• L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nagyon-nagyon szerencsésen, az előző törvényjavaslat után azt mutatja, hogy értelmes volt az a kormányzati szándék, hogy olyan módon szervezzük át és gondoljuk újra a minisztériumi struktúrát, hogy ne csak a műemlékvédelmet és az örökségügyet, az örökségvédelem területét egyesítsük és egy minisztérium irányítása alá helyezzük, hanem ugyanennek a minisztériumnak a keretein belül oldjuk meg az építésügyi feladatok felügyeletét és irányítását.Az, hogy jelen pillanatban a Miniszterelnökségen egymás mellett, szinte szimbiózisban dolgozik együtt az örökségvédelem és az építészettel foglalkozó helyettes államtitkárság, az garanciát jelent arra, hogy mi nemcsak a múlt értékeinek megőrzésében vagyunk érdekeltek, hanem egy olyan épített környezet kialakításában, amely a jövő generáció számára is értéket jelenthet. A múltból a jövőbe, a hagyományainkból innovatív módon az előttünk álló időkbe való tekintés, mondhatni, az egész kormányzati munkának is lehet a szimbóluma. (12.20)A mostani jogszabály-módosítás alapvetően öt törvény módosítását tartalmazza, ezek javarészt pontosítások, olyan pontosítások, amelyek a településfejlesztési tervezést szolgálják és segítik. A módosítás alapvető célja, hogy a törvények egyes önkormányzatokra feladatot telepítő szabályai alkalmazhatóbbak legyenek. Tehát, ha tetszik, az önkormányzatok és a hivatalok életét is meg kívánjuk ezzel a törvényjavaslat-csomaggal könnyíteni. A javaslat fontos célul tűzi ki a minőségi jogalkotás feltételeinek megteremtését, ami az állampolgárok számára kiszámítható jogi környezetet teremt. Menjünk szépen sorjában, hogy mely öt törvény az, amelyet módosítani kívánunk ezzel a törvényjavaslattal. Az első az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1995. évi LXXVIII. törvény. Itt az új szabályozás egyszerűsíti a korábbi szabályozást, a vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti. Mindez összhangban van a kormányzat azon szándékával, hogy mindennapi életünk valamennyi területén kevesebb adminisztrációs teher nyomorítsa meg az állampolgárokat és a vállalkozókat. A beruházáslebonyolítói és az építési igazgatási szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának a korlátozását és feltételrendszerét megszüntetjük. A beruházáslebonyolítói és az építési igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlását nem kötjük jogosultsághoz a jövőben, és a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatása bejelentés nélkül is mehet. Az építési igazgatási szakértői tevékenység engedély nélkül folytatható, ezáltal csökkentjük a szakmagyakorlók adminisztratív terheit.A javaslat eleget tesz az Európai Unió által fölvetett problémák kezelésének; itt a 2005/36. számú közösségi irányelv szabályaira gondolok. Tulajdonképpen a beruházáslebonyolítói tevékenység a jövőben, mint határon átnyúló szolgáltatás is, bejelentés nélkül lesz folytatható, tehát az európai uniós létezésünknek ez egy fontos momentuma. A módosítás pontosítja az építtető felelősségi körét is. Az építtető felelősségi köréből ki fog kerülni az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az ezzel kapcsolatos változások építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésének a megtétele, mivel a kezdésbejelentés megszűnésével az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó hatósági eljárások szabályai megváltoztak. Az építtető felelősségi köre az előzőekből adódóan kiegészül az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételének megszerzésével.A kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége bővül, ezáltal már nemcsak az építésügyi hatósági, hanem az építésfelügyeleti hatósági eljárások esetében is lehetőség lesz az elektronikus ügyindításra; gondolom, ez különösebb magyarázatot nem igényel a részünkről. Kiegészül az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött kör az építésfelügyeleti hatóság által megállapított jogerős és végrehajtható kötelezettséggel, mivel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatmegosztásból adódóan a szabálytalan építési tevékenységek feltárása és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedések megtétele az építésfelügyeleti hatósághoz tartozik. Az egyértelmű jogalkalmazás, a rendelkezéssel való visszaélés elkerülése érdekében módosítjuk a veszélyes állapotú építmények, építményszerkezetek, jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszély elhárításának szabályát úgy, hogy az építésügyi bírság kiszabásának mellőzése csak a veszélyelhárításhoz szükséges mértékű építési tevékenységre terjed ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is rögzítjük, hogy a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges állami adatszolgáltatásért, valamint a véleményezési eljárásban a véleményezésért nem számít fel díjat az államigazgatási szerv. Én azt gondolom, ez is egy nagyon fontos lépése az államreformnak, fölösleges dolog, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, és ezzel csak önmaga számára is többletadminisztrációs terhet képez. Ezt a rendelkezést, amint említettem, ki kell terjeszteni a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára is. A sürgősséget a 157 járásszékhely és fővárosi kerület most induló tervezésének segítése indokolja.A másik törvény, amit módosítunk ezzel a mai javaslatunkkal, az a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény. A Balaton kiemelt üdülőkörzethez 2008-ban önkéntesen, újonnan csatlakozott 14 települést a Balaton-törvény kötelezi, hogy 2014. december 1-jéig készítsék el, illetve vizsgálják felül településrendezési eszközeiket, és hozzák összhangba azokat a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervével. Fontos kiemelnünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a települések nagysága és anyagi lehetőségei igen korlátozottak. A kormányzat a törvényi kötelezettségéből adódó tervkészítéshez hét településnek tudott az eredetileg megállapított négyéves határidőben támogatást nyújtani. Így további hét kistelepülés saját forrás hiányában nem tudta időben elkészíteni, illetve elkezdeni a tervezést, számukra csak 2013 második felétől állt rendelkezésre központi támogatási összeg. Emiatt 2013-ban az Országgyűlés hat évre módosította a határidőt, amely 2014. december 1-jén jár le. A hét utóbbi település 2013 végétől megkapta ? előfinanszírozási formában ? a támogatást településrendezési eszközeik módosítására. A tervezés mind a hét településen elkezdődött, azonban a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt idén ősszel négy település jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit, ezért szerződésmódosítást kér. Az állami támogatás felhasználásának a feltétele azonban, hogy az érintett önkormányzatok a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék a kötelezettségüket, ezért a kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozásuktól számított hét éven belül kell majd ezt megoldani. Így a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy 2015. december 1-jéig kelljen a településrendezési eszközeiket elfogadniuk. Ezáltal a támogatási szerződések továbbra is módosíthatók lesznek, és elkerülhető, hogy a hátrányos helyzetű önkormányzatok visszafizetni kényszerüljenek a támogatási összeg fel nem használt részét. Gondolom, hogy ez pont egy olyan része lesz a törvényjavaslatnak, amelyet ellenzéki képviselőtársaim is üdvözölni fognak.A harmadik törvény, amelyet módosítunk ebben a csomagban, az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása. A törvény 2013. évi módosítása során megteremtődtek a tájképvédelem övezetéhez az ágazati adatszolgáltatás feltételei, szakmai szempontok alapján megszüntették a kétszintű ? országos és térségi ? tájképvédelmet, és egy új, szakszerűbben lehatárolt országos tájképvédelmi övezetet vezetünk be a törvényben, amely a tájak és a tájképi értékek védelmét szolgálja.A 2013. évi módosítás során az övezet megnevezése és fogalommeghatározása is megváltozott. Módosult a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, övezet szabályozása is, megtartva a korábbi szabályozás tartalmát, kiegészítve a településrendezési eszközök készítésére vonatkozó követelmények meghatározásával. Halkan jegyzem meg: milyen jó lenne, ha Volner képviselőtársam itt lenne, mert az előbb fölvetett problémája nem az örökségvédelmi törvényhez vagy csak részben tartozik az örökségvédelmi törvényhez, ezekben a szabályokban kell ezt kezelni, és hála a Jóistennek, a kormány ezt megfelelően meg is teszi. A törvény 2013. évi módosításának fenti előírása, azaz maga az övezet és annak szabályozási tartalma 2014. december 30-án lépne hatályba. A törvény jelen módosítása tovább pontosítja, differenciálja és egyszerűsíti a 2014. december 30-án hatályba lépő tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, övezet szabályát azáltal, hogy a területi szervek körét szűkíti, mivel a szabályt csak a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekre vonatkoztatja. Ezzel a szabályt nem kell alkalmazni a területi tervek körébe tartozó területfejlesztési koncepciókra és a területfejlesztési programokra. A módosítás, tisztelt képviselőtársaim, továbbá pontosítja az elvégzendő feladatokat is, igazodva a tervek típusához és léptékéhez. Ezeket a részletelemeket most nem ismertetem, a törvényjavaslatból egyértelműen kiderül. A módosítás csak a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz esetében írja elő a fenti feladatokat, mivel kisebb településrészek rendezése során nincs lehetőség a nagyobb kiterjedésű, egységes tájjellegű területek meghatározására. A negyedik törvény, amit módosítunk az önök előtt fekvő javaslattal, az a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény. A törvény 22. § (2) bekezdése a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és a törvény hatálya alá tartozó települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a 2011. évben módosult törvénnyel.(12.30)Mivel a főváros és az agglomerációs települések egy része településrendezési eszközeinek összhangba hozása a törvénnyel nem történt meg a jelzett határidőre, a törvényjavaslat ezért az összhangba hozásra vonatkozóan új határidőt állapít meg, hasonlóan a balatoni példához. Az agglomerációs törvény az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény kiegészítő törvénye, ami azt jelenti, hogy a települések a településrendezési eszközeik készítésénél mindkét törvény előírásait figyelembe kell hogy vegyék. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt még némi jogharmonizációs feladatokat is elvégzünk, ezeket részletesen nem ismertetem; gondolom, a törvény indoklásából ez mindenki számára egyértelművé vált. És az ötödik törvény, amelyet módosítunk a mai törvénycsomaggal, az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény. Itt csak egy nagyon egyszerű pontosításról van szó, ahol tulajdonképpen pontosítjuk az előbb ismertetett törvény módosításához igazodóan a jogszabályokat. Tehát ez egy technikai módosítás, ahol egyszerűsítjük a normaszöveget. Összességében, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom mondani, hogy egy, az államreformhoz igazodó törvényjavaslat fekszik az önök asztalán. Én biztos vagyok benne, hogy nemcsak az építésügyi, építészeti szakma fogja ezt a törvényjavaslat-csomagot üdvözölni, hanem az önkormányzatok, önkormányzati hivatalok, megyei és járási kormányhivatalok is, hiszen az állam egyszerűsítését és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. (Szór­vá­nyos taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány november közepén nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely több építésügyi és területrendezési törvény módosítását célozza. A tervezet lehetővé teszi a törvények egyes önkormányzatokra feladatot telepítő szabályainak jobb alkalmazhatóságát. További célja a jogszabályok pontosítása, valamint a településfejlesztési tervezés segítése. Néhány dolgot emelnék ki a javaslatból. A törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó kormányzati intézkedéseket támogatja, tekintettel arra, hogy a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatása bejelentés nélkül, az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység pedig engedély nélkül folytatható. Ebből a hatósági feladatmegosztásból adódóan a szabálytalan építési tevékenység feltárása és a szükséges intézkedés megtétele az építésfelügyeleti hatósághoz tartoznak. A korábban elfogadott balatoni területrendezési szabályzat előírja, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozott 22 település hatályban lévő településrendezési eszközeit a csatlakozást követő négy éven belül felül kell vizsgálni és módosítani kell. A területrendezési eszközökkel nem rendelkező települések településrendezési eszközeit pedig a csatlakozást követő négy éven belül el kell készíteni annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök összhangban legyenek a törvénnyel.A 2008-ban újonnan csatlakozott településeket a törvény kötelezi, hogy a csatlakozást követő hat éven belül, azaz 2014. december 1-jéig készítsék el, illetve vizsgálják felül a településrendezési eszközeiket, és hozzák összhangba a Balaton kiemelt üdülőkörzet településrendezési tervével. A kormányzat a törvényi kötelezettségből adódó tervkészítéshez az érintett hét kistelepülésnek 2013 végétől nyújtott támogatást. Az idő rövidsége és a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt 2014 őszén három település jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit. Az állami támogatás felhasználásának feltétele, hogy az érintett települések a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék kötelezettségüket. A településrendezési eszközök elkészítésének jövő év végéig való meghosszabbítása lehetővé tenné az eredeti finanszírozási feltételek teljesítését az érintett települések számára.A benyújtott törvényjavaslat továbbá pontosítja az országos területrendezési tervről szóló törvény 2014. december 30-án hatályba lépő, tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, övezet szabályait. Ennek célja, hogy a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a tervek léptéknek megfelelően legyenek teljesíthetők. A tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének szabálya esetében a területi tervek körének szűkítése szükséges. Szükséges továbbá a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint településrendezési eszközök munkarészként elvégzendő feladatok módosítása, igazodva a tervek típusához és léptékéhez. A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénnyel kapcsolatban a javaslat megfogalmazza, hogy a főváros, a fővárosi kerületek és az e törvény hatálya alá tartozó egyéb települések településrendezési eszközeinek 2018. december 31-ig való összhangba hozása szükséges. Ennek oka, hogy a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és egyéb települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a törvénnyel. A főváros mulasztásos törvénysértésbe került, mivel a fent említett határidőig nem történt meg a településrendezési eszközei módosítása. A rövid határidőre tekintettel javasolt a többi település esetében is a határidő meghosszabbítása.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat legfőbb célja a településfejlesztési tervezés segítése, amely különös jelentőséggel bír az elkövetkezendő években. Éppen ezért fontos, hogy a magyar jogszabályok teljesen összhangban legyenek a közösségi szabályozással, de legfőképpen a települések fejlődését ne gátolják, hanem elősegítsék. Éppen ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy akik a haladás pártján állnak, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket.
  • SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem is tudom, hogy el merjem-e mondani a hozzászólásomat, mert látom, szintén az államtitkár úr a téma felelőse, nehogy aztán engem is keresztben lenyeljen, hogyha esetleg kritikai észrevételeim vannak a törvénnyel kapcsolatban. De államtitkár úr, engedtessék meg nekünk, hogy nekünk, ellenzéki képviselőknek azért kritikai észrevételeink hadd legyenek már a törvényjavaslatokkal szemben! Tudja, mert abból időnként még tanulni is lehet, nem kell mindent azért támadásnak venni. (L. Simon László: Hajrá!) De hogy rátérjünk a törvényjavaslatra is, a tervezet valóban több építésügyi és területrendezési tárgyú törvényt módosít, melynek célja valóban elsősorban a jogszabályok technikai jellegű pontosítása, azonban van itt néhány, érdemileg minősítő módosítás is. A törvény legkorábban a kihirdetést követő 8. napon, legkésőbb pedig 2014. december 30-án lép hatályba. Már sok alkalommal megtettük, és most is meg kell jegyeznem, államtitkár úr, hogy a törvényjavaslat a kormány 2014. évi törvényalkotási programjában nem szerepel, tehát a kormány nem tervezte ezt tárgyaltatni. És míg korábban igaz volt az előző törvényjavaslat vitájára, hogy széles körű társadalmi egyeztetésen ment keresztül, addig sajnos erre a törvényjavaslatra az az igaz, ami az előttünk lévő egy hónapban szinte minden törvényjavaslatra igaznak mondható, hogy bizony e törvényjavaslat esetében a társadalmi egyeztetés nem történt meg.(12.40)Ez bizony nagy kár, mert így nem tudjuk meg, hogy a szabályozás milyen társadalmi és gazdasági hatásokkal jár majd.A szakmai képesítések elismeréséről, az irányelvnek való megfeleltetéséről beszél az indoklás akkor, amikor eredményként értékeli, hogy az új szabályozás, a beruházás lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlása a jövőben bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül is megvalósítható. Államtitkár úr jelezte, hogy ez azért jó, mert csökkenti az adminisztrációs költségeket. Hogyha ez valóban így van, akkor jó lett volna tudni meg jó lenne tudni, hogy ez mennyivel csökkenti valóban az adminisztrációs költségeket. Másrészt jó lenne ismerni a változtatásoknak az építésügyi eljárásokra gyakorolt hatását amiatt is, mert a törvényi szabályok hiányában a változtatásoknak a gyakorlatban várható eredményei erősen megkérdőjelezhetők.Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek túlnyomó többsége a parlament által a közelmúltban elfogadott törvényjavaslatokat, jogszabályokat toldozza-foltozza, újabb ékes példáját mutatva ezzel az átgondolatlan törvényalkotás okozta hibáknak, a kapkodó kijavításoknak, amit már egyébként megtapasztaltunk. (L. Simon László: Jaj, istenem!)Az általános indoklás maga is leszögezi, hogy a tervezet lehetővé teszi a törvények egyes, önkormányzatokra feladatot telepítő szabályainak az alkalmazását. Ez üdvözlendő ? erről államtitkár úr is beszélt -, de akkor tisztelettel megkérdezem, illetve fölteszem a kérdést, hogy akkor ezek szerint a kormány elismeri azt, hogy az önkormányzatokra feladatot telepítő szabályok a gyakorlatban alkalmazhatatlanok voltak. (L. Simon László: Dehogyis!) Akkor ezt korábban meg kellett volna fogalmazni. És ezzel egyébként komoly gondot okoztak a helyhatóságoknak.Itt van mindjárt egyébként a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvénynek a módosítása előttünk. A Balaton kiemelt üdülőkörzethez 2008-ban ? itt már többször elhangzott ? újonnan csatlakozott településeket a törvény kötelezi arra, hogy a csatlakozást követő hat éven belül, 2014. december 1-jéig készítsék el, illetve vizsgálják felül a településrendezési eszközeiket, és hozzák összhangba azokat a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervével. Egyébként a kormányzat ehhez a tervkészítéshez az érintett hét kistelepülésnek valóban 2013 végétől támogatást nyújtott. Az idő rövidsége és a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt azonban 2014 őszén négy település ténylegesen jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit. Az állami támogatás felhasználásának viszont az volt a feltétele, hogy az érintett települések a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék ezen kötelezettségüket. A módosítás célja valóban azt teszi lehetővé, hogy az eredeti finanszírozási feltételek megvalósíthatók legyenek. Ez valóban támogatandó, üdvözlendő, de erről előbb is lehetett volna gondoskodni, államtitkár úr.Nem először fordul elő, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy az erőltetett tempójú jogalkotás komoly szakmai hibákhoz is vezet. Jól szemlélteti ezt az, hogy a törvényjavaslat módosít például egy olyan tavaly elfogadott törvényt is, amelynek szintén módosító jellegű szakaszát alig egy hónappal a hatálybalépés előtt kellett átírni. Egyébként ez az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló törvény volt.Figyelemre méltó a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény módosítása is, miszerint a területrendezési tervvel kapcsolatos feladatok teljesítésének hiányával a főváros 2014. június 30. óta mulasztásos törvénysértést követ el, és a törvényjavaslat ezt próbálja javítani. Felmerül az emberben a kérdés, hogy a Fővárosi Önkormányzat miért nem jelezte ezt előre, hogy a jogszabályi kötelezettségeinek nem tud majd időben megfelelni. Mindig azt halljuk, hogy a kormányzat és Budapest főváros között nagyon jó a kapcsolat, nagyon jó az együttműködés (L. Simon László: Így is van!) ? akkor hogyan történhetett ez meg, hogy ilyen mulasztásos törvénysértésben van a főváros 2014. június 30. óta? És a megoldás is érdekes, államtitkár úr, mert ahelyett, hogy a törvénynek való megfeleltetés kikényszerítését tennék, inkább egy dolgot tesz csak: a mostani határidőt kitolja 2018. december 31-éig.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már szakmailag megalapozott, átgondolt törvényalkotásra, társadalmi egyeztetésre sem kormányzati szándék, sem kormányzati akarat nincs, akkor valljuk be, már lassan annak is örülnünk kell, hogy ha a korábban elfogadott jogszabályokat előbb-utóbb valóban alkalmazhatóvá igyekeznek tenni. Ez azonban, államtitkár úr, nem érdem, hanem pusztán egy kármentés. A törvényjavaslatot ekként fogja kezelni a Magyar Szocialista Párt, ekként értékeli. Javaslom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, a jogrendszer korrekcióját folytassák le azokkal a törvényekkel, amelyekkel megszüntették az átláthatóságot, törvényi kereteket alkottak az állami korrupciónak. Köszönöm szépen, államtitkár úr, hogy meghallgatott. (Taps az MSZP soraiból.)
  • KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Le kell szögeznünk már az elején, hogy ez az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat nagyrészt olyan adminisztratív pontosításokat és adminisztrációcsökkentési, -könnyítési javaslatokat tartalmaz, amelyek egyébként általunk támogathatók, és talán így maga az 1. pontban, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása esetén ez teljes egészében elmondható. Nem is ezzel foglalkoznék, hiszen ezt teljes egészében támogatni fogjuk tudni, hanem talán inkább a Balaton területrendezési tervéről, a Balaton-törvény módosításáról szóló szakasz, úgy is, mint balatoni képviselő, ez ihletett meg, hogy úgy mondjam, a legjobban a törvényjavaslat pontjai közül. Természetesen ehhez hasonló vagy ennek analógiájára a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény is hasonló határidő-mó­dosítást tartalmaz, de maradjunk akkor a Balaton-törvény módosításánál. Ennek története az, hogy 2008-ban hét olyan kistelepülés csatlakozott a Balaton kiemelt üdülőkörzethez, amelynek szükségessé vált volna négy éven belül, tehát 2012. december 1-jéig első körben módosítania saját területrendezési eszközeit, annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a Balaton-törvény előírásainak teljes egészében. Nos, ez nem történt meg, 2012. december 1-jén lejárt ez a határidő, és csak ezután, a határidő lejárta után, 2013 tavaszán került a parlament elé a Balaton-törvény olyan irányú módosítása, hogy négyről hat évre növeljük meg ezt a határidőt, amely ezeknek a településeknek a rendelkezésére áll. Na most, a jelek szerint ez sem volt elég, hiszen csak 2013 végén biztosított az állam forrásokat ennek a feladatnak az elvégzéséhez, és maradt a hét településből három, amely most jelezte, hogy továbbra sem tud megfelelni ezeknek az előírásoknak határidőre, márpedig a támogatásnak ez feltétele volt.Természetesen ezeknek a településeknek az érdeke az, hogy megszavazzuk és támogassuk