• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. november 27-én megtárgyalta a T/1760. számon benyújtott, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a nagy terjedelem okán 2014. december 4-én 22 igen szavazat és 8 tartózkodás mellett, tehát ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító tartalmazza a Gazdasági bizottság módosító javaslatának nagy részét és a Törvényalkotási bizottság saját indítványát.A javaslatban szereplő módosítások elsősorban kodifikációs és egyéb, pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaznak annak érdekében, hogy a törvényjavaslat belső összhangja mind a szóhasználat, mind pedig a tartalmi kérdések tekintetében biztosított legyen. Ezek közül jellemzően talán a legfajsúlyosabb és legnagyobb jelentőséggel bíró, hogy a törvényjavaslat címe is változik. Ennek pedig az az indoka, hogy kiküszöbölje a jogbizonytalanságot a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény és az új, immáron biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálybalépése közötti átmeneti időszakban.Az érdemi változások közül kiemelném, hogy a módosító javaslat a biztosítók mellett a viszontbiztosítókat is nevesíti, hiszen az új törvény a viszontbiztosítókra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Ezenkívül szükségesnek ítélte a bizottság a többes ügynök, úgy is, mint biztosításközvetítő betöltött funkciójához kapcsolódóan a felelősségi körének egyértelmű, a biztosítótól elkülönült meghatározását. A többes ügynök a biztosítók egymástól eltérő termékeit is jogosult közvetíteni. Erre tekintettel az értékesítési folyamat során az ügyfelek számára okozott károk megtérítése és az egységes jogalkalmazás érdekében fogyasztóvédelmi és ügyfélvédelmi szempontból egyaránt indokolt az önálló felelősség fenntartása.A törvényjavaslat összességében egy új és korszerű biztosítási törvény megalkotását célozza. Két lényeges célt valósít meg. Egyrészt a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK, azaz a Szolvencia II. irányelv átültetésének tesz eleget, másrészt a hatályos hazai szabályozás egyes elemeit korszerűsíti. A korszerűsítés pedig magában foglalja a hazai jogszabályi környezet fejlesztését a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok és a pénzügyi válság tapasztalatainak hasznosítása révén.Mint a bevezetőmben is említettem, a Törvényalkotási bizottság a törvényjavaslatban benyújtott összegző módosító javaslatot és összegző jelentést is ellenszavazat nélkül fogadta el. Ez azt mutatja, hogy képviselőtársaim, a tisztelt Ház jó lelkiismerettel támogathatja a törvényjavaslatot, ezért arra kérném a tisztelt Házat, képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi javaslat zárszavaként engedjék meg, hogy összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb módosításait. A vitában több területet érintően kerültek módosító javaslatok benyújtásra, számos pontosító, a jogalkalmazást segítő indítvány érkezett, amelyeket a kormány is támogat. Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb módosító indítványokat ismertessem önökkel!Tisztelt Ház! A parlamenti döntéshozatal során a törvényjavaslat egyik legfontosabb változtatása, hogy a biztosítók esetén a panaszkezelés szabályai kibővültek, ezáltal jobban igazodnak a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok kívánalmaihoz, és hathatósabb védelmet nyújtanak az ügyfelek számára panaszaik kezelése során. A többes ügynökök és alkuszok esetén ugyanakkor eltérésekkel, egyfajta könnyítésekkel indokolt a panaszkezelési tevékenység szabályozása, tevékenységük jellegéhez igazodóan.Az előterjesztett módosító javaslat figyelembe