• DUNAI MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvénymódosítással három, általunk nagyon fontosnak tartott célt szeretnénk elérni. Az első célunk az, hogy legyen a közmédia struktúrája, szerkezete olcsóbb, áttekinthetőbb és egyszerűbb. A második célunk az, hogy adjunk lehetőséget az innovációra, a fejlesztésre, legyen lehetősége a közmédiának is újabb csatornákat indítani a jövőben. A harmadik célunk pedig az, hogy végre lezárhassuk az Európai Unióban az elmúlt években kialakult, médiatörvényt érintő vitákat. A jelen javaslatunk több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyekkel tovább harmonizáljuk az európai és a magyar médiaszabályokat. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összesen három törvény módosítását foglalja magában. (18.00)Túlnyomó részben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, azaz a médiatörvény rendelkezéseit érinti. A médiatörvény mellett a törvényjavaslat a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény egy-egy rendelkezésének módosítási javaslatait tartalmazza.A javaslat alapvetően a médiatörvény hatálybalépése óta eltelt közel négy év gyakorlati tapasztalatainak alapos mérlegelése és értékelése alapján a közmédia rendszerének szervezeti átalakítását kívánja megvalósítani, elsősorban a gazdaságosság, a költséghatékonyság és az innováció jegyében. Ezentúl a módosítás számos, a közönség számára közvetlenül is érezhető előnyös változtatásokat is előirányoz. Így például a műsorterjesztők által az eddig kötelezően továbbított közszolgálati csatornák mellé további kettőt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kell tenni az alapcsomag részeként. A javaslat a műsorszámok feliratozási kötelezettségét az érintett társadalmi csoport és a médiaszolgáltatók közös érdekeinek, valamint az ésszerűség követelményeinek figyelembevételével kívánja módosítani.A következőkben a törvényjavaslat lényeges elemeit egyenként, részletesen kívánom ismertetni.A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvény a közmédia rendszerét oly módon szabályozza, hogy a közszolgálati feladatokat négy önálló gazdasági társaságként működő közszolgálati médiaszolgáltató látja el. Ezek: a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. A korábbiakban már említett gazdaságossági és költséghatékonysági szempontok, illetve a felesleges párhuzamosságok kiszűrése mind-mind indokolttá teszik e négy gazdasági társaság egyesülését. Fontosnak tartom már e helyütt leszögezni, hogy a strukturális változások a Közszolgálati Közalapítvány kizárólagos tulajdonosi pozícióját, valamint az új közszolgálati médiaszolgáltató által ellátandó közszolgálati feladatok körét, továbbá a média függetlenségének kérdését nem érintik.A módosítás által nevesített közszolgálati médiaszolgáltató elnevezése ‑ a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ‑ utalni kíván arra, hogy a magyar közszolgálati média kiemelt feladatként tekinti a nemzeti összetartozás-tudat és a társadalmi integráció erősítését, a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálatát.Az egyesülés gyakorlati megvalósulását tekintve a törvényjavaslat azt az utat választja, hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság. Ez az átalakulási forma biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg, ezzel együtt pedig a közszolgálati feladatok folyamatos ellátása is biztosított maradjon. A törvénymódosításban szereplő javaslatok így tehát olcsóbbá, átláthatóbbá, egyszerűbbé, valamint nem utolsósorban kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a közmédia gazdálkodását és annak működését. A technológiai fejlődés és az új típusú szolgáltatások elterjedése szükségessé teszik a humán és anyagi erőforrások közös gazdasági társaság keretei közé való integrálását, valamint ezek hatékonyabb kihasználását. Az összeolvadás révén a tulajdonosi jogokat kizárólagosan gyakorló Közszolgálati Közalapítvány feladatellátása is jóval eredményesebbé válik, hiszen nem négy, hanem mindössze egyetlen gazdasági társaság működését kell a továbbiakban ellenőriznie.A tervezett változásoknak a közönség számára kézzelfogható és érezhető eredményei között a minőségi műsorkészítés, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővülése és a digitális világ szükségszerű velejárójának számító új technológiai eszközök alkalmazása tekinthető.A törvénymódosítás a négy gazdasági társaság egyesülése folytán értelemszerűen a közmédia rendszerének finanszírozását és gazdálkodását, így a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és összetételét is érinti. A jelenleg héttagú testület létszáma háromra csökken. Elsődleges feladata nagyban hasonlít a korábbiakhoz, annyi eltéréssel, hogy a forrásnak nem az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók, hanem az alapnak a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó összegre vonatkozó javaslatáról fejti ki álláspontját szolgáltatástípusonkénti bontásban.Az előzőekben említett módosítási javaslatok röviden összefoglalva mind-mind azt a célt kívánják szolgálni, hogy a közmédia rendszere a közszolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat ugyanakkor számos újítást is hordoz magában, amelyek szintén mind-mind a fentebb említett célok szolgálatában állnak. Ezen új elemek között említhető az a javaslat, amely kötelező jelleggel előírja a közszolgálati médiaszolgáltató számára, hogy évente stratégiai tervet köteles készíteni. Természetesen ennél sűrűbb időközönként is készíthet ilyet, amennyiben úgy gondolja. Ennek keretei között a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit kell vizsgálnia és értékelnie. A tervezés hosszú távú célja, hogy a technológiai változások, a közszolgálati értékek és a nemzetközi szabályozók folyamatos figyelemmel kísérése mellett lehetővé váljon az értékes és magas színvonalú médiatartalmak gyártása és a közönség minél szélesebb köréhez való eljuttatása.A javaslatnak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét érintő másik újdonsága a közszolgálati értékmérés bevezetése (Lukács Zoltán: Az jó lesz.), amely alapján rendszeresen vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a közmédia mennyiben tesz eleget a vele szemben a jogszabályok és az európai szabályozók által támasztott követelményeknek. Az Európa számos országában már régóta alkalmazott eljárás a nézettség, illetve hallgatottság mellett az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének, vagyis értékének a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes belső szabályozás életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg a jövőben.Az említett újítások kapcsán összegzésképpen elmondható, hogy azok a közmédia rendszerének a kiszámítható, előrelátható és magas minőségű feladatellátás megalapozását, végső soron pedig a közönség igényeit és a közönség elvárásait szolgálják. Azt gondolom, hogy a közmédia rendszerét érintő, az előzőekben vázolt módosítási javaslat méltó lezárása az Európai Unió és Magyarország között az utóbbi években zajlott folyamatos vitáknak, harmonizálva, továbbharmonizálva a hazai médiaszabályozást az Unió jogszabályi előírásaival, valamint az íratlan és más nemzetközi normákkal. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vagyongazdálkodási tevékenysége kapcsán a módosítás összhangot teremt az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel. Az alap vagyonával kapcsolatos szabályozás a médiatörvény hatálybalépésével jelenleg is a Médiatanácsot illeti, azonban a nemzeti vagyonról szóló törvény utóbb életbe lépő szabályainak ez a szabályozási szint már nem megfelelő. Éppen ezért mindenképpen szükséges az, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásra, az azzal való tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó szabályozás egységesen és a nemzeti vagyonról szóló törvény elvei által megszabott kereteken belül kerüljön elfogadásra.Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén a társadalom érdekét szolgálja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely a digitális, vagyis a nem szűkös kapacitású átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztők számára előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató további két audiovizuális csatornájának, amennyiben egyébként továbbít ilyen jellegű műsort, HD minőségben ingyenes lesz a jövőben továbbítani. (Sic!) A javaslat e pontja ‑ egyébként összhangban az Európai Tanács iránymutatásaiban foglaltakkal – első­sorban azt kívánja elősegíteni, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató által is alkalmazott digitális technológiai vívmányok minél szélesebb körben és minél magasabb színvonalon eljuthassanak a nagyközönséghez.(18.10)A javaslat az alapra bízott állami vagyon sajátosságaira, specialitásaira figyelemmel eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Ilyen jellegű speciális rendelkezéseket nemritkán más, elsősorban ágazati törvények tartalmaznak. Így indokolt, hogy a médiavagyon vonatkozásában ezek a médiatörvényben legyenek meghatározva. A módosítás kifejezetten nevesíti, hogy a vagyoni kör funkciója a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása. A javaslat kiemelt alapelvként tekint az átláthatóság és az esélyegyenlőség követelményére. Így például a vagyon hasznosítása, értékesítése esetében fennmarad a versenyeztetési kötelezettség. További kötelező elem az értékesítés esetén az értékbecslő igénybevétele, a szerződések írásba foglalása, valamint az állami vagyon nyilvántartása. A javaslat a közszolgálati médiaszolgáltatással összefüggésben foglalkoztatottak kapcsán figyelembe veszi, hogy a közszolgálati médiatartalom előállítása, valamint a hírügynökségi tevékenységek ellátása olyan alkotói folyamat, amely széles körű tevékenységeket foglal magában egyazon cél, a médiatartalom előállítása érdekében. Indokolt, hogy más alkotó tevékenységekhez hasonlóan a médiatartalom előállítására irányuló foglalkoztatásra is olyan szabályok legyenek alkalmazhatók, amelyek a törvényi garanciák érvényesülése mellett figyelemmel lehetnek a speciális munkafolyamatokra és az abban foglalkoztatottak tevékenységének tényleges jellemzőire, a terület sajátosságaira, a szakmai gyakorlatokra és a foglalkoztatottak terhelhetőségére. (Pillanatnyi szünetet tart. ‑ Lukács Zoltán: Ennyi elég is!)A közszolgálati médiaszolgáltatás társadalmi szükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás, amellyel szemben támasztott egyik legfontosabb társadalmi elvárás a tájékoztatás állandósága, folyamatossága és aktualitása. (Dr. Legény Zsolt: És a kiegyensúlyozottsága! ‑ Lukács Zoltán: Az hülyeség! ‑ Az elnök csenget.) Ezen szempontokra tekintettel mindenképpen indokolt, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozó, a tartalom-előállítási munkafolyamatokban részt vevő munkavállalókra speciális munkajogi szabályok vonatkozzanak. A javaslat a médiaszolgáltatásokban megjelenő médiatartalmak vonatkozásában is több módosítást indítványoz. A műsorkvóta-előírások között, figyelemmel az elmúlt közel négy év gyakorlati tapasztalataira, a független műsorkészítőktől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására szánt műsoridő tekintetében a közszolgálati audiovizuális médiaszolgáltatások kapcsán ésszerű mértékre javasolja módosítani az arányokat. De ugyanezen körben említhető a médiaszolgáltatók digitalizálása által a kulturális eredmények megőrzése érdekében nyújtott tevékenységének elismerése, amely révén az ennek eredményeképpen feljavított hangminőségű műveket indokolt a törvény definíciója szerint új műként elismerni.A törvénymódosítás emellett valamennyi érintett médiaszolgáltatóra nézve a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó feliratozási kötelezettséget az ésszerűség követelményéhez igazítva javasolja pontosítani. A gyakorlati tapasztalatok, valamint a médiaszolgáltatók és az érintett társadalmi réteg visszajelzéseinek értékelése kapcsán mindenképpen indokolt az élő műsorok feliratozása kapcsán a megvalósítani kívánt cél elérése érdekében továbbpontosítani a törvényi előírásokat.A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma kapcsán tett módosítási javaslatok egyfelől pontosítják, hogy az alap tulajdonosi joggyakorlása a közmédiavagyon állami vagyonnak minősülő elemeire terjed ki. Másfelől egyéb pontosításokat, illetve az elmúlt évek gyakorlati tapasztalataira alapuló kisebb mértékű módosításokat tartalmaznak. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a filmarchívum és az MTVA kezelésében lévő archívum közgyűjteménynek számít, nemzeti kincs, amelyet megőrizni kötelességünk. A médiatörvény értelmező rendelkezéseit érintő javaslatok alapvetően technikai jellegű pontosítások, illetve apróbb módosítások. Ezek közül talán a közszolgálati médiaszolgáltatás definíciójára vonatkozó módosítást érdemes kiemelnem, amely ezután kifejezetten tartalmazza, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató az innováció jegyében online tartalomszolgáltatási tevékenységet is folytat a hagyományos médiaszolgáltatások mellett.Végezetül néhány gondolatot engedjenek meg az átalakulás ütemezéséről. A törvényjavaslat amellett, hogy kellő időt kíván biztosítani a gazdasági társaságok beolvadásának folyamatára, egyúttal annak mielőbbi végrehajtásához szükséges kereteket is igyekszik megteremteni. Az átmeneti rendelkezések között megállapított szabályozás lényegi eleme és célja annak biztosítása, hogy az átalakulás a törvényben megállapított időpontra, vagyis 2015. július 1-jére megvalósulhasson. Ennek elérése érdekében a javaslat az általános szabályokhoz képest egyes határidőket rövidebb időtartamban állapít meg.Tisztelt Képviselőtársaim!Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy az előbbiekben részletesen ismertetett törvényjavaslat amellett, hogy a közmédia működését számos szempontból pozitívan érinti, a nézők és hallgatók, továbbá a médiapiac szereplői számára is több előnyös rendelkezést tartalmaz. Erre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák, illetve esetleges kiegészítő javaslataikkal gazdagítsák a törvény módosítását. Várom megtisztelő véleményüket, esetleges módosítási szándékaikat. Köszönöm szépen a türelmet és a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • PETNEHÁZY ATTILA a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megalkotását az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai tették szükségessé. A javaslat megfogalmazására, mint ezt már az előterjesztőtől hallhattuk, a gazdaságosság, a költséghatékonyság és az innováció jegyében a társadalmi igények teljes körű figyelembevételével került sor. A közmédia rendszerének strukturális átalakítása maradéktalanul szolgálja e célkitűzések érvényesülését. A négy gazdasági társaság, a már felsorolt Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. egyesülése ugyanis amellett, hogy olcsóbbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a rendszer működését, a magyar társadalom közvetlen szolgálatában is áll. Azt hiszem, fontos több dolgot újból hangsúlyozni; azt, hogy a szerkezeti változások a jelenlegi négy médiaszolgáltató feletti kizárólagos tulajdonosi jogokat gyakorló Közszolgálati Közalapítvány pozícióját, valamint a törvényben rögzített közszolgálati feladatok körét érintetlenül hagyja. A javaslat arra törekszik, hogy az újonnan létrejövő közszolgálati médiaszolgáltató elnevezésében is tükrözze a közszolgálatiság egyik, ha nem a legjelentősebb misszióját, nevezetesen: a nemzeti összetartozás-tudat és a társadalmi integráció erősítését, ezáltal természetesen a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálatát. Az átalakulás folyamatának tényleges megvalósulását illetően a törvényjavaslat alapvetően két szempontot tart szem előtt. Egyrészről, hogy a beolvadás a közönség számára ne legyen érezhető, azaz a médiatartalmak gyártása, készítése és a közönséghez való eljuttatása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen. Másfelől pedig lényeges célkitűzés volt a javaslat megfogalmazásakor, hogy ugyanakkor ezen átalakulási folyamatok természetesen az ésszerűség keretei között a lehető leggyorsabban megvalósuljanak.(18.20)Ez utóbbi célkitűzés eredményes végrehajtását szolgálja az átmeneti rendelkezésekben szereplő, az általános határidőknél rövidebb időtartamok előírása. A törvényjavaslat ugyanakkor több pontban magában hordozza az innováció, a jövőbe mutató jelleget. Egyfelől figyelembe veszi a technológiai fejlődés eredményei mellett az új típusú médiaszolgáltatások elterjedését, illetve az ezzel együtt járó médiafogyasztási szokások változását. A tervezett módosítás a közönség számára kézzelfogható és érezhető eredményeket hoz, a minőségi műsorkészítés, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővülése mellett a közmédia, a digitális kor fejlődésével is képes lesz lépést tartani.Tisztelt Képviselőtársak! Mindenképpen szükségesnek tartjuk kiemelni a törvényjavaslat által életre hívott innovációs eszközöket, s még egyszer elmondani: így az egyik a stratégiai tervezés, a másik a közértékmérés bevezetése. A közszolgálati média hosszú távon kiszámítható és magas színvonalú működését nagymértékben támogató intézkedések ered­ményei meggyőződésünk szerint a közönség számára is mielőbb érezhetőek lesznek.A technológiai változások folyamatos figyelemmel kísérése és a napi működésbe való beépítése alapvető célja kell hogy legyen a közszolgálati médiaszolgáltatóknak. Emellett világos helyzetet kíván teremteni a törvényjavaslat a médiatartalmak megrendelése, gyártása, illetve az ehhez kapcsolódó feladatmegoszlás terén is.A közszolgálati médiaszolgáltató médiatartalmak megrendelésére és készítésére jogosult. Feladatainak ellátásában pedig a Médiaszolgáltatás-támo­gató és Vagyonkezelő Alap nyújt teljes körű támogatást. A törvényjavaslat a strukturális változások mellett a közszolgálati médiaszolgáltató napi szintű médiaszolgáltatási tevékenységét is érinti, amely során szintén elsősorban a társadalomra, illetve annak közvetlenül is érintett csoportjaira is tekintettel van. Ezen előírások között említhető például a hallássérülteket érintő szabályok értelemszerűen és érthetően életszerűbbé tétele vagy a már magasabb és jobb hozzáférést biztosító technikai feltételek kidolgozása; vagy említhetők a műsorkvóta-kötele­zettségek ésszerűsítését is szolgáló előírások. A vázolt módosítások mellett a közönség érdekeit szolgálja az, hogy az uniós és más nemzetközi szervezetek médiaszabályozást érintő alapvető irányaival, előírásaival is maradéktalanul összhangban állnak. Nos, ezért bízzunk benne, hogy pozitív irányú visszajelzések érkeznek majd a javaslat reményeim szerinti elfogadását követően. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vagyongazdálkodási tevékenységét érintő javaslat az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja. A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotására az Alaptörvény 38. cikkében foglalt rendelkezésekre figyelemmel került sor. A megfogalmazott javaslat figyelembe veszi az alapra bízott állami vagyon sajátosságait és annak specialitásaira tekintettel indokolt esetben eltérő rendelkezéseket is megfogalmaz. Nem érinti közvetlenül a közönséget, azonban a médiatartalmak előállításában részt vevő munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok megalkotását is szükségszerűnek tartjuk, az elmúlt években megszerzett tapasztalatokra figyelemmel.A közszolgálati célok érvényesítését segítő közszolgálati médiatartalmak előállítása ‑ mint alkotó folyamat ‑ sajátosságait nem lehet figyelmen kívül hagyni az e munkakört betöltő személyek tevékenységének megítélésekor. A speciális munkafolyamatokat és az abban részt vevő foglalkoztatottak tevékenységének tényleges jellemzőit, a terület sajátosságait a jogalkotás során is érvényre kell juttatni. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás hírügynökségi munka, és mint ilyen, a társadalom egyik legfontosabb igényét kielégítő tevékenység. Erre tekintettel mindenképpen indokoltnak tekinthető a speciális munkajogi formák, normák elfogadása.Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Összefoglalva tehát elmondható, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerét, az abban dolgozó munkavállalók tevékenységét és ezekből következően és nem utolsósorban a közönség alapvető szükségleteit, a megfelelő tájékoztatás érvényesülését is érintő javaslat elfogadása a médiapiac valamennyi szereplője számára pozitív hatásokat eredményez. Mindezek fényében kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a törvény az önök által közmédiának nevezett, gyakorlatilag a Fidesz propagandaosztályának átalakításáról szól. Azt hiszem, annyiban lehet közmédiának nevezni, hogy köztulajdonban van, de hogy a köz érdekét szolgálná vagy klasszikus közmédiaként működne, abban már vannak köztünk viták.Most újra átalakítják a közmédiát, miközben 2011. január 1-jén már alapjaiban átalakították az egészet, megalakították az MTVA-t ‑ a vagyonkezelő alapot ‑, aztán összevonták a Magyar Rádiót, a Televíziót a Duna Televíziót és az MTI-t. Egy vezetés alá helyezték, és azt mondták, hogy így felszámolják a felesleges párhuzamokat. Most hallom, hogy megint felszámolják a felesleges párhuzamokat. Akkor vagy nem számolták fel akkor a felesleges párhuzamokat, vagy azóta csináltak felesleges párhuzamokat, vagy pedig rossz papírt vettek elő. Ez a három lehetőség lehet csak. Azt mondják, hogy hatékonyabb lesz mindenképpen a közszolgálat munkája. Sőt, azt is mondták, amit újra hallok, hogy megtakarításokat fog eredményezni a központosított műsorgyártás és az adminisztráció területén is, és azt is mondták ‑ a kritikákat hallva ‑, hogy ez a rendszer a létező legjobb rendszer a közszolgálati médiumok működtetésére. Ez önöktől hangzott el.Csakhogy ezt a gyakorlat nem igazolta vissza. Önök egyáltalán nem működtették olcsóbban ezt a rendszert, egyáltalán nem működtették hatékonyabban ezt a rendszert, és egyáltalán nem váltotta be azokat az elvárásokat meg azokat az ígéreteket, amikről beszéltek. Egy dologban nyilván: az önök politikai érdekeit ez a rendszer kiszolgálja. Ez teljesen egyértelmű. De azon kívül semmilyen módon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Önök egyre több pénzt pumpáltak ebbe a rendszerbe, és egyre több pénz folyt ki belőle szinte számolatlanul, szinte teljesen fölöslegesen. Sok száz millió forint, az elmúlt években sok száz millió forint került kidobásra teljesen bukott, értéktelen produkciókra közpénzből.Nézzük a Fábry-show-t, ami jövőre újabb 440 millió forintjába fog kerülni az adófizetőknek ‑ 440 millióba! ‑, miközben az elmúlt években összesen már 1,7 milliárd forintjába került ez a műsor az adófizetőknek, és azt látjuk, hogy egyébként a nézettsége pedig folyamatosan csökken. Hol van az olcsóbb közmédia? Hol van a takarékosság? Ebben nem látható. Aztán van az önök udvari énekese, Ákos, aki a Magyar Televízió szignáljait ‑ amit egy 6-8 éves gyerek egy xilofonon még ki tud találni, úgy (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Elegáns! Elegáns!), ahogy bármelyik nagycsoportos, 26 millió forint plusz áfáért tudta ezeket a csodálatos műveket a magyar közmédiának előállítani. (18.30)Hol van az olcsóbb működés? Nem látható. Azután itt van a Marslakók című csodálatos sorozat, amit konkrétan még az sem nézett meg, aki csinálta, a felmérések szerint, de erre azért gyorsan kifizettek 841 millió forintot. Közel 850 millió forintot fizettek ki egy bukott televíziós sorozatért! Kérdezem én: hol van itt az olcsóbb köztelevízió? Azután Rákay Philip csodálatos ötlete az „Itthon vagy ‑ Magyarország szeretlek!” című műsorfolyam, ami azon a héten, amikor adásba került, a 20 legnézettebb műsor közé nem tudott bekerülni ‑ a 20 legnézettebb műsor közé! ‑, miközben ez az egyetlen napja a Magyar Televíziónak, ez az egyetlen adásfolyam 992 millió forintjába került az adófizetőknek, és a kutya nem nézte. Szeretném megkérdezni, hogy hol van az olcsóbb közszolgálat? Hol van az olcsóbb közszolgálat?! Lopás, az van, olcsóbb közszolgálat az nincs!Azután nézzük a hírműsorokat, ahol minden szakmai és etikai normát megsértenek, ahol nincs kiegyensúlyozottság, ahol nincs esélyegyenlőség, ahol kormányzati propaganda zajlik, de még abból is a gusztustalanabb fajta, mert emlékezzünk, például amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökét retusálták ki, azután az MTVA teljes hírosztályát rábízták arra a Papp Dánielre, aki ezt egyébként csinálta, akiről néhány napja bírósági papír is van, hogy hírhamisítónak lehet nevezni, ugyanis őt így nevezték a médiában. Ő beperelte őket, és a magyar bíróság úgy döntött, hogy ő bizony hírhamisító, tehát neki most már papírja is van arról, hogy hírhamisító, és önök őt kinevezték a teljes hírosztály élére. Na, ilyen eredményei vannak ennek a fantasztikus összevonásnak. Önök ezt csinálták a Magyar Televízióból, és miközben önök most megint arról beszélnek, hogy milyen olcsó lett, és még olcsóbb lesz, eközben több mint 100 millió forintot tudtak költeni a közmédiumok új arculatának a kialakítására.A közmédiumok új arculatának a kialakítása abból állt, hogy köröket rajzoltak, és abba egy, kettő vagy három darab egyenes vonalat, egyes esetekben hullámos vonalat rajzoltak. Erre 100 millió forintot költöttek! (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Hiába idegeskedik, képviselő úr, ha gondolja, cáfolja meg, hogy a köztelevízióknak nem ez az arculata, körök és vonalak vannak benne. Ezek nem olyan bonyolult dolgok, ezt egy ügyesebb óvodás meg tudja csinálni, higgye el, 100 milliónál olcsóbban. Erre önök elköltöttek 100 milliót. Azt mondták, hogy az arculatváltás egyben a közösségi médiává válás első állomása. Na, ez az első állomás megvolt, meghúzták a köröket és a vonalakat, azután a közösségi médiává válás ott az első állomáson meg is szűnt, nem is lépett sajnos tovább. Ennek már két éve, de ez a közösségi médiává válás sajnos nem akar összejönni, viszont a dolgozók közösségét sikerült szétverniük, úgy, ahogy voltak. 2011 óta ugyanis három nagy leépítés zajlott a közmédiában, az MTVA-nál, úgy, hogy közben az állami támogatás pedig folyamatosan növekedett. Itt térnék ki arra, hogy többször elhangzott az előterjesztő és a fideszes vezérszónok részéről is, hogy olcsóbb lett és egyre olcsóbb a média, miközben a jövő évi költségvetésben is növekszik az erre fordított összeg, és minden évben növekedett az erre fordított összeg, de eközben pedig emberek százait rúgták ki. 2011 nyarán és őszén csaknem ezer embert bocsátottak el, 2013 elején további 200 dolgozót tettek az utcára, és jelen pillanatban, a mai nap is leépítések zajlanak a közmédiában, természetesen elsősorban politikai alapon és politikai tisztogatás jelleggel. Nagyon sok szakmailag jól felkészült, egyébként a közösség által kedvelt műsorkészítőt és műsorvezetőt távolítottak el, az ő elmondásuk szerint is politikai okok alapján. Tehát az eredményt látjuk: egy túlszámlázó, pazarló kifizetőhellyé tették ezt a közmédiát, de önök eddig mindig megvédték ezt a csődhalmazt, azt mondták, úgy jó, ahogy van, és megérdemli, hogy számolatlanul öntsük bele a pénzt. És akkor most Dunai Mónika és Tuzson Bence képviselők egy borongós őszi délutánon egymás homlokára csaptak, és ketten kitalálták, hogy mégis újra csak alakítsuk át a közmédia rendszerét. Az egyébként egy vicc, kettő darab vicc van ebben, hogy ezt már megint önálló képviselői indítványként hozzák be, a másik vicc pedig az, hogy egy ilyen mértékű közmédia-átalakításnál azt kell mondania a Házat vezető elnöknek, hogy a kormány azt üzeni, nem óhajt ehhez az ügyhöz hozzászólni, pedig nem ártott volna, ha a kormány ebben az ügyben hozzászól, mert a kormánynak azért ebben jelentős felelőssége van. Nyilvánvalóan Tuzson Bencének és Dunai Mónikának kisebb felelőssége van ebben, mint a kormánynak, de a kormány mégsem hajlandó megszólalni ebben az ügyben. Szóval, beadták ezt a képviselői indítványt, hogy egyesítsék a négy nagy közmédiumot, Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vé, most már ez lesz a neve. Nyilvánvalóan a név az egy dolog, az, hogy hogyan működik, az egy másik kérdés.Most akkor az a pont van, amikor el kellene dönteni nyilván, amiről eddig is beszéltem, hogy akkor most eddig nem volt igaz, hogy a médiaszolgáltatás úgy működik jól, ahogy van, vagy ezután nem lesz igaz, mert eddig is azt hallottuk, amit az előbb idéztem is, hogy ennél jobban médiaszolgáltatás nem tud működni, és minden kritika teljesen alaptalan, mert még saját maguk jönnek ide, hogy a tapasztalatok alapján át kell alakítani. Akkor nyilvánvalóan mégsem voltak alaptalanok