközben az EU más tagállamaiban már megtalálták azt a gazdasági modellt, amely a gázkibocsátás növelése nélkül tud gazdaságot bővíteni. Ez a modell a mezőgazdaságban a családi gazdaságokra és az ökológiai gazdálkodásra, a víztakarékos öntözési technológiákra, a közlekedésben a közösségi személyszállításra, az energiaszektorban a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épül. Vagyis csupa olyasmire, aminek az Orbán-kormány éppen az ellenkezőjét csinálja. Magyarország semmit nem tesz azért, hogy lokálisan és globálisan kisebb legyen a klímaváltozás esélye. A kormányzat tevékenysége nem a megoldás, hanem a kockázatnövelés irányába mutat. Ráadásul azt is sikerült elérni, hogy a magyar társadalomnak tudomása se legyen a problémáról. A közmédiából eltűntek a környezetvédelmi műsorok és a megfelelő háttérismeretekkel rendelkező zöldújságírók. A kormánypárti sajtó ebben is hűen követi a kormányzati semmitmondást, a veszély és az alkalmazkodási lehetőség nem jut el az emberekhez. A szemléletformálás leghatékonyabb szereplői, a civil zöldek az állami pénzmegvonás és a hatósági vegzálás közepette egyre nehezebben tudnak az alapfeladataikra koncentrálni, a hatalmon lévők pedig példamutatás helyett a lehető legkárosabb üzenetet közvetítik: hatalmas terepjárókkal és luxusautókkal, fűtött medencékkel és hatalmas energiaigényű palotákkal hivalkodnak, egy nyilvánvalóan fenntarthatatlan életstílust propagálva.A kiotói törvény a jogharmonizációs célú módosítások mellett szólhatott volna a klímaalkalmazkodásról is, ehelyett csak a legnagyobb szennyezőknek adott újabb bújtatott kedvezmények vannak benne. Az LMP ezzel az önveszélyes politikával nem tud azonosulni. Szerintünk a klímaváltozás veszélyének csökkentése olyan nyilvánvaló nemzeti érdek, aminek még a mostanihoz hasonló politikai válsághelyzetben sem fordíthat hátat egy felelős kormányzat.Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Noha az összegző módosító indítványokról van szó, pont ezért a hiányérzetemnek szeretnék hangot adni, ami azzal az összegző megállapítással indul, hogy az Orbán-kormány tevékenysége visszalépés Magyarország számára az üvegházhatású gázok kibocsátás­csökken­tésének a terén. (18.40)Tehát amikor volt olyan év mögöttünk - mond­juk, a 2013-as ‑, amikor csökkenő hazai villamos­energia-termelésen belül sem tudott növekedni a megújuló energiák részaránya, hanem még ahhoz képest is csökkent, akkor azt hiszem, ez az állításom tényszerűen igazolható. Nem értjük, hogy miért volt szükség 2011. március 16-án egyetlen parlamenti döntéssel megszüntetni a KÁT-rendszert, a kapcsolt energiatermelést, amelynek révén egy korszerű, Európában elismert kapcsolt energiatermelési technológiával a gázzal történő fűtés helyett villamos energiát és távfűtési energiát is tudtak termelni ezek a berendezések.Hihetetlen mértékű pusztítást hajtott végre ez a döntés; és nem akarom nevesíteni Molnár Ágnes gyermekgyógyász asszonyt, aki tanult hivatása szerint nem ezzel a területtel kellett volna hogy foglalkozzon, de jelentős szerepe volt abban, hogy a KÁT-rendszer Magyarországon megszűnjön, 1100 megawatt kapacitása semmivé váljon és Magyarország hátrább, rosszabb pozícióba kerüljön az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid-kibocsátás területén. Akkor, amikor megszüntették a KÁT-rendszert, azt ígérték, hogy bevezetik a METÁR-t, a megújuló­energia-termelést támogató rendszert, de azóta is csak beszélnek róla. Bizonyos elemei talán működnek, de az a hatás, amit ennek a METÁR-nak ki kellene fejteni az energiatermelés területén a megújuló­energia-termelés bővítésére, az egyáltalán nem érzékelhető. Pedig Magyarországnak kitörési lehetősége van az Európai Unió tagjaként az alternatív energiák elterjesztésében, az energiatakarékosság