veszi, hogy jelentős számú magyar tulajdonú mikro­vállalkozás működik többes ügynökként vagy alkuszként. Esetükben indokolatlan lenne a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó alkalmazása, jelentős adminisztratív terhet eredményezne, és hátráltathatná ezen vállalkozások fejlődését.Tisztelt Országgyűlés! A döntéshozatal során módosításra kerültek a többes ügynök felelősségére vonatkozó szabályok. A biztosító felelőssége a többes ügynökért továbbra is megmarad a termékre és a megbízó biztosítóhoz kapcsolódó tevékenységére vonatkozóan, tekintettel azonban arra, hogy a többes ügynök a biztosítók egymással versengő termékeit is jogosult közvetíteni, így az ügyfelek számára okozott károk megtérítése és az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében indokolt a többes ügynök önálló felelősségének meghatározott esetekre történő fenntartása. A károsultak jogérvényesítése az ügynöknek a megbízó biztosítóhoz közvetlenül nem kapcsolható mulasztása esetén bizonyítási nehézséget és végső soron az igényérvényesítés akadályát eredményezné. Ezzel összefüggésben előírásra kerül a többes ügynök felelősségbiztosítási kötelezettsége, amely fedezetet nyújt a többes ügynök által a megbízó biztosítóhoz közvetlenül nem kapcsolható mulasztás esetén okozott károkra.(19.40)Tisztelt Ház! Számos átmeneti szabály került módosításra és a jelenleg hatályos biztosítási törvénybe átemelésre annak érdekében, hogy az átmeneti időszakban a biztosítók és a Magyar Nemzeti Bank felkészülése biztosított legyen az új, az Unió egész területén bevezetés alatt álló Szolvencia II. rendszerre történő áttéréssel kapcsolatban, és elkerülhető legyen a jogbizonytalanság a hatályos Bit. és az új törvény szabályai között. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az együttműködésüket, és kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szerencsés helyzetben vagyok ma, mert ahogy említették az előttem felszólalók, ez a törvényjavaslat is egy olyan javaslat, amely ‑ bízom benne ‑ alapvetően konszenzussal fog átmenni; már csak azért is, mert bár terjedelmében és céljában nagy célokat tűz maga elé, hiszen az egész biztosítási piacnak egy új kódexe van benne, de a jó előkészítést dicséri, hogy a szakmai szervezetek mindegyike támogatja a javaslatot. Sőt, a most előttünk lévő módosításokat is támogatják. Nekem is volt szerencsém velük egyeztetni. Például a benyújtott javaslatban a fogyasztóvédelem szempontjából fontos panaszkezelés többi fogyasztóvédelmi törvényhez hasonló szabályozását, a telefonos és egyéb ügyintézésnek a fogyasztók számára kedvezőbb módosítását, ugyanúgy a többes ügynök felelősségének megállapítását is minden érintett szereplő támogatja. Bízhatunk abban, hogy valóban egy olyan javaslatot sikerül konszenzussal elfogadni, amely mind a tárca, mind a szakma, és ami a legfőbb, több millió biztosítással rendelkező magyar állampolgár számára hoz kiszámíthatóbb, jobb körülményeket a biztosítási piacon. Ezért kérjük, hogy támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényjavaslat, illetve ennek tárgyalása, azt hiszem, üdítő kivétel a Fidesz ötéves regnálása alatt, ugyanis két jó folyamatot is megfigyelhetünk. Egyrészt azt, hogy az európai uniós jogharmonizációt, úgy tűnik, önök sikerrel veszik ennél a biztosítási törvénynél, arról az Európai Unióról beszélek, akivel önök szabadságharcban állnak. De hála istennek, felismerték annak fontosságát, hallgatva a szakmai szervezetekre, ez a másik üdítő kivétel, hogy szóba álltak a szakmai szervezetekkel, és velük együttműködve nemcsak az előterjesztést, hanem a módosító javaslatokat is megkonzultálva hozták a Ház elé, és