• B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. november 27-ei ülésén megtárgyalta az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló T/1761. számú törvényjavaslatot. Ahogy az már az általános vitában is elhangzott, az előttünk fekvő javaslat azzal a céllal került benyújtásra, hogy megteremtsen egy olyan egységes elektronikuskártya-kibocsátási rendszerhez kötött jogi, műszaki feltételt, amely lehetővé teszi az elektronikuskártya-kibocsátás egységesítésének alapvető technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételeit.Az Igazságügyi bizottság által benyújtott javaslatokat megvitattuk. A módosítások alapvetően a felmerült jogalkotási igény technikai megvalósítását, valamint a nyelvhelyességi korrekciókat végezték el. Kérésre a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat 25. pontjáról a bizottságunk külön szavazott. Az e pontban szereplő módosítás következtében immáron világosan elkülöníthetővé válik egymástól a kártya két egyedi azonosítója. Ezáltal a törvényjavaslat vonatkozó szövegrészei is koherensen hivatkoznak az egyes esetekben szükséges azonosítókra. A cél megvalósítása érdekében a 25. pontot bizottságunk végül 24 igen, 1 nem és 9 tartózkodás mellett támogatta, míg a fennmaradó 1-24. pontot vita nélkül, egyhangú támogatás mellett elfogadta. A Törvényalkotási bizottság az említett javaslat megvitatásán túl újabb módosításra nem tett javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 21 igen és 14 tartózkodás mellett fogadta el. Kérem, fogadják el a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! El kell mondanunk, hogy a Jobbik frakciója akkor tudná nyugodt lélekkel támogatni az előttünk fekvő javaslatot, ha annak módosításai, módosítási indoklásai vagy az előterjesztő indoklásai során felmerültek volna olyan új fejlemények, amelyek magyarázzák alapvető kérdéseinket. Példának okáért tudvalevő, hiszen köztudott, hogy az egységes kártyarendszer kialakítására kezdetben mintegy 2,8 milliárdot terveztek elkülöníteni. Érdekes módon egy kormányhatározat ezt később 800 millióra csökkentette. Ennek okát, és azt, hogy egyébként miből kell lefaragni az említett összeget, a mai napig nem tudtuk meg.(15.10)Látható tehát, hogy a törvénytervezethez fűzött úgynevezett hatásvizsgálat ezen pénzhiányra nem tér ki, viszont nyilvánvalóan azért akarják keresztülszuszakolni, hogy az informatikai hátteret, ami az egészhez szükséges, kialakíthassák, amelynek viszont feltétele a jogszabály hatálybalépése. Lehet, hogy ezért sietnek annyira, de az látszik, hogy egy átgondolt és tisztességes munkamódszert követve, mondjuk, Budapest sem került volna olyan helyzetbe, hogy a mostanában megjelent hírek szerint egy külföldi cég által és hitelből épít éppen a közlekedési hálózathoz olyan egységes kártyarendszert, amiről egyébként párhuzamosan önök itt a törvényjavaslatukban beszélnek. De akkor mégis hogy fordulhat elő, hogy Magyarországon két párhuzamos rendszer épül ki, vagy legalábbis most kiépül valami, és aztán egy következővel fogják ezt megfejelni külön költségvetésből? Tehát amíg ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, addig igen nehéz helyzetbe hozzák az ellenzéki frakciókat, hiszen alapvetően a technikai fejlődés követése támogatandó lenne. Adatvédelmi aggályaink persze továbbra is vannak azt illetően, hogy egy központi adatbázis tekintetében nagyon sok olyan személyhez fűződő adatunk kerülhet akár illetéktelen kezekbe is, vagy olyan kezekbe, ahová nem szánja őket az állampolgár, amelyek legalábbis kérdéseket vetnek fel. Ezek eloszlatása úgyszintén nem történt meg, de a legfontosabb kérdés az lenne, hogy milyen munkamódszerek folyhatnak a kormányzatnál abban az esetben, hogyha elénk terjeszt egy egységes kártyarendszerről szóló valamit, miközben már külföldi cégek részvételével, hitelből Budapesten, a fővárosban zajlik egy hasonló szisztémának a kiépítése, legalábbis előkészítési szakaszban, mondhatnánk: egyszerűen lepattintva magunkról a problémát, azt, hogy tárgyalják meg ezt egymás között. De addig is itt a parlamentben szeretnénk választ kapni ezekre a súlyos és feszítő kérdésekre, és nyilvánvaló módon ettől lehet csak függővé tenni bármiféle támogatást vagy elutasítást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a türelmét is. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt elmondtuk már az általános vitában is, hogy a törvényjavaslat egy elvben helyeselhető törekvést tartalmaz, nevezetesen, hogy a jogalkotó az elektronikus kártyák kibocsátásának egyfajta sztenderdjét alakítja ki.Amit kifogásoltunk és kifogásolunk most is, hogy mindez egy üres váz csupán, amit csak az egyes ágazati törvényekben előírt kártyák bevezetésekor fog tartalommal megtölteni. Az, hogy mi lesz ez a tartalom, erről még semmit sem tudunk, és az általános vitában a kérdések ellenére sem derült ki, sőt a törvényjavaslat tárgyalása során sem kaptunk akár bizottsági szinten erre egzakt választ.Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy ugyanaz lesz ennek a törvényjavaslatnak is a sorsa, mint számos sorstársáé, nevezetesen, hogy amikor kitalálják majd azt, hogy milyen tartalommal kívánják mindezt megtölteni, akkor ehhez a ? hadd fogalmazzak így ? vázhoz is újra kénytelen lesz hozzányúlni az Országgyűlés, és módosító javaslatot kell majd elfogadni.Ezért javasoltuk mi azt a módosító javaslatunkban, hogy a 2015. augusztus 1-jei hatálybalépés helyett 2016. augusztus 1-jén lépjen hatályba. Azt tudom mondani, hogy még mindig szerencsésebb és jobb egy törvényjavaslaton akkor módosítani, amikor még nem lépett hatályba, minthogyha ez már megtörtént, és adott esetben bizonyos joghatásokat váltott már ki a magyar társadalomban.Ami a 25 pontból álló részletes vitát lezáró módosító javaslatot illeti, ennek gyakorlatilag minden pontja technikai jellegű, kodifikációs vagy nyelvhelyességi hibákat javít. Ez erősíti mindazt, amit mondtunk, hogy egy nem igazán jól előkészített törvényjavaslatról van szó, és jó lenne, hogyha ezt még a hatálybalépés előtt valóban korrigálni lehetne. Ezért azt kérem a tisztelt Háztól, hogy a hatályba léptetést elhalasztó módosító javaslatot majd támogatni szíveskedjék. Egyéb esetben pedig, hogyha ez nem történik meg, akkor a törvényjavaslatot a Ház ne fogadja el. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Már az általános vitában jeleztük azt, hogy természetesen önmagában azt a törekvést, ami erősíti az elektronikus közigazgatást, és ezen keresztül lehetőséget ad ? az elektronikus közigazgatás erősítésén keresztül ?, hogy az állampolgárok akár aktívabban is bekapcsolódhassanak a közösségi döntések meghozatalába, nos, minden ilyen fejlesztést, előrelépést az LMP természetesen támogatni tud.Viszont az általános vitában jeleztem azt, hogy így, ebben a formájában az előterjesztés alkalmas arra, hogy megsértse azokat az alapvető jogelveket, amiket a 15/1991-es alkotmánybírósági határozat, tehát az úgynevezett személyi számos alkotmánybírósági határozat lefektetett. Annak idején, 1991-ben az Alkotmánybíróság arra figyelmeztetett, hogy az egységes személyazonosító jel alkalmas lehet arra, hogy bármely állami szerv bármely állampolgárról teljes személyiségprofilt alkothasson. Tehát magyarul: az olvasási, könyvtár-látogatási szokásoktól az egészségi állapotig mindenféle információval rendelkezzen egy állami szerv, és ezt összerakhassa bármelyikünkről.A rendszerváltás idején volt közkedvelt az a jelmondat, hogy átlátható államot és átláthatatlan polgárt. Azt gondolom, hogy ez most is időszerű. Ahhoz, hogy a magyar polgárok szabadok legyenek, ahhoz, hogy a magyar polgárok félelemmentesen tudják kiteljesíteni alkotóképességüket, szükség van arra, hogy legyenek biztosítékok, hogy az állam nem tud akadálytalanul behatolni a magánszférába, nem tudja akadálytalanul az információs önrendelkezési jogot megsérteni.Ebben a törvényben mi garanciát vártunk volna arra, hogy az egységes