ezt a törvénymódosítást, a probléma inkább az, hogy egy törvénynek a komolyságába vetett hitet ássa némileg alá az, hogy ha egy-két-három település érdekében egy komplett törvényi szabályozást módosítunk. És már nem első alkalommal, teszem hozzá, tehát amikor tavaly módosítottuk, 2013 tavaszán, akkor kellett volna egy olyan határidőt megszabni, amely egyértelműen elegendő lett volna a településeknek ezen előírás betartására. Nyilvánvaló… (L. Simon László, miközben ujjaival mutatja: A pénz…) ? igen, ahogy államtitkár úr is mutatja, itt a pénz beszél, és az állami támogatások megfelelő felhasználása állított minket ilyen kényszerpálya elé.Azonban, ha már a Balaton-törvény módosításáról van szó, akkor nem állhatom meg, hogy ne beszéljek olyan dolgokról, amelyek nincsenek benne ebben a szabályozásban, azonban valahányszor a Balaton-törvény módosítása kerül a Ház elé, vagy valahányszor ezzel a törvénnyel foglalkozik az Országgyűlés, el kell mondanunk. Olyan elmaradt mulasztásos törvénysértésekről van szó, amelyek szintén igényelnék azt, hogy az Országgyűlés foglalkozzon velük, de mind ez idáig ez elmaradt. (12.50)Ezúton is kérném az államtitkár úr közreműködését is ebben. Az egyik ilyen például a Balaton-parti településeken a 30 százalékos parti sétány kialakítása. Jó néhányszor felszólaltam magam is az Országgyűlésben ezzel kapcsolatban. A településeknek nem állnak rendelkezésére megfelelő eszközök. Tulajdonképpen kilencven-egynéhány ingatlan kisajátítására volna szükség ennek a megvalósításához. Készült egy tanulmány a Balaton körül, és ez néhány milliárd forintot venne igénybe, amit egyébként egy költségvetési módosító indítvány formájában be is terjesztettünk. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a Balaton-törvény azt mondja ki, hogy a közvetlen vízparti települések belterületi partszakaszának 30 százalékán szabadon hozzáférhető parti sétánynak kell helyet biztosítani. Ez a legtöbb Balaton-parti településen ma nem teljesül. Azért nem teljesül, mert egész egyszerűen nincsenek meg erre a feltételek. Korábban már a partszakaszok sok településen teljesen be lettek építve. Ez nagy problémákat okoz, hiszen főleg az északi parton jellemző az, hogy egyre kevesebb helyen hozzáférhető a vízpart, amely a magyar emberek közös tulajdona kellene hogy legyen és szabad hozzáférést kellene hogy biztosítsunk minél nagyobb területen a Balatonhoz.Ezek között számtalan az illegális építmény, illetve rengeteg az illegális stég, mederfeltöltés, amivel kapcsolatban szintén készült egy tanulmány a kormány részéről az elmúlt években. Ebben azt tervezték, hogy mintegy 400 millió forint bevonásával és közmunkások segítségével ezeket az illegális bejárókat, stégeket és mederfeltöltéseket felszámolják, és a vízpart-rehabilitációs terv szerinti partvonal visszakapja az eredeti formáját, tehát aszerint fog megváltozni a partvonal, és ezek az illegális feltöltések el lesznek bontva. Ez nem történt meg. Ezzel kapcsolatban is adtam be egy költségvetési módosító javaslatot, hátha sikerül ezt keresztülvinni, és mégiscsak a Balaton-parton élők és a Balaton érdekében mindenekelőtt az illegális építmények sorsa rendeződik. De nemcsak a bejárókkal és a feltöltésekkel van probléma, hanem a közvetlen vízparti terület beépítettségével is. Természetes volna, és szerintem sok más országban, ha ilyen természeti kincset, egy ilyen tavat meglátogatunk, láthatjuk is, hogy szinte teljes egészében körbejárható, és akadálymentesen lehet a parton közlekedni. Nálunk ez nem így valósult meg, sok helyen a mederbe építettek, sok helyen a közvetlen vízparti ingatlanok töltik ki a közvetlen vízparti területet. (L. Simon László: Nagyon szép, de nem ez a téma!) És nem tudunk mit tenni még olyan, egyértelműen nem Balaton-partra illő építményekkel sem, mint például amilyennel Balatonkenesén is találkozunk, az ufóbázisként elhíresült épületre gondolok, ahol szinte iparterület-szerű raktárcsarnokok csúfos­kodnak közvetlenül a Balaton partján, a vízparton. Többszöri utánajárással sem tudtunk semmit elérni, pedig jogerős bontási engedéllyel rendelkezik elvileg, és mégsem. Gyakorlatilag olyan vitorláskikötőt épített magának a tulajdonos, hogy közvetlenül a vízről be tud állni egy fedett hangárba, vagy nem tudom, minek nevezzem ezt, hajótároló helyiségbe, ami teljesen elképesztő, természetesen a meder kibetonozásával történt ez.Sok panasz érkezik azzal kapcsolatban is, hogy ha már hozzá nem férünk, legalább a látványt ne vegyék el tőlünk. Rengeteg a közvetlenül vízpartra épített ingatlanoknál a teli kerítés, amely nem teszi lehetővé, hogy a Balaton látványát legalább megtartsák. Ehhez hasonló problémákkal találkozhatunk jó néhánnyal. A Balaton-törvény módosításának, azt gondolom, talán ebben az irányban is el kellene végre indulnia, és a Ház elé kellene kerülnie. Természetesen mi most éppen költségvetési módosító indítványok formájában is, de korábban más törvényjavaslatok formájában is megtettük ehhez kapcsolódóan a kezdeményezésünket, de mind ez idáig ez nem vezetett sikerre.Beszélhetnék még néhány szóban szintén a Balaton területrendezési terv módosítása kapcsán a lex SCD-ről, amelyet szintén már jó néhány alkalommal felhoztunk a tisztelt Házban Hegedűsné Kovács Enikőképviselőtársammal. Ez arról szól, hogy 2006-ban elfogadta a tisztelt Országgyűlés egyébként nagykoalícióban, tehát MSZP-s és fideszes képviselők egyaránt elfogadták, a Balaton-törvénynek azt a módosítását, amely a Balaton-parti kempingek beépíthetőségét 10-ről 15, vagy egyes esetekben 30 százalékra növelte. Az építménymagasságot is növelte, és egyáltalán olyan vagyoni értékű jogokat adott a Balaton-parti kempingeket nem sokkal előtte megvásárló SCD-csoportnak, amelynek következtében anélkül, hogy egy kapavágást ejtettek volna, az ő ingatlan vagyonuk több százmillió forinttal vagy több milliárd forinttal értékesebb lett. Majd évek után azt láttuk, hogy semmiféle beruházást abból, amit ígértek, nem valósítottak meg, a Balaton-parti portfóliójukból úgymond kiszálltak, kihátráltak, értékesítették. Ezek a területek most is ott állnak, sok helyen a gaz veri fel ezeket a kempingeket, és megfelelő hasznosítás híján az enyészeté lettek, viszont mivel el vannak zárva, körbe vannak kerítve, ezért a helyiek strandként nem tudják ezeket hasznosítani. Például Badacsonytomajnál van erre példa, de szerintem sok más helyen is a Balaton körül.