mutatják be azt. Én meg bemutatom, hogy az ellenzék nemcsak mindig kritizál, hanem ami jó, azt szóvá is tudja tenni a magyar parlamentben.Tehát nagyon előremutató, ha ilyen szavakat szabad mondani az önök sok negatív példája után, akár az előző kiskereskedelmi gyakorlat szabályozására hozott, véleményünk szerint céljában helyes, de gyakorlatában rossz megoldásokat követően. Példamutató lehet az, hogy amikor egy világméretű pénzügyi válságot követően az európai szakmai szervezetek, az Európai Unió komoly munkával kidolgozta a Szolvencia II. törvénycsomagot, amely a biztosítási tevékenység átfogó szabályozására vonatkozik, mind a biztosítók, mind rendkívül jelentős pénzügyi szervezetek, mind pedig a nagyon nagy számú biztosított érdekét figyelembe véve, hoztak a Ház elé egy olyan törvényjavaslatot, amelyről már az általános vitában is alapvetően elismeréssel szóltam én magam is. Ugyanakkor pozitívumként tudom most megfogalmazni, hogy a Törvényalkotási bizottság tárgyalásai nyomán a gyengébb elemek, amelyek a fogyasztóvédelmi részben voltak, és amelyeket korábban kritikával illettünk, valamelyest javultak a módosító indítványok következtében. Erősödtek a panaszkezelői szabályok, és kifejezetten hasznosnak tartjuk azt is, hogy a többes ügynökök, a közvetítők tevékenységét pontosabban szabályozzák. Való igaz, hogy több ezer hazai mikro- és kisvállalkozás tevékenykedik ezen a területen, és helyénvaló, pont azért, hogy a fogyasztók garantáltabb szolgáltatást kapjanak, hogy megfogalmazódik a módosító indítványok keretében az önálló felelősségük, megtörténik ennek behatárolása, szabályozása. Az, hogy a szakmai szervezetek véleményére adtak, nagyon remélem, más törvényjavaslatnál is érvényesülni fog. Nem kell azt a magatartást követni önöknek, hogy abból induljanak ki, hogy a szakmai szervezetek elvtelenül és elfogultan csak a saját érdekeiket védik. Lehet, hogy a Fidesz-kormány körül megjelenő bizonyos érdekcsoportok ‑ nem akarom most újra a CBA-t említeni, mert biztos van más is ‑ lobbiznak a saját érdekeikért egyoldalúan, de vannak olyan szakmai szervezetek is, amelyek kellő felelősséggel látják el tevékenységüket, átlátják a szakmai ágazat működésének egészét, és felismerik azt, hogy a saját tevékenységük védelme nem képzelhető el anélkül, hogy az egész biztosítási szakmai terület jól, megbízhatóan és stabilan működjön. Ha valami tapasztalata van a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságnak, az talán éppen ez, hogy a pénzügyi területen, ha a bizalom meginog, ha a fogyasztók bizalma megrendül egy-egy cég, egy-egy szervezet, egy-egy, mondjuk úgy, pénzügyi iparág tekintetében, annak rendkívül messzemenő következményei lehetnek. Itt abszolút igaz, hogy a tömegessé váló várakozás, a tömegessé váló aggodalom beigazolja önmagát, és rendkívül súlyos következményeket eredményezhet. Tehát ha egy szabályozás a bizalom erősítését el tudja érni, és jelen esetben úgy látjuk, hogy az új biztosítási törvénynél ennek az esélye megvan ‑ ezért támogatjuk ‑, akkor az mindenki hasznát szolgálja.Tehát úgy gondolom, hogy ez a felvilágosult hozzáállás, amely az Európai Unióval vívott szabadságharccal szemben az uniós szabályozás elfogadását és a hazai szakmai szervezetek érdemi hozzáállásának a figyelembevételét jelenti, a jelen állapot szerint jó előterjesztést, jó módosítást eredményezett. Arra szeretnénk felhívni a kormány és a kormányzati többség figyelmét ‑ miként említették az előterjesztés során, hogy figyelembe vették a válság tapasztalatait, illetve a hazai ellenőrzés tapasztalatait is ‑, hogy ezt ne hagyják abba. Útjára indul ez a szabályozás, van esély, hogy