elektronikus kártya ellenére nem ad a törvényhozó szabad jelzést bármely állami szervnek, hogy a teljes információmennyiséghez hozzáférhessen. Ez a garancia, ez a fék jelenleg nincs benne az előterjesztésben.A másik aggály, amit elmondtunk, hogy a jelenlegi technikai feltételek közepette alkalmas lehet-e egy ilyen kártya arra, hogy a kártyabirtokos tartózkodását meg lehessen határozni. Szintén garanciális szabályra, védelmi szabályra lenne szükség ebben a törvényjavaslatban arra, hogy az illetékes állami szervek nem tudják, vagy nem élhetnek vissza azzal a technikai lehetőséggel, hogy a kártyabirtokos állampolgárok tartózkodási helyét nyomon követhessék. Ezek a garanciális szabályok nincsenek benne ebben a törvényjavaslatban.Márpedig, hogyha ez egy kerettörvény, akkor igenis, az általános jellegű garanciális normáknak itt, a kerettörvényben kell ott lenni, hiszen ez nem egy szektorális elvárás, hogy az állami szervek ne közlekedhessenek akadálytalanul az állampolgárok személyes adatai között. Nem szektorális elvárás az, hogy a különböző állami szervek ne határozhassák meg szabadon a kártyabirtokos állampolgárok tartózkodási helyét.A másik: azt remélem, hogy az a gondolat pedig fel sem merült, hogy a garanciális szabályokat ne törvényi szinten szabályoznák, és esetleg egy kormány- vagy miniszteri rendelet rendezné úgymond ezeket a technikai hiányosságokat. Világos volt az alkotmány, illetve a jelenlegi Alaptörvény rendelkezése, világos az Alkotmánybíróság szava, hogy az alapvető jogokat biztosító, az alapvető jogokat garantáló szabályokat törvényi szinten kell rendezni. Tekintettel arra, hogy ez egy keretjogszabály, az általa szabályozott terület egészére vonatkozó védelmi, az állampolgárok biztonságát, hatalomtól való biztonságát védő szabályokat éppen ezért a kerettörvényben kellene, illetve kellett volna rendezni.Sajnálattal látom, hogy ez nem történt meg, éppúgy nem történt meg, mint ahogy egy erre vonatkozó hatástanulmányt sem terjesztett ide a tárca, jóllehet ezt a jogalkotási törvény kötelezettségként előírja. Ebben az esetben világosan be kellett volna mutatni azt, hogy ez az új intézmény, ez az új szabályozás mennyiben védi meg az állampolgárok információs önrendelkezési jogát.Ilyen előterjesztéssel, ilyen hatástanulmánnyal nem találkoztunk, éppen ezért jó lelkiismerettel erre a törvényre ilyen hiányosságok mellett igent mondani nem lehet. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
  • POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita során, illetve az Igazságügyi bizottságban elhangzottak alapján is azt gondolom, összességében megállapítható, hogy magával az egységes elektronikuskártya-kibocsátási rendszerrel, pon­tosabban ennek a létrehozásával kapcsolatban olyan kifogás vagy ellenvélemény nem fogalmazódott meg, amely magának a kártyarendszernek a létét, lényegét és hasznosságát kérdőjelezte volna meg. Ahogy azt az általános vitában is említettük, illetve elmondtam, a törvényjavaslat célja egy olyan keretrendszer, egy olyan rendszer megteremtése, amely egységesen és hitelesen, az állam által garantált módon, elektronikus úton biztosítja a felhasználók azonosítását és ezzel a személyekhez kötött szolgáltatások nyújtását, a jogosultságok, illetve a kedvezmények igénybevételét. Ez a keretrendszer, amely létrejöhet, megteremti az elektronikuskártya-kibo­csátás egységesítésének a legfontosabb technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételeit, az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással, valamint a háttéradatbázissal megszünteti az azonosításhoz kapcsolódó hitelességi hiányosságokat. Az általános vita során adatvédelemmel kapcsolatos aggályok fogalmazódtak meg. Ezzel kapcsolatban mindenképpen fontos kiemelni, hogy ez a rendszer a kártyákhoz kötődő jogosultsági adatokat nem tartalmaz, adatokat nem gyűjt, csupán egy háttérnyilvántartásként működik abból a célból, hogy a kártya felhasználása során a kártya elfogadója