azok a kritikák, amiket eddig elmondtunk, vagy elmondtak azok, akik ezt kritizálták. Szóval, az MTVA eddig is egy politikailag kézi vezérlés alatt működő szervezet volt, és most is nagy valószínűséggel az lesz, mert olvasva a törvénytervezetet, ebben az ügyben semmilyen előrelépés nem látszik, ebben az ügyben továbbra sem lesz semmivel sem közszolgálatibb. Önök azt mondják, hogy majd mérni fogják a közszolgálatiságot. Hát akkor a nulláról kell kezdeni ezt, mert jelen pillanatban, legalábbis a hírműsorok terén a közszolgálatiság minimumát nem üti meg a magyar közmédia, erről viszont azok tehetnek, akik önöket politikailag ott kiszolgálják, illetve azok, akik erre őket ráveszik.Most beleírták a törvénybe az új munkajogi szabályt, hogy az új, egyesített közszolgálati médiaszolgáltatónál évi 400 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Az nyilvánvaló, hogy a két képviselő, aki ezt benyújtotta, nyilván nem egyeztetett az ottani munkavállalók képviselőivel, nyilván ők maguktól most ezt kitalálták, hogy 400 óra rendkívüli munkavégzés legyen elrendelhető. Ez azt jelenti, hogy minden nap másfél óra pluszmunkára lehet kötelezni azokat, akik ott dolgoznak. Nyilvánvalóan ez is a póráz szorosabbra fogásáról szól, nyilván ez is arról szól, hogy minél nagyobb befolyás legyen az ott dolgozókra, és minél nagyobb hatással lehessenek arra, hogy ők úgy ugráljanak, ahogy önök fütyülnek. Ez nyilvánvaló, ebből is látszik. Azután az, hogy a munkavállaló alapszabadságának egynegyedére vonatkozó kérést sem kötelező figyelembe vennie a munkáltatónak, ez sem egy munkavállaló-barát vagy egy családbarát intézkedés. A nemsokára következő vasárnapi nyitva tartás ügyben pedig azzal fognak érvelni nyilvánvalóan, hogy önök mindent a munkavállalók jogai miatt tesznek. Ezután itt is a munkavállalók jogaival kellene egy kicsit többet foglalkozni.A törvényben az is szerepel, hogy az új szervezetnek egy darab vezérigazgatója van, ez jó, viszont az is szerepel benne, hogy ez az egy darab vezérigazgató korlátlan számú vezérigazgató-helyettest nevezhet ki. Ez nyilvánvalóan megint arról szól, hogy még több fideszes havert lehet majd vezérigazgató-helyettesként elhelyezni a közmédiánál, mert ha ez nem így lenne, akkor önök jóval pontosabban meghatározták volna, hogy hogy néz ki ez a szervezet. Ha van egy vezérigazgató, és annak azt mondjuk, hogy akárhány vezérigazgató-helyettest kinevezhet egy közpénzből működő közmédiánál, akkor nyilvánvalóan arról van szó, hogy megint valakiket el kell helyezni, megint néhány száz millió forintot el lehet tapsolni a közmédia esetében.Azt is beleírták a törvénybe, hogy a jövőben bármelyik állami intézmény ellenszolgáltatás nélkül közzétehet közérdekű információt. Azt, hogy mi a közérdekű információ, természetesen majd az ottaniak döntik el. Ezt is le kell fordítani: ez azt jelenti, hogy a választások előtt a Fidesz gyakorlatilag annyit kampányolhat ingyen a közmédiában, amennyit akar, mert majd maximum azt mondják, hogy ez egyébként erre a pontra vonatkozik, és ez egy közérdekű információ. Azoknak a beszerzéseknek a köre is nő, amelyekre majd nem vonatkoztatik a versenyeztetési kötelezettség. Ez megint azt jelenti, hogy még több pénzt lehet majd kitalicskázni a közszolgálati médiából, és lesz miből kitalicskázni, mert már megint 80 milliárd forint fölött van az éves költségvetésük. 80 milliárd forint, ez rengeteg pénz! 80 milliárd forintból például az összes pedagógusnak 25 szá­zalékkal lehetne növelni a fizetését, vagy 80 milliárd forintból a kórházak szinte teljes adósságát ki lehetne fizetni. 80 milliárd forintból minden nyugdíjasnak 2500 forinttal fel lehetne emelni a nyugdíját.(18.40)Én nem azt mondom, hogy ezt a 80 milliárdot teljesen erre kell fordítani, ezt csak azért mondtam el, hogy körülbelül mindenki érezze, hogy mennyi pénz az, amit beleöntenek ebbe a feneketlen zsákba, hogy aztán Rákay Philip egymilliárdot egy nap alatt ‑ egy nap alatt! ‑ egy műsorra eltapsolhasson, vagy hogy lehessen olyan, senki által nem nézett sorozatokat gyártani ebbe a televízióba, amire 850 millió forintot fizetnek ki, és egyébként senkit nem vonnak ezért felelősségre, mert egyébként ez csak egy apró kis nüánsz volt, gyorsan egymilliárd forintot ott arra a sorozatra kidobtak. Tehát több mindenre kéne a pénz ebben a költségvetésben, mint erre a közszolgálatinak nem nevezhető, önök által mégis közmédiának nevezett valamire, de úgy látszik, hogy önök ebben elszántak, hogy 80 milliárd forintot megint el fognak ebből tapsolni. Sőt, most látom, hogy létre akarnak hozni újabb csatornákat is, mert azt gondolják ‑ és jól látják ‑, hogy az elfoglalt köztelevízió arra nem elég, hogy az önök hazugságait fölerősítse, most már nem nagyon hisznek önöknek az emberek, csökken a népszerűségük, most próbálnak még két csatornát létrehozni, hogy hátha majd még két csatornán tolják a pártjuk propagandáját, akkor majd talán ez jó lesz. Jelzem, nem lesz jobb, csak többe fog kerülni. Így aztán mi ezt a törvényjavaslatot nem fogjuk megszavazni. Nem fogjuk megszavazni, hogy megint 80 milliárdot eltapsoljanak, és közmédiának hívjanak egy pártmédiát. Inkább abban kéne lépéseket tenni, hogy Magyarországon valódi közmédiát hozzanak létre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a 30 oldalas salátatörvény-javaslat azt mutatja, hogy teljes a koncepciótlanság, és kapkodás jellemzi a kormányzat médiapolitikáját, azt a médiapolitikát, aminek ügyében a kormány igyekszik mosni kezeit, folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy autonóm szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Médiatanács meg pláne. Ezért aztán itt interpellációt, kérdést sem lehet intézni ‑ még csak annyira sem, mint mondjuk, a legfőbb ügyészhez lehet, bár ott is az interpellációt már megszüntették ‑ nemhogy a kormányhoz, a hatóság elnökéhez sem. Tehát tulajdonképpen mindazon sok probléma tekintetében, ami a médiát jellemzi ‑ és ez bizony nagyon komoly hatalomtechnikai kérdés is az önök számára, nem véletlen, hogy ez volt az első, amihez 2010-ben hozzányúltak, nem pedig bármilyen más komoly, a költségvetés komoly alrendszerét érintő kérdéssel foglalkoztak, hiszen az első feladatuk volt megszállni a médiumokat, és bár átgondolatlanul, kapkodva, de mégis egy rendkívül hosszú, gumiparagrafusokból álló törvényt hozva egyrészt öncenzúrára kényszerítették a médiumokat, másrészt pedig foghatóvá, zsarolhatóvá tették sajnos nemcsak a közszolgálati, de bizony minden más kereskedelmi médiumot is ‑, tíz módosító javaslattal igyekszünk ezt a salátatörvényt jobbá tenni. Hiszen a Jobbik mindig konstruktívan áll minden javaslathoz, még akkor is, ha ez a javaslat egészen más irányt ölt, mint amit a Jobbik szeretne, és nagyon sok olyan kérdés van, amit módosító javaslatként nem nyújthatunk be, azonban itt elmondhatunk panaszként ennek az átfogó salátatörvénynek a vitájában, hogy mi az, amiről sajnos ez a javaslat nem rendelkezik, pedig kellene. Egyik ilyen alapvetésünk, hogy a médiát ellenőrző legfontosabb testületben, a Médiatanácsban sajnos csak a Fidesz tagjai kaptak helyet, míg jogelődjében, az ORTT-ben minden parlamenti frakciónak volt delegáltja. Bizony, ez olyan súlyos jogsérelem, mint ha azt mondanánk, hogy most már nemcsak a médiát ellenőrző legfontosabb szervben, hanem a választások tisztaságát ellenőrző legfőbb szervben, a Nemzeti Választási Bizottságban is a jövőben csak a Fidesz tagjai kapnának helyet, sőt, akár a szavazatszámláló bizottságokban is ‑ ez már csak egy lépés volna tovább. Bizony, még a KDNP delegáltját is ‑ pedig lett volna jelöltjük ‑ kiszórták, hiszen tudták, hogy ez önöknek az egyik legfontosabb testület. Alkotmánybírónak még csak-csak elfogadnak néha egy KDNP-s delegáltat, na de a Médiatanácsba? Szó sem lehet róla! Az már csak a KDNP szolgalelkűségét jellemzi, hogy 2010-ben nem emeltek szót ez ellen, és a kétharmadhoz adták a szavazatukat úgy is, hogy még a KDNP sem kapott helyet ebben a testületben. De ami ennél fontosabb, ami egy KDNP-s delegáltnál komolyabb ellenőrzését mutatná a médiának, ha az ellenzék is szerepet kapott volna ebben, azonban felrúgták az önök által is megszavazott, még a Horn-kormány idején kétharmaddal, fideszes szavazatokkal is meghozott médiatörvényi alapvetést, ami azt mondta, hogy igen, minden parlamenti erőnek legyen helye a médiát ellenőrző legfontosabb testületben. És így, hogy ezt a választási jelszavukat ‑ „Csak a Fidesz!” ‑ meglehetősen sajátosan teljesítették például a Médiatanács esetén, ne csodálkozzunk azon, hogy nem lépnek fel a legsúlyosabb jogsértésekkel szemben. Hosszasan hozhatnánk itt a példákat, milyen médiabeli jogsértéseket tapasztalhatunk, de hadd említsem csak az egyik legnagyobbat, sőt a legnagyobbat, ami az egész demokrácia működését is megkérdőjelezi. Ez pedig a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának sárba tiprása, ami ellen itt az Országgyűlés hétköznapjain, mondjuk, tévéközvetítési időben nem emelhetünk szót még az interpellációs keretünkre sem, hiszen ‑ ahogy már említettem ‑ ez egy tilalmazott kérdés, a kormány mossa kezeit, azt mondja, hogy semmi köze a kérdéshez, van egy autonóm szerv, amihez fordulhatunk levélben, vagy éjszakai vitákon megvitathatjuk, mondjuk, a Médiatanács éves beszámolóját, mint tettük ezt tegnap úgy, hogy a vezérszónoki felszólalásokat követően egyetlenegy más képviselői felszólalás sem volt, hiszen kiüresítették, ellehetetlenítették a vitákat, sőt a KDNP és az LMP már vezérszónokot sem állított ezekben a kiüresített vitákban a legújabb, tegnapi éves beszámolóhoz.Ezért történhet meg az, hogy a legsúlyosabb jogsértés a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának nem teljesítése, amit a Médiatanács sajnos következmények nélkül hagy, pedig egy ideig bizony kötelező feladata lett volna hivatalból eljárni. És addig-addig követeltem ezt itt az éves beszámolók kapcsán, mígnem nem volt következmények nélküli a követelésem. De nem az történt, hogy mondjuk, megdorgáltuk volna a Médiatanácsot ‑ mint azt tettem módosító javaslattal, legalább egy mondattal felhívtuk volna a figyelmüket e törvényi kötelezettségükre ‑, hanem az volt a következménye, hogy addig hivatkoztam erre a paragrafusra, mígnem fogták, és eltörölték az egész előírást, miszerint a Médiatanácsnak hivatalból el kellene járni ebben az ügyben, és igen, akár bírságokkal, szankciókkal el kellene érnie, hogy kiegyensúlyozottak legyenek a televízió és rádió híradásai, hiszen nemcsak a közszolgálatira, hanem minden televízióra, rádióra, én azt gondolom, egyébként jogos is az a hatályos előírás, hogy kiegyensúlyozottan kell működni. Ezen is csorbítottak. Egy időben még sokoldalúnak nevezték ezt a fajta előírást, ami a médiaalkotmányban szerepel, végül ezt már csak kiegyensúlyozottnak nevezik, amit nyilván lehet úgy is érteni, hogy őfelsége ellenzékét, az MSZP-t jelenítik meg, míg másik oldalon a Fidesz kap egy lehetőséget a médiában, azonban még ezt sem teljesítik, és miután eltörölték a hivatalból való eljárási kötelezettségét, gyakorlatilag semmi sem történik. A panaszok 90 százalékát a Médiatanácshoz a Jobbik nyújtja be, azonban ezeket például szerkesztői szabadságra hivatkozva lesöprik, vagy azért, mert a műsorszámok folyamában megsértett kiegyensúlyozottság nem kényszeríthető ki. Ehhez egyébként talán törvénymódosítás is szükséges volna, hiszen jelenleg úgy valósulhat meg az elhallgatás, hogy a Médiatanács csak konkrét panaszok nyomán konkrét műsorok konkrét adásait vizsgálja, míg a műsorfolyam egészét nem, pedig a kiegyensúlyozottságot úgy kell értelmezni ‑ és épp ezért születnek sokszor felmentő határozatok ‑, hogy egy adott műsorszám, ha nem is kiegyensúlyozott, az egészét kell vizsgálni, az egésze ügyében viszont nem lehet panaszt benyújtani.Ezért volna szükséges, hogy komoly, érdemi változtatások történjenek például a médiatörvénnyel kapcsolatban, azonban a következmények nem ezek, hanem, ha sokat hivatkozunk ‑ mint most én ‑ a kiegyensúlyozottság követelményére, talán az lesz a következő, hogy ezt is eltörlik. Na, ezt azért talán nem merik, mert ehhez az Európai Uniónak is lenne egy-két szava, ami minket különösebben nem érdekel, önöket azonban annyira, hogy képesek még a nemzetünk szuverenitását legjobban megtestesítő Alaptörvényt is úgy módosítani, ahogy az Európai Unió fütyül. Amikor mi, jobbikosok egymillió magyar embert képviselve fogalmaztunk meg szakmai kritikát például a médiatörvénnyel kapcsolatban, akkor azokat mind lesöpörték. Amikor akár szó szerint, részben volt olyan javaslat, amit szó szerint ugyanígy az Európai Unió is megfogalmazott, azt később viszont hajlandóak voltak elfogadni. Én azt gondolom, hogy ez nem a nemzeti együttműködés, hanem inkább valamiféle nemzetközi együttműködés rendszere, és nem a nemzeti szuverenitást fejezi ki a Magyar Országgyűlés, ha önök így politizálnak. Bízom benne, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás durva, általános megsértésének lesznek következményei Magyarországon. Az előző ciklusban még ‑ az előbb említett törvénymódosításokon kívül, ami negatív irányba befolyásolta az állapotokat ‑ annyi történt, hogy jómagam, amíg a Kulturális és sajtóbizottság Ellenőrző albizottsága elnökeként összehívhattam ülést, sőt miután az obstrukciót folytató kormánypárti képviselők lemondatásával sikerült elérnem azt, hogy határozatképes ülésen egyhangú ellenzéki szavazással határozatot fogadott el a sajtóbizottság Ellenőrző albizottsága, megállapítva a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírások általános megsértését statisztikai adatokkal alátámasztva, azután annyi változás történt, hogy leváltottak az albizottság éléről.