• HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény ha­tály­balépése óta eltelt időszak tapasztalatai igazolták a jogalkotói szándékot. A szabályozás alkalmasnak bizonyult fő feladatára: eredményesen szorította vissza a dohányzást általában, és a fokozottan védendő fiatalkorúak körében is. A 2012. évhez képest a naponta dohányzók aránya 10 százalékkal csökkent, és a fiatalkorúak között közel 5 százalékkal csökkent a dohányzással valamilyen formában érintettek aránya. Az alapvetően kedvező folyamatok mellett olyan, első­sorban a dohánytermék-nagykereskedők magatartására visszavezethető káros folyamatok is elindultak a hazai dohánypiacon, amelyekre megfelelő választ kell adni a jogi szabályozás eszközeivel.A dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt a dohánytermék-kiskereskedők nem tudják a beszerzési tevékenységüket befolyástól mentesen, valóban a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni, ezért azt szabályozott keretek közé szükséges szorítani. A dohánytermék-nagykereskedők negatív, gyakran erőfölénnyel visszaélő piaci magatartásainak a törvényjavaslat úgy kíván gátat szabni, hogy megszüntetné a kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. A törvénymódosítási javaslat előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított dohány-kiskeres­kedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket. A dohány-kiskereskedelmi ellátó társaság koordinálja a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet. A dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket, így különösen a dohánytermékek gyártását vagy magyarországi szabad forgalomba helyezését változatlan formában folytathatják, a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot tehetnek, ugyanakkor a jövőben dohányterméket közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek. Számos garanciális szabály biztosítja, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze ezt a tevékenységét a kiskereskedők folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő ellátása mellett, és ne függjön például attól, hogy az úgynevezett polcképre vonatkozó előírások be nem tartása miatt vagy éppen a dohány-nagykereskedők önkényes elhatározása alapján egyes dohányboltok nem kaphatnak dohányárut. A kormány törvényjavaslata, figyelemmel a piaci változásokra, kisebb korrekciókat is javasol a dohánytermékek jövedéki adója kapcsán annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától.(10.00)Tisztelt Országgyűlés! A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohánytermékeiket. A szabályozás nem eredményezi a dohánytermék-nagykereskedelem monopolizálását, a nagykereskedők, azaz a gyártók, importőrök, jövedéki engedélyes kereskedők továbbra is végezhetik a dohánytermékek hazai szabad forgalomba hozására irányuló tevékenységüket. A beszerzési, ellátási feladatokat a javaslat szerint vagy az állam, vagy az állam által koncessziós szerződéssel erre feljogosított társaság gyakorolhatja a jövőben. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat, szerezhet be, az ezzel ellentétes jogügylet semmis. A javaslat a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozhatná a versenyt.Az eladási oldalon a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek. Így megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-nagykereskedők esetenként előírtak. A javaslat pontosan szabályozza a felelősségi és tulajdonviszonyokat, a felek közötti szerződéses rendszert, a fizetési kötelezettségeket a nagy- és kiskereskedők irányába is. A dohánytermék-nagyke­reskedő a dohányterméket kizárólag a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó részére értékesítheti a kiskereskedelmi forgalomban. Ezért a kiskereskedelmi árrést is neki kell fizetnie. A kiskereskedelmi árrést kismértékben és differenciáltan növeli a javaslat, a növekedés ugyanakkor figyelemmel van a mostani gyakorlatra és arra, hogy a jövőben a dohánytermék-nagykereskedők költségei jelentősen csökkenni fognak. A javaslat szerint a törvény új szabályokkal egészül ki. Így, ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé a törvény által előírt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek közvetlenül dohányterméket értékesít, úgy a vámhatóság jelentős mértékű bírsággal sújtja. Ha a dohánytermék-kiske­reskedő a dohányterméket nem a törvényjavaslatban előírt módon szerzi be, a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Tisztelt Országgyűlés! A hatályos dohánytörvény megalkotásának célja alapvetően a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és gyermekeink egészségének védelme volt. E célkitűzések következetesen érvényre juttatása mellett szükséges a hazai dohánypiacon jelentkező káros piaci magatartásokkal szembeni fellépés. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy az elmondottak megfontolása mellett a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/2081. számú törvényjavaslatot megvitatni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon több, a dohányzással kapcsolatos törvényt is tárgyal a Ház. Azt gondolom, a dohányzás veszélyeiről, az ellene való küzdelemről nem lehet eleget beszélni. Az előttünk fekvő javaslatban foglalt rendelkezések korábban már nagy visszhangot keltettek a sajtóban, ezért különösen fontos, hogy most nyugodt körülmények között, kulturáltan, a hangulatkeltés szándékától mentesen vitassuk meg ezt a kérdést. Sokan megkérdőjelezik a dohánykereskedelem átalakításának értelmét, a trafikrendszert, s közben hajlamosak arra, hogy elmenjenek a már elmúlt másfél évben is tapasztalható, kézzelfogható eredmények mellett. Ezért engedjék meg, hogy néhány, a dohányzással kapcsolatos tényről tájékoztassam önöket. Az új dohánykereskedelmi értékesítési módszer elsődleges célja a fiatalkorúak védelme volt. Míg korábban a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, a Fogyasztóvédelmi Hatóság adatai szerint mára ez az arány 12 százalékra csökkent, a szigorú és folyamatos ellenőrzéseknek is köszönhetően. 2013. október 21-e és november 27-e között végeztek egy felmérést, 103 magyar oktatási intézmény 4018 tanulója töltötte ki a kérdőívet. Ebben a dohányzási gyakoriságot, a hozzáférést, a média és a reklámok hatását vizsgálták. A 2012-es és ’13-as adatokat összehasonlítva látszik, hogy 57 százalékról 45 százalékra csökkent azok aránya, akik kipróbáltak valamilyen dohányterméket, és 64,5 százalékról 69,5 százalékra nőtt a nemdohányzók aránya. A fiatalabb generációnál tehát egyértelműen javuló tendencia figyelhető meg, a 39 év alattiak esetében azonban mindkét nemnél nagymértékű a javulás, kevesebben dohányoznak, mint korábban. Természetesen hátra nem dőlhetünk, a folyamatnak még csak az elején vagyunk, különösen a nők érintettsége miatt. A KSH szerint hazánkban a 40 év feletti korosztályban egyre magasabb a dohányzó nők aránya, és míg a férfiak közül az utóbbi 13 évben egyre többen letették a cigarettát, a nőkről ugyanez nem mondható el. A férfi népesség fele, a nők harmada nikotinfüggő. Az elmúlt 12 évben közel 10 százalékkal csökkent a dohányzás okozta megbetegedésben elhunyt férfiak száma, miközben a nők hasonló halálozási mutatója a másfélszeresére nőtt. Szakemberek mindezt a nők megváltozott szerepével, a rájuk rakódó egyre nagyobb terhekkel magyarázzák. (Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)Felvázolnám a törvényjavaslat főbb elemeit, lényeges pontjait. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani. Nemkívánatos piaci jelenségek alatt azt értem, hogy például nagykereskedők az úgynevezett polcképre vonatkozó előírások be nem tartása miatt vagy éppen dohánytermék-nagykereskedők önkényes elhatározása alapján egyes dohányboltok nem kaphattak dohányárut. A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohányterméket. Ez a szabályozás kifejezetten nem eredményezi a dohánytermék-nagykereskedelem monopolizálását. A nagykereskedők továbbra is végezhetik azon alapvető tevékenységüket, amelynek célja a dohánytermékek hazai szabad forgalomba bocsátása. A javaslat rögzíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kis­keres­kedelmi ellátótól vásárolhat, és az ezzel ellentétes jogügylet semmis. Ezen a ponton azonban érdemes tisztáznunk néhány félreértést. A szabályozás nem monopolizálja a dohánytermék-nagykereske­delmet, és tevékenységük érdemét sem korlátozza. Továbbra is ők végzik Magyarországon a termékeik gyártását vagy szabad forgalomba bocsátását, az árak meghatározását. Kereskedelmi politikájukat a törvény keretei között továbbra is szabadon határozhatják meg, dohánytermék-kiskereskedők felé tett javaslatokkal, ajánlatokkal élhetnek. Ugyanakkor a dohánytermék-beszerzési rendszerrel függetlenné válik a dohányellátás a dohánytermék-kiskereskedők és a nagykereskedők közötti egyéb, például polcképre vonatkozó megállapodásaitól. A javaslat a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozná a versenyt. A másik, eladási oldalon pedig a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek. Fontos, hogy megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-nag­y­kereskedők korábban előírtak. A javaslat a fentieken túl pontosan szabályozza, hogy a dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Ez azonban független marad az áruellátástól, és így valóban partneri és nem pedig függelmi viszonyban állapodhatnak meg a felek a kereskedelmi kapcsolatokban. Számos garanciális szabály biztosítja tehát, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen. A törvényjavaslat kapcsán sokan felvetik a feketekereskedelem növekedését a dohánypiacon. Ezt a problémát mi is látjuk, nem akarjuk homokba dugni a fejünket. A NAV, valamint a hazai dohányipar szereplői az elmúlt hetekben országos kampányt indítottak a dohány feketekereskedelme ellen. A kampányban plakátok, rádióreklámok, újságcikkek útján hívják fel a figyelmet az illegális dohánykereskedelem káros hatásaira.(10.10)A dohánytermékkel kapcsolatos illegális tevékenység kiszorítása ugyanis az adóhivatal feladata, és elsősorban arra törekednek, hogy az illegális termékek be se jussanak az országba. Eredményeik is vannak. A NAV idén szeptember végéig 85 millió szál cigarettát foglalt le 3,4 milliárd forint értékben, ami meghaladja a tavalyi egész évit. A GfK kutatása szerint az illegális cigarettaforgalom Magyarországon 2012-ben 5,8 százalék volt, a tavalyi év végére 11,8 százalékra ugrott, az idén pedig 12,1 százalékot ért el. A cigaretta feketekereskedelme területileg eltérő, leginkább az ország keleti részére jellemző. Ne tegyünk azonban úgy, mintha a probléma csak magyar lenne. A NAV adatai szerint az illegális cigaretta nemcsak Magyarországon, hanem az EU más tagállamaiban is problémát jelent. Az Unióban 2013-ban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt, és a csempészett és hamisított cigaretta aránya összességében 10,5 százalékra tehető. A teljes fogyasztásból számított csempész- és hamiscigaretta-fogyasztási részesedés tekintetében Magyarország a középmezőnyben van, többek között Ausztriával, Olaszországgal, Belgiummal, Spanyolországgal együtt. Ahogy ezt később el fogom mondani, a feketekereskedelem ellen nem úgy kell küzdeni, hogy kifehérítjük a feketetevékenységet. Volt egy cél, hogy szűkítsük a dohány elérését, és ez valamilyen szinten mozgósította a feketekereskedelmet. De azt állítani, hogy a régi rendszer jobb volt, amikor még minden utcasarkon kiszolgáltak akár 16 éves gyerekeket cigarettával, hibás érvelés, mert ezzel az erővel minden, nem ok nélkül az illegális szférában kapható termék elérését a kemény drogoktól a fegyverekig tágíthatnánk. A feketekereskedelem ellen hatósági eszközökkel kell küzdeni, valamint felhívni a feketepiacon megjelenő fogyasztó figyelmét, hogy az illegálisan forgalmazott cigarettába gyakorlatilag bármit beletekerhetnek, az állati ürüléktől kezdve a fűrészporig. Ezt fontosnak tartottam elmondani, mivel ez a problémakör nagyban érinti a dohánykereskedelmet.Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat lehet persze vitatkozni a trafikokról és a dohánypiac alakításáról. Ám az adatok világosan mutatják, hogy az új rendszer bevezetése óta kevesebbet dohányoznak a fiatalok. Saját környezetünkben is lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy már csak a dohányzás káros hatásainak politikai napirenden tartása következményeként is sokan döntik el, hogy leteszik a cigarettát. Azt látom, hogy a trafikokban ellenőrzötten és jól szervezetten zajlik a dohány-kiskereskedelem, a trafikba nem juthat be 18 év alatti személy, és a trafikok tulajdonosai magyar kisvállalkozók. Véleményem szerint fontos, hogy a trafikok ne legyenek kiszolgáltatva a dohány-nagykereskedők erőfölényének, ezért a dohányzás visszaszorítása érdekében kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom azzal kezdeni, amivel be fogom fejezni, hogy a trafikmutyi újabb fordulójának lehetünk szenvedő tanúi, mert alapvetően a közönség az, aki ezt elszenvedi, a parlament képviselői legfeljebb rosszallásukat és a képviselt ellenvéleményt tudják elmondani a parlamentben, az viszont van, ellenvélemény van. Tehát nagyon szép az, amire önök itt hivatkoznak, hogy a fiatalkorúak dohányzását visszaszorítják, de úgy tűnik, hogy ez az egyébként nemes cél itt csak ürügyül szolgál, hogy bizonyos üzleti érdekeket, Fidesz közeli csoportok üzleti érdekeit újra reflektorfénybe állítsák és kedvezőbb helyzetbe hozzák őket.A jelen törvényjavaslat értelmében a trafiktörvény bevezetése óta eltelt időszak tapasztalataira hivatkozva vezetnek be újabb szigorításokat a dohánytermék-kereskedők beszerzési tevékenységében is. Ennek megfelelően az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükségesnek látják a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani. Lehet, hogy ez egy nemes cél, általában vannak ilyen tervgazdaságok, a piacgazdasággal nem kompatibilis, de egyébként önök szerint jól működő, jól fejlődő, még a dohánytermékeket is jól elosztó, direkt tervutasításos gazdálkodások, kérdés, hogy ezen a területen miért célja ez a kormánynak, hogy általában a piacgazdaságtól való távolodás vezérli, vagy konkrétan valamelyik dohány-nagykereskedő helyzetbe juttatása a nem kimondott céljuk.Az előterjesztés szerint megszüntetnék a kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. A kitettség közvetlenül a Fidesz felé nyilvánul meg, ami önök szerint kívánatos, az érintettek szerint viszont kevésbé. A jövőben a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhatna dohányterméket, ahogy az a nemzeti együttműködés rendszerében a kijelölt termékpályáknak megfelelően, ezt még ugyan nem foglalták írásba, de látni látható, hogy kijelölt termékpályák vannak, önök kívánatosnak tartják, ez szintén idegen a piaci verseny feltételeitől. Számos garanciális szabályt is be kívánnak vezetni, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, annyira versenysemlegesen, hogy kizárólag a saját hasznára az összes többivel a versenyt ki lehet küszöbölni, ugyanakkor biztosítsa az ellátó azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékekkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen, ha nem, akkor majd írhat önöknek egy levelet a minisztériumba, mert más versenytárs nem lesz, akitől esetleg nem megfelelő szolgáltatás esetén is megrendelhetné. Kisebb korrekciókat javasol az előterjesztő a dohánytermékek jövedéki adója kapcsán annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától. Ez is egy nagyon szép törekvés, stabil költségvetés, biztos tervgazdálkodás. Részletesen meghatározza azt, hogy milyen társaság, állami tulajdonú vagy koncessziós szerződéssel feljogosított társaság végezheti a dohány-kiskereskedelem ellátási feladatait. A javaslat beemeli, hogy a dohánytermék-kiskereskedők e tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhatnak el, ha azt ez a törvény kifejezetten lehetővé teszi. Hát ez nagyon szép! Azt mondják, hogy semmiféle egyéb juttatás nem adható, ez teljesen helyénvaló, a piac egyébként tiszta piaci működés esetén ezeket csak szabályozott keretek és marketingeszközök keretében biztosítja, személyesen soha nem ad erre lehetőséget semmilyen törvény, mondjuk, a polgári törvénykönyv sem.Szabályozni kívánja az előterjesztés, hogy a dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Hát ez is nagyon szép! A piacgazdasági keretek között védeni kell természetesen a szerződő feleket, érdekes, hogy az önök szájíze szerinti módon. Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírságot szab ki, ami teljesen helyénvaló, ugyanis nem érdeke a piacszerű működésnek sem, hogy a feketegazdaság, tehát adózatlan termékek kerüljenek forgalomba. Módosítani javasolja az előterjesztés a dohánytermékek jövedéki adóját is, természetesen a dohányzás visszaszorításának megfelelően növelni kívánja az egészet.A kritikai észrevételeim közül az első és talán legkevésbé releváns az, hogy nincs mihez hasonlítani, nincsenek nemzetközi tapasztalatok erre vonatkozó intézkedéssel, szervezéssel kapcsolatban. Ahogy elmondtam, piacgazdasági keretek között ilyen konstrukció sehol a világon nem működik; ahol működik, az nem piacgazdaság, tehát ilyen értelemben nincsenek összehasonlító tapasztalatok egy ilyen lépésre vonatkozóan.A javaslatban nincsen vállalt szolgáltatási színvonallal, a kiszállítások gyakoriságával kapcsolatban összefüggő szabály, tehát garanciális elemek hiányoznak. Például nem tudható előre, hogy hány napi készletet kell valakinek rendelnie, mert nem tudja, hogy milyen gyakorisággal számíthat egy-egy következő kiszállításra. Erről nem rendelkezik a törvény.(10.20)Azt leszabályozza, hogy csak egy nagyon szűk kör végezheti ezt az ellátási tevékenységet, ugyanakkor a garanciális része hiányzik. Érdekes módon a trafikkoncessziók nyertesei támogatják ezt az előterjesztést, a nagykereskedők és a dohánygyárak viszont ellenzik a törvényjavaslatot, amely ismét alapjaiban szervezi át a hazai dohánykereskedelmet, jelen esetben a nagykereskedelmet. A jelen szabályozás dobozonként várhatóan átlagosan 130 forintos áremelkedést eredményez, tehát kérdéses egy törvénynek a célszerűsége, aminek már a benyújtásakor kalkulálható, hogy jelentős, dobozonkénti 130 forintos áremelkedést eredményez. Most 13 százalékra ugrik a korábban 3 százaléknak mondott árrés, így 60-70 forintos drágulás várható ezen az ágon. Ez hatással lesz az inflációra is, és a legális piac további zsugorodása miatt pedig 700-800 további munkahely szűnhet meg. Ez a javaslat nem segíti a feketekereskedelem elleni harcot, holott kutatások szerint, amit Völner képviselő úr is pontosan ismertetett, felfutóban van sajnálatos módon az elmúlt években a dohánynak a feketekereskedelme, egyes becslések szerint bizonyos városokban már az 50 százalékot is eléri a dohány-feketekereskedelem aránya, vagy meghaladja azt. Számítások szerint az átlagosan 15 százalékos illegális piac az állami bevételek, költségvetési bevételek kiesése oldalán… ? 2014 végéig mintegy 45 milliárd forintos bevételkiesést jelent ez az intézkedés, úgyhogy elég jelentős költségvetési elmaradást okoz ez a feketekereskedelmi vonzata a szabályozásnak vagy a szabályozás hiányosságainak.A kiskereskedők a dohány-kiskereskedelmi ellátó társaság létrehozását támogatják, mert azt remélik tőle, hogy ez segít ellensúlyozni a nagykereskedők erőpozícióját. Úgy látják a kiskereskedők, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján már régen itt volt az ideje annak, hogy a törvény fellépjen egyes piaci szereplők tisztességtelen üzleti magatartása, gyakorlata ellen. Szerintük az ellátónak állami vállalatnak kellene lennie, mert így lehetne garantálni a versenysemlegességet. Ez egy érdekes elképzelés, és valószínűleg igazuk is van a kiskereskedelmi szereplőknek, ugyanakkor többféle lehetőség van arra, hogy az ő biztonságukat törvényi garanciákkal támasszuk alá. Ez az előterjesztés inkább egy célirányos piaci átszervezést céloz. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány előzetes szakmai konzultáció nélkül egy kézbe adja a dohánytermék-nagykereskedelmet. Felesleges és költséget intézkedés az ellátó létrehozása, amely bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást, valamint sérti a szabad verseny és a vállalkozás szabadságának a jogát. Tehát mint említettem, piacidegen ez a megoldás. A törvényjavaslat jól körbeírja, hogy milyen cégek jöhetnek szóba mint megbízható elosztó szervezetek. Ebből az látszik, hogy ismét csak a baráti cégek helyzetbe hozása és évi többmilliárdos haszonhoz juttatása a cél, ezt az egyet garantálja a törvényjavaslat. Mindezeket figyelembe véve, tekintve, hogy az egész dohánykereskedelmi ügyletet a homály és az irányított haszonhoz juttatásnak a szándéka lengi át, az MSZP a törvényjavaslat elfogadását nem támogatja, és óvja a kormányt, hogy ilyen módon próbálja a dohány-nagykereskedelmet átrajzolni. Ezzel azt a kockázatot hordozza magában, hogy tovább nő a feketekereskedelem, és tovább erősödik az a korrupciós gyanú, ami általában a fideszes gazdasági törvényhozás mögött felsejlik. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból. ? Dr. Schiffer András tapsol.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy csodálatos, fantasztikus törvényjavaslat fekszik most előttünk, ez a törvényjavaslat kifejezi bölcs vezetőinknek a népért aggódó gondoskodását és bölcsességét, amivel ezt az egész törvényjavaslatot megalkották. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetve az abban foglalt törvénymódosítások jelentősége elvitathatatlan. A problémakör, a szabályozási mód, ahogyan a kormánypártok a problémakört megközelíteni és rendezni kívánják, páratlan, a törvényjavaslat jelentőségét azonban nem a tématerület fontossága vagy a társadalomra gyakorolt hatása adja meg, hanem az a tény, hogy a rendszerváltozás után 25 évvel ismét betekintést nyerhettünk Magyarország ’50-es és ’60-as éveinek a gondolkodásába, a létező szocializmus világába.Érdekes időutazás volt végigolvasni a normaszöveget és annak indoklását. Az állam mindenhatósága által átitatott, a gazdaság szereplőit, ezzel az ország népét érdekei érvényesítésére alkalmatlan kiskorú gyermeknek tekintő, atyáskodó szemlélet nemcsak túlhaladott napjainkban, de úgy gondolom, hogy kifejezetten káros. A törvényjavaslatban található ötlet, miszerint a dohánytermékpiacon hozzunk létre egy szereplőt, aki mindenki felett állva befolyásolja az áruk áramlását, a kifizetések rendjét, valamint a forgalomba hozott termékek körét, egyszerűen elképesztő. A központi, állam által irányított és felügyelt kereskedelmi rendszerrel jelenleg Kubában és az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban találkozhatunk. Uraim, egyszóval: ez a törvényjavaslat vállalhatatlan! Úgyhogy én arra is kérném önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot a lehető leggyorsabban vonják vissza, és legyenek oly kedvesek, ne hozzák vissza az ’50-es, ’60-as évek szellemiségét a Magyar Országgyűlésbe. A dohánykereskedelem rendszerének két évvel ezelőtti nagyívű és ambiciózus reformja újabb mérföldkőhöz érkezett ezzel a törvényjavaslattal, a sajtó és a köznyelv csak trafikmutyi néven emlegeti azt a botrányos végrehajtási gyakorlatot, amit a két évvel ezelőtti trafikpályázatokkal kapcsolatosan az állami adminisztráció művelt. A botrányokra fittyet hányó, nyíltan az emberek és a megkárosított régi trafikosok szemébe belehazudó, a haverok zsebét elvtelenül tömő kormányzat láttán azt gondolhattuk, hogy ennél nincs lejjebb. Sajnos, az előttünk fekvő törvényjavaslat az ékes példa arra, hogy rosszul gondoltuk: bizony mindig van még lejjebb. A törvényjavaslat általános indoklása többször hivatkozik a piaci versenyre, a kereslet-kínálat által átalakított piacra, valamint a versenysemlegességre. Az érvrendszerben megjelenik továbbá az, hogy meg kívánják szüntetni a kiskereskedők kitettségét a nagykereskedőknek, illetve garantálni szeretnék az ellátás zavartalanságát és biztonságát. Ezek az érvek egyszerűen nevetségesek. Olyan piacról beszélünk, ami a gyártóktól a kereskedőkig, a termelőktől, az importőröktől a nagykereskedőkig