területén. Ugyanis ha valamire, akkor erre a területre áldoz az Unió, ezen a területen biztosított pályázati lehetőségek, kiegészítő kormányzati ráfordítás vagy egyszerűen csak szabályozás révén az uniós támogatásokban jelentős eredményt lehetne elérni.Nézzük például a kiotói protokoll teljesítésében lényeges szerepet játszó energiafelhasználás csökkentését, tehát az energiahatékonyság növelését. Ehhez Magyarországon még rendkívül nagy területe van az épületszigetelések javításának. Soha nem tagadtuk, hogy 2001-ben az Orbán-kormány indította el a panelprogramot, de mi futtattuk föl, és sajnos önök azok, akik nem folytatják a panelfelújítási programot, legalábbis nem olyan mértékben, mint amilyen mértékben célszerű lenne.Van egy energetikai szempontból másik területe az épületfelújításnak, a kisebb társasházak, illetve konkrétan a családi házak. Tehát ezek szigetelése fajlagosan még nagyobb energiamegtakarítást tesz lehetővé, tehát igenis érdemes lenne erre áldozni, különös tekintettel a foglalkoztatás bővítésére. Tehát itt csak az épületfelújítás területén is 100 ezer munkahely teremtésére lenne lehetőség, ha önök egy folyamatosan működő, évről évre biztosított programot hajlandóak lennének beindítani. Hasonló a helyzet az alternatívenergia-terme­léssel. Magyarországnak kiváló adottságai vannak például a geotermikus energiában. Na, nem a gyógyfürdőkre gondolok, mert abból már, hál’ istennek, van szép számmal, hanem a nagyobb mélységből a nagy entalpiájú közeg vagy az úgynevezett „hot rock”, forrószikla-technológia, amikor már nem is hozzák föl a lent lévő közeget, hanem egyszerűen energetikai vizet préselnek 3-4-5 ezer méter mélyre, és energetikai közeg, gőz jön föl; ezzel villamos áramot is lehetne termelni, és ötször annyi távfűtési energia is rendelkezésre áll. Például Budapest távfűtése egy ilyen, 300-400 megawattos villamos teljesítményű geotermikus erőművel teljes mértékben biztosítható lenne megújuló formában. Nem kellene földgázt égetni hozzá, nem lenne szén-dioxid-kibocsátás, folyamatos üzemű, tehát szabályozható mindig az igényeknek megfelelően, és a hazai adottságok rendkívül jók hozzá.Én tehát úgy gondolom, hogy ezen a területen, ha nézzük azt az egyre pozitívabb példát, amit a Német Szövetségi Köztársaság vagy akár Olaszország is a geotermikus energia területén produkál, vagy nem uniós tagország, Törökország, ahol nemrégen helyeztek üzembe egy 600 megawatt villamos teljesítményű, forrószikla-elven működő, mélyhő-bányászatú geotermikus erőművet; tehát lennének olyan példák, amelyek kapcsán a gazdaságossága is biztosítható lenne. És amit önök szeretnek hangoztatni, az ország újraiparosítását, egy olyan hazai iparágat lehetne erre építeni, ami a geotermikus hőbányászat berendezéseit állítja elő, az ilyen erőműveket működteti, karbantartja. Ha tehát általában utánamegyünk egy jogharmonizációs törvénnyel a kiotói protokoll és az erőfeszítés-megosztási határozat jogalkotási követelményeinek, akkor gondoljunk arra is, hogy mind a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, alternatív energiatermelés területén számos lehetőség van, amit a kormány valamiért nem tartott eddig fontosnak, és legalább azokat a károkat próbálják meg kompenzálni, amelyeket okoztak a kapcsolt energiatermelés, a KÁT-rendszer megszüntetésével. Én tehát mint szakember és mint a zöldenergia iránt elkötelezett ember biztatnám, hogy tegyenek konkrét, határozott lépéseket az uniós források fokozott felhasználásával ezen a területen. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy előterjesztés fekszik előttünk, ez a T/2083. törvényjavaslat, aminek a vitája a mai napon lezárul, de olyan érzésem van, mintha ez az európai uniós jogegységet alkotó új törvényjavaslat teljesen más jellegű vitát váltott volna ki, mint ami valójában a törvényben benne van. Itt a mögöttes gondolatok lennének azok, amiket szeretnék majd megválaszolni a végén, hogy lássa minden kedves képviselőtársam, főleg az ellenzéki oldalon, hogy megnyugodhatnak, és nyugodtan megszavazhatják ezt a törvényjavaslatot.Maga a törvényjavaslat egy végrehajtási és uniós jogot átültető javaslat, de mint ahogy itt a vitában is elhangzott, és egyébként is több helyen, több formában kérdések és újságcikkek formájában látni lehet, korosztálytól és szakmai beállítottságtól függetlenül mindenkit kiemelten érint és érdekel, hiszen magáról a klímapolitikáról és tulajdonképpen a jövőnkről van szó, ha úgy tetszik. Nagyon sok érdemi észrevétel és módosító indítvány érkezett az elmúlt időszakban. Ezeket megvizsgáltuk, átnéztük, és megnéztük, hogy mi az, ami azt az irányvonalat erősíti, ami ebben a törvényjavaslatban benne foglaltatik, és ezeket igyekeztünk elfogadni, beültetni. Itt elsősorban arról szól, hogy szabályozott körülmények között szabályozott rendszert jogszabályi háttérrel és egyben hatósági háttérrel alakítsunk ki; és végre rendezett körülmények között próbáljunk a jövőbe továbblépni. Kiemelném különösen a hatósági feladatokat. Köszönöm szépen mind a Fenntartható fejlődés bizottságának, mind pedig a TAB-nak azt az aktív közreműködést, amivel segítették a gondolkodásunkat, és a kedves képviselőtársaknak is, akik módosítót nyújtottak be az indítványhoz.A célunk az, hogy egységes klímapolitikát tudjunk megalkotni. Október folyamán az Európai Unió és maga a Tanács lefektette a 2030-ig tartó klímapolitikai és energetikai irányelveket. Ez 15 évet meghatároz számunkra. Mi eszerint, ezeket a jogszabályi hátteret és körülményeket betartva szeretnénk a jövőben is a klímapolitikákat alkotni. Nekünk egyetlenegy célunk van: a kormánynak célja a gazdasági versenyképesség megtartása, olyan energiaforrások feltárása és használata, amelyekkel ezt a versenyképességet hosszú távon tudjuk megtartani és őrizni.Fölmerült néhány téma, amire, ha szabad, utalnék, és ami csak áttételesen kapcsolódik ide. (18.50)Az egyik a panelprogram. Igen, a kormány nem szeretne olyan jellegű panelprogramot, hogy majd egy évvel vagy két évvel később a következő kormány fizesse ki a felhalmozódott tartozásokat ebből eredően, hanem olyan társasházi programot szeretnénk, és ennek az első lépcsője már most lefutott, hiszen az „Otthon melege” programban négylakásosig már lehetett pályázni, most 5 lakásostól 60 lakásosig lehet pályázni, a következő ütem kimondottan társasházakra, tehát mind a téglaépítésű, mind a panelprogramban részt vevő, és indul a következő. Van egy másik forrás, amit a tisztelt képviselőtársaim mindig elfelejtenek, ez maga a KEOP, tehát az európai uniós források. Ha megnézik önök az operatív programban meghatározott irányelveket, több tíz milliárd forint jut a következő években pontosan a lakások és bizonyos típusú családi házak felújítására, és ez tartalmában nemcsak szigeteléstechnika, hanem pontosan energetikai felújításokat is jelent. Szeretném kérni, hogy az előzetes bizalom alapján szavazzák meg nyugodtan ezt a jogszabályt, ezek a kiírások jönnek, az első még decemberben meg fog jelenni. Nézzék meg, kérem, ezeket az előírásokat vagy kiírásokat, ha szabad így megfogalmazni.A másik kérdés, ami fölmerült, az tulajdonképpen a METÁR-rendszer kidolgozása, Józsa képviselőtársam hozta föl. Készül ennek a törvényjavaslata, és itt lesz a Ház előtt, úgyhogy önök is meg tudják nézni.Az átláthatóság és tisztánlátás érdekében ‑ Heringes Anita képviselő asszony tette föl azt a kérdést, és egyben módosítót is adott be ezzel kapcsolatban ‑ én jelezném önnek, hogy egyrészről a kormánynak van egy kötelező évenkénti beszámolási kötelezettsége, illetve pontosan az