(18.50)Hát kérem szépen, az, hogy ilyen politikai döntések születnek szakmaiak helyett, az teljességgel távol áll a Jobbik politikájától. Mi azonban szakmai alapon nézzük, ha kell, és hogy önöket is meg tudjam győzni nem a saját szubjektív megérzéseinkkel, a csak fideszes tagokból álló Médiatanács statisztikáit hadd hozzam ide; méghozzá nem egy kiragadott műsort, egy kiragadott hetet, hanem általánosan, országosan a főbb hírműsorokat egy éves összehasonlításban. Ha megtekintjük a legutóbbi kimutatást, a Médiatanács hivatalos statisztikája szerint például a magazinműsorokban az egyik legdurvább az aránytalanság. Itt 4,5 százalékot kap a Jobbik, ennyit tesznek ki a megjelenései, ha 100 százaléknak nem az összes hírt, hanem az összes politikai hírt, az összes politikai szereplést tekintjük a magazinműsorokban.Tehát még csak nem is parlamenten belüli pártként, hanem valamiféle törpepártként, parlamenten kívüli erőként kezelik a Jobbikot. És ezt nem mint jobbikos képviselő mondom, hanem mint az igazságra fogékony és a legnagyobb igazságtalanság ellen felszólalni kész képviselő fogalmazom ezt meg. Hiszen a legdurvább kirekesztés a Jobbikot éri. Itt van például a DK, ráadásul a 2013-as évről beszélünk, amikor semmi esetre sem nevezhetjük parlamenti pártnak őket, mégis 5,7 százalékot, jóval többet kapott a médiában; vagy az Együtt-PM szintén 2013-as összesítésben 7,9 százalékot, szemben a Jobbik 4,5 százalékával. Miközben elvileg társadalmi erejét illetően, ha most nem is akarom azt sulykolni, hogy a második erő a Jobbik, amit azért számos adattal alá tudnék támasztani, azt azért nyugodtan kijelenthetjük, azt gondolom, vita nélkül, hogy az MSZP és a Jobbik azért többnyire fej fej mellett volt, mondjuk, a vizsgált 2013-as évben. Ennek ellenére a Jobbik 4,5 százalékával szemben őfelsége ellenzéke 19,4 százalékot, tehát tulajdonképpen több mint négyszer akkora megjelenést kapott a magazinműsorokban az ATV-től a Hír TV-ig, a közszolgálati médiumokon át.Ez a durva törvénysértés tehát az, ami változást igényelne. És persze, ha már kvótáknál tartunk, hadd említsek itt még néhány kvótát! A Pörzse Sándor képviselőtársammal 2010-ben javasolt bűnügyi kvóta sem egészen úgy valósult meg, ahogy kellett volna, ezért indokolt volna, hogy ebben a salátatörvényben akár ezt is rendezzék. Hiszen bár sokat beszéltek arról, hogy jobbikos javaslatot fogadtak el, valóban, a bulvár bűnügyi híradásokká silányuló híradásokat meg akartuk rendszabályozni, és 20 százalékban maximalizáltuk a bűnügyi híreket, azonban egyrészt mi nem szerettük volna, ha ebbe beleszámítanak a politikusbűnözésről szóló híradások, azokat nem kívántuk korlátozni, még akkor sem, ha ez az önök számára kellemetlen.A cigánybűnözésről azért nem ejtek szót, mert erről a médiában amúgy sem ejtenek szót, gyakorlatilag kimutathatatlan, tilalmazott dolog. Elég, ha csak fölidézzük azt, hogy a Hír TV képes volt kikockázni például a kuruc.infónak a „cigánybűnözés” rovatcímét, amikor tudósított az internetcenzúráról néhány éve. Arra hivatkoztak, még meg is indokolta a gyáva szerkesztő, hogy bizony a médiatörvény paragrafusai szerint ez ma már büntetendő. Ezt is megéltük, hogy egy Hír TV képes volt kikockázni azt a szót, hogy cigánybűnözés. Nyilvánvalóan nem általános gyakorlat ez a Hír TV-ben, van azért, hogy ki merik ma már ezt mondani. Hogy mennyire gumiparagrafusokból áll ez a médiatörvény, azért azt jól mutatja, hogy még egy elvileg csak fideszes tagokból álló Médiatanácstól nem tartó Hír TV-s szerkesztő is képes erre vetemedni.Viszont a bűnügyi híreken belül rendkívül elharapóztak a baleseti híradások. Ezért azt gondolom, indokolt volna, és mi már ezt javasoltuk is a korábbiakban, hogy a baleseti híreket is számítsák bele a 20 százalékos hírkvótába. Tehát a jogértelmezés jelenti a problémát, hogy a Médiatanács túl szűken értelmezte, és mivel ott megszólalási lehetőségünk nincs, hát itt kérjük, hogy tegyük egyértelműbbé a törvényt, ahogy ezt már korábban is javasoltuk, és igenis a baleseti híradások számítsanak bele. Hiszen a nem hírek hírekké válása a híradókban teljesen általánossá vált, nem az emberek tájékoztatását szolgálják, hanem inkább szórakoztatását manapság a híradók.A határon túli hírkvótára is ígéretet kaptunk korábban, úgy tűnik, e salátatörvény sem rendezi ezt a kérdést. Pedig egy 5 százalékos hír, ha komolyan gondoljuk a nemzeti összetartozást, ami azt jelenti, hogy naponta egy darab kis rövid hír, akár nem is helyszíni tudósítás, bele kellene hogy férjen, ez lehetne akár sporthír vagy bármi. Úgy tűnik azonban, hogy ezt továbbra sem szeretnék. Pedig ha megnézzük például éves kimutatásban az úgynevezett szlovákiai híreket, ez ugye, 0,9 százalék, ebben ráadásul benne vannak a külhoni magyarsághoz nem kapcsolódó, úgymond igazi szlovák hírek is.Folytathatnánk még hosszasan a kvótákat, talán amivel foglalkozik ez a javaslat, kifejezetten rossz irányba mozdítja el a dolgot, a magyar zenei kvóta kérdése. Hiszen nem kell sokáig menni egy 30 oldalas törvényben, már a 3. § ezt a kérdést rendkívül károsan kezeli. Lényegében a meglévő kvótából, ami az új magyar dalok támogatását jelentené, azzal próbálnak kibújni, hogy régi slágereket digitálisan felújítanak, és a törvény számára újként adják el. Azt gondolom, hogy ez rendkívül káros folyamat. A 2013-as összesítés alapján azt láthatjuk, hogy a magyar zene aránya 35 rádióban még mindig nem éri el a törvényi követelményként megállapított 35 százalékot.Milyen következménye van? Lényegében semmi. Pedig nagyon örültünk, hogy ezt a zenei kvótát ilyen, viszonylag magasra sikerült a törvénybe foglalni, hiszen korábban nem innen indult, a jobbikos javaslat pedig még magasabbra tette volna. Egy ilyen kompromisszumként végül megállapodott 35 százalékban. Örültünk ennek, de azt nem gondoltuk, hogy még képes a Petőfi rádió is arra, hogy nem teljesíti ezt a kvótát. Nem beszélve arról, hogy a rádiók jó része ráadásul a halott idősávban, éjfél és hajnali 5 óra között játszott magyar zenével éri csak el ezt az arányt.A hírkvótákról, zenei kvótákról hosszasan beszélhetnénk még, azonban az idő rövidsége miatt még az első felszólalásomban csak címszavakban néhány pontot mondanék, hogy mit hiányolunk ebből a törvényből. Például a lelkiismereti szabadsággal visszaélő ezoterikus műsorok folytatólagos csalásának betiltását. Vagy a média feladatai közé beemelendő a nemzeti jelképek védelme, a nemzeti összetartozás erősítése, amit még mindig nem találunk a médiaalkotmány rendelkezései között.Szeretnénk az MTVA ellenőrzését is megteremteni. A Közszolgálati Közalapítvány lehetne a kezelője, hogy beszámoltathassa a vezérigazgatót, hogy átláthatóvá váljon a gazdálkodás. És végül, de nem utolsósorban még egy, ami az időmbe talán belefér, az önkormányzati tulajdonú médiaszolgáltatásokat és sajtótermékeket is szabályozni kellene a kiegyensúlyozottság követelménye kikényszeríthetőségének megállapításával, törvénybe foglalásával, hiszen ezek is egyfajta közszolgálati médiumok. A törvény mégsem így kezeli őket, mi több, a fideszes önkormányzatok sem. Sajnos saját párthíradójukként kezelik ezeket az önkormányzati médiumokat. Így visszaköszönnek sajnos az országos tendenciák. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormánypártok megint úgy módosítanának egy törvényt, hogy közben nem merik vagy nem akarják annak teljes politikai felelősségét felvállalni. A közmédia újraszabályozásáról szóló törvénymódosítást Dunai Mónika és Tuzson Bence önálló képviselői indítványként nyújtották be, emiatt félő, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan majd most is elbújhat a kétharmad megnyugtató árnyéka mögé az, akinek esetleg kényelmetlenséget okozna a mostani módosítás mellett kiállnia.Emlékezzünk csak Navracsics Tibor őszi EP-biztosjelölti meghallgatására, amikor is a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatokra azt mondta, hogy az csupán egyéni indítványként került a törvényhozás elé, az eredeti szöveg pedig több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét. Azt is mondta, és most idézem szó szerint: „A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak.” Navracsics Tibor már valóban nem tagja a kormánynak, de ettől ez a médiatörvény még gátolja a sajtó szabadságát és sokszínűségét, a mostani módosító javaslat pedig tovább növeli a közmédia fölötti egypárti kontrollt, és tovább rontja a közmédia átláthatóságát.A törvénymódosító javaslat egyik legfontosabb célja, hogy a három média-közalapítvány összevonása révén létrejönne az új közszolgálati médiaszolgáltató, a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, tulajdonosa pedig a szintén újonnan létrehozandó Közszolgálati Közalapítvány lenne. A szervezeti átrendezéssel együtt 100 és 200 közötti munkavállalónak mondanának fel. 2011 óta ez már a negyedik csoportos, sőt tömeges létszámleépítés a közmédiában. Eddig több mint ezer embernek kellett távoznia ettől a testülettől, mindeközben pedig évről évre nő az MTVA állami támogatása.Jövőre már több mint 80 milliárd forint közpénz jut a köz szolgálatára, a közmédiumra. Az átalakítások eredményeként csökkentenék a Közszolgálati Közalapítvány eddig sem túl jelentős jogköreit, így a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap érdemi kontroll nélkül költheti el az évi 80 milliárd forintot. Ezzel tovább nőhet a kormánypártok befolyása a közmédia felett, és egy kézben fognak összpontosulni a személyi, szakmai és pénzügyi döntések, és se többpárti, se civil ellenőrzésre, kontrollra nem marad semmilyen lehetőség.(19.00)Márpedig erre szükség lenne, mert a közmédia által sugárzott tartalmakra mindent lehet mondani, csak azt nem, ami a fő funkciója kellene hogy legyen, vagyis hogy közszolgálati szerepet töltene be. Pedig ebből a 80 milliárd forintból bőven telne igényes, színvonalas, valóban közszolgálati tartalomsugárzásra. Ehelyett egy politikailag erősen befolyásolt, működésképtelen, igazságtalanul működő, finanszírozásában átláthatatlan, alig nézett, közszolgálati funkcióját alig teljesítő közmédiát látunk és kapunk a közpénzért.Csökken, de megmarad az MTVA feladatainak jelentős mértékű kiszervezése, ami egyértelműen lehetőséget teremt a korrupcióra. Megmaradnak a hozzáférhető közpénzek, irányított pályázatok tartalom­szolgáltatásra, fölöslegesen túlárazott győztes pályázatok fognak következni, mint az az elmúlt éveket is jellemezte.További érdekesség a módosító javaslatból az a két új fejezet, ami a nemzeti vagyonról szóló és a közbeszerzési törvény hatálya alól mentesít néhány esetet. Ezentúl a médiatartalmak elkészítéséhez szükséges technikai eszközök beszerzése nem tartozna a közbeszerzési törvény hatálya alá. De a Fidesz közeli cégeknek sem kell tovább aggódniuk, hiszen mostantól az MTVA gyártási kapacitása is pályáztatás nélkül lesz hasznosítható. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a közmédia valamennyi járműve mentesüljön az útdíjfizetés kötelezettsége alól, továbbá a túlsúlyos és túlméretes járművek is korlátozás nélkül közlekedhessenek az ország területén. Talán a legnagyobb arcátlanság az, hogy mindezt cinikus módon a sajtószabadságra és a szabad tájékoztatásra hivatkozva igyekeznek a módosító javaslat benyújtói, azaz önök megindokolni.Az egész közmédia tekintetében a javaslat kimondja, hogy a közmédiában mostantól a vasárnap is ugyanolyan munkanap, mint a többi, miközben önök a másik oldalon azzal kampányolnak, hogy a vasárnapot mindenki töltse pihenéssel. Ha jól értjük, akkor mindenki, kivéve az MTVA dolgozóit, meg még jó néhányakat, sokakat ‑ teszem hozzá magam.Összességében elmondható, hogy az átszervezés növelni fogja a közszolgáltatási hírgyártás eddig is egészségtelen méretű központosítottságát, anélkül, hogy a közmédia fölötti politikai kontrollt bármilyen módon korlátozná. Jelenleg a magyar közmédia lesz az egyetlen Európában, amely nyilvánosan hozzáférhető hírszerkesztési alapelvek és szerkesztői függetlenség deklarálása nélkül működik, ennek az összes következményével, és ez az új törvényszöveg alapján sem változna.Pártunk álláspontját olvastam fel, és azt ismertettem a tisztelt Országgyűléssel. Meg kell mondjam, hogy a magam részéről irigyléssel hallgattam a Jobbik és az MSZP felszólalásait is. Azt gondolom, hogy ritka pillanat az, amikor ellenzéki pártokkal, egyszerre két ellentétes irányultságúval is ilyen könnyen egyet tudok érteni. Teljesen felfoghatatlan az, hogy a közmédiát és a tájékoztatást teljes mértékben hatalomtechnikai eszközként használják.2002-ben minden bizonnyal a Fidesz megtanulta azt, hogy mit jelent az, ha még van szabad véleménynyilvánítás, mit jelent az, ha a média esetleg megpróbálja objektívebben tájékoztatni a lakosságot, és nemcsak egyik oldalról közelít meg egy-egy szempontot, hanem a másik oldalról is. Ennek a 2002-es tapasztalatnak köszönhetjük azt, hogy most ilyen mértékben teljesen kontroll alá akarja hajtani a teljes médiaszolgáltatást, és teljesen elfogadhatatlannak érzem azt a szemléletet, hogy ebben kívánja megvalósítani azt a Fidesz-kampányt, amit Novák Előd képviselőtársam is hangsúlyozott, ez a „Csak a Fidesz!”.Azt gondolom, és az LMP demokrácia­fel­fo­gásából is az következik, hogy demokráciát építeni nemcsak úgy lehet, hogy szabad választásoknak mondott rendezvényeket tartanak időnként, hanem úgy is, hogyha a választóknak minden szükséges információt megadnak ahhoz, hogy ismerjék a döntésük következményeit. Jelen pillanatban ezen döntések következményeit a választók nem ismerik, és ennek köszönhetik önök ebben az évben a háromszoros sikertevékenységüket a választások során. Ennek köszönhető az, hogy a választók ilyen megtisztelően magas támogatottságról biztosítják a jelenlegi kormánypártokat.Azt gondolom, hogy nyilvánvalóan ez a hatalomtechnikai eszköz az, amit a legfontosabbnak éreznek most, és nyilvánvalóan nem véletlen az, amit Tuzson (sic!) képviselő úr a mai nap folyamán számon kért önökön, hogy a közmédia akkor közvetít a parlamentből is, mikor az nem kínos a kormánypártoknak, akkor van közmédia-szolgáltatás; amikor önöket kínos helyzetbe lehet hozni, akkor ez éppen szünetel.Teljes mértékben felfoghatatlan számomra, hogy a közmédia, ahol tényleg szükség lenne arra, hogy lehetőség szerint igazságosság és demokratikus alapelvek érvényesüljenek, hogyan lehet ennyire egypártrendszer céljait szolgáló; hogy lehet az, hogy ennyire igazságtalanul egy olyan rendszert modellezzen, ami ellen önök huszonöt évvel ezelőtt küzdöttek.Nyilvánvalóan a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni ezeket a javaslatokat ebben a formában. Kollégáim dolgoznak módosító indítványokon, hogy lehet-e ebből valami jobbat kihozni, de az eddigi tapasztalatunk az, hogy nyilvánvalóan fölöslegesen töltjük ezzel az időt, sajnálatosan ezek többnyire bizottsági folyamatokban elvéreznek.Azt kérem, az ilyen törvényjavaslatoknál azt kell átgondolniuk, hogy mi lesz, ha véletlenül egyszer mégsem lesznek önök hatalmon. Mi lesz, ha egyszer véletlenül mégis buknak, és ugyanezzel a médiatörvénnyel kell majd szembesülniük akkor, amikor egy teljesen más politikai hatalom lesz? Vajon akkor mit szólnának hozzá? Mert azzal a szemponttal kellene jogszabályt alkotni, hogy akkor hogy fogadnák ezt el.Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)
  • DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tanulságos vezérszónoklatok után engedjék meg, hogy a kormány álláspontját is elmondjam.Szeretném elöljáróban felhívni a figyelmet arra, hogy a benyújtott törvénymódosítás egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb eleme a közmédia­rendszer társasági hátterének az átalakítása. A közmédia rendszere az elmúlt húsz évben, és ezt önök is elmondták, többször módosult, és jelenleg a 2010-es átalakítást követően négy közszolgálati médiaszolgáltató társasággal működik, amelynek tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány.Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy gazdaságossági, költséghatékonysági szempontok alapján indokolt a négy önálló gazdasági társaság összevonása egy szervezetbe. Ennek megfelelően kezdeményezik a benyújtók a törvényjavaslatban, hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt. beolvadás útján egyesüljön a másik három gazdasági társasággal, a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-vel, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt.-vel, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-vel, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytassa tevékenységét. Az átalakulás kizárólag a gazdasági társaságok számában és elnevezésében eredményez változásokat. Az egyesüléssel létrejövő új gazdasági társaság a korábbi négy médiaszolgáltató számára a törvény által előírt valamennyi közszolgálati feladatot előírja, és ezek ezt el fogják látni.A törvényjavaslat tartalmazza a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szakmai feladatellátását biztosító vagyonjogi előírások pontosítását és kiegészítését. Ezek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által gondozott sarkalatos vagyontörvénynek megfelelve, a vagyontörvényben meghatározott elvek mentén szabályozzák a médiavagyon feletti tulajdo­nosijog-gyakorlás módját, valamint az e vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait. A törvényjavaslat tehát az általános szabályozás, a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint az állami vagyonról szóló törvény előírásai figyelembevételével állapítja meg az ágazati vagyongazdálkodásra irányadó szabályokat.A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy az alap tulajdonosijog-gyakorlása a közmédiavagyon állami vagyonnak minősülő elemeire terjed ki, továbbá a sarkalatos vagyontörvény elveinek megfelelve nevesíti, hogy a vagyoni kör alapvető rendeltetése a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása. A nemzeti vagyon eme specifikus szegmensével tehát olyan módon kell gazdálkodni, hogy ezen rendeltetését maradéktalanul betöltse. Ennek érdekében a törvényjavaslat megtartja a médiatörvényben meghatározott eddigi vagyoni korlátozásokat és megkötéseket, részletszabályaival nem azok feloldására vagy enyhítésére, hanem bővebb kifejtésére és az alap vagyongazdálkodási kereteinek meghatározására törekszik.A médiatörvény által eddig biztosított vagyonkezelésbe adás helyett a törvényjavaslat a közszolgálati médiavagyonra vonatkozó háttérszabályokkal, különösen a szerzői jogi szabályokkal harmonizáló, a jogosultság tartalmát egyértelműen meghatározó felhasználói jog megszerzését biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató számára.(19.10)A módosítás ésszerűen határozza meg a szerződéskötést kizáró akadályokat s az ezekhez kapcsolódó felmondási jogosultságokat az alap részére. A törvényjavaslat jogosultságokat biztosít az alap számára, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás ellátásának érdekében a magyar állam nevében gazdasági társaságot alapítson vagy e célból gazdasági társaságban részesedést szerezzen, valamint abban tagsági, részvényesi jogokat gyakoroljon.A törvényjavaslat a vagyongazdálkodási, társasági jogi szabályokon kívül néhány ponton kiegészíti, módosítja a közmédiarendszer működését érintő médiatörvényi szabályokat a hatékonyabb működés érdekében. Ennek keretében, élve a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel és megfelelve a digitális kor elvárásainak, előírja, hogy a digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztők az eddigi négy közszolgálati televíziócsatorna mellett további két közszolgálati televíziócsatorna továbbítására kötelesek. Ez a rendelkezés a mai technológiai színvonal mellett arányosnak és ésszerűnek tekinthető, csak a digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztőkre vonatkozik, akik a technológiából adódóan egyébként is több csatornán tudnak szolgáltatást nyújtani, mint az analóg átviteli technikát használó műsorterjesztők. Mivel jelenleg hozzávetőlegesen száz magyar nyelvű csatorna érhető el a nézők számára, a hat közszolgálati televíziócsatorna nem tekinthető megítélésünk szerint aránytalanul magas számnak; például az angol közmédia is csak nyolc csatornával működik. Szintén a technológiai fejlődés vívmányait segíti eljuttatni a nézőkhöz az a rendelkezés, amely szerint azok a műsorterjesztők, akik nagy felbontású, HD minőségű szolgáltatást nyújtanak, ilyen minőségben kötelesek továbbítani a közszolgálati televízió­csa­tornák adását is.Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a törvénymódosításban szereplő átalakítások a négy gazdasági társaság egybeolvadásával költséghatékonyabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a közmédia működését, ami a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának ellenőrző képességét erősíti. A javaslat tovább harmonizálja a magyar médiaszabályozást az Unió elvárásaival.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szabályozási céljaival a kormány egyetért, ezért kérem, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/2189. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kulturális bizottság ülésén mi ezt már megbeszéltük, hogy majd részletesebben folytatjuk a vitát itt a plenáris ülésen, úgyhogy akkor én is most egy picit részletesebben fejteném ki az Együtt- a Korszakváltók Pártjának a véleményét ezzel a médiatörvénnyel kapcsolatban. A Ház elé benyújtott törvénymódosítás a kádári korszak trösztösítését idézi. Eszerint önálló szervezetként megszűnne a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, és beolvadnának ebbe a bizonyos Duna Médiaszolgáltató Zrt.-be. Az intézményi önállóság eddig is persze csak látszat volt, föléjük épített a jogalkotó egy klasszikus felügyeleti rendszert a politikai és társadalmi kontrollra hivatott kuratóriummal és közszolgálati tanáccsal. Tehát a tervezet szerint létrejön ez a bizonyos mamutintézmény, ahol az indoklás szerint megszűnik a felesleges párhuzamosság. Ezt az indokot 2011 óta a közmédiában dolgozók két alkalommal már hallhatták; ha ezt a kifejezést meghallják, akkor tudják, hogy ismét a kirúgások korszaka jön. Persze sajnálatos módon mindig azok a kollégák maradnak, akikről kiderül, hogy mondjuk, híreket hamisítanak, vagy éppen, mondjuk, mint a mai nap reggelén azon lamentáltak, hogy a nélkülöző gyermekek azért nem esznek, mert reggel biztosan nem éhesek. A közmédia, ha becsülné a saját alkalmazottait, akkor persze leülne a szakszervezetekkel, és megtárgyalná a várható létszámleépítéseket, ha már ennyire el akarnak bocsátani embereket ‑ de persze ezt nem fogják megtenni. Üzenet ez minden munkavállalónak: a kormányzat bármikor felülírhatja a munkajogi követelményeket. Ez persze nem újdonság, hiszen hallhattuk már Lázár Jánostól, nem kötelező a Miniszterelnökségen dolgozni, ha nem tetszik a rendszer; úgy látszik, ez a közmédiára is vonatkozik. A kérdés az, hogy a közmédia közvetlen támogatása ugyan vajon miért nő 80,5 milliárd forintra az idei 77,9 milliárdról a következő évre vonatkozó költségvetési tervezetben, ha egyszer a párhuzamok megszüntetése a fő cél; én még ilyen költségmegtakarítást nem láttam, ami a költségek növekedésével jár. A következő kérdés, hogy ki fog vajon műsort készíteni majd a jövőben. Mi azt látjuk, hogy ez a törvényjavaslat azt készíti elő, hogy kiszervezzék a műsorgyártást. Itt már erről hallottunk a vezérszónoki hozzászólásokban, pont ugyanez a félelmünk van, és nyilván nem lesz meglepő számunkra, hogyha ezt egészen véletlenül haveri cégek fogják készíteni. Az MTVA a törvénymódosításnak köszönhetően izmosodik. Eddig nem ő döntött arról, hogy a törvényben meghatározott összegű készpénzt mire költik, ezt a feladatot a Közszolgálati Költségvetési Tanács látta el, ám az előterjesztés szerint a költségvetés felosztásáról ezentúl az MTVA hoz döntést. Amikor az Európai Unió azt várja el, hogy a közmédiában elköltött közpénzeket egy független testület felügyelje, biztosan nem erre gondolt. Az MTVA ráadásul saját jogrendszert is kap ‑ mint ahogy itt erről szintén már hallhattunk ‑, hiszen rá nem vonatkozik majd a szerzői jogi törvény, a munkajogi szabályozás, a vagyonkezelési szabályok, a közbeszerzési törvény, az útdíjtörvény vagy éppen az áfatörvény, legfeljebb csak annyira, hogy meg ne zavarja képességei kibontakoztatásában; lásd hírhamisítás, csalás és a többi, mármint a hírek átértelmezése. Az, hogy az útdíjtörvény miért került ide, egyszerűen értelmezhetetlen, de erről részletesebben beszélt már Sallai R. Benedek képviselőtársam. Az MTVA a nemzeti vagyon kezelőjeként a vagyongazdálkodás körében gyakorlatilag bármikor eltekinthet majd a jövőben a nyilvános pályáztatástól. A törvény ennél persze árnyaltabban fogalmaz, de a meghívásos pályáztatás feltételeit sikerült úgy megfogalmazni, hogy azok nagyjából minden esetben alkalmazhatók legyenek. A közszolgálati médiaszolgáltató vagyona az állam, illetve az alap kezébe kerül. Ismert például, hogy a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéből szinte már mindent kiköltöztettek a Kunigunda utcába ‑ ha én jól tudom, akkor jóformán csak szinkronstúdiók működnek ott ‑, és halljuk már évek óta, hogy tervezik az épületet eladni. Most már csak az kérdés, hogy vajon ki nézte ki magának, melyik oligarcha tervez például szállodát építeni a Bródy Sándor utcába, hogy egy aktuális példát mondjak. A hatalmas mamutintézmény létrejöttével óhatatlanul felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz egyébként az MTI-vel, esetleg neki is el kell-e költözni a Nap-hegy téri épületéből ‑ az sincs egy rossz helyen egyébként, javaslom a haverok figyelmébe ‑, vagy nyilvános pályáztatás nélkül esetleg ezt is majd így sikerül valakinek jól átjátszani. A törvénymódosítás talán leglátványosabb eleme „A közszolgálati média stratégiai terve és a közszolgálati értékek mérése” című fejezet. A módosítás szerint a közmédia-szolgáltató minden évben stratégiát alkot, ami alapul szolgál a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az alap közötti együttműködéshez. A stratégiaalkotásnak ebben a formában legalább két okból egyáltalán nincsen értelme. Mivel a törvény pontosan megmondja, hogy mennyi közpénz áll a közmédia rendelkezésére, ezért nincs az a stratégia, ami ne pont ennyi közpénz elköltését látná kívánatosnak. A közmédia szabályozásának alapvető hibája az előre rögzített költségvetési keret, mert ez sem nem hatékony, sem a közszolgálati funkciók újragondolására nem ösztönöz, tehát innovációról itt biztosan nem beszélhetünk. A másik ok, ami miatt a stratégiaalkotás szemfényvesztés ebben a formában, az az, hogy nincs következménye, a törvényben rögzített költségvetési támogatás összegét nem befolyásolja ugyanis. Arra sincs ráhatása, hogy a közmédia indítson-e új tartalomszolgáltatást vagy ne indítson, ezt a döntést ugyanis továbbra is a Médiatanács hozza meg.(19.20)A stratégia egyetlen helyen kap szerepet, amikor az a bizonyos Közszolgálati Költségvetési Tanács véleményt mond az MTVA által készített költségvetésről, de az MTVA a tanács véleményét figyelmen kívül is hagyhatja, így a stratégia is csak az MTVA tetszése szerint befolyásolja a költségvetési tervezést. Ezért tehát nincs értelme. Ugyanígy nincs semmilyen következménye a közszolgálati értékmérésnek. A magyar szabályozás már létező szolgáltatások értékelését írná elő, és ez az értékelés eredményéhez semmilyen következményt nem fűz. Önmagában szükségesek lennének ezek, csak úgy kellett volna kidolgozni a törvényt, hogy legyen érdemi következménye, hogy ezeket bevezetik. Jó lenne tudni azt is, hogy a közmédia jelenlegi vezetője mit is értene közszolgálati érték alatt. Sajnálatos, hogy a stratégiaalkotást és -értékelést is házon belül kell megvalósítani, nyilvános konzultációkról, objektív külső értékelőről egyáltalán nem is esik szó. De hát a NAV-botrány után ezen nem nagyon csodálkozunk, hiszen Vida Ildikó is saját magát vizsgálta körbe, és megállapította, hogy minden rendben van. Az intézményrendszer átalakítása mellett a törvénymódosítás előkészíti a reklámadó után a következő büntetést is a kereskedelmi szolgáltatók számára. A tervezet szerint a digitális műsorterjesztők, azaz a három nagy szolgáltató, a Digi, a UPC és a Telekom, valamint a MinDig TV és a műholdas terjesztők kötelesek a közmédia két újabb csatornáját, egyrészt a március 15-én induló, bulvárosabbnak beharangozott Petőfi TV-t és a jövő augusztusban kezdődő futballbajnokság küzdelmeit is majd közvetítő sporttelevíziót az alapcsomag részévé tenni. Ez azért is érdekes, mert a Petőfi TV-ről egyelőre az az információ ment ki a sajtónak, hogy az M2 helyén fog sugározni délutánonként, így nem teljesen világos, hogy milyen további két csatornát emleget a javaslat. Az indoklás szerint azért kötelező a köztévéket az első helyekre tenni az alapcsomagban, hogy a néző számára az ő szolgáltatásaik legyenek elsőként elérhetők. Voltaképpen itt semmi mást nem csinálnak, mint egyszerűen eltolja a kormány a felelősséget magáról, hogy majd tudjon mutogatni a szolgáltatókra: de hát ők nem teszik be az alapcsomagba, mondjuk, az RTL-t, miközben ő kénytelen az alapcsomagba kevés csatornát betenni, hiszen az a lényege az alapcsomagnak, hogy abban kevés csatorna van, a bővebb csomagban, amiért többet fizetnek az emberek, meg több csatorna. Tehát így lefoglalják a helyet az újonnan gründolt csatornákkal, és amikor valaki panaszkodik, hogy már az RTL-t sem látja, csak a köztelevíziókat, amelyekben hírcsalások meg hírhamisítások történnek, akkor a kormány szétteszi a kezét, hogy de hát erről a szolgáltató tehet, miközben majd ez a törvénymódosítás tehet erről. A javaslat tehát újabb kísérlet a médiaszabadság és a szabad verseny korlátozására, hiszen nem engedi, hogy a csatornákat a szolgáltatók saját szempontjaik, nézettségük alapján sorolják be. Felhívom a figyelmet arra is, hogy ezzel a Fidesz az elhallgattatás új módszerét próbálja törvénybe iktatni. Összességében talán nem meglepetés ezek után, hogy az Együtt képviselői nem fogják megszavazni ezt a törvénymódosítást. Egy módosítót be fogunk nyújtani, ami egy technikai jellegű dolog, egy ponton egy apró változtatást fog tartalmazni, a másik pont pedig azt tartalmazza, hogy az összes pontot vonjuk vissza ebből a törvénymódosításból, így is jelezni kívánjuk, hogy egyáltalán nem értünk egyet ezzel a javaslattal. Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor Fónagy államtitkár úr elmondta a kormány álláspontját, nagyjából az a benyomásom keletkezett, hogy valójában egy nagy halom olyan módosítást akarnak megszavazni, ami szerkezetileg, szervezetileg teszi jobbá a rendszert, és átláthatóbb lesz, hatékonyabb lesz, egyszerűbb lesz. Megértettem azokat az érveket, amiket elmondott államtitkár úr. Hozzáteszem, de ez az LMP-ben a legtöbbünkre igaz, hogy én nem értek a hatalomhoz, fogalmam sincs, hogyan kell hatalmat gyakorolni. Úgyhogy én csak azt nem értem, hogy akkor ez miért szegény Dunai Mónikáék egyéni képviselői indítványa, miért nem a kormány terjeszt be egy ilyet. Ha ezzel kormányzati célt valósítanak meg, akkor miért kell önálló képviselői indítványként eldugni. Nem tudom, hogy mi értelme van ennek az avatár magatartásnak, de majd próbálom megérteni ezeket. S még egy dolog jutott eszembe, hallgatva a további ellenzéki felszólalásokat, mégpedig az, hogy a mai nap folyamán a hűség falvainál és az előtte lévő napirendeknél is több kormánypárti képviselő mesélt dédnagymamáról, nagymamáról. Azon rágódtam itt, hogy ez a hatalommal való visszaélés vajon olyan-e, ami tetszene nekik, vajon erre tanította-e a nagyszülő a kormánypártiakat. Ez teljes mértékben az erőfölénnyel való visszaélés. Szatmáry Kristóf képviselő úr, talán egy héttel ezelőtt, amikor szó volt a nagy multik terjeszkedéséről és a plázastopról, nem átallotta azt mondani, hogy a Fidesz nem szereti az erőfölénnyel való visszaélést. Nyilván akkor a plázákról volt szó, nem a politikáról, de olyan jó lenne, ha ez a nem szeretés ilyenekben is egy kicsivel nagyobb nagyvonalúságban jelentkezne, és megteremtenék a lehetőséget, hogy legalább valamilyen beleszólásuk legyen az ellenzéki pártoknak is ezeknek a folyamatoknak a kontrollálásába. Ezt gondoltam még hozzátenni a korábban elhangzottakhoz. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Engedjék meg, hogy egy-egy gondolat erejéig az eddig elhangzottakkal összefüggésben szóljak a tisztelt jelenlévőkhöz. Az MSZP vezérszónoka megítélésem szerint rengeteg negatív minősítő megjegyzést fogalmazott meg, sokszor egyébként távol lévő személyekkel összefüggésben. Lelke rajta!Novák Előd képviselő úr több más mellett jelentős terjedelemben a Médiatanács beszámolójáról osztott meg velünk gondolatokat. Ezzel összefüggésben szeretném elmondani, hogy jóllehet a Jobbik szempontjából nehezményezhető a magazinműsorokban való megjelenés százalékos volta, de éppen a magazinműsorokkal kapcsolatban a jelentés azt tartalmazza, hogy a kormánypárti és ellenzéki megszólalások kapcsán nem sok róható föl. A magazinműsoroknál ezt szerettem volna megjegyezni. Csakúgy, mint azt, hogy említést tett a magyar zenék arányáról. A magyar zenék arányával összefüggésben magam is azt gondolom, hogy még van előttünk út, és kell még ebben továbblépnünk, továbbfejlődnünk. De ugyanez a jelentés tartalmazza azt is, hogy az elmúlt években ez a tendencia egy javuló tendencia, amit a képviselő úr nyilván nagyon jól tud. Sallai R. Benedek képviselő úr felszólalására és legutóbbi megjegyzésére annyit szeretnék mondani, hogy egyrészt a Közszolgálati Közalapítványt nem kell létrehozni, ez a közalapítvány már létezik, mint azt képviselő úr is nyilván tudja. A kétpercesében pedig tett egy olyan megjegyzést, hogy a nagyszülők, dédszülők kit mire tanítottak. Ennek a megítélése biztos érdekes lehet, meg érdekes beszélgetéseket lehet erről folytatni, de talán azt nem tanították számunkra, hogy zsebre tett kézzel beszéljünk. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előterjesztéshez kanyarodjak vissza. Felvetődött a kérdés ‑ úgyhogy indítsunk innen ‑, hogy miért van szükség most a törvény módosítására. Mi tehát a cél? A törvénymódosításban szereplő átalakítások által átláthatóbbá, egyszerűbbé tenni a közmédia működését. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem sokkal ezelőtt a kormány képviseletében hallhattuk Fónagy János államtitkár úrtól is, hogy az előterjesztés hangsúlyos része a működéssel összefüggő, és erre szeretnék a továbbiakban rávilágítani. Így tehát az átalakítási szándék szerint olcsóbb lesz, merthogy a négy zrt. egybeolvadásával ráadásul jelentős forrás szabadulhat fel, amit műsorok készítésére fordíthat a közmédia. A három zrt. beolvadása a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be átláthatóbb és egyszerűbb gazdálkodást, működést biztosít. Erre a későbbiek folyamán szeretnék még kitérni. Kérdésként vethető fel, hogy miért a Duna elnevezés maradt meg. Szerintem ez egy nagyszerű szimbólum, a Duna embereket, közösségeket, kultúrákat köt össze. Emlékeztetnék arra, hogy 1992. december 24-én hozták létre a Duna Televíziót, ami a magyarországi és a külhoni magyarságnak szól hangsúlyosan, jelképezve a Kárpát-medencében és a világon élő magyarság nemzeti összefogását. Úgy gondolom, hogy ez az egyként létrejövő új zrt. méltán és méltó módon fogja viselni a Duna nevet. Ugyanígy fontos az a szempont, amit néhányan itt kérdésekkel illettek, sőt még kifogásoltak is, hogy benne van ebben a módosító javaslatban két új csatorna indításának a lehetősége, ami úgy gondolom, hogy a közszolgálati, a közmédia továbbléptetése szempontjából már csak azért is fontos, mert itt innovációnak és kísérleti elképzeléseknek is teret lehet engedni, mindazokon túl, amik már a korábbiakban elhangzottak. (19.30)Engedjék meg, hogy akkor visszatérjek arra, hogy hogyan is nézett ki a korábbiakban, illetve hogyan fog kinézni a szándék szerint a továbbiakban ez a fajta működés. A közmédiarendszer 1996-2010 között négy műsorszolgáltató zrt.-ből, négy önálló tulajdonosi testületből, autonóm médiahatóságból ‑ akkor ORTT ‑ és a kormány alá rendelt hírközlési hatóságból állt. Egy pillanatra fölvillantom a távolra sasszemként működő képviselőtársaim kedvéért (Felmutat egy iratot. ‑ Novák Előd: Házszabálysértő! Ez szemléltetés!) ‑ ez az írott anyag része, köszönöm, Novák képviselő úr ‑, hogy hány osztatú volt ez a működési modell. A közmédiarendszer 2010-es átalakítását követően jelenleg is négy közszolgálati médiaszolgáltató zrt.-vel működik, amelyek tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány, a zrt.-k azonban jelentősen lecsupaszítottak a korábbi állapotukhoz képest, és a közmédiarendszer 2010-ben meglévő és azóta szerzett vagyona az MTVA kezelésébe, illetve tulajdonába került. Az MTVA kezelője a Médiatanács, a közmédiarendszer függetlenségét az önálló zrt.-k léte és törvényileg rögzített státusa hivatott biztosítani.A közmédiarendszer tehát 2010 óta jelen állapot szerint is még ilyen módon működik, és a mostani módosítási szándék a következőket vetíti előre. A közmédiarendszer kisebb átalakítása ez, amelynek fő eleme, hogy a négy zrt. összevonása történik meg, így a jövőben egyetlen zrt. működne. Az MTVA jogi státusának változatlanul maradása mellett és a zrt. viszonyának a jelenleginél pontosabb tisztázását foglalja magában, az MTVA és a zrt. vagyongazdálkodására, vagyonszerzésére és hitelfelvételére vonatkozó szabályok pontosítását, szigorítását foglalja magában, és a közmédiarendszer működését alapvetően érintő médiatörvényi szabályok módosítását a hatékonyabb működés érdekében. Ily módon, ha életbe lép ez a módosítás, akkor a megmaradó egyetlen zrt. státusával és tevékenységével kapcsolatban a következők mondhatóak el. A három zrt. cégjogi beolvadása történik meg a Duna TV Zrt.-be, ennek következtében a megmaradó zrt. neve Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. lesz. A megmaradó zrt. ellátja a korábbi összes zrt. feladatait, ennek fő eleme a tartalom megrendelése és átvétele az MTVA-tól. Tevékenysége így kiterjed tévére, rádióra, online-ra, hírügynökségi teendőkre.A zrt. új törvényi feladata stratégiai tervezés, benne formátumfejlesztéssel, innovációval, és így tovább, a jövő médiabeli trendjeinek azonosításával, az MTVA-val való együttműködéssel a tervek megvalósításában. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy zárásképpen felidézzek két gondolatot a javaslat indokolásából, és ezzel ajánljam tisztelettel a képviselők figyelmébe ezt a javaslatot.Először is tehát az, hogy mind a humán, mind pedig az anyagi erőforrások egyetlen közszolgálati médiaszolgáltató keretei közé történő integrálása a cél. Hatékonyabb kihasználása, elsősorban a minőségi műsorkészítés fenntartása, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővítése és az új technikai eszközök alkalmazása révén ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia a közszolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse.A másik gondolat zárásképpen: a javaslat egyértelműen rögzíteni kívánja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak milyen típusú szolgáltatások nyújtásával ‑ rádiós, televíziós, online, hírügynökség ‑ kell szolgálnia a társadalom érdekét. A szabályozás újdonságként javasolja bevezetni az Európa számos országában már régóta alkalmazott úgynevezett közszolgálati értéktesztet ‑ az előterjesztő is szólt erről ‑, amely a nézettség, hallgatottság mellett az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének, értékének a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes metodológiai életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg.Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet, és kérem az elhangzottak szíves mérlegelését az álláspontjuk kialakításakor. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is reagálnék Kucsák László szavaira. Amit nem értett, az az, hogy jeleztem, hogy a házszabály szerint, amit önök szavaztak meg, tilos ma a szemléltetés, tehát akár a törvényjavaslat felmutatása is bírságot vonhat maga után. Persze egy kormánypárti képviselőnek nem nagyon kell ettől tartania, de azért a házszabályt, ha már önök így szavazták meg, azért a figyelmébe ajánlanám, hogy önök tiltják… ELNÖK: Képviselő úr, nem kívánom átadni az ülés vezetését önnek. Kérem szépen, ezt vegye figyelembe. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Természetesen, én csak képviselőtársammal vitatkozom, főleg a tekintetben, hogy szerintem igenis helyénvaló egy salátatörvényben kifogásolni azt, hogy mi az, ami itt e tárgykörbe nem került bele, ha már most hozzáfognak kicsit kapkodva persze a médiatörvény és a kapcsolódó törvények átszabásához.Én azt gondolom, hogy helyénvaló igenis a Médiatanács éves jelentéséből idézni annak alátámasztására, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye miért nem valósul meg. Természetesen hozhatok más statisztikát is, ha ön, mondjuk, a politikai magazinműsorokat nem tekinti érdemlegesnek vagy érdekesnek, nézhetjük az általános, a hírműsorokat is. 76 százaléka kormánypárti a hírműsoroknak konkrétan a beszédidőt tekintve, pedig nemhogy 76 százalékot, mondjuk, 50 százalékot sem értek el mondjuk az idei választáson. Tehát az, hogy aránytalan választási rendszer miatt van kétharmaduk, az egy dolog, de ehhez képest tudjuk jól, hogy nem értek el 50 százalékot sem, de egyenesen a beszédidő 76 százalék.Tehát azt mondani, hogy a kormánypártok nem felülreprezentáltak, mondjuk, hogy ebben önöknek nincs felelőssége, az szerintem kicsit álszent hozzáállás. Szerintem igenis van felelősségünk abban, hogy akár visszategyük a törvénybe azt, amit sorozatos tiltakozásom hatására kicsit bosszúként kiszedtek, hogy a Médiatanácsnak hivatalból el kell járnia e törvénysértés ügyében. Jelenleg a törvénysértésnek nincs szankciója, következmények nélküli ország vagyunk. Hát nem teljesül a kiegyensúlyozottság! Vagy önök szerint teljesül? Hát akkor beszéljünk erről!Nézhetjük azt is, hogy a hírműsorokban szintén a beszédidőt tekintve a jobbikos megszólalások aránya mindössze 4,3 százalék, ha 100 százaléknak vesszük az összes politikai megnyilvánulást. Azért a Jobbik adatát idézem, mert a Jobbikot éri a legkomolyabb kirekesztés. Ez szerintem egy súlyos probléma, törvénysértés, és önök ezt következmények nélkül, sőt mi több, válasz nélkül hagyják, tehát erre ön sem mondott egy szót sem, hogy zavarja-e önt, hogy Magyarországon a médiatörvényt nem tartják be, a médiaalkotmány rendelkezéseit nem tartják be. Engem zavar. Szeretném, ha igazságosabb rendszer lenne és törvényesen működhetne.Ami pedig a vezérszónoklatomba nem fért bele, és ha már önök megszüntették sajnos a részletes vitát, így most már csak így tudom elmondani, hogy mit kellene még ezen a törvényen változtatni, az még néhány pont.Kucsák László sem reagált azért az eddigi felvetéseimre. Sajnálom, ha már így válaszra se méltatott. Örültem volna, hogy mondjuk, a helyi önkormányzati médiumok számára nem tartja-e indokoltnak, hogy bevezessük a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagy nem tartja-e problémának, amivel kapcsolatban rendszeresen a médiában cikkek is születnek, hogy milyen probléma az, hogy a lelkiismereti szabadsággal visszaélő ezoterikus műsorok folyamatosan folytathatják a csalásukat, nem kellene-e ezt szabályozni. Önök erre ismét nem tettek sajnos javaslatot. A határon túli hírkvóta sem került bevezetésre, amire korábban ígéretet kaptam a szakbizottságban, sőt mi több, az elvileg bevezetett bűnügyi hírkvóta sem működik. Tehát ezekkel kapcsolatban, és több dolgot elmondtam még, nem kaptam egyelőre választ, pedig van lehetősége mind a kormánynak, mind fideszes képviselőtársaimnak reagálni, ha a kiegyensúlyozottság kérdése kellemetlen vagy unalmas az önök számára, akkor azért adtam én más témákat is, azt gondolom. Tovább is mennék. A 3. §-ról már néhány szót szóltam, és itt is idéznem kellett ennek alátámasztására, hogy nem teljesül a törvényi előírás, a 35 százalékos magyar zenei kvóta. Önök hogyan állnak ehhez a törvénysértéshez? Gyakorlatilag eltörlik a törvényi követelményt, vagy hát ennyire nem őszinték és nem nyíltak, azt csinálják, hogy egy kiskaput adnak. Pedig a 3. §-ban eredetileg szabályozott jogszabályi kötelezettség célja nem az volt, hogy elismeri vagy sem a jogalkotó a digitalizációs teljesítményt, hanem az, hogy a médiaszolgáltatókat e követelményen keresztül rákényszerítse arra, hogy teret adjon a feltörekvő előadóművészeknek, valamint új szerzeményeiknek.Ha a törvényjavaslat módosítását az Országgyűlés így elfogadja, akkor a törvény eredeti célját megsemmisíti, mivel a jövőben valamilyen valós vagy akár csak színlelt digitális modernizációs eljárással megkerülhető válik. Ha ez a célja a kormánypárti képviselőknek, akkor viszont inkább vállalják fel ezt az elképzelést, és töröljék el magát a követelményt, ami az új zenei művek sugárzására vonatkozik.