szigorúan szabályozott, az állam által jogi eszközökkel közvetlenül befolyásolt, illetve a kormánypártok által informálisan még szigorúbban befolyásolt terület. Ilyen területen a verseny szabadságát hirdetni azoknak, akik ezt a helyzetet teremtették, mérhetetlen cinizmusra vall. A cinizmus netovábbja azonban az, hogy a piac és a szabad verseny védelme érdekében a törvényjavaslat egy központi állami szereplőt kíván az értékesítési láncolatba iktatni, akinek a feladata ténylegesen az, hogy a valós versenyt korlátozza, torzítsa. A törvényjavaslat indoklásából egyetlen fontos dolog nem derül ki: miért van szükség erre az új szereplőre? Az indoklás úgy fogalmaz, idézem, hogy az elmúlt időszakban egyes nemkívánatos piaci jelenségek ütötték fel a fejüket, illetve a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök szabályozott keretek közé szorítása szükséges. (10.30)Említés történik még a dohánytermék-nagyke­reskedők káros piaci magatartásairól, aminek a törvényjavaslat gátat kíván szabni. Egyetlen konkrétum sem kerül említésre. Egyetlen káros vagy törvénytelen, vagy tisztességtelen cselekmény sem kerül leírásra, csak ködös utalgatásokkal találkozhatunk a szövegben.Tisztelt Ház! Ez a retorika kísértetiesen hasonlít a kulákok állami szintű démonizálására. Ellenségképet gyárt a törvényjavaslat a cél és értelem nélküli világukban. A dohánytermék-nagykereskedők vonatkozásában üldözendőnek minősíti az indoklás az önkényes elhatározásokat, ami alapján egyes dohányboltok nem jutottak áruhoz. Felháborító, hogy éppen az az állam mondja ki az önkényes döntések üldözését, aki maga csak és kizárólag önkényes döntéseket hozott a dohány-kiskereskedelem piacának újraosztása során. Anakronisztikus azt olvasni, hogy a szabad verseny védelme érdekében éppen az állam kíván olyan eszközöket bevezetni, ami a tényleges versenyt, a kereslet-kínálat szabályozó hatását rontja le. Ha egy kiskereskedő nem kap árut egy adott nagykereskedőtől, úgy vásároljon másiktól. Ha nem tud másiktól vásárolni, akkor az adott terméket vagy termékeket nem forgalmazza, aminek hatása van a vásárlói szokásokra és ezzel a piac egészére. Mindez nem ördögtől való.Érdekes kérdés továbbá annak boncolgatása, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem forradalmi felforgatását azzal indokolta a kormány két évvel ezelőtt, hogy a dohányzás visszaszorítása, ezen belül a fiatalok dohányzás elleni védelme a fő cél, amit elsősorban azzal kívánnak elérni, hogy nehezen elérhetővé teszik a dohánytermékeket, korlátozzák – mint­egy tizedére csökkentve ? a dohányértékesítési helyeket. A kiskereskedelem megcsonkítása megtörtént. A dohánytermékekhez való legális hozzáférés valóban sokkal korlátozottabb, mint a trafikmutyi előtt.Az is tény, hogy a forgalmi adatok alapján a dohánykereskedelem tortája jelentősen zsugorodott. Amint a jelen törvényjavaslatban is olvashatjuk, már az egyes kiskereskedelmi egységekben is csökkent a kínálat, bizonyos dohánytermékekhez való hozzáférés tovább nehezedett. Kérdezem én: hol itt a baj? Nem pontosan ez volt az önök célja? Nem ez volt a cél, amit megfogalmaztak annak idején? A kérdés természetesen költői, mivel mindannyian tudjuk, hogy mi volt a valós cél: a haverok elvtelen és gátlástalan kiszolgálása. Ha mindez így volt, akkor vajon most mi a valós célja az újabb szokatlan piaci megoldás bevezetésének? Ne legyenek kétségeink afelől, hogy a valódi cél most is ugyanolyan gyarló és profán: a haverok pillanatnyi anyagi érdekeinek elvtelen és gátlástalan kiszolgálása mindannyiunk kárára.Nem érdekli önöket, mint ahogy nem érdekelte önöket ezelőtt bő egy, másfél évvel sem, hogy milyen hatásai lesznek ennek a törvénynek. Itt munkahelyek százai vagy ezrei fognak ismét megszűnni. Nem érdekelte önöket annak idején sem, hogy családok veszíthetik el a megélhetésüket. Nem érdekelte önöket az sem, hiszen felhívtuk annak idején a figyelmet arra is, hogy mekkora feketepiaci növekedés megy végbe az országban. Völner Pál most már elmondja, hogy igen, valós tény, hogy növekedett a feketepiac. Azt is elmondja, hogy Európában a középmezőnyben vagyunk jelen pillanatban a feketepiacot érintően. Garantálom önöknek, hogy ezen a területen is Magyarország jobban fog teljesíteni. Ha ez a céljuk, akkor Magyarország biztosan jobban fog teljesíteni, mert erre az intézkedésre ismét nőni fog a feketepiac.A törvényjavaslatban módosítani tervezett egyes törvényekkel és konkrét rendelkezésekkel kapcsolatosan az észrevételeim az alábbiak. A törvényjavaslat új paragrafusként iktatja be a fiatalok dohányzás elleni védelméről szóló törvénybe azt a lehetőséget, hogy az állam előírhatja azt, hogy a kiskereskedő dohányterméket csak az állam által kijelölt szereplőtől vásárolhat. A hangsúly azon van, hogy a rendelkezési javaslat feltételes módban fogalmaz. Nem egyértelmű, hogy lesz ilyen piaci szereplő vagy sem. Miként írhatja elő az állam ezen új szereplőtől való vásárlást? Hogyan szereznek erről tudomást az érintett szereplők? Ezek olyan nyitott kérdések, amelyek megválaszolása nélkül a rendelkezés gyakorlati alkalmazhatósága kérdéses.A dohánykiskereskedelem-ellátó, az új piaci szereplő személyéről a törvényjavaslat szintén nem fogalmaz egyértelműen, hiszen az Fdvtv. 3. § új 11. pontja szerint az állam maga is elláthatja ezt a funkciót, vagy a feladat ellátására koncessziós szerződést is köthet. Ki fogja eldönteni, hogy a feladatot az állam maga látja el és hoz rá létre egy százszázalékos tulajdonú gazdasági társaságot, vagy sem? Ha koncessziós szerződés kerül megkötésre, akkor ki fogja meghatározni a kiválasztás feltételeit? Ugyanaz fog történni, mint a trafikok koncessziós szerződéseinek megkötésénél, hogy csak a haverok kerülnek kiválasztásra egy-egy igen titkos eljárás során?Erre utal egyébként az a kiegészítés, amit szintén ezen törvényjavaslat tartalmaz a koncesszióról szóló törvény vonatkozásában, miszerint „Az ágazatért felelős miniszter mellőzheti a nyilvános pályázat kiírását.” A trafikpályázatok esetében legalább színjátékra sor került. Itt már erre sem ügyel a kormány, a haverok háttérben való mutyizását törvényi szintre kívánják emelni.Az új funkció, a dohány-kiskereskedelmi ellátás szintén nagyon problémás. A beiktatandó új definíció szerint a dohány-kiskereskedelmi ellátási tevékenység során az ellátó megvásárolja az árut, készleten tartja és értékesíti. Ezzel egy olyan szereplő kerül beiktatásra a kereskedelmi láncolatba, akinek költségei merülnek fel. Ezért ezek finanszírozására a dohánytermék árában meglévő árrésből részesedésre tart igényt. Ez csökkenti a meglévő szereplők profitját, destabilizálja a piaci helyzetüket, végső esetben pedig akár fogyasztói árak növekedését is eredményezheti. Az új szabályozás igen részletes, és mélyen érinti a konkrét jogügyletek megkötésének leendő gyakorlatát is. Kiemelést érdemel, hogy az ellátó 60 napra köteles fizetni a nagykereskedőnek, míg a kiskereskedő az ellátó számára 15 napon belül köteles kifizetni a kiszállított árut. Ennek alapján, figyelembe véve a megrendelés és a kiszállítás időigényét, legalább 30, de ez lehet akár 60-70 nap is, az ellátó a hozzá befolyt vételárral rendelkezik. Azt a pénzt használja, ezért kamatot nem fizet. Különösen igaz ez azokra az esetekre, amikor a kiskereskedő készpénzért, azonnali fizetés mellett maga szállítja el a speciálisan erre a célra kialakított ellátóegységből az árut. Emlékeznek még arra, tisztelt képviselőtársaim, amikor a Fidesz padsoraiban zúgott a felháborodás, amikor a nagy élelmiszerláncok hasonló fizetési konstrukciói kerültek napirendre. Akkor azt mondták, hogy a kereskedő a beszállítókkal finan­szíroztatja az árukészletet, ezzel a működésének jelentős részét. És valóban, igazuk volt, és ez a lehető legteljesebb mértékben elfogadhatatlan. Lám, most ugyanezek a derék emberek törvényben kívánnak garantálni hasonló kiváltságos helyzetet valakinek.Az új, monopolhelyzetben lévő szereplő megélhetését és profitját biztosítandó, a törvény­javaslat részletesen rendelkezik az árképzésről, valamint az egyes szereplők közötti garantált árrésről. A nagykereskedő a cigaretta kivételével legalább 15 százalékos árrést köteles biztosítani az ellátó részére a kiskereskedelmi árréshez képest. Az ellátó ugyanezen termékre vonatkozóan a kiskereskedő számára legalább 13 százalékos árrést köteles biztosítani, 10-13 százalék között. Meg-álla­pítható tehát, hogy az ellátót megillető árrés legalább 2 százalék, legfeljebb 5 százalék a kiskereskedelmi árhoz képest. A piac egészét tekintve ez tetemes és garantált üzleti eredmény, különös tekintettel arra, hogy az ellátó gyakorlatilag monopóliummal fog rendelkezni.A törvényjavaslat szellemisége és a bevezetni tervezett megoldások ellentétesek a tisztességes piaci magatartással, valamint ellentétesek a piacgazda-sággal, illetve sértik a jogbiztonságot is. Ha az állam ilyen módon és ilyen mértékben kíván beavatkozni a piaci viszonyokba, akkor hogyan várható el a piaci szereplőktől a tisztességes magatartás?A tárgyalt törvényjavaslat ékes példája az állami erőfölénnyel való durva visszaélésnek, és az állami érdekek pillanatnyi, az egyéni anyagi érdekeknek való alárendelésének. A törvényjavaslat mind szellemiségében, mint célját illetően romboló hatású, erkölcsileg elfogadhatatlan, a társadalom egészére nézve káros. Ezért annak módosítások nélküli elutasítását tartom szükségesnek. Kérem önöket még egyszer, vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, ne kényszerítsék arra a saját képviselőiket sem, hogy egy ilyen törvényjavaslatot megszavazzanak a pártfegyelem jegyében.Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. ? Dr. Schiffer András tapsol.)(10.40)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lex Continental nem más, mint a trafikmutyi folytatása. Én annyiban kénytelen vagyok vitatkozni Józsa és Szilágyi képviselőtársaimmal, hogy itt nincsen szó semmiféle szocialisztikus intézkedésről, nincsen szó semmiféle atyáskodásról, mert ha igaz lenne, amit itt önök mondtak, akkor az lenne, hogy ez egy olyan törvény, ahol a jogalkotót valami jó szándék vezeti, valami félreértett jó szándék vezeti, hogy gondoskodjon az alattvalóiról, és ennek érdekében alkot meg valamilyen szocialisz­tikus vagy egyszerűen csak atyáskodó törvényt. Itt semmi ilyesmiről nincs szó.Ennek a törvényjavaslatnak az indokolása az első szótól az utolsóig szemenszedett hazugság, ezt pontosan tudják, és én államtitkár asszonyt nem értem, hogy hogy tud idejönni és érvelni egy ilyen törvényjavaslat mellett, amiről pontosan tudja, hogy nem egyéb, mint hogy egy meghatározott gazdasági érdekcsoport rendelt egy törvényt, és a Habony-műveknél legyártották hozzá a kommunikációs paneleket.Még valamit nem értek: hogy tudja ezt jó lelkiismerettel a tárca, illetve államtitkár asszony fölvállalni akkor, amikor ugyanez a kétharmados többség elfogadott 2010 őszén egy jogalkotási törvényt, amelyik előírta azt, hogy a kormányzati előterjesztéseknél le kell folytatni a társadalmi egyeztetéseket? Tudjuk, hogy a nemzeti cinizmus rendszerében a társadalmi egyeztetés azt jelenti, hogy a fideszes oligarchákkal megbeszélik azt, hogy most éppen ki fog piachoz jutni.De ezenkívül ez a törvény azt is előírja, hogy be kell mutatni a Háznak, be kell mutatni a szakbizottságoknak, hogy a tárca előzetesen milyen hatástanulmányokat készített. Ezeket a kommunikációs patronokat itt nagyon szépen el lehet durrantani, de az a helyzet, hogy egy kormányzati előterjesztéssel állunk szemben, önöknek kutya kötelességük lett volna letenni az asztalra, hogy pontosan milyen egészségügyi hatásokat várnak, milyen alapon, mit várnak a dohánypiacon, mit várnak a kiskereskedők helyzetében, és mit várnak a munkahelyek alakulása tekintetében ettől a törvényjavaslattól. Semmiféle ilyen hatástanulmány nem készült, mert önök cinikusan magasról tesznek arra, hogy mi lesz az emberekkel, nem érdekli önöket, hogy mi lesz az egyes piaci szereplőkkel, akik nem az önök kegyeltjei, leginkább nem érdekli önöket, hogy milyen munkaerő-piaci és egyéb hatása van a hazai kis- és középvállalkozói szektorra egy törvényjavaslatnak.Ez a törvény illeszkedik abba a sorba, ahol önök törvénnyel végeznek el állami piacrablást, és a haveroknak alkotnak személyre szabott törvényeket. Igazából én csak azt nem értem, hogy miért nincs itt például Horváth István, a volt szekszárdi polgármester, aki nagy tapasztalatokra tett szert a trafikpályázatok elbírálása kapcsán. Én azt gondolom, hogy az ő szakmai tapasztalata egy ilyen törvényjavaslat megvitatásánál múlhatatlanul szükséges lenne a Fidesz-frakció számára.Természetesen egy szemenszedett hazugság az is, amit itt önök eldörögtek ma is azzal kapcsolatban, hogy ennek a törvénynek a fiatalok dohányzásról való leszoktatása vagy egyéb egészségvédelmi cél lenne a célja. Én azt gondolom, hogy nálam jobban magát a dohányzást talán ebben a teremben is kevesen utálják, életemben egy szál cigarettát nem szívtam el, tehát természetesen, ha bármiféle egészségvédelmi célzata lenne ennek a javaslatnak, én biztos, hogy megszavaznám. Csak éppen, ha egészségvédelmi célok vezetnék a kormányt ennél a törvényjavaslatnál, akkor nem lehetne szabadon rabolni, nem húzhatnának hasznot az önök oligarchái. Nem azért van ez a törvény, mert önöket a fiatalok dohányzása vagy a dohányzás egészségkárosító hatásai zavarnák. Amit Szilágyi képviselőtársunk is elmondott az előbb: egyetlenegy ténnyel nem támasztották alá, hogy egyébként ennek a törvényjavaslatnak milyen pozitív hatásai lennének egyébként a fiatalok dohányzási szokásai vagy egyáltalán a népegészség tekintetében. Egyszerűen arról van szó, amit én már a hétfői napirend előtti felszólalásomban is említettem: önök egy olyan piacot szántanak be, amiről pontosan tudják, hogy a megítélése miatt senki nem fog védelmébe venni, és aminek a lenyúlását a Habony-művek szépen, hézagmentesen be tudja csomagolni. Ez abba a folyamatba illeszkedik, hogy az ilyen típusú, ha úgy tetszik, kedvezőtlen megítélésű piacok lenyúlásával megkezdődött a Simicska utáni korszakban a nemzeti burzsoázia kijelölése, az önök házi oligarcháinak a kijelölése. A korábbi és a mostani törvényekből is az látszik, hogy itt nem az a fontos, hogy ne dohányozzanak az emberek, hanem az, hogy egyesek nagy vagyonra tudjanak szert tenni. A másik, hogy teljesen világos az önök úgynevezett munkahelyvédelmi politikája. A Fideszt csak azok a munkahelyek érdeklik, amik felett közvetlenül vagy közvetve önök rendelkeznek. Ha ki kell rúgni 800 embert, hogy létrejöjjön 400 olyan munkahely, ahol sakkban tudják tartani az embereket, akkor gondolkodás nélkül megteszik. Ezért számolták fel a kis boltokat, és csináltak helyükre trafikokat, és most ezért számolják fel a dohány-nagykereskedőket is. Ez a törvényjavaslat nem tesz mást, mint tovább építi azt az új vazallusi rendszert, ahol önök állami eszközökkel kiépítik a Fidesz által irányított állami kapitalizmusnak a nyerteseit. Ezért állítottam azt, hogy szemben azzal, amit itt ellenzéki képviselőtársaim mondtak, valójában itt szó nincs Kubáról meg Észak-Koreáról, önöknek egyáltalán nem fáj egyébként a kapitalizmus mint olyan, egyszerűen arról van szó, hogy önök egy kézben akarják tartani a gazdaság szereplőit, és azoknak a piacoknak esnek neki, amelyeknek a megítélése rossz, és amit könnyen be lehet kommunikációs csomagolópapírokba csomagolni. Erről van csak szó.A dohánypiac feldúlásán keresztül önök ki tudnak jelölni egy szereplőt, amikor a szerencsejáték-piacba belenyúltak, kijelöltek egy másik szereplőt, és folyamatosan teszik le azokat a bábukat a sakktáblára, akiken keresztül nem egyszerűen a gazdaságot, hanem a magyar emberek millióinak az egzisztenciáját tudják felügyelet alá helyezni. Erre megy ki a játék! Folyamatosan szántják be a piacokat, jelölik ki a narancsos oligarchákat, miniszterelnöki pátensek kijelölik azt, hogy kik lesznek a fideszes módra megszervezett piacgazdaság nyertesei, ezeken az embereken keresztül kiskereskedők, családok egzisztenciáját tartják kézben, aki pedig ezeken a piacon nem tud megélhetéshez jutni, azoknak ott van a közfoglalkoztatás, és a közfoglalkoztatáson keresztül szintén önök tartják láncon az embereket. Erről szól a nemzeti cinizmus rendszere: mindenkinek az egzisztenciája egyetlenegy központtól függjön.Ami az állami piacrablásban egyébként még meglehetősen aggasztó és félelmetes, az pedig az, hogy a gazdaság működésében egy dolgot biztosan felszámol, és ez a kiszámíthatóság. Egy olyan gazdaság, ahol nincsen kiszámíthatóság, nem csak a multinacionális cégeket zavarja, félreértés ne essék. Egy olyan gazdaságban, ahol nincsen kiszámíthatóság, azok az emberek, akiknek van valami tudás a fejükben, van valami tehetségük, van valami, amit tanultak az őseiktől, nem mernek kockáztatni, nem mernek befektetni, mert nem tudhatják azt, hogy mikor jön az állam, és egyetlen tollvonással elvesz mindent, amit összekuporgattak ők, összekuporgattak az eleik. Egy olyan gazdaság, ahol megölik a kreativitást, folyamatosan pangani fog, nem fog tudni eredményt termelni. Egy ilyen gazdaságban, amit önök kézben akarnak tartani néhány kinevezett oligarchán keresztül, a bérek a büdös életben nem fogják megközelíteni az európai színvonalat.Természetesen egy jókora hazugság az is, amit a feketegazdaság visszaszorításáról állítanak, hiszen pontosan látjuk, hogy ennek az ellenkezője volt az igaz az utóbbi időben is. Az eddigi intézkedések nyomán az adóalapként bejelentett dohánykereskedelem igen jelentősen a korábbi adóalap fele körüli értékre szorult vissza, ami nem csupán tényleges fogyasztáscsökkenés, hanem a feketepiac bővülését is mutatja. Ennek megoszlására pontos adatokat önök nem ismertettek, de tény, hogy még a nemdohányzó lakosság is rendszeresen találkozik akár közterületen is feketeárusokkal, illetve nyilvánvalóan nem adózott termékek eldobott csomagolásaival. Erről önök nem számoltak el ma sem, és így terjesztették be ezt a törvényt.Újra egy olyan törvény fekszik előttünk, ahol ?homlok­egyenest ellentmondva a miniszterelnök 2010-es bemutatkozó beszédének ? a magánérdek vastagon előzi a közérdeket. Ennél a törvényjavaslatnál az ellátónak ? ha ezt a törvényjavaslatot nem vonják haladéktalanul vissza, és a szavazógépek megnyomják az igen gombot ? annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hozni egy raktárt és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.A fizetési határidőket törvényben rögzítenék, így ebből a szempontból is kényelmes lesz a központi ellátónak. A trafikoknak 15 napon belül fizetniük kell az átvett dohányáruért, az ellátó viszont két-három hónap is eltelhet, mire fizet a gyáraknak, nagykereskedőknek.Az árrést is rögzíti a törvény: az ellátó a cigarettát a kiskereskedelmi ár 87 százalékáért, a többi árut pedig 85 százalékért köteles átvenni. (10.50)A trafik pedig a cigit 88,5-90 százalék közti áron, a többit ? vágott dohány, szivar, szivarka ? pedig 87-90 százalék közötti áron adhatja el. Ha csak a cigarettán kereshető 3 százalékot vesszük 400 milliárdos piaccal számolva, akkor ez 12 milliár­dos bevételt jelenthet. Ha ebből levonjuk az ellátó költségeit, így is 5-6 milliárdos haszna lehet.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat valakiknek valóságos bombaüzlet. A lényeg a 3. § 11. és 12. pontjainak bevezetésében áll: a dohány-kiskereskedelmi ellátó, amely elválasztja a gyártókat és a nagykereskedőket a dohányboltoktól, nemcsak állami tulajdonban állhat, hanem koncessziós magánvállalkozás is lehet. Az biztos, hogy egy olyan tökéletesen felesleges logisztikai vállalkozást iktatnak be a gyártók, nagykereskedők és dohányboltok közé, amely a piac és a piaci szereplők érdekalapú befolyásolása mellett a haszon teljes lefölözésére alkalmas. És ha ez koncesszió alapján magánzsebekbe mehet, hát akkor annál jobb. Az, hogy ki lesz ez a kedvezményezett favorit, nem tűnik túl nagy titoknak, hiszen a 3. § új 13. pontja elég pontosan körülírja. A lényeg nemcsak abban van, hogy a köztartozások mértékéről és rendezéséről mit mondanak, bár ez is kijelöl bizonyos nyerteseket, hanem a d) alpont: a kiválasztott szerencsés nyertes a törvény elfogadásakor már 15 éve engedélyes a dohánytermékek nagykereskedelme tárgyában mint gyártó vagy importáló, vagy kereskedő, vagy jövedéki engedélyes kereskedő. Hát ez a szabály minden, csak nem a hazai kis- és középvállalkozói szektor élénkítése! Fontos még a 15. §, hiszen ebben lefektetik a fix árréseket, azaz gyakorlatilag számítható, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó országosan mekkora árréstömegre tehet szert. Ez az igazi buli! Törvény, nem a piac szabályozza a garantált jövedelmet egy olyan koncessziós magáncégnek, amit előre jól kiválasztottak, és a feltételrendszert rá törvényben kiírták.Tehát ami ebben a történetben lényeg, az az, hogy nem lesznek nyílt pályázatok, zárt pályázatok lesznek, nem követik el még egyszer azt az idézőjelbe tett hibát, amit a trafikpályázatoknál, itt aztán végképp nem lehet nyomon követni, hogy kik milyen alapon nyertek el koncessziókat. És ne feledjük el, a trafikpályázatokat a mai napig önök rejtegetik. Itt semmit nem bíznak a véletlenre, nem lesznek nyílt pályázatok, meghívásos alapú pályázaton próbálják majd a haverokat meghívni. Az állam zárt eljárásban, jogállamban elfogadhatatlan módon, nem átlátható szempontrendszer alapján választ ki egy olyan koncessziós jogosultat, amely évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal, magyarul: a hazai kiskereskedők megrablásával. Ezért egy tökéletesen megszervezett állami piacrablás az, amit itt önök művelnek!Természetesen önöket az sem érdekli, hogy a törvényjavaslat elfogadásával 700-800 munkahely szűnik meg, hiszen terem pár száz olyan munkahely, amit az önök haverjai ellenőriznek, és akinek még így sem jut munkahely, az majd elmegy közfoglalkoztatásra.Az sem érdekli önöket, hogy a dohány-kiskeres­kedők számára ez hátrányos. Nincsen vállalt szolgáltatási színvonal, a kiszállítások gyakorisága és a kiszállítási határidő sincs meghatározva, ezért nem tudhatja előre a kiskereskedő, hány napi készletet kell megrendelnie. Mindez a kiskereskedők készletezését nagyon nehezen tervezhetővé teszi, miközben ővelük finanszíroztatják az ellátó árukészletét, profitját, ahogy Szilágyi képviselőtársam már az előbb elmondta.Tehát félreértés ne essék, az önök gazdaságpolitikája sok mindenkinek az érdekét szolgálja, de hogy a hazai kis- és középvállalkozásokét, a hazai kiskereskedőkét nem, az egészen biztos.Külön érdekes az, hogy egy ilyen törvényjavaslatnál miért nem látjuk a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Állami Számvevőszék véleményét, hiszen egy olyan javaslatnál, ami egy durva beavatkozás egy piacba, egy piaci újrafelosztás, állami piacrablás; egy olyan törvényjavaslatnál, ahol állami jogokat átláthatatlanul osztanak szét, mind a két állami szervnek élnie kellene a jogával ? ez törvény adta joga a Számvevőszéknek is és a GVH-nak is ?, hogy véleményezze ezt a törvényjavaslatot. (A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Mirkóczki Ádám váltja fel.)Alapos döntést akkor tudnánk hozni, hogy ha a Számvevőszék is és a Versenyhivatal elnöke is itt állna és elmondaná a véleményét, szemünkbe nézne, az emberek szemébe nézne, és elmondaná azt, hogy ez a tisztességes piaci magatartással és a közpénzek, a közjavak átlátható elosztásával mennyire van köszönő viszonyban. Az LMP benyújtott egy antikorrupciós törvénycsomagot, aminek része a gazdasági érdekérvényesítés nyilvánossága. Holnap fog az Igazságügyi bizottság ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételéről tárgyalni ? nincsenek illúzióim. Az viszont egészen biztos, hogy ha önök nemet mondanak egy olyan javaslatra, aminek az elfogadása esetén nem fordulhat elő, hogy egy cégnek, történetesen, mondjuk, a Continental ügyvezetőjének a laptopjáról mondanak tollba törvényjavaslatokat, mint ezt már láttuk néhány évvel ezelőtt, ha önök egy ilyen törvényjavaslatra nemet mondanak, az egyet jelent azzal, hogy ez a törvényalkotás még csak nem is atyáskodás a magyar emberek felett, egész egyszerűen közönséges, államilag megszervezett piacrablás. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elérkeztünk egy olyan pillanathoz ismét, amikor a Ház falai között olyan témáról kell szót ejtenünk, ami nemcsak hogy Magyarországon, de világbotránnyá dagadt, és teljesen egyértelmű, hogy az a törvény, amit önök itt benyújtottak, egyértelműen vállalhatatlan. Ezt nemcsak az a 30 ezer oldalnyi anyag bizonyítja, amit önöktől bírósági úton kellett kikényszeríteni, hogy a trafikmutyi első szakaszában elkövetett bűneiket lehessen nyomon követni, ahol nyilvánvaló volt, hogy semmiféle bírálatra érdemben nem került sor, hanem tulajdonképpen politikai érdemek alapján osztogatott gazdasági előnyökként kezelték önmagában a kiskereskedelmi hálózatban való részvétel lehetőségét; ettől most eljutottunk oda, hogy önmagában a nagykereskedelmi részt is felosztják, és ilyen értelemben a kedvezményezettet vélhetően már kijelölték ehhez. Ma még nehéz eldönteni, hogy itt majd Sánta János úr vagy pedig a CBA illetékesei lesznek azok, akik ezt a feladatot ellátják.Ha Turi-Kovács Béla úr itt lenne most a teremben, akkor nem csodálkozna azon, hogy ma miért nincs tévéközvetítés. Éppen azért, mert ezt a témát nem szükséges a nagyközönség előtt, az emberek előtt tárgyalni, hanem arról szól a történet, hogy ezt szeretnék minél inkább eldugni. Holott valamikor maga a Ház elnöke ígérte önmagában a széles körű közvetítést, nemcsak a plenáris ülésekről, hanem a bizottsági ülésekről is.E kis kitérő után: mi az, amit önök igazából benyújtottak? És valóban érdemes rácsodálkozni arra, hogy államtitkár asszony a fizetésén kívül miért adja nevét egy ilyen történethez, amikor teljesen egyértelmű nemcsak a parlamentben, hanem a nyilvánosság előtt is teljesen egyértelmű, hogy mindaz, amit önök itt előterjesztenek, az annak a maffiaállamnak az egyik megoldása, az egyik ága, amit önök itt most éppen menthetetlenül, de védeni igyekeznek. Az, ami itt most előkerült, tehát a dohánykereskedelem keretében, annak az ellátónak a kijelölését célozták meg, aki lehetne egyébként állami szereplő is, de önök módszeresen kijelölték és felsorolták, hogy milyen paraméterrel lehet az a szereplő, aki egyébként nem állami tulajdonú. Így a kereskedelemből érkező viszonylag kisszámú lehetőség közül keresik önök azt a megbízható dohánykereskedőt, aki majd ellátóként szerepel a kiskereskedők felé. Ha példával kell érzékeltetni, hogy önök mit tesznek a nagykereskedők és a kiskereskedők közé beépített céggel, akkor az tulajdonképpen nagyon hasonlíthatna ahhoz, hogy ha az amúgy egyébként beszállító, mondjuk, a nagybani piacra érkező árumennyiségnek nemcsak helyet biztosítanának ott, hanem azt át is vennék, és ott valaki megveszi, és ezt utána továbbértékesíti, kellő haszonnal. (11.00)Ez bizonyára komoly lehetőséget jelent annak, akit önök kijelölnek, és jobban járhatna például akár Kósa Lajos úr, hogyha nemcsak a dohánykereskedelemben, hanem a repülőjegy-értékesítésben is lenne egy ilyen központi cég. Akkor sokkal könnyebb lenne a Dubajba induló repülőjegyet megvásárolni, és utána időben visszaérkeznének ide, és Halász János úr, aki tegnap itt napbarnítottan előadta nekünk a műemlékvédelem kapcsán, hogy mit kell tenni, sokkal egyszerűbb érkezhetett volna ide. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Ezért tisztelettel javaslom, fontolják meg, hogy a dohány-nagykereskedelem után keressenek újabb ágazatokat, ahol ennek a bevezetésére okot találhatnak maguknak.Ezzel együtt, azt gondolom, hogy mindarra, amit tettek vagy tesznek ennek keretében, semmi szükség, önmagában a törvény benyújtásának semmilyen értelme nincs, és ezért nem nagy tisztelettel azt javaslom, hogy ezt nyugodtan vonják vissza, és felejtsék el.Éppen ezért érdekes az is, hogy mi az oka annak, hogy Völner Pál úr is beszáll ebbe a történetbe, és nevét adja ehhez a történethez, mert tulajdonképpen az ilyen mértékű arcátlanság, amit elkövetnek, az lényegében a közhatalmi erőszak megjelenése az önök nevével fémjelezve, amit, én azt gondolom, személyesen nem lenne szabad önöknek felvállalni.Akkor, amikor tulajdonképpen a felvezetőikben ? mondhatnám azt, hogy eléggé el nem ítélhető módon ? fiatalokra hivatkoznak, és az ő egészségvédelmükben szólva teszik meg hozzászólásaikat, miközben sem ennek a törvénynek, sem a másiknak a címén kívül ehhez semmi, de semmi köze nincsen, és kizárólag a Fidesz környezetében meglévő kedvezményezett társaságoknak az újabb lehetőségeit teremtik meg, akkor önök is ebben a formában csatlakoznak ahhoz, mint például Csiba doktor úr, akinek családja 12 trafikkal rendelkezik, és egyébként pedig megyei főorvosként, kórházigazgatóként mindent megtesz az egészség védelme érdekében. Azt gondolom, hogy ezzel az arcátlansággal szembesülve is nem tehetnek önök mást, mint hogy ezt a törvényt visszavonják, ezt semmilyen körülmények között nem lehet támogatni.Ezt jól mutatja az is egyébként, hogy a Fidesz padsorai teljesen üresek, hiszen önmagában a Fidesz képviselői számára is vállalhatatlan ez a törvénytervezet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Schiffer András és Fodor Gábor tapsol.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engem megdöbbentett, amit Varju képviselőtársunk mondott, hogy itt nincs tévéközvetítés ? szóval, azért ez már tényleg a pofátlanság netovábbja! Az, hogy önök behoznak egy ilyen javaslatot, gondosan úgy ? akár éjszakai órára is tehették volna, hogy még véletlenül se lássák az emberek, hogy milyen disznóságot művelnek.Szatmáry képviselőtársunk most megjelent ? ugye itt három dohánytörvényről van szó, ő az egyiknek az előterjesztője ?, hogy még véletlenül se lehessen számon kérni a társadalmi egyeztetés elmaradását, részt sem vesz a vitában, itt sem volt a vezér­szónokiknál. De ami igazán érdekes, hogy önök egészségvédelemre hivatkoznak, a Fidesz-KDNP padsorai gyakorlatilag csontüresek, egészségpolitikus a kormánypártoktól egy darab nincs bent az ülésteremben. Tehát ha semmi más, ez önmagában bizonyítja azt, hogy az, amivel indokolják ezeket a javaslatokat, ez közönséges hazugság.A másik pedig, hogy miféle egészségvédelmi célokra hivatkoznak itt a trafikmutyinál, amikor folyamatosan bővítik ? már két évvel ezelőtt is ezt tették ? ezeknek az üzleteknek a termékkörét. Hogyha valóban az lenne a cél, hogy minél kevesebben vásároljanak dohányárut, főleg fiatalok, akkor miért tették lehetővé, hogy például jégkrémet lehessen kapni? Nem azért, hogy esetleg mégis nőjön ezeknek a boltoknak a forgalma? Tehát a haverok, az önök családjaiból meg a continentalosokhoz köthető kisvállalkozások még nagyobb extraprofitra tehessenek szert? Ha valóban az lenne a cél, hogy a fiatalok véletlenül se menjenek be ezekbe az üzletekbe, akkor nem kellene olyan termékköröket engedélyezni, amiről pontosan tudjuk, hogy kifejezetten, mondjuk, fiatalok keresik föl vagy gyerekes szülők keresik fel emiatt az üzleteket. Köszönöm szépen.
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném eloszlatni azt a téves értelmezést, amivel Schiffer András képviselőtársam úgy értelmezte, mintha én valami szocialisztikus intézkedést látnék ebben az előterjesztésben, pusztán arra hivatkoztam, hogy piacidegen. Tehát ami paternalista ebben az intézkedésben, az kizárólag az, hogy a haverokat helyzetbe hozzák, másutt viszont munkahelyeket szüntetnek meg vele. Szakács László képviselőtársam tájékoztatott, hogy Pécsen, a Pécsi Dohánygyárban ennek a törvénynek a hatására mintegy 150 fő veszíti el a munkáját, mert erőszakkal elrakják onnan a terítési lehetőséget. Annál egyszerűbb nem volt, mint hogy a dohánygyár a saját dolgozóival, saját eszközeivel eljuttatja a kiskereskedőkhöz a termékeit. Ezt most önök lehetetlenné teszik, nem tud mást csinálni az üzem, mint felszámolja ezt a tevékenységet. Ezáltal Pécsen 150 embernek megszűnik a munkája. Tehát ennyit az önök gondoskodásáról, ami kifejezetten a haverok helyzetbe hozását jelenti, és a közvélemény méltán háborodik fel ezen. Tehát semmiféle racionalizálás, semmi költségcsökkentés nincs benne, pusztán azt jelenti, hogy akik az önök számára kedvesek, azok helyzetbe kerülnek; és a piaci versenylehetőségeket, ami alapvetően az árak csökkentését eredményezné, önök kiküszöbölik, beépítve az áremelést, amely mintegy 100-130 forint lesz dobozonként. Lehet, hogy ez is a dohányzás visszaszorítását szolgálja, csak nem mindegy, hogy munkahelyek megszűnése mellett vagy esetleg munkahelybővítő feltételekkel.Köszönöm, elnök úr. (Dr. Schiffer András tapsol.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elején néhány dologra reagálnék. Az egyik az, hogy Schiffer képviselő úr előző kétperces felszólalásában érintett olyan dolgokat és kérdésköröket, ami nem ehhez a törvényhez tartozik, hanem majd a következőhöz, mert önök a mai nap folyamán három olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a dohánytermékek értékesítéséről szól. Természetesen mind a háromnak nagyjából ugyanaz lesz a célja, hogy a fiatalkorúakat óvjuk meg és védjük meg, és pont mind a három teljesen másról szól.A másik, hogy esetleg tényleg belevehették volna, ha már ennyire a termékkör-szélesítés és más ágazatok bevonása is zajlik, hogy tényleg, fejleszthetnék a szerencsejáték-ipart is, legyen egy olyan fogadási rendszer Magyarországon, mint Angliában, lehessen mindenre fogadni. Akkor most jelen pillanatban kétesélyes lenne az egész rendszer, bemehetnének az emberek, és fogadhatnának arra, hogy vajon ki lesz ez az állam által támogatott kiválasztott, aki majd el fogja nyerni erre az egész koncessziót. És akkor lehetne fogadni a Continentalra vagy a CBA-ra, ahogy itt már elhangzott. Én saját magam a Continentalra tennék egyébként, és valószínűleg ő lesz ebben az egészben a befutó.A másik, ami nekem furcsa, hogy megint azzal találkozunk, hogy önök itt ülnek benn páran a Fidesz képviselői közül, de államtitkár asszony sem válaszol semmilyen kérdésre, nem vesznek részt a vitában, majd elmondjuk a dolgainkat, ön, gondolom, föláll, és amikor már nem tudunk rá válaszolni, amikor nem tudunk még kérdezni, akkor el fogja mondani újra azokat a mondatokat, amik a demagógia határát fogják súrolni, hogy ez mennyire fontos a fiatalok védelmében, hogy ezt az egész kereskedelmi részt odaadjuk a Continentalnak. Ezt nem fogja kimondani, csak majd utal rá, hogy ez mennyire fontos lesz nekünk. Én azt szeretném, hogy vegyünk részt a vitában. Mi lehet az oka, hogy önök nem szólnak hozzá? Három dolog lehet. Az egyik az, hogy önök is pontosan tudják, hogy teljes mértékben igazunk van, és szégyellik magukat, és inkább azt mondják, hogy nem vesznek részt ebben a vitában, mert nem szeretnének. A másik az, hogy nem is tudják, hogy miről van szó. Kiadták, mondjuk, az egészet parancsba, és önök végrehajtják és teljesítik ezt a feladatot. Vagy esetleg a harmadikra gondolni sem merek, hogy esetleg valaki nem olvasta el a törvényt, csak bent ül esetleg, és nem is tudja, hogy ez az egész dolog miről szól.(11.10)Szeretnék válaszokat kapni a kérdéseimre még a zárszó előtt. Az egyik ilyen kérdés az lenne, hogy önök azt mondják, azért van szükség erre az új szabályozásra, mert a dohány-nagykereskedők eddigi magatartása indokolja ezt. Feltenném a kérdést, hogy mondják már meg, milyen negatívumot tudnak említeni az előző dohány-nagykereskedők működésével szemben, ami a mostani rendszer bevezetését indokolja. Mondják meg, hogy mi volt ez! Lehet, hogy egyébként önöknek vannak olyan információik, amelyek nekünk nincsenek, és valóban tudnak olyan indokot mondani, amivel meggyőzik az ellenzéket, hogy valóban akkor ezt szüntessük meg így, ahogy van, és jöjjön a Continental. Akkor ezt mondják meg!A másik kérdés… ? tényleg nem akarom elvinni erre, mert még azt hiszik, hogy én Continental-ellenes vagyok, pedig nekem semmi kapcsolatom nincs a Continentallal, gondolom, önöknek sincs (Derültség az LMP soraiban.) ?, amikor írták az előző törvényeket, akkor csak véletlenül jött egy bizonyos számítógépről, tehát én nem akarok erre elmenni, de ha önök átalakítják ezt a dohány-kiskereskedelmi ellátóval kapcsolatos rendszert, és a kritériumokat meghatározzák, akkor itt azért lesznek problémák. Az egyik, amit szeretnék itt is megkérdezni önöktől, az, hogy ez hogyan lesz, tehát folytattak-e hatástanulmányt vagy bármi egyebet, hogy a törvényben előírt fizetési feltételek szerint a kiskereskedelmi ellátók a hozzájuk beszállított termékek ellenértékét, ahogy mondtam a vezérszónokimban is, 70-90 nap múlva kötelesek kiegyenlíteni ? attól függően, hogy éppen milyenek lesznek a szállítási határidők, vagy éppen hogyan vásárol a kiskereskedő, tehát megveszi-e, vagy kiszállítással és hasonlók, de azok közül is csak azon termékek után, amelyek értékesítettek is valójában. Így a beszállítók a termék előállítási költségein túl az 50-80 százalékot kitevő jövedéki adóra is 70-90 nap hitelt lesznek kénytelenek nyújtani, sőt a beszállító a kétheti átlag eladásának megfelelő mennyiségű készletet köteles a kiskereskedelmi ellátónál előre elhelyezni és ezt szintén meghitelezni. Tehát ezt az elvárást majd minden valószínűség szerint csak nagy cégek fogják tudni ellátni, és ez a kiskereskedelmi ellátó, vagy amit önök akarnak. Tehát ezt hogyan gondolták? Volt-e erre valami hatástanulmány? Milyen pénzmozgások lesznek? Mekkora tőkével kell valakinek rendelkeznie ahhoz, hogy egyáltalán el tudja látni ezt a tevékenységet a beszállítók részéről? És egyáltalán lesz-e olyan beszállító, aki ilyen feltételek mellett adott esetben még vállalni fogja ezeket a dolgokat?A másik kérdés, hogy a kisebb importőrök és az általuk forgalmazott jelentős számú termék ? ha volt hatástanulmány, akkor tudni fogják, hogy lesz-e ilyen ? el fognak tűnni a magyar piacról. És mi történik majd ezekkel a termékekkel, amelyek eltűnnek a magyar piacról? Az illegális csatornákon keresztül szépen be fognak jönni az országba, mert attól függetlenül az igény meg fog maradni rájuk, csak egyszerűen nem lehet majd őket kapni. Valószínűleg nem lesz kapható például vízipipadohány és a legnépszerűbb pipadohányok nagy része, de ugyanerre a sorsra juthatnak a prémiumszivarok is. Államtitkár asszony, gondoljon bele abba, hogy egy 70-90 napos hitelen túl minden kockázatot a beszállító fog majd viselni, hiszen a beszállított, de el nem adott termékre a tulajdonjog a beszállítónál marad. Felmerül itt a kérdés, pont az említett termékkel kapcsolatban, hogy mi lesz itt a dohánytermékek szavatossági idejével. Mi lesz a minőségromlással? Hiszen mind a prémiumszivaroknál, mind a vízipipadohányoknál ezek fennállhatnak. Ott marad tulajdonjogban, szavatossági idővel és minőségromlással, és azt mondják majd, hogy nem tudtuk eladni, tessék, a te tulajdonod, vidd el. Ki fogja ezeket a dolgokat bevállalni önök szerint? A rendszer lényege az, ahogy mondtam, hogy a kiskereskedelmi ellátók nulla kockázat mellett garantáltan minimum 3-5 százalék nyereséggel kalkulálhatnak. Tehát minden kockázatot a beszállítók viselnek, és szépen nekik meg 3-5 százalék hasznuk lesz ebből az egészből garantáltan ? tehát megint garantálunk valamilyen nyereséget. Egyszer garantáljunk már a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak valamilyen nyereséget! Mondjuk már azt neki, hogy kezdjél el vállalkozni, teljesen mindegy, hogy hogyan fog működni neked ez az egész, de garantáljuk neked ezt a nyereséget. A kisebb cégek megszűnésével, én ki merem jelenteni, akár az ezres számot is elérheti majd a munkahelyek megszűnése. Akár ezer családot sodorhatnak olyan veszélybe, hogy azon kell gondolkodni, hogy miből fogok megélni. Persze erre, tudom, megint megvan a válaszuk: menjen el közmunkára, hiszen az is foglalkoztatottság, abból is meg lehet élni; önök megteremtették ezt a lehetőséget, hogy Magyarországon az emberek dolgozni tudjanak a közmunkaprogram keretében. Van még egy kérdésem. Amikor tárgyaltuk itt először a dohánytörvényt, akkor önök olyan büszkén mondták, hogy az előző törvényi szabályozásban ? helyesen ? eltörölték az úgynevezett polcpénzrendszert. Tehát megszüntették ezzel azt a gyakorlatot, hogy a dohányboltba belépve néhány multinacionális cég kirakatával szembesült a vásárló. Ezt önök itt többször hangoztatták: kizsákmányoló volt, mennyire rossz volt ez a rendszer, megszüntetjük a polcrendszert. Akkor mondják már meg nekem, hogy mit jelent az, hogy a javasolt polcképszerződéssel újra visszahozzák ezt az egészet, újra visszahozzák ezt az erőfölényen alapuló rendszert, amelynek a haszonélvezői a mutyitrafikok tulajdonosai lesznek. Miért hozzák vissza ezt a rendszert? Ha önök egyszer azt mondták, hogy ez egy rossz rendszer volt, akkor most eltelik egy kis idő, és már nem rossz rendszer? Tehát ugyanúgy, mint ahogy mondtam, hogy a nagy bevásárlóközpontoknál a polcpénzrendszer rossz volt, meg különben is az, hogy milyen határidőkre fizették ki, azt mondták, hogy itt csak a beszállítók viselik a terheket, ez morálisan, erkölcsileg, anyagilag, mindenhogy mennyire elfogadhatatlan, ezt mondták önök, és most ugyanezt csinálják meg ezzel a törvénnyel. Szeretnék ezekre válaszokat kapni önöktől. Valóban komolyan érdekelne, hogy mi erről az önök elképzelése. Például az államtitkár asszony meg tudja-e nekem azt mondani, hogy a fent nevezett termékekkel kapcsolatban önök hogyan próbálják azt garantálni, hogy ne a beszállítók terhe legyen, hogy az árut nem fogják tudni eladni, és akkor milyen károkat szenvedhetnek ezzel kapcsolatban? Lesz-e az országban vízipipadohány, lesz-e például az országban prémiumszivar-termék, vagy pedig legálisan nem lehet majd kapni, a feketegazdaság meg folyamatosan virágozni fog? Mert azért azt ne felejtsük el, hogy azzal, hogy önök elismerik, hogy nőtt eddig is, pedig akkor még azt mondták, hogy nem fog nőni a feketegazdaság, mert önök felkészültek arra, most is hallhattuk egyébként, Völner Pál mondta, hogy már megvan a terv előre, hogy milyen kampányokat fognak folytatni, akár óriásplakátokkal, hirdetésekkel meg minden… ? szerintem nagy hatás lesz. Tehát én azt is javaslom: írjuk ki, hogy ne csempéssz cigarettát, mert avval a magyar államnak bevételkiesést jelentesz. És szerintem a cigarettacsempészek ezen el fognak gondolkodni, hogy tényleg akkor ők nem fognak cigarettát csempészni. (Derültség az LMP soraiban.)(Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)Egyébként azért elsődlegesen a keleti régiókban virágzik a cigarettacsempészés, mert arrafelé olcsóbb a cigaretta. Ausztriából senki nem fog becsempészni Magyarországra cigarettát, gondolom, hogy utána azt Ukrajnában próbálja értékesíteni. Tehát ezek óriási problémák, és önök ezzel nem foglalkoznak. De akkor legalább azzal foglalkoznának, hogy az államháztartásból mekkora kiesést fog ez jelenteni, a bevételeknél mekkora kiesést fog jelenteni az, hogy a feketepiac folyamatosan nő. Folyamatosan nő, és önök nem tudnak mit tenni ellene, mert az, hogy pár százalékát ezeknek a csempészeknek elkapják, az, hogy pár százaléka ezeknek a csempészeknek rendőrkézre kerül, lefoglalnak bizonyos termékeket; én örülnék neki, hogy egyébként azok a statisztikák, amelyeket Völner Pál itt mondott, azt mutatnák valóban, hogy ezen intézkedések során ennyi ember szokott le a dohányzásról, de sajnos ezek a statisztikák nem ezt mutatják. Ezek a statisztikák azt mutatják, hogy ezen intézkedések során mennyi ember nem legálisan vásárolja meg a dohánytermékeket, mennyi ember sodorja a cigarettákat, mennyi ember termeszt, mert zugtermesztések lehetnek a dohánylevéllel kapcsolatban, és mennyi feketecigaretta érkezik be ebbe az országba. Ez nagyrészt ezt jelenti, higgye el nekem, de ezeket a statisztikákat fel lehet úgy is fogni, hogy óriási eredményeket értünk el a dohányzásról való leszokással kapcsolatban. Bár így lenne! Én örülnék neki, mondom ezt úgy is egyébként, mint dohányos. Nagyon szívesen leszoknék én is a dohányzásról. Azt is vegyék figyelembe, hogy lehet a dohányosokat ellenségképként és ellenségként kezelni ebben az országban, de higgyék el, hogy a dohányosok nagy része, amikor már elért egy bizonyos kort, és itt számítana valóban a fiatalkorúak védelme, akkor már le szeretne szokni a dohányzásról, csak ez azért nem olyan egyszerű. Aki dohányzott, az pontosan tudja, hogy ennek vannak különböző akadályai. Tehát higgyék el nekem, hogy ez a törvény, amit önök ide benyújtottak, vagy aki ezt a törvényt megírta, higgyék el, olvassák el pontosan és részletesen, nem az ország érdekeit szolgálja, ez a törvény nem a fiatalkorúak védelmét szolgálja, és ez a törvény nem szolgálja ennek az országnak az érdekét. Kérem ezért, hogy fontolják meg, vagy vonják vissza, vagy találjanak ki valami mást, amit be akarnak nyújtani. Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)(11.20)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Túl azon, hogy önök nagyon ügyesen úgy oldották meg ezt a mai, törvényileg szabályozott állami piacrablást, hogy lehetőleg tévékamerák ne közvetítsék az ülést, megint azt látjuk, hogy érdemi vitába nem bocsátkoznak.Én előre szólok, hogy ha az államtitkár asszony megint azt játssza el, amit az államtitkárok többsége, hogy a vita lezárása után felolvassa a Habony-művekben előkészített szöveget, én biztos, hogy nem leszek itt az ülésteremben, mert erre nem vagyok kíváncsi. A parlamenti vita arra van, hogy a kormány, illetve a kormánypárti képviselők egymással adott esetben vagy az ellenzéki képviselőkkel megvitassák. Vannak államtitkárok, akik egyébként ezt megteszik. Én azt gondolom, hogy még ha nem is értünk egyet, ez egy korrekt magatartás. Azt, hogy végighallgatja, végigtelefonálja a kormány képviselője a parlamenti vitát, majd utána az előre legyártott szöveget felolvassa, mintha mi sem történt volna, ezt a játékot nem játsszuk ? illetve lehet játszani, de én biztos, hogy nem leszek itt az ülésteremben. Nekem nagyon tetszik Szilágyi képviselőtársam ötlete, hogy fogadást kellene kiírni arra, hogy mely cég vagy cégek lehetnek nyertesei ennek a törvényjavaslatnak. Én azt javasolnám, hogy ezt a fogadást úgy írja ki a parlament ? törvényileg szabályozott módon ?, hogy lehetőleg Andy Vajna vállalkozásainál lehessen a fogadásokat megkötni, hiszen így lenne kerek egész a történet. (Dr. Józsa István: Profitmaximalizálás!) Így van. Az a helyzet, hogy az a feltételrendszer, amit ebben a törvényjavaslatban, a T/2081-esben rögzítenek, hogy 2000 óta nem lehetett megbüntetni adott jogsértést 20 millió forintnál nagyobb összegre, 2005 óta nem volt félmillió forintnál nagyobb 90 napon túli lejárt köztartozása és a többi, nyilvánvalóan kizárja a BAT-t, a pécsi dohánygyárat, amire Józsa képviselőtársam már utalt, illetve a Philip Morrist. Nekem ez egyáltalán nem fáj. A helyzet viszont az, hogy van egy harmadik pont is: az, hogy 15 éve dohány-nagykereskedelemmel foglalkozik. A kép összeállt. Önök egyetlen céget, a Continentalt akarják megint helyzetbe hozni, úgy látszik, az eddigi nem volt elég, ez egy lex Continental. Szépen a törvényjavaslatban körbelőnek egy céget vagy egy cégcsoportot. Miért nem lenne egyszerűbb, államtitkár asszony, kimondani azt például egy ilyen törvényben, hogy ezt a jogot egy bizonyos cégnek adják oda? Megspórol magának is, nekünk is kellemetlen perceket, megspórol fölös munkaórát a kommunikációs guruknak, nem kellene ezt a tömény hazugságot legyártani, hogy a fiatalok egészsége, a fiatalok leszoktatása a dohányzásról az önök célja; szépen le lenne írva az, ami emögött van. Az a hármas feltételrendszer ugyanis, amit a törvényben leírtak, egy irányba mutat, és ez nem az első ilyen eset. Sokkal jobban járna mindenki, ha nyílt lapokkal játszanának, és leírnák azt, hogy melyik törvény az, amelyben a Continental-csoportnak kívánnak kedvezni, esetleg a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett feltüntetnék azt is, hogy ki az, aki lediktálta ezt a törvényjavaslatot, ki az, aki tulajdonképpen megírta önöknek (Derültség a Jobbik soraiban.), ne idegen tollakkal ékeskedjen már a minisztérium, és ugyanígy szépen le kellene írni azt is, amikor Andy Vajnának kívánnak