jobb lesz az elért állapot, mint ami korábban volt, de ennek a tapasztalatait is véleményünk szerint egy év múlva át kell tekinteni. Azt kérem, ha az optimizmusra okot adó szabályozás működése során felmerülnek olyan ellenőrzésből adódó esetek, amelyek révén esetleg a fogyasztók védelme tovább erősíthető, akkor legyenek nyitottak arra, hogy egy-másfél év után történő felülvizsgálat során a fogyasztóvédelmet ennek a törvényjavaslati szabályozásnak a keretében is tovább erősítsük.Mindezekkel az MSZP frakció támogatja az előterjesztés elfogadását. Köszönöm.
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A törvényjavaslat valóban egy terjedelmes, jókora törvényjavaslat. Azonban rögtön olyan problémára kívánom felhívni a tisztelt képviselők figyelmét, és egyébként a jogalkotás számára előremutató problémát próbálok majd felvázolni, ami már más szempontból szóba is került, ugyanis rögtön a legelején volt elrejtve egy olyan nagy probléma és egy olyan nagy részlet, aminek, úgy gondolom, azonnal fel kellett volna keltenie a jogszabályalkotók figyelmét.(19.50)Ugyanis csak úgymond első olvasatra derült ki az akkor már egyébként mindenki által látott 200 oldalas jogszabályról, hogy összességében csak a címe nem stimmel az egészben. Tehát sikerült benyújtani egy olyan jogszabályt, amelynek a hatályos jogalkotási törvénnyel teljesen homlokegyenest ellentétesen lett megfogalmazva a címe.Természetesen ezt a hibát korrigáltuk, azonban ez csak a hosszas kérdezés után derült ki, hogy végül is ez a probléma. Úgy gondolom, hogy ennél egy higgadtabb, megfontoltabb jogszabályalkotásra lenne szükség. Ezt egyébként a Törvényalkotási bizottságban többen is megjegyeztük minden oldalról. Sőt, ilyen kritika egyébként már a kormánypárti képviselők részéről is érte a jogszabályalkotókat, hogy a törvényjavaslatokat lehetőleg azért megalapozottan vagy ilyen alapossággal hozzák be a Törvényalkotási bizottság elé, de akár ide az általános vitára is. Amikor az általános vitában ezt nem szúrtuk ki, azt hiszem, mindannyian, akik itt ültünk, hibáztunk, hogy ezt nem vettük észre. De az is érdekes, hogy azt sem szúrtuk ki, hogy egyébként a 200 oldalas jogszabályhoz 110 oldalas törvényalkotási bizottsági módosító érkezett be, ami kétszázakárhány pontban folyamatosan sorolta azokat a módosításokat, amelyeket végig kellett vinni. Ez csak a Törvényalkotási bizottságnak volt talán a módosítója, és a Gazdasági bizottságnak is legalább hasonló terjedelmű volt. Összességében, bár egy nagy jogszabályról van szó, de úgy gondolom, egy kicsit kapkodós munkának voltunk szem- és fültanúi. Mindazok mellett, amiket elmondtak egyébként a jogszabályról, a törvényjavaslatról, azok helytállók voltak. Valóban vannak benne előremutató elemek, valóban egy kicsit lépést tart a felgyorsult világgal, ugyanis a régi törvény óta mindenképpen lépést kellett tartani egyrészt az uniós törvénykezéssel, az uniós jogszabályalkotással, másrészt pedig a biztosítói piac fejlődésével.Itt továbbra is talán majd azt kellene felmérni, és talán ebben lehet, hogy előre tudunk majd lépni, hogy egyébként a végrehajtói kamara oldalán is sikerült előrelépni a miniszteri biztossal. Lehet, hogy érdemes lenne olyan szinten a biztosítók mellé is egy miniszteri biztosi intézményt létrehozni, amellyel például ki lehetne szűrni bizonyos biztosítási termékek hibáját, illetve a fogyasztókra gyakorolt káros hatását. Én egyetlenegy ilyen területet jelölnék meg, ez úgymond a jogvédelmi biztosítások területe. Hazahúz a szívem. Az ügyvédség szempontjából én úgy gondolom, hogy velük szemben valamilyen szinten nem fair szolgáltatásokat is tartalmaznak