(19.40)De lépjünk tovább a 3. §-ról, itt van mindjárt a 13., amivel szintén problémám van, hiszen bizonyos közlekedési korlátozásokat vesz be a médiatörvénybe. Itt bizonyos közlekedési korlátozások nem vonatkoznak a közmédia gépjárműveire. Érdekes, nagyon érdekes, hogy ezt itt szabályozzák, hiszen ezeknek a korlátozásoknak sokkal inkább a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben lenne a helye. Azért meglepő jogalkotási módszer, hogy közlekedési szabályozást a jogalkotó a médiatörvényben fogadjon el. A közlekedési rendszabályokat nem véletlenül határozza meg az erre hivatott szerv, abba ilyen erőszakos, értelmetlen, baleset- és közveszélyes módon beavatkozni még olyan méltányolható érdek esetében sem támogatható, mint a demokratikus közvélemény kialakítása, amire szeretnek hivatkozni. Tehát itt ez egy jogalkotási kritika.A 15., 16. § meg egy nagy lózungnak tűnik, hogy mostantól stratégiai tervet kell alkotni a közmédia fejlesztésére, amibe civileket is bevonnak a közszolgálati testületen keresztül. Szerintem, szakmailag indokolt volna, hogy a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma is jogosultságot kapjon ennek a tervezetnek a véleményezésére. Aztán itt van még a 31. §. A közérdekű közleményeknek az M1 adón való közzététele követelményének a megszüntetése szerintem egy értelmetlen javaslat, ami a közérdekű közlemény eredeti funkciójának megvonásával jár, hiszen így sokkal kevesebb embert érnek el ezek a társadalmi feladatokat betöltő üzenetek. Ezért ezzel kapcsolatban is magyarázatot várnék, hogy miért törölnék el az előterjesztők ezt. Lesz olyan módosító javaslatom is, ami például a jelenlegi politikai alapú vezetőválasztás helyébe szakmait állapítana meg, amiben különösen felértékelődne a civilek szerepe. Persze tudom jól, hogy önök a kormányokon átívelő hatalmuk bebetonozására törekednek, mi azonban mégis felvázoljuk, hogy mi lesz akkor, hogyha egyszer a Jobbik kormányra kerül. Azt gondolom, így korrekt, még ha ezt önök nyilvánvalóan le is fogják söpörni. Amiről pedig nem esik ebben a saláta-törvény­javaslatban szó még, és nem tudtam elmondani, például a bírságok árbevétel-függővé alakítása. Már részletesen kifejtettem az ezzel kapcsolatos kritikákat például a Médiatanács éves beszámolójánál, úgyhogy ebbe most nem mennék bele.Ellenben a reklámhangerő kérdésébe igen, mert ez elvileg szabályozva van, de ‑ szerintem ‑ nem kellően, vagy a Médiatanács nem látja el a feladatát. Mivel a Médiatanácsban csak a Fidesz delegáltjai kaptak helyet, ezért kénytelen vagyok inkább akkor törvénymódosítási javaslatot indítványozni, hogy ezt szigorítsuk, mert miközben rendkívül sokat költenek ennek az irritáló jelenségnek elvileg az ellenőrzésére, talán még üldözésére is, mindeközben nem látjuk, hogy eredménye lenne. Saját fülünkkel hallhatjuk, hogy a reklámok jóval hangosabbak, mint a környező műsorok. És ehhez képest például a Médiatanács szóvivői irodájának egy korábbi közleménye szerint a Médiatanács nem először ró ki bírságot országos csatornákra, az RTL Klubra ezért 80 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki. Hát ne nevettessenek már! Vagy az összegeket kellene megemelni, vagy egyáltalán vegyük észre, hogy ez teljesen általános tendencia, hogy hangosabb, miközben az önök szoftvere ezt valahogy mégsem tudja kimutatni, amit az emberi fül mégis érzékel. Eleve törekednie kellene arra a hatóságnak és általában minden államigazgatási szervnek, hogy legalább a törvénysértés felderítésének, adminisztrációjának költségét biztosítsák azok a büntetési tételek, amelyeket megállapítanak. Ezt itt nem láthatjuk, abszolút nem láthatjuk. És sajnos választ sem kaptam a Médiatanács elnökének feltett kérdésemre, hogy ez mennyibe kerül, pedig azt látom, hogy a honlapján külön aloldalt is fenntart a reklámhangerősség mérésével kapcsolatban, sőt már tanulmányokat is készítettek, ki tudja mekkora összegért, de legalábbis közzétették PDF-formátumban a honlapjukon ezzel kapcsolatban a tanulmányt. Tehát a reklámhangerővel kapcsolatban is lépni kellene, ha a Médiatanács nem, akkor itt az Országgyűlésben nekünk. Bár talán egyszerűbb lenne odaszólni a fideszes haveroknak a Médiatanácsba, hogy a reklám terén a hangerővel kapcsolatban igenis érdemibb szankcióra volna szükség.És amit szintén hiányolunk a törvényből, ami pedig korábban volt: a tájékoztatási kötelezettség visszaemelése az Smtv.-be, tehát a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénybe, hiszen ezt a tájékoztatási kötelezettséget rendszeresen elmulasztják, főleg amióta ez már ki is került a törvényből. Állami szervek kötelesek tájékoztatni szerintünk a sajtó munkatársait. Ez pedig azóta tényleg nagyon elharapózott a Fidesz arrogáns kommunikációja miatt, tehát szükséges volna ezt végre beemelni a törvénybe kötelezettségként és a médiamunkások feladatának megkönnyítése érdekében.Tilalmazni kellene továbbá az állami javak kiszervezését politikai és médiapiaci befolyásszerzésre. Tehát aki állami megbízást kapott például egymilliárd forint felett, az ne támogathasson műsorszámot, ne birtokolhasson médiaszolgáltatási jogosultságot, áttételesen sem. Továbbá a médiapiaci töredezettségre való tekintettel is ‑ ezt is korábban kértük, továbbra sincs benne a javaslatban ‑ csökkentsék az úgynevezett jbe-vé válás, tehát a jelentős befolyásoló erővel bíró médiává válás feltételeit. Tehát a jelenlegi 15 szá­zalékos piaci részesedést 5 százalékra volna indokolt csökkenteni ahhoz, hogy ezek a szigorúbb követelmények jóval több, egyébként tényleg komoly médiumra is vonatkozzanak. Nagyon sok olyan javaslatunk volna még, amit vagy korábban megfogalmaztunk, és a mai napig nem történt meg, vagy csak egyre indokoltabbá válik, és még eddig talán nem indokolt volna törvényi szabályozást, de a gumiparagrafusokból álló médiatörvény, úgy tűnik, hogy nem ad kellő teret ennek. Azonban már azzal is megelégednénk, hogyha a benyújtott tíz darab módosító javaslatunkat ezzel kapcsolatban elfogadnák. Látnunk kell, hogy önök egészen más irányba próbálják módosítani tovább, saját képükre formálva és saját hatalmi érdekeiknek megfelelően ‑ inkább ez a fő probléma ‑ a médiatörvényt és a kapcsolódó jogszabályokat ebben a salátatörvényben, azonban hogyha legalább ezt a tíz darab módosító javaslatot megfogadják, akkor, azt gondolom, tanúbizonyságát tennék annak, hogy komolyan gondolják az önök által sokat emlegetett, de valójában egyáltalán nem működő nemzeti együttműködést. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én néhány, az előterjesztői beszédben elhangzott, illetőleg a vita során elhangzott állításra vagy tényre szeretnék reflektálni, vagy legalábbis néhány dolgot megvilágítani.Dunai Mónika képviselőtársam előterjesztői beszédét hallgatva arra gondoltam, hogy ha én néhány évvel ezelőtt külföldre távoztam volna, vagy, nem tudom, hibernáltak volna, és most térnék vissza Magyarországra, vagy a hibernálásból most kelnék fel, akkor azt gondolnám, hogy minden rendben van Magyarországon a sajtó és a média terén, hiszen amit ön elmondott és lefestett, abból az tűnne ki, hogy ez egy demokratikusan működő jogállam, és annak az egyik fontos elemét, a sajtószabadságot is maradéktalanul tiszteletben tartják itt Magyarországon. Csak az a baj, hogy képviselő asszony is sokszor említette a sajtószabadságot az előterjesztői beszédében, ez meg egy utópia, mert Magyarországon jelenleg nincs sajtószabadság, és ezt pontosan önök a kétharmados felhatalmazással alakították így. Elég, ha csak arra gondolunk, ami már elhangzott a vitában, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság milyen jogosítványokkal és hatósági eszközökkel rendelkezik. Gyakorlatilag minden egyes médiumot, minden egyes csatornát meg tudnak regulázni, rendszabályozni, hiszen olyan bírságokat tudnak kiszabni. És természetesen akkor szabnak ki bírságokat, amikor az a Fidesz számára kellemetlenné válik. És az is elhangzott már egyébként, hogy ezt a hatóságot teljes egészében feltöltötték a Fideszhez hű emberekkel, mint ahogy ezt teszik szinte az Alkotmánybírósággal is, de ez teljesen másik téma lenne természetesen.Szóval, önmagában az a szó, hogy sajtószabadság, az ugyan nyomokban létezhetne Magyarországon, de ha ennek a demokráciában betöltött szerepét tekintjük, akkor kijelenthető, hogy Magyarországon a sajtószabadság sajnos ma nem létezik. Önök megint ugyanazt a megoldást javasolták ‑ és majd Sallai képviselőtársam kérdésére visszatérnék még ‑, amit eddig nagyon sokszor, amit gyakorlatilag ezt az állam- és jogtudományi karon úgy tanítják a jogelmélet tanszéken, hogy nem általános törvénykezést folytatnak, hanem egyedi törvénykezést, hiszen megint egy adott problémára, egy adott szándékra, ami a kétharmadon belül szándékként jelentkezett, arra most egy törvényjavaslatot terjesztenek a Ház elé, ami egy egyedi törvényalkotási folyamatnak a része. Képviselő asszony említette az előterjesztésében felsorolás szintjén azokat a követelményeket, amelyek a sajtóra és a közszolgálatra vonatkoznának. Egészen furcsa módon vagy kifelejtette, vagy szándékosan nem sorolta fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás egyik alapvető alapelvét, ami a közszolgálati médium esetében minimum elvárható lenne, de ahogy a magyar valóság mutatja, ez sem létezik ma. (19.50)Nekem nagyon sok - hogy is mondjam - emberi beszélgetésben megfogalmazták már azt az állítást, hogy ma Magyarországon a közszolgálati médiumok gyakorlatilag, ha fogalmazhatok így a mi nézőpontunkból, rosszabbak, mint mondjuk, a Hír TV. Mert a Hír TV vagy a kormányhoz, a Fideszhez közel álló médiumok esetében semmi meglepő nincs azon, ha a Fidesz javaslatait, ötleteit, a Fidesz politikusait népszerűsítik, hiszen tudjuk nagyon jól a Hír TV vagy a hozzá hasonló médiumok, csatornák működési hátterét, és mi sem természetesebb, hogy természetesen az ő oldalán álló pártcsaládot próbálja népszerűsíteni. De a közszolgálati médiumok esetében ez abszolút nem igaz. Márpedig, mondjuk, a jobbikos képviselőtársam felsorolásából is kitűnt az, hogy a közszolgálati médiumok milyen arányban torzítják a megjelenéseket, és milyen, tudjuk nagyon jól, szerkesztői megoldásokkal próbálják az ellenzéki képviselők megjelenéseit nem megfelelő módon közvetíteni a lakosság és a nézők felé. Sallai Róbert Benedek feltette azt a kérdést az államtitkár úrnak, illetve gondolom, az előterjesztő képviseletében Dunai Mónika képviselő asszonynak is, hogy nem érti, miért egyéni képviselői indítványként jött be ez a törvényjavaslat, és miért nem a kormány nyújtotta be. Azért, amiért az elmúlt usque négy és fél évben így jöttek be törvényjavaslatok. Ha a kormány nyújt be egy törvényjavaslatot, akkor bizony társadalmi vitára kell hogy bocsássák azt, egyéni képviselői indítvány esetében azonban ez a kötelezettség nem terheli önöket. Semmi meglepő nincs éppen ezért, Sallai képviselőtársam, ugyanazt a fideszes technikát látjuk, amit eddig is láttunk már jó párszor. Fónagy államtitkár úr a kormány nevében felszólalva azt mondta, hogy ismerteti a kormány álláspontját. Én meg ismertetném, képviselő úr, vagy államtitkár úr, bocsánat, ha mondhatnék ilyet, és nem szeretnék egyáltalán nagyképű lenni, távol álljon tőlem, de akkor ismertetném a szakma álláspontját. Ön azt mondta, hogy e törvényjavaslatnak az a lényege, az a veleje, hogy a társasági hátteret megpróbálja rendezni. Szerintem meg nem az a lényege, meg a szakma szerint sem nagyrészt, ugyanis inkább a lényege ennek a törvényjavaslatnak a kritika kiszorítása. Ön tökéletesen sorolta fel, hogy körülbelül száz magyar nyelvű csatorna van ma Magyarországon, amely fogható. Önök a jelenlegi négy közszolgálati csatorna mellé még kettőt szándékoznak megalkotni. Ez teljesen igaz, csak van vele egy alapvető gond. A vidék Magyarországán, amit önök szerintem a kormányzati intézkedésekkel ellehetetlenítettek már, nyolc csatornát tudnak ingyen fogni az emberek. Nagyon jól tudják önök, hogy bizony a vidék Magyarországán minden forintot megszámolnak az emberek, és értelemszerűen ‑ mondjuk így ‑, ami ingyen van, arra sokkal nagyobb a kereslet, mint amiért fizetni kell. Ezzel a törvényjavaslattal most önök azt fogják elérni, hogy a négy közszolgálatit felduzzasztják hatra, és a nyolc ingyenesen fogható csatornába be kell tenni ezt a hat közszolgálatit, magyarán: kiszorítanak onnan olyanokat, mint amilyen, mondjuk, esetleg az RTL Klub, ami mostanában, valljuk meg őszintén, elég sokszor szokott kritikát megfogalmazni akár a kormánnyal, akár a kormányzó kétharmadot adó Fidesszel szemben. Éppen ezért azt gondolom, hogy e törvényjavaslatnak valójában az a lényege, hogy a Fidesz megint megpróbálja kiszorítani azt a ‑ mondjuk úgy ‑ dolgot, amit úgy hívnak, hogy kritika. Tudják, fideszes képviselőtársaim, lehet játszani azt, amikor önök adminisztratív módon próbálják ellehetetleníteni a kiegyensúlyozott tájékoztatást, amit, ahogy mondtam, a képviselő asszony sajnos elfelejtett felsorolni, csak azért a magyar lakosságot sem kell ennyire lenézni, hogy csak az önök propagandáját fogják majd elfogadni. Szerintem nagyon sok embernek, mondjuk úgy, hogy nyílott ki a szeme, látja, hogy mi zajlik ebben az országban. Természetesen tudom, hogy az önök hozzászólásában el fog hangzani, hogy igen, tudja a magyar lakosság, hiszen ebben az évben önöket három választáson is megválasztották akár kétharmaddal, akármilyen többséggel. De összességében azt tudom önöknek mondani, hogy nem olyan régen egy tüntetéshullám vonult vagy vonul végig az országon, amelyet az internetadó ötlete miatt szerveztek meg a szervezői. Tudjuk ‑ tudjuk? ‑, a sajtóból legalábbis úgy értesültünk, hogy az internetadó ötlete az önök vezénylő tábornokának személyes döntése volt. Majd érzékelvén a társadalmi feszültséget, ebből visszakozott, mármint úgy, hogy azt mondta, abban a formájában nem vezetik be. Sajnos, számomra nem kérdés az, hogy az önök vezénylő tábornoka tavasszal vagy valamikor a nyáron újra megpróbálja majd ezt bevezetni, méghozzá azért, mert ezzel próbálják egyfajta módon cenzúrázni majd az internetet, illetve az azon elérhető hírfolyamokat. Mert ott megjelenik azért az a kritika, ami önökkel szemben bármikor megnyilvánulhat, és ennek okán mondom én azt, hogy nem vonom sajnos kétségbe, hogy önök valószínűleg be akarják majd vezetni valamikor más formában az internetadót azért, hogy az internetet is rendszabályozzák. Holott ‑ még egyszer állítom ‑, azzal, hogy most közszolgálati adókat fognak behozni az ingyenesen fogható tévécsatornák közé, nem tudják megállítani azt a folyamatot, amelyet úgy hívnak az önök esetében, hogy nagyfokú népszerűségvesztés. Ha visszautalunk a megjelent közvélemény-kutatási adatokra, az a 10-11-12 százalékos népszerűségvesztés szerintem még több is lesz. Tudják, az optimista és a pesszimista ember között az a nagy különbség, hogy a pesszimista azt mondja, ennél rosszabb már nem lehet. Ezért aki önök között pesszimista, azt mondja, hogy ennél rosszabb már nem lehet, hogy önök most 11-12 százalékot veszítettek. Nyugodjanak meg, az optimista azt mondja, hogy de, lesz még ennél rosszabb. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen. Mindössze annyit szerettem volna mondani, hogy a mai napon már háromszor bakiztam. Kucsák képviselő úr felhívta erre a figyelmet, és csak azt szerettem volna jelezni, hogy elnézést kérek minden jelenlévőtől, nem tiszteletlenség, hanem fáradtság volt az előbbi, nem akartam a tisztelt Házat megsérteni.Mindez a fáradtság, amiért elnézést kértem, rámutat arra is, hogy vajon mennyire bölcs és taktikus az, hogy vagyunk itt páran, akik 12-13 órája a Házban vagyunk, és még itt is leszünk pár órát; ilyen jelentőségű kérdéseket így vitatunk meg, este, ilyen szűk körben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felemás érzelmekkel állok most itt. Egyrészt azokat a hozzászólásokat, javaslatokat és már most jelzett módosítóindítvány-szándékokat köszönöm, amelyeket most jeleztek vagy csak felvillantás szintjén, vagy részletesebben. Ezeket várom és megvitatjuk Tuzson Bence beterjesztőtársammal; érdeklődve várom és komolyan.Másrészt viszont némiképp csalódott is vagyok, hiszen a vita egy jó részében nem az általunk benyújtott törvényjavaslatról volt szó (Novák Előd: Mi is csalódottak vagyunk!), hanem egész más dolgokról. Olyan dolgokról volt szó, amelyeket már korábban, akár több éven keresztül jegyzőkönyveket olvasva tapasztaltam, a médiahatóság beszámolóinál, a költségvetés vitájában hangoztak el. Tehát ezekhez képest újdonság nem sok született. (Lukács Zoltán: Elég baj az!) Ezekre a felvetésekre én most nem is szeretnék kitérni. Azonban van néhány olyan pont, amelyet nem hagyhatok szó nélkül. Azt gondolom, önök is várják, hogy erre választ kapjanak. Talán ezeknek egy része valószínűleg olyan, amit önök nem értelmeztek esetleg pontosan (Novák Előd: Csak az lehet!), és bővebb kifejtést igényel. (Novák Előd: Csak az lehet!) Ezekre mindenképpen szeretnék akkor kitérni. De mielőtt erre sort kerítenék, szeretnék én is válaszolni, ahogyan már Kucsák László képviselőtársam is deklarálta Sallai Róbert Benedek felvetésére, hogy mit tanítottak nekünk a nagyszüleink. Azt gondolom, ha már a levegőben van ez a labda, hogy mit tanítottak a nagyszüleink, én is szeretném deklarálni, hogy az én nagyszüleim, de a szüleim is és az egész rokonságom tisztességre és becsületre tanított. A képviselői megbízatást pedig szolgálatnak tekintem. Idevonatkozik a következő felvetés, amit nem is egy képviselőtársam kérdezett meg, hogy miért én vagy miért Tuzson Bence képviselőtársam, miért ketten nyújtottuk be ezt a javaslatot.(20.00)Azt gondolom, hogy a képviselők mindegyike jogosult előterjesztésekkel, törvényjavaslatokkal, módosításokkal élni. Ezt megteheti bárki. Novák Előd is megtehetné azt, hogy nem most ‑ persze kapóra jön, hogy most az általunk benyújtott törvénymódosításhoz, ha jól értettem a vitában a szavait, tíz további módosító indítványt nyújt be ‑, de ez a lehetőség minden képviselőtársunk előtt nyitva áll, hogy ha úgy gondolja, hogy a ‑ rövid néven - média­törvény­hez szeretne nyúlni, akkor bármikor élhet ezzel a lehetőségével. És akkor most a tartalmi kérdésekről szólnék. Sajtószabadság van vagy nincs? Közszolgálati Közalapítványt most hozunk-e létre vagy volt? Igen, már most is van Közszolgálati Közalapítvány. Ez a közalapítvány a tulajdonosa a mostani pillanatig még létező négy zrt.-nek, és a továbbiakban is ő lesz a tulajdonosa. Ez egy biztosíték, hogy nem közvetlenül a parlament alá van utalva a műsorkészítés és a mostani zrt.-k rendszere, és a jövőben az egy zrt. sem. Az útdíjjal kapcsolatban: nem értették, hogy milyen szabályozást kívánunk bevezetni. Egy példát szeretnék csak említeni. Képzeljék el, amikor nyáron a közmédia munkatársai szeretnének elmenni vidékre, kamionstop van, és a nagy közvetítőkocsival nem az autópályán kell hogy menjenek, hanem mindenféle alacsonyabb rendű utakon. (Lukács Zoltán: Menjenek el pénteken!) Ezt a dolgot szeretnénk megoldani javaslatunkban, mégpedig úgy, hogy a kamionstop alól legyenek kivételek a közszolgálati média közvetítőautói. Azt gondolom, hogy ez egy jogos elvárás, hogyha nem Budapesten, hanem az ország bármelyik pontján olyan rendezvényt tartanak vasárnapon, amelyet szeretnének közvetíteni. A vasárnapi munkával kapcsolatos felvetés szintén Sallai Róbert Benedek felvetése volt, hogy vasárnap szabad-e dolgozni az MTI-nek, vasárnap szabad-e dolgozniuk a közmédia munkatársainak. Azt gondolom, hogy ezt költői kérdésnek szánta, hiszen a híreket szolgáltatni kell vasárnap is, a televíziónak műsorokat kell közölnie vasárnap is. Az a törvényjavaslat, amelyet ma fog a tisztelt Ház tárgyalni, hogy vasárnap ne lehessen dolgoztatni senkit, az a jelen törvényjavaslat szerint a kereskedelemre vonatkozik, ott is bizonyos csoportokra. (Lukács Zoltán és dr. Legény Zsolt folyamatosan beszélget.)Nem várhatjuk el és nem szeretné senki ‑ gondolom, ön sem ‑, hogy vasárnap az MTI munkatársai ne dolgozzanak, ne legyen hírszolgáltatás, ne lehessen meccseket nézni a televízióban, ne nézhessenek híradót a közmédiumokban. ELNÖK (Lukács Zoltán felé fordulva:) Képviselő úr, megkérem önt ‑ a képviselő asszony önt végighallgatta, amikor ön beszélt, és egyetlen szót sem szólt ‑, kérem, legyen olyan kedves… (Lukács Zoltán: Én sem szóltam.) Külön tárgyalást, azt gondolom, ilyen távolságban ne folytassanak. Parancsoljon, képviselő asszony! DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.A vagyonra vonatkozó kérdés, hogy itt bármiféle sundabunda lenne ezekben a paragrafusokban elrejtve, mindenkit megnyugtatok, hogy ilyen nincs. (Novák Előd: Megnyugodtam.) Azok a vagyontárgyak, amelyeket használ jelen pillanatban is a közmédia, jelen pillanatban is a köz vagyona, vagyis az állam tulajdona. Ebben változás nem fog bekövetkezni. Mindösszesen annyi, hogy lehetőséget kap a közmédia arra, hogy ha van olyan vagyontárgya, amire neki nincs szüksége, akkor azt nem eladja bárkinek, hanem azt visszaadja, tehát lehetőséget kap arra, hogy visszaadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, vagyis az államnak. Másról nincs szó, másra nem teszünk javaslatot.Aztán a következő felvetés, hogy mi azt szeretnénk, hogy a műsorokat szervezzék ki minél nagyobb számban. Itt is meg tudom nyugtatni minden aggódó képviselőtársamat, hogy pont ennek az ellenkezője történik. Van egy pont, amelyben éppen azt irányozzuk elő, hogy a jelenlegi 25 százalékos lehetőség, illetve kötelezettség helyett 15 százalék legyen az az arány, amelyet a közmédia tőle független műsorkészítővel készíttet el vagy tőle független műsorkészítőtől szerez be, amely vonatkozik az öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására. Tehát itt egy kisebb mértéket határozunk meg. A többit természetesen saját készítésű alkotásokkal kell megtöltenie. Kiszorítani szeretnénk az alapcsomagokból a kereskedelmi csatornákat, vagy bővíteni? Természetesen senkit nem szeretnénk kiszorítani. A törvény nem rendelkezik arról, nem teszünk javaslatot arra, hogy a műsorszórók, a műsorszolgáltatók, ‑terjesz­tők hány és milyen csatornát tegyenek bele az alapcsomagjukba. Mi mindösszesen arra teszünk javaslatot, hogy a négy közmédia-csatornán kívül további kettőnek adjanak lehetőséget. Utána pedig maguk a műsorterjesztők lesznek azok, akik eldöntik, hogy még ők is emelik majd kettővel az összkvótájukat, vagy mit tesznek ebben a helyzetben. Remélem, hogy azt fogják tenni, hogy díjat nem fognak emelni, és kettővel meg fogják emelni az általuk terjesztett csomagban a csatornák számát. Tehát senkit nem szeretnénk kiszorítani, mi a hazai médiakínálatot szeretnénk bővíteni. A következő kérdéskör, hogy az első helyeken szerepeljen majd a négy közmédia és majd a két lehetőség, s hogy ez valamilyen módon korlátozná az emberek szabadságát. Én ezt nem is értem, hogy hogyan korlátozhatná. Ha az 1., 2., 3., 4. helyen a jelenlegi négy csatorna, az M1, az M2, a Duna TV és a Duna World lesz, és utána még majd kettő, ha indulni fog újabb csatornája a közmédiának, akkor az miben korlátozza a nézőket? A távirányító, kedves képviselőtársaim, az emberek kezében van. Át lehet programozni azt a televíziót. Ha valaki megszokta, hogy az 1-esen nem a magyar 1-est nézi, hanem egy másikat, akkor azt minden további nélkül elég gyorsan módosíthatja, szerintem ezt egy tízéves iskolás is meg tudja tenni. Én tehát azt gondolom, hogy itt érdeksérelem nem fogja érni a nézőket. Volt arra vonatkozó kérdés is, hogy a két új csatorna most hogy is lesz. A sporttelevízióról már beszéltek a közmédia részéről, hogy nyártól szeretnének indítani egy újabb csatornát, az nyilvánvalóan a két lehetőség közül az egyiket majd le fogja foglalni, és mi lesz akkor a másikkal, és arra miért van szükség.Valóban így van, a tervek szerint a Petőfi televízió ‑ munkanéven ‑ nem új csatornán, hanem valóban a tervek szerint a magyar 2-esen fog esti műsorsávban menni. Ez valóban nem meríti ki a hatodik csatornát. De mivel itt az Európai Unió kívánalma az ‑ és ennek mindenben megpróbálunk, szeretnénk megfelelni ‑, hogy biztosítsuk törvényileg a lehetőségét annak, hogy a közmédia is fejlődhessen, indíthasson új csatornákat, akkor azt gondolom, hogy érdemes fenntartani még egy lehetőséget egy jövőben ‑ lehet, hogy két év múlva, lehet, hogy öt év múlva, bármikor ‑ indítandó csatornának. A sajtószabadság kérdésére visszatérve. Azt gondolom, hogy ha komolyan vennénk Lukács képviselőtársam gondolatait… ‑ ő arról beszélt vezérszónoki felszólalásában főleg, hogy a közmédia az elmúlt időszakban hány forintot költött egyes műsorszámokra. (20.10)Azt gondolom, hogy ha a parlament arról beszél, hogy ezt a műsort kellene vagy azt a műsort nem kellene a televízióban sugározni, akkor nincsen sajtószabadság, pontosan akkor nincs. A média független. Nekünk a feladatunk egyrészt a költségvetésben meghatározni, hogy milyen összeggel látjuk el a közszolgálati feladatainak ellátásához a közmédiát; hogy ők ezt milyen tartalommal, milyen műsorokkal töltik fel, abba nekünk, parlamenti képviselőknek és az Országgyűlésnek nincs beleszólása, és ez jól van így, hogy nincs beleszólása. Még volt felvetés. Elnézést, nagyon igyekeztem jegyzetelni, hogy mindenre lehessen választ adni. Volt egy olyan kérdés, hogy ezt hogyan kell értelmezni, amikor a közérdekű közlemények meghatározást módosítottuk, hogy majd itt vajon a jövőben politikai célokra használjuk-e ki a közérdekű közleményeket. Szó sincs róla. Itt, ebben a pontban mindösszesen annyi történik, hogy bekerül ebbe a körbe, akitől a közmédia, és hangsúlyozom, csak a közszolgálati médiumok kötelesek majd közérdekű közleményeket közzétenni, kiegészítjük azzal, hogy valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézménytől származó közérdekű közlemény. Mire gondolunk itt? Ezt most fordítsuk le hétköznapi nyelvre: arról van szó, hogy ha például az Opera vagy a Zeneakadémia olyan közérdeklődésre számot tartó közleményt szeretne közölni, amelyről azt gondoljuk, hogy kulturális és nevelési szempontból fontos, akkor ezt le kelljen közölniük közérdekű közleményként, és ezért ne kelljen fizetnie például az Operaháznak vagy a Zeneakadémiának.Nézem, volt-e még, amire nem kaptak választ. Azt gondolom, hogy igyekeztem minden felvetésre válaszolni. Amennyiben maradt, akkor a Kulturális bizottságban, a kijelölt bizottságban, ahol a részletes vitát lefolytatjuk, javaslom, hogy ott még térjünk ki ezekre a pontokra. A módosító indítványokat pedig akkor tisztelettel várom, áttanulmányozzuk.Köszönöm szépen mindenkinek a figyelmét, a konstruktív javaslatokat, és kérem szépen, hogy a médiaszabadságról a médiaszabadság jegyében beszéljünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Petneházy Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! És egyben bejelentem, hogy a vezérszónoki felszólalásokat követően lesz lehetősége a kormány képviselőjének a felszólalásra; államtitkár úr számára jeleztem ezt. Képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Szabolcsnak, az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselőnek. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Elsőként az írásban előre bejelentett képviselőnek adom meg a szót. Felszólalásra következik Kucsák László képviselő úr, Fidesz-képviselő­csoport. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Legény Zsolt képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak.