• GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jakab István képviselőtársammal közösen jegyzett, a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot elsősorban a kamara másfél éves működése során felgyülemlett tapasztalat indokolja. Ennek megfelelően a törvényjavaslattal túlnyomórészt az agrárkamaráról szóló törvény rendelkezéseit kívánjuk módosítani. Előre kell bocsátanom, hogy a tervezet nem jelent elfordulást a hatályos agrárkamarai törvény szellemétől, hiszen a kamara másfél éves működése során bebizonyosodott, a szabályozási koncepció jó, a jövőre nézve indokolt az agrárgazdaság szereplőit integráló, széles jogosítványokkal rendelkező köztestület fenntartása. A törvény megalkotásakor elgondolt, a tagjai számára szerteágazó szolgáltatásokat nyújtó kamara már rövid idő alatt is igazolta létjogosultságát. A tagok felé nyújtandó szolgáltatások mellett egyáltalán nem elhanyagolható az, hogy a kamara közfeladatainak ellátása során számos terhet vesz le az állami közhatalmi szervek válláról, szakmailag felkészült, és tagjai mindennapi problémáit közelről ismerő munkaszervezete hatékonyan oldja meg azokat az adminisztratív és tanácsadási feladatokat, amelyeket korábban az állami szervek végeztek.Az elhangzottak mellett azonban el kell mondanom, hogy a jövőre nézve a kamarában még számos olyan potenciál lehetősége rejlik, amelyik a hazai agrárgazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelésére fordítható. A kamarai rendszer működését érintő módosítások elsődleges indoka az, hogy az első teljes évet átfogó tagdíjbevallási időszak tapasztalatai megmutatták, hogy az agrárgazdaság területén működő mintegy 370 ezres kamarai tagság összetétele, struktúrája, jogi státusa szerteágazó képet mutat. Annak érdekében, hogy a kamara maximális hatékonysággal tudja ellátni integráló szerepét, indokolt, hogy valamennyi, a hazai agráriumban megjelenő szereplő a tagjává váljon. Ezen felül a kamara törvényen alapuló közszolgáltatási közfeladata az etikai szabályok, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot és versenytorzító magatartásokat tiltó jogszabályi rendelkezések érvényesülésének figyelemmel kísérése. Az előbbi hatáskör gyakorlása csak akkor lehet kellően hatékony, amennyiben mindenki, aki szerephez juthat az értékesítési láncolatban, a köztestület tagjává válik. Annak érdekében, hogy a kamara a tagságával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat megfelelően el tudja látni, szükséges az adatszolgáltatási rendre vonatkozó szabályok pontosítása. A NAK ezen adatbázis alapján tud szükség szerint megfelelő statisztikákat, gazdaságszerkezeti információkat szolgáltatni akár a jogalkotók, akár a gazdasági döntéshozók felé.Az Agrárgazdasági Kamaráról szóló törvényt érintő további módosítások zöme olyan technikai módosítás, amely a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések érdemi részét változatlanul hagyja, mindamellett világosabb szabályozási környezetet teremt a jogalkalmazók számára, ugyanakkor a napi gyakorlat megkönnyítését célozzák a törvényjavaslatnak a köztestület hivatali szervezetét érintő módosításai.Zárásul és egyben összegezve az előbb mondottakat, a most általános vitára bocsátott előterjesztés indokoltságát a tavalyi év tavaszán létrejött Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara másfél éves működése során felgyülemlett tapasztalat adja. Ezúton szeretném megköszönni mind a kamarának, mind a szaktárcának a törvényjavaslat előkészítése során biztosított közreműködést és a benyújtás óta folytatott konstruktív egyeztetés lehetőségét, hisz a kamara működése szempontjából e jogszabály 2015. január 1-jei hatálybalépése szükségszerű. Ez a szükségszerűség és a jogalkotási folyamat időbeli igénye indokolta, hogy egy nem minden pontjában konszenzusos javaslatot nyújtottunk be, de mivel a parlamenti szakaszban van lehetőség a törvényjavaslat módosítására, így az egyeztetés folytatódott, s az elmúlt napok tapasztalatai alapján bízom benne, hogy a módosítások után a kormány és az Országgyűlés is támogatni fogja a törvényjavaslatot.Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy hozzászólásaikkal és szavazatukkal támogassák azt, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjainak integrálásában rejlő potenciált, szinergiákat még magasabb szinten a felszínre hozhassa, versenyképessé téve hazánk agrárgazdaságát. Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jakab István és Győrffy Balázs országgyűlési képviselők T/2088. irományszámon törvényjavaslatot terjesztettek be az Országgyűlés elé a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról.A törvényjavaslat tervezetét a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara előzetesen véleményezésre megküldte az Igazságügyi Minisztériumnak és a Földművelésügyi Minisztériumnak, azonban, ahogy a képviselő úr jelezte is, az általunk adott észrevételek nem kerültek a benyújtott szövegen átvezetésre. A törvényjavaslatnak ebben a formában történő elfogadása a kormány által nem támogatható.(20.20)A törvényjavaslat elsősorban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítását érinti, de ezen felül még további törvények esetében fogalmaz meg módosítási javaslatokat.A törvényjavaslat indoklása szerint az agrárkamarai rendszer működését érintő módosítások elsődleges indoka az, hogy az első teljes évet átfogó tagdíjbevallási időszak tapasztalatai megmutatták, hogy az agrárgazdaság területén működő mintegy 370 ezres kamarai tagság összetétele, struktúrája, jogi státusa szerteágazó képet mutat. Annak érdekében, hogy a kamarai tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a kamara megfelelően el tudja látni, szükséges az adatszolgáltatási rendre vonatkozó szabályok pontosítása. Az agrárkamara ezen adatbázis alapján tud szükség szerint megfelelő gazdaságszerkezeti információkkal szolgálni a jogalkotók, a döntéshozók felé.Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket tartalmaz.A szakképzési rendszerre vonatkozó módosítás megteremti annak az anyagi alapját, hogy a gazdasági kamarák, így az agrárkamara a vállalkozói érdekek figyelembevétele mellett tudja magasabb színvonalra emelni az ezen a területen folytatott tevékenységét.A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a törvény alapján átmeneti jelleggel látja el a helyi földbizottságok feladatait. A földforgalomra vonatkozó szabályok javasolt kiegészítése adatvédelmi célokat szolgál.A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában a törvény erejénél fogva tagságra kötelezettek köre vonatkozásában a földművesek gazdaként való kezelése problémát vet fel abban az esetben, ha a földműves státusnak való megfelelés a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján történik. Ebben az esetben az adott személy a legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett tevékenysége alapján kerül földművesként elismerésre, az agrárgazdasági tevékenységet a mezőgazdasági termelőszövetkezet végzi, a földműves ezen keresztül termel, a gyakorlatban bérbe adja földjét a saját cégének.A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény tervezett módosításával azonban kettős tagság jönne létre, hiszen a törvény erejénél fogva a földműves is és a legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezet is tagságra kötelezett lenne, holott agrárgazdasági tevékenységet csak a mezőgazdasági termelőszövetkezet végez. Ez mindenképpen kerülendő, hiszen ezáltal gyakorlatilag a földtulajdonosokat kényszerítenénk NAK-tagságra. Emellett problémát jelent, ha valaki a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. kormányrendeletben felsorolt szakképzettségek valamelyikével rendelkezve kéri a földműves-nyilvántartásba való felvételét, de még nem kívánja föld tulajdoni vagy használati jogosultságát megszerezni. Ez esetben az érintett nem folytat agrárgazdasági tevékenységet, mégis kamarai taggá válik.Az ügyfélnek a törvényjavaslat 9. § (2) bekezdése szerinti fizetési kötelezettsége nem áll fenn a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó eljárásokban, hiszen ez esetben az államháztartásról szóló törvényt, valamint az illetékekről szóló törvényt kell alkalmazni.A NAK-törvénynek a törvényjavaslat szerint tervezett 12. § (3a) bekezdése ellentétben áll a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. §-ában foglaltakkal, mely szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Továbbá igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvényi vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg.Nem értelmezhető nyelvtanilag az a mondat, hogy „Az agrárkamara jogszabály vagy külön megállapodás alapján közfeladatait a kormány által kijelölt szervvel kötött közfeladat-ellátási megállapodás alapján látja el.” Másrészt, ha jogszabály a kamara részére közfeladatot állapít meg, akkor azt a jogszabály erejénél fogva látja el, nem pedig a megállapodás alapján. Ugyanakkor a rendelkezésben nem jogszabályról, hanem törvényről kellene szólni, mert ez van összhangban a köztestületekre vonatkozó azon általános szabállyal, hogy a köztestület részére kötelező feladatot csak törvény állapíthat meg: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. § (3) bekezdése. Ez nem vonatkozik a közigazgatási hatósági ügyekre, amelyeket a speciális szabályok alapján törvény vagy kormányrendelet is megállapíthat a kamara részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (3) e) pontja szerint.A törvényjavaslat 10. és 13. §-a szerinti rendelkezés nem törvényhozási tárgykör, az, hatáskör telepítéséről lévén szó, kormányrendeleti szinten szabályozható csak. A NAK-törvény 15/A. §-ának módosítása helyett annak hatályon kívül helyezése szükséges, figyelemmel a rendelkezés Alaptörvénybe való ütközésére.A törvényjavaslat 20. §-a szerinti, a NAK-törvény 41. § (2) bekezdését érintő rendelkezésben foglalt adó- és illetékmentességeket a vonatkozó törvényekben kell előírni, ellenkező esetben a jogrendszer koherenciája sérül. Az illetékekről szóló törvény alóli mentesség körében a bevételek mentesítése nem értelmezhető, nem a bevétel az illetékfizetés alapja. A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó megfogalmazás nem jó, hiszen nem tudható, hogy az adott termékdíjköteles terméket végül a NAK fogja-e megvásárolni, különösen pedig az, hogy azokat az alaptevékenysége céljából fogja-e felhasználni. A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére az első belföldi forgalomba hozó a kötelezett. Nem világos az sem, hogy milyen megfontolásból kellene a NAK-ot mentesíteni ezen közteherrel való érintettség alól, amikor ilyenben az államigazgatási szervek, minisztériumok sem részesülnek.A törvényjavaslat 19., illetve 22. §-a szerinti, a NAK-törvény 37. § (1), illetve 43. § (1) bekezdését érintő módosítás nem tér el a NAK-törvény hatályos szövegétől.A NAK-törvény 44. § (6) bekezdése vonatkozásában a rendelkezést ki kell egészíteni az általános határozatok felülvizsgálata esetére is meghatározott garanciális szabályokkal, így egyrészt szabályozni kellene, hogy a belső jogorvoslati fórumnak hány napon belül kell döntést hoznia, valamint azt is ki kellene mondani, hogy nemcsak a döntés közlésétől, hanem a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított határidőn belül is pert lehet indítani.Továbbá nem téves fizetési kötelezettség megállapításáról kell szólni, hanem, egyezően az általános szabályokkal, arról, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat a NAK-törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik. A rendelkezés szerint ebben az esetben a NAK-törvény 44. § (1)-(5) bekezdését nem kell alkalmazni. Ugyanakkor feltehetőleg a (4) bekezdés második mondatát és az (5) bekezdést is értelemszerűen alkalmazni kellene.A törvényjavaslat 24. §-ával a NAK-törvény átmeneti rendelkezései közzé beiktatandó 57. §-nak nincs értelme, mivel az a NAK-törvény egyetlen rendelkezéséhez sem kapcsolódik, és az indoklás alapján sem világos, hogy miért van rá szükség, mi annak a normatív tartalma.A törvényjavaslat 25. §-ával beiktatásra kerülő NAK-törvény 58. §-a egyetlen átmeneti rendelkezést tartalmaz. Ugyanakkor a NAK-törvény 11. § (1) bekezdésének módosítása kapcsán, tagdíjfizetés alóli kedvezmények megállapítása, nem szükséges átmeneti rendelkezés megalkotása. Másrészt a kamarai tagok törvényjavaslat szerinti körének bővítése már a hatálybalépésekor az új kategóriákba tartozó személyek tekintetében megfelelő átmeneti rendelkezést igényel.A törvényjavaslat 27. §-a vonatkozásában, amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 41. §-át új (9) bekezdéssel egészíti ki, fontos hangsúlyozni, hogy az elérni kívánt cél ismeretében adott esetben pontosabb, célravezetőbb megoldásokat is fel kellene vázolni, amelyek nem bontják meg a hosszú ideje változatlanul működő, bírói gyakorlattal is alátámasztott eljárásrend kialakult rendszerét.Nem értelmezhető az „e törvényben foglaltaktól eltérően” kitétel, hiszen ugyanezen törvény részét képezi ez a rendelkezés is, és egyazon jogszabályon belül ugyanazon tárgyban több, logikailag összefüggő, de egymással ellentétes rendelkezést keletkeztet, ezért a módosítás jogalkalmazói szempontból végrehajthatatlan.(20.30)A jelenleg hatályos törvényi szabályozás alapján van lehetőség hiánypótlásra, annak lehetőségét csak az adott intézkedésre vonatkozó jogszabály zárhatja ki akár mindenre kiterjedően, akár bizonyos iratok, adatok pótlásának vonatkozásában, tehát a hiánypótlás engedése, kizárása jelenleg is jogalkotói hatáskörbe tartozik. A kizárást indokolhatja a rendelkezésre álló források korlátozottsága, a kifizetésre nyitva álló, uniós jogszabályban rögzített határidő. Azonban a tervezett generális megengedő szabályozás nem illik bele a jelenlegi szabályozási struktúrába.Ha az ügyfél az EMVA-jogcímrendeletek útján a műveletek megvalósítására, a kifizetési kérelem benyújtására, meghatározott teljesítési mérték elérésére előírt határidőket nem tartja be, akkor hiába kéri az MVH egy esetleges hiánypótlásban az adott dokumentumot, több dokumentum esetében ‑ például építési engedélyezési eljárás megindítása vagy használatbavételi engedély iráni kérelem ‑ az ügyfél nem tudja módosítani az eljárások megindításának dátumát, azaz a már be nem tartott határidőt nem tudja utólag megtartottként igazolni. Egy nem határidőben megindított eljárás és az erről szóló dokumentum ugyanis a hiánypótlás ellenére sem lesz elfogadható.Az aláírás hiánya érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményez, mivel az aláírás nélküli kérelem érvénytelen. Az aláírás papír alapon ugyanúgy az ügyfél azonosítását szolgálja, mint az ügyfélkapu elektronikus úton.Nem világos a mentesítő rendelkezés alóli kivételként megjelenő, uniós jogszabályokra való utalás, hiszen az uniós jogszabályokban rögzített benyújtási határnapnak vagy határidőnek nincs feltétlenül köze ahhoz, hogy van-e lehetőség a hiányok pótlására, erről a kérdésről ‑ csakúgy, mint a hazai szabályozásban ‑ az uniós szabályok sokféleképpen rendelkeznek. A törvényjavaslat 29. §-a által módosításra kerülő szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szövegében nem értelmezhető az, hogy „az alaprész kiadási előirányzatának legalább 15 százaléka felhasználható”, ugyanis a legalább szó kötelezettséghez, míg a felhasználhatóság megengedő szabályhoz kapcsolható, de a kettő együtt nem ad értelmezhető normatív rendelkezést. A rendelkezéssel kapcsolatban az is tisztázandó, hogy a két kamara közötti összegfelosztás kinek a feladata.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Látható, hogy van egyeztetnivalónk a kormány és a kamara között. Jelentem, hogy ez az egyeztetés folyik, és nagyon remélem, mire a törvény a végső elfogadási fázisába kerül, addigra minden görbe út kiegyenesedik, és megszületik az a megállapodás, amellyel a kormány majd támogathatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Jobbik soraiban.)
  • DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő iromány, Jakab István és Győrffy Balázs indítványának tárgysorozatba-vételi eljárására pontosan egy hete, november 26-án került sor a Mezőgazdasági bizottságban. Akkor Győrffy képviselő úr részletesen ismertette a törvényjavaslat tartalmát s a benyújtás indokait, így mindannyian meggyőződhettünk a módosítások szükségességéről. A tárgysorozatba vétel 5 igen és 2 nem szavazattal történt.Amit a javaslattal kapcsolatban egyértelműen kiemelendőnek tartok, az az, hogy ezeket a módosításokat az élet hozta, a kamara eddigi működése során felmerült kisebb működési egyenetlenségek elsimítása miatt szükségesek, ráadásul nemcsak a kamara működését teszik egyszerűbbé, de bizonyos esetekben a kamara tagjainak is könnyebbséget jelentenek. Ezen túl lehetőség lesz a kamarai tagság szüneteltetésére, így azoknak a vállalkozóknak, akik bármilyen okból hosszabb-rövidebb időre megszakítják mezőgazdasági tevékenységüket, nem kell megszüntetniük a kamarai tagságukat, és a tevékenységüket újrakezdve sem keletkezik új tagsági jogviszonyuk, egyszerűen csak aktiválniuk kell a régi jogviszonyt.Egy másik apró, de fontos módosítás, hogy az őstermelők az őstermelői igazolvány hatályának lejártát követő négy hónapig még élhetnek tagi jogaikkal. Azért fontos módosítás ez, mert míg az őstermelői igazolványok hatálya december 31-én jár le, az igénylés egészen márciusig zajlik. A módosítás kizárja annak az esélyét, hogy az őstermelői igazolvány hatályvesztése és az új igazolvány igénylése közötti időszakban egy kamarai választott tisztségviselő őstermelő ne élhessen például a szavazati jogával. S még lehetne sorolni a további módosításokat: az őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység együttes folytatása nem fog többes tagságot jelenteni, vagy hogy a hegyközségi tagság esetén sem lesz már kettős díjfizetés.A múlt heti ülésen a bizottság kormánypárti frakcióhoz tartozó tagjai támogatták azt, hogy ezeket a szükséges és fontos módosításokat végig lehessen vezetni a jogalkotás rendszerén. Az előterjesztő felhívta a figyelmet arra, hogy néhány esetben szükséges, hogy a módosítások 2015. január 1-jén hatályba lépjenek. Az ülésen ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy a jogszabálytervezet néhány szempontból még finomításra szorul. Az előterjesztők mindenesetre már akkor jelezték, hogy készek a javaslat finomhangolására a parlamenti keretek által biztosított lehetőségek mentén. E tény ismeretében támogattuk az indítvány tárgysorozatba vételét. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem meglepődve, de örömmel hallgattam azt az államtitkári hozzászólásban, hogy jelen formájában nem támogatja a kormány ezen törvényjavaslatot. Mi ezt örömmel vesszük, hiszen ‑ nem árulok el vele nagy titkot ‑ a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot, de természetesen szeretném azt is elmondani itt a vezérszónoki hozzászólásomban, hogy miért nem. Elöljáróban annyit engedjenek meg, hogy államtitkár úr felsorolt jó pár olyan problémás pontot, amellyel szerintünk is probléma lenne, de ezek a részletes szakmai indoklást is magukba foglalták. Jóllehet van ugyan néhány olyan pontja ezen törvényjavaslatnak, amellyel mi is egyetértenénk, de összességében az egész konstrukciót elutasítjuk, méghozzá azért, mert mi már a 2012. évi, az agrárkamarai rendszer függetlenségét megszüntető törvénnyel sem értettünk egyet. A kötelező regisztráción, a kötelező tagságon és az ötezer forintos, kötelezően befizetendő regisztrációs díj megfizetésén túl az akkori módosítások megszüntették a független érdekvédelmi rendszert.A Fidesz vezérszónoka említette, hogy a múlt héten a Mezőgazdasági bizottságban tárgyaltunk már a törvényjavaslatról, és én akkor Győrffy Balázs képviselőtársammal vitába keveredtem azzal kapcsolatosan, hogy a nemzeti agrárkamara egy érdekvédelmi szervezet, egy érdekképviselet avagy ‑ ahogyan ő mondta ‑ az csak egy köztestület. Ebben szerintem ma is jelentős vita van közöttünk. Mindenesetre az elmúlt időszakban folyamatosan és határozottan léptünk fel az agrárkamarai rendszer erőszakos kormányzati megszállása ellen. Így továbbra is kiállunk a politikamentes érdek-képviseleti rendszer mellett, amelynek megteremtését a reprezentativitás alapján tartjuk megvalósíthatónak. A teljesen felforgatott és átpolitizált agrárkamarai és az agráriumhoz tartozó egyéb kamarai rendszernek csak olyan, akár a burgenlandi példához hasonló átalakítása és módosítása elfogadható számunkra, amely nem pártérdekeket képvisel, hanem a kamarai tagok gazdasági, pénzügyi és jogi segítését, illetve szakmai támogatását végzi. Olyan új típusú működésre van szükség, amelyben ugyan kötelező a szereplők regisztrációja, de nincs kötelező tagság. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg a 2015. évben egyébként 1,7 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesülő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem független a kormányzó párttól, nem független a Fidesztől és a kormánytól, s ezt alátámasztják a következő tények is. Az agrárkamara elnöke Győrffy Balázs képviselőtársam, a Fidesz országgyűlési képviselője, a törvényjavaslat egyik előterjesztője, aki a Magosz elnökségi tagja. A nemzeti agrárkamara mikro-, kis- és középvállalkozásokért felelős országos alelnöke Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki a Magosz ifjú gazda tagozatának elnöke. Hét megyei elnök kivételével az összes megyei agrárkamarai elnök a Magosz területi logikán delegált országos elnökségi tagja. A Magosz politikai elkötelezettségét vagy politikai kötődését mi sem bizonyíthatja jobban, mint a következő tények: a Magosz elnöke Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, egyébként a törvényjavaslat másik előterjesztője, a Fidesz országgyűlési képviselője. A Magosz főtitkára Obreczán Ferenc, volt fide­szes országgyűlési képviselő. (20.40)A Magosz szövetségi igazgatója Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki jelenleg ‑ és ezt pontosan próbálom felidézni ‑ a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa.Tisztelt Ház! Az is ismert tény, hogy az agrárkamara megyei szervezetei látják el a még meg nem alakult helyi földbizottságok feladatait. Helyi földbizottságok híján, amelyek a májusi határidő ellenére egyébként még nem álltak fel, a megyei agrárkamarák döntenek arról Rajkától Záhonyig, hogy élnek-e vétójogukkal a földvásárlások során. Így a kamara megyei szervezetei a földmutyi kiszolgáló és koordináló szervezetévé váltak. Döntéshozatali rendszerük nemcsak lassú és körülményes, de rendkívüli hibákkal és vitatható döntésekkel terhelt.Mi sem bizonyítja ezt jobban annál a ténynél, hogy az elmúlt időszakban több olyan eset is napvilágot látott, amikor ‑ idézőjelbe teszem - felhal­mozásra hivatkozva utasították el helyi gazdálkodók földvásárlásait annak érdekében, hogy a Fideszhez közel álló személyek szerezhessenek meg újabb és újabb területeket. A korrupt orbáni kormányzás következtében pedig a döntéseik ellen fellebbezésnek, jogorvoslatnak helye nincs. Ez számunkra megdöbbentő és felháborító is, ezt visszautasítjuk.Így történt ez például Zircen is, ahol a függetlennek hívott, ám mégis fideszes politikusok által vezetett agrárkamara visszaélt a bizalommal, és kiszolgálta a helyi fideszes baráti kört. Egy 100 hektáros családi gazdálkodó ugyanis a vele szomszédos és meghirdetett 1 hektáros földterületet szerette volna megvásárolni. Gondolta, elég lesz, ha él az elővásárlási jogával. Hát, nem volt elég, mert azzal nem számolt, hogy egy fideszes család, amelyben mind a férj, mind a feleség más-más településeken ugyan, de agrárgazdasági bizottsági tag, bejelentkezett ugyanerre a földterületre. Így a megyei agrárkamara felhalmozásra hivatkozva el is utasította az egyszerű és Fidesz-tagsággal nem rendelkező családi gazdálkodó vásárlási szándékát.De nem egyedi esetről van szó, ugyanez megtörtént a Szigetközben is egy kisnyugdíjassal. Ő mindössze fél hektárt szeretett volna vásárolni egy ismerősétől a meglévő 0,9 hektárjához. Ki is fizette a 20 ezer forintot a szükséges adminisztrációs költségekre, ráadásul egyedüli jelentkező volt a területre. Teljesen érthetetlen módon októberben elutasították a májusi kérelmét. Az indok, ahogyan azt már említettem, ebben az esetben az volt, hogy felhalmozás céljára vásárolna a kisnyugdíjas. Nem értjük, hogy lehet fél hektár felhalmozás. Ráadásul a kamara két embert is rossz helyzetbe hozott: a kisnyugdíjast, aki a költségekre fordított 20 ezer forintját is elbukta, illetve az eladót, aki hoppon maradt, és nem tudta eladni területét.Tisztelt Ház! Az említett két példa jól mutatja, a korrupt fideszes állam megteremtette annak a lehetőségét, hogy a barátok kiszolgálása jogszerű legyen. Lehet, hogy jogszerűen járnak el, de erkölcstelenül. Amíg pedig a rendszer így működik, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a javaslatot nem támogatja. Csak olyan módosítást tudunk elfogadni, amely garantálja a politikamentes érdek-képviseleti rendszer létrejöttét a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban.Ahogyan említettem önöknek, Győrffy Balázs képviselőtársammal nézeteltérésbe, vitába keveredtünk annak kapcsán, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyakorlatilag érdek-képviseleti szervként avagy köztestületként működik. Szerintem mind a két feladatot el kell hogy lássa, és az érdekképviselet ebben az esetben azt is jelentené, hogy a kormánytól is függetlennek kellene hogy legyen, természetesen a kormányzati kapcsolatokat ki kellene egyébként ebből a szempontból használni, ki kellene aknázni, de az nem azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy szolgahű kiszolgáló szervezetet kell ebből a szempontból létrehozni. Éppen ezért elvi problémánk és elvi ellentmondásunk van ezzel az üggyel kapcsolatosan, ezért ahogyan említettem, a Magyar Szocialista Párt nem fogja tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy ezen kései órán meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Megnyugodva hallgattam államtitkár úr kritikáit a benyújtott javaslattal kapcsolatban. Nagyon sokkal mi is egyetértettünk, és nekünk is szúrta a szemünket, hogy bizony jelen állapotában ez a javaslat nem tölti be azt a szerepét, ami egyébként szerintünk a benyújtónak eredendően is szándéka kellett hogy legyen.Ugyanakkor nem tudjuk támogatni a javaslatot, félő, akkor sem, ha ezek közül néhány ki lesz majd küszöbölve esetleges kormánypárti módosító indítványokkal. Itt jó néhány olyan pont is van, amit államtitkár úr nem emelt még ki, de mi aggályokkal tekintünk rá. Alapvetően egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom az ilyen jellegű, főként technikai pontosításokat tartalmazó jogszabályokat szokta tudni támogatni, hiszen így év vége felé nem egy, nem két salátatörvényt be szoktak nyújtani, ami ilyen irányba mutat, és ezeket a hibákat, a gyakorlat során észrevett és felhalmozódó hibákat próbálja meg kijavítani. Az elmúlt években az volt a tapasztalat, hogy ezek közül jó néhányat tudtunk is támogatni. Azonban az agrárkamarákkal az a helyzet, hogy ellenvéleményem van itt elnök úrral szemben, hiszen szerintünk egyáltalán nem tölti be azt a szerepét az agrárkamara, amit szántunk volna neki. Mondhatom így többes számban, hiszen amikor a régi agrárkamarai rendszer 2012-ben átalakításra került, azt a Jobbik üdvözölte és támogatta, ellenben szocialista képviselőtársammal szemben úgy gondolom, hogy a régi agrárkamara nem működött jól, nem képviselte a magyar gazdálkodók többségének érdekét. Egy nagyon szűk körnek volt a játszótere, és ez is jellemzően a nagyobb kft.-k, nagyobb gazdaságok tulajdonosi köre volt, tisztelet a kivételnek, mert ilyen is volt egyébként.Ugyanakkor az átalakítás nem azt eredményezte, amit mi, jobbikosok vártunk volna tőle, azaz olyan nyugat-európai mintákat nem vettek át, a kamara működésébe nem építettek bele, ami azt eredményezhette volna, hogy a kamara a gazdálkodóknak tényleg mindennapi segítséget tudjon nyújtani az adminisztratív ügyek területén, a pályázatok területén, egyáltalán a mindennapi létüket nem látjuk, hogy segítette volna. Ellenben a kamarai választások világosan mutatták, hogy nem tudtak önök sem nagyobb, sokkal nagyobb érdeklődést kifejteni a gazdálkodók részéről a kamara irányába, ami önmagában aggályos. Ha jól emlékszem, ilyen 7 százalék körüli választási kedv volt a tagok részéről az agrárkamarai választásokon ‑ ez megyénként eltérő volt ‑, ami azért egy brutálisan alacsony szám, és már önmagában jelzi azt, hogy valamit nagyon elrontottak, és egyáltalán nem sikerült elérni azt a célt, amit megfogalmaztak, miszerint a magyar gazdák, a magyar érintettek, a magyar kamarai tagok többségét majd be fogják tudni vonni a döntés­hozatalba, és egyáltalán majd magukénak fogják érezni a kamarát.Ez sajnos nem következett be, és talán ennek is az egyik következménye az, hogy jelenleg a kamara valóban túl erősen köthető a kormányhoz, és túlzottan is a Fidesznek egy kis kiszolgáló szervének tűnik sok esetben. Előttem már elhangoztak azok a személyi kötődések, amelyek egyértelműen mutatják azt, hogy nem egy független szervről van szó, és nem arra törekedtek a kamara kialakításakor, hogy kormányokon átívelő, az érintettek, termelők érde­keit minden szempontból és minden változá­sokon keresztül képviselni tudja.Tehát le kell szögezni, hogy az átalakítás nem érte el azt a célját, amit egyébként önök hangoztattak és mi is szerettünk volna. Épp ezért ennek a kamarai törvénynek az ilyen apróbb foltozgatása nem fogja tudni azt eredményezni, hogy a helyzet megvál­tozzon, és elérjük azt a célt, hogy valóban a kamarai tagok érdekében tudjon működni ez a szervezet. A kötelező tagságot úgy önmagában én egyébként nem ítélem el. Az az 5 ezer forintos regisztrációs díj szerintem is egy bizonyos szint alatt azért megterhelő lehet, és sokaknak okozott problémát, de én nem a kötelező tagságban látom azért itt a gondot, hanem abban, hogy emellé nem kapták meg azokat a szol­gáltatásokat, amelyeket egyébként joggal vártak el és amelyeket önök is hangoztattak.De néhány konkrétumot mindenképpen ki szeretnék emelni. Igyekszem azokat kihagyni, amelyeket államtitkár úr már elmondott a javaslattal kapcsolatban, de azért vannak itt részletre menő aggályaink és problémáink, amiket ki fogok fejteni. Azt szeretném elöljáróban elmondani, hogy ennek a helye egyébként a részletes vitában lenne, de erre most már nincs lehetőség, így kénytelen vagyok idehozni az általános vitába. Bizottságban lesz mód rá nyilvánvalóan, és azt meg is fogom tenni, illetve a módosító indítványok is ‑ azt hiszem, holnap 16 óráig lehet benyújtani őket ‑ meg fognak érkezni időben, de itt, a Ház falai között azért egy-kettő mellé mindenképpen szeretnék érveket lefektetni.A törvényjavaslat 1. § a) pontja szerint meghatá­rozott gazda törvényi fogalma ellentmon­dónak és pontatlannak tűnik a mi szempontunkból. Ez ugyanis a következő. „a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező őstermelő, az agrárgaz­dasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá az aa) és az ab) pontok szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy.” Egyrészt úgy gondolom, hogy nem indokolt, hogy az őstermelő mint gazda esetében az előterjesztés mellőzze a legfőbb ismérvét, az agrárgazdasági tevékenységet folytatót.(20.50)Ha ugyanis a természetes személy gazdálkodó, és sem az Övtv.-ben, sem a TEÁOR-jegyzékben taxatív módon meghatározott tevékenységek egyikét sem végzi, úgy fogalmilag kizárt az őstermelői minősítése. Annak sincs tárgyi vagy szabályozástechnikai alapja, hogy a törvény csak az egyéni vállalkozónál tünteti fel a tevékenységet, ami egyrészt az agrárgazdasági, másrészt az őstermelői fogalomnál zavart kelt. Sőt, értelmetlen annak az ismérvnek a kiemelése, hogy az ország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. A székhely a szervezeti, jogi vagy nem jogi személy részére fenntartott működési területet jelző kategória, ami a természetes személy gazdálkodónál szinte elesik. Az őstermelőnek, mivel nem szervezeti személy, nem lehet székhelye sem. Végül a földművesként nyilvántartott személy mint gazda beemelése a természetes személy gazdálkodó kategóriába szintén aggályos, a földműves ugyanis a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény 5. § 7. pontjában meghatározott összetett törvényi fogalom, részben belföldi természetes személyt, illetve tagi állampolgárt jelöl, másrészt pedig kiterjed az uniós illetőségű avagy belföldi mezőgazdasági termelő szervezet természetes személy tagjára is, ha ez a cégvagyon tulajdonosa természetesen. Eszerint földműves az is, aki legalább 25 százalékban tulajdonban álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszövetkezet olyan tagjának minősül, aki mező- és erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező- és erdőgazdasági és azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. Ezért a tervezet földműves fogalma nem más, mint a javaslat által nevesített külön szabályozott gazdálkodó szervezet 25 százalék arányát elérő cég tulajdonosa, így a nevesítése mintegy megkettőzi, de legalábbis átfedi a gazdálkodó szervezet fogalmát. A hatályos törvény ezt a fogalmi zavart elkerüli, ezért jelen esetben a módosítást nem érezzük indokoltnak. Egyébként a javaslat 2. §-ában a gazda esetében a tagi jegyzék kötelező tartalmává teszi a gazda személyi azonosítójának a feltüntetését. Az agrárkamara a KSH számára statisztikai célból a (2) bekezdésben foglalt tagjegyzékhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon adatot ad át. A hatályos törvénynek a tagjegyzék 7. §-a szerint kötelező tartalmából kitűnik, hogy a gazda, a gazdálkodó szervezet valamennyi lényeges releváns adatát előírja, így ezen körének a további bővítését a gazda esetében csak az értesítési cím külön feltüntetése teszi indokolttá. Ha az agrártermelő természetes személy vagy szervezeti személy és az adatszolgáltatási kötelezettségét összevetjük más ágazatokhoz tartozó ‑ ipar, kereskedelem, szolgáltatás és egyebek ‑ termelő szolgáltató tevékenysége alanyainak adatszolgáltatási kötelezettségeivel, kitűnik, hogy a mező- és erdőgazdasági termelő gazdálkodásnak, jövedelemszerzésnek és életvitelnek minden mozzanatát teljes mélységre törekedve átvilágítja. Még a büntetését töltő elítéltnek sem kell olyan terjedelmű és mélységű adatszolgáltatást biztosítania, mint amilyet ezen érintett személyeknek szükséges, így ezt is aggályosnak tartjuk. Ezért a módosítással, ami a kötelező adatkört lényegesen ki akarja terjeszteni, a hatályos jog szerinti adatszolgáltatás és adatgyűjtés tartalmát is az ésszerűség igényei alapján szűkíteni szükséges. Ez egyrészt útját fogja állni a bürokrácia működése közben fellépő zavaroknál azokban az esetekben, amikor úgy gondoljuk, hogy ezek az adatok jogtalan kezekbe kerülhetnek, másrészt a jogállamiság és a személyiségvédelem alkotmányos alapjoga megkívánja, hogy egyetlen állampolgárt se kötelezzen kellő közérdekű szükséglet és alapos indok nélkül a jogszabály túlzott adatszolgáltatásra. Jelen esetben a törvény alaptalanul írja elő a gazda személyi azonosítójának feltüntetését, mert az egyéb kötelező adatszolgáltatások összessége azt véleményünk szerint nem teszi szükségessé. A javaslat idézett 7. §-a szerint az agrárkamara ezt is egyedi azonosításra alkalmas módon köteles átadni a KSH részére, ami egyfelől merőben szükségtelen, másfelől csak a személyiségvédelem megsértésére, a joggal való visszaélésre adhat tárgyi alapot, ezért úgy gondolom, hogy a javaslat normaszövegéből a személyi azonosító előírását indokolt lenne elhagyni. Most nem akarok olyan politikai üzenetekbe belemenni, hogy a Kubatov-listák ismeretében ezt különösen aggályosnak tartom. A törvényjavaslat új rendelkezésként írja elő, hogy az ingatlanügyi hatóság az adatbázis üzemeltetőjével kötött megállapodásban foglaltak szerint havi rendszerességgel az ingatlanügyi hatóság információs rendszerén keresztül térítésmentesen köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a földműves, illetve a mezőgazdasági termelő szervezet felsorolt adatairól. Ezek között egyébként a földműves személyi azonosítója is szerepel. Ami az utóbbit illeti, ennek az elhagyása indokolt, hiszen az előző pontokban kifejtettem már ennek az okát. Másrészt azonban szükségtelen a káros munkateher az ingatlanügyi hatóság részére is, hiszen ez ezt okozza, sőt az adatbázis-kezelő agrárkamarának is. Úgy gondoljuk, hogy havonta teljesítse, az komoly elvárás, illetve hogy ezeket az adatokat befogadja; ehelyett az lenne célszerű, hogy a földhivatal csak az egyedi adatváltozások haladéktalan jelentésére legyen köteles, míg az előírt adatok összesített szolgáltatását csak negyedévenként kelljen teljesítenie. Itt néhányat kihagyok, mivel ezeket államtitkár úr is említette. Talán még azt emelném ki, hogy a törvényjavaslat kormányrendeletre bízza az őstermelői igazolvány kiállítását, érvényesítésének és visszaadásának hatósági feladatait, amelyeket az agrárkamarára telepít. Ugyanakkor az igazolvány visszavonása más szerv hatáskörébe tartozik, amely erről az agrárkamarát köteles értesíteni. Tény, hogy az igazolvány visszavonása olyan szankció, amit az őstermelői jog megsértése vált ki, ennek elbírálása pedig nem tartozik az agrárkamara hatáskörébe. Ugyanakkor az igazolvánnyal kapcsolatos közigazgatási eljárás egysége indokolja, hogy az igazolvány visszavonása is az azt kiállító agrárkamara feladata legyen a szankciót alkalmazó szerv megkeresése alapján. Itt még hosszasan tudnám sorolni azokat a pontokat, amelyek a hatályos törvényben szerepelnek, és érdemes lett volna módosítani, azonban nem tették meg ezeket. Sajnos, több olyan van ezek között, amit a jelen módosítással nem nyitnak meg, így nem tudunk hozzá módosító indítványokat benyújtani. Ugyanakkor azt hiszem, hogy szükséges lenne és mindenki örömére szolgálna, ha befogadnák ezeket a javaslatokat. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az utolsó oldalon van. Összességében a jelen javaslat ellentmondásait csak egy demokratizmusra épülő új törvény tudná megváltoztatni, ezért is mondtam, hogy jó néhány olyan szakasz van, amiket most technikai okokból nem tudunk módosítani, ehhez ugyanis egy teljesen új agrárkamarai törvényre lenne szükség. A fentiek alapján tehát azt tudom mondani önöknek, hogy nem tudjuk a javaslatot támogatni. Hacsak valami csoda folytán nem történik olyan érdemi előrelépés a mostani vita során, illetve ha a holnapi határidőig benyújtandó módosító javaslatok között nem lesz olyan, ami nagyságrendekben képes lesz a jelen javaslatot átírni, akkor félő, hogy a végén nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Ezeket szerettem volna röviden elmondani, illetve ha még a vita során felmerül valami, akkor természetesen gombot nyomok. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! Mindig azzal szokták vádolni az LMP-t, hogy túlságosan különutas, és nem akar senkivel együttműködni. Pedig most is egy olyan helyzet van, hogy Legény Zsolt képviselő úr véleményével egyetértettünk, most a kormány képviselőjével is nagyjából egyet lehetett érteni, és Magyar Zoltán képviselő úr mondandójával is túlnyomó többségben egyet tudtam érteni. Egyetlen dolog van, amiben Magyar képviselő úrral vitatkoznék: én alapvetően elvitatom azt a kötelezettséget is, hogy a kötelező kamarai tagság produktív lenne. Én azt várnám el egy ilyen köztestülettől is, hogy nyújtson olyan szolgáltatásokat, hogy megérje belépni, nyújtson olyan minőségű rendszert, hogy legyen értelme belépni. Én a Magosz létjogosultságát teljes mértékben tiszteletben tartom, mindig is egy legitim szervezetnek ismertem el, éppen azért, mert mindenki eldöntheti, hogy akar-e egy olyan csapathoz tartozni vagy nem. A kamara esetében ez nincs meg. Nyilván nem akarok olyan demagógiával jönni, hogy ennyi elv alapján lehetne a Fidesz-tagság is kötelező az országban, de itt is mindenképpen vitatom azt, hogy vajon jó-e és produktív-e ez a hozzáállás.(21.00)Mielőtt hozzákezdenék a pártunk véleményének az ismertetéséhez, még egy nagyon pici ilyen demokráciafelfogási gondolatokat hadd osszak meg önökkel, ugyanis a mai nap folyamán sokat rágódtam azon, hogy egyáltalán hogyan kezeljek egy ilyen javaslatot. Ez azért van, mert ahogy mi látjuk egy társadalom felépítését, talán örvendetes és hasznos lenne az, ha meglenne a politikai irányítás, a politika, amely olyan személyekből áll, akik valamilyen szintű hatalmat akarnak gyakorolni, irányítani akarják a közösséget és a társadalmat, és erre irányuló törekvésüket a közjó érdekében kívánják megvalósítani. Jó lenne, ha a társadalom többségének munkát teremtene a gazdaság, és a gazdaság lehetőség szerint politikamentes lenne, és leginkább a versenyszabályok szerint tudna működni úgy, hogy minden társadalomban részt vevőnek is hasznos legyen. És nagyon-nagyon jó lenne az, ha lenne egy olyan harmadik szektor, egy civil társadalom, amely teljesen függetlenül tud ezektől működni, minden természetes személynek lehet magánvéleménye, ha akarnak, ezek csoportokba összeállhatnak és szerveződhetnek civil szervezetté. Az szokott a nagy rákfenéje lenni a társadalomnak, hogyha ezek a társadalmi csoportok elkezdenek összekeveredni. Azt láttuk az elmúlt két évtizedben, hogy magát a korrupciót az teremti meg, amikor a politika meg a gazdaság összekeveredik, amikor a gazdasági csúcsszereplőkből lesznek a politikusok, és fordítva. Az teszi tönkre a civil társadalmat, amikor a civil társadalom is elkezd összekeveredni a pártokkal, és már alig van olyan civil szervezet, amelyre azt mondhatnánk, hogy valóban civil, mert mindenki mögött valami pártot sejthetünk, akármilyen véleményt mond. Az lenne a jó, ha ez nem így lenne. Ebből a gondolkodásból következett az, hogy én magam egy picit azon is meglepődtem, hogy az agrárkamara vezetője és érdekeltségei nyújtanak be egy ilyen javaslatot, azért, mert számomra ‑ egy önkormányzati képviselő-testületi múlttal a hátam mögött ‑ egy kicsit összeférhetetlennek tűnik az, hogy a saját szabályozásunkat a tisztelt Ház elé hozzuk. Ugyanígy voltam, amikor Bánki Erik képviselő úr behozta a sportfogadási online törvényt, amivel a saját szervezetét, az MLSZ-t akarta támogatni az adóbevételekből. Jogászai az LMP-nek megnyugtattak, hogy a parlament alkotmányosan másképpen működik, és az az alapfeltételezés, hogy itt mindenki a közjót szolgálja, és ebből adódóan itt nem merülhet fel ilyen összeférhetetlenség, pedig minden bizonnyal az én morális iránytűmben kelt aggályokat ennek ellenére ez a folyamat.Arra kérem még a tisztelt fideszes képviselőtársaimat, illetve az elnök urat, mindig, a mai nap főleg azt vettem észre, hogy a Fidesz folyamatosan vagy defenzívában, vagy offenzívában kommunikál, hogy higgye el, nem rossz szándékkal mondom el a véleményemet, legyen az egy más szempontból gondolkozó ember véleménye, és nem ártani akarok vagy támadni, hanem más véleményen vagyunk ezekről. A vidékpolitikai testülete az LMP-nek azt kérte, hogy azt a véleményt fogalmazzam meg a Parlament falai között, ami sok-sok vidékről beérkezett hozzánk. Mondanám ezt a véleményt, amit megfogalmaztunk.Az előttünk lévő törvényjavaslat tökéletesen beleilleszkedik a fideszes-magoszos agrárkamara eddigi tevékenységébe: saját hatásköreit, saját befolyását, saját bevételeit és a gazdákról rendelkezésre álló adatbázisait igyekszik maximalizálni, közben a gazdáknak nyújtott támogatás messze elmarad az elvárhatótól. A törvényjavaslat még inkább a kormányhoz láncolja a kamarát, amelynek a köztestületi és önkormányzati szerepköre csökken, és szinte közigazgatási szervvé degradálódik, ugyanakkor jelentős költségvetési és uniós támogatásokra is számíthat, valószínűsíthetően jelentős létszámbővülés mellett. Az LMP nem ért egyet azzal, hogy az agrárkamarából egy kádertemető legyen és egy fideszes kifizetőhely. Azt szeretné, hogyha a magyar gazdák valós érdekképviseletét tudná ellátni egy ilyen testület.Az agrárkamara működésével kapcsolatos törvények módosításával egyre csak nőnek a gazdálkodók adatszolgáltatási kötelezettségei a vitatható felhatalmazással működő szervezet felé. Magyarul, az agrárkamara egyre többet akar tudni a tagjairól. Miközben azonban a 2010 előtti időszakhoz képest érdemi többletszolgáltatáshoz nem jutottak a gazdálkodók, jelentős többletkötelezettségek most már jelentkeznének. A kötelező kamarai tagság bevezetése óta a mintegy 370 ezres kamarai tagságot tagdíjfizetésre kötelezik, cserébe pedig egy politikailag motivált, forrásokat halmozó intézményt kapnak. Maga az újság is sok esetben sok tagnak rendkívüli mértékben bántja az önérzetét, hogy a tagdíjából gyakorlatilag egy kormányzati propagandát szolgáló lapot adnak ki, miközben olyan alapvető forrásokra és postázásokra nincs állítólag költség, hogy postai úton minden tagot kiértesíteni, mondjuk, a testületi választásokról.A kamara a közcélokra, a döntéshozók teljesebb informálására hivatkozva igyekszik újabb törvénymódosítást elérni, miközben az egyik adatkérésemre ‑ írásbeli kérdést nyújtottam be ‑ azt a választ adták, hogy a települési kamarai bizottságok keretében keletkező adatok nem számítanak közérdekű adatnak. Mindeközben az agrárkamara mind az országos vezetésébe és a települési agrárgazdasági bizottságok vezetésébe részben a Fidesz, részben a saját embereit igyekszik ültetni, enyhén szólva így jogos a gazdák rosszallása, gyanakvása azzal kapcsolatban, hogy a kamara mindent tudni akar róluk.Milyen garanciákat tud adni az agrárkamara vagy a jogalkotó arra, hogy ezzel az adatok nem lesznek politikai célokra felhasználva, nem lesz politikai megtorlás eszköze az ezen adatokból beszerzett információk?A települési agrárgazdasági bizottságokkal, a TAB-okkal kapcsolatban hosszú adatkérési folyamatban voltam az agrárkamarával, miután a kamara saját alapszabályával ellentétesen nem értesítette a tagjait az alakuló ülésekről. Az LMP-hez ezzel kapcsolatban számos megkeresés érkezett, és egytől egyig arról szóltak, hogy az országban számtalan helyen alapszabály-ellenesen történt meg az agrárkamarai bizottságok alakuló ülésének összehívása. Az üléseket a gazdálkodók háta mögött hívták össze, a meghívók kiküldése és a jelölési folyamat nem volt átlátható, a kormánypárthoz közel állók lényegében maguk között játszották le az egész folyamatot.Kiskunfélegyházán például 1575 regisztrált tagból 11 fő választott öttagú elnökséget, amelynek egy helyi fideszes önkormányzati képviselő lett az elnöke; 1575 regisztrált tagból nem kapták meg a meghívót. (Sic!) Az LMP az ügyészséghez fordult, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a települési agrárkamarai bizottságok megalakulását a Fidesz kisajátította, és a saját embereivel töltötte fel a testületeket. A kamarai bizottságok számos helyen alapszabály-ellenesen jöttek létre, és éppen úgy, mint a trafikpályázatok esetében, a kormánypárthoz való hűség ezúttal is fontosabb volt, mint az érintettek érdekei. A TAB-ok megalakulásával kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség is megállapította a hiányosságokat, azonban azzal a mókás megállapítással, hogy miután lezajlott ezeknek a létrehozása, utólagosan már nem lehet változtatni a jogszerűtlen állapoton.A hiányosságok, illetve visszaélések indítéka ugyanaz lehet, mint a zártlistás országos kamarai választásoké 2013-ban: minden szintre a maguk megbízható emberét akarták ültetni. Ezeken a választásokon csak a jelölő szervezetek listái közötti választást tették lehetővé, széles körben kizárták a szakmai szervezetek önálló részvételi lehetőségét. A kamarai választásnak nevezett színjáték szabályait a jórészt a kormány közeli Magosz vezetőiből álló átmeneti elnökség dolgozta ki, és csupán egyetlen szervezet, a Magosz állított listát minden megyében. A részvétel ennek megfelelően is alakult, a szavazásra jogosult mezőgazdasági szereplők 93 százaléka nem vett részt a kötelezővé tett agrárkamarai választáson. Az a kérdés, hogy vajon egy 7 százalékos részvételnél mennyire lehet legitimnek tekinteni a kamarának bármilyen vezetését és vezetési szintjét.Különböző trükkökkel, fortélyokkal tehát biztosították az agrárkamarai hálózat teljes fideszes-magoszos megszállását, egy szakmai szervezetből teljes egészében politikai szervezetet csináltak. Most pedig arra kér felhatalmazást az agrárkamara az Országgyűléstől, hogy a gazdák legtöbb személyes és gazdálkodási adatához is hozzáférhessen. Kérdezzük ezt: hol fog megállni az agrárkamara terjeszkedése, és hol lesz az, amikor már nem akar többet?Ugyanakkor a politikailag semlegesnek kicsit sem nevezhető agrárkamara jelentős forrásokhoz is jut évről évre a brüsszeli támogatásokból és a tagság által fizetett tagdíjakból, ugyanakkor ezek elköltése sem kellően átlátható, itt sem valósul meg az átláthatóság alapelve. Az agrárkamara csak 2014-ben 1 milliárd forintra tett szert az Európai Uniótól a gazdálkodói információs szolgálat fejlesztéséhez, továbbá megközelítőleg évi 1,5-2 milliárd forintot szed be tagdíjakból, az elmaradt tagdíjak pedig adók módjára behajthatóak. Ez is alapvetően kérdéseket vet fel, hogy a kamarai tagdíj ilyetén való behajtása vajon mennyire szolgálja a tagság érdekeit.A jelentős források ellenére a gazdáknak nyújtott lényegi szolgáltatások köre szűk, a gazdainformációs rendszerhez például nem járul a pályázatírásban való segítségnyújtás. A már említett forrásokon kívül a falugazdász-hálózat NAK-hoz kerülése miatt további 1,7 milliárdot is megkapott a kamara a központi költségvetésből. A törvénnyel kapcsolatban csak néhány konkrét észrevételt teszek, hiszen mint a korábbiakban részletesen kifejtettem, az agrárkamarában fejétől bűzlik a hal, és minden további törvényalkotási munka ebben a tárgyban lényegében értelmét veszti. Az átláthatóság fokozására mindenesetre az LMP módosító javaslatokat fog beadni az agrárkamarai törvényhez. Ezeket a mai nap folyamán már aláírtam, és benyújtásra kerültek.A 8. § megállapítja, hogy az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg. Nem derül ki az előterjesztésből, hogy ennek a szabályzatnak az alapján vajon kiknek a tagdíját fogják csökkenteni, milyen szempontok alapján, és majd hogyan adhatják és milyen testületek a könnyítést. Hogy a pártoló és tiszteletbeli kamarai tagságnak mi a célja, értelme, potenciális személyi köre, gyakorlati jelentősége, szintén nem derül ki. (21.10)Az 5., 6., 7. § szól a tagjegyzékről és az adatszolgáltatási kötelezettségekről. Itt gyakorlatilag, ha valaki megnézte a jogszabály-módosító javaslatot, a gazdálkodók gumicsizma-lábméretén kívül már mindent megkérdeznek, pedig ez maradt ki, ami még kapcsolódik így közvetlenül a gazdálkodáshoz.Az agrárkamara a jövőben rendkívül tág körben kezelhet adatokat a gazdasági szereplőkről, szinte korlátlan hozzáférésekkel az állami adatbázisokhoz. A jelenlegi tevékenységei ezt nem indokolják, amellett, hogy az adatvédelmi törvénnyel és a személyi adatok védelméről szóló jogszabályokkal teljes mértékben összeegyeztethetetlen ez, hiszen nem közigazgatási szervként teljesen felfoghatatlan, hogy egy köztestület hogyan férhetne hozzá magánszemélyek és állami adatbázisok sokaságához.A törvényjavaslat csak előrevetíti, de nem egyértelműsíti, hogy az agrárkamara a jövőben milyen új közfeladatokat fog az államtól átvenni. Ezek körét gyakorlatilag a kormány és a kamara közötti megállapodásokra bízza, sőt a kamara ezenkívül külön megállapodás alapján is láthat el feladatokat külön díjazás ellenében, amiről szintén semmit nem lehet tudni az előterjesztésből, hogy mik is lesznek ezek, és hogyan is fognak ezek eldöntődni akár kormányzati szinten, akár kamarai szinten.A 9. § (4) bekezdésében nem tudjuk, hogy mit jelent az, hogy az agrárkamara a mezőgazdasági támogatások felhasználásában átruházott és együttműködői feladatokat lát el. Ez mindenesetre jelzi az átpolitizált és vitatható legitimitású kamara pénzosztó szerepének lényeges erősödését. Többekben felmerült, hogy ennek a bizonyos ÁVH-nak, bocsánat, MVH-nak a jogköreit akarja esetleg átvenni a kamara, de nem egyértelmű ez, hogy mire fog itt sor kerülni. Tehát a jogszabályban nyilvánvalóan kíváncsiak lennénk arra, hogy mi is ez konkrétan, hiszen ez a 9. § (4) bekezdése viszonylag tág kereteket szab, és nem átlátható ez teljesen.A 13. §-ban az agrárkamara feladatkörébe helyezi a teljes mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadást is. Nem derül ki, hogy a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel akkor mi is lesz, vagy akkor az hogyan fog változni, hogyan fogja a kommunikációs feladatait ellátni, nem látható az, hogy az eddigi rendezvényszervezésekből mi lesz, tehát nyilvánvalóan a mostani gyakorlatban merülnek fel kérdések.A 14. §-ban az agrárkamara megkapja közfeladatként a mesterképzést, sőt a felnőttképzésben is részt vehet. Nagyon-nagyon érdekes dologként merül fel ezzel kapcsolatban az elmúlt háromévnyi statisztikája annak, hogy hogyan alakult a földtörvény bevezetése óta, mondjuk, az alapfokú mezőgazdasági képzettségek aránya. Ajánlom szíves figyelmükbe azt a statisztikai adatot, hogy míg 2012-ben 1100-an, 2013-ban, azt hiszem, 1400-an, addig 2014-ben már több mint 5 ezren akartak aranykalászos gazdaképzést kezdeni. Nyilvánvalóan így lehet kikerülni könnyedén azt a korlátozást, amit a földtörvénnyel kivédeni akart a kormány, és állítólag hatásosan megtette. A 16. §-ban tovább erősödik az egyszemélyi elnöki hatalom a kamarában. Az elnök a főigazgatói jogköröket magához vonhatja és átruházhatja. Azt mondja az előterjesztés: az elnök a főigazgató akadályoztatása esetén, valamint ha a főigazgatói tisztség nincs betöltve, a főigazgatói jogkörök gyakorlását magához vonhatja, illetve e jogkör gyakorlását az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős országos alelnökre, főigazgató-helyettesre ruházhatja át. Tehát ez egy rendezetlen vezetési struktúra, amikor gyakorlatilag, ha akarom, van ilyen, ha akarom, nincs ilyen, ha akarom, magamhoz vonom, ha akarom, átadom az alelnöknek. Tehát ez a fajta szabályozás semmiképpen nem a jogbiztonságot vagy a kamarai tagság stabilitását teremti meg.Nem utolsósorban Fazekas Sándor ígérete ellenére máig nem dönthettek a helyi földbizottságok a termőföldek adásvételéről, habár ennek már április óta így kellene lennie ‑ erre jogszabályi kötelezettségek voltak ‑, máig nem született meg a végrehajtási rendelet a helyi földbizottságok működéséről, és a rendelet hiánya miatt a bizottságok helyett a Fidesz által megalakított agrárkamarai megyei szervezetek látják el ezt a feladatot, ezt a hatáskört. Nyilvánvalóan ez is többekben kelt aggályokat, és többekben kelt némi meglepett félelmet, hogy hogyan is lesz ez egy központosított szervezetnél. Most gyakorlatilag a földtörvényt is… (Az elnök csenget.) Akkor majd rendes hozzászólásban, elnézést kérek. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A benyújtott, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/2088. számú törvényjavaslat tulajdonképpen négy törvényt kíván módosítani. A javaslat elsősorban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítását érinti, de kisebb részben másik három törvényt is érinthet. Érinti a mezőgazdasági, agrár-vidék­fejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényt annak érdekében, hogy elkerüljük olyan helyzetek kialakulását a támogatások igénylése során, hogy az alapvetően kisebb jelentőségű vagy könnyen pótolható ügyféli mulasztások miatt a támogatás lehívása veszélybe kerüljön. Érinti továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt, ahol a javaslat rendezni kívánja a szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának hatásköri és pénzügyi kérdéseit. És érinti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt annak érdekében, hogy a kamara átmenetileg elláthassa a törvényben meghatározott helyi földbizottsági feladatait, illetve hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben indított jogorvoslati eljárásban belföldi jogsegélyt nyújthasson. A földforgalomra vonatkozó szabályok javasolt kiegészítése adatvédelmi célokat is szolgálhat. Tehát összességében elmondható, hogy a benyújtott törvénymódosítás alapvetően a kamara működését szabályozó jogszabálynak a finomítását jelentheti. Az új javasolt szabályozási módszerrel a kamara kellően rugalmas tagdíjfizetési rendszert is kialakíthat, továbbá a javaslat tartalmazza az őstermelők esetében a kamarai tagsági viszony megszűnésének speciális szabályait. E rendelkezés egyértelműen a kamara folyamatos működését hivatott biztosítani. A javaslat értelmében csak a tagdíjjal tartozók, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket elmulasztók nem kapnának őstermelői igazolványt, illetve betétlapot, így, aki nem tartozik vagy új őstermelőnek minősül, annál a személynél az ügyintézés az általános szabályok szerint történhetne meg. Nagyon bízom benne, miután a Mezőgazdasági bizottság ezt a törvénytervezetet tárgysorozatba vette, hogy a további egyeztetésekkel, illetve módosító javaslatokkal együtt a törvény visszakerül a Ház elé, és bízom benne, hogy el is fogjuk fogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepve hallgattam a vitát, illetve azt, amit a minisztérium, illetve államtitkár úr kritikaként megfogalmazott a kamara felé, illetve képviselő úr felé. Én úgy gondolom, hogy mi sem mutatja jobban, hogy egyébként átpolitizált a működése az agrárkamarának, ami megnyilvánult ebben a jobbító szándékúnak tűnő, de inkább kioktató stílusú reakcióban, ami a törvényjavaslattal kapcsolatos. Én örülök neki, hogy képviselő úr meghallhatta azt az egyébként kioktató stílust, ami nem áll messze a minisztériumtól és a minisztériumot vezető minisztertől, Fazekas Sándor úrtól. Úgy látszik, hogy önnek most egy vaskos kritikát fogalmazott meg, és úgy tűnik, hogy egy leckét szánt önnek, hiszen ismert az, hogy talán korábban politikai ambíciók voltak ön és őközötte, vagy valami rivalizálás volt, hát úgy tűnik, kristálytiszta üzenetet küldött, hogy ideje előállni egy sokkal jobb minőségű törvényjavaslattal. Úgy tűnik, hogy Fazekas Sándor ezzel is, az államtitkárán keresztül, a saját magára jellemző Döbrögi-stílusban üzente meg, hogy kicsit jobban oda kellene figyelni a törvényalkotásra. A másik, a rivalizáláson túl nem tudom minek betudni, mint hogy úgy tűnik, miniszter úr talán szembefordul a saját embereivel teletűzdelt kamarával is, hiszen tudjuk, hogy nem egy olyan személy található, például Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, aki nagyon szorosan hozzá kötődik. Úgy tűnik, ő nem tudja most eldönteni, hogy a személyi ambícióival önt büntesse vagy a saját embereit juttassa esetleg pozícióba. Én úgy gondolom, hogy ön ebből le tudja vonni a kritikát, és ha ismeri miniszter urat, akkor betudja ezt a vaskos leckét ennek a kioktató stílusnak. Én együtt érzek önnel; ezzel a stílussal, azt hiszem, több kritika és több hozzáfűzés volt, mint maga az egész törvényjavaslat, tehát így összességében jó alaposan kivesézték önt. Fel a fejjel, képviselő úr! (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen.
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Most már rövidebb leszek, csak néhány gondolat maradt még el az előbbi befejezéshez, ugyanis éppen ott tartottam, hogy vajon meddig lesz az, hogy a földbizottságok nem állnak fel, és meddig látja el az agrárkamara ezen jogokat szerte az országban. És ugyanígy a javaslatban, most még a földtörvényt is módosítaná, annak érdekében, hogy az agrárkamara öt évig kezelhesse a földadásvétellel kapcsolatos adatokat. Tehát ebben is felmerül bennünk, hogy miért pont öt évre, miért kellene ezeket kezelni. Nyilvánvalóan nem egy köztestületnek lenne ez a feladata, Magyarország birtokpolitikájának és termőföldjeinek a nyilvántartásához azért sokkal szélesebb és nagyobb biztonságot teremtő kormányzati háttér kellene. Ez volt az, ami jogszabályi szinten elmaradt. Két-három apróságot szeretnék még elmondani a mindennapi életből és gyakorlatból. Tehát az, hogy az agrárkamara tudja-e képviselni megfelelően a gazdák körét, nyilvánvalóan nekem abban is megjelenik vagy az is indikálja, hogy konkrétan ez a módosító javaslat jött be. A mindennapi gyakorlatból azt látjuk, hogy mondjuk, a területalapú támogatások leadásának a rendszere nem hatékony. Gyakorlatilag a földhivatal rendelkezik minden egyes földhasználati nyilvántartási rendszerrel, rendelkezik azzal, hogy ki hol mit csinál, hiszen be kell jelenteni. Elvileg az MVH csak úgy fizet területalapút, ha mindezek az adatok hitelesen rendelkezésre állnak. Mégsem ezen tudás hátterét használja ki a rendszer, hanem évről évre a gazdálkodóknak külön meg kell tenni. Amellett, hogy a földhivatalba külön be kell menni földhasználati bejelentést tenni vagy visszavonni, amellett ugyanezt a változást évről évre le kell adni minden esetben a gazdálkodó iratokon túl, hogy mit vetett és mivel művelte a földjét, meg kell csinálnia a területalapú beadásakor is. Egyszerűsíthető lenne a rendszer, mégsem ez van