elektronikus információt kapjon arról, hogy a kártya érvényes-e. Abban az esetben, ha a kártya érvényes, akkor a jogosultságra, a tényre vonatkozó adat az ágazati vagy piaci nyilvántartásból kérdezhető le ? tehát nem a központi nyilvántartásból ?, így nem kapcsolódhatnak össze a különböző nyilvántartási adatok. Szintén fontos garanciális szabály, hogy a kártyaelfogadó a kártya elektronikus leolvasása során kizárólag a központi nyilvántartásnak a kártya érvényességére vonatkozó adataihoz fér hozzá. A módosító javaslatokkal kapcsolatban a kormány a törvény hatálybalépésének elhalasztására vonatkozó képviselői javaslatokat nem támogatta, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatban foglalt módosításokat viszont igen. Ezek a javaslatok a szöveg pontosítását szolgálják és a jobb alkalmazhatóságot is elősegítik. Egyértelművé válik, hogy természetes személyek közül kizárólag az egyéni vállalkozók bocsáthatnak ki kártyát, figyelemmel arra, hogy ezeket a kártyákat kizárólag a gazdasági forgalomba, a társadalmi kapcsolatokba szervezetten kilépő szervezeteknek célszerű megjeleníteni. A rendszer időtállóságát szolgálja az a módosítás, amely az elektronikus azonosításra nemcsak adatcsip, hanem más műszaki megoldás alkalmazását is lehetővé teszi, nem korlátozva ezzel a jövőbeni technológiai újítások felhasználását. Végezetül világosan elkülöníthetővé válik egymástól a kártya két egyedi azonosítója, kizárólag az elsődleges kártyák azonosítására fizikai azonosítóként szolgáló egyedi sorszám, és mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos kártyák elektronikus azonosítójaként szolgáló elektronikus egyedi azonosító. Összességében tehát egy olyan törvény születhet, amely ennek a szabályozásnak a megvalósulása során segítheti a polgárok mindennapjait, és valóban kialakulhat egy minden területen használható egységes kártyarendszer. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az Alkotmánybíróság elnökének megbízatása az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdése alapján az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm vendégeink részvételét az ünnepélyes pillanatokon. Most a napirend szerinti vitákkal folytatjuk munkánkat. (Rövid szünet. ? Zaj. ? Több képviselő elhagyja az üléstermet. ? Az elnök csenget.)Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/1761. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. (Folyamatos zaj. ? Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Foglaljanak helyet, képviselőtársak! (Ismételten megkocogtatja a csengőt.) A kijelölt Igazságügyi bizottság részletes vitáról szóló jelentését T/1761/4. sorszámon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/1761/6. sorszámon, összegző jelentése pedig T/1761/7. sorszámon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót B. Nagy László úrnak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Pogácsás államtitkár urat, kíván-e felszólalni. (Pogácsás Tibor igent int.) Jelzi, hogy igen. Mielőtt megadnám a szót, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 10 perces időkeret áll rendelkezésére. (Pogácsás Tibor: Csak a zárszó!) Akkor csak a zárszó, köszönöm szépen.Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Bárándy Gergely képviselő úrnak ? aki nincs jelen, tehát nem tudom neki megadni a szót. Megadom a szót a most jelentkező Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik.(Mirkóczki Ádámot a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Bárándy Gergely, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm, Bárándy képviselő úr. A következő hozzászóló Schiffer András frakcióvezető úr, LMP.
  • ELNÖK: Köszönöm, Schiffer frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársam hozzászólásra nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom, és akkor most adom meg a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak, és jelzem, hogy tízperces időkeretben mondja el a minisztérium álláspontját.(15.20)