• FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A vasút számos embernek jelenti a napi munkába járás, oktatási intézményekbe jutás eszközét, ezért különösen fontos, hogy Magyarország vasúti hálózata megfelelő kapacitással, kiszámíthatóan és megbízhatóan működjön.A korábbi években jelentős vasúti beruházás is megvalósult, valamint jelenleg is folynak vasúti pályafejlesztési, hídrekonstrukciós vagy az utasok kényelmét és kulturált utazási körülményeit szolgáló fejlesztések az ország több pontján is. A 2014-2020-as programozási időszakra készített integrált közlekedésfejlesztési operatív program részletes tervet nyújt a következő hét évben várható, közlekedést érintő beruházásokról.(15.10)Az Európai Unió jelenlegi költségvetése a közösségi közlekedést részesíti előnyben, aminek az egyik nagy nyertese lehet a vasút. A fejlesztések számos területet érintenek, így a vasúti infrastruktúrát, a motorvonatokat, az utasforgalmi területeket, valamint a vasút jobb, biztonságosabb és kényelmesebb elérését lehetővé tevő P+R parkolókat is. Számos település elővárosi közlekedésében is fejlesztések várhatóak, aminek köszönhetően a főváros és több vidéki nagyváros, valamint agglomerációjuk is jobb helyzetbe kerül a közösségi közlekedés szempontjából. Várhatóan sor kerül olyan modern intermodális csomópontok kiépítésére is, amelyek jelentősen csökkenthetik az utazásra fordított időt azzal, hogy optimalizálják az átszállás helyét és idejét. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy az integrált közlekedésfejlesztési operatív program mekkora forrást biztosít vasútfejlesztésre. A vasútfejlesztési források mekkora része került felhasználásra az elővárosi közlekedés fejlesztésére? Pontosan milyen fejlesztések várhatóak az országos vasúthálózatot érintően? Tisztelettel várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban közlekedésfejlesztési célokra alapvetően két forrást, az integrált közlekedésfejlesztési operatív programot és az európai hálózatfinanszírozási eszközt veheti igénybe. Magyarország ebből a két programból, az előbbiből, az IKOP-on keresztül mintegy 1215 milliárd forinttal, az utóbbiból pedig mintegy 390 milliárd forinttal rendelkezhet.A költségvetési időszak egyik nagy nyertese Magyarországon a vasúti közlekedés lesz: a rendelkezésre álló uniós források akár mintegy háromnegyede a kötött pályás közlekedésben hasznosulhat. Az előzetes tervek szerint a vasúti nagyprojektek mintegy 800 kilométert érintenek, és a korszerűsítések ered­ményeként a transzeurópai közlekedési hálózat részét képező vasútvonalakon a jelenlegi 80 kilométert sem elérő átlagsebesség jelentősen növekedni fog. A vasútvonalak korszerűsítése számos szakaszt érint majd. Tovább folytatódik a dél-balatoni vasútvonal felújítása a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon. Emellett megvalósul a Budapest-Rákostól Miskolcon át Nyíregyházáig tartó, a Budapest-Kelenföldtől Pusztaszabolcson és Dombóváron át Gyékényesig közlekedő, a Biatorbágy és Tata közötti, a Püspökladány és Debrecen közötti, valamint a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a Nyugati pályaudvar közötti szakasz, valamint terveink szerint a Kőbánya-Kispest-Lajos­mizse-Kecskemét, Rákospalota-Újpest-Veres­egyház-Vác vonalszakaszok korszerűsítése is.A kormány nagy hangsúlyt fektet az elővárosi közlekedés feltételeinek javítására is, mivel ezeken a vonalakon naponta több tízezren ingáznak otthonuk és munkahelyük, oktatási, egészségügyi és egyéb intézmények között.A sebességkorlátozások felszámolásával és a megállóhelyek körzetébe épített új P+R parkolókkal olyan szolgáltatást kívánunk nyújtani, aminek révén az eddigieknél reményeink szerint jóval többen veszik igénybe a vasút szolgáltatásait. A kormányzati tervekben nemcsak a vasúti pálya, hanem a személyszállító járművek, az állomások és egyéb elemek korszerűsítései is megtalálhatóak. A tervek között szerepel a második világháború után újjáépült és egyre rosszabb állapotban lévő Déli összekötő vasúti híd korszerűsítése, a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer további, közel 2500 kilométeres szakaszon történő kiépítése. A személyszállító vasúttársaság újabb, akár 300 férőhelyes elővárosi motorvonatokat vásárol, amelyek a legforgalmasabb ceglédi és váci vonalakon emelik majd a szolgáltatás színvonalát. Kérem a képviselő urat, hogy ezeket az egyébként összefoglalt vasúti eredményeket értékelve válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, államtitkár úr, előremutató válaszát. Nagyon fontos számomra, hogy említette Cegléd városát is. Valóban, Cegléden már 1847-ben volt vasúti közlekedés. A mai korban Budapest-Cegléd viszonylatában… ? Cegléd 70 kilométerre van Budapesttől, és ahogy az elővárosi forgalomban, nagyon nagy jelentősége van ennek, hiszen több ezren utaznak naponta a fővárosba, és a régió fejlődése szempontjából kulcskérdés, hogy milyen módon tudnak utazni az emberek akár az iskolába, akár a munkahelyükre.Az is külön öröm számomra, hogy Pest megyében, a központi régió Pest megyei részében is több komoly vasútvonal-fejlesztés lesz, és ez a régió szempontjából kulcskérdés. Köszönöm az államtitkár úr válaszát, és elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzott interpellációs kérdésre a választ Fónagy János államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Földi László képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.