előttünk.Ugyanígy, hadd mondjam el, sokak szerint az, amit mi csinálunk otthon, az nem állattenyésztés, hanem állatkert. Ugye, lovaink vannak, szamaraink vannak, juhaink vannak, marháink vannak, és minden egyes fajtához különböző nyilvántartási rendszer van. Igényelem folyamatosan a lóútleveleket, ENAR-ban csináljuk folyamatosan a szarvasmarhákat, instruktorral kell egyeztetni ahhoz, hogy a juhokat meg a kecskéket nyilvántartassuk. Átláthatatlan a kormányzati rendszer. A gazdák életét az segítené, hogy ha egy egyszerű lekérdezéssel ‑ az ENAR-hoz hasonlóan ‑ mód lenne arra, hogy az összes állatfajta esetében működjenek azok a rendszerek, amivel adatokat tudok elérni.Tehát én arra akartam ezekkel a gondolatokkal felhívni a figyelmet, hogy számos olyan lehetőség van, amivel a gazdálkodók érdekeit lehetne még itt képviselni a parlamentben, és mindezeket ha az agrárkamara vezetője megtenné, akkor élhetne azzal a lehetőséggel, amit kritizáltam, hogy miért ő képviseli ezt. Mert ezek nem az agrárkamara szervezetét erősítenék, hanem a gazdálkodók lehetőségeit bővítenék, és az ő életüket egyszerűsítené. Tehát a jó az lenne, hogy ha ilyen jellegű előterjesztések sokasága után beszélnénk arról, hogy az agrárkamarai tagságnak a legitimitása, a rendszerének a szükségessége mennyire fenntartható. Én azt gondolom, hogy ha ilyen jellegű szolgáltatásokkal minden egyes gazda életén próbálnának segíteni, akkor az önkéntes tagságtól sem kellene félni, mert növekedne azoknak a száma, akik igénybe akarnák venni ezeket a szolgáltatásokat. Így jelen pillanatban nem érzi azt nagyon-nagyon sok kamarai tag, hogy érte lenne a kamara, hanem inkább úgy tűnik, hogy ők vannak a kamaráért, hogy a kamara saját létét tudja ezzel igazolni. Arra kérem elnök urat, hogy higgye el, hogy nem politikai támadást szándékoztam mondani felszólalásommal, hanem egy más megközelítéssel akartam az agrárkamara működésére rávilágítani.Köszönöm szépen, elnök úr.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy apróságot még el kell itt mondanom, mert szóba került, a demokrácia és a kamara kapcsolatáról. Én úgy gondolom, hogy ha a demokratikus működés lenne jellemző a kamarára, az azt igényelné, hogy a kamarai érdekképviselet feladatait önszerveződő helyi gazdatanácsok határoznák meg, és az érvényesítést számon kérhetnék a megyei, illetve országos testületektől. Ehelyett ugye mi van? Az agrárkamara egy fentről lefelé építkező szervezet, ami figyelmen kívül hagyja a helyi kezdeményezéseket, és döntően a központi államhatalom igényeit érvényesíti a tagságával szemben is akár.Más alapvető ellentmondás az, hogy az agrárkamara igazgatási közfeladatokat is köteles ellátni, továbbá első- és másodfokú közigazgatási hatósági hatáskört is gyakorol, amelyek akár fogalmi szinten is kizárhatják a tagság érdekképviseletét. Azt hiszem, ez könnyen belátható.Az alulról kezdeményezés, a tagsági önszerveződés intézményi kiiktatását jól mutatja az agrárkamara megyei szervezetének formális jellege, hatásköreinek a kiüresítése. Eszerint a megyei, fővárosi küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete. A megyei, fővárosi küldöttgyűlés feladata az agrárkamara területi szervezeti elnöke, valamint alapszabályában meghatározott tisztségviselőinek megválasztása, az országos küldöttek megválasztása, az alapszabályban meghozott döntések meghozatala. Úgy gondolom, hogy ezek jól mutatják azt, amilyen ellentmondást felfedezünk itt a demokratikus működés és a kamara valódi működése között, és jó lett volna, ha ezen módosítás ezeket is orvosolja.Még egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, ami nem szorosan ezen törvényhez tartozik, de feltétlenül szeretnék rá választ kapni. Ígérték, hogy lesz egy salátatörvény, ami így év vége táján kerül benyújtásra, és rendezi azokat a problémákat, amelyek az év során felmerültek az esetleges agrártárgyú törvényekkel kapcsolatban. Itt gondolok például a kiskertek problémájára, amit már nagyon sokan jeleztek felénk, hogy bizony önhibájukon kívül esnek el attól a lehetőségtől, hogy tovább műveljék azokat a területeket, amelyeket akár évtizedek óta művel a család. És arról volt szó, hogy érzik, értik ezt a problémát, ennek a problémának a súlyát, és kezelni fogják egy év végi salátatörvényben. És az lenne a tiszteletteljes kérdésem államtitkár úr felé, hogy ha meg tudná válaszolni azt, hogy meg fog-e érkezni idén ez a bizonyos salátatörvény, ami az egyes agrártárgyú törvényeket fogja módosítani, és az ilyen apróbb technikai jellegű kérdésekre választ ad, mert ami ugyan nekünk itt technikai jellegű apróságnak tűnik, az az emberek hétköznapjaiban nagyon súlyos problémákat jelent. Itt a kiskertekre már utaltam. Úgyhogy ha erre még választ kaphatnék, függetlenül ennek a törvénynek a vitájától, azt megköszönném.Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, köszönöm szépen a néhány jobbító jellegű hozzászólást. Néhány felvetést szeretnék megindokolni, hiszen azt gondolom, nagyon sok felszólalásnak talán a nem kellőképpen megértett módosító javaslat volt az alapja, nem sikerült kihámozni a javaslatból azokat a szándékokat, amelyek alapvetően generálták ezeket a gondolatokat. Szóba került a földműves státus, hogy valaki földművesként tagja legyen-e a kamarának. Nos, mi úgy gondoljuk, hogy nem lesz senki földműves az akarata ellenére, ezért aztán meglehetősen érdekes felvetés az, hogy a földműves ne legyen tagja az agrártársadalomnak, ne legyen tagja egy kötelező tagsággal működő köztestületnek. Úgy gondoljuk, hogy ez már logikai és nyelvi szinten is kérdéseket vet fel.Szóba került az adó- és illetékmentessége a kamarának. Tisztelettel tájékoztatok mindenkit, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bizonyos esetekben most is adó- és illetékmentes. Ezt kívántuk egyébként továbbpontosítani.Szóba került a kamara finanszírozása és az általunk javasolt közfeladat-ellátási megállapodás is. Itt az Áht.-val kapcsolatban nincs egyértelmű állásfoglalás, pillanatnyilag még dolgoznak a kollégák, talán körvonalazódik, hogy ez milyen formában ültethető jogi keretek közé. De nézzük, hogy mi indokolta ezt. A kamara elég sok közfeladatot kapott az idei évben, amit kötelességünk ellátni, hiszen jogszabály rója ránk ezt a kötelezettséget. Ugyanakkor a közfeladat mellé forrást is kell biztosítani, és pillanatnyilag van 1,2 milliárd forintról kormánydöntés, ami még nem érkezett meg a kamara számlájára, és ezért aztán ezeket a közfeladatokat a kamarai tagdíjakból kell finanszíroznunk, ami nyilvánvalóan nem a normális menete a dolgoknak. Ezért, az elmúlt egy év tapasztalatait levonva, úgy gondoltuk, hogy ennek egy megfelelő keretet kell biztosítani, hiszen a most hatályos törvényben is az van, hogy közfeladatot csak közfinanszírozás mellett adhat át a mindenkori kormányzó hatalom a köztestület számára. Ugye, az MVH-eljárásrend is szóba került. Ebben alapvetően egy olyan jobbító szándék fogalmazódik meg, ami ‑ én meggyőződéssel vallom -minden­ki számára, legalább ez az egy gondolat, ha nem is ebben a leírt formában, támogatható. (21.30)Magam is tudok olyan esetet, amikor egy százmilliós nagyságrendű állattartó telep korszerűsítése bukott meg azért, mert az adott személy a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál való tagságát és az arról szóló dokumentumot nem találták meg az MVH-nál. Azt tudjuk, hogy a VHT-től kikérte a papírt, azt tudta dokumentummal bizonyítani, hogy mikor kérte ki: a leadási határidő előtt. Az MVH-hoz nem érkezett meg. Az illető állítja, hogy elküldte - kinyomoz­hatatlan. De miért hozzuk magunkat ilyen helyzetbe? Semmilyen uniós jogszabály nem írja elő, hogy ez az egy szerencsétlen papír egyébként nem hiány­pótolható. Erre teszünk javaslatot, hogy tegyük kicsit életszerűbbé az MVH-s eljárásrendet és kíméljük meg a saját gazdálkodóinkat az ilyenektől. Egy családnak egy komoly beruházása bukott meg ezen. Tehát ez nem egy uniós kötelezettség. Meggyőződésem, hogy akár ellenzéki, akár kormánypárti vagy akár a kormányzati szereplőknek is egyértelmű érdeke az, hogy ezeken a nem életszerű problémákon túllépjünk.Legény Zsolt képviselő úrnak: a képviselő úr alapvetően nem a törvény módosításáról beszélt, a tőle és párttársaitól, az ellenzéktől már nagyon sokszor hallott, a kamarát illető általános kritikát fogalmazta meg. Nem tudom, hogy általános vitában ennek van-e helye, de most ezt nem az én tisztem eldönteni. Azt viszont szeretném mondani, képviselő úr, hogy ilyet nem mondtam, hogy a kamara csak köztestület. (Dr. Legény Zsolt: Is!) Én azt mondtam, hogy a kamara köztestület. Ön így fogalmazott az előbb, ezt mindenképpen szerettem volna pontosítani.Hogy a régi kamarai rendszer milyen jól működött: képviselő úr, tisztelettel tájékoztatom önt, hogy 2012 augusztusában, amikor a kamara vezetőjeként először átléptem annak küszöbét és megkérdeztem, hogy állunk anyagilag, akkor a kamara számláján 500 millió forint volt. Egy probléma volt ezzel a számmal: egy vízszintes vonal volt előtte. Mínusz 500 millió forintot sikerült az előző kamarai rendszernek összehoznia. Az a kamarai rendszer fél éven belül anyagilag bukott volna meg úgy, hogy egyébként a kamarai tanácsadó hálózat működtetésének kötelezettsége a nyakában volt. Tehát az, hogy a kamarai rendszer átalakításra került, a korábbi kamarai rendszer mentsvárát jelentette. Megfogalmazta, hogy Magosz-vezetők vannak a kamarai vezetésben. Képviselő úr, tisztelettel tájékoztatom, hogy a kamarai választásokat a Magosz nyerte meg, így ‑ milyen meglepő ‑ Magosz-vezetők vannak. De ne tessék meglepődni, a kormány meg tele van fideszes párttagokkal. Nem tudom, hogy ezen miért kell óriási módon meglepődni. Úgy gondolom, hogy egy nyertes választás után talán minden nyertes választást maga mögött tudó szervezetnek joga van ahhoz, hogy az általa fontosnak tartott ideológiát saját személyi garanciákkal tudja biztosítani a betölthető pozíciók vonatkozásában.A földbizottság esetében azt mondta, hogy lassú az eljárás, amit én nem igazán értek. Egyetlenegy esetről nem tudunk, amikor a kamara akár egy perccel is túllépte volna azt a határidőt, ami egyébként nem olyan hosszú abban a féléves