ezek a jogvédelmi szolgáltatások. Én ebben a vonatkozásban mindenféleképpen figyelnék rá, hiszen biztosítási termékként mint vonzó terméket kívánják ezt adni, és sokszor olyan tulajdonságokkal ruházzák fel ezt a szolgáltatást, ami kedvezőbb színben tetszeleg, mint egyébként az ügyvédi hivatás hasonló tevékenységei, és mindenképpen egy versenytorzító hatást is eredményez. Azokra, amikre egyébként a biztosítók hivatkoznak, sokszor nem is megalapozott statisztikák alapján hivatkoznak, hiszen emlékszünk olyan gyakorlatra, amikor azt lehetett kivédeni a jogvédelmi biztosítással, hogy az embert kimentsék olyan helyzetekből, például szabálysértésekből, amelyekből egyébként nem lehet kimenteni senkit, hiszen járt a felelősségre vonás azután. Tehát az ilyen gyakorlatok visszaszorítására, természetesen figyelve arra, hogy majd hogy fog ez alapján a jogszabály alapján változni a biztosítóknak és a biztosítási tevékenységeknek és a termékeknek a köre, mindenképpen újra kell majd gondolni egy, maximum két év távlatából, hogy milyen egyéb intézményekkel lehet a biztosítási piacot és a termékeket ténylegesen biztonságossá és fogyasztóbaráttá tenni, hiszen ez talán a legfontosabb benne, hogy fogyasztóbarát, de kellően fogyasztóvédő is legyen az ilyen tevékenység.A jobbító szándékú kritikákat, úgy gondolom, hogy a kormány vette. A jogalkotásra vonatkozó jobbító szándékú kritikákat pedig javasoljuk megfogadni. Ezek nemcsak az ellenzéki pártok részéről, de az önök kormánypárti képviselői részéről is érkeztek egyébként. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár maga a több mint 200 oldalas törvényjavaslat eléggé szakmai, mégis olyan dolgokról szól, amelyek a hétköznapjainkat, illetve széles tömegeket érint. A törvényjavaslat egyik jelentőségét az adja, hogy a fogyasztókat megillető szélesebb körű tájékoztatást ír elő a szerződéskötést megelőzően a biztosítók számára, és átláthatóbbá teszi a biztosítások értékesítésében részt vevők érdekeltségét is. Szintén pozitívumként értékelhető a határon átnyúló pénzügyi csoportok felügyelete. Támogatható az is, hogy a tervezet a biztosítóegyesületeket kettéválasztja a kisbiztosítókra, a 300 millió forint alattiakra és fölöttiekre. Az általános működést, annak a pénzügyi biztosíték részét körültekintően, alapvetően uniós szabályozást követve ugyan jól leírja az új biztosítási törvény, viszont a kárrendezési határidők terén a szigorítás elmarad, pedig ez az egyik sürgető feladat, amikor a biztosítási szolgáltatások ügyfélbaráttá alakításáról jogszabályt alkotunk. Gyorsítani kellene a kárrendezési ügyeket, mert méltatlan, ha valakinek egy biztosítási eseményt követően évekig kell pereskednie azért, hogy hozzájusson a jogos kártérítéshez. Egy jelentős probléma, amire a Gazdasági bizottság összegző módosító javaslata sem tér ki, hogy évente szerény becslések szerint 30 ezer munkahelyi baleset történik az országban, amihez nyugodtan hozzáadhatunk legalább még 20 ezer foglalkoztatási megbetegedést. Ezen esetekben a munkáltatóknak teljes, objektív kárfelelőssége van, melyre tekintettel valamennyi kárt meg kellene téríteni a munkavállalónak és tb-rendszernek. Azonban a felelősségbiztosítással nem rendelkező munkáltatók csak a legritkább esetben fizetnek, ezzel több tízezer család életét teszik tönkre, és becslések szerint évente több mint 100 milliárd forint kiadást okoznak a költségvetésnek. Jelenleg csak a munkáltatók 5-10 százaléka rendelkezik felelősségbiztosítással. A többi nem fizet semmit, illetve csak a per után fizet, ha addigra nem számoltatja fel magát. Jellemzően csak a nagyobb vállalatok rendelkeznek felelősségbiztosítással. Nyilván