Úgyhogy volna itt bőven tennivaló, ami a Balaton területrendezési tervét illeti. Azt mondom, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formában, az adminisztrációs könnyítéseket a Balaton-parti települések és a főváros érdekében, tehát annak érdekében, hogy ezeket a településrendezési eszközöket megfelelő határidőben módosítani tudják, mi most támogatni tudjuk, de kérem az államtitkár úr közreműködését és a fideszes kormánypárti képviselőtársaim közreműködését is a tekintetben, hogy az általam felvetett, Balaton-parttal kapcsolatos egyéb problémák tekintetében is meginduljon végre valami. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)(Gúr Nándor helyét a jegyzői székben Hiszékeny Dezső foglalja el.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm az államtitkár úrnak a lehetőséget, hogy újra párbeszédet folytathatunk néhány jogszabálytervezet kapcsán, és eszmét cserélhetünk pár dologról.Mondanám azokat a részeit a javaslatnak, amelyek kisebb mértékben sértenek szerintünk olyan érdeket, ami ellen hadakoznunk kellene. Elsőként az építésügyi törvény módosításai között találhatók olyan változások, amelyek az építésügy szabályozását igyekeznek egyszerűsíteni. Ilyen a beruházást lebonyolító és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorolhatóságának engedélyhez kötöttsége, a bejelentéshez kötésének megszüntetése, ami véleményünk szerint egyszerűsítés, könnyítés lesz. A Lehet Más a Politika támogatja a bürokrácia és a túlszabályozottság leépítését, ugyanakkor fontos szempont az is, hogy az országban tervezett beruházások szabályosan valósuljanak meg és ellenőrizhetőek legyenek, teljes kontroll alatt maradjon a rendszer, hogy felügyelni tudjuk ennek a hátterét. Miután az építőipari kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárásokat szabályozza a kormány a 312/2012. XI. hó 8-ai kormányrendeletével, és ezt nemrég változtatta meg, így az építésügyi törvényben valóban szükséges ezzel kapcsolatban az építtető már nem aktuális kötelezettségeinek, mint a kivitelezés megkezdése bejelentésének a törlése, illetve az új kötelezettségek, mint a tudomásulvétel megszerzésének előírása. Tehát eddig úgy néz ki, hogy ezzel a módosítással akár egy hajóban is evezhetnénk, mert a törvénymódosítás e részére a frakciónak azt a javaslatot fogom tenni, hogy támogatható, és egyetértünk ezen kormányzati törekvésekkel.Ugyanakkor hadd mondjam el a korábbi felszólalókhoz hasonlóan, hogy ha már hozzányúlunk az építésügyi szabályozáshoz, jó lett volna néhány olyan létfontosságú kérdést is érinteni, ha ez már szóba került a vita során és egyáltalán a parlament elé került, amelyek az önkormányzatok működésének mulasztásos jogszabálysértéseit számolnák fel, például az általános rendezési tervek újbóli és újbóli tervezésének és meghosszabbításának a finanszírozásában. Hiszen nagyon-nagyon sok vidéki önkormányzat szenved attól, hogy nincs érdemi forrás arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja, az új fejlesztési szempontokat aktualizálja, és nagy könnyebbség lett volna szerte a magyar vidéken, főleg az új költségvetési ciklusban, ha az általános rendezési tervek szabályozási hátterében olyan könnyítéseket tesz meg a parlament, amelyek lehetőséget teremtenek a jogkövető magatartásra az önkormányzatok részére. Tehát a módosítást mindenesetre, amit érint, támogathatónak ítélem, ugyanakkor, mint mondottam, jó lett volna, ha lényegesen szélesebb körű rátekintéssel nyúlunk hozzá, ha már hozzányúlunk ehhez a jogszabályhoz.A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása kapcsán fontosnak tartjuk, hogy a kiemelt üdülőkörzethez csatlakozást nyert települések is teljes mértékben integrálódni tudjanak a körzetre vonatkozó szabályozáshoz, azonban sajnálatos, hogy ezt idáig nem sikerült a törvény által biztosított eredeti határidőn belül megvalósítani. Mindemellett magunk is úgy gondoljuk, hogy a törvénymódosítással biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a csatlakozó települések a településrendezés eszközeivel összhangba kerüljenek, és a körzet szabályozásával támogatjuk a határidő meghosszabbítását.(13.00)Ugyanakkor teljes mértékben egyet kell értenem Kepli Lajos képviselő úrral, aki aggályosnak nevezte azt, hogy egy-két-három önkormányzat miatt szükséges a törvényhez hozzányúlni. Ő úgy fogalmazott, hogy a törvénybe vetett hitet ássa alá ez a jellegű jogszabály-alkotási munka. Nyilvánvalóan ennél lehet határozottabban is: tehát gyakorlatilag a jogbiztonságot veszélyezteti az, mikor egy-egy egyedi eset miatt hozzá kell nyúlni a jogszabályhoz.Itt összességében amellett, hogy szintén el tudjuk mondani azt, hogy biztosíthatjuk a kormányt ez irányú törekvéseinek a megvalósításáról, támogatni fogjuk ezt a tervezetet, de itt is el kell mondanom, hogy jó néhány más olyan rendezési és szabályozási szintet át kellene gondolni, amit, hogy ha már megnyílt ennek a lehetősége, hogy ehhez a törvényhez hozzányúlunk, akkor érdemes lett volna megtenni.Nem beszélgettünk erről Kepli képviselő úrral, aki a terület kiváló szakértője, földrajzilag és természeti adottságait tekintve is jól ismeri ezt a tavat és a tó környezetét, ugyanakkor számomra nagyon-nagyon aggályos az a szabályozás, ami a hagyományos halászati módok felszámolását eredményezte. Részben azért, mert a Balaton ökoszisztémájának fenntartásához nem kedvező a nagy testű busafajok elterjedése, amit nem lehet csak horgászati eszközökkel kordában tartani, az adventívebb fajoknak a térhódítása szintén olyan, amit horgászati eszközökkel önmagában nem lehet, tehát bizony, ebben a törvényben is lenne jó néhány olyan szabályozás, amely érdemes lenne arra, hogy megfontoltabban nyúljunk hozzá, hogyha már előttünk van.A