energiastratégia megvalósítását illetően itt, az Országgyűlés előtt is van egy beszámolási kötelezettség. Ezek az anyagok megtekinthetők a honlapon, de én nagy tisztelettel arra kérem önt, hogy keressen meg minket, és bármikor bármilyen információt a kvótaértékesítéssel kapcsolatban, hogy az hová kerül ráfordításra és hogyan, mint kerül felhasználásra, ezt bemutatjuk.Ami érdekes, fölmerült az elektromos autó most már sokadik alkalommal. Ezt most kezdtük el, nem mi, hanem az NGM hajtja végre, és bízunk benne, hogy rövidesen siker is lesz, asztalra letehető és átlátható siker. Azt szeretnénk, hogy az energia területén ‑ és ez a geotermiára ugyanúgy vonatkozik, ugyanúgy vonatkozik a napenergiára ‑ szeretnénk nagyokat előrelépni.Ami viszont érdekes, az EU által elfogadott klímapolitikában egyértelműen benne van az a kérdés, hogy minden európai uniós tagország az energia­portfólióját maga állítja össze, és benne van, hogy igazából Magyarország több lépéssel már előbb tart, mint akár a 2020-as, akár a 2030-as irányelv-ütemezés meglenne. Ez az irányelv-átültetés, ami itt előttünk található, ez a szabályozás ugyancsak az átlátható és gyorsított folyamatot segíti elő, ezért tehát kérem önöket, hogy ezt vegyék figyelembe. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva a gondolataimat, az összegző módosító javaslatot kérem, hogy támogassák, és ha egy picikét is fontos önöknek a klímapolitika és az a lépés, amit előre teszünk, még akkor is, hogyha esetleg ez nem akkora lépés, mint amit remélni lehetne, kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi napi határozathozatalok során kerül sor.(18.20)Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. (Zaj az MSZP soraiban.) Megkérem képviselőtársaimat, legalább ahhoz járuljanak hozzá, hogy fel tudjam olvasni a szövegemet. Köszönöm. Az előterjesztés T/2083. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Fenntartható fejlődés bizottsága mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/2083/3. számon, jelentését pedig T/2083/4. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/2083/6. számon, összegző jelentése pedig T/2083/7. számon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre.Megadom a szót B. Nagy László képviselő úrnak, a bizottság előadójának, 8 perces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 7 perces időkeretben. Megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Szabó Zsolt államtitkár urat, kíván-e most felszólalni. (Szabó Zsolt: Majd a zárszóban.) Zárszót mond államtitkár úr, igen. Köszönöm szépen. Akkor így a 10 perc majd a zárszóra áll rendelkezésre államtitkár úr számára.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Fenntartható fejlődés bizottsága előadót nem állított. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Heringes Anita képviselő asszony ismerteti 3 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásokra nincs lehetőség. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Heringes Anita képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport. Megadom a szót, ötperces időkerete van.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, kép­viselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.Megkérdezem Szabó Zsolt államtitkár urat, kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Szabó Zsolt államtitkár úrnak. Tíz perce van, államtitkár úr, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi határozathozatalok során kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/2080. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/2080/5. számon, jelentését pedig T/2080/6. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/2080/9. számon, összegző jelentése pedig T/2080/10. számon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő asszony!