pluszjogokat biztosítani. Azt gondolom, ez lenne a korrekt játék. Az pedig, amit itt hallottunk a fideszes vezérszónoklatban, hogy a feketekereskedelem ellen majd kampányokat fognak szervezni – na, ettől féltem. Tudniillik ez a következő haszonnal biztosan jár: ha önök kampányokat terveznek a feketekereskedelem ellen, amire Szilágyi képviselőtársam is utalt, nyilván nagyon sok cigarettacsempész lesz az, aki majd a homlokára csap egy óriásplakát láttán, hogy talán mégsem kéne cigarettát csempészni. Nem tudom, hogy hány nyelven kívánják ezeket a plakátokat megfogalmazni, mindenesetre egyvalaki biztosan jól jár: nem az államkassza, hanem azok a marketingkommunikációs cégek, amelyeknek majd ezeket a megrendeléseket ki fogják adni. Tehát rendkívül ügyes ez a javaslat, mert ugyan van egy fő kedvezményezett, a Continental-csoport, de máris elrejtik azokat a kis bonbonokat ebben a javaslatban, amiket odaadnak majd a haveri marketingkommunikációs cégeknek. Ezeknek a felvilágosító kampányoknak nyilvánvalóan semmilyen hasznuk nincsen, egyetlen hasznuk van: további pénzeket lehet törvényben garantált módon kitolni haveroknak. Lesznek kommunikációs cégek, lesznek különböző marketing-, reklámügynökségek, amelyeknek majd oda lehet adni a busás megbízásokat, hogy mondjuk, az ukrán cigarettacsempészeket hogyan szoktassuk le erről a csúnya dologról, hogy feketén cigarettát akarnak behozni ebbe az országba. Én azt gondolom, hogy hagyjuk ezeket a hülyeségeket; pontosan tudjuk, hogy ezek a kampányok nem érnek semmit. A feketegazdaság ellen nem óriásplakátkampányokkal kell fellépni, hanem tisztázott, tiszta, átlátható piaci viszonyokkal. Addig, amíg önök zárt pályázatokon kívánnak haveri cégeket kedvezményezni, addig, amíg önök olyan törvényeket hoznak, amelyekkel a törvényesen működő kiskereskedőket agyonvágják, addig igen, a feketekereskedelem nőni fog ebben az országban. Még valamit vegyünk tudomásul: ez a törvény nem pusztán két multicég ellen szól. Ez hadüzenet minden tisztességes hazai kis- és középvállalkozóval szemben. Azt jelenti, hogy Magyarországon az állam bármikor törvényi eszközökkel bármelyik piacot újraoszthatja, és kijelölheti ennek a sajátosan működő állami kapitalizmusnak a nyerteseit. Ez a törvényjavaslat erről szól. Arról szól, hogy ha a haveri cégek, a narancsos oligarchák nem adnak elég munkahelyet, és ennél a törvényjavaslatnál több munkahely szűnik meg például a Pécsi Dohánygyár Kft.-nél, mint ahány új munkahelyet, mondjuk, a Continental létesít, akkor el lehet menni közmunkára. Becsületesen kellene beszélni, és el kellene mondani azt, hogy egy olyan országban, ahol van néhány haveri oligarcha, akik havonta felavatnak néhány összeszerelő üzemet, amiket természetesen multik hoznak létre, és azok, akiknek egyiknél sem, sem a haveri oligarcháknál, sem az összeszerelő csarnokokban nem osztanak lapot, elmehetnek közmunkára, egy ilyen országban az emberek mindig éhbérért fognak dolgozni. A közmunka nem alternatíva. Az alternatíva lenne, ha lennének olyan magyar vállalkozások, amelyeknek megadatna az, hogy kockáztassanak; ha lennének olyan magyar kereskedők, olyan vállalkozók, akik mernének kockáztatni, mert tudják azt, hogy az állam nem lopja el a pénzüket. Ha ebben az országban a gazdaság attól növekedne, hogy a hazai kis- és középvállalkozások egyre-másra újításokkal állnának elő, és jó minőségű hazai terméket állítanának elő, akkor lenne hozzáadott érték, és lenne bérnövekedés. Az a rablókapitalizmus, amit a Fidesz művel, természetesen törvényileg szabályozott keretek között, nemcsak azért rossz, mert kevesek pofátlanul nagy haszonra tesznek szert, és törvényesen működő kiskereskedőket tönkretesznek, hanem azért is rossz, mert befagyaszt egy olyan gazdasági szerkezetet, ahol a gazdaság nagyon alacsony hatásfokkal, kevés hozzáadott értékkel termel, és a bérek tartósan alacsonyan fognak maradni. Nyíltan kell arról beszélni, hogy ha kiépül ez a rablókapitalizmus, amit önök folyamatosan, hétről hétre ácsolnak, akkor a magyar bérek soha nem fogják megközelíteni az európai uniós átlagot. Ez az összes ilyen állami piacrablásnak a következménye. Ebben az országban, ahol bármikor az állam pofátlan módon, még csak nem is érvelve érdemben, ráteheti a kezét piacokra, tönkretehet tisztességesen működő hazai kis- és középvállalkozásokat, egy ilyen gazdaságban senki nem mer kockáztatni. Nem csak a multik, azok a multik, amelyek éppen nem kötnek önökkel kiemelt stratégiai partnerségi megállapodást, ki tudja, milyen haszon reményében, hiszen ezt sem hajlandók nyilvánosságra hozni; a tisztes magyar vállalkozások sem fognak kockáztatni, mert soha nem lehetnek biztosak abban, hogy nem jön-e egy fideszes oligarcha, aki rá akarja tenni a kezét az ő piacára, és egy tollvonással önök a feltételeket megváltoztatják tisztességtelenül, majd adott esetben le is nyúlják azt a boltot, amiért egyébként évtizedeken keresztül valaki megdolgozott. Ez a helyzet, és ez a disznóság ebben az egész törvénycsomagban, ami nemcsak ebből a most tárgyalt törvényjavaslatból áll, hanem szépen kiegészíti a másik kettőt, amelyek közül az egyiknek szintén a tárca az előterjesztője, a másiknak meg Szatmáry képviselőtársam, aki, nem tudom, hogyan fogja megvédeni a védhetetlent. Tudniillik ez a törvényjavaslat nagyon sok mindenről szól, szól a haveri kommunikációs cégekről, szól a Continentalról, de egy dologról biztosan nem szól, mégpedig az emberek egészségéről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy éppen a tegnapi napon elhangzott kijelentések miatt érdemes rávilágítani még egyszer és hangsúlyozni azt, hogy micsoda farizeus magatartást gyakorol önmagában a kormány, illetve a kormánypártok akkor, amikor ilyen előterjesztéssel élnek.Tegnap itt az energiaszektort ostorozták azért, mert egyébként az ország egyik legfontosabb gazdasági területén, igen, a korábbi törvény biztosított olyan feltételt, amely egyébként egy nagyon nagy befektetéssel hosszú időn keresztül megtérülő helyzetben a gazdasági szereplő számára lehetőséget biztosított. Tegnap önök ez ellen érveltek. Erre arcátlanul idejönnek, előterjesztenek egy olyan törvényt, amelyben egy közbenső szereplő, akinek igazából semmilyen szerepe nincs a kereskedelemben, hiszen a dohány-nagykereskedők ugyanúgy megmaradnak, a kiskereskedők ugyanúgy megmaradnak, egy szereplőt középre beillesztenek, és számára 3-5 százalékos biztos hasznot határoznak meg, törvénnyel elfogadva.Az ismert számokat már emlegettük is, hogy ha 400, de korábban egyébként 500 milliárd forintos forgalom mellett az ebből származó eredmény 12 milliárd forint legalább, ha ennek a fele elmegy költségre, akkor a másik fele tiszta eredmény. Onnantól kezdve már valóban az történik, amire a képviselőtársam utalt, hogy másoknak is nyugodtan lehet, mondhatnám azt, törvényesen osztogatni, Simicska úr óriásplakátjai megtelnek értelmetlen reklámokkal, amelyek majd (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) arról szólnak, hogy önök milyen hihetetlen egészségvédő politikát folytatnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szóval, tényleg elég nehéz úgy vitát folytatni egy olyan törvényjavaslatról, hogy semmilyen érdemi reflexió nincsen a kormányoldal részéről. Azt már korábban megállapítottuk, hogy egy ilyen szenzációs egészségvédő törvényjavaslat vitájánál egy darab egészségpolitikus nincsen a Fidesz padsoraiban.Viszont még egyszer, arra én várnék választ, hogy a működést, köztartozás- és bírságmentességet semleges előfeltételként előírni, de éppen 15 évet, éppen félmillió, illetve 20 millió forintot nyilvánvalóan csak piacismerettel ír vagy írat valaki. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ezeket a feltételeket milyen előzetes piaci számítások alapján fogalmazta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Államtitkár asszony, nyugodjon meg, arra nem vagyok kíváncsi, hogy kinek a laptopjáról érkezett a Nemzetgazdasági Minisztériumba ez a javaslat. Vannak feltételezéseim. Az érdekelne, hogy a nemzetgazdasági tárca, amit kőkemény adóforintokért tartunk fenn, megvannak a megfelelő törvény-előkészítő főosztályai, milyen előzetes számítások alapján kalkulálta ki pont ezeket a feltételeket. Természetesen arra is kíváncsi lennék, hogy egyébként milyen munkaerő-piaci hatásokat vizsgáltak akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot előkészítették és benyújtották. Erre feltétlenül szeretnék választ kapni, lehetőleg még a vitában. Köszönöm.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár asszony, szeretném felhívni az ön figyelmét arra, hogy lehetőség van egyébként arra, hogy ne várja meg a zárszót. Ha ön gombot nyom, akkor azonnal megkapja elnök úrtól azt a lehetőséget, hogy elmondja a véleményét az eddig felmerült kérdésekben. Ugyanúgy 15 percben, mintha zárszót mondana, elmondja a véleményét, és akkor megadná a lehetőséget az ellenzéknek arra, legalább ezzel megtisztelné az ellenzéket, hogy az ön úgynevezett zárszava alatt felmerült kérdésekre még kérdezhetnénk, és akkor önnek megint lehetne lehetősége arra, hogy válaszoljon. De mivel nincs vita, mert ez általános vita, jelen pillanatban így szól a házszabály szerinti rendelkezés, ezért nincs más lehetőségem, mint hogy azzal vitatkozom, aki felszólalt. Schiffer képviselő úrral próbálok meg vitatkozni arról, hogy ne kicsinyelje le ennyire ennek a reklámlehetőségnek a jelentőségét. Szeretném felhívni a figyelmét egy dologra: voltak olyan reklámok az elmúlt években, időszakban, emlékezzen csak, az első Orbán-kormány ideje alatt, amikor egy nagyon ambiciózus sportminisztere volt ennek az országnak, aki 1 milliárd forintért egy, a szurkolóknak szóló hadjáratot indított, reklámhadjáratot, ami úgy szólt, hogy „Szurkolj, ne háborúzz!” ? Deutsch Tamás volt ?, hogy minél több néző jöjjön be a stadionokba. Lám-lám, most már elértünk oda 2014-ben, hogy egy teljes bajnoki fordulót akár 19 ezer ember is megnéz, ha az összes meccset összeadjuk. Valamelyik új stadionba ? még nem töltenék meg teljesen ? már beférnének ezek az emberek, tehát lehet ezeknek a reklámkampányoknak pozitív hatása egyébként a társadalomra, úgyhogy emlékezzen erre, hogy ilyen volt már. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, nagyon kedves, elnök úr. Én csak reagálni szeretnék Szilágyi képviselő úr felszólalására. Még egy szektort ne felejtsünk ki, túl azon, hogy ki kell adni megrendeléseket különböző kommunikációs ügynökségeknek. Amire Varju László is utalt, azért azok a reklámhordozók, azok az outdoor eszközök, amikre ezeket ki lehet helyezni, azok is valakinek a tulajdonában vannak, és lehet, hogy van olyan vállalkozás, nem feltételezem, hogy ezt már most tudják a Fidesz-frakcióban, lehet, hogy van olyan cégcsoport, amely az utóbbi hónapokban nem járt annyira jól, és egy ilyen cégcsoport igényei kielégítésére is esetleg gondolni kell.A viccet félretéve én tényleg nem tudom, hogy mit gondolnak. Az elmúlt hetekben, hónapokban a három kétharmados győzelem dacára azért volt néhány figyelmeztető jel, hogy az embereknek kezd elegük lenni. Minden mohóságnak és minden pofátlanságnak van határa. Én csak azt szeretném mondani, hogy lehet itt kevélyen vigyorogni, lehet laptopba merülni meg telefonálgatni, lehet ignorálni a parlamenti vitát, lehet azt gondolni, hogy nincsen tévéközvetítés és bármit meg tudnak tenni, de szeretném jelezni, hogy ezekkel a törvényekkel hetente húzzák ki a gyufát. Ennek nagyon nem lesz jó vége, és nyugodjanak meg, szerintem valamennyi ellenzéki képviselőtársammal gondoskodni fogunk arról, hogy ez a mai vita vagy ez a mai vitának csúfolt valami, amivel le akarják tudni az újabb állami piacrablást, ezt a lex Continentalt, el fog jutni a választókhoz akkor is, ha önök mindent megtettek annak érdekében, hogy a választók erről az újabb állami pofátlanságról ne értesüljenek. Köszönöm szépen.
  • HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban sajnálom, hogy Schiffer képviselő úr elmegy, mert én cinikusan nem azzal kezdeném a válaszomat, hogy a dohányzás káros az egészségre, bár egyébként ez nagyon fontos, és Szilágyi képviselő úrnak is felhívom erre a figyelmét, hiszen valóban a kormány célja az egészség védelme és a fiatalok védelme volt.Röviden a parlamenti közvetítésről néhány szót, bár nem az én tisztem ezt meghatározni. Tudomásom szerint erről megállapodás van, hogy mikor közvetíti az állami televízió a parlamenti közvetítéseket, ez a nap nem került bele. Jómagam körülbelül négyszer kaptam más időpontot, hogy mikor tárgyaljuk a trafiktörvény vitáját, tehát nem igazodtunk egyébként ahhoz, hogy mikor közvetíti a parlament, mikor nem, de a Parlament TV most is közvetíti ezt a vitát. Úgy gondolom, hogy most épp ez a nap van. Erre gyakorlatilag nem tudtunk ráhatással lenni, még az utolsó tudomásom az volt, hogy a jövő héten tárgyaljuk egyébként a trafiktörvényt.A képviselő urak kérdéseire, elsőként hogy mi az az input, és mi az az információhalmaz, ami miatt úgy döntöttünk, hogy a kiskereskedők védelme érdekében törvénymódosító javaslatot teszünk be. A kezemben van a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete vezetőjének levele, amelyben konkrétan és pontokba szedve felsorolja, hogy a dohány-nagyke­reskedőkkel kapcsolatban milyen problémáik és kifogásaik voltak. Jelenleg néhány megszámlálható, de nem sok dohány-nagykereskedő van az országban, ellenben van 6329 trafikos, kiskereskedő trafikos, akinek az érdekeit tartottuk szem előtt. (Korózs Lajos: Mind fideszes!)A Dohány Kiskereskedők Egyesülete pont ezeket a problémákat fogalmazta meg, amelyeket elmondtunk a parlament vitája során és elmondtam az expozémban, tehát gyakorlatilag a dohány-nagyke­reskedők visszaélnek erőfölényükkel, egyoldalúan igyekeznek módosítani a szerződéseket nagyon sok esetben. Gyakorlatilag ezeket az általános szerződési feltételeket sok esetben még a kiskereskedő aláírása nélkül is képesek lennének egyoldalúan módosítani, illetve még azt is leírták egyébként ebben a levélben, hogy a koncessziós szerződések megszegésére biztatják a képviselőket, és nincs versenysemlegesség.(11.40)Ezért a dohány-kiskereskedők javaslatai alapján kezdtük meg a törvényjavaslat módosítását. Még egyre szeretném felhívni a tisztelt képviselő urak és hölgyek figyelmét, hogy maga a dohány kereskedelme nem szabadpiac. A baloldali képviselőknek a szocializmus rendszere nem tetszett ebben az elosztási rendszerben, a liberálisoknak meg a kapitalizmus rendszere nem tetszett ebben a rendszerben. El kellett volna dönteni, hogy melyiket szeretik. Viszont számomra érdekes volt, hogy szocializmust, illetve kapitalizmust kerestek benne, holott nem erről szól az egész. Ez egy koncessziós termék, amely jövedékiadó-köteles. Ennek a forgalmazására és szabályozására az állam köteles és jogosult is, és bizony megmondja az állam, hogy milyen módon, milyen feltételek mellett lehet ezeket a termékeket forgalmazni. Az olyan termék esetében, mint például az ásványvíz, amely szintén forgalmazható lenne egy trafikban, az elosztás és a beszerzés feltételeit az állam nem szabályozza.Hogy nincs versenyszellem és nincs itt szabadpiac, ahogy elmondtam, erre is vannak nemzetközi példák, hiszen éppen a nemzetközi példák alapján indítottuk el a dohánytörvényt az elmúlt években, illetve Ausztria esetében szintén példa van arra, hogy az állam szabályozza a dohánytermékek nagy- és kiskereskedelmét. Hogy mely cég fog beépülni ebbe a közbenső rendszerbe, ezt még nagyon korai lenne megmondani. Erre egyébként a törvényi szabályozás szerint az ágazati miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter jogosult, de én nem azokra a cégekre szavaznék, amelyeket a képviselők mondtak, hiszen egyébként az említett cégek maguk is dohány-nagykereskedők, akik jelenleg tiltakoznak a dohánytörvény e módosítása ellen, a kiskereskedők pedig támogatják.Szeretném felhívni a figyelmet, hogy van egy Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vállalat, amely százszázalékos állami tulajdonként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosijog-gyakorlása alatt működik. Ez a cég mind kapacitásában, mind nyilvántartásaiban, mind rendszerében alkalmas arra egyébként, hogy ezt a feladatot ellássa, illetve részt vegyen egy ilyen állami tulajdonú gazdasági társaság megalapításában.Én nem vizionálnék többezres munkahelycsökkenést emiatt, hiszen a dohánykereskedők, dohány-nagykereskedők és -termelők munkahelyeinek szűkülését éppen a dohánypiac fogyasztásának csökkenése idézi elő, és nem ez a törvény, nem ez a jogszabály, amely csak átlátható, strikt keretek közé teszi azt, hogy a dohány-nagykereskedők milyen módon fognak értékesíteni a dohány-kiskereskedők részére.Bocsánat, nézem, hogy még milyen kérdés volt, mert én valóban felírtam a kérdéseket, és szeretnék minden kérdésre válaszolni. A tények makacs dolgok. Ahogy Völner képviselő úr elmondta, a tényleges dohányfogyasztás csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg azok a nemzetközi hatástanulmányok állnak számunkra rendelkezésre, amelyek azt mutatják egyébként, hogy a szabályozott piac és az állami ellenőrzött elosztás az, ami jelentősen csökkenti a dohányfogyasztást.Én tudok olyan országról egyébként, ahol tervbe van véve, hogy az egész országból kitiltják a dohányfogyasztást. Tehát nem arról fognak vitatkozni, hogy milyen szabályozott, ellenőrzött módon lehet majd dohányhoz jutni az országban, tök mindegy, hogy vízipipadohányhoz vagy szivarkához, semmilyen dohányzás nem lehet abban az országban. (Szilágyi György: Melyik az?) Igaz, hogy elég távoli országról van szó, viszont én úgy gondolom, az, hogy a dohányhoz való hozzáférést szabályozza, csökkenti, szűkíti az állam, éppen ez segíti azt elő, hogy a fiatalok minél kevesebb számban kezdjenek el dohányozni, és aki pedig dohányzik, annak erősen javaslom, hogy hagyja abba a dohányzást. Jómagam nem dohányzom, nincs trafikom, nem ismerek még trafikosokat sem, én még új trafikba nem tettem be a lábam, de a trafikok adatait ismerem, és azt azért elmondhatom, hogy itt nem extraprofithoz és rendkívüli bevételekhez jutnak a trafikosok.Nagyon sok trafikos már menet közben visszaadja a koncesszióját, éppen amiatt kerül sor a következő törvénymódosítási javaslatban arra, hogy felemeljük 3 ezer főre egy településen a koncesszióhoz juthatóság létszámhatárát, tekintettel arra, hogy településrészeken sem tudnak megélni a trafikosok. Az pedig, hogy egyéb termékeket árusíthat, éppen azt szolgálja, segíti, hogy valamilyen minimális pluszjövedelemhez vagy -forgalomhoz juthassanak. Ezek hazai kiskereskedők minden esetben, hazai kiskereskedők, akiknek a támogatásáról szólva valóban ez a törvény nem a dohány-nagykeres­ke­delemnek és nem a multiknak kedvez, hanem éppen hogy a hazai és a nemzeti kereskedőknek kedvez.A feketekereskedelemmel kapcsolatban úgy gondolom, hogy a NAV és az erre hivatott szervek egyre eredményesebb küzdelmet folytatnak. Most már én úgy látom, hogy felnőnek a feladathoz. Való igaz, hogy a feketekereskedelem visszaszorítása nagy kihívás a NAV, a vámhatóság részére, de azt hiszem, hogy miután nem szabad versenyről van szó ? mindenki kifogásolta, hogy a szabad verseny hiányzik, ez nem arról szól ?, ez pont arról szól, hogy korlátozzuk a hozzáférést, de aki árusít, annak versenysemleges legyen egyébként a forgalma és a kereskedelme, tehát gyakorlatilag a feketekereskedelem visszaszorítására a NAV hivatott. Én azt hiszem, hogy a kiskereskedők esetében ezzel kapcsolatban nem is volt probléma, és nem is volt kifogás.A közbenső cég esetében pedig megint túlzás azt állítani, hiszen szabályozott árrésről van szó, hogy az rendkívüli bevételhez jut, hiszen a közbenső cégnek komoly feladatai is lesznek, hiszen az elosztó és ellenőrző hálózatot is meg kell szerveznie ennek a közbenső cégnek, amely ? ahogy hangsúlyozom - min­denképpen a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. segítségével vagy kötelékébe tartozó cég lehet csak első körben. Jelenleg korai lenne vizionálni azt, hogy ki más kaphat ilyet, hiszen nincs tervbe véve, és nincs erről szó. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. egyébként rendkívül jó nyilvántartási rendszerrel dolgozik, hiszen nagyon sok ellenőrzést, hatósági, ügyészségi és egyéb feljelentésből adódó ellenőrzést volt szíves a cég elszenvedni az elmúlt években, amelynek kapcsán azt mindig megállapították, hogy precíz, pontos nyilvántartások vannak, és maga a koncessziós szerződés pedig szabad verseny volt, a koncessziós szerződések kiírása szabad verseny volt. Való igaz, hogy a következő törvényjavaslatban benyújtani kívánt módosítások esetében a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak nagyobb mozgásteret fog adni, illetve a nemzeti fejlesztési miniszternek, de éppen amiatt, hogy látjuk, hogy szűkül a piac, a meglévő kereskedők nagy része is inkább visszaadja a koncesszióját, ehhez adunk nekik lehetőséget egy könnyítettebb formában.A társaság látja a forgalmi adatokat is, nincsenek milliárdos, sőt százmilliós, tízmilliós extraprofitok sem a kiskereskedőknél egyébként a dohányforgalom visszaesése következtében, ami ? ahogy elmondtam ? a kormány célja volt. Végszóként újra azt tudom mondani, amit az elején elmondtam, hogy a dohányzás káros az egészségre; a célunk az volt, hogy mindenkit visszaszorítsunk abban a lehetőségben, hogy dohányozzon; aki pedig le akar szokni, annak a kormány minden segítséget meg fog adni az egészségügyi tárca által, hogy le tudjon szokni.Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/2081. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket továbbá, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Gazdasági bizottság folytatja el. Elsőként megadom a szót Hegmanné Nemes Sára asszonynak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár asszony, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, ezek első körében vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Völner Pálnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úrnak. Most megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, felhívom a figyelmét, hogy maximum 15 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Soron következik Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Soron következik az LMP vezérszónoka, Schiffer András képviselő úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, aki előzetesen írásban jelentkezett. Képviselő úr, maximum 15 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Kétperces felszólalások következnek. Köszöntöm képviselőtársaimat. Schiffer András frakcióvezető úrnak adok szót. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak a pontosítás érdekében szeretném Szilágyi György képviselő urat megkérdezni, hogy kétperces vagy rendes felszólalásra jelentkezett. (Szilágyi György: Normál!) Normál felszólalásra. Jó, akkor Józsa István következik kétperces felszólalásra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor rendes felszólalásra a Jobbik képviselőcsoportjából Szilágyi György képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az LMP képviselőcsoportjából Schiffer András frakcióvezető úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Kettőperces felszólalásra Varju László képviselő úr következik. Parancsoljon!(11.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schiffer András frakcióvezető úr kétpercese következik.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szilágyi György képviselő úr következik kettő percre.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer frakcióvezető úr, sajnos nincs lehetőségem önnek kétperces felszólalásra lehetőséget adni, mert a házszabályi előírás szerint erre van lehetőségem, de a házszabály is úgy szól, hogy ismételt felszólalásra az elnök ad lehetőséget, úgyhogy adok önnek lehetőséget, csak arra kérem, hogy ebből ne az a rendszer jöjjön ki, hogy kétperceseket rendes felszólalásban mond el. Tessék parancsolni, frakcióvezető úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszonyt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Kíván. Parancsoljon, államtitkár asszony!