beépíthetőségi százalékok és a tópart védelmével kapcsolatos aggályait szintén osztom a képviselő úrnak, és örömünkre szolgálna, hogyha erről is módunk lenne a parlamentben eszmét cserélni.Még egy része az, amit tudomásul tudunk venni, tehát hogy nincs ellenünkre, ez a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényre vonatkozó módosítási indítvány. Itt ismét egy határidő kitolásáról van szó, amelyet a főváros mulasztásos törvénysértése tesz szükségessé.A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben foglalt határidőt tolja ki, amelyben a településrendezési eszközöknek a korábbi törvénymódosítással történő összhangba hozását írták elő. A főváros ezzel mulasztásba került 2014. június 30-ától kezdve, és mivel a többi településnek és a kerületeknek ehhez igazodnia kell, vélhetően ők sem tudták teljesíteni az eredeti, 2015. december 31-ei határidőre.A javaslat 2018. december 31-re tolja ki a határidőt. Ha már az előbbi kulturális örökségvédelemről szóló törvény vitájában a hatékonyság szót emlegettük oly sokat, bizony jó lenne, ha a Fővárosi Önkormányzat is ezt a jellegű hatékonyságot valósítaná meg, hogy ne kelljen a jogszabály-alkotási munkát a mulasztásaikhoz igazítani. Ugyanakkor véleményünk szerint ez a része is támogatható a benyújtott módosításnak.És akkor innentől kezdve fognám menekülőre a dolgot, és mondanám azt, hogy az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXIV. törvény módosítása viszont rendkívül aggályosnak vélhető, annál is inkább, mert az előbbi napirendi pont tárgyalása során az államtitkár úr és a Fidesz-frakció is több alkalommal biztosított bennünket, hogy a kulturális és nemzeti örökség védelme milyen kiemelt szemponttal jelentkezik a kormány gondolkodásában és munkájában, mert ez a módosítás viszont ezzel teljesen ellentétes szemléletű véleményünk szerint.Tehát kérem államtitkár urat, segítsen értelmezni, ugyanis én egyértelműen úgy értettem ezt, hogy az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Ez volt az eddigi szabályozás, és most ezt kívánja törölni a jogalkotó.Na, ez az az aggályos rész, amikor azt mondjuk, hogy itt bizony teljesen ellentétes az a szemlélet, mint amit idáig a kulturális örökségvédelem során hangoztatott a kormánypárt. Tehát nagyon-nagyon megköszönnénk, hogy ha enélkül szavazhatnánk erről, mert a többi része ? mint mondottam - frak­ciónk számára véleményem szerint támogatható lesz. Ez az, ami nagyon komoly aggályokat kelt bennünk. Ha ez a szövegrész nem fog szerepelni a törvényben, akkor ezt követően nem lesz normatív előírás arra, hogy az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak és kizárólag olyan térségi vagy megyei területfelhasználási kategória legyen kijelölhető, amely a tájkép fennmaradását nem veszélyezteti. Ehelyett azt a rendelkezést kívánják betenni, hogy a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja.Nemrégen egy vita során L. Simon államtitkár úrral egyetértettünk egy olyan gondolatban, hogy bizony a központi szabályozás néha segít abban, hogy a helyi feladatokat hatékonyabban és jobban hajtsák végre. Hogyha talán tetszik volt emlékezni, államtitkár úr, Tukacs képviselő úrnak reagált hosszan ez irányú fejtegetéseire, és itt most konkrétan az történik, hogy egy hatáskört eldobunk, egy konkrét szabályozást elhagyunk, és ehelyett olyan helyi szintre tesszük át, amivel nem kell figyelembe venni az országos tájképi elemeket.Tehát ez az egy olyan pontja van, amivel komolyan aggályaink vannak, mert mindez azt jelenti, hogy egy alsóbb szintű kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv lényegében felül tudja írni az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezeti határait, amennyiben az érintett területet pontosítja.Az új szabályozásban egyértelművé válik, hogy a védendő táj jellemzőit csak arra a területre kell meghatároznia a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv munkarészének, amely az általa pontosított lehatárolással érintett. Ráadásul ezeket a védendő jellemzőket is újraszabályozhatja a megyei és kiemelt térségi rendezési terv, amelyet szintén aggályosnak vélünk, hiszen mindaddig, míg a nemzeti jelentőségű tájképi elemek védelme az egész ország és az egész nemzet számára kiemelkedő jelentőségűek, addig bizony az országban jó néhány tapasztalat lehet arra, hogy egy-egy térségi vagy kistérségi gazdaságfejlesztési elképzelés olyan fontosságúnak tűnik valamilyen politikai irány miatt, amely felülírhatja a nemzetnek a tájképi és kulturális örökséghez való jogát.Tehát mindebből az látszódik, hogy a tájképvédelmi szempontokat igyekeznek gyengíteni és háttérbe szorítani, és ebben az új szabályozásban csak a pontosítás által lehatárolt rész írja elő a helyi építési szabályzatok tájvédelmi jellegű szabályainak a meghatározását. Míg korábban ilyen övezetben kötelező volt a látványterv, a módosítás szerint ez már csak egy lehetőség, és innentől már nem kötelező. Úgy gondoljuk, hogy a pillanatnyi gazdasági érdekek nem írhatják felül a hosszú távú és nem csak forintban mérhető társadalmi értéket, amelyet a természeti környezetünk és tájaink megőrzése jelent. A javasolt szabályozás széles kapukat nyit az előtt, hogy a tájvédelmi értékek fokozatosan háttérbe szoruljanak a gazdasági érdekek mögött, és ezt nem tudjuk támogatni.A Fidesz választási kampányaiban több alkalommal elmondta, hogy az ország jó úton halad, az ország a gazdasági válságból kilábalóban van, tehát én azt gondolom, hogy egy olyan helyzetben, hogy ha a kormány a saját helyzetét így értékeli, bizony azokat a tájképi és kulturális örökségvédelmi szempontokat illő lenne fenntartani, amelyek a nemzet egészét érintik, és valamennyiünk örökségét képezik.Összefoglalva azt mondhatom el, hogy sajnálom, hogy ez megint ilyen vegyesen, a törvények egy-egy pici szakaszát érintően jött elébünk, sajnálom, hogy egy-egy helyi esemény miatt, önkormányzati mulasztások miatt kell jogszabályokhoz, törvényekhez hozzányúlni, ugyanakkor tudjuk támogatni ezeknek a többségét. Ez az egy, ami az országos területrendezési tervről szól, ami szerintünk részünkre vállalhatatlan, és megköszönnénk, hogy ha ez az egy kikerülne belőle, és akkor lenne békés egyetértés és összhang frakcióink között. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úrtól mint az előterjesztő képviselőjétől elnézést kérek, de engedje meg, hogy reagáljak Sallai R. Benedek képviselő úrnak a balatoni halászat leállításával kapcsolatban elmondott szavaira, még ha ezek nem is kapcsolódnak szigorúan a törvényjavaslathoz.Valóban, én is értetlenül állok ezen jelenség előtt, és egy legfelsőbb szintű politikai döntést sejtünk vagy tudunk emögött. Én voltam az elmúlt hétvégén vagy két héttel ezelőtt a tihanyi gardafesztiválon, ahol idén, a története során először megesett az a csúfság, hogy a gardafesztiválról egyetlen szereplő hiányzott: a garda. Mégpedig azért, mert a balatoni halászat leállításával a gardát mint halat más eszközökkel, horgászbottal is ki lehet fogni, de az olyan csekély mennyiségű, hogy a gardafesztiválra kilátogató több ezer vagy több tízezer ember még csak meg sem kóstolhatja, hogy esetleg milyen ízű ez a jellegzetesen balatoni hal.Lehet, hogy át kell nevezni a fesztivált, vagy nem tudom, hogy mi lesz a következő lépés, de mindenesetre az, hogy a busának az elszaporodását vagy a lehalászását semmiféle eszközzel nem tudják megoldani, csak halászattal, az egészen bizonyos.A horgászturizmust támogatni és fejleszteni kell a Balatonon, ez is egészen biztos. Erre szerintem egyébként az a koncepció, amelyet Füstös Gáborék a Balatoni Halgazdálkodási Zrt.-nél kidolgoztak, és amerre elindultak, mielőtt ő felmondott, amikor megszüntették a balatoni halászatot, az egy jó koncepció volt.(13.10)Én személyesen győződtem meg róla ? kint voltam balatoni halászhajóval egy halászaton, és személyesen tapasztaltam meg -, hogy hogyan halásszák le a tájidegen fajokat, a busát és a keszeget. Valóban azt gondolom, veszélybe került a tó ökoszisztémája azáltal, hogy ezt a ? hangsúlyozom: ökológiai célú - ha­lászatot felfüggesztették. A Balatonon természetesen nincs helye gazdasági célú halászatnak, és tudom, hogy nagyon kényes az egyensúly a kettő között, meg nagyon sok volt a legenda, hogy a balatoni halászok a legnagyobb rabsic, akik lerabolják a Balatont, és ezt általában a horgászok terjesztették. Mindenesetre ez a helyzet most nem jó, és ezen változtatni kell. Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
  • NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. A mai ülésnapon, tehát nem csak ennél a napirendnél, szóba kerül itt a műemlékvédelem, az örökségvédelem, az építésügyi feladatok, a régészet kérdésköre, beruházások, területfejlesztés, fejlesztéspolitika, nehéz területek számtalan jogszabállyal és hatáskörrel. S tudják, mi a jó ebben? Az, hogy ezek egy ülésnapon kerülnek itt terítékre, természetesen több napirendi pont keretében, de ez azt jelzi, hogy a kormányzat egy előre átgondolt, nagyon komoly szakmai és irányítási koncepció mentén képzeli el ezt a típusú szabályozást. Azt is örömmel hallottam, hogy több ellenzéki képviselőtársunk, frakció-vezérszónok megfogalmazta, hogy alapjaiban egyetért ezzel a szabályozási iránnyal. Ahogy az előző napirendnél is jeleztük, számunkra két dolog fontos ? és ezt abszolút össze lehet hangolni, meg össze is kell hangolni; sajnos ez az elmúlt időszakban, értve ez alatt az elmúlt évtizedeket, nem biztos, hogy megtörtént -, egyrészt a múlt értékeinek a megőrzése, másrészt pedig a fejlődés. Az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló napirendnél vagyunk most. A felvezetőmben arra kívántam rávilágítani, nagyon jó az, hogy a kormányzat ezt egy komplex, átfogó módosítás keretei között kezeli, hiszen most is öt törvényt érint ez a módosítás, többek között a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervét, az országos területrendezési tervet, valamint a budapesti agglomeráció területrendezési tervét. Négy pontot tartok nagyon fontosnak személy szerint ebben a jogszabálytervezetben, az érintett módosításokban. Egyrészt azt, hogy az önkormányzatokat érintő, az önkormányzatokhoz feladatot telepítő szabályok alkalmazhatóbbak legyenek. Ez az egyik célkitűzése ennek a módosítási csokornak. Másrészt megfelelteti a jogszabályokat a különböző EU-s irányelveknek. Harmadrészt, és ez szintén nagyon nagy vívmánya ezeknek a módosításoknak, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit ezen a területen, az építésügy területén egyértelműen tudja csökkenteni az elkövetkezendő időszakban. Másrészt azt külön üdvözlöm, hogy a tárgykörben érkező kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának a lehetőségei bővülnek. Ez szintén jó dolog. Ezért én is arra biztatok mindenkit, hogy mindenképpen támogassuk ezt a jogszabálytervezetet, figyelembe véve azt, hogy az előző napirend is mennyire fontos volt, amit tárgyaltunk, és hogy ezt együtt tárgyaljuk, azt jelzi, hogy a kormányzat egy komplex és átfogó megoldásban gondolkodik. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/2078. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként az Igazságügyi bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót L. Simon László úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat, amennyiben élni kíván ezzel a lehetőséggel. (Varju László jelzi, hogy nem kíván szólni.) Képviselő úr jelzi, hogy nem kíván ezzel élni.Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőségünk. Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, kétperces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több kétperces felszólaló nem jelentkezett, így a normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, Fidesz-képviselő­csoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével az adott napirend keretében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni. (L. Simon László: Nem.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/2079. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Gazdasági bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót L. Simon László úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!