időszakban, ami általában szükségeltetik egy adásvétel megkötéséhez. A kamarának 15 napja van véleményt alkotni. Ezt minden esetben megtettük. Egyetlenegy esetet nem tud mondani, amikor ez ne történt volna meg. Magyar Zoltán képviselő úr azt mondta, hogy a kamara nem tölti be azt a feladatot, amit neki szántunk, gondoltunk. Ezzel részben egyetértek, képviselő úr, úgy gondolom, nagyon sok olyan feladat van még előttünk, amit el kell végezni ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy megérkeztünk. Bár talán soha nem is fog elérkezni ez a pillanat, hisz mindig lesznek újabb megoldandó feladatok. De hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy a kamara mivel tölti a mindennapjait. Szolgáltatásokat nyújtunk. Nem kellő mértékben, de szándékunk és kötelességünk ezeket jól működtetni és bővíteni. Néhányat azért hadd soroljak fel! Etikai kódexet fogadtunk el, ami az üzleti tisztesség felé való határozott lépést és lehetőséget mutatja. Egy ingyenes növényvédelmi előrejelző rendszert működtetünk, amely egyébként már most is megvan, csak nyilván vegetáció hiányában, hisz decembert írunk, ez nem működik. Tavasszal rendelkezésre áll már minden gazdálkodónak internetes felületen a növényvédelmi előrejelző rendszer használata, sőt szándékozunk ezt tovább finomítani. Ha valaki szeretné ‑ ez persze nyilván már egy fizetős szolgáltatás ‑, egy okos­telefonos alkalmazáson keresztül a helyrajzi szám és a kultúra megadásával személyre szabott növényvédelmi előrejelzést és tanácsadást tudunk nyújtani.Ingyenes jogsegélyszolgálatot működtetünk a tagjainknak, ami egy nagyon sikeres és nagyon népszerű szolgáltatása a kamarának. Hiánypótló jellegű volt, soha nem volt még ilyen. Biztosítási alkuszcéget hoztunk létre, amivel nem titkolt célunk a biztosítási piacon lévő állóvizet megmozgatni. Ezt az erőt, ami egyébként a kötelező tagságban megvan, kötelességünk integrálni a tagság számára gazdasági előnyökké is. A kamarai kártya ugyanezt a célt szolgálja. Egy 380 ezres fogyasztói csoportról beszélünk. Ezt egyre több cég, egyre több vállalkozás látja meg, és egyre többen ajánlják fel azt a lehetőséget, hogy a kamarai kártya felmutatásával kedvezményt biztosítanak a kamara tagjai számára. Tisztelt Képviselő Úr! Tápanyag-gazdálkodási terv készítését vállaljuk, hisz az országnak óriási felülete nitrátérzékeny. Ez nagyon sok gazda számára komoly feladatot jelent. Ezt a kamara rendszere tudja biztosítani. Az őstermelői igazolványt ingyenesen állítjuk ki. Megjegyezném egyébként, hogy az őstermelői igazolvány korábbi ára ugyanannyiba kerül, mint a mostani kamarai tagdíj legalsó sávja. Tehát ilyen értelemben az őstermelők, akik valóban őstermelők, és nem a termelői típusú tevékenységre, nem piaci termelésre szakosodtak, az ő számukra semmilyen anyagi hátrány nem keletkezett. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy lesz pályázatírás, hisz ez a kamarának feladata. Sőt, például a „Fiatal gazda” pályázatok esetében már most is komoly segítséget tudtunk nyújtani a tagjainknak. A szaktanácsadás ‑ felírtam ide magamnak ‑ szintén egy szolgáltatás. Akkor találkoztam azzal a felvetéssel Sallai képviselőtársamtól, hogy ezt magunkhoz akarjuk húzni. Képviselő úr, a szaktanácsadás néhány hónapja már a kamaránál van, csak nem törvényi felhatalmazás alapján, hanem rendeleti szinten. Ez semmilyen újdonságot nem jelent a működésen belül. Azt mondta, hogy nem sikerült érdemben növelni a kamarai választásokon való részvételt. Szeretném elmondani önnek, hogy csak tízszer annyian szavaztak, mint az ezt megelőző kamarai választásokon. A régi kamarai rendszer, amit annyira nem kritizált senki, elmondom, hogy milyen helyzeteket hozott elő. Volt olyan, hogy többen voltak a jelölőlistán egy megyei választáson, mint ahányan szavaztak. Ez volt a jól működő struktúra? (Sallai R. Benedek közbeszól.) Képviselő úr, ez inkább vicc volt, mint érdemi köztestület.Szeretném elmondani, hogy tagdíj, hisz ebben is megfogalmazott kritikát, 11 sávban van a kamarában. Tizenegy sávban! A legalacsonyabb mérték 2 ezer forint, a legmagasabb pedig egymillió forint. A gazdasági teljesítőképesség alapján rójuk ki a tagdíj összegét.Az adatszolgáltatás, képviselő úr, nem öncélú. A kamarának törvényi kötelezettsége gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezetni, és ez nem öncélú. Az a célunk ezzel, hogy végre tudjuk már megmondani, hogy a magyar agrárgazdaság pillanatnyilag hol tart. Nagyon sokszor megfogalmazzuk, hogy hova szeretnénk eljutni, milyen jó lenne bizonyos célokat elérni. Ezzel mind egyetértünk. De oda az utat is ki kellene jelölni. De ha pillanatnyilag fogalmunk nincs arról, hogy hol tartunk, akkor elég nehéz azt az utat egyértelműen beazonosítani. A vidéki munkahelyteremtés is szóba került. Bocsánat, Magyar Zoltán képviselő úr felvetéseire válaszoltam részben, amit Sallai képviselő úrnak tulajdonítottam, de némi átfedés volt, ezért nem volt egyértelmű a különbségtétel. Viszont Sallai képviselő úr a vidéki munkahelyteremtést hozta szóba. Úgy gondolom, hogy amikor a kamara a vidékfejlesztési program vonatkozásában lehetőséget kapott a kormányzattól arra, hogy állást foglaljon, mik azok a területek, amikre a vidékfejlesztési program több mint 1000 milliárd forintját a következő hat évben fordítani kell, akkor ez volt a zsinórmérték, a vidéki foglalkoztatás növelése. Képviselő úr, amit mi megfogalmaztunk, hogy hova fordítsunk forrást, az az állattenyésztés, kertészet, feldolgozás, öntözött kultúrák támogatása. Ez mind-mind munkaerő-igényes ágazat. Ha meg tetszik nézni a vidékfejlesztési programot, ezek a gondolatok mind visszaköszönnek. Úgy gondolom, a kamarának ez kevésbé látványos, de komoly sikere ezen a területen.Azt mondta, hogy fideszes kifizetőhely a kamara. Ez, mondjuk, már a politikai támadás kategóriája. Elnézést, hadd mondjak önnek ellent! Hadd szólítsam fel, konkrétumokat kérek, hogy hol voltunk mi fideszes kifizetőhely. Nagyon konkrétumokat szeretnék kérni, mert ez egy nagyon súlyos vád, és biztosíthatom afelől, hogy nem fog tudni ilyet mondani, erre kínosan ügyelek az összes kollégámmal együtt. (Sallai R. Benedek közbeszól.)Az információs törvény egyébként ránk is vonatkozik. Megnyugtatom, hogy nagyon szigorúan vonatkozik ránk, így aztán nem kell félni attól, hogy ezekkel az adatokkal vissza tudunk élni.A települési agrárgazdasági bizottságok esetében, hogy értesítettük vagy nem, ebben volt egy eljárás. (21.40)Azért lássunk tisztán! Közel 3 ezer települési agrárgazdasági bizottság alakult. Néhány helyen volt abból probléma, hogy a kiírtnál néhány nappal kevesebb ideig volt fent az önkormányzat hirdetőtábláján az alakuló ülés kihirdetése. Ez volt a legsúlyosabb vád, amit megfogalmazott az ügyészség ránk vonatkozóan. Mondta, hogy a méltányosságot bevesszük a lehetőségek közé. Való igaz, képviselő úr , ugyanakkor ezt az alapszabály kell hogy rendezze. Az alapszabály-módosítás meglehetősen szigorú keretek között valósulhat meg, és az alapszabály-módosítást csak az országos küldöttgyűlés jogosult megtenni. Még egy dolog felől szeretném biztosítani: semmilyen MVH-s jogkörre nem tartunk igényt. Nem szeretném az MVH-t ezzel ijesztgetni; nem szeretnénk. A szakképzésnél felrótta, hogy ebben részt kívánunk venni. Képviselő úr, a szakemberképzésben, a mesterképzésben és a vizsgáztatásban a kamara időtlen idők óta részt vesz, ez sem egy új feladat. Lukács László György képviselő úrnak mondanám, hogy a törvénymódosításról igazából nem hallottam öntől semmit, így érdemben nem tudok válaszolni, viszont ki kell ábrándítanom, hisz a minisztériumokkal a hétfői nap folyamán szinte az összes olyan témát, pontot, amit a minisztérium az eredeti konstrukcióban nem tudott támogatni, végigbeszéltünk, és úgy gondolom, hogy ha arra vár, hogy ezen a kamara és a minisztérium összevesszen, akkor nagyot fog csalódni, ugyanis biztos vagyok benne, hogy azok a módosítók, amiket végigbeszéltünk, elfogadásra kerülnek, és a kormány is fogja tudni támogatni ezt a jogszabályt.Sallai R. Benedek képviselő úr még egy gondolatot mondott: a kamara egységes kérelmekre nyújtott támogatása nem érdemi. Képviselő úr, 180 ezer kérelemből 134 ezret a kamarai tanácsadók nyújtottak be. Én azt gondolnám, hogy ez érdemi. (Sallai R. Benedek közbeszólására:) Bocsánat, a falugazdászok, illetve a korábban kamarai tanácsadók így, együtt, amit egyébként most nyilván a kamara működtet. Egyébként hadd mondjam el, hogy az idei évben soha nem látott mennyiséget adtak be a falugazdászok, tehát a korábbi évekhez képest emelkedett ezek száma, és komolyan dolgozunk azon, hogy felkészüljünk arra, hogy a következő évben az új közös agrárpolitika miatt nyilván azok is meg fogják keresni ezt a hálózatot, a falugazdász-hálózatot, akik eddig önállóan adták be, hisz nagyon sok újdonság lesz majd, amit kezelni kell.Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy igyekeztem a zárszóban minden olyan felvetésre válaszolni, amit önök megosztottak itt velem. Amennyiben a részletes vitában lehetőségünk lesz a konkrét eseteket és a konkrét pontokat végigbeszélni, tisztelettel állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen, hogy ezen a kései órán megtiszteltek figyelmükkel. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm a képviselő asszony mint előterjesztő válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Jakab István, Győrffy Balázs, Fidesz, képviselők önálló indítványa T/2088. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Mezőgazdasági bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak, aki a kormány álláspontját kívánja ismertetni. Államtitkár úr, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Dankó Béla képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre bejelentett felszólalás következik. Megadom a szót Földi László képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr, Jobbik-kép­viselő­csoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.(21.20)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem Győrffy Balázs elnök urat mint előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Győrffy Balázs jelzésére:) Igen. Megadom a szót, elnök úr.