egy nagy cég, ráadásul, ha külföldi, nem kíván magának problémákat a jövőben, így a prevencióra nagy hangsúlyt helyez. Van felkészült jogi és szakértői csapata, amelynek első dolga egy teljes körű felelősségbiztosítás megkötése.Ezzel szemben, bármennyire is nehéz ezzel szembenézni, a magyar kkv-szektor, tisztelet a kivételnek, nem fordít figyelmet erre a kérdésre, holott a balesetek száma itt a legnagyobb. Az ő körükben történik a legtöbb per, és az ő körükben indul a legtöbb felszámolás. Ezért kiemelten fontos lenne olyan körülményeket teremteni, amelyek ösztönöznék a felelősségbiztosítások elterjesztését a hazai kis- és középvállalkozások körében. A hiányérzetünkön túlmenően néhány konkrét kritikát is megfogalmazunk. A titokvédelem vonatkozásában meglehetősen tágra nyitja a javaslat azoknak a szerveknek és személyeknek a körét, akik megismerhetik a sokszor érzékeny, személyes, például egészségügyi adatainkat. Ugyan bevezet korlátozást, mégis azt gondoljuk, az adatvédelem további erősítése szükséges ezen a területen. A másik ilyen, amit inkább a fogyasztóvédelem korlátozásának látunk, semmint erősítésének, az, hogy a társaságok felszámolását kezdeményezők lehetséges körét szűkítik. Javasoljuk, hogy inkább tágítsuk ezt a kört, és a felszámolás kezdeményezésének jogát adjuk vissza a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek is. Mindezeket mérlegelve és tekintettel arra, hogy a jogszabálytervezetben a szakmai szervezetek nem találtak olyan pontot, amit teljesen elvetnének, a javaslat tartalmának túlnyomó részével pedig a Lehet Más a Politika egyetért, a fogyasztóvédelemre vonatkozó módosítások figyelembevételével tudjuk támogatni a törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most soron következik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/1760. számon, a kijelölt Gazdasági bizottság részletes vitáról szóló jelentése pedig T/1760/4. volt elérhető, illetve elérhető a hálózaton. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/1760/6. számon, összegző jelentése pedig T/1760/7. számon ugyancsak a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni most. (Tállai András: Igen.) Igen, megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! Tájékoztatom, hogy ugyanaz a tízperces keretfeltétel teljesül a mostani vita során is, mint az eddigiekben.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom, hogy 6 perc 47 másodperc áll majd rendelkezésére a zárszó elmondására.Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Szatmáry Kristóf képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úr felszólalása következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Lukács László György képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Most megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy kíván-e élni a vitában elhangzottak megválaszolásával. (Jelzésre:) Nem. Köszönöm szépen.Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most soron következik az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/1996. számon, a kijelölt Gazdasági bizottság részletes vitáról szóló jelentése pedig T/1996/5. számon érhető el a hálózaton. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/1996/7. számon, az összegző jelentése pedig T/1996/8. számon érhető el a honlapon.(20.00)A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának és a kisebbségi véleményének ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László úrnak, a bizottság előadójának az előadói vélemény elhangzásához; az elnöklést pedig átadom Lezsák Sándor alelnök úrnak. Köszönöm szépen. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)